Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-26 / 115. szám, péntek

JCuCtuia Aki vihari hordott a szívében... (EUGÉNE DELACROIX 1798 IV. 26 - 1860. VIII. J3) Mindig a harc, a nagy szenvedélyek Inspirálták. Képeit — melyeket joggal faevezték a fantázia színes drámáinak — vérből és tűzből, bíborbúi és szenve­dések közepette elhullott hősök csont­vázaiból alkotta meg. A törékeny, tüdő­bajos férfi, ez az alkotás lázától meg­szállott óriás, törvényszerűen került a megcsontosodott akadémizmus és klasz­szicizmus bástyái ellen rohamozó fiata­lok élére. Ezek, csak úgy inint jó ma­ga is, a romantizmus jelszavát tűzték ki lobogójukra. A romantizmusnak, amelynek Anglia ás Németország volt a hazája, Francia­kosának nevezték el fit, szinte kitagad­ják az akkori francia társadalomból. Hogy megmentse ami menthető és ne haljon Slien, történelmi képek festésé­vel igyekszik visszanyerni elvesztett po­zícióját. Közben rengeteget rajzol. A ro­mantikus germán irodalomban (Goethe, Byron, W. Scott, Shakespeare) keresi az inspirációt nyújtó szenvedélyeket, me­lyek a korabeli francia irodalomban ismeretlenek voltak. Majd jön ezernyolcszázharminc júliusa és végleg elsöpri a Bourbonokat, Delac­roix találkozik a forradalommal. Ez a találkozás azonban sajnos csak múló Tömőgép a víziszárnyasok hizlalására országban ebben az időben még ellen- epizód. Delacroix nem forradalmár, csu­Kéki, forradalmi a szerepe. A Bourbon monarchia restaurációjával izemben pán rebellis, akiben ugyan él a mo­narchia és később az új polgárság gyű­megnyilatkozó ellenszenv ez, amely ké- lölete, a. néphez azonban nem találja sőbben ugyan a burzsoáziát is támadja, sajnos nem következetesen. Elsfi festményét Delacroix ezrenyolc­százhnszonkettőben állította ki a pári­zsi Salonban. A kép, amelynek „Dante és Vergilius" volt a címe, bombaként hatott a közönségre, de még inkább a kritikusokra. A két költő Flegyas bár­meg az utat. Ezernyolcszázharmincegy­ben kiállítja a júliusi forradalmat di­csőítő képet az „A Szabadság vezeti a népet", amelynek nincsen sikere. Utá­na elfordul a forradalomtól, akárcsak Baudelaire, és sok társának nagy csa­lódására negyvennyolc eseményeit is nagy szkepszissel fogadja. Pedig az a kaján kél át az Acheronon és mellettük kép a forradalom, a szabadságharc apo­8 csapkodó hullámok közepette az el- theoszise és az a szép, erős asszonyalak kárhozottak igyekeznek megmenekülni kétségbeesetten ... Már e képnél is el­mondhatják, hogy Delacroixot mágneses erővel vonzzák az emberiség szerencsét­lenségei és hőseinek világa felett már kezdettől ott lebeg a tragikum árnya. Mindez következő képeinél még jobban kidomborul. Itt még — úgy a három­szöget képző kompozícióban, mind a koloritben — megnyilvánul a klassziciz­mus hatása. Ezeket a hatásokat azonban hiába ke­resnénk az egy évvel későbben klállí­a szabadság halhatatlan allegóriája. És nem érdektelen, hogy a festő a cilinde­res puskás diákban önmagát is megfes­tette ezen a képen. A gyakorlati elfordulást, a kiutat egy afrikai utazás — Marokkó és Algéria — jelenti számára, ezernyolcszázharminc­keltfiben. Az arabokban látja az antik világ hőscinek utódjait. Az afrikai