Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-19 / 197. szám, péntek

A„PROKÁTOR" 99 TZ'özel két hónappal ezelőtt kap. A

V tuk Dombi Lajos, füleki lakostól az első leveret, amelyben elpanaszolta: Kettecskén él a .felesegével és annyira kevés nyugdíjat, illetve öregségi járulékot kapnak, hogy képtelenek beiőle megélni. A városi nemzeti bizottság sem törődik velük. Nekik még egyetlen esetben sem juttattak „kiegészítő" szociális segélyt, mint másoknak. Dombi Lajos panaszát közösen a Füleki Városi Nemzeti Bizottsággal tisztáztuk. A legjobb akaratunk mellett sem tudtuk „igazolni" levélírónk panaszát. ~ Dombi Lajos feleségével együtt havi 805 korona nyugdíjat kap. Nem állítjuk azt, hogy ez sok, de beosztva meg lehet belőle élni. Levelében kérte, hogy a nemzeti bizottság legalább évente részesíthetné kiegészítő szociális segélyben. Dombi Lajos olyasmit kér, amit lényegében megkapott. Ügy is mondhatnánk, nyitott ajtót dönget. A nemzeti bizottságon kimutatták, hogy az idős házaspár rendszeresen részesül kiegészítő juttatásban. így kettőjük havi járadéka átlagban 50 koronával emelkedik. A tapogatózás során azonban egyebet is megállapítottunk. Azt, hogy Dombi Lajos egyike az örökké elégedetlenkedő embereknek. Neki semmi sem jó, minden kevés. Idejének nagy részét azzal tölti, hogy IC nek-fának írogat, hátha valamicskét még kl lehetne „préselni" a szocializmusból. El kell azonban azt is ismernünk", hogy nemcsak saját érdekében markolássza a tollat, de mások ügyét, „sorstársai" helyzetének alakulását is szívén viseli. Ónként vállalta, hogy a ' füleki cigányszármazású lakosok között ügyel a tisztaságra, az egészségügyi követelmények betartására. Ezt vállalta, de ennél jóval többre vitte. Ma már egy kis túlzással a cigányszármazású lakosok ügyvédjének is mondhatnánk. Specialitása: harc az aggkori, illetve szociális járadékok emeléséért. Hivatásköre messze túlhaladja Füleket, sőt már a rimaszombati járásban is szerzett „klienseket". Erről tanúskodik az a levél is, amely véletlenül a Füleki Városi Nemzeti Bizottság elnökének a kezébe került és Porieleki István zenésznek Ajnácskőre (rimaszombati járás) volt címezve. A helyesírási hibák kijavításától eltekintve Do'mbi

x Lajos levelét' szószerint közöljük: A szesztai szövetkezet (kassai járás) június végére 462 mázsa sertéshúst adott el s ezzel 12 mázsával túlteljesítette évi eladási tervét. Ez év végéig még további 250 mázsa sertéshúst juttatnak a dolgozók asztalára. Ezenkívül tojásból 25 ezer darabbal, tejből 10 ezer literrel szolgáltatnak be többet, mint amennyit az évi tervben előirányoztak. Iván Sándor „Tisztelt Pista barátom! Sok szerencsét és fó egészséget kívánok mindkettőtöknek. Itt küldöm a szelvényt a postai feladványról, amelyben továbbítottam a nyugdíjemelésére való kérvényteket. Vigyázzatok rá, mert nagyon fontos irat az ügyünkhöz. Tizenöt—húsz napon belül feltétlenül kapsz rá választ. Ha megkaptátok, azonnal tudassátok veiéin. Tudatom veletek azt is, hogy most kedden itt volt Losoncon egy delegáció a kerületről. Nyolcan voltak Bratislavából és helybeliek. Voltunk tehát vagy ötvenen és a nyugdíjkérdésről tárgyaltunk. A jövő héten újból jönnek. Nem muszáj, csak ajánlom, te mint

