Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-16 / 164. szám, vasárnap

Kinek mi a kötelessége Az elmúlt hét folyamán nemcsak az érettségiző diákok sikeres helytállása izgatta az öreg iskola tanári karát, hanem az újonnan érettek elhelyezése is. A nagy gondok közepette levelet hozott a postás — a Garam mentéről. Az egyik ottani közigazgatási szerv arra kérte benne az igazgatóságot, hogy küldjön neki egy — a gép- és gyorsírást is tökéletesen bíró, adminisztratív erőt. A tanácskozás folyamán az egyik tanárnő megjegyezte: Azt hiszem igazgató-helyettes elvtárs,' hogy olyan lányt kellene odakiildenünk, aki |ól bírja a magyar nyelvet is. Az igazgató-helyettes egy pillanatra elfeledkezett arról, hogy a XII. kongresszus utáni időkben élünk és ráförmedt a felszólalóra. — Még mitneml Tanuljanak meg a magyarok szlovákul végre, hisz ez kutyakötelességük! A tanárnő — aki különben cseh származású — igen higgadt hangon adta meg a választ. Igenis, igazgatóhelyettes elvtárs. A magyaroknak meg kell tanulniok szlovákul, ez természetes. De add.g, amíg nem tudnak szlovákul, az ott dolgozó közigazgatási alkalmazottaknak a magyar nyelv tudása csak megkönnyíti a tíiunkájukat. Különben is folytatta a tanárnő, az alkotmány is biztosít bizonyos jogokat az itteni magyar dolgozóknak és úgy tudom, hogy mindenkinek, aki magyarlakta vidékre megy „dolgozni, a magyar nyelvnek az elsajátítása elsőrendű érdeke, ha a dolgozó tömegekkel való kapcsolatát, nemzetiségre való tekintet nélkül, komolyan veszi. — si — Nem sok változott... Pénteken az írók és újságírók beszélgetésre jöttek össze Bratislavában Čestmír Cisáf elvtárssal, a CSKP KB titkárával. Sok mindenről szó esett: személyt kultuszról, Novotný elvtárs kassai beszédéről, a szerkesztőség problémáiról. A Smena fifjúsági napilap) főszerkesztője, Anton Kurína elvtárs megemlítette, hogy a bürokratikus, adminisztratív módszerek nem vesznek ki egyszerre. Lapjuk nemrég eqy ötödikes diák esetéről közölt cikkét. Történt ugyanis, hogy a jó élőmenetelü diákot nem akarták a hatodikba engedni, mivel kiderült, hogy az első osztályba a törvényekkel ellentétben egy évvel előbb íratták be. Az iskolaügyi szervek makacsul kitartottak amellett, hogy az ötödik osztályt meg kell ismételnie. Az egy évet meg kell várni. A törvény — törvény .. . Cisáf elvtárs jót kacagott az eset hallatán és elmondta, hogy 1925 szeptemberében öt is beíratták az első osztályba, bár hatodik évét csak a következő éy januárjában töltötte be. Az első osztályt el is végezte jó eredménnyel és akkor jöttek rá, hogy a törvény értelmében még nem járhatott volna iskolába. Mit tehetett, megismételte az első osztályt. — Lám, az elmúlt három évtized folyamán ezen a téren semmi sem változott — tette hozzá. zs. I. Igy is lehet... Ön szereti az aranygaluskát? Én nem nagyon. De hát már édesanyám konyháján megtanultam, hogy nem szabad válogatni. Igy azután minden különösebb háborgás nélkül tudomásul vettem, hogy üzemi konyhánk heti ebédprogramján aranygaluska is szerepel. A szerdai bécsiszelet után csütörtökön megadóan ballagtam az ebédre. Minek siessek, — aranygaluska van. Illedelmesen elvettem a hófehér tálcát, ráraktam az evőeszközöket, átadtam az aznapi ebédjegyet, és az ablakon át tálcámra tették az ebédet. Már indultam volna is az asztalhoz, amikor észrevettem, hogy a „vazelinmártásnak" becézett puddlngszerűség alól,a tányér egyik oldalán szénné égett darabok kandikálnak. Nem