nap, a színek és emberek lebilincselik őt és a pompás képek sorozatát festi meg (Algériai nők. Zsidó lakodalom, stb.) Közben rábízzák a Louvre Apolló ter­tott képén, amelynek a „Chiosi mészár* mének, a Bourbon palota könyvtárának, lás' nevet adta. Kompozíciója szaba­dabb, festőiessége még kihívóbb, mint azelőtt. Delacroix egyszeribe célponttá é» lobogóvá válik. A királyság konzer­vatív akadémikusai felismerik benne a halálos ellenséget, a küzdőtársak pe­dig klérzik alkotásából a rendkívüli eTőt. Ki kell emelni, hogy Delacroix a valamint néhány párizsi templom (így a Saint Sulpice) falainak díszítését. Bár ezernyolcszázötvenötben a párizsi világkiállítás meghozza számára az álta­lános elismerést, magányosnak érzi ma­gát Louis Bonaparte császársága alatt. Nem véletlen, hogy ekkor festi meg a száműzött Ovidiust. Delacroix valóban tiChiosí mészárlással", valamint a jóval magányosabb és elhagyatottabb volt Pá­később (ezernyolcszázötvenegyben) meg­Í estett „Kereszteslovagok bevonulása lonstantinápolyba" című alkotásával a háború borzalma és embertelensége el­leni tiltakozását olyan nagy, maradan­dó művészettel nyilvánította ki, mint azt előtte csupán Goya, nlána pedig egye­dül Picasso tette. És amikor ezernyolcszázhuszonhétben iclállítja a „Sardanapal halála" című festményét, olyan botrány és vihar tör ki üz akadémikusok berkeiben, amilyenre Csupán a hatvanas évek első felében ke­iül majd sor Manet Olimpiájának kiál­lításakor. Delacroixet, aki ezúttal vég­leges vereséget mért a „Davidi klasszi­cizmus" száraz precizitására, a monar­chia knltűr-eunuchjai fanatikus dühhel támadták meg. Egy „őrült Rubens" ga­rázdálkodásáról cikkeztek, aki szétzúzta • klasszikus kompozíciót. A forma gyil­rizsban, mint Rimbaud az őserdőben. Gaugain a Csendes óceán vadjai között, vagy pedig „mint Victor Hugó a poli­tikai emigráns jersey és Gnernesey szi­getén Az öregedő Delacroix még látta, hogy a realizmus fiatal titánjai hogyan nyer­nek tért a romantikusokkal szemben és meg volt benne a nagy emberek bátor­sága, hogy elismerje Courbet, de főleg Dauimier nagy tehetségét. Es ez csak természetes, mivel ő is, akárcsak két nagy utóda, az életet és a valóságot szerette. Grandiózus, borzalmakat keltő ecsetjével az egész emberiség nagy egy­ségének volt szenvedélyes festője. Amikor meghalt,, barátja és kritikusa Théophile Silvestre találóan írta nekro­lógiájában: „Festő halt meg, aki fejé­ben hordta a napot, szívében pedig a viharokat..." BARSI IMRE Úf filmek" A hét állandó programján szerepelt a kubai filmek bemutatója. A kü­lönböző értékű alkotások közös jellemzője, hogy egy fiatal filmgyártás művei s ezért érezhetők bennük a kezdeti nehézségekkel járó fogyaté­kosságok. A hét műsorán egyébként három különböző zsánerű film sze­repelt. Első helyen említjük a Páros csillag bemutatóját. Dmitrij Bogolepov rendező Dmitrij Gaszjuk, Igor Kaszatkin, Afanaszjev, Beszcset­nov, Kairov, Golovnya és Trisin operatőrök bravúros felvételeiből állí­totta össze Nyikolajev és Popovics űrrepülésének történetét. Előző do­kumentumfelvételeitől eltérően Bogolepov nagyobb figyelmet szentel az űrhajósok előkészítésének, magánéletének. Lélegzetelállítók