Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-14 / 162. szám, péntek

Szüntelenül szilárdítsuk népünk egységét Antonín Novotný elvtárs beszéde Kosicén Tisztelt Elvtársak! Gyűlésükön a Központi Bizottság megbízásából szólalok fel és felhasználom ezt az alkalmat arra, hogy önöknek és KeletSzlovákia valamennyi dolgozóiénak tolmácsoljam Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét és megköszönjem .munkájukat, amellyel hozzájárulnak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság építéséhez. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya különösen nagyra becsüli azt a nagy erőfeszítést, amelyet a kelet-szlovákiai vasutasok és a Kelet-Szlovákiai Vasmű építői az idei kemény tél nehéz hónapjaiban tanúsítottak. Értékelik a dolgozóknak azt a nagy igyekezetét, hogy valamennyi szakaszon teljesítsék az idei állami terv feladatait. Az igazsághoz hűen meg kell mondani, hogy elsősorban a dolgozók millióinak magas fokú politikai öntudatosságából fakadó nagy áldozatkészsége volt az, amely a hallatlanul nehéz téli feltételek között lehetővé tette, hogy megtartsuk termelésünk menetét és a lehető legnagyobb mértékben korlátozzuk a népgazdaság veszteségeit. Ezért mindazoknak, akik ehhez hozzájárultak, őszinte köszönet jár. Néhány napos itt-tartózkodásom lehetővé teszi, hogy személyesen megismerkedjem kerületük problémáival, lássam azokat a jelentős gazdasági szakaszokat, amelyek itt épülnek, amelyek jelentőségüknél fogva nemcsak alapvetően megváltoztatják a kelet-szlovákiai kerület jellegét, hanem nagy gazdasági jelentőségűek az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság szempontjából. Elsősorban a Kelet-Szlovákiai Vasmű építésére és a kelet-szlovákiai síkságon folyó nagy talajjavítási munkálatokra gondolok. Méltán mondhatjuk, hogy a következő tíz év alatt kerületük a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egyik legjelentősebb részévé válik. Aki öt évvel ezelőtt járt itt, s vagy tíz év múlva visszatér ide, nem ismer rá e vidékre. Nemcsak a nagy gazdasági átalakulások, az itt folyó nagy építkezés következtében, hanem azért is, mert megváltozik a lakosság összetétele, melynek jelentős részét a mezőgazdasági dolgozók mellett, szakképzett munkások és technikusok képezik majd. Természetesen a nagy gazdasági fejlődésnek egyéb következményei is lesznek; az iskolarendszer, a kulturális intézmények kiépülése, a lakásépítkezés és számos más dolog. Košice városa is köztársaságunk egyik legfontosabb városává válik, nemcsak azért, mert gyarapodik lakosainak száma, hisz épülő új negyedében mintegy 70 000 lakos, — túlnyomórészt a kohókombinát dolgozói és családtagjaik — fog lakni, hanem mindenekelőtt népgazdasági jelentőségét tekintve. A kelet-szlovákiai kerület példáján bemutathatjuk, mit jelent a szocialista rendszer győzelme köztársaságunkban, mit jelent Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikája a kapitalista múlthoz viszonyítva, amikor a cseh, szlovák, vagy magyar burzsoázia volt uralmon. E kerület példáján bemutathatjuk azt ls, mit jelent a csehek és szlovákok osztályés nemzetközi elveken épülő szilárd szövetségének politikája, államunk egységes gazdasági bázisa építésének politikája. Ez az egyik legszemléltetőbb példája annak, hogy Szlovákia iparosítása csupán úgy oldható meg, ha azt elsősorban munkásosztályunk s vele együtt természetesen Csehszlovákia egész dolgozó népe veszi a kezébe. Szlovákia — s ezen belül a keletszlovákiai kerület — nagyarányú iparosításának megvalósítása oszthatatlan és lényeges részét alkotja annak a sokéves harc