Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)
1963-05-18 / 135. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOHH UNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislav a , 1963. május 18. szombat • 50 fillér • XVI. évf. 135. szám. Nem úri huncutság — Űri huncutság a politika, kis fiam, mondogatta gyakran nagyapám, amikor öt kts elemista koromban a világ folyásáról faggattam. Szavaival a konok öreg egy számtalanszor csúfosan kijátszott és megcsalt nép urainak erkölcstelen politikáját marasztalta el. -Az élet igenelte nagyapám igazát és a történelem, az időknek e könyörtelenül őszinte tanúja is bizonyította, hogy a letűnt korok uralkodó osztályainak politikája mindig erkölcstelen népcsalás volt, amely az elnyomás és terror által végül is passzivitásba, majd közömbösségbe kényszerítette az akkor még vezető és szervező erő nélküli széles tömegeket. Ismeretes, hogy ez a közömbösség a legtöbbször kapóra jött a kizsákmányolóknak, akik, ha tehették, jel is használták a nép ellen. Es az úri huncutságot elitélő szállóige számos esetben akkor is gúzsba kötötte a dolgozók nagy részének kezét és akaratát, amikor létérdekeiket kellett volna védeniük Ezt különben mindannyian tapasztalhattuk, akik az első köztársaság idején vagy akár a plébános-köztársaság sötét korszakában politikai munkát végeztünk. Sokan a munkások és parasztok, de az értelmiségiek közül is általában roppant erkölcstelen valaminek tartották a politikát. Nem tudtak különbséget tenni az uralkodó osztályok erkölcstelen osztálypolitikája és az elnyomottak politikai erkölcse között, még nem ismerték fel, hogy az osztálytársadalomban mindig kétféle politika és kétféle erkölcs létezik: az elnyomóké és az elnyomottaké. Így azután minden más gátló körülmény mellett lényegében egy helyes következtetésnek helytelen alkalmazása fékezte a politikával szemben elutasító, vagy tartózkodó álláspontot elfoglaló tömegeket abban, hogy aktív tényezői és meghatározói legyenek a sorsukat döntő módon befolyásoló politikának, amely Lenin értelmezése szerint az állam ügyeiben és irányításában való részvételt jeleníti Noha a történelem tud Spartacus, Dózsa, Hora és Closca, Pugacsev lázadásáról, a párizsi barikádokról, mégis az őszinte, történelmi Igazságokat és a haladó emberiség alapvető érdekeit kifejező kommunista politika erkölcse rázhatta fel véglegesen letargiájából a fásult tömegeket és formálhatott belőle — a marxizmus—leninizmus zászlajára felesküdött, tegnapromboló és vllágotátalakító harcos csapatot. Krompachy, Duchcov, Radotín, Kosúti és Habura a háború alatti handlovai bányászsztrájk és a Szlovák Nemzeti Felkelés mindezt ragyogóan Igazolja. A proletariátus győzelmével a Szovjetunió és a többi szocialista országban a helyzet alapvetően megváltozott. A győzedelmes munkásosztály politikája teljesen azonosult a dolgozó tömegek érdekével és osztályerkölcse minden más kor és társadalom erkölcsénél tisztább — az egész nép erkölcsévé vált. A kommunisták az eszme gy&zelméért és a politikát hatalom átvételéért vívott harcokban, mint erről Gorkij, Msztylszlavszkij, Grossmann, Fagyejev és mások írtak, a kommunisták politikája erkölcsének nem egy ragyogó példáját mutatták. Ml azután nagyon sokszor, talán túl sokszor is érveltünk ezekkel a példákkal, s nemigen vettük figyelembe a proletariátus győzelme utáni időszak is megteremtette a munka, az országépítés harcterein a maga pozitív hőseit. Igaz• azonban az is, hogy amikor a munkának e hőseit felfedeztük, visszaéltünk velük és úgy tettünk, mintha nálunk nem lettek volna hiányosságok, vagy kimondottan negatív jelenségek és jellemtelen emberek. Hiszen mi kommunisták sem vagyunk másféle emberek, mint a többi polgártársunk. Valamennyien