K jó zenész tudod, hogy a vendéglátást értékelik az emberek. A segítséget iparkodj viszonozni más formában, egy k'is ital, harapnivaló sokat nyom a latban. Ók persze semmit sem kérnek, de ha juttatsz valamit, elfogadják. Tehát értsd meg jól a dolgot és ha helyeshek tartod az ajánlatomat, gyere be hozzám minél előbb. Több niint valószínű, ügyed elintéződik. Még egyszer üdvözöllek mindkettőtöket, maradok baráti üdvözlettel; választ várok. Dombi Lajos, Fülek, házszám 559." Amint a levélből is láthatjuk, Dombi Lajos komolyan tevékenykedik. Most azonban az a kérdés, kinek a nevében, kinek a megbízásából intéz olyan dolgokat, amire egyébként mások vannak hívatva. Egyáltalán szükséges-e ez a prókátorság? Aligha. A nyugdíjügyben a nép választott szervei tesznek javaslatot és döntenek, figyelembe véve a körülményeket és lehetőségeket. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a munkából kiöregedett embertársainknak a ieiiető legtöbbet nyújthassunk. Nem nyújtózhatunk azonban tovább, mint ameddig a takarónk ér. Ezt be kell látnia Dombi Lajosnak és másoknak is. A hasonló „eljárások" azonban nem hogy segítenek a helyzeten, hanem fölösleges munkát, költséget, fáradozást eredményeznek. A meggondolatlan, felelőtlen ígérgetések pedig csupán arra jók, hogy kellemetlen csalódást okozzanak. Abban az esetben, ha például Porteleki István jól megértette volna Dombi ajánlatát, még fölösleges költségbe is veri magát. Talány marad az, hogy Dombi Lajos miként juttatta volna azoknak az embereknek a „tiszteletdíjat", akik egyébként tevékenységükért nem fogadnak el semmit. Vagy talán az ügyvédi teendőkért akarta elkönyvelni? ke találgassunk fölöslegesen. Akármi lett is volna a „jutalom" sorsa, egyet meg kell mondanunk: hasonló prókátorokra nincs szüksége sem a társadalomnak, sem egyes személyeknek. Az igazság elbírálására mások vannak hivatva: a nép képviselői. SZARKA ISTVÁN Pšenák Tibor (felvételünkön) az ögyal lai szövetkezet fiatal kombájnosa is elsők között válaszolt a CSISZ Központi Bizottságának aratási felhívására. Ez annyit jelent, hogy az idei aratásban mintegy 350 hektárról csépeli ki a gabonát. Eddig több mint 80 hektáros teljesítménnyel dicsekedhet. (Németh János felvétele) Az ostrava-karvinai szénkörzet bányái közül jó eredményekkel dicsekedhet az orlovái Pionír Bánya. Ez olyan dolgozóknak köszönhető, mint a 904-es falon dolgozó Jaroslav Hlisnikovský és Jaroslav Kolucli vezette kollektívák tagjai. E munkacsoportok ugyanis rendszeresen teljesítik tervüket. Májusban pl. 106, júniusban pedig ennél ls jobb, 110,9 százalékos tervteljesítést értek el. A jelek azt mutatják, hogy júliusi teljesítményük is meghaladja majd a 110 százalékot. Lőrincz András « • » Az alsószécsi szövetkezetben 2500 kéthónapos kacsa kerül eladásra, melyeknek átlagsúlya 2,5 kilogramm. Az eladott kacsákból 35 ezer korona tiszta haszna lesz a szövetkezetnek. Helyükbe újabb 2500 kiskacsát rendeltek. A szövetkezet egyébként 19 ezer darabbal az évi tojáseladási tervet is túlteljesítette. Kúcs Gyula « • • A komáromi hajóépítők gyermekei közül ez idén is 250 üdül kedvezményesen a hajógyár počúvadlói szakszervezeti üdülöotthonában. -v Szénássy János « « « A pederi szövetkezet (kassai Járás) csaknem 18' ezer literrel teljesítette túl félévi tejeladási tervét. Júniusban például naponta egy tehéntől átlagosan 5 literen felíil adtak el tejet, míg a szövetkezeti tagok háztáji teheneitől naponta átlagosan csak egy litert. MILLIÓK FÓRUMA Anyagi érdekeltség vagy szocialista öntudat? A pári és a kormány képviselői a televízióban és a rádióban minden szerdán este 19 órakor válaszolnak a hallgatók kérdéseire • A kérdések beküldhetők levélben vagy a 893-56-os telefonszámon jelenthetők. A kérdések özöne érkezett e héten is postával, telefon útján egyarant. A megszabott