a próbaka­marában felvett jelenetek. Külön fejezetet szentelnek a filmben az űr­hajósok öltözékének, mely lényegében egy különálló „fülke", melyben szerencsétlenség esetén megtalálható minden szükséges létfenntartási eszköz. A film emberi egyszerűségükben mutatja be korunk ünnepelt hőseinek életét. A víziszárnyasok nagyüzemi tenyésztésének fejlesztésében egy­re nagyobb eredményeket érnek el mezőgazdasági üzemeink. A liba- és a kacsahizlalás kérdésének megoldása azonban számos helyen még mindig komoly fejtörést okoz. A hagyományos, kisüze­mi eljárással végzett kézi tömé* igen xak élőmunkát, tehát na­gyobb befektetést követel, * növeli a termelési költségeket. Meze­gazdasági gépgyáraink éjidig kérés figyelmet szenteltek a gyors­iiizlaiáshoz szükséges kisgépek nerkesztésének, előállításának. Ez­ért, ha a szövetkezetek, állami jazdaságok azt akarják, hogy mi­nél olcsóbban termeljenek és minél jobban lerövidítsék a hizlalás idejét, úgyszólván magukra vanník bagyatva a töméshez alkalmas elmés szerkezet megszerkesztésébe. így volt ez a cíferi Baromfitenyész­tő és Feldolgozó Üzemben is. Mária Benkovská, a hizlalási részleg veze­tője évekkel ezelőtt gyakran ostro­molta az üzem vezetőségét, hasson oda, hogy a kacsatöméssel járó fá­radságos munka terheit vegyék la a dolgozók válláról, gondoskodjanak a hizlalás gépesítésének előkészítésé­ről. A kérdést az üzemi gyűlések al­kalmával többször megismételték* de hasztalan volt minden kísérlet, rendszerint azzal utasították el a csoport vezetőjét; „nincs olyan gyár, mely egy ilyen szerkezet előállítá­sára vállalkozna". Ján Brtíš géplakatos gyakran fel­kereste a hizlalási részleg dolgozóit, saját szemével győződött meg nehéz és sok költséget, időt igénybe vevő munkájukról. Ezek a látogatások ér­lelték meg aztán benne az elhatáro­zást; segít az asszonyok munkájá­nak megkönnyítésében. Odahaza és a munkahelyen szorgalmasan raj­zolgatott, éjjelenként a szakkönyve-t ket bújta. Egy nap aztán a kigondolt' elmés szerkezet vázlatrajzával beál­lított Baran technológus irodájába. — A múltkori üzemi összejövete­len, ha jól emlékszem, arról is be­szélt Baran elvtárs, hogy a kacsa­hizlalás igen hosszadalmas, 24—2ö napig is eltart és csaknem 20 ki* logramm szemes takarmány szüksé­ges egy kilogramm súlygyarapodás eléréséhez. A technológus először nem tudta, mire vélje a géplakatos határozott fellépését, szavaiból azonban kiérez­te, hogy a termelés korszerűsítési­nek gondolata vezérelte őt elhatároz zására. Rövid csend után fán Brtlí^ az asztalon szétterítette az össze­' \ göngyölt vázlatot és elmagyarázta a javasolt szerkezet mechanikáját. — Tessék csak közelebbről meg­tekinteni. Az első rajz a tömőszerke­zet alváza, melyre egy 350 wattos villanymotort javasolok. Ez hozná működésbe a tömőszerkezetet. Az aW vázra szerelt garat elkészítését köny« nyű pléhlemezből gondolom, mely­nek fenekén tömlő segítségével szl­vattyúlapátok adagolják majd az ele­séget a kacsák nyelőcsövébe. A technológus többször elmagya­ráztam az elmés újítás működését, majd elismerően veregette meg a géplakatos vállát. — Jól van Jankó bátyám. Ssak most «z a kérdés, Ki fogja kivitelez­ni • javasolt szerkezetet? — ...?? A2 idős szakember csodálkozó te­kintete szemrehányásnak is beillett volna. — Ejnye, ejnye Baran elvtárs, hát nem bízik bennem? Ha már papiera vetettem elképzelésemet, csak nem gondolja, hogy a szomszédba me­gyünk a szakmámba vágó szerkezet elkészítéséért? A fiatalabb technológus, hogy az öreg mester önérzetét ne sértse meg, nagyon tapintatosan oldotta fel a pil­lanatnyilag kialakult bizalmatlanság légkörét. — Nem így gondoltam én e dol­got Csak az ötlött az agyamba, lesz-e elég ideje, türelme és kellő anyag a javasolt gépeaet elkészítésé­re. A géplakatos arckifejeaéséből ki lehetett olvasni a „csak bízaa rám" megnyugtatást, hiszen életében tnég sohasem fordult elő, hogy vállalko­zása valaha is kudarcot vallott volna. Néhány napon belül próbaüzemel­tetésre a hizlaló részlegre vitték át a szerkezetet. Még a kopasztók és a vágott baromfi feldolgozói is kíván­csian jelentek meg Jankó bácsi el­més szerkezetének bemutatóján. A szivattyűnyomással működő gépezet szinte másodpercek alatt juttatta el a kásasaerő híg takarmányadagot a kacsák nyelőcsövébe, s Így rendkí­vül meggyorsult a tömés. A körülállók nem győzték dicsér­ni az elmés gépezetet, minden tekin­tet az újító géplakatosra szegeződött. Legjobban azonban az asszonyok örültek. Kétségkívül a szerkezet kiállta 9 próbát, jelentős gazdasági előnyt je­lentett az üzemnek. Egyhavi üzemel­tetése után az eredményt is pontosa® kimutathatták. A tömés gépejft tésével a hizlalás ideje lényegesen lerövidült, mind­össze 10 napot vett igénybe. Ám nemcsak ebben kell látni Ján Brtlí alkotásának elő­nyét, hanem ab­ban is, hogy a tö­mőgép beállításá­val az egy kilo­gramm súlygyara­podás eléréséhez eddig felhasznált 20 kilogramm sze­mes takarmány* mennyiség 8 kilo­grammra csök­kent. A fárasztó ÍM munka helyett 1 |P * másfél órára rövi­dítették le ezer kacsa tömésének idejét. Ez pedig nagy szó Üyen nagyüzemben, mely­nek készítményei iránt a külföld is érdeklődik. A nyomószivattyú segítségével mű­ködő tömőgép két évvel ezelőtt Prá­gában is kivívta az elismerést és 105 891 szánt alatt szabadalmazták. Azóta még gazdaságosabban használ­ják ki a cíferi üzemben — s a gép­lakatos újabb beavatkozásával egy gumikerekű targonca alászerelésével még korszerűbbé és könyebbé tették. Most csak az a kérdés, hogy a me­zőgazdasági gépgyárak mikor kezdik meg tömeggyártását, mert ez az el­més szerkezet nemcsak Cíferen, ha­nem szövetkezeteinkben, állami gaz­daságainkban egyaránt megoldaná a baromfihústermelés eddig vajúdó kérdését. SZOMBATH AMBRUS f Egy további szovjet film a Huszárkisasszony zenés operettfilm. Hozzátehetjük jól sikerült vígjáték. A. Gladkov, a darab Írója a Nagy Honvédő Háború zivata­ros éveiben írta Réges-régen című da­rabját, melyet Leningrád blokádja idején 1941. november 6-án mutattak be az ottani Vígszínházban. A szerző könnyű műfajban mutatta be és élesztette az orosz nép nemzeti ér­zését, mely nemcsak a napóleoni hadjárat idején, hanem máskor is megnyilvánult, ha ellenség tört orosz honra. A darab megfilmesítése vitathatat­lanul nehézségekkel járt, s fennállt az a veszély, hogy torzóvá válik. A jó színészgárdának