Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-17 / 134. szám, péntek

Szakszervezetünknek nagy része van népünk egysége kialakításában Antonín Novotný elvtárs beszéde a szakszervezeti kongresszus első napján Elvtársak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Nemzeti Frontnak és a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormányának megbí­zásából szívélyesen üdvözlöm az önök V. szakszervezeti kongresszusát. Sok sikert kívánunk tárgyalásuknak és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egész munkájának szocialista társa­dalmunk továbbfejlesztése feladatai­nak teljesítése során. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom kongresszusa mindig fontos esemény munkásosztályunk és vala­mennyi dolgozónk munkájában és életében. A forradalmi munkásmoz­galom hazánkban sokéves hagyo­mányra tekint vissza és nemzeteink fejlődésének fontos szakaszaiban mindig jelentős haladó szerepet ját­szott. A forradalmi szakszervezetek­nek nagy része van népünk egysége kialakításában és megszilárdításában, azokban a győzelmekben, melyeket népünk a kapitalisták, a fasiszta megszállók ellen vívott harcban és 1945 májusa után a hazánk szocia­lista átalakításának megvalósításáért folyó küzdelemben ért el. A Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom dön­tő mértékben hozzájárult ahhoz a ve­reséghez, amelyet 1948 februárjában dolgozóink a reakcióra mértek. Szi­lárd támasza pártunknak mindabban, amit hazánk szocialista építése folya­mán elértünk. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom előtt éppúgy, mint valamennyi dolgozó előtt most azok a fő felada­tok állanak, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresz­szusa tűzött ki. Magunk elé tűztük, hogy továbra is minden téren kibon­takoztatjuk fejlett szocialista társa­dalmunkat, és megteremtjük a kom­munizmusba való jövő átmenet alap­jait. Ezt elsősorban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdasá­gának további egyenletes fejlesztésé­vel biztosítjuk. Emellett a kommunis­ta párt XII. kongresszusa rámutatott, hogy éppúgy, mint a gazdaságot, a marxizmus—leninizmus alapján erő­síteni és fokozni kell az ideológiai és nevelő munkát is. E két feladat elválaszthatatlanul ösz­szefügg egymással, az egyik a másiktól függ, és kölcsönős feltétele a másiknak. Hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusán ilyen programot tűz­hettünk ki, ez abból következett, hogy a munkásoszály és a- többi dolgozó or­szágunk építése folyamán lerakták a szocializmus szilárd alapjait. Jelentfis nehézipart építettünk ki, tökéletesí­tettük és felemeltük a gépipar és a vegyipar műszaki színvonalát, megszilár­dítottuk tüzelfianyag- és energetikai alapunkat. Ez annak az irányzatnak eredménye volt, hogy ipari termelésün­ket a nehézipar jelentfis megerősítésével átalakítottuk. Fejlett Iparunk és a munkásosztály széles körű anyagi és politikai segítsé­gével valósíthattuk meg a falvainkon végbemenő történelmi változásokat is. A kis- és középparasztot megnyertük a közös gaz-lálkodásnak. Ma a szocialis­ta mezőgazdasági üzemek, egységes föld­művesszövetkezetek és állami gazdasá­gok néhány százalék kivételével egész mezőgazdasági földünkön gazdálkodnak, s termelésük színvonala dönti el me­zőgazdaságunk eredményeit. A szocializmus építése folyamán az ipari és mezőgazdasági termelés növelé­sével számos vívmányt vezettünk be, amelyek összességükben egész dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalá­nak lényeges emelkedéséhez vezettek. Társadalmunk élete gyökeresen megvál­tozott, már szocialista elvek alapján ólfi társadal m alakult ki. Népgazdaságunk közös célkitűzéseink­kel és szocialista társadalmunk szük­ségleteivel összhangban a szocialista or­szágokkal, elcfisorban a Szovjetunióval folytatott köldsönös együttműködésre