Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-08 / 126. szám, szerda

/ A felkelt P rága segítségére PRACA ELSŐ KATONAI VÁROSPARANCSNOKNAK VISSZAEMLÉKEZÉSEI Az 1. ukrán front csapatai, melyek i-.ötelékében én is részt vettem a harcokban, 1945. május 5-én befejezték az átcsoportosítást, hogy a többi front csapataival együttműködve szétzúzzák a Centrumnak nevezett, megsemmisítetlen fasiszta német hadseregcsoportot, amely Drezdától észak- és délkeletre fejtett ki hadműveleteket. Ugyanakkor a szovjet főparancsnokságnak tudomására jutott, hogy Prágában fegyveres felkelés tört ki a hitlerista megszállók ellen. Parancsnokságunk azt is megtudta, hogjr a továbbra is harcképes ellenséges Centrum hadseregcsoport a csehszlovák fővárosban szándékozik erős védelmi gócot kiépíteni, hogy innen hosszabb ideig ellenállhasson a szovjet hadsereg támadó alakulatainak. Az a veszély fenyegetett, hogy Prága romhalmazzá válik és a fasiszták kegyetlenül elbánnak a csehszlovák hazafiakkal. Az 1. ukrán front harckocsizó hadseregcsoportját gyors ütemben Prága felé irányították, hogy azonnali testvéri segítséget nyújtson a felkelt prágai lakosságnak. Más frontok gépesített csapategységeit is Prágába irányították. P. Sz. Ribalko vezérezredes, a 3. harckocsizó gárda-hadseregcsoport parancsnoka május 7-én parancsot adott, hogy vegyem át a hadseregcsoport élosztagainak vezényletét és mielőbb hatoljunk be Prágába, hogy megsegítsük a hitleristákkal viaskodó felkelő hazafiakat. Az élosztagokhoz tartozott a 9. gépesített hadtest 69. gépesített dandára, a 7. harckocsizó gárda-hadtest 54. harckocsizó dandára és a 16. gépesített tüzérdandár. Az élosztagok északról és nyugatról megkerülték az ellenség drezdai ellenállási gócát és gyorsított ütemben délre nyomultak. Május 8-ára virradó éjjel már átlépték a csehszlovák—német határt az Érchegységben. Kisebb ellenséges alakulatok és határbiztosító egységek megkísérelték feltartóztatni hadoszlopunk élét, hogy megakadályozzák előrenyomulásunkat, de hiába. A meglepetésszerű ágyútűz és támadás eldöntötte a csata kimenetelét. A hegyekből leereszkedve csehszlovák földön igyekeztünk elkerülni a lakottabb helyeket, hogy az ottani helyőrségekkel csatázva ne vesztegessük a drága időt. Tudtuk, hogy a berlini csatával már eldőlt Németország sorsa, s most Prágát és a' csehszlovák forradalmárok ezreit kellett megmentenünk. Hajnaltájt leereszkedtünk a nehezen járható, helyenként nagyon veszélyes Érchegységből, mely eleinte gépkocsikkal megközelíthetetlennek tűnt. Megvirradt. Roudnicétől mintegy öt kilométerre nyugatra az Elba völgyében erős ellenséges csoportba ütköztünk. A kegyelemdöfést elkerült ellenség sebesült vad módjára kétségbeesetten védekezett. Heves tűzharc fejlődött ki. Csakhamar negyven bombavető gép jött segítségünkre. Rádióval adtuk meg az ellenséges állások fekvését s a repülők eredményesen lecsaptak az ellenségre. A bombázók után alakulataink támadtak. Az ellenség az egymást követő támadások következtében nagy veszteségeket szenvedett és megtört a harci szelleme. Épen maradt kisebb egységei fejvesztve menekültek Plzeň irányába. Prága felé ismét megnyílt az út. Már esteledett, mire élosztagaink harci rendben ismét felsorakoztak. Vöröses felhők" úsztak az égen. Leszállt az éj, Berlin bevétele óta a negyedik éjszaka. A négy nap alatt katonáink állandóan meneteltek és harcoltak, még alvásra, pihenésre sem maradt idejük. Tovább vonultunk előre. Acélként csillogott a széles aszfalt-országút. Gépem a hadoszlop élén halad a 69. gépesített dandárral együtt. Közvetlenül előttem robogott az alakulat báL. KASSZISZ RAJZA tor parancsnoka, I. Sz. Vaganov ezredes. Már elértük Prága peremét! Nézem az órát — moszkvai időszámítás szerint 5 óra 45 perc, vagyis a helyi időszámítás szerint 3 óra 45 perc. A csehszlovák főváros hallgat. A 69. dandár fő zászlóalja elsőként vonul Prága utcáira. Miután nem