Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-17 / 134. szám, péntek

ľ Hozzászólás a „Több következetességet az oktatómunkában" című cikkhez Több következetességet az állásfoglalásban Jóleső érzéssel olvastam az Oj Szóban Dénes Ferenc elvtárs cikkét. Ha a személyi kultusz és következményei ellen harcolunk, márpedig a XII. pártkongresszus feladatunkká tette, hogy következetesen és megalkuvás nélkül harcoljunk ellene, akkor nekünk magyaroknak mindenekelőtt a raját területünket kell megvizsgálnunk: milyen bennünket érintő intézkedések születtek az utóbbi években s azok közül melyek kollektív döntés eredményeként és melyek hatalmi pozícióból. Iskolapolitikánkkal foglalkozva Dénes elvtárs minden sorával egyetért tek, hiszen végre pártsajtóban történt *— ha késve is — olyan állásfoglalás, amelyet minden tanító és minden dolgozó helyesel. Az irodalmi nevelés koncepciója nélkülözi a marxista pedagógiai elveket, funkcióját nem tudja betölteni iskoláinkban. Érthető tehát, hogy erőszakolt szerepeltetése a tanrendben „nemcsak kellemetlen visszhangra talált a magyar pedagógusok és szülők körében, hanem érthető megrökönyödést is váltott ki". És ezen nem tudott segíteni a személyi kultusz káros munkamódszeréből eredő adminisztratív ügyintézés sem. Az intézkedés felülbírálásra és módosításra szorul! Persze, egyáltalán nem közömbös számunkra, hogyan akarják iskolaügyi szerveink jóvátenni a durva politikai hibát, toldozgatással-foltozgatással-e, vagy az egész koncepció elvetésével? Kl kell végre mondanunk — ennek !s itt van az ideje — az alkotmány egyenjogúságunk alapján — biztosítja, hogy a magyar iskolák tanulói tüzetesen megismerkedjenek nemzeti irodalmukkal, ugyanolyan mértékben és formában, ahogy a Cseh vagy a szlovák Iskolák tanulói saját nemzeti irodalmukkal megismerkedhetnek. Ismerniük kell történelmünk haladó hagyományait is, hiszen ezek a hagyományok megerősítik őket szocialista rendünkhöz való ragaszkodásukban! De térjünk vissza az ügyhöz való hozzáálláshoz. Milyen üdvös lett volna, ha a leg-, Illetékesebbek már a kezdet kezdetén — 1961-ben — még mikor csak készült az irodalmi nevelés ránk vonatkozó koncepciója, ugyanilyen határozottan kifejtették volna véleményüket az elképzelésről. Megtehették volna, hiszen kiknek volt elsősorban beleszólásuk a dolgokba, ha nem nekik? Azt hiszem, pontosan a kultusz kiszolgálásával hozható összefüggésbe, hogy hallgattak akkor, amikor beszélniük keilett volna és helyeseltek olyasmit, amivel maguk sem értettek teljesen egyet (lásd az Új Szó május 12. számában a Több következetességet az oktatómunkában című cikket). A párt arra tanít, hogy minden esetben — akár kényelmes, akár kényelmetlen az egyeseknek — mondjuk meg mindenről őszintén, nyíltan a véleményünket. Néhány kiváló magyar pedagógus, valamint az írószövetség magyar szekciójának pártcsoportja ezt annak idején megtette. Idejében kifejtették és eljuttatták illetékes helyekre a véleményüket, ám akkor még olyan volt a helyzet, hogy álláspontjukat fölényesen, mereven elutasították, sőt az intézkedés ellenzőit a párt szellemével összeegyezhetetlen gyanú, bizalmatlanság légkörével vették körüli Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy a Rudé právo vezércikkéből idézzek (az Oj Szó május 14. számában jelent meg): „A személyi kultusz Időszaka az egész párt számára intő tanulság. A múlt hibái megmutatták, hová vezet egy személy ún. csalhatatlan tekintélyének tisztelete, a kritikátlan légkör, a helytelen személyi kapcsolatok a pártszervekben, vagy a pártos kiálláshoz szükséges bátorság hiánya. A párt ereje és egysége szükségszerűen feltételezi tagjainak bensőséges, elvtársi viszonyát, nyílt cselekvését, a nyílt bírálatot, a tárgyszerű és elvi döntést, a figyelmességet és megértést az emberek szükségletei iránt. A durvaságnak, a konstruktív