tá­maszkodott. A proletár nemzetköziség elvei szellemében a szocialista országok társadalmának szilárd részévé váltunk. Ebben a szellemben fogjuk továbbra is mélyíteni tevékenységünket. Elvtársak, ma fontos időszak határira érkeztünk. Befejezzük a szocializmus sokoldalú győzelmének szakaszát, s abba az idfi­szakba lépünk, amikor a szocializmus győzelme alapján, Csehszlovákia Kom­munista Pártja XII. kongresszusa hatá­rozatainak szellemében, társadalmunk életében maradéktalanul érvényesíteni kell mindazt, amit a szocialista rend­szer lehetővé tesz. Fel kell használnunk mindazokat az elfinyöket, amelyekkel a szocialista rendszer a kapitalizmussal szemben rendelkezik. Szocialista társadalmunk továbbfej­lesztését, szükségleteinek jobb és tel­jesebb kielégítését csak akkor biztosit­hatjuk, ha mindenekelfitt sokoldalúan fejlesztjük gazdaságunkat, ha többet, jobbat és olcsóbban fognnk termelni. Ez ma a legtöbb feladatunk. S ezért, ha kedvező feltételeket aka­runk teremteni a további évek megkez­déséhez, elsfisorban az Idén kell a leg­többet kiküszöbölni abból, ami fékez bennünket. Ezenfelül pótolnunk kell azokat a veszteségeket is, amelyek a tél folyamán az iparban, az építészet­ben és a közlekedésben keletkeztek. E veszteségek jelentékenyek, s a bá­nyák, kohúk, a vasutak dolgozói és má­sok már nagy és rendkívüli erőfeszí­tést tettek az idei népgazdasági terv teljesítésinek biztosítására. Ez most már részben sikerül is, s ezért valamennyi dolgozót a párt Központi Bizottságának és a kormánynak elismerése illeti. A helyzet javulásával márciusban és áp­rilisban az ipari tervet az év kezdetétől 99 százalékra teljesítettük, ebből a tü­zelőanyag-ágazatban 99,3 százalékra, a vegyiparban 99,7 százalékra, a gépipar­ban 100,4 százalékra, a közszükségleti iparban 100,1 százalékra. A kohók dol­gozói Is jobb eredményeket értek el, elsősorban a termelés választékának be­tartásában. De további feladatok állnak előttünk. Nemcsak népgazdaságunk me­netét akarjuk egyenletessé tenni, hanem meg akarjuk teremteni a műszaki fej­lesztés meggyorsításának, a termelési programok hatékony megváltoztatásának, a termelés általános gazdaságossá té­telének előfeltételeit is. Egyszóval gaz­daságunk, mint a szocialista társadalom fejlesztésének alapja elé az eddiginél sokkal igényesebb mutatókat akarunk állítani. A népgazdaság fejlesztése alapvető feladatainak megvalósítása Igénye­sebb feladatokat ró szakszervezete­inkre is, amelyeknek nagymértékben kell gondoskodniok teljesítésükről. A szocialista társadalom fejlődése és a lakosság szükségleteinek kielégíté­se a legtermelékenyebb ipari és me­zőgazdasági termeléstől függ. Erre kell, hogy Irányuljon a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom valamennyi szervének és szervezetének egész ne­velő- és szervező tevékenysége is. A szakszervezetek szervezzék és őriz­zék a szocialista munkarendet és a ter­melés rendjét. A múlt napokban ért véget a nagyobb üzemek forradalmi szakszervezeteiben a munkatörvény­könyvvel kapcsolatos vita. A munka­törvénykönyv lesz hazánkban az alapvető munkajog, s ehhez fognak igazodni az összes állami és gazda­sági szervek. Belőle Indulnak kl a szakszervezeti szervek és szervezetek a munka biztosítására, a munkakör­nyezetre és a dolgozókról való gon­doskodás biztosítására irányuló Intéz­kedéseikben. A szakszervezeteknek azonban elsősor­ban a munka magas fokú társadalmi termelékenységének biztosításáról kell gondoskodniok. Mégpedig főként azáltal, hogy segítséget nyújtanak a tudomány és az új technika fejlesztésében és a termelé­si folyamatokban való érvényesítésében; segítséget nyújtanak abban, hogy a munkások és a technikusok magas fokú szakképzettséget nyerjenek; a gépesítés és az automatizálás vala­mennyi formájának felhasználásával se­gítséget nyújtanak az új munkaszervezés