Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)
1963-06-08 / 156. szám, szombat
liíÄílilíl VIETNAMI RIPORTUNK TITKOS TALÁLKOZÓ AZ ÚJ SZÓ SZAMÁRA ÍIJTA HARRY SICHROVSKY Dacolnak a túlerővel „Az amerikaiak kínai sztratégák és Guevara kubai guerilla-vezér írásait tanulmáT>egénybe illő helyzet. Ko- rizs, tojás és hús ára az el- mondja. „Kellemesebb lenne Xezifkl eeisLeiket° dz^un" romsötét éjszakában múlt öt évben 220-400 szá- nekik egy rugalmasabb ember, ífPhöború tfselétáre" _ mSvoltunk a nuílt tenne- zalékknl nmplkprifitt" nom rockot onnviro = ® e l naooru viseiesere ma gyarázza T. százados. „De megfeledkeznek arról, hogy az egyik oldalon a nép áll, a másikon pedig az elnyomók és betolakodók, akiknek katonai lehetőségei korlátozotktnn voltunk a nyílt tenge- zalékkal emelkedett." aki nem reszket ennyire a haren. Halászdzsunkánk a sze- Hol van a kiút e válságból? talomért. Nem, a napi egylíd hullámokon himbálódzott. A hazafiak szorgalmazzák-e millió dollárt a DélkeletVelünk szemben két dél-viet- az északhoz való csatlakozást Ázsia elleni agresszió ugrónamt hazafi tilt a szalmából és a szocialista rendszert? N. deszkájának fenntartására álfont sátor alatt. Nem láthat- ügyvéd a fejét rázza. A nem- dozzák. Ha egyszer Dél-Viettuk őket. Számunkra csak zeti felszabadítás! front, nam felszabadul, akkor rtiár íär'NľeTobb^ľvs^ekeľX T. százados és N. ügyvéd vol- melynek ő ls egyik vezetője, csak Idő kérdése, mikor lép a L 3*' _ N3g y°° b bfn n Pm IehPt tak, ketten azok közül, akik olyan programot hirdetett, Kambodzsa, Laosz és Burma " Z, " g5 3 n. JS" Dél-Vietnam népét vezetik ne- mely a lakosság valamennyi semleges államoktól körül- ° trtzŕVsŕJp? „ S héz, véres harcában, hogy új- rétegének szivéhez szól. Mert vett Thaiföld szintén a sem- "vis7nnt vPr^é^Pt ból felszabaduljon az ameri- még a középosztályban és a legességl politika útjára és ' ľ mozľŕkonv kat gyarmaturalom alól. nagy burzsoáziánál is számo- felszámolja területén az ame- paXľnľsoportokkaT szem^ san franciabarátok. Amerika- rtkat támnsznnntnkat. Amit? í . ,,, A diktátort mindenki gyűlöli san franciabarátok, Amerikaés Diem-ellenesek. „Tíz pontrlkal támaszpontokat. Amíg azonban Dél-Vietnam amerlból álló programunk a genfi kai gyarmat, addig Kennedy ben, amelyek Jól Ismerik a terepet és a parasztok támogatását élvezik. Az amerikaiRengeteg a kérdésünk, és egyezmény tiszteletben tartá- fenyegetheti a semleges Kam- ak a legkülönbözóbb eszköezek az emberek nem hoz- sat vagyis az amerikai had- bodzsát, bekerítheti Laoszt, zökkel é° m6dsze rekkel prótak magukkal Jegyzeteket.' e™ k^ a hadianyag kívoná- állandóan veszélyeztetheti b ái koztakd e a mieink minNem ls szabad Jegyzetelniük. *? vetel i/Í Z ?í®f í b e, 3 Eszak-Vietnamot, és megma- di gyorsan me gfelelő váDe az ügyvéd folyékonyan "fP e l' e, n e a s T^ g V«' 3 t á™ as zP on tj a t a , sob a laszt adtak. A helikopterek sorolja a számokat és ténye- nak a* üldözéssel, a tö- teljesen el nem vetett betö- példáu l i assúak é s „ehézkeket, mintha egy nagy össze- "f* 8*"* 0 1® 8" 1.. é! 1 " t® rro r" r éf 1J? r" e Kínáb a" A l e? k ö" sek, Jó látási viszonyokra és Jövetelen a szónoki emel- f a l- He ly r e. k e" f i » a nl v a" zelebbi kínai terű et - Hal- j 6 ; d^ re van szüksé g y ük> mé g vényről beszélne. y d e™ ok r Ä a t t ikus sz a" n a" sz i8 e t ~ csak 300 kilo- löf eg y Verrel ls eltalálha„A délvidék alapvető baja bad8ág )° g, o t- beleértve a saj- méternyire van a 17. széles- tók s ha ma]d mé töb b az - kezdi -, hogy ott nem tószabadságot és pártalakitási segi foktól." ... amerlkai fegyv ert zsákmányolétezlk