Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-19 / 197. szám, péntek

1963. iúlius 19. * tJI SZÓ 5 Zöldtakarmány egész télen ELEGENDŐ FEHÉRJÉT A TÉLI HÓNAPOKRA • A ZÔLDTAKARMÄNYT NEM PÖTOLHATJAK A VITAMINNAL DÚSÍTOTT KEVERÉKTAKARMÄ NYOK SEM • VILLANYFÉNNYEL TÉLI ZÔLDTAKARMÄNYT NYERHETÜNK • A TUDOMÁNYOS DOLGOZÖK ÁLDOZATKÉSZEN SEGÍTENEK • A TÉLI ZOLDTAKARMÄNY TERMESZTÉSI KÖLTSÉGEI BÍÍSÄSAN MEGTÉRÜLNEK Karel Vébr mérnök, aki a téli zöldtakarmány termesztésével kísérletezik TTa az állattenyésztési termelésben nagyobb hoza" mokat akarunk elérni, mindenekelőtt a takarmányozás technológiájának kell figyelmet szentelnünk. Legfőképpen azt kell tekintetbe vennünk,hogy különbség van a téli és a nyárt takarmányozás között. A mezőgazdasági üzemek túlnyomó többsége a nyári időszakban azt etet, ami éppen a kezeügyébe akad, ftgnelmen kívül hagyva a' hasznosságot, az állomány fejlődését. Ennek következménye, hogy egyes időszakokban, a zöldtakarmány etetése idején az állatok sok fehérjét pazarolnak, míg az éo nagyobb részében annak hiányát érzik. Az állomány a nyári hónapokban sokat tartózkodik a szabadban, ami jó hatással van fejlődésére, télen azonban változás, áll be. A szarvasmarha és a baromfi alig kerül kl a szabadba, kevés napfény éri, ugyanakkor a takarmany összetétele is megváltozik. Az állomány' zzáraz takarmányt kap, amelyet csak részben vagy csak egyes hónapokban egészít kl a siló, Illetve éle sztősített takarmány. Ezek a tárolt anyagok nem ts tartalmazzák eredeti formájukban s kellő mennyiségben a tápértékeket, és vitaminokat. Bár az állomány számára az üzemek, készítenek vitaminnal dúsított keveréktakarmányokat, ám a zöldtakarmányt ezek sem képesek pótolni, s emellett a szükségletet sem fedezik. v A Jelenlegi technika lehetővé te- sítés káros, mert a magba sók is Jut- 48—72 óra. Csíráztaláskor a ládák leirt módon nyert takarmány 35 na„ sz

l. a, fennálló helyzet megja- nak, melyek fokozatosan tönkrete- egymás fölé rakhatók, Így nem fog- pos adagolása után a malacok kilávítSsát. A kísérletek bebizonyították, szik a csirát, a mag befullad. Iáinak el nagy helyet. balták a betegségekből.-A napi átlahogy tápanyagos oldattal villany- Az áztatás előtt ajánlatos a magot gos súlygyarapodás elérte a 0,337 kg-t mány f termeszteni ÄdÄsa'ľ Vjzben átmosn

1' míg 8 röla lefoly6 manyt termeszteni, és gazdaságosan. ví2 tlszta nem lesz A mosással eg

y. időben alkalmazott fertőtlenítés ls A besugárzás a rozsot és a búzát, amelyek közül eddig az árpa és a búza adja a legnagyobb zöldanyaghozamot. Ez nem azt Jelenti, hogy a többi növény nem vált be. A nemesítő állomások csak alapos izsgálat után mondják ki róluk a végszót, amire még várnunk kell. Áztatás- és csíráztatás A vetőmagnak a csírázáshoz bizonyos Víztartalomra van szüksége. A gabona tartalmaz ugyan 12—16 százalék vizet, de hogy csírázni kezdjen, a vízmennyiséget 50 százalékra kell növelni. Az úgynevezett vegetációs víz fokozatosan szívódik a magba, és a tápanyagot emészthetővé változtatja. Minél egyenletesebben szivja fel a mag a nedvességet, annál simább ez a folyamat és rendszeresebb a csírázás. A csírát ős a magfehérjét vékony szigetelő hártya burkolja, ami a mag belsejébe csak a tiszta vizet engedi át, a sókat azonban nem, s a benn feloldott^ anyag kilúgozását ls megakadályozza. Ebből következik, hogy a csírázás előtt a tápanyagos oldat használata fölösleges. A víz felszívódását befolyásolja a mag nagysága és az áztatásra használt víz hőfoka. Ha azt akarjuk, hogy a csírázás egyszure induljon, szükséges a mag osztályozása, amihez 2,2 milliméteres rostahenger a legalkalmasabb. A víz hőfokának befolyása szlna tervezett 0,250 kg helyett. Az Igaz, egy tájékoztatási kísérletből még nem „„ .„ A besugárzás végezhető olyan he- lehe