bírálattal szembeni fölényeskedésnek, a szocializmus és a kommunizmus ügyét védelmezők és érdekeit szem előtt tartok nézeteivel szembeni tiszteletlenségnek nem lehet helye a pártban". Jogosan tehető fel hát a kérdés: ml történne, ha a magyar ügyekbe való beleszólás jogát nem csupán egy-két elvtárs tartaná fenn magának? Ha az irodalmi nevelés kérdését már az elején széles kollektíva bevonásával vitatták volna meg. most nem kellene arról a malomról beszélnünk, amely majd két évig üresen jártl .. Mert azt ma már senki sem vonhatja kétségbe, hogy az irodalmi nevelésnek ez a formája és gyakorlata káoszt és zűrzavart idézett elő Iskoláinkban! És ha már itt tartunk, a személyi kultuszból következő adminisztratív, bürokratikus ügyintézésnél, beszéljünk nyíltan arról is, hogy iskolaügyi kérdésekben ne hivatkozzunk folyton a szülőkre. Az elmúlt években mást sem lehetett hallani, csak azt, hogy a szülők kérésére történik az iskolák egyesítése, pedig nemegyszer ez is adminisztratív úton, szülők és pedagógusok véleményének a mellőzésével, szülők és pedagógusok befolyásolásával oldódott meg. Nem ártana utólagosan felülvizsgálni ezt is és helyrehozni a heiyrehozhatótl De állítólag szülők kérésére történik egyes tantárgyak szlovák nyelven történő oktatása is. Ezt sem árt közelebbről megnézni. Kezdjük a legegyszerűbb érvvel. Ha a magyar szülők a szlovák nyelven történő oktatást akarják, módjukban áll szlovák iskolába iratni a gyermeküket. Magyar iskolába viszont azért mennek a gyerekek — szülői elhatározásból — hogy a lehető legkönnyebb úton, Komenský és más nagy pedagógus tanítása szellemében, anyanyelvükön sajátítsák el az előírt tananyagot. A párt azért adta az Iskolát, hogy éljünk a legtermészetesebb és legmagátólértetődőbb lehetőséggel, az anyanyelven való tanulás jogával! Magyar iskolában más nyelven oktatni egyes tantárgyakat — itt sem segít semmilyen érv, indok — egyenlő a legnagyobb fokú bizalmatlansággal. A szlovák nyelv tanulása és elsajátítása a szlovák nyelv és irodalmi óra hatáskörébe tartozó dolog s az „eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a szlovák nyelvet oktató tanítók képesítésére és ismereteinek elmélyítésére" — szóról szóra, ahogyan Dénes elvtárs írja. Ami pillanatnyilag sürgetően fontos, hogy a szlovák nyelv tanításával párhuzamosan emeljük a magyar nyelv és irodalom oktatásának a szjnvonalát. Megengedhetetlen, hogy érettségiző magyar fiatalok súlyos helyesírási "hibát vétsenek. Megengedhetetlen, hogy végzett fiataljaink ne legyenek tisztában Balassitól kezdve nemzeti irodalmunk nagyjaival. Az, hogy tisztán, szépen és helyesen beszéljünk és írjunk anyanyelvünkön, törődnünk kell az élő beszéddel és az írással. Magyarországon a rádió rendszeresen helyet ad Lőrincze Lajof Édes anyanyelvünk című műsorának s a prágai és a bratislavai adóállomások is állandóan napirendjükön tartják a nyelvápolást, csak mi felejtkezünk meg róla. Miért? Égy időben az Oj Szó és a Hét is helyet adott nyelvművelő cikkeknek, miért nem folytathatjuk tovább ezt a munkát? Persze, ha már érintettük a nyelvtisztaságot, meg kell jegyeznünk, hogy kissé groteszkül hatott az Űj Szóban: egyik oldalon kéthasábos cikk a nyelvtisztaságról, a többi oldalakon pedig történetiségükkel, hagyományukkal ellenkező helységnévhasználat. Az igazság kedvéért meg kell mondanunk, hogy a helységnévhasználatot szintén hatalmi pozícióból, a kollektív vélemény ellenére vezették be! Megvizsgálható ez a probléma százszor, egy bizonyos, a helységnévhasználatának ez a módja ellenkezik a lenini nemzetiségi politika szellemével! Ugyanolyan elégedetlenséget és megrökönyödést váltott ki, mint az irodalmi nevelés a tanítóság és a szülők körében. Elég benyitni a párttörténeti in- ; tézetbe és kézbevenni az első köztársaságban megjelent haladó szel- 1 lemű magyar lapokat, hogy rájöjjünk, egytől