egy szervezett reak- szabadságot is. A bábnemzet- Hát akkor miért nem vetet- lunk ak k° r' ü lelőjjük ciós fasiszta állam. Mindazt, «««« kel 1 Ä I oszlat m 1 é t s ték be a z amerikaiak már ré- öket mint a ma d; raka t. J Véami létezik, az amerikaiak ^ ana k jf V^l tl^ ,' f B? /® 1]eS ef eJ Ü, k 8L a 8z a" rebeket küldtek nyomunkba, mesterségesen hozták létre. £ a zd a ságt téren enyhíteni badságharc vérbefojtására és erre ml £okhagymát hagyma t Hisz maguk is beismerték ezt kf>' "v^ot ÍS <iui T * mlér t "fľ W müködésb e és borsot szórtunk el útköza Mlchigan-állami egyetem ni a b é/ eke t:, A z "JW* a z „ugródeszka ? tlgríszslrral kentük be kiadásában 1959-ben megje- so n Pénzbeli segítséget az Felélénkül a százados. Ez- b e"' e ^ b e lent Vietnam elsó öt éve" lP ar es a kereskedelem fej- zel olyan témát érintettünk, . ctpotaipunkat, nogy a KutyaK című munkában ahol többek lesztésére. Kereskedni óhaj- melyben otthonosan mozog, elveszítsék szimatukat es között ez olvasható- Diem tun k valamennyi országgal és Először is, ma már nem olyan megijedjenek. A híres „védelnem az a vezető akinek a politikai feltételek nélküli se- időket élünk, hogy az Egye- mi falak" csődöt mondtak. Nyugat segítséget nyújtott, gélyhez szeretnénk jutni. Bé- s üi t Államok megkockáztat- Talán sikereseknek bizonyulhanem a Nyugat csinált be- kés é s semleges külpolitikát hatna egy nyíI t beavatkozást" tak volna Malájföldön, ahol a lőle vezért és ültette be a sai- szorgalmazunk, goni kormánypalotába." .... Diem különben ls Ho Si Labilis ugródeszka Minh-nek köszönheti, hogy ÄÄbotZs Ä ľeľľenS^rlelľ'íenXtáľá: Ä.^ľ.ŕt — véli a százados. „Mégis- lakosság nagy ültetvényeken csak félti nemzetközi tekin- él, de nálunk csak kis eltélyét és nem közömbös neki szórt falvak vannak, s az Washington naponta egy- az ázsiai és afrikai országok ott lakó parasztok hosszú hát katonai túlerő Így is keznek a partizánháborúban.' megvan, Diem hadserege Egy meleg kézfogás, s a csaknem félmillió fő és vagy két férfi átszáll csónakjára és A teljes függőség Az emberek életéről kérdezősködünk és a gazdasági helyzet felől érdeklődünk. „Egy állam csak akkor valóban önálló, ha gazdaságilag ls független, ezt ma minden laikus is tudja" — mondja N. ügyvéd. „A délvidék behozatalának háromnegyedét azonban nem a dél-vietnami állami kincstár, hanem közvetlenül Washington fizeti. Hogy a hadsereget teljesen az Egyesült Államok tartja fenn. azt az amerikalak sem titkolják. Ha pedig a hadsereget és a kereskedelmet ls egy külföldi hatalom pénzeli, akkor ennél függőbb állam nem is lehet a világon. Egykor a délvidék volt DélkeletÁzsia rizstára. Manapság éheznek az emberek és 300 tonna rizst kell Importálni. A saigoni kereskedelmi kamara nemrég kénytelen volt beismerni, hogy a kézműipar és az Ipar a tönk szélén áll. A BULGÁRIÁI RIPORTUNK Illatok völgye --W x - _ c re s rendszerének fenntartásátartóztatták es megígérte, rf l, T század akl mlnde d. hogy ezentúl nem fejt ki ak- di hallgatagon m mos t namunkát, Ho Si Minh elren- zóla l. Nem Dlem lrá n_ delte szabadon bocsátását. t, sze retetből teszik ezt. 15 eze r amerikai szolgál pl- eltűnik a sötét éjszakában, „Azonban ^ezt az ígéretét is Ai a pj ában véve DIem nyu gí lótaként és parancsnokként, azon az ismeretlen és veszémegszegte . " talan é s bizonytalan partnere Ezeket egy szabályos vezér- lyes úton, amelyen idejöttek, „Diem — meséli tovább —, Amerikának, és már ma is kar Irányítja Harkins tábor- hogy népük harcáról számolegy-kettőre családi dinasztiát leráznák a nyakukról" - nok vezetésével. janak be nekünk... alapított. Egyik fivére