befejezésének, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja a cseh és szlovák munkások nemzetiségre való tekintet nélkül valamennyi dolgozónak igazi felszabadulásáért, nemzeteink tényleges felvirágzásáért, népünk egységének a marxizmus-leninizmus szellemében való megszilárdításáért vívott. A burzsoá köztársaságban Csehszlovákia Kommunista Pártja mindenekelőtt az osztályelnyomás ellen harcolt, amely a nemzetiségi elnyomásnak is alapvető oka volt. Nem elégedett meg azonban csak a szlovákok és a többi nemzetiség politikai egyenjogúságáért vívott harccal, hanem már akkor nemzeteink tényleges egyenlőségére törekedett a gazdasági, szociális és kulturális felemelés útján. S ezt az Irányvonalat követte a munkásosztálynak a burzsoázia felett aratott győzelme után is. A munkásosztálynak 1948 februárjában aratott győzelmével politikai téren a cseh és a szlovák nemzet egyenjogú helyzetének szempontjából hazánkban a nemzetiségi kérdés lényegében megoldódott. Megteremtettük a feltételeket ahhoz, hogy fokozatosan valóra váljék nemzeteink tényleges egyenlősége is, a múltból származó gazdasági különbözőség leküzdésén alapuló egyenlőség, Szlovákia és a cseh országrészek lakosai élet- és kulturális színvonalának kiegyenlítődése. Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1949. évi IX. kongresszusa, amely kitűzte a szocializmus építésének fő irányvonalát hazánkban, a szocialista építés oszthatatlan részeként kitűzte Szlovákia gazdasági, szociális és kultijrálSs elmaradottságának következetes felszámolását is. A Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa óta eltelt 14 esztendő folyamán a párt ezt az irányvonalat követte és követi ma is. A szocializmus alapjainak építése időszakában éppúgy, mint a szocialista építés befejezésének időszakában is pontosan meghatározta ennek az útnak a feladatait, szem előtt tartva elsősorban is a köztársaság egységes gazdaságának építését. Csehszlovákia Kommunista Pártja eme politikájának eredménye ma — habár e folyamat még nem fejeződött be —, az új Szlovákia, amely már nem elmaradott mezőgazdasági függvénye az iparilag fejlett cseh országrészeknek, mint a kapitalizmus idején, hanem a köztársaság fejlett ipari mezőgazdasági része, ahol igen nagymértékben fejlődött a kultúra és az iskolarendszer. Ily gyökeresen megváltozott mindaz, ami a múltban elválasztott bennünket egymástól, s mindazok az erők, amelyek negatívan hatottak szövetségünkbe, kénytelenek meghátrálni az előtt az új fejlődés előtt, amely a marxizmus-leninizmus elveinek megvalósítását, a proletár nemzetköziség elveinek megvalósítását jelenti Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikájában. Szlovákia gazdasági és kulturális fejlődése az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság egységes gazdasági és kulturális fejlődésínek jelentős része volt és' lesz. Elvtársak, nézzük csak, milyen óriási jelentősége lesz például a Kelet-Szlovákiai Vasműnek gazdaságunk fejlődésében. A Kelet-Szlovákiai Vasmű felépítésével biztosítjuk a vaskohászatunk gyarapodásának lényeges részét és megoldjuk a hengerelt anyagok kedvezőtlen összetételének problémáját, mert a lemezgyártás több mint kétszeresére növekszik. S hogy mit jelent a műszaki haladás szempontjából, különösen a gépipari termelésben az elegendő lemezmennylség, erről nem kell részletesebben beszélnünk. A Kelet-Szlovákiai Vasmű már 1970-ben csaknem 2 millió tonna bádoglemezt fog gyártani, ebből több mint egymillió tonna hidegen hengerelt vékony pléhet. E pléh jelenlegi fogyasztását jelentős mértékben behozatalból