és Eldar Rjaza­nov rendező jó vezetésének köszön­hető, hogy a buktatókat elkerülve na­gyon természetes kicsengésű, szóra­koztató, de komoly alaphangú filmet láthatunk. A Huszárkisasszony témája nem űj: Surocska Azarova, egy nyugalmazott őrnagy fogadott lánya a napóleoni idők orosz Mária főhadnagya (így hívták a magyar szabadságharc egyik álöltözetű hős női tisztjét). Küzdel­me Rzsevszkij, a faragatlan huszár­tiszt szerelméért, a vitéz, de nem el­més katona megleckéztetése, a fia­talok egymásra találása a csatazaj után — mindez mulatságos kerete egy komoly történelmi jelenségnek, az orosz nép Napóleon elleni felke­lésének. Dicsérhetjük Krajnyekov operatőr bravúros fényképezését, és a főszerepet játszó Larisza Golubki­na végzős színinövendéket, aki igé­nyes szerepben debütált. A náci koncentrációs táborok vész­felhős korszakának emlékeit elevení­ti meg Armand Gatti francia rendező Bekerítve című filmjében, mely nagy sikert aratott a két év előtti moszkvai nem­zetközi filmfesztiválon. Az izgalmas film egy nagyon komoly gondolatot domborít ki: az emberek együvé tar­tozásának, a közösségi érdekek egyé­niek fölé emelésének, az önfeláldo­zásnak, a félelem legyőzésének gon­dolatát. Két halálra ítélt hőse van a filmnek. A több mint tíz éve ra­boskodó német kommunista, a 24. számú Kari Schongauer, aki a tábor parancsnokával végigjárta a hírhedt haláltáborokat és Dávid Stein, pári­zsi zsidó órás a tábor elkerített te­rületén várják az utolsó nap virra­dását. Két ember, két ellentétes ter­mészet. Gatti, aki maga is átvészelte a kon­centrációs táborok borzalmait, azt a gondolatot juttatta diadalra alko­tásában, hogy az ellenség soha sem győzhet a megőrzött emberi egyéni­séggel az erkölcsi én-nel szemben, melynek táptalaja a társadalmi ho­vatartozás mély átérzése. L. L. Láthototlon sugarak Infravörös sugarak - a vasút szolgálatában • A beforrósodott vagoncsapágyakat műszerek jelzik • Több millió korona megtakarítás Mindjárt elöljárójában el kell («gy mikron a milliméter ezredrésze) úti kocsik csapágyainak beforróso­mondanunk, hogy nem valamilyen új közötti hullámsávba eső elektromág- dását. felfedezésről van szó. Ugyanis az nese s rezgés. A legnagyobb hulláin- * IrnnctnilrWCrKL infravörös sugarakat - amelyekkel bosszú látható fényt, a vörös szint lí , * azo n , i 8" 1*" kapcsolatbán a továbbiakban egy új megelőzi, innen kapta a nevét: infra- ! 8 t? k b® '"? ulta k ,, k l' ^ minden találmányról lesz szó - még 1800-ban vörös, a*az a vörösön innen eső. ^st állandóan kibocsát infravörös fedezte fel Herscbel Vilmos, a nagy Tulajdonságai részben a lényhez, s u« árzás t- Hozzá kell tennünk, hogy csillagász és fizikus, amikor a Nap részben a rádióhullámhoz hasonlít®- , m.!