Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-15 / 163. szám, szombat

wnftí fíÜíí OLASZORSZÁGI RIPORT OLIVETTI, OLIVETTI, OLIVETTI É

vtizedekkel ezelőtt az az ú] embereket. Persze arra kalmazott félhavi fizetése útikalauzokban azt a is ügyel, hogy „ne fertőzzék A Játékosok szemrebbenés szállóigévé vélt mondást ol- meg" kommunista eszmékkel nélkül vesztenek egy óra vashattuk: Akt nem látta Ve- a többieket. A konszern veze- alatt Olyan összegeket, ame lencét, nem ts látta Olaszor- tősége legszívesebben a régi lyek alklamazottfatk százai szágot. A mai útikalauzok alkalmazottak gyermekeit ve- nak havi fizetésével érnek mást írnak: Akt Velencében szi fel, hogy biztos legyen, fel. Ha az ember megütközik fár, okvetlenül látnia kell az kikkel van dolga. Azt mond- rajta és szóvá teszi, ezt a váOllvettt konszernt. Könnyen fák Olivetti 15 ezer alkalma- laszt kapja: „Mit akarnak tőválaszolhatunk a kérdésre, zottfa köztársaságot alkot a lünk? Most konjunktúra van, miért változott meg hirtelen köztársaságban. Ezért muto- miért ne játszanánk?" Senkiaz útikalauzok véleménye: gatják előszeretettel az ivret nek sem jut eszébe, hogy ez egyszerűen azért, mert Észak- gyárat, s nem szeretik, ha ellentétben van azzal az er Olaszország nemcsak a gyö- az ország déli részére terelő- kölccsel, melyet reggelente a nyörű Velencével, Firenzével, dik a szó. templomokban hirdetnek. Itt vagy Veronával büszkélked- az Olivetti vállalatban ed- a tőke erkölcse érvényesül, s het, hanem korszerű iparvál- dlg nem voltak nagyobb annak más törvényei vannak, lalatokkal is, amelyek világ- sztrájkok. Nemrégen még a A rulett utón a játékosok szerte öregbítik az olasz mun- FIAT sem tudta, ml a sztrájk, az első emeletről levánszokások ós műszakiak hírnevét, csak amikor kitört az acél- rognak a pzuterénbe és kezMás kérdés, miért éppen az munkás-sztrájk, akkor csatla- dődik a sztriptíz, a vetkőzéOlivettl konszern vagy a FIAT koztak hozzájuk a FIAT al- ses táncszámok. Délelőtt mingyár megtekintését tanácsol- kalmazottjai. Valószínű, hogy denki alszik. Kell a nyugaják az idegeneknek, hisz a munkások növekvő öntuda- lom a mozgalmas éjszaka Észak-Olaszországban sok más tossága egyszer Olivetti látha- után. Igaz, kevésbé nevezetes vál- tatlan falait ls áttört, s nem lelát is van. Minden utcán, lepődünk meg, ha a jövőben A csempészek végnapjai minden sarkon, minden mozi- azt olvassuk, hogy Olivetti A VELENCEI EVEZŐSÖKNEK ban, a TV képernyőjén és a munkásai támogatták társaik Az A

IP

o

k természetes ha- nl

v.

M n

n

M,

WTIItII<

: bárok bejáratánál találkozunk sztráikakcióit tár

t alkotnak Olaszország és NEM IS 0LYA

N ROMANTIKUS, • ' • ' ' Svájc között. A határvonal AMIKOR A GONDOLÁZNI Velencében töb

b helyen a hegycsúcsokon QHAJTÖ KÜLFÖLDI VENDÉ• eienteutn VQnu]> mint például a cse

h. tpcmpk Velencében az ember lép- szlovák—lengyel határ a Ten- otKK1

:' viszonyokat „olasz csodának", ten-nyomon német beszédet gerszem-csúcson (Rysy). A (A szerző felvételei) melyet éppen a Fiat és Oli- hall. A hét végén az a be- hegység mindig eszményi vetti gyárai vannak hivatva nyomása, mintha Bécsben hely a csempészésre. (Az első Franciaországból és Svájcból, bemutatni a külföldi látoga- vagy Münchenben járna. A köztársaság idején a hegye- Mivel a

