Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-09 / 127. szám, csütörtök

Utazás a „másik Olaszországban 0 AZ ÉDES SEMMITTEVÉS HAZUG LEGENDÁJA Az ÜJ SZÓ számára írta: HERBERT BERGER B

rindistből majd Gargano Foggiába, gányt. Élettársat találnak, klsvá- Néha még gyermek ls születik, s a pénznek nagy részét, ros vidékére utaztam. Egy munkás lakásában vagyok, melyet haza akartak küldeni, rajtam kívül itt van még a most egy svájci, német vagy felesége, valamint egy fog- francia nőnek kell adniuk, gtai elvtárs, aki idekísért. Tragédia ez mindenképpen: Gargano vidéke nyomorúsá- az otthon maradt család, a gyermekek, az elhagyott asszonyok tragédiája. gos föld, ahonnét sokan ván dorolnak ki. Megtudok egyet mást arról, miért hagyja el hazáját oly sok férfi. Az itteni falvakban nyáron alig van munkaképes férfi. . , , , ,, „„ ^„„-„„„„r, mégiscsak van ennek a kiMűiden gond az asszonyok „

äA,

irläcnal

f <.

eoít

o.

t c,

é

t. • Dolce far niente Valami haszna azonban vállára szakad és ezt többnyire megsínyli a kis gazda- „ _ .. „ , sá

Vg. A gyermekek nevelésére ~ « f" Ä vándorlásnak. Segített szétoszlatni a „dolce far niente" dáját, mely állítólag oly jellemző a délvidékiekre. Az oris károsan hat az apa távol léte. Tudvalevő, hogy éppen szágokba

n , á kerQIte

k a délvidéken nagyon erősek "?

s,°

kĎa

n' a"°

v

a ,

kerulte

k, J n I f a 1 'i h a n a nnhnn cc rnccrn a családi kötelékek és a férfiaknak bizony nehezükre esik a válás. általában a nehéz és rosszul fizetett munkát kell végezniük, amelyet a hazai muiíEgy pillantás Nápolyra... {A szerző felvételei) Idegenben azután igen sze- kások nem vállalnak. De egy- _ ké

rdem - a PŰ Innn 1.- oműtt o^atmunlfae A város építette ezeket? kereszténydemokrata .... u , « .... , , . csak a nagyobb nyereségért ! -jsen, már három évvel dobog, nem pedig felebarátátlag 50 ezer lírát kap. Egyer sek csak 30 ezer lírát küldhetnek, de akadnak, akik 90 ezret is juttathatnak családegyszerre a dél-olaszországi családok azelőtt sohasem láttak. Sok pénz ez, de elegendő-e egy darabka föld jáért, akit állítólag szeretnie kellene, mint önmagát Foggiának van még egy rényen élnek ezek a férfiak, , . „ , , , hogy minden garast hazaküld- utazik már külföldre és ezelölt

! hessenek. A családnak bizony k

l,

e

r"

I

t! 110g

y.. m

eS

al

l)

a

k ,

a Eleinte nem értem a dolnagy segítség, ha havonta h

e'V

u

ket a svájci francia es go

t n

e"

l

e,

t tarsaik m,

o

li

e"- - Bizony, ezek a házak - hasonló különlegessége: imDolce far mente? Erről az- ahogy m Utod öke[ már M, ú

m kórházépület, tán mesélnek nekem vala- rom éve äIlna

k_ De nincs

e_ £

e]y ké{ ezelö

l^ k

é; P-.T.Lnn .Hrtó'w-o H-^hoc nek hozz

áÍ

u

k "ezert utak, szült el, de azóta hiába várjuknak. Ilyen nagy összeget . Ji, ,f

a

n° *'"f,

K

e . " nincs villanyáram, sem víz- nak a felszerelésre és beten„ oomuos, es keves Htti ter- vezeték vag

y csatornázás, dezésre. A nyomortanyákon a St Z

yJ° H. J.w.ES' S természetesen bérlök TV antennák nem az egyet?«k ľ p ľl, Sem akadtak a három é

v 'en ellentmondás, mellyel a tak a természet es az eliseg alatt megvásárlására? Helyette- f

a'

et

t Teraszokat létesítet- Még most sem értem ... " tek a hegyen, melynek lábá- « sítheti-e ez a földreformot? L

h

e£

y®

n' ľ

t

el

y?

