Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-06 / 96. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOHH UNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA Bratislava, 1963. április 6. szombat • 50 fillér • XVI. évfolyam, 96. szám Búcsú Anežka Hodinová-Spurná elvtársnőtől (CTK) — Hazánk dolgozói pénteken, április S-én elbúcsúztak Anežka Hodinová-Spurná elvtársnűtől. A hazánk minden tájáréi érkezett küldöttségek és gyászolók, valamint a külföldi vendégek a délelőtti órákban eljöttek a Nemzetgyűlés épületének előcsarnokába, hogy kegyelettel hajoljanak meg az ott felravatalozott elhunyt előtt és befrják nevüket a részvétnyilvánítási ívekre Az állami lobogóval befedett koporsó mellett díszőrségek váltották egymást. A ravatal elé helyezett koszorúkkal a CSKP KB, a köztársasági elnök, a kormány, a Nemzetgyűlés elnöksége, a Nemzeti Front, a Csehszlovák Nőbizottság Központi Bizottsága, a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége, Prága főváros Központi Nemzeti Bizottsága fejezte ki kegyeletét. Koszorút helyezett el a Sumperki Járási Nemzeti Bizottság is, amelynek Anežka Hodinová-Spurná képviselője volt. A délutáni órákban Prága főváros nemzeti bizottságának, a Békevédők Csehszlovákiai Bizottságának, a Csehszlovák Nőbizottságnak, a Nemzeti Front Központi Bizottságának és a Nemzetgyűlés elnökségének képviselői álltak felváltva díszőrséget a ravatal mellett. Az utolsó díszőrség 14,55 órakor sorakozott fel, amelyet Jaromír Dolanský, Zdenék Fierlinger, Jirí Hendrych, Drahomír Kolder, Antonín Novotný, Otakar Šimúnek és Viliam Široký, a CSKP KB elnökségének tagjai, továbbá Ľudmila Jankovcová és Antonín Kapek, a CSKP KB elnökségének póttagjai, valamint Pavel Hron, a CSKP KB Központi, ellenőrző és revíziós bizottságának elnöke képezett. A csehszlovák állami himnusz akkordjaival megkezdődött a kegyeletteljes gyászünnepség, amelyen jelen voltak az elhúnyt hozzátartozói s legközelebbi barátai, a kormány és a Nemzetgyűlés elnökségének tagjai, a Nemzeti Front pártjainak s szervezeteinek, valamint a Csehszlovák Nőbizottságnak képviselői, továbbá hazánk kulturális és közéleti kiválóságai. A gyászolók sorában megjelent a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetségének berlini küldöttsége, valamint a prágai diplomáciai testület tagjai is. František Škvor „Utolsó üdvözlet" című szerzeményének elhangzása után Božena Macháčová-Dostálová miniszter méltatta a CSKP Központi Bizottságának, a Nemzetgyűlés elnökségének nevében Anežka Hodinová-Spurná felejthetetlen érdemeit és életművét. A mélységes csendben elhangzottak még Smetana „Életemből" című zenei alkotásának akkordjai, a gyászolók felálltak és az Elesett Forradalmárok Gyászindulójának hangjai mellett kivitték a koporsót a Nemzetgyűlés épülete elé, ahonnét halottaskocsi vitte tovább a strašnicei krematóriumba. Anna Karlovská elvtársnőnek, a Csehszlovák nőbizottság nevében elmondott gyászbeszéde utón az Internacionálé hangjaival búcsúztunk el utoljára Anežka Hodinová-Spurná elvtársnőtől. Ifjúságunk kommunista neveléséért A Szlovák Nemzeti Tanács megválasztotta az SZNT mellett működő Népi Elllenőrző és Statisztikai Bizottságot 9 Z

öld lámpát a tudománynak • Emelni kell az oktatá

s szervezésének és irányításának színvonalát. Tegnap tartotta a Szlovák Nemzeti Tanács 12. ülését, amelyen Václav Hendrych elvtárs, az iskola- és kulturális ügyi miniszter helyettese is részt vett. A tanácskoz ást Jozef Lénárt elvtárs, az SZNT elnöke nyitotta meg. A tanácskozás megkezdése előtt a Szlovák Nemzeti Tanács érvényesnek ismerte el Ladislav Kompiš megválasztását képviselővé. Zilina város 58. sz. körzete választotta képviselőjévé. Az SZNT új képviselője Tetette az elnök kezébe az alkotmány által előírt fogadalmat. A Szlovák Nemzeti Tanács az új képviselőt beválasztotta az SZNT elnökségébe, és megválasztották az SZNT építészeti megbízottjává, valamint az SZNT építészeti bizottságának elnökévé. Ezután Milan Rázus képviselő lépett a mikrofónhoz és előadta az SZNT törvényjavaslatát a Szlovák Nemzeti Tanács mellett létesítendő Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottságról. E törvényre azért van szükség, hogy kifejezésre jusson e bizottság sajátos