másfél óra most is kevésnek bizonyult. De egyetlen kérdés se marad megválaszolatlanul. Amelyekre nem került sor a beszélgetés folyamán, a választ levélben küldik meg. Az e heti kérdésekre Cestmir Císaf, a CSKP KB titkára és Vasil' BiIak, az SZLKP KB titkára válaszoltak. A legtöbb kérdés az anyagi érdekeltség problémájával kapcsolatban merült fel. A szocialista társadalom építésében mi az elsődleges: az anyagi érdekeltség, vagy a szocialista öntudat? Több levél irója arra hivja fel a figyelmet, hogy dolgozóink körében szép számmal akadnak egoisták, önzők, akik a javakat egyenesen halmozzák. Ez pedig ellenkezik a szocialista öntudattal. A beszúlgetés résztvevői egyöntetűen foglaltak állást amellett, hogy bár az anyagi érdekeltség és az erkölcsi tényező (a szocialista öntudat) nem választható el egymástól, mégis az előbbit kell elsődlegesnek tekintenünk. A jobb kereset és ennek folytán a jobb élet lehetősége dolgozóinkat jobb munkára, nagyobb teljesítményre ösztönzi. Ez a törekvés azonban nincs ellentétben az erkölccsel. Hisz a jobb munkateljesítmény végeredményben egész társadalmunk hasznára válik. A jobb életre való törekvés nem lehet bűn, amíg az ember céljainak elérését kizárólag becsületes munkájára alapozza. Nem nevezhető önzésnek az, ha valaki szép lakást, esetleg gépkocsit akar. Természetesen kár lenne tagadni, hogy akadnak szép számmal negatív jelenségek is. De arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az emberek nem azért önzők, mert azok akarnak lenni. A negatív tulajdonságok akaratukon kiviil alakultak ki bennük. Magukkal hozták vagy örökölték a jmúltból. Mert a tőkés társadalomban mindenkinek v nehéz küzdelmet kellett vívnia a megélhetésért, a nagyobb darab kenyérért. S ha élni .akart, sokszor másokat kellett becsapnia. Ezt a helyzetet a kizsákmányoló rendszer teremtette és az emberekben szükségszerűen kialakította az önzést, az egoizmust. A megrögzött szokások, tulajdonságok, nézetek felszámolása nehéz feladat. Csak meggyőzéssel, puszta szavakkal nem sokat érnének el. Az íij társadalom tagjainak erkölcse a szocialista építés folyamatában alakul. S itt az anyagi érdekeltség is pozitív szerepet .átszik. A dolgozókat érdekeltté tesszük abban, hogy erejükhöz, képességükhöz mérten segítsék a szocialista társadalom építését. A jobb élet feltételeinek megteremtését ép- > pen az új társadalom építésében teszsziik lehetővé. Így foglalhatnánk össze dióhéjban a szerda esti beszélgetés folyamán elhangzott véleményeket. Érdekes kérdés érkezett telefonon a beszélgetés Ideje alatt. Lehet-e egy pártonkívüli politikailag fejlett? S ha igen, beoszlható-e felelős tisztségbe. A kérdés feltevője kifejtette, tisztában van azzal, hogy társadalmunk vezető ereje a munkásosztály és egészen természetes, hogy élcsapata — a kommunista párt tagjai — tölti he a legfőbb tisztségeket, /fconban a politikai fejlettség elsődleges kihangsúlyozása itt-ott nem vezet-e a szakképzettség követelményének mellőzéséhez? Az elvtársak válaszukban leszögezték, hogy nem egészen úgy áll a dolog, vajon a felelős tisztségbe párttagot, vagy pártonkívülit tesznek-e. A kérdést talán úgy lehetne megfogalmazni, milyen is legyen a vezető? Mert mondjuk egy tizem, vállalat vezetőjének nem csupán a termelés csínját-bínját kell ismernie, hanem irányítani kell a termelést, százak, ezrek munkáját kell szerveznie. S itt a szaktudás és a politikai feljettség egyaránt fontos követelmény. Sok kérdés érkezett a csehek ős szlovákok kölcsönös viszonyával kapcsolatban. Melyek azok a tényezők, amelyek meggyorsítják a két nemzet közeledését? A válaszokat így foglalhatnánk öszsze: Elsősorban is az uralmon levő munkásosztály pártjának ideológiája, amely egész politikáját a marxizmus-leninizmusra alapozza. Ebből következik az internacionalizmus eszméinek