bevezetésében; harcolni fognak minden egyes egyén munkájának inagas színvonaláért, min­den termék kiváló minőségéért, könyör­telenül harcolnak a selejt ellen; , követk letesen érvényesítik mind az üzem vezetőségének, mind a techniku­soknak és munkásoknak a felelősségét azért, hogy termékeik jól, megbízhatóan és idejében kielégítik szocialista társa­dalmunk szükségleteit; gondoskodnak arról, hogy a munka­környezet és mindaz, ami ezzel össze­függ, a lehető legbiztonságosabb legyen a dolgozók érdekében; gondoskodnak arról, hogy a társada­lom érdekeivel összhangban, s lőként a termelés minőségi eredményei alapján betartsák a dolgozók díjazásának szocia­lista elveit is; maguk, vagy a nemzeti bizottságokkal együtt gondoskodnak a dolgozókat szol­gáló közös berendezések létesítéséről, főként azon intézményekről, amelyek a dolgozó nők gyermekeiről gondoskod­nak. Elvtársak nem akarok Itt mind­ezekről a problémákról beszélni, csak meg szeretnék említeni néhá­nyat, azt mondanám azokat, amelyek a legégetőbbek. Tudják, hogy nekünk saját nyers­anyaghiány miatt a nyersanyagokat külföldön kell vásárolnunk, mégpedig egyrészt szocialista országokban, más­részt pedig a kapitalista országok­ban. Ezt a vásárlást termékeink­kel fizetjük meg, amelyeket erős konkurrencia közepette kell elad­nunk. Ezért számunkra Igen sürge­tően érvényes az az elv, hogy műsza­kilag igényes kiváló minőségű s emellett olcsó termékeket termel­jünk. Ez annyit jelent, hogy kisebb anyagi költséggel, de emellett mű­szakilag igényes magas hányadú élő munka ráfordításával kell termékeket termelnünk. Egyszóval sok fizikai, de ma egyre több szellemi munkát is kell eladnunk. Mi azonban nem újíthatjuk fel a termelés folyamatosságát, nem szün­tethetjük meg az aránytalanságokat, nem vezethetjük be az új technikát s emelhetjük a munka termelékeny­ségét, ha az egyik oldalon a munkát és az anyagot olyan termékekre for­dítjuk, amelyeket ma sem odahaza, sem a határokon túl nem tudunk eladni, amelyek műszakilag elavul­tak, s a másik oldalon pedig hiány lesz nyersanyagban, félkész- és kész termékekben, amelyekre hazánkban van szükség, vagy amelyekre kiviteli szerződést kötöttünk. Nem akarom azt mondani, hogy e kérdések me^o.dása egyszerű és könnyű. Igaz, hogy egy józan ember nem védelmezi azt, hogy olyasvala­mit gyártsunk, ami nem hoz hasznot nekünk és nem ad új értékeket. De gyakran, amikor konkrét döntést kell hozni, a legkülönbözőbb akadályok s nehézségek merülnek fel, amelyek késleltetik gazdasági életünk foko­zatos javítását, pedig enélkül nem haladhatunk előre az életszínvonal emelésében sem.. A hibás termékeket gyártó üzemek igyekeznek bebizonyítani, hogy nem fik a hibásak, hanem az összes többi, mert nem tudnak bánni az általuk gyártott gépekkel, Vagy egyéb termékekkel. Kü­lönféle, számos feltételt gondolnak ki a gép, vagy a berendezés üzemeltetésé­hez, úgyhogy ha azokat valaki be akar­ná tartani, a gépet vagy a berendezést akár egyáltalán ne is használja. Bizo­nyos, hogy a gép kezelésének szaksze­rűnek kell lennie. De e követelmény mögé nem szabad rossz termékeket búj­tatni, pontosabban, nem szabad azok­nak rejtfizködnlök e követelmény mögé, akik termelésükért felelősek. S mégsem lehet így gazdálkodni. Va­jon nem kell-e a munkáért viselt fele­lőssúg szigorú szempontjait érvényesíte­ni? Nem kell-e megszigorítani a ter­mékek ellenfirzését és az ellenőrzéssel megbízott emberekkel szemben a mun­kaigényességet? Vajon azokat akik bű­nösek, nem kell a felelős állásokból le­váltani s kevésbé felelős állásba be­osztani a pénzügyi következményekkel együtt. (Taps.) Ügy vélem, már legfőbb ideje az üze­mek életében megvalósítani azt az intéz­kedést, hogy a termelő, vagy a szállító s valamennyi termelésben résztvevfi bi­zonyos ideig teljes felelfisséget, mégpe­dig pénzbeli felelfisséget is