^ en m €j, eS t€S t; Miné l nagyobb a spektrumát tanulmányozta. Fia is nak. Sugarai éppen úgy láthatatla- a" ná l f "teljesebb a sugárzás, foglalkozott e sugarakkal, de nem nok, mint a rádióantennából kisugár- A klI éP° s ug árzá s sávja rendszerint oldotta meg az infravörös sugárzás z ó rezgések, felbontóképességével a széle s> d® e^ bizonyos hullámhosz­láthatóvá tételét. Ez csak 100 évvel fényhez áll közel. Ez utóbbin azt ért- sz 0, n a legnagyobb energiájú és ez később sikerült Holstnak, aki egy jük, hogy olyan kép készíthető az ,!. m h° ss z " tes t homérsékleté­olyan készüléket konstruált, amely- infravörös sugarak segítségével a í 0 1, ™£S- Mj, n, é l nagyobb a sugárzó nek segítségével láthatóvá vált az tárgyakról, amelyen az egymáshoz s} hőmérséklete, annál rövidebb ez infravörös sugárzás által kiváltott köz eh pontok megkülöböztethetők. a, hullámhossz. A hullámhossz nagy­kép. Mint említettük, az infravörös su- s aS ábo 1 következtethetünk a sugár­Herschel felfedezése óta több mint * ara k alkalmazásának széles skálá- z£ 'f,'^^"^L^ľVnt^.^ľ; 150 év telt el, mégiscsak a legutób- i a van az iparban ás még számos "ft*" 4""* bi évtizedekben készültek el n7nK lnás á8 ban. Nemrégen igen érdekes, használták fel a tervezők, éspedig a t ech n iksrt eszközök m él y e k seg * ^és célokat szolgáló kísérletek.; ° V ^"csa^ILLľkmS^Lír ségével e sugárzást az ipaJ, a meló- siLleľe^áuľl'SkezeT^nfraZ^ sugarakat (vagyis a hibát) egy ve ségével e sugárzást az ipar, a mező- , -,, -—,— gazdaság a evňevŕSszat . h*rH- kgl a Csehszlovák Államvasutak par- , fechnfka számos területein alkalmaz- *ubice-c, 1 0cem vonalszakaszán. !gy Ä f.Äbtf «TT olyan készülékét szerkesztettek a v°keszuiek jelzi a legközelebbi állo­2á k olyan készüléket szerkesztettek a >—"' - « Mi is tulaidonkénnen az infravörös pardubicei Tesla nemzeti vállalat í 1 1* 5 0"', amelyiken a szerelvény át sueárzás? infravörös opočíneki rádi6technikal kutat6 é s fog haladni. A készülékhez kapcsolt s. " .... . , fejlesztő üzemében, amelynek segít- oszcillográf képcsövén vonalak jelen­Az infravörös sugárzás nem ségével — az infravörös sugarak liek meg a szer elvény áthaladásakor, más, mint a 0,76 és az 540 mikron által — meg lehet állapítani a" vas- A hosszúságban a többitől eltérő vo­nal jelenti, hogy melyik kocsiról van szó. A szerelvény befut az állomásra és a hibás csapágyú kocsi kivonható kísérletek során az or- a további forgalomból. vosok különböző mű- »„ ;i„„ u t j ^ gyantákat használtak Az , l»* n beforrosodott, í t_ lel a bemetszett szem- tüzesedett csapágyak az államvas­szövetek rögzítésére. A utaknak évente 10 millió kárt okoz­ragasztás az esetek nak. E készülék, ha rendszeresen al­(öbbségében a termé- kalmazzák, igen jelentős anyagi meg­s zetes n„ ňn,n,i^n takarItást fo g ^ntenl az államnak Évszázadok óta a sebé­szek közismerten var­rással rögzítik a seb­széleket, de már régóta felvetődött a gondolat, hogy ezt a hagyomá­nyos „technológiát" úf módszerekkel helyette­sítsék. Los Angeles-i orvosok most figyelem­re méltó eredményeket értek el a sebszélek Ragasztott sebek ragasztásával való rög­zítés területén, a ha­gyományos varrás he­lyett. Az eddigieknél egyszerűbb új módszer nek számos előnye van az emberi test egyes szöveteinek — például a szem szöveteinek — rögzítésében. Az állai­szetes gyógyulásig gyakran nyolc hétia is l u« i^mem az auamnatc - megfelelőnek bizo- f C g/ Ú" a számos vasút l "erencsét­nyult a sebszélek rög- le nséget fog elhárítani. Zítésére. VÖRÖSMARTY GÉZA 1963. április »„ ÜJ SZÖ 5.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents