Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-13 / 161. szám, csütörtök

FELJEBB EMELTÜK 1 NERCET Beszélgetés Cselényi Ladislav elvtárssal, a Szlovák Nemzeti Múzeum igazgatójával 'A népművelési munkáról szólva ma már egyre többször hangsúlyozzuk a múzeumok szerepét is. És ez aligha véletlen. A népművelés sokoldalú, szerteoszló nagy áramában éppen az ismeretterjesztés Igényeit figyelembe véve növekszik ma a múzeumok szerepe. Sokszor és sokan még ma is hajlamosak arra, hogy a név hallatára egy kézlegyintéssel térjenek napirendre a múzeumok munkája felett. Márpedig létük és egyre szélesedő hálózatuk nem lehet a „különcök" érdeklődésének kielégítője. Ellenkezőleg, a társadalmi tudat kialakításának az Ismeret- és műveltségdúsltás tömegeket szolgáló ténye Indokolja szerepüket, ténykedésüket. Pártunk XII. kongresszusa nyomatékosan kiemelte a népművelési munka tartalma és formája sokrétűségének fontosságát. S mivel e téren a múzeumoknak is nem éppen lebecsülendő szerep jut, felkerestük Cselényi Ladislav elvtársat, a Szlovák Nemzeti Múzeum igazgatóját, hogy egyrészt saját tevékenységükről, másrészt a múzeumok munkájáról, feladatairól érdeklődjünk. 9 Miben látja a Szlovák Nemzeti Múzeum fő feladatát? — Egy szóval válaszolhatok: a népművelésben. Bővebben: az alapos, tudományos kutatómunkával feltárt ismereteket, minél megkapóbb formában a legváltozatosabb eszközökkel népszerűsíteni s ez által emelni a dolgozók és a fiatalság kulturális színvonalát. • Hogyan tesz eleget a Szlovák Nemzeti Múzeum e feladatának? — Minden rendelkezésünkre álló eszközzel és erővel arra törekszünk, hogy fokozzuk az érdeklődést a múzeum iránt. Nem szerénytelenség, ha megállapítjuk, hogy e törekvésünket siker koronázza. Bizonyítékul csak annyit, hogy évente átlagosan 7 százalékkal emelkedik a múzeum látogatóinak száma. Ezzel egyenes arányban fokozódik a múzeum dolgozóival szemben támasztott igény ís, különösen a népművelési munka színvonalát illetően. Szombat, vasárnap dal- és táncünnepéSy Zselizen Zselízen ez idén június 15. és 16-án kerül sor az immár hagyományos dal- és tf-ncünnepélyre. A nagyszabású eseményt a Csemadok Központi Bizottsága az SZLKP lévai járási bizottsága és a zsellzi Városi Nemzeti Bizottsággal karöltve rendezi. A bemutató június 15-én a Vidám esztr.$dműsor című rendezvénnyel 19 órákor kezdődik. A műsorban fellépnek az Érsekújvárban nemrégen megrendezett Ki mit tud verseny győztesei, a Csemadok nyugat-szlovákiai helyi szervezeteinek legjobb együttesei és szólistái, valamint hivatásos művészek. Az operettrészletekkel, táncszámokkal és szólóénekekkel gazdagon tarkított vidám esztrádműsort reggelig tartó népmulatság követi. Vasárnap (június 18-án) a dalés táncünnepély 9 órakor kezdődik. Az ünnepi felvonulás után a Tavasz, nyár, ősz, tél című műsorral az iskolai együttesek mutatkoznak be. Ezt kövoti a népművészeti együttesek bemutatójának első része. Délután 15 óra 30 perces kezdettel — az ünnepi megnyitó után — kerül sor a népművészeti együttesek műsora második részének a bemutatására. A kellemes időtöltést és igényes programot ígérő kétnapos találkozó keretében a bratislavai, nyitrai, érsekújvári, galántai, komáromi ás lévai járás Csemadok szervezeteinek legjobb együttesein és szólistáin kívUl szlovák és lengyel népművészeti együttesek is fellépnek. A technikai munkák mér befejeződtek A zsellzi kastély gyönyörű parkja készen áll, hogy fogadja a sok ezer látogatót. Ä szó most már a szereplőké, a fellépő együtteseké. Rajtuk múlik, mit hoz az idei dal- és táncünnepély. A bemutatóra ők is hetek, sőt hónapok óta készülnek. Jelenleg az utolső simításokat végzik, hogy holnap vagy holnapután elinduljanak bemutatni a hosszú ideig tartó, fáradságos munkájuk gyümölcsét. Mit várhatunk, milyenek a kilátások? Jónak Ígérkezik a televízióból isinert és nagyon népszerű Ki mit tud, amelyre a dal- és táncünnepélyen most első ízben kerül sor. Sokat várhatunk a hivatásos művészektől, valamint az egyre fejlődő népművészeti együttesektől. Nem lesz hiány sátrakban, vendéglőkben, lacikonyhákban sem, amelyek ugyancsak a vidám hangulatot hivatottak megteremteni és szolgálni. Az 1963-as zsellzi dal- és táncünnepély általában minden tekintetben sokat ígér és minden bizonnyal sokat is fog nyújtani. (b) • Milyen az együttműködés az iskolákkal? Természetesen elsősorban az ifjúság érdeklődését szeretnénk felkelteni. Ebben támogat bennünket az iskola, a pionír- és CSISZ-szervezet. Különböző munkaértekezleteken a tanítókkal megtárgyajjuk miben nyújthat munkájukhoz hatékony segítséget a múzeum. Be kell vallanom, hogy bár van még néhány Iskola Bratisiavában, amelyek nem veszik igénybe lehetőségeinket, a többség él az alkalommal. Ez utóbbiakkal sikerült az együttműködés formáit elmélyítenünk. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy nem elégszünk meg a globális érdeklődéssel. Az Iskolai látogatásokat bizonyos témakörök szerint szervezzük meg, úgyhogy a kiállítási anyag és a múzeum dolgozójának érdekes előadása alapján a fiatalok egy szűkebb területen mélyrehatóbb Ismeretekre tesznek szert. Naponta járnak hozzánk diákok tanáraik vezetésével, hogy közvetlenül, itt a múzeumban — az ásványtani, természetrajzi, esetleg néprajzi osztályon — Ismételjék át a tanult anyagot, vagy itt vizsgázzanak belőle. Külön előadótermünk van, ahol a témával összefüggő filmekkel egészítjük ki az itt szerzett ismereteket. Ha nem megy a hegy Mohamedhez, Mohamed megy el a hegyhez alapon tematikus vándorkiállításokat készítünk, melyeket nemcsak az iskolában^ de a gyárakban, a különféle munkahelyeken is megrendezünk. • Van érdeklődés az üzemek részéről is? — Kimondottan Jó az együttműködés az üzemekkel. Egyes munkakollektívák, szocialista munkabrigádok ma már a múzeum állandó és rendszeres látogatói közé tartoznak. Így pl. a Dimitrov gyár, a Csehszlovák Dunahajózási Társaság, a Palma, a Slovnaft, a Nemzetközi Nőnap üzem dolgozói gyakori vendégeink. A látogatásokat a szakszervezet vagy a CSISZ szervezi. Az üzemi pártszervezetek múzeumunk lehetőségeit úgy hasznosítják, hogy itt a történelmi osztályon tartják meg a pártoktatást, természetesen előadóról ml gondoskodunk. A múzeum tanulmányi gyűjteményeit a külföldi tudományos dolgozók is látogatják. • Mi a véleménye, hogyan segíthetik a népművelést a városi és járási múzeumok? — Ugyanúgy, mint a Szlovák Nemzeti Múzeum, amelynek feladata, hogy Szlovákia összes múzeumát módszertanilag irányítsa. Ezt a feladatot nálunk egy külön kabinet látja el. Természetesen, az egyes múzeumok különböző jellegűek és ez határozza meg azt is, hogy a népművelés melyik szakaszán — katonai kifejezéssel élve — ütik át a frontot. Például a kosicei műszaki múzeum rendkívül értékes munkát fejt ki a politechnikai nevelés terén. Szép eredményeket könyvelhet el a košicei kelet-szlovákiai múzeum, a bojnicei, bardejovi honismereti múzeum ls. Az érsekújvári és a komáromi múzeumra viszont ráférne egy kicsit több lendület, Jobb szervező munka, mert bár a múzeumnak egyedülálló gyűjteménye van, a látogatottság gyér. Véleményem szerint a városi és járási múzeumok csak akkor fejthetnek ki jó népművelési, munkát, ha hatékonyan együttműködnek a nemzeti bizottsággal. A cél közös: az ember műveltségi színvonalának emelése. • Pártunk XII. kongresszusának határozataiból milyen sajátos feladatok hárulnak a múzeumokra? — A fő feladat, hogy a legaktívabban teljesítsék a XII. kongresszus határozatát, főleg annak 11. pontját. Ez különös jelentőséget ad munkánknak. Ma már magasabb célokat tűztünk ki. Azelőtt az volt a cél, hogy a tömegeket a mi eszmei álláspontunknak megnyerjük. Ma ez már nem elég, mintahogy a globális érdeklődés sem lehet kielégítő. Azt akarjuk, hogy az emberek egyéni, sajátos szempontjaik szerint- vegyék birtokukba azokat az ismereteket, szellemi értékeket, amelyeket a múzeum kiállítási anyaga közvetít. Ezt a célt szolgálják munkaterveink, sőt az az 1970-ig szóló távlati terv is, amelyen éppen most dolgozunk. — ska — FORRADALMI •• ľ KOLTO Leszja Ukrainka halálának 50. évfordulója A BÉKE-VILÁGTANÁCS ez idén ünnepli Leszja Ukrainka kiváló ukrán költőnőt, halálénak 50. évfordulója alkalmából. A harcos, forradalmi szellemű költőnő, valódi nevén Larissza Koszacskvita 1871-ben született Novohradban, a Volinszklj körzetben: Költészete közel áll Petőfi Sándoréhoz, a legforradalmibb magyar költőéhez. Az ő műveiben is a leigázott nép politikai és erkölcsi szabadsága, az egyén szabadsága és emberi méltósága az alapmotívum. Leszja Ukrainkát már életében K,