fedezzük. Olyan anyagról van sző, amely lehetővé teszi a gépipari termelés lényeges növelését, a haladó technológia bevezetését főleg a gépiparban és az építészetben s lehetővé teszi a klaszszikus profilok, öntvények és kovácsolt gyártmányok préselt profilokkal és hegesztéssel való helyettesítését, ami lényeges anyagmegtakarítást jelent. Nekünk azonban egyúttal tudnunk kell azt, hogy a Kelet-Szlovákiai Vasmű építésével és munkájával összefügg a termelőhelyek, így a vegyipari, élelmiszeripari termelőhelyek egész sorának további felépítése és kibővítése, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztése stb. Különösen fontos a kerület vízviszonyainak szabályozása ls, mert enélkül nem lehet új ipart, új lakónegyedeket építeni, sem pedig a mezőgazdaságot fejleszteni. Kelet-Szlovákia olyan jellegzetes terület, ahol feltétlenül meg kell változtatni az évezredeken ét kialakult természeti feltételeket. Ezen a területen, amint a tudományos kutatás bizonyltja, a leghosszabb a vegetációs Időszak, megvannak a feltételek arra, hogy a napfényt a legnagyobb mértékben felhasználják a növények termesztésénél, és jók a talajviszonyok is a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. Itt minden bizonnyal évente kétszer lehet jó termést betakarítani. Ennek ellenére e terület gazdaságunknak igen kevés hasznot hajtott. A jő természeti lehetőségek kiaknázatlanok maradtak, mert itt vagy vízhiány volt, vagy pedig túl sok víz, s minden évben rendszeresen áradások. Ezért elhatároztuk több célt szolgáló vízlmű építését a Hernádon Ružln mellett, amely a Hernád szabályozásával együtt elegendő vízmennyiséget biztosít a Kelet-Szlováklal Vasmű részére. A Vefká Domaša melletti ondavai vízierőmű építése pedig lehetővé teszi a Humenné— Strážské—Vranov-i körzet ellátását ipari és Ivóvízzel és az Ondava alsó folyásánál az öntözéses gazdálkodást. lok, főként a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió közötti nyersanyag, termék és élelmiszerellátás leghatékonyabb módjára. Feladtunk, hogy bővítsük s főként korszerűsítsük az átrakodást és bevezessük az átrakodás nélküli szállítást. A kelet-szlovákiai átrakodó állomások kiépítése és kapacitásuk bővítése, az ágcsernyői gócpont általános megoldása terén mérlegelt A Drienovec—Košice, a bodrogmenti és murányi csoport-vízvezeték kiépítésével elegendő ivóvizet nyernek a kelet-szlovákiai kerület ipari körzetei. A Laborc, a Latorca, az Ung és a Bodrog szabályozásának végleges megoldása, beleértve a Vihorlát alatti víztároló kiépítésit is, lehetővé teszi a vajáni gőzerő'mű vízellátását, kiegyenlíti a Laborc vízállását s lehetővé teszi a kelet-szlovákiai síkság nagy területének öntözését. Ezek mind nagyon igényes akclők, s ezért mint bizonyára önök közül sokan tudják, megvalósításukat két szakaszra osztottuk. Az 1966-ig tervezett első szakaszban védőgátakat építünk az áradások ellen, levezetjük a belvizeket és vizet biztosítunk a mezőgazdaság és az ipar részére. A második szakaszban agrotechnikai intézkedésekkel, talajjavítási építkezésekkel, s főként nagyméretű öntözőberendések kiépítésével elérjük a föld minél jobb kihasználását." E munkálatok idejében való elvégzése azért igen fontos, mert már az első szakasz elvégzésével 46 520 hektár mezőgazdasági földet mentünk meg a csaknem minden évben bekövetkező áradástól, 96 750 hektár mezőgazdasági földet megóvunk a belvizek ártalmas hatásától, és a szántóföldterület mintegy 31 ezer hektárral bővül a terméketlen területek felszántásával. A kelet-szlovákiai kerületben 9 év folyamán mintegy 700 millió koronát fordítunk