z idegenforgalom néptóknak. város ugyanis a nyugatnéme- ken keresztül lengyel lovakat szerűsítése keretében OlaszAmikor Torinóban az észa- tek és az oszträko

k kedvelt csempésztek hozzánk. Most ország korlátozta a vámvizski iparközDontban' iártunk turistahelye. Nagyon termé- már benőtte a gaz a esem- gálatot, a csempészárut luxuselkalauzoltak minket a közeli szete

s' hogy a plncér és a Pész-ösvényeket, s a lovakat aut

6n és vonaton szállítják Ivretbe a mindenható Olivetti kí!resked

ö németnek vagy olcsóbban is szállíthatjuk vas- Olaszországba. Ezt mindenki konszern székhelyére Az Oli- ?

sztráknak tar

tl

a a

z idegent, úton.) Olaszországban még nem tudja, mégsem tesznek ellene vetti védjegyű írógépekkel Ig

y aztán-örülünk, ha az ut- fellegzett be a csempészek- lépéseket. Mit számít az, Q7ÄmniňPÄnRicifPi ovair cá

n dallamos olasz beszé- nek. Persze ma már korsze- hogy a nemzetgazdaság károran találkozhatunk itthon iš det is hallun

k' M

e8

tu

d'

u

k- rűb

b módszereket alkalmaz- sodi

k. >)Kibírja az á

Uamkaszaz Irodahelyiségekben Az hcgy azo

k' akiknek az ide- nak, mint elődeik. Nem lova- sz

a" _ válaszolják a megleOlívetti konszern mindenüvé Senforgalomból nincs különö- kat, hanem cigarettát és ko- pődött külföldi kérdésére, eliut főként a nvuľatí orszá ,

seb

b hasznuk, lassan elhagy- nyákot csempésznek. Olaszor- „Demokráciában élünk, azt ffokhan tprips7krdik nhni mo J

4k a város

t- mer

t romantikus szágban ugyanis rendkívül teszünk, amit akarunk" - vinonoľhelvzetet élvez az író^é" ugyan a vlzi él0

t- az egés

z" drága 8 cígarett

a- Egy cs

0" gyorog a szállódaportás és nek Sásában ésállandóan ségnek azonban hosszú idö mag küIföldi c

|S

arettu néh

a mindjárt kínálgat: „Nem akar pek gyártásában és állandóan utfin nem hasznj

U 4nn líráhs is hPiPkPrni „i L<_. a Fiat és Olivetti névvel. Fiat és Olivetti képviseli ma az olasz ipart, s a burzsoázia előszeretettel nevezi a hazai Kaszinó a hegyekben tartja az első helyet az irodai számoíőgépek gyártásában. A konszern a háború után, főként a közelmúltban állt talpra, amikor társult az amerikai UNDERWOOD cég- ^tt^Taľáíko^l" Olasz-',"Fr'am gel. A két cég régi o nevere . , M„„_„* építette jövőjét. OLIVETTI ,

é

s Nyugat-Németország közös cégjelzéssel szerepel- k^mJe. Bár festőien szép a nek a külföldi ipari árumin- vidék, mégsem a termeszeti tavásárokon, a nyugati és a szépségek vonzzák ide a felszociallsta országokban is. ső tízezret, hanem a kaszinó. A konszern reklámosztályán Modernebb játékbarlang a nagy elismeréssel nyilatkoz- Monte Carlo-inál. A hegyek tak arról, hogy a szocialista között a természet ölén fekországok közül éppen Cseh- szik kényelmes be

rendezésű. s:üovákia a legnagyobb üzlet- A fjgy

e,

em központjában a S rulett áll, bár a kártyajáték, Az ivrei gyár valóban im- elsösorban a huszonegy is pozáns. Tizenötezer alkalma- közkedvelt 400 lírába ls belekerül, vi- egy prím

a tranzisztort? Egyszont ugyanezt a feketepia- harmaddal kevesebbe kerül, con feleáron ls megkapja az mint az üzletben, nincs vám, ember. Az árut nemrégen az adó, szóval érti?" Szent Vince kirándulóhely , j csempészek hozták b

e PETER RIVAL az olasz Alpokban. Itt szo- ť AFGANISZTANI RIPORT f Nagy átalakulások kora A fővárosban „Dzsangalak" Kora reggel. A sápadt ég- - hazai védjegy bolton lassan kialszanak a D