szégyellem bevallani, ez aranygaluskát mégcsak megeszem, de a szénné égett tésztafélét erőszakkal sem tudom lenyelni. És minek erőszakoskodni? Persze, ott is hagyhatnám a tányér szélén, az is megoldás. De kikívánkozott belőlem a kérdés, miért tették egyáltalán a tányéromra? Visszafordultam hát és mondom: — Elvtársnő kedves, ennek a fele ehetetlenné égett, miért adja ezt ide? — Hát mit csináljak vele? Két egész tepsivel elégett! igazságosan elosszuk, mindenki kap a tányérjára egy kis égettet is. Tényleg, most vettem csak észre, hogy a visszaadott tányérokon ott a fekete maradék, amit a konyha másik, dolgozója begyakorlott mozdulattal csúsztat a moslékosdézsába. Csak nem dobhatnak ki azonnal két tepsi aranygaluskát! — ska — A vasúti közlekedés korszerűsítése keretében az idén újjáépítik az Érsekújvár—Bfeclav közötti vasútvonalat. Felvételünkön ján Baníček és Vladimír Prázdnovský a sínek hegesztése közben. (Andrejcák — CTK —felv.) * TllflIlll!EiriIIIIIIIIIIIIIIIIIllllM']|IlllllllIIl(IIÍlllIIIIlIIllllftlllllltlííltlIIIIilll9SlIII(«li:iIlllltllIlillllllll 1111111IIIKtlIllflfflltliiv AZ ÜJ TERMÉS ÍGÉRETE LABUDA FERENC felkorbácsolt hangulatban távozott a termelési igazgatóság épületéből. Nagyon bántotta önérzetét,.hogy minden tiltakozása ellenére őt helyezték ki a topolčanyi járás egyik leggyengébb termelőkörzetébe. — Hát igen, most is én húzzam a rövidebbet... Csak akkor nyugodott meg kissé, amikor az autóbusz már kint a város szélén döcögött. A kertekben és a tovafutó határban erőteljesen hajtott az élet, az új termés ígérete ... Urmince. Ezt a szövetkezetet is csak a szűkszavú jelentésekből ismerte. — Na, itt legalább jó a szövetkezet — szövögette elképzelését. Már el is felejtette talán, hogy útközben milyen dühösen háborgott. A helyi vezetők az új embert tartózkodóan, mint a felsőbb szerv képviselőjét fogadták. — Ügy látszik — vetette feléje félreérthetetlenül az elnök —, az elvtársat ismét a kötelezettségvállalások verbuválására küldték a járásról. Nekünk azonban inkább anyagi segítségre lenne szükségünk ... A termelési igazgatóság javakorabeli kéDViselőjének torkán akadt a szó, sehogyan sem tudta közös nevezőre hozni saját elképzelése és az elnök bizalmatlan kirobbanása közti ellentmondásokat. — Egyelőre nem mondhatok véleményt — kezdte rövidebb hallgatás után. — Csak annyit tudok szövetkezetükről, hogy termelési és eladási tervüket nem teljesitik folyamatosan s lehetőségeikhez mérten. Szeretném azonban, ha eszmecserénket nem az irodában, hanem kint az istállókban, a szövetkezet tagjaival közösen folytatnánk. A vezetőség talán furcsállotta is a javaslatot, eddig ugyanis nem fordult elő, hogy a járás embere az elnök, a könyvelő, az agronómus véleményén kívül a tagság nézetére is kíváncsi lett volna. Egyébként ezt arckifejezésükből is ki lehetett olvasni. Kint a terepszemlén a termelőmunkának eredményei cáfolták meg Labuda Ferenc elképzeléseit, aki eddig mindig csak jót hallott a szövetkezetről. MI OKOZHATTA a hanyatlást? Mert elismert tény, hpgy nem is olyan régen az urmincei szövetkezetet még a legjobbak között emlegették. Látszatra most sem lenne baj, hiszen elég takarmánya van a közösnek. Az viszont értelmetlen mégis, miért csak 3 literes a tejhozam? A súlygyarapodás a két évvel ezelőtti fél kilogrammról 21 dekára csökkent. Egyegy kocától tavaly 9 malacot választottak el, ez év elejétől pedig csak két darab az átlag. Jozef Ševčik