e

k

A lá

bf e8

észet. Meg tudja-e oldani a délül- n

á 3^

Ség

Ü,

k ®?

zut

á" ~ De hiszen ez képtelen dék problémáit? Ha mégúgy a.^

at«Kon cipeltek föl termő- Ségl H

a felépítették a házaMezzogiornóban találkozunk. • Ismét az újkorban Arianóban, utam utolsó ni? • Gazdasági csoda — de nem nekik a valóságban a „dolce Csak miután a keresztkérdések áradatát zúdítom kísékori azonban a földrengés. A városon keresztül haladva sok rombadőlt házat, barakkot _ . ,, , . rőmre, tudom meg, mi is tör- és szükségszállást látok. Ba• Foggia uj epületei tént. A város elkezdte az épí- rátságos város ez, a sok csaFoggia csinos, modern vá- tés

t' ma]

d elkészültek a há- pás ellenére is. A lakosságtakarékoskodnak is, mennyit ? te

r}

df

okr

a- Jott ez kat, talán •csak nem olyan megállóján is találtam nélehet 50 ezer lírából félreten- "

e

l®«

d

ó' es0 é

s vihar, s el- nehé

z befejezni még azt a hányat belőlük. Valamikor norata a termőföldet. De keveset ls, ami hiányzik. itt élénk idegenforgalom volt. Gargano parasztjai nem hagy- _ !geny de a községi ta- A kis város Foggia és Nápoly í

3^/

61 3 reménnye

i- min

d'8 nács (mellesleg megjegyezve között fekszik egy magaslaujből es ujbol kezdték a har- kereszténydemokrata) kicsit ton, ahonnét gyönyörű kilácot Ma mar megterem ott a elszámította magát. Három tás nyílik a hegyekre. GyaA calábriaiak, apulialak, f

abon

a es a paradicsom. Igy éo 6ta nincsen pénz e célra basilicataiak pinceodúikból, ^ v",® dsszkabódéikból Nyugat-Né- mente . metországba, Franciaországba vagy Svájcba érkezve nem hisznek a szemüknek. Mégha ._„„__ , barakkokban is kell külföldön ros, 140 ezer lakossal A há- za

k- Ekko

r magánvállalkozók nak itt kétszeresen kell szen lakniuk, jóval kényelmeseb- borúban elszenvedett sebeit é

s Parcellatulajdonosok je- vednie — a szociális állapobek ezek, mint odahaza a már régen kiheverte Lépten- leckéztek és úgy vélték, ha toktól és a természeti kataszMezzogiornóban. Ámulatba nyomon új lakótelepekre buk- a közs

ég ennyi házat épít, trófától. Sok lenne a tenniejti őket az a civilizáció, kan az ember. A művészet akko

r ez rosszul hat a lak- való, számos ház vár újjáépíamely itt természetesnek szá- iránt érdeklődő turistának is bérekr

e. megkárosítja a ház- tésre. Akad elegendő építőmít, odahaza pedig a legjobb sok mindent nyújt e város tll

l« honosokat. Mert ha ke- munkás is, de ezek munkaesetben is vágyálom. Tudják, mert Foggia az apuliai mű- vés a laká

s- akko

r magasabb nélküliek és tavasszal Nyuhogy mindez nem az ő szá- építészet központja. Itt szü- lakljé

l't 'ehet követelni. S egy- gat-Németországba mennek mukra termett, de remélik, lettek Bartolomeo de Foggia, szeriben már „nem volt pénz" dolgozni. A földrengések hogy munkájukkal képesek és Gualttero di Bartolomeo aťr

a- a

z elkészült háza- miatt innét legszívesebben lesznek ebből válamicskét ha- de Foggia a Romanzi-stílus ka

t bekapcsolják a villanyhá- mindenki elmenne, akár van zavinni. Keveset esznek-isz- alkotói. Az elmúlt évszázad- I6za