helyzete, amely a népi ellenőrzés központi irányításának egyik fontos szerve lesz. A bizottság alapvető és állandó feladata a szocialista törvényesség és állami fegyelem hetartásának ellenőrzése, különösen a párt irányvonala, a törvények, a kormány és az SZNT határozatai, rendelkezései következetes teljesítésének ellenőrzése. Hasonló értelemben szólaltak fel štencl és Demian képviselők is és elfogadásra javasolták az új törvényt. Lénárt elvtárs, az SZNT elnöke szavazásra bocsátotta a törvényjavaslatot, melyet a képviselők egyhangúlag elfoga&tak. Ezután került sor azon öttagú jelölő bizottság megválasztására, mely az SZNT mellett működő Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság tagjait javasolja. A jelölő bizottság elnöke Peter Porubeň elvtárs lett. Ezután dr. Matej LúCan elvtárs, az SZNT iskola- és kulturális ügyi megbízottja tartott beszámolót a szlovákiai iskolák további feladatairól és átépítéséről. A beszámolót rendkívül érdekesen egészítette ki az SZNT épületében megrendezett kiállítás, amely személtetően ábrázolja az iskolák, az oktatás és a dolgozók továbbképzésének helyzetét Szlovákiában. A szünetben e képviselők nagy érdeklődéssel nézegették az ipari szaktanintézetek tanulóinak kiállított munkáit. A Lúőan elvtárs beszámolójóval kapcsolatos vitában elsőként Emil TyS képviselő szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy ma már nálunk a dolgozók 50 százaléka tanul tovább munkája mellett. Az üzemekben óriási tanulási hulláim csapott fel. Ez megköveteli az oktatás jobb szervezését, s azt, hogy a tanítók is nagyobb felkészültséggel végezzék munkájukat. Ebben azonban gátolja őket, az hogy túl vannak terhelve gyűlésekkel, brigádokkal és iskolán kívüli munkával. Hiányolta, hogy a természetvédelem csak nagyon kevés embernek szívügye nálunk, s hogy az iskolákban sem nevelik a diákokat a természet" szeretetére, védelmére. Utána Dénes Ferenc képviselő elvtárs emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a nemzetiségi — magyar és ukrán — Iskolák színvonala ma már eléri a szlovák Iskolák színvonalát, bár a tananyag összeállítása ezekben az iskolákban hagy némi kívánnivalót maga után. Nem érhetik el a kívánt eredményt a magyar Iskolákban az irodalmi nevelés szlovák nyelven történő tanításával, ha nincsenek meg a feltételek hozzá. A magyar Iskolákon a tanterv nem biztosít kellő számú órát az orosz nyelv tanítására sem. Ki kellene dolgozni — mondotta Dénes elvtárs — a szlovák nyelv tanításának tudományos módszerét a magyar iskolákra vonatkozóan. Ebben fontos szerep hárulna a pedagógiai kutató intézetre, amelynek többet kellene törődnie a magyar iskolákkal. Közlemény a CSKP Központi Bizottságának üléséről Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1963. április 3-án és 4-án Prágában plenáris ülést tartott. A Központi Bizottság megtárgyalta a mezőgazdasági termelés irányításának szervezésére tett javaslatot. E napirendi ponttal kapcsolatban Jifí Hendrych elvtárs tartott beszámolót. Beható vita után egyhangúlag határozatot hagytak jóvá a mezőgazdasági termelés irányításának átszervezéséről. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a járásokban és kerületekben termelési mezőgazdasági igazgatóságok létesülnek, amelyek az állami gazdaságokat és az egységes földművesszövetkezeteket fogják irányítani, s közvetlen segítséget nyújtanak a gép- és traktorállomások tevékenységében, valamint a felvásárlási és ellátási üzemeknek a mezőgazdasági termeléssel közvetlenül összefüggő tevékenységében. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok felelősek a mezőgazdasági termelési tervért és annak teljesítéséért, valamint gazdaságossá tételéért. Ok gondoskodnak arról, hogy az állami felvásárlási tervet teljesítsék, s egyre jobban kielégítsék a társadalom szükségleteit. A járási nemzeti bizottságok ezentúl nem irányítják közvetlenül az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok termelését, de lényegesen nagyobb, sokoldalú segítséget kell nyújtaniok a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Az irányítás új módszere azonban nem mentesíti a nemzeti bizottságokat a mezőgazdaságnak, mint egésznek a fejlesztéséért viselt felelősségtől. A nemzeti bizottságok fogják jóváhagyni a mezőgazdasági termelés és felvásárlás fejlesztésének tervét, s ellenőrzik teljesítését. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a termelési mezőgazdasági igazgatóságok tevékenységének alapja a szocialista üzemekben végzendő szervező és szakmunka. Ez megköveteli, hogy következetesen gondoskodjanak arról, hogy a szakértői tisztségekbe a mezőgazdasági szervező munkában tapasztalatok* kai rendelkező, politikailag fejlett és szakmailag tehetséges dolgozókat helyezzenek", akik képesek biztosítani az új tudományos ismeretek érvényesítését a termelésben, s képesek gyökeresen megjavítani a mezőgazdasági termelés fejlesztésének irányítását. (A CSKP KB határozatát és Jirí Hendrych elvtárs beszámolóját a következő napokban közöljük.) Antonín Novotný elvtárs a Központi Bizottság előtt beszámolt a szocialista törvényesség pártos elveinek a személyi kultusz idején történt megsértéséről. A Központi Bizottság pártvonalon levonta a következtetéseket és javasolta, hogy a legfelsőbb bíróság és a főügyészség a politikai perek felülvizsgálásával megbízott bizottság jelentése alapján megfelelő intézkedéseket foganatosítson. Ezzel a Központi Bizottság teljesítette azt a feladatot, amellyel a CSKP XII. kongresszusa megbízta. A Központi Bizottság tárgyalása folyamán kegyelettel adózott az elhunyt Anežka Hodinová-Spurná, a CSKP KB régi tagja, a munkásosztály ügyéért és hazánkban a szocializmus győzelméért folyó küzdelem áldozatkész harcosa emlékének. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata o mezőonzdosóai termelés irányitásónak átszervezéséről Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusa társadalmunk jelenlegi elsőrendű feladataként tűzte ki a mezőgazdaság fejlesztését. A mezőgazdasági termelés lényeges növelése nélkül nem biztosíthatjuk sem a népgazdaság arányos, egybehangolt fejlődését, sem a nép életszínvonalának emelkedését. Ezért a mezőgazdaság színvonalának 1970-ig az ipar szintjére kell emelkedni, ettől függ a kommunista társadalomba való átmenet anyagi-műszaki alapjának megteremtése. E feladat teljesítése annyit jelent, hogy a növényi és az állattenyésztési termelés olyan fejlődését kell elérnünk, hogy a legjobban fedezze a jó és olcsó mezőgazdasági termékek iránti keresletet. Ezért lényegesen fokozódnia kell a termelés belterjességének, hogy a föld minden hektárjáról maximális mennyiségű terméket nyerjünk s ugyanakkor erősen csökkentsük a társadalmi munka ráfordítását. E feladat teljesítésének útját megmutatják elsősorban az élenjáró állami gazdaságok és egységes földművesszövetkezetek. A mezőgazdasági tudomány eredményeinek széleskörű gyakorlati érvényesítése, a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának jelentős javítása és erősítése főként a kemizálás és a komplex gépesítés terén, a dolgozók szakképzettségének szüntelen növelése, s az anyagi érdekeltség helyes érvényesítése az az út, amely e célhoz vezet. Nagy jelentőségű a termelésnek a helyi feltételek alapján történő szakosítása és célszerű összpontosítása a nagyfokú hatékonyság elérése céljából. El kell kerülnünk az aránytalanul nagy gazdasági egységek kialakítását, s abból kell kiindulnunk, hogy a helyes szakosítás már 400— 500 hektár területen is sikeresen érvényesíthető. Ezen igényes feladatoknak kell alárendelni az irányítás egész rendszerét. A párt- és gazdasági irányítás eddigi szervezeti felépítése a szövetkezetesítés időszakában volt indokolt. Ma, amikor 359 állami gazdaságunk és 7912 egységes földművesszövetkezetünk van, amelyeken a mezőgazdasági föld 90 százalékán gazdálkodnak, vagyis amikor a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek döntő túlsúlyban vannak a mezőgazdasági termelésben, az állami és gazdasági pártirányítást úgy kell átszervezni, hogy az új irányító szervek tevékenysége következetesen a mezőgazdasági termelés evors feiiesztésének szlkségleteihez igazodjék. A szovjet tapasztalatok alapján a szocialista mezőgazdasági üzemek Irányítását következetesen termelési és vállalati alapra kell helyezni. E szervezési alapelv szerint meg kell szilárdítani az irányító tevékenységet a demokratikus centralizmus elvei alapján, s el kelt érni azt, hogy az egész mezőgazdasági ágazatban