ütköztünk ellenséges ellenállásba, három-négy kilométerre behatoltunk a városba. Az egyik téren parancsot adtam, hogy az osztag ffl erői álljanak meg. A dandárok alakulatai megszállják a széles Vltava legfontosabb hídjait. Erőink egy része a város északkeleti és keleti peremén biztosítja a védelmet. ... Időnként távoli gépfegyver-ropogás hallatszik hozzánk. A tankok és a rohamlövegek hallgatnak. Nyitott tábori kocsiban ülök és rádiAjelentést írok a 3. harckocsizó gárda hadseregcsoport paérdekeltségétől és munkateljesítményeiktől függ. Az irányítás feladata a társadalmi feladatok helyes közvetítése, konkretizálása, valamint a társadalmi és egyéni érdekek összehangolása, melynek megoldásához a központi irányítás és a dolgozó tömegek egyre fokozódó kezdeményezésének és aktivitásának egységes működése szükséges. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a kommunizmus építését előkészítő fejlett szocialista társadalomban nem lehet a társadalmi viszonyok továbbfejlesztését a meglévő anyagiműszaki bázis alapján biztosítani, mert a társadalmi fejlődés döntő tényezője a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának építése. Ez a döntő feltétel viszont szorosan összefügg a technikai fejlődésser, a tudománynak a termelésbe való behatolásával, a tudománynak döntő termelőerővé válásával, az automatizálás térhódításával a nagyipari termelésben stb. E hatalmas társadalmi feladat megvalósítása érdekében kell a politikai irányítást is tudományos alapokra helyezni. A demokratikus centralizmusnak, mint az irányítás alapelvének érvényesítése szorosan összefügg az irányítás tisztán adminisztratív módszereinek megszüntetésével és a társadalmi irányítás tudományos alapokon való kiépítésével. Az irányítás tudományossága magába foglalja az- irányítás elméleti alapjainak tisztázását, az irányítás módszereinek egybehangolását, az irányítás szakszerűsítését, valamint a dolgozók tapasztalatainak tekintetbe vételét oly módon, hogy az irányítás elősegítse a dolgozók alkotó energiájának kibontakozását. Amikor pártunk a társadalmi Irányítás tudományos alapokra történő helyezését hangsúlyozza, harcol a személyi kultusz káros következményei ellen. Tudvalevő, hogy a személyi kultusz a társadalmi élet minden ágazatában behatolt, a marxista gondolkodást dogmatizmussal, metafizikával deformálta, elutasított minden új gondolatot, konzerválta az elavult nézeteket és módszereket. Végeredményben azonban a pártirányítás erejének köszönhető, hogy a hibák kiküszöbölésére irányuló folyamat megindult. • PARTUNK A TÁRSADALMI IRÁNYÍTÁS KÖZPONTJA. Hogy hivatását teljesíthesse, összpontosítja és értékeli a társadalmi és természettudományok eredményeit, úgyanúgy, mint a dolgozók millióinak egybevágó tapasztalatait. Pártunkban futnak össze szocialista társadalmunk életének összes ismeretei, belőlük képződik hazánk jelenlegi helyzetének sokoldalú és való képe, melynek alapján a fejlődés törvényszerűségei megállapíthatókká és a távlati koncepciók kitűzhetőkké válnak. Minél jobban sikerül a feladatokat szigorúan tudományos alapon kitűzni, annál inkább hibamentes lesz pártunk politikája, tévedés nélküli és reális. Pártunk ezért kívánja, hogy dolgozóink miilói, bármily helyet ls foglalnak el társadalmi, politikai, gazdasági, tudományos, kulturális életünkben, foglalkozzanak a felvetett problémákkal, hogy mindanynyiunk közreműködésével mielőbb megoldjuk őket. VIETOR MARTON rancsnokának a harci feladat elsfl részének teljesítéséről. Idősebb cseh asszony lépett az autó hoz. Háromszor megcsókolt. „Szpaszibo szpaszibol — rebesgeti a meghatottság tói remegő hangon. Az asszony sírt. Amikor könnyei felszáradtak, tovább ment és sorba csókolgatta katonáimat és tisztjeimet, a csehszlovák főváros felszabadítóit. Megérkezésünk híre május 9-én reggel gyorsan elterjedt a városban. A lakosság kivonult az utcákra. Mindenütt lelkesen tüntettek, éltették