sertésgondozó munkahelyén nagy az összevisszaság, vékonydongájúak a süldők, pedig a takarmányelőkészitőben finom kukoricadara illata árad. Restelkedik is az 1 etető s bizonyára a vezetőséget vádolja a rajtaütésszerű ellenőrzésért. Ez természetesen nem indokolt, mert rendnek akkor is kell lennie, ha nincs ellenőrzés. — Ha ennyire jutottunk — fakad ki Sevöíkből az elkeseredés —, be kell vallanom, a zootechnikusnak hiába jelentem, hogy csak a kukoricadarától nem lehet számottevő a súlygyarapodás. Az egyoldalú takarmányozás miatt sok értékes erőtakarmány megy ezenkívül veszendőbe. Hasonló a helyzet a kocáknál, melyek a helytelen takarmányozás miatt beteg rulacokat ellenek. A háromliteres tejátlag sem válik a tehéngondozók és a vezetőség becsületére, noha van elegendő takarmányuk. Objektív okokra tehát nem igen hivatkozhatnak. A tanácsadó a szerzett ismeretek alapján már most a maga valóságában ítéli meg a helyzetet. Egyet azonban nem ért. Értesítették-e a fogyatékosságok láttán a járási zootechnikai szolgálatot, kikérték-e a szakemberek véleményét? — Mi többször is kértük, jöjjenek ki hozzánk, nézzék meg a takarmányok összetételét, vizsgálják felül a helyzetet. Mindig azal odázták el a dolgot: „nálatok nem olyan sürgős, de egyszer majd kimegyünk". Ez az „egyszer" még a mai napig sem következett be. A termelési igazgatóság tanácsadója ezenkívül a he-, lyi öntevékenységről is érdeklődött. A választ azonban a vezetőség tagjai helyett Michal Chudý tehenész szövegezte meg: — Szerintem nem a járásban, hanem inkább itt helyben kell keresni és látni a hibákat. Előző elnökünknek, Dubný elvtársnak távozása után — aki a gyönge bojnái szövetkezetben vállalt tisztséget — a mi vezetőink valahogy elfeledkeztek az anyagi érdekeltség fontosságáról. Ez ugyan inkább a növénytermesztő csoportok tagjait érinti. Lehet-e fokozni a tejhozamot, súlygyarapodást, ha — bár mennyiségre elegendő takarmányt biztosítanak, ha annak minőségére egyáltalán nem fektetnek súlyt? A SZÖVETKEZET vezetőségét érzékenyen érintette a ' bírálat és kellemetlen neki, hogy erről a termelési igazgatóság ýj tanácsadója is tudomást szerzett. Az utóbbi é„vekben — ha a kimutatások szerint nem is — a valóságban hanyatlott a szövetkezet gazdálkodása, amit az elnök és a vezetőség többi tagjai is helytelenül az eddig juttatott állami segély csökkentésének, korlátozásának tulajdonít. Ám van-e olyan támogatási rendszer, vagy elv, mely a szorgalmat pótolná? Az állam örökké nem segítheti azokat a mezőgazdasági üzemeket, melyek a támogatást nem a termelés fokozására, a társadalmi szükségletek kielégítésére, hanem hanyag munkájuk elkendőzésére, a helyi tartalékok jelentőségének lebecsülésére használják fel. Másnap Labuda Ferencen kívül a termelési igazgatóság illetékes szak emberei is megjelentek az urminceiek portáján. Hogy kiszállásuknak volt eredménye, az abból is kitűnik, hogy a szövetkezet a terményfelvá sárlási vállalattal megkötötte a szerződést és harmadnapra az etetők tápokkal kiegészített keveréktakar mányból állíthatták össze az adagokat. Azóta csaknem két hónap pergett le, olyan Időszak, amelyre sokáig emlékezni fog a tagság. Javult a súlygyarapodás, fokozták a tejhozamot, az árutermelésben szintén kitett ma gáért a szövetkezet. A szerződéses felvásárlás legutóbbi időszakos tervét minden állati termékből magasan túlteljesítette. Most már a termelési tanácsadó sem bánta meg, hogy a „legrosszabb