egyig magyarul írták a helységneveket. Ogy írták, ahogy a nép ; ismerte és használta élő szóban a községek nevét. Hol hát itt a tradíció tiszteletbentartása? Kollektív döntésről, kollektív ügyintézésről beszélünk már évek óta, hogyan lehetséges mégis, hogy a helységnévhasználatban még mindig ez a helytelen elképzelés érvényesül? Vagy a személyi kultuszról és káros következményeiről csak azért cikkezünk, mert most ez a „divat"? At utóbbi évek hibája s a személyi kultusz következménye — és ez magyar vonalon is éreztette hatását — hogy nagyon fontos kérdésekben nélkülünk döntöttek. Vagy ha nem nélkülünk, olyanokkal, akik kényelmesebbnek tartották a hallgatást, a meghunyászkodást, a dolgok fölött való szemethűnyást, mint a becsületes, a párt érdekeit mindenkor tiszteletben tartó kommunista állásfoglalást. Pedig az előbbi magatartás komolyan ártott a pártnak, kételyt és bizalmatlanságot ébresztett az emberekben! A XII. kongresszusból eredő feladatók parancsolják, hogy helyrehozzuk a dolgokat, hogy ismét •megteremtsük az egészséges légkört iskolapolitikában, helységnévhasználatban, a kétnyelvűség következetes érvényesítésében és minden területen. Ez pártunk és mindannyiunk érdeke, testvéri együttélésünk alapvető feltétele! MACS JÖZSEF Arbolit

9 ssitall és a többieU Látogatás a szovjet tudorúány laboratóriumában I Könnyített műanyagból lakás • A gyémánt és a fémek „frigye" • Oj tudományág: a bíonika A Moszkva környéki Ljuberclben, a Gázipari Főigazgatóság kísérleti ; telepén különös épületekthívják ma' gukra a látogatók figyelmét. Moder; nek, takarosak, vonzók, de ez sem; mi, mert belső értéküket kevesen ísI merik. Ezek a kísérleti házak: lakó! épületek, irodahelyiségek, termelési ; csarnokok ugyanis újfajta műanyagi.ból — arbolitból, vagyis fabetonből épültek. Az arbolit alapanyaga na; gvon egyszerű: őrölt faforgács, port' landi cement és víz: Megmunkálásához sem kellenek különleges gépek: I a megőrölt faforgácshoz cementet kevernek, utána elektrolitet —-folyékony üveget kevernek az anyagba, ; melyet ezután elektromos úton kiiié«szítenek. A kész massza egy órán be- nevezik Tupolev konstruktőr tanítváSZORGALMAS ALKOTÓMUNKA FOLYIK A SZOVJET TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA KUTATÓHELYEIN. A JÖVÖ CSODÁI SZU- l LETNEK ITT, MELYEK NEMSOKÁRA AZ EMBEREK MINDENNAPI ELETÉHEZ FOGNAK TARTOZNI, MINT MA A RÁDIÖ, A TELEVÍZIÓ, MELYEK NÉLKÜL A MODERN EMBER KI SEM TUDNÁ ELÉGÍTENI KULTURÁLIS IGÉNYEIT. //JVWvW/wwv/w Kétéltű légiszánnak lül megkeményedik. nyainák különös terepjáróját. Az öt és Az arbolit univerzális építőanyag, fél méter hosszú, két méter széles i Pervovszkij mérnök találmánya. Súlya és másfél méter magas csónakszerű ! elenyésző: a víz másfélszer nehezebb alkotmány- vízen, hómezőkön, mocsa;nála. Kiváló tulajdonsága: tűzálló és ras területen egyaránt szabadon sik• nagyszerű hőszigetelő. Egy ilyen új- lik. A légpárnás hajók családjába tarszerű ház 20 cm vastag falai telje- tozik. Négy ülése van, a kalandvá; sen felfogják a zajt. Az arbolit elő- gyók nagy kirándulásokra készülhetállítása nagyon olcsó. nek a légiszánon, mert 500 km útra Az arbolit testvérének nevezhet- elegendő benzinkészlettel és fél ton; nénk az üvegcementet. A kijevi Bír- na ieherrakománnyal indulhat. Hő| jukovics mérnök-fivérek kísérletezték szigetelő alumíniumból és plasztikki. Rendkívül szilárd: 8—9 mm réte- anyagból készült, 160 lóerős ipotor ; gű üvegcement-lemezre nyugodtan hajtja. Különlegessége az érdekes ráállhat egy enrber. Az üveg nagy je- konstrukciójú csavarlapát, mely újlentőségét a plasz; tikanyagok gyártá1 sában már régen ! ismerik, ám az üvegszálak átitatásához szükséges ! szintetikus gyanta ; nagyon drága, s nem fizetődne ki az üvegplasztok gyártása. Ezért más kötőanyagot kerestek a kutatók. Ezt a cementben találták meg. így született