t végkövetkeztetést levonni, annyi jót tesz. Ajánlatos kevés meszet ke- W^gben, ahol az égők beszerelése azonba

n bizonyos, hogy a kobaltsav, verni a vízbe, ami a magra ragadt a cslráztató ládák elhelyezése m

ei

yet a tápanyagos oldat tartalmaz, szennyet feloldja. Az áztatáshoz hasz- megoldható. Az emeletes megoldás kedv0

Zően befolyásolja a malacok nált edényt hlpermangánnal fertötle- ,

he

ly

e

t t

akarI

t meg, az égők 50 cm-re fejlődését, ugyanakkor megszünteti a nítsük, hogy elejét vegyük a pené- l

e?P™

k, egymástól Legelőnyösebb bet

egségeket. szedés terjedésének. A beáztatott vn^gttó forrással a ^fénycsövek szolBeteg ségek és kártevők Az említett kísérletek közben míndA technológiai eljárás A kísérletezők több vetőmagfajtával próbálkoztak. Sorra vették a rozsot, az árpát, a búzát, a zabot, a napraforgót, a bükkönyt, a borsót, a kukoricát, a repcét és ezek külön- ---~~vékony"Téte'gben' le7ve"n"' az «

ólna

k. mlvel a villanyenergia nagy böző keverékeit. Néhány kísérlet ,ľr y, 7°,,, legyen az . . fénvrn válthatták č* <snpktnimntán niiraima-naií muifšv a? ňmát edény al án és legkésőbb 8 óra után resze