tba. hogy vízvezetéket és munkája, akár nincs. ból számos építéjzeti műem- csatornákat vezessenek, vagy _ s léke maradt fem> utakat építsenek. Láttam De a korszerű építkezésnek' F

o8S'ában hasonló nyomorebben a -világban, mely oly- is megvannak az érdekessé- ta

nyákat, mint Cellában és a Rómába vezető autóútra lékor alacsonyabbrendüeknek is gei. Kísérőm odavezet. El kell B

nndisiben. Lakói embersé- rek. A középkorból ismét az tekinti őket, és elfogultak ve- hagynom a főutat, letérünk S

e

s hajlékokra vágynak. De a újkorba érkeztem. egy, mellékútra, s csakhamar" nak, ritkán járnak szórakoz ni, egyedül mossák fehérne műjüket és igen elhagyottak Beneventon és Casertán át lük szemben. Akik első ízben mennek elakadunk a laza talajon, külföldre, elsősorban is beru- Amikor kiszállunk, bokáig házkodnak. Idomtalan kon- süllyedünk a nedves sőderfekciós kabátot vettek, hoz- ben. Csinos, új, ízlésesen szlzá nem illő sapkával, ormót- nes lakótelep tárul elém lan cipővel, s ehhez még ri- több száz lakással. Látszik kítőszinű sált is. „Jól öltözöl- még, hogy nem készültek el ten" akarnak idegenbe men- teljesen, a legtöbb ablakon ni, nehogy ott azt higgyék le van húzva a redőny. A háróluk, hogy az isten háta mö- zaklioz vezető utak még ningül kerültek ide. csenek kiépítve. A telepen Sokan nem bírják ki a ma- nem látni emberfiát. Foggiai korszerű lakótelep, de — három éve lakatlan. A háztulajdonosok attól féltek, hogy a sok új lakás miatt le kell szállítaniuk a lakbéreket, s ezért elszabotálták a lakótelep építésének befejezését. KÖZÉP-KELETI TUDÓSÍTÁ

SUNK: \ | PÁRIZSI TUDÓSÍTÁSUNK [ A francia dolgozók harcolnak az atomfegyverkezés ellen „ATOMBOMBÁT MINDENEK- Fantasztikus összegeket emészt ELOl'T!" Ebben a mondatbiin fel az atomfegjnrarkezés. Mi»t foglalta össze az Humanité De ismeretes, a pierrelattei atomüaulle legutóbbi rádió- és tele- telep eddig már 4,

S milliárd vízió beszámolóját, s egyben frankba került és valószínűleg dióhéjban jellemezte a francia még további 4 milliárd fraakot kormánypolitikát ls. emészt fel, mire végleg elkéA De G aul le-kormány na k szül. Ezzel szemben a szociális ugyanis az az ürült ütlete li- biztssításra a kormány 2 200 000 madt, hugy a két atum-ndgyha- öregnek évente alig 3 milliárd latommal: a Szovjetunióval es frankot fizet, az Egyesült Államokkal versenyez. Mialatt a Szu»jetuniu kezdeményezésére — szerte a vílágun — egye nagyobb teret hódít a leszerelés gondolata, Franciaurszág korinanya az atomiitőerörtíl ábrándozik. Ez a politika azonban Franciaországban három, a józan ész diktálta érvbe ütközik: Először is a francia aluaialAerö kiépítése rengeteg peazébc kerül az országnak, a rafurdított kiadások aránytalanal nagyok a nemzeti jövedelemhez képest. Akik a hasznot húzzák.:: A nagy tömegeket a kormánynak ez az örült költekezése megfosztja különböző favaktói. Kisek a zsebébe jut az ily módon elfecsérelt összeg?-A nagy trösztök, nelyek egyébként a kormány politikáját irányítják, busás hasznot háznak az atomfegyverkezésböl. Ez most a legjövedelmezőbb befektetés Franciaországban. Az atomfegyvereket a Rutschild . Schneider- és Másodszor fölösleges kiadások Oessanlt-konszernek gyártják ..ír. o mi i atmnfuiTvaar. ...... ' ezek: hiszen a mi atomfegyver zetiink, akárhogy igyekszünk is, mindig messze lemarad a nagyhatalmak atoinfegyverkezése mögött. Harmadszor nem a tökéletesebb fegyverek, hanem a leszerelés hozza meg a problémák megoldását. A kormanynak csak egy módja van arra, hogy e józan érvek ellen küzdjön: szítja a sovinizmust, ami nem túl nehéz, mert az országban sajnos még nem halt kl a militarista hivalkodás és felfuvalkodottság. A költségvetés egyharmada — katonai kiadás Noha a felsorolt érvek közül az első, a túlságosan költséges atomfegyverkezés a legtöbbet nyom a latban. A dolgozók elölt Mivel tulajdonképpen ök tartják kézben az ország gyeplőjét, érlbelő, miért vetik magukat oly szenvedélyesen e veszedelmes vállalkozásokba. :.. és akik a leszerelésért szállnak síkra A fegyverkezési hajszát — értheti) okokból — támogatják a reakciós nagytőkések. A nép körében azonban nőttön-nő az ellenszenv. Mindenekelőtt a munkásság ellenzi és harcol a legaktívabban az atomfegyverkezés ellen, amelynek terheit a dolgozók viselik és végeredményben nem más, mint játék a halállal. Franciaországban, ahol igen erős a katolikus befolyás, a pápa legutóbbi pásztorlevele nagy egyre világosabb, hogy az az i

