Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)
1963-05-22 / 139. szám, szerda
Nyílt levét egy HNB-titkárnak KEDVES BARÁTOM! Panaszkodtál a minap, hogy annyi a dolgod, meghalni sem érnél rá. Azt mondtad, a hivatali munkát sem győzöd Arra pedig, hogy a határban is megnézd, hogyan folynak a tavaszi munkák, igazán ritkán kerül sor. Nemrég, hogy nálatok jártam, az egyik HNB-tag lakásán kezembe került egy meghívó a tanács ülésére. Te írtad. Így kezdted: A heji nemzeti bizotság . Igen, a helyit" „f'-vel, a bizottságot pedig egy „t"-vei írtad. Az gondolod, hogy helytelen dolog egy több mint 13 éve működő titkárt ilyen apróságokkal bosszantani Bizonyára azt kérdezed enyhe gúnnyal hangodban, feltételenül szükséges-e egy nemzeti bizottsági titkárnak tudnia, hogy hány „t"-t írfon, mikor a legfontosabb feladatok egyike most a tavaszi vetés, vagy a répaegyelés határidőre való elvégzése. Valóban, az most a legfontosabb, hogy a falu a lehető legtöbb mezőgazdasági terményt adja az országnak. Hogy ez így legyen, azt az egy „t", vagy két „b" helyes vagy helytelen alkalmazása közvetlenül nem befolyásolja. Hanem azért az a helyesírási hibáktól hemzsegő meghívó mégsem hagyott nyugton. A járási székhely könyvesboltja előtt másnap csak úgy kíváncsiságból megkérdeztem a szövetkezet három éve érettségtzett állattenyésztőiét: „Péter nem megyünk be valami könyvet vásárolni?" Péter úgy nézett rám, mintha a Marsról pottyantam volna a könyvesbolt előtti járdára. „Könyvet? Hová gondolsz, nincs nekem időm az olvasásra." Ö is azt mondta, amit Te oly gyakran: „Meghalni sem érek rá..." Megkockáztattam a további rábeszélést, de eredménytelenül. Amikor azt mondtam, hogy nem szépirodalmi művek vásárlására gondoltam, hanem valami szakkönyvre, Péter azt mondta, azok olvasására sincs ideje, mert a „fentről" szinte naponta érkező körlevelek tanulmányozásával, jelentések összeállításával van elfoglalva. Egyszóval, kár volt a szóért, nem tértünk be a könyvesboltba. A KŐVETKEZŐ NAPOKBAN* mivel a községben tartózkodtam, a falu 7—8 vezető embere is meghívott magához. Kivétel nélkül minden családnál láttam mosógépet, több helyen hűtőszekrényt is, nem is beszélve a motorkerékpárokról, meg a TV-készülékekről. Egy dolgot azonban — egy ici-pici könyvespolcot — hiába kerestem a falu vezető embereinek hajlékaiban. Sehol sem találtam. Pedig voltam a zootechnikus, három tanító, a szövetkezeti agronómus, a főkönyvelő lakásán. Es téged is meglátogattalak. Nálad sem láttam a lakásban egy árva könyvet sem. A 7—8 családban felfedezett könyveket az egyik kezemen megszámlálhatnám. Ha tizenhárom—tizennégy évvel ezelőtt írtad volna meg hibásan a HNB ülésére szóló meghívót, ha akkor nem találtam volna a falu veietőinek lakásán könyvet, azt mondtam volna: ma még nem tudják a helyesírást, de négy—öt év múlva bizonyára tudni fogják. Es akkor, negyvenkilencben biztosra vettem volna, hogy tizenhárom—tizennégy év múlva takaros kis könyvtár lesz a vezetők többségének lakásán. Ma, kedves barátom, nem tudod a helyesírást, nem olvasol könyvet, de szakmailag is elmaradtál Azt hiszem, hogyha tizenhárom—tizennégy évvel ezelőtt írtam volna levelet és feltételeztem volna, hogy 1963-ra megtanulod a helyesírást, ma be kellene ismernem csalódasomat. Es azt hiszem, a választóid is csalódtak benned. Az elmúlt évek alatt — szerintem — túl sokat nem fejlődtél. Ez ma már a községen — a szövetkezeten — kézzelfoghatóan is meglátszik. Hasonlítsd csak össze tudásodat a környező falvak vezetőinek ismereteivel. Nem kell