meg az üvegcement, mely szilárd, dielektro;mos tulajdonságú, rugalmas, hőálló, szigetelő, vízhatlan, s ami a legfontosabb, harmincad-századannyiba kerül, mint az üveg-plasztikanyagok, és súlya az alumíniuménak fele. Mi sem bizonyítja jobban szi- A szovjet tudósok az egész világon egyedülálló elektlárdságát, mint az, romikroszkópot készíteltek, amely különleges gázkamhogy egy négyzet- rával van ellátva. A gázkamra segítségével az élő sejcentiméter felülete tekben végbemenő biológiai folyamatokat is meg lehet 1300 kg megterhe- figyelni. Napjainkig a hasonló mikroszkópok vákuumlést bír el. Az kamra segítségével működtek. Ez a környezet az élő üvegcement igen sejtek megfigyelését teljesen kizárta. Az új mikroszkóp jól beválik a nagy segítségével a baktériumok, vírusok és a sejtmolekulúk konstrukciójú épü- j

s megfigyelhetők, mert a berendezés a fehérjékben leteknél. Hat mé- végbemenő vegyi folyamatok megfigyelését is lehetővé ter üvegcement te- t

es

zj. Segítségével tanulmányozni lehet például a sejtetőfedo-panel pl. t

ek és a mikroorganizmusok szaporodását. A mikruszcsak 70—75 kg-ot köp a tárgyakat eredeti nagyságuk 1200 000 szorosára nyom, nyolcada nagyítja, a hasonló vasbeton-szerkezet súlyának. Hasznosít- szerű elhelyezésével 30 százalékkal ható a hajóépítésben is, különösen nagyobb teljesítményt ér el. kis méretű hajók gyártásánál. A szitall az üveg kristályosodási folyamatának tanulmányozásával nyert tapasztalatok alapján készült el. nem nagyszerű elmés szerkezetről, Alapanyagai között a szilícium, a mondhatnánk hajóba épített miniatűr nagyolvasztói salak, s általában olcsó elektronikus számítóközpontról van hulladékanyagok szerepelnek. Nagy- Szó. Mit keres a hajón? Mi hasznát szerű tulajdonságai vannak, mint az vehetik a kapitányok? Patrokl Nem a görög mondák hőséről, liaelőzőknek, s könnyen megmunkálható. Alkalmazása sokoldalú: az építéElőször is a halászhajók alkalmazhatják e műszert. Hogyan. Egy szetben nagyon megfelel a külső fa- modern halászhajó kapitányának egylak anyagául, a gépiparban bizonyos szerre tizenöt műszert kell fialkatrészeket készítenek belőle, a gyelnie, mezőgazdaságban épületkonstrukciók- kedvező hogy kedvező helyen, időpontban merítsék a ra alkalmas, hőálló és szilárd tu- hálókat a tengerbe és a kívánt lialIajdonsága miatt konyhaedényeket is fajtát fogják. Ám hiába rendelkeznek gyártanak belőle. Formáihatósága gazdag tapasztalatokkal az „öreg tenmiatt a szobrászatban is el fog terjed- gerl rókák", az „ösztönös megérzés' ni, s népszerű lesz mint dekoiatív sokszor csal, s ilyenkor csődöt mond a tudományuk, ami érzékeny gazdasági veszteséget jelenthet. A Patrokl, anyag a városszépítésben. Kétszeres termelékenységet érnek el a csiszológépeknél a gyé- mltőgép helyettük is elvégzi a műazaz a Patroklosz elektronikus számánt és a fémek „frigyével". A gyé mánt ipari jelentőségét mindenki is szerfek figyelését, sőt valószínűségszámítással, az „optimális stralégia" meri, ám azt ls tudja, hogy e becses elvét követve a kívánt Iialfajta legásványból aránylag kevés van, és gazdagabb lelőhelyét is meghatározza drága. A szovjet üvegipari kutatók és automata vezérlőművel oda iráezért azon törték a fejüket, hogyan nyitja a hajót. Nagy előnye, hogy tehetnék a gyémánt-csiszolófejeket egyszerre több halászhajó tevékenytartósabbá és használhatóbbá. A mód- ségét összehangolja. A kalinyingrádi szert a fémporkohászatból vették át. kutatók nevéhez fűződik ez a modern Poralakban rezet, ólmot és grafitot technikai csoda. , ; kevertek össze, ehhez gyémántport ! szórnak, majd hidrogénes atmoszférá; ban a masszát 750 fokra hevíttetik. Az így nyert anyagból készült cslszolől'ejek kétszerte hosszabb élettartamúak. Elektrogasztronográf Hányan vagyunk, akiknek a gyomornedvet szivattyúzó szondának puszta említésére is végigfut a hideg a