Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-05 / 95. szám, péntek

) A francia bányászok győzelme ­a gauliista rendszer veresége Párizs (CTK) — Párizsban szerdán este közölték, hogy a bányászszak­szervezetek képviselői megegyeztek a francia állami bányák igazgatósá­gával a bényászsztrájk befejezéséről, mégpedig olyan feltételekkel, ame­lyek nagyjában kielégítik a március l-e őta sztrájkoló bányászokat. A megegyezést megelőző kétnapos tárgyalások eredményéről a Reuter hírügynökség azt közölte, hogy a bányászok azonnal 6,5 százalékos béremelést kapnak és további 6 szá­zalék bérkülönbözetet fokozatosan a következő 12 hónap folyamán. A bányásszakszervezetek eredetileg 11 százalékos béremelést és ebből 8 százalék azonnali folyósítását köve­telték. Az állami bányák Igazgatósága be­leegyezését adta ahhoz, hogy a mun­kába visszatérő bányászok 100 frank előleget kapjanak, de ezt az össze­get részletekben meg kell téríteniük. Elvileg azzal is egyetértett, hogy a bányászoknak az eddigi 3 hét he­lyett 4 hét fizetett szabadságuk le­gyen. ,A Francé Presse hírügynökség kö­zölte, hogy a bányászszakszervezetek képviselői a bányaigazgatósággal kötött egyezményt még nem írta alá, hanem csak Ideiglenesen parafálták. Ezt azzal Indokolták meg, hogy szük­ségesnek tartják Franciaország vala­mennyi szénkőrzete bányászainak az emiitett megegyezéssel kapcsolatos véleménynyilvánítását. Párizs (ČTK) — Franciaországban általában A DOLGOZOK RAGYOGÖ DIADALÁNAK és a kormány csúfos vereségének te­kintik azokat az eredményeket, ame­lyeket a sztrájkoló bányászok vívtak ki megingathatatlan magatartásukkal. Ezt a burzsoázia lapja, a Figaro is beismeri és kénytelen-keletlen mél­tatja a sztrájkmozgalom megfontolt­ságáról tanúskodó jellegét, ami ki­zárta a sztrájkolók összecsapásait a rendőrséggel és a csendőrséggel. Az Humanité leleplezi De Gaulle szerepét a bányászsztrájk napjaiban. A kormány De Gaulle nyomására ki akarta várni a sztrájkoló bányászok fegyverletételét, ami azonban nem sikerült. De Gaulle baráti körben nem titkolta azt a szándékát, hogy a legközelebbi hónapokban — ter­mészetesen a bányászsztrájk leve­rése után — erélyesen lép fel a szakszervezetek ellen. TERVET MA MÁR ALIGHA VALÓSÍTHATJA MEG. De Gaulle az Humanité szerint „ket­tős vereséget szenvedett, mert nem­csak jelentős engedményekre kény­szerült a bányászokkal szemben, ha­nem azért is, mert a szerinte felszá­molásra itélt szakszervezetek íjiegerő­södve kerültek ki a bányászok és más francia dolgozóit sztrájkharcai­ból." Jellemző, hogy a francia vállalko­zók lapja — az Echos a bányász­sztrájk sikeres befejezésével kapcso­latban a következőt írja a kormány­ról: „TEKINTÉLYE ALAPOSAN MEGRENDÜLT, mert bár elrendelte a bányászok kényszermozgósítását, azok nem sza­kították félbe sztrájkjukat. így a kormány minden erőlködése hiába­való volt". A kormánykörökhöz közelálló Pa­ris Jour beismeri, hogy „a béremelés nem volt a sztrájkolók egyetlen kö­vetelménye, mozgalmuk kifejezésre juttatta, hogy tekintettel a világban jelenleg végbemenő változásokra ag­godalommal néznek a jövő elé. A bá­nyászok éppúgy, mint más francia polgárok — kiskereskedők, földmű­vesek, értelmiségiek stb. — jövőjü­ket, gyermekeik sorsát féltik'. Az NSZK-vezetŐk válságtól félnek Bonn (CTK) — 9adenabbie olasz vá­roskába, ahol Adenauer nyugatnémet kancellár tölti szabadságát, április 4-én megérkeztek a nyugatnémet kormányko­alíció vezető képviselői, hogy azokról a problémákról tárgyaljanak, amelyek kiválthatnák a rendszer további válsá­gát. Például a Franciaországgal kötött szerződés jóváhagyása és a kancellár utódjának