meszszire menned, 5—6 kilométeres körzetben három olyan szövetkezetet is találsz, melyeknek vezetői már jó néhány éve egyszer sem pironkodtak, ha az állam iránti kötelességek teljesítésére terelődött a szó. Igaz, ezeknek a falvaknak a vezetői — személyesen ts meggyőződtem róla, hogy így van és Te is meggyőződhetsz róla, hogy nem túlzok — akkor sem jönnek zavarba, ha szakemberek társaságában egy-egy új termelési módszerről esik szó. Mert ök ezeket is ismerik. Sőt, nem egy titkár, vagy más faluvezető ma már a szépirodalomban is Jártas. Azt hiszem, hogy a szövetkezeti tagsággal való mindennapi érintkezéskor ennek is hasznát veszik. Azt mondod, nincs időd olvasni, mert sok a dolgod. Az a gyanúm, hogy te és a jalu többi vezetője egy bűvös körbe kerültetek: Nem tanultok, mert sok dolgotok van és: sok dolgotok van, mert nem tanultok. Hogyan magyarázzhm meg ezt az állításomat? Azt is említetted, hogy egy jelentés megírása néha egy napodat is igénybe veszi és a felsőbb szervek még sincsenek vele megelégedve. Pedig 8—10 oldalas jelentéseket is írsz néha. AZT HISZEM, ha az elmúlt éifek alatt többet forgattad volna a könyveket, te is megengedhetnéd magadnak azt a „fényűzést", amit némelyik falu titkára megenged magának: Te is írhatnál egykétoldalas jelentéseket. Hanem ez a kétoldalas vagy még rövidebb helyzetelemzés a gazdaság tökéletes ismeretében és a nyelvi kifejezésmód tömörségében többetmondóbb lenne, mint a 8—10 oldalas. Es ugye, most már' beismered, hogy a helyesírás, a nyelv ismerete — ha közvetve is — elősegíti munkád javulását. Mert ha a jövőben nem egy napig hanem csak másfél óráig tart a jelentés megírása, akkor több tööd jut a fő feladat - a szövetkezeti termelés problémáinak intézésére A HNB egyik helyiségében még nemrég is ott láttam a tanulásról szóló ismeri lenini mondást Az a gyanúm, hogy ti ezt a jelszót csak kiragasztottátok a falra, de megvalósításáról megfeledkeztetek. Formalizmus ez, mégpedig annak legveszedelmesebb megnyilvánulása. Legalábbis olyan káros,' mint a ti munkamódszeretek, amikor ahhoz, hogy valamit tegyetek, valamihez kezdjetek, a járás körlevelét várjátok. Tudatára kell ébredned, hogy a termelés fellendítésénél a puszta szólamokkal - magyarán mondva — a frázisokkal nem sokra megyünk. Különben: mint párttagnak ís elsőrendű kötelességed magad továbbUC L / tí. Baráti üdvözlettel: TÚTH MIHÁLY AZ ESSZERU SZERVEZES és irányítás eredménye MIT TESZ A BIZALOM? • ANYAGI ÉRDEKELTSÉG A TANULASBAN • AHOL HÉT ÉVE ISMERETLEN FOGALOM A TERV NEM TELJESÍTÉSE • AZ UTOLSÓ OT ESZTENDŐ MÉRLEGE: NÉGY ÉS FÉL MILLIÓ KORONA ÉRTÉKŰ ARU TERVEN FELÜL • ALAPELVÜK ÉS MÓDSZERÜK: AZ ÉSSZERŰSÉG Országszerte nem ritka, de a gép ipari üzemek között, majdnem fehér hollónak számít az olyan gyár, amely több mint fél évtizede rendszeresen valóra váltja tervfeladatait. Ilyen „fehér holló" a Nové Mesto nad Váhom-i szellőztető berendezéseket gyártó üzem. mely 1956 óta állandóan tiszta számlával lépett az öl évbe. Vajon mi e sikerek titka? — tettük fel a kérdést az üzem néhány vezetőjének és munkásának. Kölcsönös a bizalom jő eredményeinknek a dolgozók határtalan Igyekezete, áldozatkészsége az alapja Ezt a vezetők mondták, a munkások viszont a vezetők igyekezetét, szakértelmét, ésszerű szervező munkáját dicsérték Ez a jelenség mindenekelőtt arra vall. hogy a gyár dolgozói bizalommal fordulnak vezetőikhez. ami tulajdonképpen a vezetők és a dolgozók közti |ó viszony alapfeltétele. Ahol a munkások megbíznak feletteseikben, ott a vezetők szava törvény, mert