Zsa

ngalak — kisváros Kacsillagok. Kelet felől hajnalpír bu

l környékén, szorosan húragyogja be a hegytetőt. Vir- z6dlk meg a heg

y lábánál, rad az ősi Kabul fölött. Első Nevét a

z ország minden részé ként ébrednek a vízhordók, ben lsme

ri

k. gz az autójavímajd a gyümölcsárusok ros- t6 üzem a szovjetunió segítsékadáslg megterhelt szamarai gével épül

t o

zsang

ai

ak egyik kocognak az utcákon. Napkel- bizon

yítéka annak, hogy fokotével mind több autó tűnik zat0

San változik az ország kéfel- pe. Különféle védjegyű autó Kabul jellegzetes keleti ka

t j

a

vft

a

nak itt, ezen kívül város, itt is megtalálhatók fé

m

et olvasztanak, pótalkata kirívó ellentétek. A hódító része

ket gyártanak autókhoz, Dzslngísz-kán a földig lerom- öntö

zö rendszerekhez, kisebb boltatta a várost, de 280 év fúrógépeket, alagút-fúrásnál múlvVi Timur Lenk fia az új- haszn

áj

t fémsaluzásokat, jáépült csodálatos városban sz

enc

ztető csöveket gyártatemetette U magát. Sírját nak SZO

Vjet műszaki dokumáig őrzik. mentáció alapján. Az afgáA Hindukus meghódítása nok legnagyobb büszkesége Afganisztánnak még ma, a azonban a hazai szerszámXX. század kellős közepén gép. Afganisztán nagy sikesincs vasútja. A természeti rf

ne

k tarthatjuk azt. hogy a visionyok olyanok, hogy dzsangalak gyár ma már hakönnyebb az országút! közle sz

á* ™

k ° kedést fejleszteni, mint a Syórt és k tudja elégíteni az vasútl

t ország szükségleteit. Afganisztán a hegyek or- Afganisztánnak ma már szága. Szinte az égig mere- nemcsak földgyalusokra, kotdeznek a Hindukus cikk- rógépkezelőkre hanem főiscakkos csúcsai. A nép régi kol

al végzettségű szakembeálma volt a Hindukus meg- rekre van szüksége Jelenhódítása, az ország északi l

eS több szá7 f!ata

l ,

afg

á,

n és déli részének egyesítése a tanul szovjet, csehszlovák, hegységen keresztül vezető bolgár, jugoszláv és más úttal egyetemeken. Néhány évvel ezelőtt szov- ci»/;_» - LXúnknr jet-afgán egyezményt kötöt- Eltunt 0 koz

eP

ko

r tek a Dzsabal usz-Sziradzs- Bár a mohamedán 'naptár Dosi műút felépítéséről a szerint 1342-őt írnak, AfgaHindukus hegyrendszerében. A nisztán mégsem él a középtöbb mint száz kilométeí hosz- korban. Csak a nép ellensészan kanyargó útszakasz — gei nem akarják figyelembe több száz műépítmény hajme- venni az óriási átalakulásoresztő magasságban. A legna- kat. gyobb építmény a mintegy há- Afganisztán tevékeny szererom kilométer hosszú alagút, pet játszik a nemzetközi életmelyet a Szalang szorosnál ben. Bizonyos nyugati körökfúrnak a Hindukusba. Az nek nem tetszik, hogy az orépítők a hegység két oldalá szág nem lépett be a C ENTO ról, északi és déli irányból katonai tömbbe. A Reportér közelednek egymáshoz. Sok című amerikai folyóirat nyilszovjet szakember-mérnök, ván ezért nevezte Afganisztechnikus, szakmunkás segít tánt „ajtó nélküli háznak", az afgánoknak. Amikor megmutattam a lapot — Testvérként élünk egy- egyik kabuli ismerősömnek, más mellett. Erőnk a barát- afgán közmondással válaságban van. Olyanok va- szolt rá. „Amilyen az őser gyünk, mint egy ökölbe szőri- dő, olyan benne a sakál". Ml tott kéz uffai — nyilatkozik már megtanultuk, kinek nyls• Abdul Vahhab alezredes, sunk ajtót, és ki előtt zárjuk az építkezés vezetője a szov- be". fet és afgán dolgozók össze- P. LUKNY1CKIJ, L. KORZS, fogásáról. M. DOMOGACKIH zott dolgozik modern környezetben. Éppen úgy, mint a A kaszinó vezetősége eleve FIAT gyárban, sok olyan szo- gondoskodott róla, hogy „alaciális vívmánnyal dicseked- cso

ny származású" hívatlan hetnek, amilyenről más gyá- vendégek ne kerülhessenek rak alkalmazottjai még csak beljebb. A bejáratnál Útlevenem is álmodhatnak. Gondos- 3

5.