t„__

4„*

t - „ „orcoiűrt „líAn tartását, bátorságát a rossz es a hamis elleni harcban. A nemzetieskedő Illúziókkal szemben, — hogy és Prométheusz képeit, a szibériai « J^tíl*!?"* száműzetésben fellázadt rabszolga- S'inkí rlfejezésre luTtaía ^a forradalmárok alakját. A költőnő Ukr

a'?

k

a.. „®

]?

a

z

t!

sl

Cu

l

t J"t.l -f Tarasz Sevcsenko és Iván Frank "

t

eľ-ľ

t.

SS "Í.'LÜ szabadságszerető verseiért ukrán Prométheusznak nevezték. Verseiben szívesen használta Spartakus forradalmi hagyományainak nyomában lépett, s az ukrán klasszikusok közül ő jutott el leginkább a munkásosztály történelmi feladatának sőknek gyújtják meg a forradalmi tüzet. (Tüzek virradat előtt, 1892.). A fegyveres felkelésről szól az 1892ben írt „ősrégi mese" című költemegértéséhez Elsőversét 9 éves ™énye Z korában írta. Ebben az időben édes- Bruce, skót király> a .népek sza anyja - Olena Pcsllka Írónő - volt óságáért, a leigázóhaboruk ellen rá hatással, valamint nagybátyja, emel szo

tMihajlo Drahomanov Ismert ukrán tudós és politikus. Világnézetét döntő módon befolyásolta Sz. Merzsinszkl], aki Ukrajnában az első marxista köröket szervezte, melyekben Leszja Ukrainka ls dolgozott. A társadalmi téren vívott harc mint fordításokat meüett Leszja Ukrainka életéért ls A valódi, nemes LESZJA UKRAINKA eszmei és művészi téren gazdag alkotásai körülbelül kétezer oldalnyit tesznek ki. Az eredeti költeményeken kívül drámákat, elbeszéléseket, irodalmi és újságírói tanulmányokat, valatartalmaznak. nemzetköziség harcolt: tizenkét éves korától csont- érezhető drámáiban is, melyeknek tuberkulózisban szenvedett, amely témáit az ó-egyiptomi és a görög később tüdejét és veséjét is megtá- történelemből merítette, madta. A gyógyíthatatlan betegsé- Leszja Ukrainka legnagyobb alkogért a természet különleges tehet- tása az Erdei dal, (1911), melyet az séggel és erős, meg nem alkuvó alkotás lázától fűtve mindössze természettel kárpótolta. Nyolc nyel- n