a legfontosabb tartomány kormányzója, a másik érsek, a harmadik bank elnök, a negyedik pedig követ Londonban. Nhu asszony, a sógornője Ismert cselszövö és a női katonai egyletek vezetője. A fivérek gyűlölik egymást és viszálykodnak. Egyik sem bízik a másikban, és ezért kellett Diemnek saját kezébe venni a hadsereget és titkosszolgálatot. Nincsenek olyan társadalmi erők, amelyekre a Dlem-dlktatúra támaszkodhatna. Sem párt, sem osztály nem áll mögötte, még az a kevés nagytőkés vagy nagybirtokos sem, csupán egy maréknyi besúgó és haszonleső. Erre a helyzetre villámszerűén derült fény tavaly márciusban, amikor az amerikaiak kiképezte pilóták repülőgépekről vették tűz alá Dlem palótáját, hogy a gyűlölt diktátort eltegyék láb alól. | IRAKI TUDÓSÍTÁS Kurdisztánban Egyetlen föld- és vízrafzl térképen sem találunk ilyen országát: Iraki Kurdisztán. Irak északi részét, a kurdok lakta vidékeket nevezik így. Másfél millió kurd lakja az Itteni városokat és hegyi falvakat. Századokon át megőrizték sajátos kultúrájukat és szokásalkat, apáik vitézségét és szabadságvágyát. Hegyi utakon Bagdadból az első 300 kilométer sivatagon vezet keresztül. Bármerre tekint az ember, mindenütt végtelen homoktengert lát, csak 50— 70 kilométeres közökben tűnnek fel poros falvak. Végre Klrkuknál elkezdődik a rozsdavörös dombvidék — ez a Dzsebel Hamrtn. Harminc évvel ezelőtt az egyik dombháton elemi erővel tört fel egy olajforrás. Azóta annyira kifejlődött az olajipar, hogy évente 35 millió tonnát meghaladó mennyiséget termel ki. Az olajbányászat az angol, amerlkai és francia tőkével működő Iraq Petroleum kezében van. A kőolajjal együtt feltörö gázt a társaság nem használja fel, hanem egyszerűen elégeti. E vidék már messziről óriási fáklyának tűnik. Itt kezdődik" a kurdok' hazája. Változik a vidék képe. Jobbra ls, balra ls megművelt földeket pillantunk meg, legelésző Juh- és kecskenyájjal találkozunk. Az út egyre magasabbra visz a hegyekbe, melyeket védelmet nyújtó tövises növényzet borít. Ritkaság az európai öltözető. ember. A kurdok nemzett viseletben járnak, mely lényegesen különbözik az arabokétól. A kurd asszonyok nem járnak fátyolban, bár a kurdok is mohamedánok. Még valami van, ami az idegennek feltétlenül szembetűnik. Amíg a parasztok sarlóval a zabot vagy a búzát aratják, a barázda szélére rakják puskáikat és töltény táskáikat. Az emberek nagyon barátságosak. Minden szembejövőt üdvözölnek, de az az ember érzése, hogy bármelyik pillanatban képesek fegyverhez nyúlni. I Tulajdonképpen soha sem teszik le a fegyvert, mindig résen vannak. Az élet, a történelem — ez a könyorteA BOLGÁR ROZSA OLAJNAK PÍINCS PÁRJA M icsoda Illat és mennyi azfnpompás vérvürfis rózsa! S ennek a gyönyörű vidéknek hátterét az azúrkék égbolt és a balkáni hegyek rajzolják. A bulgáriai világhírű Rózsák völgyében vagyunk, ahol az ősi Ka- "ľ®' növény számára. Nagy tezanlík város körül több »záz rületeket foglalnak el a róziahektáron terül el ez a román- ültotvények, melyeket helyentlkus völgy. ként hatalmas görögdiók, sze- M. Dimitrov, a kazanlíkl kíKi ne Ismerné a világhírű bol- Hdgesztenyék, szilva-, cseresz- sérteti telep tudományos munkagár rózsaolajat? Nincs olyan nye-, meggy- és körtefák sze- tár Sa váltig hangoztatja, hogy a turista, aki emlékül legalább gélyeznek, s bár az egész vi- jó (öld és a kedvező éghajlati egy üvegcsével ne hozna beid- déken a rózsa az űr, a fügefát, viszonyok még nem jelentenek le. Ez a vidék mér 400 éve a a gránátalmát, a keleti dohányt mindent. „Jó néhány éve terrózsák bölcsfije, s Bulgária már a muskátszfilőt ls megtalál- mesztűnk rózsát, de