kijelölése. Adenauer eredati terve, hogy a szö­vetségi parlament De Gaullal kötött pak­tumát mint a francia-német kibékülés okmányát ünnepélyesen ratifikálja, vég­leg kudarcot vallott, amikor a paktu­mot tőképp szoros katonai együttmű­ködés eszközeként leleplezték. W. Ulbricfit a művészek és az írók feladatairól Berlin (CTK) — Berlinben április 4-én kivonatot közöltek Walter Ul­brichtnak, Németország Szocialista Egységpártja első titkárának, a Né­met Demokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsa elnökének beszédéből, mely a Központi Bizottság politikai irodájának és a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányelnökségé­nek az írókkal és a művészekkel rendezett értekezletén hangzott el. W. Ulbricht a kétnapos vitát ér­tékelve, jellemezte az irodalom és a művészet fejlődését a Német De­mokratikus Köztársaságban. Részle­tesen elemezte az alkotó dolgozók feladatait a szocializmus építése programjának teljesítésében, amelyet a párt VI. kongresszusa tűzött ki. Megállapította, hogy az utóbbi idő­ben a Német Demokratikus Köztár­saságban számos kiváló irodalmi, képzőművészeti, zeneművészeti és ki­nematográfial mű született. W. Ulbricht beszédének befejező részében meggyőződését fejezte ki, hogy az írók és művészek alkotó tevékenységükkel hathatósan hozzá­járulnak Németország Szocialista Egységpártja VI. kongresszusa hatá­rozatainak teljesítéséhez. lilHHIHIIEIUIIHUIIIIIIIIIIIIIP.iUlllllllillllllllllillimilllllUílllllIllinnillHIIIIIIIIIIIIM Á francia bányászok győzelmes sztrájkjuk idején rámutattak, hogy bérköwteléselket a legutóbbi francia atombomba árából ki lehetett volna elégíteni. A Mirage IV. atombomba hordozó sugárhajtású repülőgép (jobboldali kép) 40 millió frankba kerül, s két év alatt ötven darabot építenek belőle. Ugyanakkor a bá­nyászoknak sztrájkjuk idején utcai gyűjtéssel kellett megszerezniük létszükségleteiket. KOMMENTÁRUNK: Egy tévedés tanulságai Az NDK főügyésze megindította a vizsgálatot Globke ügyében Berlin (CTK) — Joset Streit, a Német Demokratikus Köztársaság főügyésze szer_án megindította a vizsgálatot Hans Globke, a nyugatnémet szövetségi kan­cellári hivatal államtitkára ügyében, hogy megállapítsa büntetőjogi felelős­ségét több millió zsidó, szláv és más nemzetiségű ember Üldözéséért, illetve meggyilkolásáért. A TASZSZ cáfolata Moszkva (CTK) — A Daily Express angol lap április l-l számában hírt kö­zölt, mely szerint a Szovjetunió „ten­geralattjárót és más hadihajói számára támaszpontot akar építeni egy független országban — Szomali-földön". A TASZSZ meghatalmazást kapott an­nak közlésére, hogy az említett hír tel­jesen légből kapott, terjesztői nyilván el akarták terelni az általános figyel­met azokról a cselszövésekről és katonai provokációkról, amelyek Nagy-Britannia s más Imperialista hatalmak rovására ír­hatók Afrikában g Közel-Keleten is. A szocialista és semleges orszá­gok képviselői a leszerelési tárgyalások folyamán többször is rámutattak arra, milyen felelőssé­get vállalnak mindazok, akik eluta­sítják az egyezség megkötését, nem egyszer oiyan akciókat kockáztat­nak, amelyek veszélyessége egye­lőre teljesen fel sem mérhető. Csakhogy a NATO országaiban „biz­tosak" a dolgukban. A múlt év tavaszán és nyarán az Egyesült Államok szintén „biztos" volt a dolgában, amikor a világ tudósainak és közvéleményének számottevő figyelmeztetése és tilta­kozása ellenére megvalósította magasiégköri atomikísérleteit. Hiába figyelmeztették a lehető kompliká­ciókra. Washington csak azt hall­gatta meg, ami összhangban volt céljaival s nem állt a katonai prog­ramja keretében tervezett kísérle­tek