1 körzetbe osztották, hiszen az említett példán kívül beosztott további öt községben is sokat javult a helyzet. Örvendetes és csak megnyugvással tölthet el mindnyájunkat, hogy a mezőgazdasági termelés irányításának új rendszere konkrét formában is igazolja létjogosultságát. Egy igen fontos dolgot azonban nem hallgathatunk el. Az irányítástól — tagadhatatlan — igen sok függ, de döntő továbbra ís a helyi kezdeményezés, a szakkádereknek a munkához való viszonya, a helyi tartalékok feltárása és a korszerű üzemvezetés marad, mert ha ez hiányzik, a legjobban működő irányító szerv sem képes belátható idő" belül ipari szintre emelni a mezőgazdasági termelést. A MUNKA NEHEZE még előttünk van. A szövetkezetek politikai, szervezeti, gazdasági megszilárdítása ezernyi teendőt ad. Ám, ha mindenki egyformán megérti, hogy ez egyúttal társadalmi kötelesség is és ezután még lelkiismeretesebben teljesítjük hivatásunkat, feladatainkat, akkor az összefogás adta nagy lehetőségeket jól kihasználjuk s nemcsak az idei év reményei válnak valóra, hanem könnyebbek lesznek a következő esztendők is, gyorsabban járhatjuk meg azt az utat, amelyen elindultunk. SZOMBATH AMBRUS ELSŐK AZ ORSZÁGBAN A Bratislavai Magasépítő Vállalat élre tört • Májusban 480 új lakás • Terven felül 22 lakás • Versenyfelhívás a kerület építőipari dolgozóihoz A Bratislavai Magasépítő Vállalat dolgozói a szokatlanul hideg tél okozta nehézségeket ez év első hónapjaiban leküzdve jő munkaszervezéssel, szocialista munkaversennyel és meghosszabltott műszakokkal, végül „egyenesbe jutottak" a tervfeladatok teljesítésében. Májusban további 480 új lakást sikerült átadniuk, ebből 426-ot a Strkovec lakónegyedben, 36-tot Ligetfalun és 18-at Bernolákovón. Ezzel 1166-ra növelték ez idén átadott lakások számát. Hírüket az ls öregbíti, hogy 22 lakásť terven felül építettek, s eddig már 41 százalékra teljesítették ez évi tervfeladataikat. A vállalat dolgozói e kiváló munkaeredményeikkel hazánk építővállalatai között az élre törtek. Az év első felére kitűzött tervfeladat szerint összesen 1336 lakást és terven felül további 18-at kell átadniuk a beköltözésre váró lakástulajdonosoknak. A terven felüli lakások építésére március elején vállaltak kötelezettséget, amikor is elért eredményeik méltatása jeléül átvették az Építőipari Minisztériumnak s az Építőipari Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának vörös zászlaját. Még e hónapban 188 lakás építését kell befejezniük. Minden jel arra vall, hogy nemcsak teljesítik, hanem túl is szárnyalják félévi feladataikat. A Bratislavai Magasépítő Vállalat öntudatos dolgozóinak kollektívája nemrég versenyfelhívással fordult a nyugat-szlovákiai kerület többi magasépítő vállalatának dolgozóihoz. A verseny célja: az idei lakás- és iskolaépítési terv sikeres teljesítése. IVAN POHOVEJ Üveg fém helyett AZ IPARI ÜVEGET gyártó prágai üzeni gyártmányai kiválóan beváltak legkülönfélébb termelési folyamatokban. Egyaránt használhatók az élelmiszeriparban, vegyészeti laboratóriumokban, mezőgazdasági üzemekben stb. Az üzemben gyártott üvegcsövek kifogástalanul helyettesítik a fémből, vagy egyéb anyagokból készített csöveket. Különösen azért előnyösek, mert higiénikusak, könnyű a tisztántartásuk, rendkívül tartósak és ellenálló képesek vegyi hatásokkal szemben. Az üvegből készült vízvezetékcsövek használata biztosítja az ivóvíz kifogástalanságát. Az ipari üveget gyártó prágai üzemben tavaly