viseljen azért, hogy az általuk szállított beren­dezés már a próbaüzemeltetés alatt, a tervezett mutatók szerint zavarmentesen fog működni, s hogy magas less a mű­szaki színvonala. A feladatok teljesíté­séért, a prémiumok kifizetését is a ke­zességi idő lejártával kell összefüggés­be hozni. A végső ellenőrzés áthelyezése az üze­mek jogköréből, ennek az ellenőrzésnek független helyzete a termelőtől, s szi­gorúan a minisztériumok jogkörébe állí­tása. csak az ügy javára válik, s elő­segíti azt, hogy hamarosan megvalósít­suk a termelés és termékeink új tech­nikai színvonalára, magasabb minőségé­re való áttérést. Nem lehet közömbös számunkra, vajon műszakilag és szer­kcsztésileg elavult termékeket gyárta­nak s akár kényelemszeretetből, bürok­ratizmusból, vagy más okokból nem ér­vényesül a legmagasabb technika és technológia, a legújabb tudományos is­meretek, újítő javaslatok stb. A minőséggel összelüggfi egyik ko­moly feladat a termelési költség csök­kentése is. Ezt azáltal érjük cl, hogy gazdaságosabban használjuk ki az anya­gokat és a nyersanyagokat, s emellett nz eddiginél intenzivebben alkalmazunk új anyagokat, az anyagok technológiai javításának új formáit keressük és érvé­nyesítjük, s ezáltal javítjuk minőségü­ket. Termelésünk minőségének lényeges megjavítása céljából érthetően meg kell teremtenünk a feltételeket az üzemeken kívül, egész irányító és tervező tevé­kenységünkben is. Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusa után kidolgozzák a műszaki fejlesztés tervezésének és biztosításának kérdé­seit, a terv minőségi mutatói alapján értékelik a vállalatok és az egyes dol­guzók munkaeredményeit. Az ebből kö­vetkező intézkedéseket fokról fokra élet­be léptetjük. Másrészt azonban a vezető gazdasági dolgozóktól minden fokon meg kell követelni azt, hogy rugalma­san és következetesen küszöböljék ki a fogyatékosságokat, amelyeket rendszerint eléggé ismernek. És éppen a kiváló minőségért ví­vott harcban kell nagy szerepet ját­szanlok a szakszervezeteknek, gon­doskodniok arról, hogy az tizemet egyetlen olyan termék se hagyja el, amelyről már előre tudják, hogy nem tökéletes, sőt rossz. Teljes támoga­tást érdemel a gyári védjegy becsü­letéért folyó mozgalom. A jövő években szüntelenül foko­zódik valamennyi termékünk minősé­ge, magas műszaki színvonala iránti igényesség, mégpedig mind saját szükségleteink szempontjából, mind pedig a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás továbbfejlesztése szem­pontjából Is. Gazdaságunk a szocialista világ­rendszer gazdaságának része. Ezért minden gazdasági feladatunkat a szocialista világerők további fejlődé­sével szoros összefüggésben kell megoldanunk, a nemzetközi szogalis­ta munkamegosztás elmélyítés és szilárdítása céljából. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a többi testvéri szocialista ország kölcsönös együttműködése a proletár nemzetköziség elvein alapul, s valamennyi részvevő ország népé­nek javára válik. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a kölcsönös gaz­dasági együttműködés igen jelentő­sen hozzájárult az egyes szocialista országok szocialista építésének gyors előrehaladásához és a termelőerők fejlődéséhez. A jelenlegi Időszakban, amikor a Szovjetunió dolgozó népe megkezdte a kommunista társadalom konkrét építését, és a többi szocialista or­szágban lényegében győzött a szocia­lizmus, felépült a szocialista társada­lom, természetesen napirenden van a termelőerők minőségileg magasabb fokú továbbfejlesztésének kérdése ls valamennyi szocialista országban. S ez csak úgy lehetséges, ha maradékta­laul kihasználják a szocialista tábor gazdasági előnyeit. Arról van szőj hogy mindnyájan együttes erővel megmutassuk a szo­cializmus előnyeit, hogy a kapitalista országok proletariátusa és dolgozói lássák: a szocializmus építése konk­rét eredményeket hoz a termelő erők növekedésében, valamennyi szocialis­ta ország dolgozóinak életében és kultúrájában. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a kölcsönös nemzetközi szocialista mun­kamegosztás minden hatékony formáját továbbra is minden erejével támogatni fogja. Elvtársak! A mai alkalommal szeret­ném újból hangsúlyozni ennek az évnek a fontosságát a mezőgazdasági termelés növelése szempontjából. Azáltal, hogy tavaly és tavalyelőtt igen kedvezőtlenek voltak éghajlati feltételeink, lelassult a mezőgazdasági termelés növekedése, fo­koznunk kellett a gabona és a hús be­hozatalát, s egészen véve ez növelte népgazdaságunk nehézségeit. Teljes nyíltsággal meg kell mondani, hogy je­lentős mértékben attól függ az életszín­vonal további emelése, hegy az idén és a további években hogyan sikerül teljesí­tenünk Csehszlovákia Kommunista Párt­ja XII. kongresszusának a mezőgazdaság ipari színvonalra való emeléséről hozott határozatát. Pártunk Körponti Bizottsága e XII. kongresszus óta igen nagy figyelmet szentel a mezőgazdasági teladatuk tel­jesítésének. Üj irányítási módszer lép életbe, amely termelési elveken alapul, s az egész irányító tevékenység a ter­melés növelésének van alárendelve. At­tól függ, hogy a mezőgazdasági terme­lési Igazgatóságok hogyan fognak dol­gozni, hogy áttérjünk az eddigi admi­nisztratív irányításról mindazon lehe­tőségek valóban céltudatos és szervezett kihasználására, amelyeket a mezőgazda­ság szocialista átépítésével a múlt évek­ben teremtettünk meg. Ezért, elvtársak, mindent meg kell tennünk a föld teljes mértékű ki­használására, a vetésterületek betar­tására, a haladó agrotechnikai mód­szerek érvényesítésére, s nem utolsó­sorban azért, hogy a mezőgazdaságot szakértőkkel és főként fiatal embe­rekkel erősítsük meg. El kell érnünk, hogy ebben az évben minden mezőgaz­dasági munkát idejében és jól végez­zenek el, hogy mindazt, ami megte­rem, jól és veszteség nélkül betaka­rítsák, rendesen tartalékolják a tél­re és gazdaságosan hasznosítsák. Elvtársak, a múlt évben néhány EFSZ és állami gazdaság még június 30-ig sem egyelte ki a cukorrépát és július elején végezték a burgonya elsfi sarabolását. így azután ne cso­dálkozzunk, hogy alacsony a cukor­répa és a burgonyatermés. Senki sem mentesíthető felelősségé­től. Amikor a tisztségviselő aláírását adja a vetési terv betartásáról szóló nyilatkozat alá, akkor teljesen bizto­sítania kell, hogy e terv alapján tel­jesítsék a termények felvásárlását is a dolgozók ellátására. Ha valótlan adatokat tüntetett fel, ezért a következményeket neki kell viselnie, s nem a társadalomnak, nem a városi dolgozóknak. Igaz és érthető, hogy a városi dolgozóktól viszont következetesen meg kell kö­vetelnünk, hogy teljesítsék a mező­gazdaság iránt! kötelezettségeiket, akár jó minőségű technikai eszközök, műtrágyák vagy pedig a terheléshez szükséges más szükségletek szállí­tásával. Sürgős esetekben pedig, ami­kor a termésben komoly vesztesé­gekre kerülhet sor, segítséget kell nyűjtanlok a betakarításnál is stb. A XII. kongresszus határozata igen világosan megfogalmazza a mezőgaz­daság színvonalának az ipar szint­jére való emelését. Valamennyi dol­gozónk érdeke, hogy e feladatot kö­vetkezetesen teljesítsék, s hogy kö* zös erőfeszítéssel gazdasági életünk­nek e fontos seakaszát is sikerüljön úgy fellendíteni, hogy a legjobban fedezze szükségleteinket. Hisz aligha beszélhetnénk a kommunizmusba va­ló átmenetről, ha mezőgazdaságunkat nem tudnánk valóban korszerű, ma­gas fokúan termelékeny szocialista termelési ágazattá fejleszteni. A munkásosztály és a városi dolgo­zók számára a mezőgazdaságnak nyújtott segítség nem ér azzal vé­Előttük áll még az a komoly feladat, get, hogy segítségükkel győztek falun kezeteknek segítséget nyújtsanak a a szocialista termelési viszonyok, hogy az egységes földművesszövet­belterjes gazdálkodás növelésében, jobb munkaszervezéssel, az agrotech­nika és a zootechnika színvonalának emelésével és a gépeknek a terme­lésben való felhasználásával. Ezen a téren amellett, hogy kiváló gépe­ket és berendezéseket gyártanak a mezőgazdaság részére, az ipari dol­gozók és a mezőgazdasági dolgozók közös feladata a mezőgazdaság szín­vonalát az Ipar szintjére emelni. Mi, elvtársak, a jelen időben a mezőgazdasági termelés növelésének rendkívüli jelentőségét hangsúlyoz­zuk az életszínvonal szempontjából. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a dolgozók anyagi és kulturális szükségletei egyre jobb ki­elégítésének forrásai a népgazdaság valamennyi ágazatában jönnek létre. Ahogy a mezőgazdaság fogyatékossá­gai csökkentik az életszínvonal eme­lésének lehetőségeit, ugyanígy hat­nak bármilyen más szakasz veszte­ségei, és feladatainak nem teljesítése is. Senki sem érezheti magát kevés­bé felelősnek, vagy csupán ez egye­düli hivatottnak arra, hogy eldöntse az életszínvonal kérdését. Ezt azért hangsúlyozom, mert van­nak esetek, amikor az életszínvonal kérdéseinek Irányításában szub­jektív nézetek érvényesülnek, e kér­déseket szétforgácsoltán, nem kom­plex módon oldják meg. így van ez például az árak kérdésében, egyes termékek bevezetésénél vagy gyártá­suk megszüntetésénél, minőségénél, s végeredményben így van ez a bér­politikában és a társadalmi fogyasz­tásban is. Mi csak olyan intézkedése­ket tehetünk az életszínvonal terén, amelyekhez á munka termelékenysé­gének növelésével megteremtettük a forrásokat. Minden intézkedést kom­plex módon, alaposan kell mérlegel­ni, hogy ne sértsük meg a nemzeti jövedelem elosztásának szocialista elvét, s ugyanakkor elsősorban a sok­gyermekes családok életszínvonalát" igyekezzünk emelni. Amint Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa újból megerősítette, az a szempont állandóan érvényben ma­rad és semmiképpen sem térünk el tőle. Önök tudják, hogy a többgyerme­kes családok javéra eszközölt intéz­kedéseket a társadalmi fogyasztás alapjából fedezzük éppúgy, mint a dolgozók nyugdíjbiztosítását. Ennek az alapnak a nagysága a munkater­melékenység szívonalától, termelé­sünk hatékonyságától, az állami ap­parátus költségei fedezésének gazda­ságosságától stb. függ. Ez annyit je­lent, hogy eszközeink nem korlátla­nok s velük is jói kell gazdálkod­nunk. A társadalmi fogyasztásnak hányada dolgozóink általános életszínvonalában világviszonylatban a legnagyobbak közé tartozik. Sokat tettünk azért, hogy csök­kentsük a családoknak gyermekeik táp­lálására és nevelésére fordított kiadá­sait, sokat tettünk a nők anyasági biz­tosítására. Lehetőségeink szerint, a párt XII. kongresszusa határozatának szelle­mében, ezen az úton akarunk továbbra Is haladni és megvalósítani a XII. párt­kongresszussal kapcsolatos vitában java­solt intézkedéseket. Ez főleg az anyasági szabadság meghosszabbítását jelenti, hogy a nfik minél hosszabb ideig otthon maradhassanak gyermekük születése után. Tudjuk, hogy nagy különbség van az életszínvonalban ott, ahol egy gyermek van. vagy ahol a gyerme­kek már felnőttek és dolgoznak, ahhoz képest, ahol három, négy, sőt több kis­gyermek vagy Iskolás gyermek van. Ez komoly dolog, s meg kell keresnünk a lehetőségeket arra, hogy még erőtelje­sebben megkülönböztessük azokat a csa­ládokat, ahol két, három, sőt néha négy kereset is van, azokkal szemben, ahol a családnak csak egy tagja dolgozik és tobb kisgyerekről kell gondoskodnia. E lehetőségeket annál előbb megtalál­juk, minél gyorsabban biztosítjuk ipa­runk egészséges menetét, növeljük a mezőgazdasági termelést, s valamennyi szakaszon a legnagyobb mértékben ki­használjuk a meglevő tartalékokat. (Folytatás a 4. oldalon) 1963. május 21. f]} SZ Ô 3 * t

Next

/
Thumbnails
Contents