é8V n

aP aIatt ír

t meg. Benne szüven beszélt és ragyogóan zongorá- lőföldjét, a volini természetet és az zott. Látókörét a gyógyulást kereső ukrán nép gazdag fantáziáját énekkülföldi utak ls kiszélesítették. Járt 11 m

e8- Filozófikusan oldja meg az Bécsben, Berlinben, Olaszországban emberi szabadság, a bensőséges és Egyiptomban, Varsóban és Szó- kapcsolatok, az ember és a terméfiában, a Krímen és Kaukázusban sz

et kapcsolatának kérdéseit. Mau— ott is halt meg 42 éves korában. k

a- az ukW

n erdei tündér bájos A cári Oroszország gyötrő légkö- képében testesítette meg a költőnő rében — 1876-tól betiltották az uk- ö

z emberi érzések gazdagságát, várán könyvek és újságok kiadását — a szabadság utáni lángolását, nem voltak meg a szabad alkotás LESZJA UKRAINKA fordította le feltételei. Leszja Ukrainka verseskő- ukránra először a marxista irodateteit Lvovban és C9ernovisében, a lom művelt, többek között a Komvolt Osztrák-Magyar Monarchia te- munista Kiáltvány! is. A bolsevik rületén adták ki. Müvei vlsszatük- „Robotnyicka Pravda"-ban megjerözték a munkásmozgalom erősödé- lent nekrológ, mint a munkások basét, Ukrajna szociális és nemzeti rátjáról, okos és jó költőnőről írt leigázottságát, valamint a cárizmus róla. A zseniális ukrán költőnő alelleni Illegális harc légkörét. Köl- kotása a művészet harcos küldetétészetének egyik gyöngyszemében a sének példája, olyan művészeté, „Contra spem sperol" című harci mely tartalmában humanista, s szerkölteményben (1890-ben irta) meg- vesen egyesíti a nemzetit és a neménekll a nép lelkének erejét, s kl- zetközit. M. NEVRLÍ lejért nehogy azt ' ' hidd, hogy mindig ismertél. Így az évek távolából

1 én is hajlamos vagyok azt gondolni, hogy mindig ismertelek, és mindig szerettelek Téged. Ez sem Igaz. Megvannak még a levelek, amiket édesanyádnak írtam s küldtem a kórházba, amikor te születtél. Az ls, amit ezekre ő válaszolt. Néha fellapozom az irkalapokra, recept hátára, rég elfelejtett színielőadás műsorfüzetére írott leveleket, és Ilyenkor sok- minden eszembe Jut. Például az édesanyád könnycseppje a levélen, amely feloldotta s elmosta a tintát. Pedig nem akartam bántani. „A Pipi névre hallgató — így hívtunk akkor — tegnap reggel született hölgy — Írtam a mamának — számomra még fogalom, örvendek neki, de vajon kinek s minek örvendek? Nem láttam. De ezen túllnenöen ís — persze te, mama ezt sohasem értheted meg — egyszerűen nincsenek iránta érzelmeim..." Pár nap múlva megmutattak... Akkor megint sírt egy kicsit a mama. Mert állítólag te voltál a legszebb kislány az egész szülészeten, és én zavaromban mégis azt kérdeztem: Miért olyan vörös? ... Aztán, hogy így megláttuk, sokáig néztük egymást, mint ahogy a végállomásig' együtt utazó emberek nézik egymást a troliban

2 vajon te kl vagy és mit akarhatnál tőlem. Hónapokig néztük egymást, s bennem a kezdet kezdetén forrt, ami benned később /ért meg, a kérdés: mit akarsz tőlem! Ugyanis rájöttem, hogy míg te meg nem lettől, én szabad ember voltam. Vasárnap délután meccsre mentem, ötszáz lejre vásároltam könyvet egy hónapban, s a vörös, telt kolléganőt, ha csak ketten voltunk, Gizikémnek szólítottam. És mivé tett három hónap ... Édesanyád beteg lett, befeküdt a kórházba, naponta ötször vittelek szopni. Segítségem nem volt, mert társbérletben egy kis szobában laktunk, ahová a gyerekágy bevitele Is gondot okozott.

3 Sokszor fellázadtam ellened. Egy alkalommal ki Is vittelek a konyhába a nénihez, akivel •laktunk, vigyázzon reád, amíg én valaki pesztrát szerzek melléd. Alig tettelek a konyhai kiságyra, nem sírtál többet. Oldalt fordítottad a fejed, nézted a falon függő piros nagylábast és nevettél, s magyaráztál Huszár Sándor (RNK): Megismerkedésünk emlékére neki. Igen, a piros lábasnak. Édesanyádnak piros pongyolája volt, azt hitted 6 áll a fal mellett. Akkor fogantak meg bennem a szavak, amiket később egyik ismerős bácsinak mondtam: — Rossz ember, rossz állampolgár, rossz lakatosmester és még millió rossz van a földön, de rossz édesapa — fából vaskarika. Ilyen állat nincsen. Ha fellapozod a „Vlzváros" című regényt

4, a harmadik kötetben megtalálod ennek az Időszaknak a gyötrődéseit. Azt a hallatlanul erős ellenkezést, amit az új helyzet váltott ki. Minden idegszálam tiltakozott az ellen, hogy gúzsba kössél. Mert belátom: nem a házassággal, most ért véget a legényéletem. Annak az Ifjúnak, aki évekkel előbb mohón harapott bele az életbe, s mindent be szeretett volna kebelezni, — annak az ifjúnak most hulltak kl a csikófogai. Vége a meséknek. Az is látszik már nagyjából, hogy Nobel-díj, világhír, föld körüli utazás, satöbbi pár évi halasztást szenved... Aztán, hogy nődögéltél, mind Józanabb lettem.