0

0 "ra belépti díjat kérnek. így aztán az „utca kodásuk a gyár dolgozóiról, népe" nem „gyönyörködhet" nem csoda, hogy évente sok a felsö tízez

e'; édes életéb

en. munkakereső jelentkezik. Oli- £

r

dekes a rulett. Az első tét vettihez bejutni azonban nem 50 ezer líra vagy még több. könnyű dolog. A gyár vezető- Ennyi egy FIAT gyárt szaksége alaposan megválogatja munkás, vagy jól fizetett alt mm A VILÁGHÍRŰ OLIVETTI GYÄR ÜVEGPALOTÁJA RIPORT AZ EAK-BÓL A

forró Afrikában két sivatag találkozásánál fekszik egy eldugott nílusi városka — Asszuán. A fáraók ősrégi birodalmában évezre ASSZUAN szovjetországban nagy hírnévnek örvendő élmunkás tanított meg a kotrógépek kezelésére. A szovfet szakemberek összesen 600 helybeli munkást dekkel ezelőtt rabaszolgavásá- összefügg a Szovjetunió segít- nem érdekelte őket. Ezért t-anítottak meg mesterségre. ri központ volt a város. A 35 ségével, mely teljesen önzet- külön engedély nélkül nem Mohammed al-Fuad, fuszef ezer lakosú település három len, nem függ politikai félté- szabad fényképezni. Termé- Abdel Gamál, Abdel Fattah, évvel ezelőtt még jelentékte- telektől vagy kikötésektől. szetesen, azóta a lakásviszo- Faruk Mohammed nemrégen len, szürke kisváros hírében nyok ls változtak. A mestere- léptek munkába az építkezé állott, de amikor 1960 január- Sadd al Aali él ket és a munkások javarészét sen, nem voltak szakismerejában megkezdték a magas kényelmes tiszta szobákban he- teik, de most önállóan dolgozasszuáni duzzasztógát építé- A sivatag néhány pontján i

yez

ték el. nak, brigádokat vezetnek, sét, sok minden megváltozott má

r gyödet vert az élet, az Sadd al-Aali Igazi csatatér. a környéken. éjjel-nappal ki nem alvó élet. Ne

m könnyű az egyiptomi Energiabázis A gát naqu szerepet iát- É,]e

l villanylámpák világít- né

p helyzete. Jól tette az , , szik az EAK fejlesztést ter- lák meg az éP

ítkezés

i terepet, építkezés vezetősége, hogy Az EA

I^ kormánya igen veiben Bauiptom asľálusúf- Eddig már több m,nt nég

y" mindjárt az építkezés meg- ?

agy go

I}

dot fordít az ipar totta v idék Terű l e t é ne k 96 mlUiô köbméter földet k*- kezdésekor gondolt a „hátor- fejlesztésére és ÚJ termelési MázalékľsivatZg s a lakos zetet mo

z*

aUak me

g- 400 m

é" szágra", péfdául a lakásépí- f

ga

k Kiépítésére. A nemzeti Ság 97 százíüéka' fnUnteau 25 ter ,lbsszú aIagutat fúrta

k' tássel. Sadd al-Aali sokí.g par megteremtése könnyít a millió emS a .N lus völgué- Felépültek a segédüzemek. v,

ask

0dott az életért. Nem túlnépesedett falvakon, mert ben és del áfában él tehát T!zezer arab munkás és 600 k

aPOtt elég műszaki oxigént el

y°

ní

a a fölösleges munkaolyan területen melu nem ha- szo

v'

e

t szakember dolgozik e

gy kairói cégtől. Teljesen ki erö

t- A

z energetikai alap ladja meg az egész ország te- s

z°

ros egy

ü

c

U

lf

ködésb

e"' d

a/ volt szolgáltatva a tulajdonos gyengesége azonban gátolja r ületének 4 Vo-át Jelenleg í