a talajjavításra. Gondoljuk csak elvtársak, hogy a talajjavítási munkák befejezése után, ha majd mezőgazdaságunkban teljes mértékben érvényesítjük a tudományt és a technikát, mennyivel több mezőgazdasági terméket, növényi és állattenyésztési terméket termelhetünk. Milyen nagy gazdagságot fog jelenteni számunkra az újonnan nyert föld, milyen lényegesen befolyásolja és megjavítja majd helyzetünket a dolgozók élelmiszerellátása terén, nemcsak itt ebben a kerületben, hanem az egész köztársaságban. Ez is egyik példája annak, hogyan lehet az egész társadalom erejével és eszközeivel olyan művet alkotni, amely mindenki számára előnyös lesz. A kelet-szlovákiai kerületben egy további probléma megoldásán is dolgozunk, amely szorosán összefüggsz egész népgazdaság alapvető ágainak fejlődésével. A közlekedésre gondoberuházások megvalósítása fontos országos feladat. A tervezett beruházások lehetővé teszik a szállítási szükségletek megoldását a kelet-szlovákiai körzetben és népgazdaságunk igényeinek kielégítését a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti áruszállítás tekintetében. Most arra kell törekednünk, hogy e beruházásokat olyan határidőkön belül valósítsuk meg, hogy a vasúti közlekedés, főként annak kelet-szlovákiai gócpontjai összhangban legyenek a népgazdaság többi ágának fejlődésével. Ezért a Szovjetunióval együttműködésben kidolgoztuk e bonyolult probléma megoldásának lehetőségeit, már tekintetbe véve a kelet-szlovákiai kerület .új üzemeinek fejlődését, főként a Kelet-Szlovákiai Vasmű működését. Szlovákia nagyarányú gazdasági fejlődése megteremti a kultúra, a műveltség fejlődésének előfeltételeit, sőt egyenesen szükségessé teszi. S ez ismét igen szemléletesen látható az önök kerületében. Nézzük, hogy Kelet-Szlovákia rohamos gazdasági fejlődése a dolgozók szakképzettségének milyen fokú növekedését kívánja meg. Aránylag rövid idő alatt, 1965-ig 27 525 szakembert kell előkészíteni, ebből 20 109 szakmunkást, 1491 főiskolát végzett szakembert és 5925 szakképzettséggel rendelkező dolgozót. Pártunk ehhez már most megteremti a feltételeket a kerületben. Košicén és Prešovon létrejött a Pavol Jozef Šafárik Egyetem, Košicén műszaki főiskola, valamint pedagógiai intézetek, ipari és szakiskolák létesültek. Sürgősen szükséges számos szakintézet létesítése, a káderek előkészítősére a kohók, a gépipar, a vegyipar és az építészet számára. Nagyszámú szakemberre lesz szüksége magának a Kelet-Szlovákiai Vasműnek, mégpedig magas szakképzettséggel rendelkező szakemberekre, mert ez az üzem magas műszaki-gazdasági színvonalon áll majd, magas fokúan gépesített és automatizált lesz. A magas szakképzettséggel rendelkező sok mérnök, technikus és munkás előkészítését aránylag rövid időn belül kell biztosítani. Ezen a téren is a cseh kerületek dolgozóinak tapasztalataiból Indulunk ki és számítunk a segítségükre. Már ma több száz kelet-szlovákiai dolgozót képeznek ki a Vítkovice! Vasműben, a Klement Gottwald Oj KohóBah. á Tfineci Vasműben, a Kladnói Egyesült Acélművekben és más kohóipart üzemekben. Elvtársak! A sokoldalú fejlődés, amely kerületükben — s nincs a köztársaságnak még egy kerülete, amely ilyen rohamosan fejlődnék — a következő években bekövetkezik, részét képezi a CSKP XII. kongresszusán népgazdaságunk további építésére kitűzött irányvonal megvalósításának. S önök tudják, hogy a gazdaság fejlesztése úgy, ahogy a XII. pártkongresszus hangsúlyozta, egész szocialista társadalmunk fejlődésének alapja. E fejlődést a tudomány és a technika legszélesebb körű érvényesítésével kell