végrehajtásának útjában. Mel­lesleg dr. Van Alien ls, a Föld kö­rüli rádióaktív övezet felfedezője sem tulajdonított nagy jelentőséget a magasiégköri atomkísérletek kö­vetkezményeinek. Kijelentette, hogy a robbantás következtében kelet­kezett sugárzás rövid időn belül megszűnik. Az Egyesült Államok­nak kapóra jött ez a kijelentés s mindenütt ezzel érveltek. Figyel­men kívül hagyták sok száz ameri­kai tudós intelmét is. Minden til­takozást a „vörösök" AmeTíka el­lenes rágalmainak minősítettek. A tények azonban véget vetettek a meddő hazugságoknak. Ez azzal kezdődött, hogy a körülmények vé­letlen összejátszása folytán elhall­gatott két amerikai ós egy ameri­kai-angol mesterséges hold. Egysze­rűen nem közvetítettek további .tu­dományos adatokat a légkör maga­sabb rétegeiből. Az Egyesült Álla­mok atomenergiai kormánybizott­sága a hadügyminisztériummal kö­zösen kénytelen volt nyilatkozat­bán beismerni, hogy a mesterséges hódiak elnémulását a magasiégköri robbantás után keletkezett mester­séges sugárzási övezet okozta. Ma már dr. Van Allén is beismeri tévedését. A mesterséges sugárzási övezet, amely megcáfolta eredeti feltevését, továbbra Is létezni fog s sugárzása egyre intenzívebb. Dr. Van Allén beismerésének nagy visszhangja van a világban. Végre a New York Times megálla­pítja, hogy nagyobb megfontoltsá­got kellett volna tanúsítaniuk a kí­sérlettel kapcsolatban és nem kel­lett volna félvállról venni a figyel­meztetéseket. Figyelemre méltó a „tévedés" oka. Dr. Van Allén kijelentette, hogy csupán „az intuícióra" építette fel­tevését. Az Egyesült Államok kor­mányának ez elég volt ahhoz, hogy kimondja a végzetes parancsot. Elszomorító az a módszer, hogy egy világjelentőségű kérdésben csu­pán valami belső sugalmazásra bíz­zák a döntést. Jelenleg olyan mesterséges sugár­zási övezetről van szó, amely elné­mította a mesterséges holdakat s a kísérletek további folytatása ese­tén veszélyeztethetné a világűrbe való behatolást. Mi lesz a jövőben, ha továbbra ls e gyakorlat szerint járnak elI Az amerikaiak a stra­tégiai légierők „készültségi" repü­léseit is azzal a demagogikus meg­nyugtatással akarják leplezni, amellyel annak idején a magaslég­köri atomkísérleteket leplezték. Több alkalommal megtörtént, hogy az atombombákkal felszerelt repü­lőgép lezuhant Robbanásra ugyan nem került sor, de sok szakember véleménye szerint nincs kizárva a robbanás lehetősége. Mi lesz, ha egy esetleges újabb szerencsétlenség al­kalmával felmond a biztosító gépe­zet s hasonló „tévedés" születik, mint a mesterséges sugárzási öve­zet esetében? Mit ér majd az utó­lagos megállapítás, hogy valakinek újra rossz volt az intuíciója? Nem elég, ha csak utólag állapítják meg — tévedtünk. Véget kell vet­ni az egész hazárd Játéknak, amely kisebb vagy nagyobb katasztrófák előidézője lehet. A mesterséges sugárzási övezet létrejötte elégsé­ges figyelmeztetésként szolgálhatna. * P. T. élh NYIKITA HRUSCSOV és Leonyld Brezsnyev táviratban fejezték kl Jókl­vánatalkat a Magyar Népköztársaság vezető személyiségeinek a magyar ál­lamünnep alkalmából. (CTK) A SZABAD NEMET IFJCSAG Szövetsé­gének Központi Tanácsa levelet küldött az emberi Jogok intézésével megbízott ENSZ-bizottságnak Genfbe, melyben rá­mutat, hogy Nyugat-Németországban körülbelül 20 millió példányszámban Jelenik meg mindenféle a mllitarlzmust és a nácik gaztetteit dicsöltő iroda­lom. Terjesztése veszélyezteti a. nyugat­németországi Ifjúságot, mivel a náci ideológia befolyása alá kerülhet. (CTK) A BERLINI csehszlovák nagykövetsé­gen tartott sajtóértekezleten tájékoz­tatták a berlini sajtó képviselőit és az NDK kormányánál akkreditált kül­földi tudósítókat a bűnügyi feljelen­tésről, melyet a Csehszlovák Antifasisz­ta Harcosok Szövetsége tett Wolfram von Wolmár, Róbert Gles, Relnhard Pozorný és Lina Heydrich náci gonosz­tevők ellen, akiket sok száz ártatlan csehszlovák polgár haláláért terhel a felelősség. Valamennyien most magas funkciókat töltenek be az NSZK állami apparátusában, vagy a sajtóban. A nyu­HÍRMAGYARÁZAT A Nyugat-Berlinre vonatkozó szovjet—amerikai tárgyalások folyta­tásáról szóló hírekkel kapcsolatban az olvasó talán arra gondol: e kér­désről már ismét tárgyalnak és ki tudja milyen lesz az eredmény. Az effajta türelmetlenség teljesen érthe­tő is lenne, mert a nyugat-berlini problémáról már több mint négy éve tárgyalnak. Ha azonban azt olvassuk, hogy Rusk, az Egyesült Államok külügy­minisztere fogadta Dobrinyint, a Szov­jetunió washingtoni nagykövetét és vele ismét Nyugat-Beriinről érteke­zett, ezt a szövegezést nem szabad szó szerint vennünk. A két diplomata e kérdés megbeszélésénél összeül ugyan, azonban mindig más problé­mákról ls szó esik, mint amilyen például a német békeszerződés alá­írása, és az ezzel kétségkívül össze­függő európai biztonság kérdése, va­lamint a leszerelés is. Egyes türelmetlenkedők úgy gon­dolják, hogy az alatt a négy év alatt, amióta a Szovjetunió szorgalmazza a német probléma megoldását, már to­vább lehetett volna jutni és főkép­pen a nyugat-berlini problémát, úgy­ahogy megoldani. Csak akkor adhat­nánk Igazat a türelmetlenkedőknek, ha ezekben az években valóban nem történt volna semmi. Viszont tévedés A Nyugat-Berlinről folytatott tárgyalások második menete lenne azt állítani, hogy semmi se törtétit, vagy semmi sem történik. Elsősorban nem szabad megfeled­kezni arról, hogy 1961 szeptemberé­ben a Német Demokratikus Köztár­saság Berlinben a szektorhatáron oiyan ellenőrzést vezethetett be, mint amilyen az államok között szokás és ilyképpen jelentős mértékben elszige­telhette a Nyugat-Berlinből fenyegető veszedelmet. Ezt Hruscsov elvtárs Is megerősítette, amikor Németország Szocialista Egységpártjának ez év ja­nuári VI. kongresszusán idézte az egyik amerikai újságíró szavait, ame­lyek szerint az 1961 augusztusában életbeléptetett intézkedésekkel csak­nem mindent elértek, amit a béke­szerződés által kellett volna elérni. Ha azt állítjuk, hogy ez az igazság, hozzá kell fűznünk, hogy csupán rész­ben. A Szovjetuniónak és a Német De­mokratikus Köztársaságnak Berlinben nemcsak a biztonság biztosítása, ha­nem a szocialista tábor biztonságá­nak szavatolása is érdeke. E kérdés­hez tartozik a Nyugat-Berlinből irá­nyított felforgató tevékenység meg­akadályozása. Ez rendkívül fonlos ugyan, azonban sokkal többről van szó. A szocialista világ számára nagyon fontos az, hogy Nyugat-Ber­lin mint háborús tűzfészek megszűn­jön és hogy már végre rendeződjön a német kérdés, vagyis Írják alá a német békeszerződést és ily módon Európában normális kapcsolatok lé­tesüljenek, érjen véget a második Vi­lágháború és biztosítsák a békét. Ez természetesen messzemenő fel­adat, amelynek megoldása egyáltalán nem könnyű. A nyugat-berlini kérdést nem lehet sietősen megoldani, már csak azért sem, mert a nyugati ha­talmak annyira befészkelődtek a vá­rosba, hogy lehetővé kell tenni szá­mukra a tisztességes visszavonulást. Ezenkívül látni kell azt ls, hogy a megfontolt eljárás a német és a nyugat-berlini kérdésben a nyugati hatalmak táborában nézeteltérésekre vezet és azokat az erőket támogatja, amelyek reális politikát hirdetnek. Példaként fel lehet hozni Wilsont, az Angol Munkáspárt új elnökét, aki szót emelt a Német Demokratikus Köztár­saság elismeréséért. Másrészt azonban látnunk kell, hogy az Egyesült Államoknak az a szándéka, hogy az elavult erőpolitika . alapján járuljon a tárgyaló asztalhoz. Az Egyesült Államok ugyanis a ta­nácskozások alatt számos provokációt követ el a Nyugat-Berlinbe a Német Demokratikus Köztársaság területén át vezető összekötő utakon. Nem elő­ször teszi azt, hogy ilyképpen fitog­tassa állítólagos erejét. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között a német békeszerző­dés ügyében folytatott tárgyalások a múlt év őszén, a Karibi válság ide­jén megszakadtak. Most megkezdődött a tárgyalások további menete. Bár nem ringatjuk magunkat illúziókban, hogy a tárgyalások a probléma meg­lepően gyors megoldásához vezethet­nének, nem szabad a tárgyalásokat lebecsülni. A múltban már közelebb kerültek egymáshoz az álláspontok és ma alapjában véve csupán a nyugati haderők nyugat-berlini további jelen­létének kérdését kell megoldani. A tárgyalások fő célja: biztosítani, hogy a nyugat-berlini szikra ne idéz­hessen elő világégést. KAREL CISÁR gat-berltni csehszlovák katonai mlsszift ugyancsak sajtóértekezletet rendezett ez ügyben. (CTK) FRANCIAORSZÁG és az EAK kormá­nya megegyeztek, hogy újból felveszik a néhány évvel ezelőtt megszakított diplomáciai kapcsolatokat. (CTK) A BRAZÍLIAI külügyminisztérium uta­sítást adott lisszaboni képviseleti Iro­dájának, adja meg a beutazási vízu­mot Bidault volt francia miniszterel­nöknek és De Gaulle ellenlábasának. (CTK) SZADI, Iraki miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter, aki a szíriai—egyip­tomi kapcsolatok romlása miatt várat* lanul Damaszkuszba látogatott, április 3-án vissztért Bagdadba. Szíriában Bl« tar miniszterelnökkel tárgyalt. (CTK) IRAKBAN, tovább üldözik azokat, akiket „kommunista tevékenységgel" gyanúsítanak. Az országban most egy­szerre öt katonai bíróság ls működik, ((CTK] A DEL-AFRIKAI KÖZTARSASAG kormá­nya nem engedte meg, hogy Délnyu­gat-Afrikában .— melyet mint a Nép­szövetség volt területét törvényellene­sen annektált — az ENSZ állandó mű­szaki szakértője működjék. Továbbá megtiltotta a beutazást. Délnyugat Afri­kába valamennyi bizottságnak, vagy ENSZ képviselőnek, akiknek az ENSZ megbízásából a helyszínen kellett volna a helyzetet kivizsgálniuk. (CTK) MUHIEDDIN FAKINI líbiai miniszter­elnök programnyilatkozatában Ígéretet tett, hogy kormánya külpolitikájában a nemzeti érdekeket tartja majd szem előtt, s a világbéke megerősítéséért, valamint a fegyverkezési hajsza és az atomfegyver-kísérletek ellen száll síkra, ígéretet tett továbbá, hogy a kormány „nem hagyja magét idegenektől be­folyásolni". Líbia lakosai ebben a kije­lentésben azt vélik látni, hogy mielőbb sor kerül a líbiai területen létesült ide­gen katonai támaszpontokról szóló egyezmények revldlálására. (CTK) VRNJACKA BANJA szerb városban fel­újították a román—Jugoszláv tárgyalá­sokat a vlzierőmű- és navigációs rend­szer közös építéséről a Vaskapunál. (CTK j ÉSZAK-RHODESIA „rézövezetének" há­rom városában, a nyugat-európai tár­saságok birtokában lévő nagy bányák­ban április 2-án zavargások voltak. Né­hány hónappal ezelőtt Itt már nagy sztrájkok zajlottak le az afrikai mun­kások bérmegkülönböztetése miatt. A három városban elrendelték az éj­szakai kijárási tilalmat. (CTK) KADAR IANOS, a Magyar SzociallstS Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Maurice Thorezt, a Fran­cia Kommunista Párt főtitkárát, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának meghívására néhány napos látogatásra érkezett Magyaror­szágra. [CTK) 19B3. április S. * ÜJ SZÖ 3 I

Next

/
Thumbnails
Contents