0lva a 45 fokos hőségge

l kénye-kedvének. Am kiállta a

z '

pa

r fejlesztését Az olaj0.1 hektár jut egy lakosra ez- ÄME AZ ÉP»kezés fegyvertá- a y

r6bátt s most sa)át ox

i. fűtésű erőmüvek kapacitása éri ts fontos, hogymegmüve- 30 kötőgép (köztük 11 gé

n

P

fejiesztő-telepének ' befe- eg

yüttvév,a „emhaladja meg a tócro 7 ími m n o ixji, óriás, 4. köbmeteres kanál- i

P

7á

q

P „tán mŕp a Vrtrnvp7fi 87

5 ezer kilowattot. Az EAK sTakTa sľJ%Ťói

e

t 52 földgyalu, 500 autó, ^ľezÄ^ls 8 S b

an jelenleg két vízierőmű léA terveze t aá

t évítészetl köZtük Száz 2

5tonnás 0nbi

l- oxigénnel, sőt Kairóba szál- f

gy 1

5° A tervezett gat epiteszeti i

e

ntő, 17 autódaru, 18 traktor, nthatna citású Noga-Hamadiban é s egy műremek és méreteit tekintve 13

6 '

{úr6gép

i 45 hordozható "

thatn

a- 340 ezer kW kapacitású a rí kolosszális: Öt kilométer hosz- légsűrít

6 berendezés, 200, x

e „ 9i asszuáni gát helyén. Az SZU, magassága eléri a lll s

z|

rszämgéP) 190 szi

Vattyú K°derkepzes a sivatagban utóbbi lg6

0_

b

e^ kész

üf

t e

l_ d

e métert, szélessége 1275 méter. st

b. Az Asszuánban dolgozó még nem működik teljes kaÖriási víztárolója 130 milliárd Sadd al-Aali lakátelep szovjet szakemberek nagy pacitással. Éppen ezért rendköbméter vizet fog fel, s 500 nemcsak a tervben létezik, gondot fordítanak a fiatal kívül nagy jelentősége van az km hosszúságban fog húzódni m'.r valóság. Angol és arab arab munkások betanítására, asszuáni duzzasztógaton épü— 350 kilométeren az^EAK, feliratú hatalmas sárga táblák V. Szvttnyev szovjet mérnök a 'ő új erőműnek. Tizenkét tur150 kilométeren pedig Szudán hIrdeti

k. hogy „Fényképezni 25 tonnás önbillentő autók binája lesz, egyenként 175 területén szigorúan tilos!". Ez azért van, kezelésére tanított meg arab e

zer lóerősek. Ügy tervezik, a,' .i .x ~ magyarázza kísérőm, — fiatalokat. Régebben az ilyen hogy 10—15 éven belül meg- AZ asszuam duzzasztó- Uszta Mohamme

d Ahmed, - kocsik ismeretlenek voltak oldódik az EAK energiaprobgát építése azt jelenít, hogy me

rt kezdetben itt is szikla- az EAK-ban. Az emberek a lémája. győzött az EAK politikája, odúkban, vagy a legjobb eset- szó szoros értelmében meg- * " * mely a nemzeti függetlenség ben rozoga viaszosvászon- ünnepelték azt az eseményt, Sad

d al-Aali él Szivének megszilárdítását követi — bódékban szorultak össze a hogy Baram Abdu, a mérnök p'"

de

n dobbanásával az mondotta Nasszer elnök az munkások. A nyugat; riporté- tehetséges tanítványa először ff ®® a S

ť

Z£

VÍ

e

a

t

Uiľ

ó J?

6

1' építkezés ünnepélyes megnyi- rek elsősorban ezeket a végighajtott Asszuán utcáin. ny;

tj

a amu" Afrika né'nei tásakor. — Az arab népnek kényszerlakásokat örökítet- Sok munkást Dmitrtf Szlepuh, rendkívül nagyra becsülnek ez a győzelme '<közvetlenül ték meg, de az új építkezés a Szocialista Munka Hőse, a P. BELJAJEV ŰJ SZÖ 4 * 1983. Június 15.