a dolgozók tudiák, hogy mindannyiuk iavát szolgálja. A munkásoknak a vezetőkbe vetett bizalma, vagy elöljáróikkal szembeni bizalmatlansága tehát döntő hatású a termelési eredményekre. Ezt a gyár dolgozói tud iák a legjobban. Néhány évvel ezelő'* még egymást érték f mesterekről, csoport- és részlegvezetőkről szóló vádaskodások, s a dolgozók sokszor nem a termelésnek szentelték a legnagyobb figyelmet, hanem a viszálykodásoknak. Természetesen gyakran alaptalan vádak, pusztán személyeskedésből fakadó rágalmak is elhangzottak, de miután a pártbizottság és a gyár vezetői nem egy esetben hallgattak és reagáltak is e vádaskodásra — főleg a jogosakra —, a nem éppen jóindulatú egyének kezdeményezésére ez a „gáncsoskodás" annyira elburjánzott a gyárban, hogy megszüntetése határozott és végleges intézkedést követelt. A pártbizottság általános káderellenőrzést tartott. Célja elsősorban ez volt, hogy szakképzett. gazdag tapasztalatokkal rendelkező, a dolgozók többségének rokonszenvét bíró elvtársakat javasoljon a felelős helyekre. A terv sikerült, s később már arra törekedtek, hogy a kiválasztott dolgozókat állandósítsák új beosztásukban. Számos éles vita, hosszas meggyőző beszélgetés, agitáció és az új vezetők rendszeres támogatása, nevelése volt ennek az ára, de mint bebizonyosodott: megérte. A kölcsönös bizalom, melyet végül is a sző szoros értelmében kivívtak, lelkes, odaadó tenniakarásban, az utasítások, feladatok példás teljesítésében hozta meg gyümölcsét. öntudat és anyagi érdekeltség, Mindezt — tehát az öntudatbői fakadó lelkes munkavégzést, áldozatkészséget — természetesen nem általánosíthatjuk az üzemben. A továbbiak során — főleg a munkásbérrendszer átépítését követő időszakban — a munkakedv fokozásában Igen hatékonyan közre játszott az anyagi érdekeltség. Mert bár igaz, hogy az üzem dolgozóinak nagy része nem egy esetben bebizonyította öntudatosságát (számos külön-, ingyenes műszakot dolgoztak le az önköltségtúllépés nélküli tervteljesítés érdekében; számos újítási javaslatot szerkesztettek, melyek gyakorlati A komáromi Steiner Gábor Hajógyár a tervteljesítésben szép eredményt ért el az első negyedévben, annak ellenére, hogy az idei tél kemény próbára tette a hajóépítőket. Sajnos, áprilisi tervüket nem tudták minden mutatóban teljesíteni. Az ok főleg a hengerelt anyagok le nem szállításában rejlik. Olyan problémák ezek, melyekkel állandóan küzd a hajógyár. Az emiatt keletkezett határidő-eltolódásokat a dolgozók csak lelkes munkával tudják úgy, ahogy helyrehozni. Számításba véve a nehézségeket, mégis azt kell mondamegvalősítása után saját maguk indítványozták a normák megszilárdítását stb. j, a többéves tapasztalatok azonban azt igazolják, hogy a dolgozókat és vezetőket legtöbbször és leginkább mégis az anyagi érdekeltség serkentette a kitűzőit feladatok elvégzésére. Az anyagi érekeltség hatásosságának legfontosabb követelményét: az igazságos prémiumelosztást sohasem tévesztették szem elő! Tudatosították. hogy minden ezzel kapcsolatos szabálysértés nemcsak a munkakedvet — esetleg a munkafegyelmet — rontja, hanem haragot, viszálykodást kelt a dolgozók között. Mert az anyagi érdekeltség amilyen hatásos, olyan kényes eszköz is. Az anyagi érdekeltséget ezentúl céltudatosan felhasználták a szocialista munkaverseny és az újítómozgalom fellendítésére. Az ájítók részére Ideiében kidolgozták az adott év tematikus feladatait s a helyes megoldásokért a törvényes jutalmon kívül értékes ajándék tárgyakat ís adtak. A részlegek és csoportok közti