derék harcosainkat. Ám hátra volt még feladatunk nem kevésbé komolyabb második része: nem szabad északkelet és kelet felől beengedni Prágába a fasiszta német csapatokat. Izgatott bennünket: ki ér hamarabb Prágába: a 3. harckocsizó gárda-hadseregcsoport fő erői-e, vagy az ellenséges erők, melyek sokkal hatalmasabbak három dandárnyi élosztagainknál? (Akkor még nem tndtuk, hogy a 4. harckocsizó hadseregcsoport , 10. gárda-hadteste, melyet az Érchegység lábánál megkerültünk, bevonult Prága északnyugati részébe.) A Centrum fasiszta német had seregcsoport továbbra is veszélyes volt. A kapituláció ellenére nem akarta megadni magát a szovjet hadseregnek és elkeseredetten tovább harcolt. Még folyt a vér, százával pusztultak az emberek, sok lakótelep dőlt romba és vált a lángok martalékává. Az egymil liés ellenséges erő május 9-én Mladá Boleslav, Reichenberg, Hradec Králové vidékén, Csehszlovákia északi területén operált és helyenként 50—80 kilométerre közelitette meg Prágát. Gépesített csapatoknak semmi ez a távolság. Minden okunk megvolt az izgalomra, mert várható volt a velünk szemben többszörös túlerőben levő ellenség betörése. Nyolc órakor a prágai rádióközpont képviselője kereste fel a 69. gépesített dandár törzskarát és adatokat kért a vörös hadsereg Prágába érkezett erőiről, hogy közölhessék a lakossággal és lelkesítsék. Hogyan is mondhattunk volna ellent ennek a nemes szándéknak A prágai rádió nemsokára közleményt olvasott fel: „Ma reggel Konyev szovjet marsall csapatainak ffi erői elérték Prágát." Az a ház, melyben törzskarunk székelt, 9 órakor a csehszlovák nép képviselői és a felszabadítók feledhetetlen történelmi találkozásának színhelye volt. Becses vendégeink a prágaiak és az egész nép nevében hivatalosan kifejezték hálás köszönetüket és üdvözletüket a szovjet hadseregnek. A küldöttség tagjai között voltak a Cseh Nemzeti Tanács, a szakszervezetek és a népfelkelők parancsnokságának képviselői. A szovjet harckocsizók reggel eredményesen visszaverték több ellenséges ezred betörési kísérleteit a város északkeleti és keleti részén. Dél felé már fő erőink is megérkeztek. Napnyugtakor Ribalko vezérezredes egész 3. harckocsizó gárda-hadseregcsoportja már Prágában volt. Belov tábornok 10. harckocsizó gárda-hadtestének alakulatai, Leljusenko vezérezredes 4. harckocsizó hadseregcsoportjának katonái is megérkeztek. Délről a 2., délkeletről a 4. ukrán front gépesített alakulatai siettek a fővárosba. A fa siszta német hordák előtt teljesen elvágták a Prágába vezető utat. Az első négy napban Prága katonai parancsnókának kötelességeit láttam el. Az ideiglenes államhatalmi szerv vei, a Cseh Nemzeti Bizottsággal szorosan együttműködve megszerveztük a város megtisztítását a kisebb fasiszta csoportoktól, melyek a házak sarkai mögül lövöldözték katonáinkra és a prágai hazafiakra. Prágában azokban a napokban csak a dolgozflszobákban és az üléstermekben volt nyugodt munkalégkör. Egészen más kép fogadta az embert az utcákon és a tereken. Valahányszor végigmentem a Vencel téren, az Óváros téren vagy a központi utcákon, az volt az érzésem, hogy az ujjongó nép hatalmas áradata kiemeli sarkából a hatalmas kőépületeket, hogy kiszélesítse a szűkre szabott utcákat és tereket. A nép felszabadulásának, a fasiszta rabság lerázásának első napjait ünnepelte. Mindenkit egyesített az a tudat, hogy vége a megaláztatásnak Vége a hitleri megszállás nehéz és véres időszakának, végre beköszöntött 4 régen várt szabadsági nyug. I. ZIBEROV, harckocsizó vezérőrnagy Jüdtika—Emlékezés Batsányi Jánosra A