rnintegy 100 kilométer ilyen üvegcsövet készítettek és ezzel 2400 tonna öntvényt takarítottak meg. igaz ugyan, hogy a. vízvezetékekben csak egyenes üvegcsövek használhatók, a könyökcsöveket mindeddig fémből készítik. Az üzemben jelenleg teljes iramban folynak a csőhajlitási fejlesztési munkálatok, amelyek eredményessége esetében könyökcsövek is készíthetők az emiitett üzemben. Ez a megoldás a jövőben további fémmegtakarítást jelenthet. AZ ÜVEGCSÖGYÁRTÁS gazdaságilag különösen azért fontos, mert nagy mennyiségű fém megtakarítását teszi lehetővé JÖHET AZ ARATAS A kolárovói szövetkezet központi javítóműhelyének környéke a kalapácsok zörejétől hangos. Teljes ütemben folyik a gépek javítása. A szerelők csak a cigarettaszünetben beszélgetnek egymással. Sürgeti őket az idő, meg a vállalásuk. ígérték, hogy a kombájnok javítását idejében befejezik. S ha már egyszer szavukat adták, becsülettel meg is tartják. Nagy Imre az utolsó javításokat végzi a kombájn motorján Április óta a szocialista munkabrigéd megtisztelő címéért versenyeznek. Borko János műhelyvezető megelégedetten járja körül a műhely udvarát. Mindenhol megáll pár percre, elbeszélget a javítókkal, de ugyanakkor azt is megnézi, milyen munkát végeztek. Az egyik kombájnnál — ahol Nagy Imre szerelő dolgozik — hosszabb ideig szemlélődik. Mintha ezzel azt akarná mondani: csak mielőbb készen legyen! A szerelő is így vélekedik. Nem is állja meg szó nélkül: — Holnap már kész a motor. Megkezdhetjük a bejáratását. Sok baj volt vele. Megizzadtunk ám, míg rendbe tettük ... — Jól van, Imre — feleli a műhelyvezető. — Ha a szomszédod is Így biztatna, idejében elkészülnénk a javítással... — Holnap a miénk is készen lesz — kiált át nevetve Szabó János. — Egy-két kisebb javítás, aztán megkezdhetjük a próbaüzemeltetést. Tizenhárom kombájn javítását rövidesen befejezik a kolárovói gépjavító műhely dolgozói. Ha a nagyszigetiek is megszorítják a munkát, június 16-ra minden kombájn készen várhatja az aratás megkezdését. — Az idén minden úgy megy, mint a karikacsapás — mondja Zahorán Pál hegesztő. — Jó a kollektíva, pedig az alkatrészhiány nemegyszer nehéz feladat elé állított bennünket. — Bizony, hogy a csuda vigye el — veszi át a szót Borko elvtárs. — Gondot okozott az alkatrészek beszerzése. Mindezek mellé még nem kaptuk meg a tervezett három darab SZK 4-es szovjet kombájnt sem. Ki akartuk selejtezni az SZ-4 benzinmeghajtású kombájnokat, de mivel a várt kombájnok nem jöttek meg, ezeket is rendbehoztuk. Nem akarjuk, hogy meglepetést okozzon az idei nyár. A kolárovóiak az aratást kétmenetesen akarják elvégezni, egyszóval a gépeké lesz a döntő szó. Ezért nagy gondot fordítanak a gépek megjavítására. A tizenhét rendrakóból tlz már üzemképes, s a három gabonatisztítót is rendbe tették. Megkezdték a cséplőgépek Javítását is, amelyeket csak magtisztításra fognak használni. — Az aratás idejére mozgóműhelyt létesítünk, hogy az előforduló géphibákat mielőbb kijavíthassuk — mondja Borko elvtárs. — Nem lesz ez könnyű feladat. Ugyanis e téren nem rendelkezünk még tapasztalattal. Az előző években a komáromi hajógyár adott mozgóműhelyt. De hogy megbirkózunk a feladatokkal, arra szavunkat adjuk. A kolárovóiak bátran elmondhatják: jöhet az aratás, felkészültünk rá. A javítók pedig hozzákezdhetnek a siló- és a kukoricakombájnok javításához, hogy az őszi munkákra ls jól előkészítsék a gépeket. NÉMETH JÁNOS ŰJ S7

ň * * 19B3. június 16.