l tényre vaitoztatjan es speKtrumután alkalmadnak találták az árpát, '' s összetételük a legalkalmasabb. Előseengedjük le róla a vizet, hogy áztatás közben szellőződjék ls. A csíranövekedés levegőt Igényel, azt ls mondhatnánk lélegzik, amihez szellős oxigénre van szüksége. Oxigén hiányban a csíra a mag anyagából vonja kl az oxigént, ez csökkenti a mag csíraképességét, esetleg jelentős anyagveszteségre ls sor kerül. Ez egyenlőtlen csírázásť Idéz elő, sót; a mag egy része kl sem csírázik, a túláztatott magot ellepi a penész, ami veszteséget Jelent. Helyes áztatással, az Ismertetett eljárás betartásával egyenletes a csírázás, gyorsabb a fejlődési folyamat és olcsóbb a termelés. Szóval a téli zöldtakarmány termesztés nagy gondosságot követel. Áztatás után a magot még egyszer leöblítjük, és' kiterítjük csírázni. Csírázásra a hűvösebb, 13—18 fokos helyiségek a legjobbak, elősegítik az egyenletes csírázást. A magot vékony rétegen terítjük szét, megközelítőleg 3,8 kg-ot egy négyzetméterre, legjobb mindjárt az e célra készített ládába, ahol a kicsírázás után a besugárzást is elvégezhetjük. Az első kísérletezést úgy hajtották végre, hogy a magot drótszitára szórták. A kicsírázás után a drótszitát úgy helyezték egy nagyobb edénybe, hogy a gyökerek vé£~ beérjen a tápanyagos oldatba, amit az edényben mindig feltöltöttek. Ennél a módszernél nem összetételük a legalkalmasabb. Elősegítik a növényfesték képződést és a össze egy fajta betegséggel találkozszerves anyag növekedése a legna- tunk, a penészedéssel, mely leggyakgyobb. A kicsírázott magtól a fény- rabban a rozsot támadta meg. A mikcső legyen 18—20 cm távolságra, roszkopfkus elemzés alapján kitűnt, hogy a közelség miatt ne száradjon hogy a betegség penészfajta [Rhlzoel a növény. pűs arrhlzus), amely növényzeten, A helyiséget, ahol a fénycsövek leginkább bomlásban levő anyagokon vannak, nem kell fűteni, mert az fordul elő. Az irodalom egy esetben égők elég hőt sugároznak. A hőmér- említi, mégpedig a tehén mikottkus séklet szellőztetéssel szabályozható, legyen 20—25 fok meleg, s a levegő 70—90 százalékos páratartalmú. 3—4 napon belül a besugárzás hatására elvetélésénél. Egy elemzés alkalmával viszont kimutatták a penicillinhez tartozó vállfaját. A kártevők közül leginkább az egértől kell tartani. 4 Az önköltség tén jelentős. Minél melegebb a víz, kell a kicsírázott növényt öntözni. annál gyorsabban hatol a magba. Például 24 órai áztatás után 5 fokos vízben a természetes víztartalom 31,9 százalékra, 10 fokos vízben 36,7 százalékra, és a 20 fokos vízben 38,3 százalékra emelkedik. Az eljárásnak volt azohbarv hátránya is: a dróthálót gyakran kellett cserélni, beleakadt a gyökér, így a növény egy része odaveszett, és körülményes volt a háló tisztítása is. Nagybani termesztésnél ez a felszeAz ily módon termesztett napi egy mázsa zöldtakarmány előállításához 30 négyzetméteres besugárzott terület szükséges, ha az égők és ládák 3 emeleten vannak egymás fölött. Három nap alatt a vetőmag eredeti súlya á négyszeresére növekszik, és ami szintén fontós, a termelési költség nem nagy. Egy mázsa zöldanyag előállítási ára 70,12 korona. Legtöbbe, kerül a vetőmag, de ha az olcsóbb takarmányárpát használják vetőmagként, a termelési ár 55,84 koronára csökken. A takarmányadag mellett egy mázsa zöldtakarmány 2000 tyúk számára elég. Ha a négy téli hónapon keresztül adagoljuk a zöldtakarmányt, a hozam tyúkonként legalább 15 tojással növekedik, ami összesen 30 000 tojást Mesterséges fény mellett az árpa 3—4 jelent. Télen a tojás árát 1 koronával nap alatt 18 cm-re is megnő számítva 30 000 koronát tesz ki a többtermelés. A négy hónap alatt a 15—20 cm-t ls fejlődik a növény, zöldtakarmány termesztésére kiadott amely Ilyenkor alkalmas a feletetés- összeg 8349,60 korona. (Mázsánként re. 70,12 koronás áron számítva.) Ebből Az Ilyen módon cslráztatott növény viszont le kell vonni annak a takarA mag eredeti nedvességtartalma relés növelné az önköltséget, ezért hasznosságát 2 hónapos beteg mala- mánynak az értékét, amit a zöldlalehet nagyobb vagy kisebb, ez az áz- lemondtak róla. A csíráztatást most cokon próbálták kl. A malacok nát- karmány helyett amúgyís megkapna a tatásnál nem játszik nagy szerepet, 120X60X6 centiméteres igellttel bé- hában, vérszegénységben, bélhurut- baromfi, csakhogy száraz állapotban, mert néhány órán belül kiegyenlítő- lelt ládákban végzik, melyek kevés- ban szenvedtek, és az állatorvos sze- ami a hozamot viszont nem növelné, dik. Fontos azonbán a vízmennyiség bé költségesek és könnyebb velük; a rlnt elhullásuk várható volt. A fent Ez a takarmánymennyiség 3000 koroadagolása. A mag csak annyi vizet bánásmód. Nagy előnye az is, hogy ' kaphat, mint amennyit a rendes esi- veszteség nélkül kiszedhetik belőle a L ' I JL-, L "L* * ržzási körülmények között felvenne kicsírázott magot. Csírázáskor a ma- iCMy K6D6Z6S ,. ľlOGI O HI VČiSScil a talajból. Ezért fontos Idejében fél- got egyszer öntözik naponta tápanya- » • beszakítani az áztatást, ami — ha gos oldattal, amelyben a tápanyagot Rendkívüli felfedezés a fotózás gyakorlatában nem akarunk kockáztatni — 24 órá- fokozatosan növelik. A különböző nál tovább nem tarthat. A túlňedve- magfajták többségének csírázási Ideje A bristoli egyetem két fizikusa nek elbomlásához — csakhogy csuólomjodid kristályok fényérzékenysé- pán megfelelő hőmérsékleten megy Mw ...gével kísérletezve, alapjaiban új fi- végbe. A továbbiakban egyes ólomjo! zikai Jelenséget fedezett fel, olyan did kristályokat tartalmazó lemezt SP^' f" gondoltak ,hogy a hőhatás valamilyen gálatok szerint annak tulajdonítható, •ffimtfjil ^

változás

t ^"jézett elő a krlstályszer- hogy a. fotoelbomlási folyamat az '^WÉIÉÉ' leltek elváltozást a kristályszerkezet^ tályoknak ez a tulajdonsága közvet° • ^^ ben. Látható fényben hevítve viszont lenül hasznosítható lesz fényképek ägkÉ. ^^^m a kristályok „előhívódtak", sötét fol- létrehozására. Ez annyit jelent, hogy ' ' '