Balaton melletti Tapolcán született 1763-ban. Apja szegény csizmadiamester volt. Félig nemes, félig polgár származású. Iskoláit Keszthelyen, Veszprémben és Sopronban végzi, majd Pesten jogot hallgat. Itt Orczy Lőrincz támogatja, akinél egyébként nevelői állást vállalt. Orczy révén kerül közelebbi kapcsolatba a nemesi ellenállási mozgalommal. Az itt töltött évek döntő hatással bírtak Batsányi egyéni sorsának alakulására és költói fejlődésére egyaránt. 1787-ben a kassal királyi táblához kerül hivatalnoknak. Kassán működött ekkor Kazinczy és Baróti Szabó Dávid is. Nagy örömmel fogadták az ifjú Batsányit. Közösen adják ki a „Magyar Museum" című első magyar irodalmi folyóiratot. A folyóiratot támogató lrodalombarátokból megszervezik a Kassai Magyar Társaságot. A lapban Jelenteti meg, „A franciaországi változásokra" című versét: ( Nemzetek, országok! kik rút kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos kötelében, S gyászos koporsóban döntö vasigátok Nyakatokról eddig le nem rázhattátok; Ti ís, kiknek vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak jelszentelt hóhért! Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! Az ifjú költő a nemesi ellenállás fellendülésében szólal meg, de tudatosan Bessenyei irodalmi törekvéseit folytatja. A magyar nyelvet és a felvilágosodás eszméit kívánja diadalra Juttatni. Szenvedélyes szavakban támadja a zsarnok hódító terveit s a szabadság ellen irányuló eröszakot. Barátjaihoz írt költői episztoláiban (leveleiben) szenvedélyesen kikel a vallási türelmetlenség és az egyházi reakció ellen. Elítéli a Józan okosság, a felvilágosodás üldözését. Forradalmi költészetének tetőpontját Jelenti „A látó" című verse. Vidulj, gyászos elme! Megújul a világ S előbb, mint e század végső pontjára hág. Plebejus forradalmi elveket hirdet: „Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság,' Törvény s egyenlőség, s te áldott szabadság." 1793 őszén vizsgálatot Indítanak Batsányi ellen. Politikailag megbízhatatlannak tartják és elbocsátják álA TV MŰSORÁRÓL lásából. Kapcsolatba került a Martinovics-mozgalommal. Vállától előtt nagyon határozottan viselkedett, nem tagadta meg elveit. A mozgalomban való részességét nem tudják rábizonyítani, de a bíróság a tárgyalásokon tanúsított forradalmi magatartásáért egy évi börtönre ítélte. Kufsteinben raboskodott a többi elítélttel együtt. Megható szavakkal emlékezik meg a börtönben meghalt Szentjóbi Szabó Lászlóról. A fogságban Irt vertei az ún. Kufsteini elégiák. Ezek művészi és formai szempontból költészetének további emelkedését és gazdagságát szolgálták. A költemények hangja az elégikus indulásból ódai pátoszba csap át. Amikor Batsányi kiszabadult a börtönből, 1796-ban, a nemzeti ellenállási mozgalom teljesen lehanyatlott. A legtekintélyesebb nemesi vezetőket félreállították, megfélemlítették. A költőnek itthon nem volt mit keresnie. Állami hivatalt nem kaphatott, és főúri támogató sem akadt. Ilyen körülmények között indul Bécsbe, ahol jelentéktelen hivatalnoki állásba sikerül jutnia. A fényes császárvárosban ismerkedik meg Baumberg Gabriellával, az ismert osztrák költónővel. 1805 nyarán tartották az esküvót, de boldogságuk nem tartott sokáig. Néhány évvel később Napóleon elfoglalja Bécset. Valószínű, hogy Batsányi részt vett a magyarokhoz szóló felhívás fordításában. A francia csapatok távozásával elhagyta Bécs városát és Párizsba költözött. Napóleon évi kétezer frank tiszteletdíjat biztosított számára. A császár bukása után az osztrák hatóságok elfogják Batsányit és a brnói Spielbergbe zárják. Csak felesége közbenjárására engedik szabadon. A bécsi hatalmasok Linz városába internálják. A világgal és barátaival csak levelek útján érintkezik: Magyarországon ekkor a reformkor pezsdítő ereje hat, alkot és munkál. Milyen távlat, milyen lehetőség lenne ez a forradalmi eszmékkel rokonszenvező, plebejus egyéniségű költő számárai De ő egyre inkább magára marad és nem érti meg a fiatalok célkitűzéseit. A Tudományos Akadémia levelező tagjává választja, de ő nem is válaszol a megtisztelő értesítésre. Nem az ő hibája volt, hogy nem tudott lépést tartani a hazai eseményekkel. A reakció derékba törte alkotó munkásságát. M emcsak Magyarországon, hanem külföldön