a múltból, a kapitalista társadalomból jöttünk, megterhelve ennek számos csökevényével és ezért érthető, hogy voltak olyanok, akik a lehetőség adta csábításnak nem tudtak ellentállnt. Különben ts ennek a múltból jövő embereknek — aki noha proletár volt, mégsem élt a kapitalizmusban valami kínai fal mögött j Lenin) — új erkölcsi profilját nem holmi belső lélektani folyamat, hanem új társadalmunk gazdasági alapjának fejlődése hozza létre, természetesen nem automatikusan hanem a kommunista párt ideológiai hatásának következtében. Am ez az ideológia csak akkor lehet hatékony, ha a tömegek meggyőződtek a párt politikájának erkölcsi tisztaságáról. , Sajnos, a személyi kultusz ártalmas és veszedelmes megnyilatkozásai a múltban sokakban megingatták a kommunista párt politikájának erkölcsösségébe vetett hitét. Ezek azonnal a politika és az erkölcs, valamint a jog összeférhetetlenségét, valamint az úri huncutságról szóló szállóigét kezdték hangoztatni, jól tudjuk, hogy a személyi kultusz nem egy esetben és nemcsak a Szovjetunióban, hanem más szocialista országokban, így hazánkban ls, a törvénytelenséget, az erőszakot ültette az erkölcs és a jog helyébe, amivel rengeteg szenvedést okozott és ugyanakkor akadályozta országunk gazdasági és ideológiai fejlődését, megnehezítette a szocialista ember új erkölcsi profiljának kialakítását és nem utolsósorban sokat ártott a nemzetközi munkásmozgalomnak is. Ma már Ismerjük a sztálini monstre pörök, a vörös parancsnokok: Tuhacsevszkij, Blücher, jakír és mások kiirtásának hátterét, s nem titok többé az ártatlanul elpusztult nagy művészek, mtnt Jaszenszkij, Bábel, Pilnyak, Tretyakov és Melerchold halálának az oka sem. Ez alkalommal őszintén be kell vallanunk, hogy a személyi kultusznak mi is leróttuk adónkat. Nem gondolok csupán a bálványimádásra vagy a Visinszkij féle „jogelmélet" alapján megrendezett pereinkre, hanem mindarra a kis és nagy rosszra, amely azokban az időkben életünkben lépten-nyomon megnyilvánult, megteremtette a bizalmatlanságot, hajbókolás és féligazságok légkörét, lefékezte népünk nagyszerű forradalmi lendületét, s mindezáltal kicsinybítette a kommunista párt politikádnak erkölcsi hitelét! 1 A személyi kultusz rákos kinövéseit már a kommunista erkölcs szelle* mében többé kevésbé felszámoltuk. Igazságot szolgáltattunk élőknek és holtaknak, és ez így van a rendjén! Am hátra van még jó néhány kérdés tisztázása, így többek közt a burzsoá nacionalizmus káros hatásának a feltárása is. Es mi mindannyian, azt óhajtjuk, hogy hazánk dolgozói ne csupán a ma és holnap nagy országépítő feladatait vállalják lelkesen, hanem a keserűség minden utóíze nélkül gondoljanak a múltra. Pártunk ereje, ideológiájának hatékonysága, mindig a tömegek bizalmából eredt, akik a gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján hittek a kommunisták politikájának erkölcsősségében. Így volt ez a múltban és így kell, hogy legyen ma is, meg holnap is. Hogy azonban pártunk politikájának erkölcsössége, a kommunista erkölcs teljes fényével a jövőben mutatóan ragyogjon, fel kell számolni önmagunkban ts a személyi kultusz minden csökevényét, amely a bálványimádáson túl sok más retrogád és negatív vonást is kitermelt bennünk. Le kell vonnunk a múlt hibáiból a helyes következtetéseket, nap nap után, tehát nem kampányszerűen. Mert csak így alkothat, megbonthatatlan egységet a kommunista erkölcs és pártunk politikája, amely soha nem volt és nem is lehetett az elsüllyedt világ úri huncutsága! BARSI IMRE Ä NATO-tagállamok politikája fokozza a nemzetközi feszültséget és az atomháború kirobbanásának veszélyét A csehszlovák kormány nyilatkozata a NATO egyesült atomerejének létrehozásával kapcsolatban A világ közvéleménye már hosszabb ideje nyugtalanul figyeli a NATOtagállamok kormányainak és elsősorban az USA-nak arra irányuló erőfeszítéseit hogy e támadó csoportosulást új atomhatalommá alakítsák. Ezek a kérdések kerülnek megtárgyalásra a NATO tanácsának folyó év május 21-én kezdődő ottawai ülésén, ahol konkrét intézkedéseket akarnak hozni e támadó jellegű tervek megvalósítására. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya szükségesnek tartja, hogy állást foglaljon a NATO-tagállamok kormányainak e politikájával kapcsolatban, amely fokozza a nemzetközi feszültséget és az atomháború kirobbanásának veszélyét. Ma valamennyi kormány legsürgősebb feladata, hogy minden téren a nemzetközi feszültség enyhítésére, az államok közötti bizalom felújítására és megszilárdítására, elsősorban az általános és teljes leszerelés megvalósítására törekedjék. A NATO-országok politikája azonban éles ellentétben áll e követelményekkel. Erről tanúskodnak e csoportosulás tagállamai kormányainak veszedelmes akciói is, amelyek a fegyverkezési verseny fokozására, atomfegyverkészletek és atomfegyverhordozó eszközök felhalmozására irányulnak. Ezt a békeellenes politikát szolgálják a NATO egyesült atomerejének kiépítésére Irányuló tervek is. E tervek megvalósítása az atomfegyverek ellenőrzését és birtoklását további államokra terjesztené ki. Ez tovább fokozza a termonukleáris háború kirobbanásának veszélyét, s a háború bármilyen helyi konfliktusból kirobbanhat. Ez a politika a nemzetközi béke és biztonság érdekei ellen irányul, melyeknek kormánya részt vesz e politika megvalósításában. A békét azonban különösen veszélyezteti az, hogy e tervek megvalósítása a nyugatnémet militaristáknak lehetővé tenné a döntést az atomfegyverek felhasználásában, s a NATO stratégiáját még jobban alárendelnék a német imperializmus agresszív célkitűzéseinek. Senki előtt sem titok, hogy a nyugatnémet revansisták tervei mindenekelőtt a szocialista országok ellen irányulnak. De kevésbé veszik figyelembe azt a tényt, hogy a nőmet militaristáknak világuralomra irányuló minden eddigi törekvése a Nyugat elleni támadással kezdődött. Igy volt az az első világháborúban a semleges Belgium és az antant Franciaország esetében, a második világháborúban ezekhez jött még Anglia, Hollandia, Luxemburg, Dánia és Norvégia -is. A nyugatnémet militarizmus terjeszkedése nem zárja ki, hogy ezek az országok — bár ma az NSZK szövetségesei — a jövőben újból áldozataivá váljanak. Hisz az NSZK-nak a NATO keretében már ma a legerősebb katonai egységei vannak Európában az öszszes tagállamok között. Emellett szüntelenül fokozza befolyását a NATO vezérkaraiban levő nyugatnémet tisztek számának növelésével és mindent megtesz, hogy a NATO irányító szerveiben is kulcspozíciót biztosítson magának. Ma az NSZK mindenekelőtt atomfegyverek megszerzésére törekszik katonai erejének megszilárdítása cél« jáből. Arra számit, hogy a NATO sokoldalú atomerejónek keretében sikerül számára e cél elérése. Ezt bizonyítja a szövetségi parlamentben lezajlott legutóbbi költségvetési vita is, amikor Illetékes helyekről olyan kijelentés hangzott el, hogy a sokoldalú atomerő valamelyik formájában való részvétel az NSZK-nak lehetővé (Folytatás a 2. oldalonj A szakszervezetek V. kongresszusának harmadik napja GAZDASÁGI KÉRDÉSEK, TERMELÉSI FELADATOK A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBAN (Tudósítónktól) — A szakszervezetek V. kongresszusának harmadik napján folytatódott a nyílt véleménycsere. A küldöttek körében az az általános nézet alakult ki, hogy ez a nagy Jelentőségű országos összejövetel hatékonyan hozzájárul a XII. kongresszus határozatainak megvalósításához, az idei nehéz tél okozta lemaradás