WS

kULmÁí***^ tocskákat alkottak. A foltocskák in- mindenfajta vegyi kezelés, előhívás HHHHHPPPV - tenzitása szorosan összefüggött a és rögzítés nélkül fényképeket készít^HHP^T^^gMMűtt » ' megvilágító fény hullámhosszával. Az hetünk majd, csupán megvilágítással * ^ elektronmikroszkopikus vizsgálatok és egyidejű helyes hőmérsékletre va^T^ „

<niť ^""^"fíJJiw

1 mmujjj" RQQHHH^MM • ^Mmk aztán kimutatták, hogy a foltocskákat ló felhevítéssel. Nem lesz tehát szük0 jjMMpi voltaképpen ólomoxiddal és karboná- ség sötétkamrákra, a művelet nappaH füP' tokkal vegyült fémólom alkotja. A fo- li fényben is elvégezhető s eredmé™ ™ nmm^^mm lyamat tehát nagyon hasonlít a fény- nyeként rendkívül éles, mikroszkópos Egyszerű ládákban, föld nélkül fejlődik a zöldtakarmány télen is képezésben használatos ezüsthalogé- nagyításra alkalmas kép jön létre. nát tesz kl. Ezek szerint a tiszta bevétel közel 25 000 korona, ami azt jelenti, hogy erre a célra beszerzett felszerelés költsége egy éven belül megtérül. Hatásos egészségvédelem Az elemzésből kitűnik, hogy a zöldtakarmány téli termesztése nagy jelentőségű. A szárazon feletetett gabonában a vitaminoknak több mint 50 százalékát elveszítjük, és emellett a nagy mennyiségű emészthető fehérje is tönkremegy. Tápanyagos oldattal, valamint mesterséges világítással nemcsak a takarmánymennyiséget lehet növelni, hanem természetes formájában aránylag sok ásványanyagot és vitamint ís előállíthatunk. Ezeknek a hiánya idézi elő például az anyasertéseknél a kevés és gyenge malacok fiadzását. A kismalacok vashiány következtében gyakran szenvednek vérszegénységben. A zöldtakarmány téli adagolása óriási szerepet töltene be a beteg állomány gyógyításában, az elhullás csökkentésében, a hasznosság növelésében, ami arra vall, hogy az egész téli időszakban érdemes a zöldtakarmányt termeszteni. Meghonosításának automatizálásával az állomány hozzájárulhatna olyan anyagokhoz, amelyekre szervezetének szüksége van, és általa gazdaságosabb termelésre volna képes. Karel Vébr, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézetének vezetője, Tŕeboň Önműködő szerelvénykezelő Számítógép végzi a moszkvai Metró szerelvényeinek irányítását. Az elektronikus automata szerelevényvezetfi biztosítja a kocsik legkedvezőbb üzemeltetését. A szerelevényeket másfél méter pontossággal állítja meg, a forgalmi időt öt másodpere pontossággal tartja be. Most azon munkálkodnak, hogy a föld felszínén is ilyen önműködő szerelevényvezetőket állítsanak özeimbe. Sugárzásálló habüveg Az atomiparban és az űrhajózásban égető szükség van olyan könnyű anyagokra, amelyek magas hőmérsékleten is elviselik megolvadás vagy szerkezeti sérülés nélkül a sugárzásokat. Szovjet üvegtechnológusoknak most közönséges ablaküvegből, bizonyos fémoxidok adagolásával sikerült olyan habüveget előállítaniuk, amely tartósan elvisel) az erős neutronsugárzást. A kísérletek során a habosító adalékanyagon kívül titán-, cirkónium- és krómoxidokat kevertek az üvegbe, s ezen a módon olyan habüveg jött létre, amely három és fél napig elviselte 600—850 C fokon egy atomreaktor nagy neutronsűrűségű sugárzását. Az újfajta habüveg rendkívül könnyű, S kitűnő hő- és vlllamosszlgetelő ls. y