még sokat 400 éve tartja az elaO helyet a juk itt. Néhol különleges kivi- |, e|] kísérleteznünk, hogy tovább rózsaolaj minőségében és expor- telezésü könnyű épltményok növeljük a hozamot és a mlnfitálésában. Sok ezer verset, dalt láthatók, olyanok mint a szét- ség et." TSle tudom meg, hogy és elbeszélést írtak a rózsák- szedhető gyermekjátékok. Ezek a rózsatermesztés a valóságban ról. Hriszto Botev, a forradal- sa|átos bolgár üvegházak, ame- nem is 0i y a„ romantikus, mint már költő ezt irta: „Aki nem lyekben a szövetkezetesek a pa- hinnők, hanem hosszú és önleilátta a Rózsák völgyét, akkor lántákat gondozzák. A természet áldozó munkát kíván. Valaminem látott szépet a löldön." sok gyógyforrással is megaján- kor, évekkel ezelőtt szinte vaA Rózsák völgye Makszim Gor- dékozta a vidéket, látogatott don nőtt a rózsa, s az ország kijt is megigézte: „A szépség fürdőhelyek vannak itt, mint akkori „gazdái" csak néhány ~ "u? árUW^T^tBliBz'- Banl a' Hiszar stb nappal a " ttret BlSt t Soroltak te'kl csodálatát ^ Május — a szövetkezetesek rá. „Ennek az volt a következMost is gyönyörű a völgy. n a8y ünnepe. Rendszerint a hó- ménye, hogy a rózsa elvesztette Persze, ha valaki látni szeret- nap végén kezdődik a rózsa- legfőbb tulajdonságát — Illatos né, hogyan ápolják szépségét, szüret, a hosszú tél következ- olajtartalmát. Évekig tartott, míg korán lei kell kelnie. A nemze- tében az idén valamivel később, sikerült nagy hozamü fajtákat ti viseletbe öltözött, piros rózsával díszített szövetkezeti asszonyok ügyes kosaraikkal már ötkor kimennek a sűrű és széles rózsaerdőbe. Még harmathullás előtt el kell végezni a rózsaszüretet. Talán egyetlen termény betakarítása sem olyan lélek üditő és szép, mint a rózsáé. A szövetkezet szépei népdalokat énekelve szinte tánclejtéssel tépdesik a rózsaszirmokat az odakészített kosarakba. A dalból tudja meg az ember, mikor iV^ííSjSgS^^á^a^SPK jár vége felé a rózsaszüret, zsaszirmot Találó megállapítás, hogy a Rózsák völgye ORIASI TERMÉSZETES ÜVEGHÁZ A meleg, a napsüjés, az enyhe szellő, és a korai nyár eszményi feltételeket teremt a kéA SZELLŐS Es KÖNNYŰ ÜVEGHÁZAK JÚ SEGÍTSÉGET NYÚJTANAK A F.ÖZSATERMESZTÖKNEK kikísérleteznünk és megőrizni az állandó jó minőséget. Az olajtermelés módja ls jelentősen megváltozott. Nehéz eldönteni, nincs-e a világon máshol is hasonló éghajlatú és talajú vidék. Am tény, hogy más vidékeken és országokban eddig még nem sikerült éterolajas rózsát termeszteni. A bolgár rózsaolaj minőségét még sehol sem szárnyalták túl." NEMCSAK RÓZSAO LAJ A rózsatermesztés nemcsak kutatást és állandó fejlesztést jelent. Ültetvényeket kell létesíteni, hogy termesztése kifizetődjék, ezt pedig csak akkor érik el, ha minél gazdagabb lesz a rózsa finom olajtartalma és dúsabb lesz a hozam. A gyárak már felkészültek a rózsaolaj feldolgozására. Néhány nap múlva megkezdik a bonyolult gyártási folyamatokat, melyeken a műszaki újítások ás az új technika sem könnyítettek. Bulgária ugyanis nemcsak rózsaolajat, hanem sok más illó olajat és étorolajat is gyárt, a ezek gyártásában Is világméretben első helyen éli. A külföldön nagyon ismert például a hegyi gólyaorrból gyártott illó olaj. Bulgária sok európai országba, továbbá Dél-Amerikába, Japánba és máshová exportál. Nagyon népszerű lett az akácolaj és az első Ízben előállított orgonaolaj. Ezenkívül Bulgária főként mentaolajat exportál, s a világpiacon népszerű gyártmányai közül megemlíthetjük a székliibűl, a levendulából, a hagymából, a fokhagymából, a zellerből, a bazsallkumhól. a kaporból, a petrezselyemből s más növényekből készült illó olajakat, amelyeket