biztosítanunk, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban minél többet, minél jobban és minél olcsóbban termeljünk. Társadalmunk fejlődésének gyors előrehaladása attól függ, hogy ezeket a gazdasági elveket hogyan sikerül érvényesítenünk egész életünkben, attól függ, hogyan gazdálkodunk államunk életének valamennyi szakaszán. A XII. kongresszus irányvonalának kidolgozásánál a párt Központi Bizottsága ezekre a kérdésekre nagy figyelmet fordított. Mint tudják, a Központi Bizottság május végén plenáris ülést tartó.t, amelyen gazdasági kérdésekkel foglalkozott és megtárgyalta e gazdasági kérdéseket a szocialista országok közötti együttműködés szempontjából is. A Központi Bizottság határozatát közzétettük és önök is ismerik. Ezért csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy a párt Központi Bizottsága a legközelebbi és legfontosabb feladatként hangsúlyozta a dolgozók kezdeményezésének és valamennyi belső 'tartaléknak mozgósítását az idei terv teljesítése és túlszárnyalása érdekében. Kiemelte, hogy a szocialista országokkal, főként a Szovjetunióval való együttműködés lehetőségeinek további felhasználásával az idén a lehető legtöbbet tegyük a népgazdaságban fennálló aránytalanságok kiküszöbölésére, hogy ezáltal reális alapra he1- ezzük egész gazdaságunk 1964. évi s a további években bekövetkező fejlődését. Ebben a szellemben tárgyalt Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a múlt napokban tartott ülése is, amelyen Intézkedéseket hagytak jóvá Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénuma határozatainak Szlovákiában való megvalósítása érdekében. Bizonyára önök is egyetértenek velem abban, hogy népgazdaságunkban vannak kihasználatlan lehetőségek. Ezzel nem akarom lebecsülni a különféle objektív okokat, de tény az, hogy népgazdaságunk problémáinak megoldásában ma sokkal messzebb tartanánk, ha az Irányító munka minden szakaszon sokkal határozottabb, konkrétabb és tárgyszerűbb volna, ha lépésről lépésre haladva az egyik problémát a másik után oldanánk meg. Ml jól tudjuk, miben rejlenek a fő fogyatékosságok, hol fordulnak elő a legkomolyabb zavarok, hol vesztünk milliós értékeket és csökkentjük a munka társadalmi termelékenységét és népgazdaságunk általános hatékonyságát. Jól tudják, hogy már hosszabb ideje beszélünk a készletek egészségtelen felhalmozódásáról, magyarázgatjuk, hogy olyasmit, ami nem használható fel, nem kell termelni, mert ezzel saját magunknak ártunk. Ennek ellenére még akadnak olyan üzemek, — és a helyi szervek is támogatják őket — amelyek olyan árut gyártanak, mely iránt sem más üzemek, sem a fogyasztói piac részéről nincs érdeklődés. Nekünk nemcsak azzal kell törődnünk, hogy ne gyártsunk szükségtelen árut, hanem azzal is, hogy ne gyártsunk alacsony műszaki színvonalú termékeket sem. Már a tervben direktív feladatokat kell kitűznünk arra, hogy műszaki szempontból progresszív termékeket gyártunk az elavultak helyett. A jövő évre már alapvető intézkedéseket készítünk elő ebben az Irányban. Érthető, s következményének bonyolultsága ellenére ls bizonyára megértik dolgozóink is, hogy nincs más megoldás, mint a szükségletet meghaladó, vagy műszakilag elavult termelést korlátozni, vagy teljesen beszüntetni s a további veszteségek elkerülése céljából minél előbb áttérni más, szükséges termelésre. Ha a szükség megkívánja, eszerint kell módosítanunk a dolgozók elhelyezését is. És itt újból hangsúlyozni szeretném, hogy ezt mindenütt meg kell tenni, ahol szükség van rá akár Csehországban és Morvaországban, (Folytatás a 4. oldalon) 1963. június U. ÜJ Sľ1 3 *