munkaverseny győztesei pedig — a vándorzászló mellé — még pénzjutalmat ls kaptak, sőt, mint az alábbiakból kitűnik, az anyagi érdekeltség szerepét a kellő szakképesítés elsajátításában is érvényre luttatták. Akinek szakképzettsége van — több prémiumot kap A munkásbérrendszer átépítése után a gyakorlat azt mutatta, hogy a szakképzettséggel nem rendelkező munkásokra és vezetőkre a szakképzett és nem szakképzett munkásoknak és vezetőknek csupán a bérkategóriák általi megkülönböztetése nem hatott eléggé serkentően. Részben nem ís hathatott, mivel az üzem dolgozóinak (főleg szakmunkások, mesterek, műhely- vagy részlegvezetők) közel 70 százaléka nem rendelkezett olyan szakképzettséggel, amilyet beosztása megkövetelt, de miután elméletileg kellőképpen felkészült szakemberekben hiány volt, betöltötték a felelős funkciókat. S amikor bérüket Is az elvégzett munka alapján kapták, többségük vonakodott a tanulástól. Az üzem pártbizottsága állt elő azzal a javaslattal, hogy a munkacsoportokon belüli prémiumelosztáskor ne csak a funkciőt és az igyekezetet vegyék figyelembe, hanem azt is, megszerezte-e már a dolgozó a szükséges szakképzettséget vagy sem. A javaslat csakhamar érvénybe lépett és várt hatása nem maradt el. Természetesen akadtak olyanok, akik zúgolódtak emiatt, de végül is belátták, hogy az intézkedés nemcsak a közösség erkölcseit, hanem saját javukat is szolgálja. Rohamosan növekedett e magántanulók száma. Míg három-négy évvel ezelőtt alig tízen voltak, számuk ma - már száznál ls több. A közelmúltban 70 hegesztő tett az üzemben szakvizsgát, s egyre többen jelentkeznek az ipariskolákba, az üzemi munkaiskolákra és főiskolákra. A gyár vezetőségének célja az, hogy ne csak e mesterek, részlegvezetők rendelkezzenek középiskolai szaktudással, hanem a lehetőségekhez mérten minden munkacsoport-vezető is, hogy elméleti tudásával is példát mutathasson csoportja tagjainak, állandóan tanácsokkal láthassa el őket, s szakmai továbbképzésükről Is gondoskodhassék. nunk a hajógyár dolgozóiról, hogy jő eredménnyel zárták áprilist, mivel az árutermelés és exportfeladatuk tervét 6, 111. 1,3 százalékkal teljesítették túl. Teljes termelésüknek 92 százalékos, a választék tervének 84,3 százalékos teljesítése éppen a fentebb említett okokból ered. Áprilisi hajóátadási tervüket minden vonatkozásban teljesítették és a hajógyártáson kívüli termelésben különösen jó eredményeket értek el, amit a legjobban a 172 tonnányi — a tervezetten felül — acélszerkezet gyártása bizonyít. Ezek főleg a tušimiceí villanyerőmű számára készültek, melyeknek — mondanunk sem kell — népgazdasági szempontból van nagy jelentőségük. A komáromi hajóépítők megtették a szükséges intézkedéseke! annak érdekében, hogy második negyedévi, illetve első félévi tervüket becsülettel teljesíthessék. Szénássy János A számos további tényező közül figyelemre méltó az FSZM üzemi bizottságának, s főként a szakaszbizalmiaknak tevékenysége. Az a siker, hogy az üzem az elmúlt öt év folyamán közel 4 és fél millió korona értékben termelt árut terven felül, nem utolsósorban az üzemi bizottság által jól szervezett, rendszeresen ellenőrzött- munkaversenynek köszönhető. Az üzemi bizottság eredményes munkáját egyebek között világosan bizonyítja az ls. hogy a gyárban öt szocialista munkabrigád dolgozik. 