is megünneplik Batsányi János születésének 200. évfordulóját. Emléktáblát helyeznek el a költő párizsi és linzi tartózkodási helyén. „gí" Színes, vonzó műsor TÉRJÜNK VISSZA az április yégi televíziós adáshoz, hogy igazolhassuk, éppen ez a műfaj mennyire megköveteli a sokoldalúságot és színességét, s a nézőket — az egész napi munka után — mennyire le tudja kötni az olyan műsor, mely nemcsak pihenést jelent, hanem érzelmileg is jó hatást gyakorol, elgondolkoztat. Történetesen az április 27-1 műsorösszeállitásra gondolunk, amikor az NDK-ból átvett esztrádműsor után az ostravai színészek Brecht Carrar aszszony puskái című egyfelvonásos játékával léptek a kamera elé. Bár a mű keletkezése óta 25 év telt el, ez a darab ma is időszerű. Keletkezését illetően jegyezzük meg, a spanyol polgárháború idején Íródott, hogy támogassa az emberekben azt a gondolatot: a kőt harcoló fél egyike mellé kell állni, mert a semlegesség — a mai forrongó világban — elképzelhetetlen. Ez a tétel ma sem veszített időszerűségéből, amikor Franco Spanyolországában az ország legjobb fiait, a kommunistákat nemcsak börtönbe vetik, hanem halálra ítélik, mint a hős Julián Grimaut. E darab bemutatása tiszteletadás volt éppen ezeknek az állhatatos embereknek, akik a fasiszta bíróság előtt Is nyíltan kiállnak igazságuk védelmére. A Carrar asszony puskái brechtl egyszerűségével tűnik ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nélkülözné az átütő, izzó, agitatív gondolatot, mely éppen a két barikád közötti választás szükségességének hangsúlyozásában fejeződik kl. A szerző ezt Carrarné, az egyszerű falusi asszony sorsán mutatja be, aki megtagadja a fegyvereit kiadását a felkelőknek. Nem akarja elhinni, hogy a semleges álláspont lehetetlen. Végül is a nyers valóság győzi meg őt erről: a francoisták a folyóparton lelövik fegyvertelen gyermekét, miközben ő önfejűen védi álláspontját. Ezután logikusan következik az átalakulás: a fiát elvesztő anya kiszedi a ládából a puskákat és harcba küldi a forradalmárokat. Brecht darabjának ostravai előadásában elsősorban Zora Rozsypalová teljesítménye kötötte le a nézők érdeklődését. A művész nem törekedett szerepe dramatizálására, ellenkezőleg rendkívül józan eszközökkel ábrázolta az anyaszív mély fájdalmát. Általában az egész rendezés megfontoltságával, nyugodtságával és belső feszültségével hatott, ami Jan Káčer, fiatal tehetséges rendező érdeme. AZ UTÖBBI HÉT FOLYAMÁN — a bratislavai stúdió adásában további kisebb drámai műfajt láttunk a televízióban, ezúttal Róbert Merle francia író SziszUphosz és a halál című egyfelvonásosát. Az Ismert antik motívum feldolgozásáról van szó, csakhogy ez esetben Sziszüphosz egy mai kocsmáros, aki azáltal, hogy elveszi a halál aranytollát, megakadályozza, hogy az emberek meghaljanak. Ez természetesen lehetetlenné teszi a háború --kitörését, a gyilkosságokat, bármilyen merényletet az emberiség ellen. Persze ez nem tetszik a kormányköröknek, akik ívégülis ellopják Sziszüphosztól a zsákmányát. Így aztán minden újból viszszakerül a normális keretek közé és Sziszüphosz a játék végén haldoklásának pillanatában csodálkozva teszi fel a kérdést: „Lehetséges, hogy az emberek saját akaratukból legyenek a halál szövetségesel?" A haladó francia író —, akit a közönség főleg az oswiecimi koncentrációs táborról írott regényéből ismer — itt ls kifejezte humanista állásfoglalását, amely az emberi értelembe vetett bizalmon és a legdrágább értékkel, az'-élettel hazárdlrozók iránti bizalmatlanságon alapszik. Miroslav Horüák rendezésében František Dibarbora alakította Sziszüphosz szerepét, átfűtve azt megértéssel és népi furfanggal. Sajnos, a többi színészi teljesítmény — Skovay (Halál) kivételével — nem érte el a kívánt művészi szinvonalat, s ezért ezt az előadást nem sorolhatjuk a Carrar asszony puskáihoz hasonló jó műsorszámok közé. STANISLAV VRBKA 1963. május 10. (jj SZÖ 3 *