megszilárduljon az állami terv tekintélye úgy, hogy itt is teljes mértékben az állami terv legyen az irányítás fő eszköze. Ez megköveteli, hogy a járásban, mint az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok irányításának egyedüli szerve, mezőgazdasági termelési igazgatóság létesüljön, amely hatáskörében teljes mértékben felelős a mezőgazdasági termelés fejlesztésének helyzetéért és teljesítéséért. Ezt a szervet megfelelő jogkörrel kell felruházni, s e szervben a mezőgazdasági szakemberek és intézmények erőfeszítése arra összpontosuljon, hagy megszervezzék a termelést és a felvásárlást, segítsék a nagyüzemi termelési formák fejlesztését, a mezőgazdasági üzemekben rendszeresen és gyorsan meghonosítsák a tudomány és a technika eredményeit, s megfelelő módon átvegyék az ipar irányításának és szervezésének tapasztalatait. A mezőgazdasági termelés fejlesz-, tése, az irányítás termelési és vállalati alapon nyugvó új rendszerének bevezetése, az irányítás adminisztratív igazgatási módszereinek kiküszöbölése és a szakdolgozók közvetlen beosztása a termelésbe lényegesen növeli a szakdolgozók jelentőségét és feladatát. A termelési mezőgazdasági igazgatóságok dolgozóinak tökéletesen el kell sajátftaniok minden egyes mezőgazdasági üzem problémáit, munkájuk legyen mentes minden hivatalnokoskodástől és a papírháborútól, nem általánosságban, hanem a problémák konkrét ismeretével kell az ügyeket megoldaniuk. Helyes lesz betartani azt az elvet, hogy a termelési oktatók, agronómusok, zootechnikusok, állatorvosok és gépesítők legalább heti 5 napon át a termelést közvetlenül az egységes földművesszövetkezetekben és állami gazdaságokban szervezzék. A termelési igazgatóság közvetlenül irányítja az állami gazdaságokat és egységes földművesszövetkezeteket. Az egységes földművesszövetkezetek irányításában a szövetkezeti szervekre támaszkodik. A termelési igazgatóságok dolgozói a szövetkezeteknek hajékony segítséget nyújtanak a termelés szervezésében, s a szövetkezetek dolgozóit feladataik teljesítésére és túlszárnyalására serkentik. A termelési igazgatóság elsőrendű feladata lesz, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok teljesítsék felvásárlási szerződéseiket és társadalmi kötelességeiket. A mezőgazdasági termelést irányít tó szervek termelési és vállalati ala«! pon való létesítése nem csökkent-: heti az EFSZ-ek elnökeinek és vezetőségeinek, valamint az állami gazdaságok igazgatóinak felelősségét a termelés helyzetéért s a mezőgazdasági üzem gazdálkodásáért. A hkízőgazdasági termelés jó irányításának alapvető feltétele továbbra is az lesz, hogy az állami gazdaságokat és az EFSZ-eket szakképzett vezető dolgozókkal erősítsük meg, akiknek tevékenysége lényegesen befolyásolja a mezőgazdasági üzemek termelésének és gazdálkodásának összes eredmé-. nyelt. Az irányítás új módszere nem mentesíti a nemzeti bizottságokat' attól a felelősségtől, amely a mezőgazdaságnak, mint egésznek a fejlesztésében reájuk hárul. Szükséges, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóságok kizárólag a mezőgazdasági termelés fejlesztésének feladatára összpontosítsák figyelmüket s tevékenységüket ne forgácsolják szét más problémák és kérdések megoldásával. A nemzeti bizottságok továbbra is teljesítik funkciójukat, mint az államhatalom szervei: jóváhagyják a mezőgazdasági termelés fejlesztésének és a felvásárlás tervének javaslatát, ellenőrzik a terv teljesítését és főként megteremtik a mezőgazdasági termelés fejlesztésének feltételeit az általuk irányított szakaszokon. Mint a dolgozók legnagyobb tömegalappal rendelkező szervezete képviselőik útján valamennyi lakost a mezőgazdasági feladatok teljesítésére mozgósítanak. A mezőgazdaság irányítása, termelési és vállalati alapelvének bevezetése megköveteli, hogy megfelelő intézkedéseket tegyünk a pártszervek tevékenységét és szervezeti struktúráját illetően is. Ezen intézkedések célja, hogy fokozódjék felelősségük a mezőgazdaság fejlesztéséért, politikai és ideológiai munkájuk a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban konkrétabb és magasabb színvonalú legyen. A járási pártbizottságok fő feladata az egységes földművesszövetkezetek, állami gazdaságok, üzemek (Folytatás a 2. oldalon)