következetes érvényesítése is. Ez aý eszmei irárfyvonal éijényesült a gazdasági .kérdések kidol|ozápakor is. Csak így tűzhettük ki azt a célt, hogy a gazdaságilag elmaradott Szlovákiát a cseh országrészek színvonalára emeljük. Az elmúlt években e téren sokat tettünk. Szlovákia iparosításának üteme jóval gyorsabb, mint Csehországé. E-zzel összefügg az életszínvonal gyorsabb emelkedése is» Ugyanakkor még sokat kell tennünk, hogy Szlovákia gazdaságát a csehországi színvonalra emeljük. Minden erőfeszítés és gazdasági siker ellenére is merülnek fel problémák a két nemzet viszonyában. A párt tudatában van annak, lingy a nemzeti kérdés végleges megoldásáig még hosszú az út. Hisz nem csupán a csehek és szlováknk viszonyáról van szó. A köztársaságban magyarok, ukránok és lengyelek is élnek. Akad megoldásra váró probléma. A legfontosabb feladat az egységes csehszlovák népgazdaság fejlesztése úgy, hogy az egész ország erőforrásajt a leggazdaságosabban használjuk ki. Az elmúlt ]8 év folyamán a közös cél. a közös munka közelebb hozta egymáshoz a két nemzetet és a nemzetiségeket. A közös távlatok, a közös építés pedig minden kétséget kizáróan tovább gyorsítja ezt a folyamatot. Ennyit a szerdai beszélgetésekről. Jövő • szerdán este hét órakor Jifí Hendrych elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja válaszol a mezőgazdaságunk jelenlegi feladataival kapcsolatos kérdésekre. [-ilVc J /„ m i / mm ÁRTATLANUL 3. ROSENBERGÉK ÉS A BŐRÉT MENTŐ GREENGLASS Julius Rosenberg édesapja ruhagyári szabó volt, anyja munkásasszony. Apja mint szakszervezeti vezető részt vett a munkásság harcában. Julius jó tanuló, szorgalmas diák volt. A középiskola elvégzése után sikerült bejutnia a City College tandíjmentes helyére, ahol villamosmérnöknek tanult. Tanulmányainak harmadik évében ismerkedett meg Ethel Greenglassal. Rövidesen szinte naponta találkoztak és a barátságból szerelem lett. Juliusnak komoly szándékai voltak és amikor 1939 tavaszán befejezte tanulmányait, a záróvizsga napján megtartották az esküvői Eleinte Julius szüleinél laktak. A fiatal mérnök nehezen talált munkát, felesége heti 15 dolláros keresetéből éltek. Julius különféle cégeknél technikai kutatómunkát, szerszámrajzolást végzett, de állandó, biztos álláshoz nem Jutott. Végül is állami szolgálatba lépett a híradósokhoz. 1943-ban megszületett első gyermekük, akit néhány év múlva követett második fiúk is. Julius öt évig volt állami szolgálatban, a szakmájához tartozó hadfelszerelési cikkek termelését ellenőrizte. Nem rejtette véka alá politikai nézeteit, nyíltan szimpatizált a Szovjetunióval és bírálta a második front több éves késleltetését, lelkesen beszélt a szovjet nép hősi harcáról. Egy magas rangú tiszt azt állította róla, hogy kommunista-gyanús és ezért elbocsátották. Julius hiába tiltakozott. Üzemmérnöki munkát talált, ám csökkent a hadi megrendelés és ugyanabban az évben megkapta, második felmondólevelét is. Ekkor saját üzleti vállalkozásba kezdett, amely mellett kitartott egészen letartóztatásáig. Ethelnek volt egy Dávid nevű öccse. Tudós szeretett volna lenni, de a broocklyni politechnikumban már az első szemeszterben mind a nýolc tantárgyból megbukott. Egy másik technikumban is próbálkozott, de sikertelenül és végül lakató^ lett. Már folyt a háború, így jól keresett. Barátságot kötött a városnegyedükből egy lánnyal, akit hamarosan feleségül vett. Ruth, Dávid felesége nagyravágyó, ridegen számító, pénzsóvár teremtés volt, aki folyton pénzszerzésre ösztökélte férjét és másoktól mindent" irigyelt. Dávidot öt hónappal az esküvő után behívták katonának és a katonai kiképzés után a Los Alamos-i titkos gyárba került lakatosnak. Egyszer megemlítette feleségének, hogy néhány „dolgot eltulajdonít" az üzemből és pénzt csinál belőle. Ruth ezt egy alkalommal