6 Második kamaszkor ez. A lélek mutálásának szakasza. Fel kellett fedezni a világot. Átéltem az emberélet talán legfájdalmasabb perceit. Súlyos betegséged rettenetes óráit. Huszonnégy óráig voltál a karomban. Nem tettelek le, mintha attól fdlnék, hogy elvisz valami, ha én nem foglak. 0, az az éjszaka! Tüzelt kicsi orcád, lélegzésed gyér volt és szabálytalan. Nyögtél a fájdalomtól, s puha fehér bőrödön végigfolytak a szenvedés könnyei. Késő este ment el az orvos; azt mondta: ma éjjel minden eldől. így mondta: minden ... eldőli Ilyen erőt nem éreztem a karomban, mint akkor. Pedig harmadik éjszakája nem aludtunk (édesanyád még lábadozó beteg volt). Jártam veled a sötét szobában, ringattalak, magyaráztam: — Tátá nem hagyja!... Bátorítottalak. — Meggyógyulsz... tátá nem hagyja . .. Csak sok ilyen — alapjában buta és haszontalan — mondatot tudnék leírni. Emberi érzelmekre nem emlékszem. Szenvedtem, mint egy állat, vinnyogtam és vicsorogtam. Érzéseim laboratóriumban bármikor előállíthatók — egy kutya kell hozzá mindössze. Elaludtál az ölemben. Hosszan aludtál és könynyű álmod volt. Nekitámaszkodtam a falnak, s lábon, mint az elefánt, én ls elszunnyadtam. Hajnalodott, mikor kinyitottad a szemed. Tested talán nem tüzelt úgy, néztél bágyadt szemmel, s egyszer csak halvány mosoly fakadt ajkad sarkán. S akkor kicsi agyad minden tapasztalását összekötötte a felfedezés. És kimondtad. Előbb halkan, szinte magadnak, mintha azt próbálnád, hogy hangzik. — Tátá ... Aztán a felfedezés diadalával Ismét: — Tháthál Pátosz volt abban, ahogy montad. Életöröm — Jobban lettél, nem fájt már a fejed, a szoba sem olyan sötét és a karok, amelyek ölelnek... — Tháthál Ünnepibb lélekkel a katona nem esküszik a lobogó alatt.

1' Épp kelt fel a nap. Látszott az ablakból a város, látszottak a füstölgő kémények, a sok-sok háztető, a siető emberek. Éreztem, hogy minden sejtem — mint egy ezred katona levett csákóval, remegő hangon — esküszik: soha ezek az ajkak szégyenkezve ne ejtsék, csengjen ez a szó mindig, ilyen büszkén: — Tháthá ... ÉPP felkelőben volt a nap, s az emberek c siettek a dolguk után, amikor megismertél. 1 Mikor e sorokat olvasni s érteni Is fogod, távollaknak tűnnek ezek az évek. En azonban már most Is űgy látlak, copfosan, febércsipkés egyenkötényben, táskával kezedben s nagy nagy kíváncsisággal tiszta, fekete szemedben. Nagy lánynak látlak! 2 Most állft|ák éppen a ház előtt a betonoszlopokat a trolinak, jelenleg még autóbusz jár. 3 A naplómba erre a napra bejegyezve keserú szavakat találsz, türelmetlen, elkeseredett szavakat! „Nem fürödnek velem!" — ez a társadalomnak szólt. Más lapokon dacos betűket írtam, egész oldalt betöltő mondatot: „Nincs lakás! Ne Is legyen!" Pedig akkor inár épült szép házunk — csak én nem tudtam — sőt bét hónappal később be ls költöztünk. 4 Mire fellapoznád, talán meg is fogom Írni. s Bár a „barátom nem barátom?" kérdést jobbára még ma is így döntöm el: szeret téged? Nem szeret? 6 Emlékszel még a pionír-esküre? 1963. Június 13. fii f^A 5 *