17 kollektíva versenyez e címért, s a CSKP XII. kongresszusának brigádja címmel négy csoportot tüntettek ki. Az üzemben most valamennyien csak amiatt bánkódnak, hogy nem neveztek be a CSKP XII. kongresszusának üzeme címért folyó versenybe, mert múlt évi eredményeik alapján egész biztosan sikerrel jártak volna. Az óvatosság azonban lelkiismeretességük jeleként is felfogható, mivel — ismerve a gépipar nehézségeit — nem akartak sokat. ígérni és aztán szégyenben maradni. Ám okultak az esetből s elhatározták, hogy a jövőben bátrabbak lesznek. Amiről az FSZM üzemi szervezetével kapcsolatban még feltétlenül szólnunk kell, az a szakaszbizalmiak munkája. Gyakran tanúi lehetünk annak, hogy ezt a funkciőt egyes gyárakban csupán papíron tartják nyilván, gyakorlatilag azonban mit sem jelentenek. Nové Mestón ennek szöges ellentétét tapasztaltuk. A szakaszbizalmiakat azzal serkentették munkára, hogy pontosan megjelölték hatáskörüket, s nemcsak kötelességeik, hanem jogaik teljesítésére, Illetve érvényesítésére is lehetőséget adtak. A szakaszbizalmiak Itt fontos szerephez jutottak a munkaverseny értékelésében, a prémiumelosztásban, a káderkérdésekben stb, s ez nagyban növeli felelősségtudatukat az olyan problémák és feladatok iránt is, melyek megoldása nemcsak a tervteljesltést, hanem esetleg a dolgozók személyes érdekeit is szolgálja. A szakaszbizalmiak munkájára természetesen nagy hatással van maga az üzemi bizottság, mely rendszeresen tanácskozásra hívja őket, s valamennyiüket megkérdezi a dolgozók panaszai, igényei, |avaslatai felől. A szakaszbizalmiak legfőbb feladata a tervteljesítésre való mozgósítás. S ezt ők — miután látják, hogy munkájukat megbecsülik — sikeresen végzik is, leginkább a termelési értekezleteken. E kiemelt mozzanatok nem azt jelentik, hogy az üzemben minden más (a pártalapszervezetek tevékenysége, a vezetőség aktivitása, az igazgató munkája, az anyagbeszerző-osztály fáradozása stb.) átlagos színvonalú. Sokszor megtörtént már, hogy az egész üzem minden áldozatra készen állt a tervteljesítés érdekében, de hiányzott a nyersanyag, nem jött meg idejében, s akkor az anyagbeszerzők éjt nappallá téve „rohangáltak" az országban, hogy mentsék a menthetőt. Leleményességüknek köszönhető, hogy fáradozásuk általában eredményes. Nem kisebb az érdeme Alojz Dragoun igazgatónak, aki még a látszólag „legkilátástalanabb" helyzetben sem adja fel a reményt, s állítja: a terv teljesíthető, csak még ezt, vagy azt kell megtenni, megszerezni. S talán legtöbbet maga a pátbizottság tett. Mindenkor azt tartotta szem előtt, hogy csakis ésszerű javaslatokkal álljon elő, mert tudta: egyetlen komoly tévedés lerombolhatja tekintélyét. A bizottságot e célnak megfelelően olyan elvtársak alkotják, akik az üzem régi szakemberei; elnöke pl., műszaki ellenőr, helyettese Rudolf HuCko, az igazgató termelési helyettese, titkára Ján Andrézi, a szervezési osztály felelős dolgozőia, de tagjai közt munkás és részlegvezető, mester és csoportvezető is akad. Az előbbieket csupán azért részleteztük, mert meggyőződésünk, hogy más üzemek, amelyekben a hasonló problémákat még nem sikerült megoldani, tanulhatnak a Nové Mesto-I gyár példájából. Ennek az üzemnek dolgozói küzdelmes, de végeredményben sikeres évek során rájöttek arra, s ma ezt határozottan állítják is, hogy a termelési terv — ésszerű munkaszervezéssel, irányítással és természetesen becsületes munkával — teljesíthető. (szőj A malinovói (Bratislava-vidék járás) Mezőgazdasági Műszaki Kő zépiskola kertészeti osztálya fenn állásának tíz éve alatt 240 szak embert nevelt mezőgazdaságunk nak. Képünkön a tanulók az is kola tangazdaságában. [T. Andrejcák felvétele — CTK) Ä nehézségek ellenére is jó munkál végeznek ÜJ SZÖ 4 * 19H3. május 22.