az illatszer-, gyógyszer- és élelmiszeriparban használnak fel. • • • ESTELEDIK. A szövetkezetesek gyönyörű népdalokra eljárnak egy régi népi táncot, majd lassan hazatérnek. Holnap harmatszállás előtt újra várják az ügyes kezű lányokat az illatos rózaaszlrmok. LUBOMlR HAJEK len mostoha — tanította rá őket. Harc a szabadságért Az első világháború előtt a török birodalom részét alkották a kurd területek, később az angol mandátumban levő Irakhoz tartoztak. Az imperialisták az elnyomott kisebbség szerepét szánták a kurdoknak a lakájpolitikát folytató királyságban, hogy ellenőrizhessék a stratégiailag fontos és kőolajban gazdag vidéket. Az Iraki kurdok a legutóbbi negyven évben négy hatalmas felkelést szerveztek nemzeti jogaik megvédésére, az egyenlőség kivívására. 1943-ban a barzan törzs lázadt fel két fivér — Ahmed és Mulla Musztafa Barzani vezetésével. Autonómiát követeltek a kurd vidéknek, és a törzsek nagy részének, valamint az illegális városi demokratikus szervezeteknek támogatását élvezve hatalmukat fokozatosan kiterjesztették a nagy területen. A kiküldött büntetőexpedíciót egészen Kirkuklg kergették viszsza. A felkelők mégsem tudtak győzni. Az ellenség csapatösszevonásokat hajtott végre, majd az angol légierők támogatásával újra támadott. A felkelők csatát vesztettek. Mulla Musztafa Barzani ezer emberrel kivágta magát az ellenséges gyűrűből; Iránba, majd a Szovjetunióba menekült, ahol politikai menedékjogot kapott. Az 1958-as iraki júliusi forradalom győzelme a kurdokban is felébresztette a haza térés reményét. Musztafa Bar zani hazatért. A demokratikus reformok Kurdisztánt sem kerülték el. Az Ideiglenes alkotmány lerögzítette a kurdok és az arabok egyenjogúságát. Az emberek derűlátóan néztek a jövőbe. 1960 végén Irakban a reakció felütötte a fejét, s azóta fokozatosan rosszabbodott a Kasszem-kormány viszonya a kurdokhoz. Betiltották a kurd Demokrata Párt lapját, s a Központi Bizottság több tag ját letartóztatták. Barzani a hegyekben rejőzött. A kurd iskolákban betiltották az anyanyelvi oktatást. A kurd tiszt viselőket elmozdították a közhivatalokból, s, a gazdasági tervből kihagyták a kurd vidékek fejlesztését. 1961 szeptemberében híre jött, hogy harcok dúlnak az iraki hadsereg és Barzani csapatat között. Tizennyolc hónapon át harcoltak. Légierővel, tüzérséggel, géj>esített csapatokkal vonult fel az Íra kl hadsereg a kurd felkelők ellen. Hivatalos jelentés szerint 150 falvat és két várost perzseltek fel, de Barzani áll ta a harcot. A hegylakók támogatásával különleges vt szonyok közepette eredményesen visszaverte a regulá ris hadsereg támadásait. Kasszem többször bejelentette, hogy Barzani halott, de a sejk ilyenkor rendszerint új ra hallatott magáról. Újra fellángol a harc? Kasszem megdöntése után elhallgattak a fegyverek. Talabani ezredesnek, a kurd Demokrata Párt politikai bizottsága tagjának vezetésével küldöttség érkezett Bagdadba. Bejelentette, hogy Barzani él, s a felkelők hadserege megerősödött és az egész kurd lakosság támogatását élvezi. Egyidejűleg előterjesztette követeléseiket. Mit akarnak? Először ls kurd autonóm kormány és parlament létrehozását az Iraki Köztársaság keretében. Az új bagdadi kormány húzza az Időt. A napokban híre jött, hogy az Iraki csapatok Ismét rátörtek a kurd falvakra. Ezzel kapcsolatban fuszefl, a Demokrata Párt egyik vezetője a londoni Daily Telegraphnak adott nyilatkozatában kijelentette: „Békésen hkarjuk rendezni a kérdést, de ha újra fellángolnak a harcok, az első lövés nem a kurdok lelkén fog száradni." PAVEL JEPIFANOVICS GYEMCSENKO 0| SZÖ 4 * 1983. június 8.