la

tá,| keltett. De Ganllenak rö „Utoerő" az a bizonyos teher, mely megfosztja a népet a munkával szerzett javaktól. Az algériai háború bevégeztével, most 25 év óta először él békében az ország. S mégis 24 milliárd frankra emelkedtek a katonai kiadások, vagyis az állami költségvetésnek csaknem egyharmadát teszik, amire eddig még sohasem volt példa. Ezzel szemben az állam kórházakra, egészségügyi intézményekre, bölcsődékre nem fordít többet, mint költségvetésének 2,4 százalékát. A legutóbbi szaharai alomrobbantás keserű utóízt hagyott. Márciusban hajtották végre, éppen a bányászszlrájk idején. Háromszáz millió frank ment fUstbe. Erre volt pénz. de a bányászoktól a kormány meg akarta tagadni a 11 százalékos béremelést. viddel ezután elhangzott beszéde, melyben mint ..eszteleneket" és ..maradiakat" ostorozza az „ütőerő" ellenzőit, igen furcsán hitolt. Önkéntelenül felmerül ugyanis a kérdés, vajon a római pápára is vonatkozik ez? Ebben a légkörben zajlanak le majd május 19-én Párizsban a békemozgalom kezdeményezte leszerelési nagygyűlések. Az összejövetelnek kétségkívül nagy visszhangja lesz. Eddig már 230 közismert, különböze pártú személyiség (kommunisták. szocialisták és első Ízben katolikusok is) támogatja e kezdeményezést, és egyre tüb' en csatlakoznak hozzájuk, olyan személyiségek, akiket nagyra becsül a francia nép. Az alomerő, mellyel a De Gaulle-kormány emelni akarja tekintélyét, könnyen bukását okozhatja. PiERRE CAMES TÜNTETÉS RIVKSALTES-BAN AZ ATOMTAMASZPONT LÉTESÍTÉSE ELLEN A Közép-Kelet váljék atomíegyveroientes övezetté! A

z utóbbi hetekben az ér- és atomfegyvermenles övezet- gatnémet militarizmus egy hajsza, a rakéta- és atomhábo deklődés középpontjában té nyilvánítani a Közép-Ke- atomrakétás harmadik világ- '"''o va

l" készülődés őrülete áll a nyugatnémet rakéta let térségét. háború előkészületei kereté- A közép-keleti ^országokban szakértők ténykedése a Kö- A Német Szövetségi Köztár- ben kiterjeszti csapjait a Kö- erélyesebben hangzik a kôveVľzép-Keleten. Foglalkozott az saság beavatkozását Közép- z ép-Kelet, Franciaország, )é

s. váljék a Közép-Kelet atomesettel az izraeli parlament Keleten a parlament mégis Spanyolország, sőt iMtin- fegyvermenies övezettél Ezt a is, ahol S. Mikunlsz kommu- elítélte, s az ügy az NSZK-t Amerika felé is. követelést az Izraeli Béketanács nista képviselő felszólalásé- ls válaszra késztette. Jellem- Érdekes ezzel a kérdéssel kap- e napokban kiadott nyilatkozata ban élesen elítélte a 'nyu- ző, hogy az NSZK kormány- csotatban megemlíteni von Braun t

eij

e

s mértékben magáévá teszi, gatnémet tudósok és technt- szerveiben az izraeli vádakat u

s^'í

la

lf d

o'soz6 m;met rakéta- s rűmutat a helyzet megoldásákusok egész seregének te- tárgyaló ülésen dr. Hans Glob- J"Tála- nak e8V

edül h

e'y

e

s módjára, vékenységét a Közép-Kelet ke államtitkár elnökölt. En- ,

zat

t izraeli laptudösítők kérdé- Idézünk a nyilatkozatból: országaiban. Ezek a szakér- nek megfelelő volt természe- s

ei

r

e. von Braun lebecsüli a „Az Izraeli Béketanács felhívtők vegyi, bakteriológiai és tesen a válasz is: a kormány veszedelmet, a középkeleti raké- ja Izrael kormányát, a nagyharakétafegyverek gyártásával — úgymond — nem korlátoz• takutatást elmaradottnak, a talinakat. az Egyesült Nemzetek foglalkoznak, mérges gázok- hatja az állampolgárok sze szakértőket jelentékteleneknek Szervezetét, tegyenek olyan irákal kísérleteznek. mélyes szabadságát, tellái t,

3

1'!

8 Harriman pedig attól tart, nyű intézkedéseket, hogy a K8Az izraeli parlament ezzel nem akadályozhatja meg ^^nľľ^^'fn'^ ^P™-' "áljék atomfegyverkanrsnlathnn határn/atnt is ňknt flhhnr wn, hneü SZÍ,ke,t3

k elhagynak Kozép-Ke m

Bntes övezetté, e térségben ne Kapcsoiatoail natatozatot IS OKet aunai sem, nogy i

etet akko

r helyüket a szovjet leevenek a nemzetközi törvénvek hozott, amely azonban csak tömegpusztító fegyvereket tudáso

k foglalhatnák el, ami SL?'" ľ Izrael katonai szemszögéből gyártsanak. Ez újabb blzo- szerinte a legrosszabb. megpusztító fegyverek Törekad-" ítéli meg a helyzetet és nem nyitéka annak, hogy a nyu Ha figyelembe vesszük, hogy a jenek a szigorú felügyelet meltörekszik a kérdés teljes meg gatnémet tudósok nemcsak közép keleti arab országok mel- lett megvalósított általános és az Adenauer-kormány bele '

s,/

a

h" rľ

4 l

e"?

S l

e"

ereIésrB ebbe

n • té

r" ' lesztesi programja, hogy az USA segben és az egesz világon. annak a NATO-stratégia keretében Mindez csökkenti az e térségmegbízásából tevékenykednek új. ' > Poláris rakétákkal felsze- ben uralkodó feszültséget és külföldön A Kol Haam cimű re,

t tengeralattjárókat küld a elősegíti az Izrael és az arab ál, , . Földközi-tengerre — azt látjuk, lamok közötti tartós béke lap ezzel Kapcso ,

10gy a Közép-Kelnicn is meg ügvét". nyugatnémet rakéta oldására. A kommunista kép viselők tartózkodtak a szava- . zástól, mert a határozat nem l^sével^ hanem foglalja magában a két leglé nyegesebb pontot: megszün tetni a „bizalom és a barát Tel-Aviv-i ság" viszonyát az NSZK-val latban kifejti: A felújult nyu- vetette lábát a fegyverkezési DAN JEHUDA 1963. május 9. * £1] SZO 9 t