behozásához, a termelési feladatok teljesítéséhez és nem utolsósorban az FSZM munkája színvonalának emeléséhez. Novotný elvtárs elemző beszédére, megszívlelendő tanácsaira a küldöttek hasonló nyíltsággal válaszoltak. Elmondták sikereiket, de nem hallgatták el nehézségeiket sem. E napokban azonban nemcsak a kongreszszus tárgyal. A munkahelyeken az üzemi hangszórók tájékoztatják a dolgozókat a kongresszuson elhangzott javaslatokról, bírálatokról, véleményekről, hogy még a tanácskozás tartama alatt alkalmuk legyen felajánlásokkal, konkrét eredményekkel hozzájárulni a kongresszus sikeres munkájához. A szüntelenül érkező táviratok, levelek özöne bizonyítja, hogy a dolgozók lankadatlanul figyelemmel kísérik a kongresszuson történteket. A déčlni Alois Kozák, régi szakszervezeti tag ezt írta: Hirdessen harcot a kongresszus a szakszervezetek, üzemi bizottságok formális módszerei ellen. E kívánság a kongreszszuson is többször elhangzott, de nem csupán a szakszervezetekre, hanem magára a termelőmunkára, a tervnek minőségi, teljes felelősséggel való teljesítésére vonatkoztatva is. Csütörtökön Jan Zmidloch, a pferovi vegyiüzemek munkása nyitotta meg a vitát, Hangsúlyozta, hogy bár a vegyipar az elmúlt években a teljes termelést teljesítette, egyes fontos vegyipari termékek előállításával, például -a műtrágyával (a hiány közel hatezer tonna) adós maradt. Üzemükben a dolgozók mindent megtesznek annak érdekében, hogy a mezőgazdaság iránti kötelezettségeiknek teljes mértékben eleget tegyenek. Lukáč Mizera, a martini gépgyár üzemi bizottságának elnöke a IV. kongresszus óta eltelt időszak munkáját értékelte. A turčianskýi gépgyárban mintegy kétszeresére emelkedett a termelés. Igyekeztek haladó módszereket érvényesíteni, ámde a múlt évben 27 millió korona értékű áruval maradtak adósak és kifogások merültek fel a minőség ellen ls. A XII. kongresszust megelőző taggyűléseiken részletesen megtárgyalták a hibák okait, s a dolgozók több mint 300 javaslatot tettek a termelés fellendítésére, a műszaki színvonal emelésére vonatkozólag. Az eredmény nem maradt el. Az év első negyedévében (Folytatás a 2. oldalonj Cooper amerikai űrhajós a kijelölt helyen szállt le Hruscsov elvtárs gratulált Kennedynek a sikeres űrrepüléshez Canaveral-fok (CTK) — A négy amerikai űrhajós közül Leroi Gordon Cooper, a légierők őrnagya az első, aki az automatikus ellenőrző berendezés segítsége nélkül ért újra földet. Az űrhajós 17 föld körüli keringése hibátlanul zajlott le. Ezután nehéz pillanatai voltak mind az űrhajósnak, mind pedig a Mercury ellenőrző állomás szakembereinek. Az űrkabin elektronikus rendszerében előállott hibák következtében Cooper átvette az űrkabin kézi irányítását, majd 20 másodperces késéssel a kijelölt hely közelében földet ért. A stabilizációban, illetve az Irány megszabásában, a fékezőrakéták bekapcsolásában és más berendezéseit működésbe hozásában elkövetett legkisebb hiba is Cooper őrnagy életébe került volna. Az Irány meghatározásánál Cooper az egyik csillag helyzetére támaszkodott. Az Irány pontos meghatározása azért volt szükséges, hogy az űrhajóst a kabin első részén elhelyezett védőpajzs megvédje a mintegy 1600 C fok hőségtől. A repülés utolsó szakaszában és a leszállás idején John Glenn amerikai űrhajós adta az utasításokat Coopernek. Amikor Cooperrel közölték, hogy az automatikus rendszerre nem támaszkodhat, nyugodtan válaszolta (Folytatás a 3. oldalon) Nižná Šuňava a Magas-Tátra csúcsainak lábánál, 800 méterrel a tengerszint felett fekszik. A község egységes földművesszövetkezetében 36 hektáron termelnek burgonyát. Az elmúlt napok jó időjárását kihasználva a szövetkezet dolgozói elültették a vetőburgonyát. (CTK — G. Bodnár felvétele)