hátukon, A szovjet kutatók ezen a kellemetlen vizsgálaton is könnyítettek. Elég egy elmés szerkezet fémlapjait Illeszteni a gyomor tájékéra és a skála mutatója kileng. A készülék a bioáramok felfogásával állapítja meg a kóros képződményeket, elváltozásokat és elég pontos diagnózist állít fel. Betatron A szovjet gyógyászatban egyre nagyobb teret hódít a részecskegyorsítók elvén alapuló betatron. Az ólomajtókkal biztonságosan elzárt acélkamrában, mint amilyen Moszkva közepén Szoljanka városrészben is működik, 25 millió elektronvoltos berendezés elektronokkal bombázza a betegek rosszindulatú, rákos daganatait. A gyógyító sugarak a legmélyebb daganatokat is elérik, ugyanakkor nem roncsolják szét az egészséges szöveteket. Gombnyomásra 50 ezer Volt felszültségű töltést kapnak az elektronok, majd kiszabadulva, a mágnesmezö hatására keringeni kez- > denek. A másodperc töredéke alatt másfél millió fordulatot tesznek meg és 1700 km távot száguldanak be. Sebességük megközelíti a fény sebességét. Wolframleme^re esve ionizálódnak és röntgensugárzás képződik, melynek hatása 1 kg rádiuméval ér fel. Bionika - egy új tudomány Ugye olvasóink is halottak már arról, hogy a kutya előre megérzi a veszélyt, vagy más állatok különös viselkedésükkel szokatlan események bekövetkezését „jósolják" meg. Mivel magyarázzuk ezt a tulajdonságukat, egyáltalán van ennek tudományis alapja? Ezt a kérdést kutatja egy új tudományág, a bionika, melynek megszületésében éppen úgy megnyilvánult a biológusok és a mérnökök együttműködése, mint a betatron megszerkesztésében. Mi is az a bionika? Mint a szó eleje mutatja, az élet jelenségeit kutatja úgy, hogy a szerves lények életében, állatvilágban felfedezett jelenségeket az emberek gyakorlati életében próbálja hasznosítani. Vagyis ez azt jelenti, hogy az ember ellesi a természettől, hogyan alkalmazkodik a szervezet bizonyos körülményekhez, hogyan védekezik a káros hatásokkal szemben stb. Fontos vizsgálati területe az élő anyagok szintézise (így jönnek létre a biokémiában fontos fermentek, a vitaminok, a hormonok, az aminosavak, a fehérjék stb.}. Az ember megtanulja ezeket mesterségesen előállítani. A bionika fontos kutatási területe éppen az állatok említett különleges érzéke. Mit bizonyítanak a kutatások? Azt, hogy a természetben sokkal előbb megvolt a „radar", a „földrengésjelző műszer", „az elektrolokátor" stb. Az ember a repüléstudomány fejlesztésével lényegében a madarak, valamint a rovarok tulajdonságait utánozta. Hogyan repülhetnek pontos irányvonalon a madarak sokszor Óriási távolságokra? Ügy, hogy különleges érzékszervükkel a csillagok szerint tájékozódnak. A medúzák 15 órával előbb megérzik a vihart, mert különleges élelműszerük az infrahangokat is érzékeli. A tízlábú rákok mozgása, testük elhelyezkedése megfelel a reaktív motorok elvének. A delfinek szuperszonikus lokációs berendezésükkel 3 km-re is megérzik a zsákmányt. Beszélhetnénk még a villamos halakról és az állatvilág sok más furcsaságéról. A bionika nagyon fontos vizsgálati tárgya lesz az agy. Kiderült, hogy az agyvelő felépítése bonyolultabb a legkorszerűbb elektronikus számítógép berendezésénél, s ha el akarnánk készíteni pontos mását, olyan" óriási számítóközpont alakulna ki, hogy 10—11 emelet magasságát is elérné. Gondoljuk csak meg, hogy az agyvelő anyagának minden köbcentiméterében több száz millió idegsejt van. Ezt reprodukálni nem könnyű dolog. Lesz-e gyakorlati értelme a bionikai kutatásoknak? Igen, máris van. Például a pingvinek testformájához idomított Pingvin terepjáró hóban is 50 km-es sebességet tud kifejteni. A japánok bálnaalakú hajót szerkesztettek, s így 25 százalékkal emelték a motorok teljesítőképességét. A természetben rengeteg hasonló példát találhatunk. Az emberi lángész a természet minden titkát kifürkészi. L. L. 1983. május 19. (JI SZÖ 5 *