1 elpanaszolta Juliusnak is, aki figyelmeztette, hogy beszéljék le erről férjét. Dávid Greenglass a háború végén még néhány hónapig a hadseregben maradt lakatosnak, aztán visszatért a civil életbe, betársult művezetőnek a Julius Rosenberg által alapított cégbe. Munkáját azonban rövidesen elhanyagolta, mert még egyszer fellobbant bene a tanulni vágyás, meiy azonban csakhamar lelohadt. Julius kénytelen volt másik művezetőt alkalmazni, mire Dávid sértődöttségében kivált a cégből és máshol yállalt lakatosmunkát. Tudományos ábrándozásaiból semmi sem maradt, csupán nagyzoló meséi és kiapadhatatlan csodavárása. Feleségének csalódása még keserűbb volt. Mielőtt férjhez ment, azt remélte, hogy Dávid tudományos pályán fog dolgozni. Vagyonról, magas társadalmi állásról álmodozott. Mindennek vége, férje végérvényesen lakatos lett és jövedelme sem lesz soha magasabb, mint amennyit egy munkás megkeres. Ruthot ez kegyetlenül elkeserítette, julius kitartása, rendszeretete, törekvései, szálkát jelentettek szemében és meggyűlölte sógorát. Minden pénteken találkoztak Greenglass-mamánál. Külsőleg udvariasak voltak, de egy kanál vízben megfojtotta- volna a higgadt, soha nem elégedetlenkedő Juliust. 1950 februárjában az FBI egy alkalmazottja' kereste fel Dávid Greenglasst. Los Alamosról beszélt vele és megkérdezte, hallott-e az atomtelepen történt uránlopásokről. Daviď kijelentette, hogy sohasem hallott ilyesmiről. Ruth tudta, hogy hazudik. Dávid valóban lopott uránt a Los Alamos-4 telepen és erről Ruth is tudott. A legközelebbi találkozáskor Dávid elmesélte Juliusnak az FBI látogatását. Szokott nagyzoló modorában elmondta, miként rázta le a titkosrendőrt. Persze alaposan tévedett. 1950 júliusának egyik reggelén újra megjelentek 'lakásán a titkosrendőrök és alapos házkutatás után letartóztatták. Egy Harry Gold nevű ember azt állította, hogy 1945 nyarán Dávid Greenglasstől különféle rajzokat és információkat kapott az atombombáról és ezért ötszáz dollárt fizetett neki. Azzal vádolták, hogy részt vett egy összeesküvésben, amelynek célja kémtevékenység volt. Ezért halálbüntetés jár. Ha felesége is tudott erről, mint bűntársat, öt is elitélhetik. Létezett azonban egy kibúvó. A legfelső bíróság egy régi határozata szerint a bűncselekményben résztvevő személyek nem vonhatók felelősségre, ha 'büntetlen előéletűek és mint tanúk őszinte vallomást tesznek bűntársaikról. De kik lehettek Greenglass bűntársai? Ha bőrüket meg akarták menteni, feltétlenül be kellett valakit „mártani". Természetesen olyasvalakit, akit jól ismertek, akikkel rendszeres kapcsolatuk volt. Dávid jól ismerte Juliusékat és gyűlölte sógorát. Ördögi gondolat fogamzott meg agyában. Mi lenne, ha rá kenné a „bűntársi" kapcsolatot? Ezzel megmenthetné saját bőrét, de sógorát és saját nővérét hóhérkézre juttatná. Az FBI és az államügyészség talán segítségére lenAe? Négy hét alatt Rogge ügyvéd Greenglassékkal kiagyalta a szörnyű história részleteit is és nem sokkal ezután beérett a rágalom gyümölcse: Letartóztatták Julius Rosenbe'rget, majd később feleségét, Ethelt ,is. KÖVETKEZIK: 4. Emberrablás Mexikóban Ü] SZÖ 4 * 1

96

3 i

úlius 1

9-