Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-23 / 112. szám, kedd

A CSISZ IV. kongresszusának levele a CSKP Központi Bizottságához Kedves elvtársak, Köztársaságunk ifjúsága nevében farrá elvtársi üdvözletünket küld­jük önöknek a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség IV. kongresszusáról. Pártunknak köszönhetjük, hogy nemzedékünk mint hazánk első nem­zedéke nem ismerte és nem ismeri a kapitalizmust. A párt gyermek­korunktól arra tanít bennünket, hogy a legszebb életcélért — a kom­munizmusért éljünk és harcoljunk. A kommunistáktól tanuljuk a szo­cializmus és a kommunizmus iránti mély odaadást és hűséget, a haza és a proletár nemzetköziség nemes elvei iránti szeretetet. A kommu­nisták munkája mindig példakép volt és marad számunkra, s e példa alapján törekszünk feladataink teljesítésére. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa után jöt­tünk össze, amely hazánk dolgozói elé kitűzte szocialista társadal­munk továbbfejlesztésének távlatait. A párt XII. kongresszusának következtetéseit harci pragramunk­nak tekintjük, s a legnagyobb megtiszteltetésnek tartjuk, hogy merész tettekkel valóra váltsuk pártunknak azt a felhívását, miszerint min­denütt, minden helyen a párt első segítőtársa és tartaléka legyünk. Tudjuk, hogy e határozatok megvalósítása nem lesz könnyű. Szívós, erős akaratot, szorgalmas törekvést, becsületes munkát .követel, s egyi­künk sem akar e munkának csupán szemlélője lenni. Mindig aktívan részt vettünk és részt fogank venni hazánk új, szocialista életének megalkotásában. Segítséget akarunk nyújtani ez újért, a haladóért folyó harcban, a mindazért vívott küzdelemben, amely utat tör a kommunista jövő felé. Ezért a kongresszuson nemcsak elért eredményeinkről beszél­tünk, hanem elsősorban további feladatainkról, amelyek szükségessé teszik ifjúsági szövetségünk munkájának sokoldalú elmélyítését. Tudatában vagyunk annak, hogy mindig a kommunisták mellett van . a helyünk az iparban, a mezőgazdaságban, az iskolákban, minden munkahelyen, a szocialista építés élenjőró döntő helyein. A fiúkat és leányokat arra vezetjük, hagy tanuljanak meg szocialista módon dol­gozni és élni, hogy ideológiai fejlettségük növelésére, szaktudásuk bővítésére törekedjenek, hogy elsajátítsák az új technikát és a haladó munkamódszereket. Az egész ifjúság körében végzett munkáért ránk háruló felelősség arra kötelez bennünket, hogy a fiatal embereknek megmagyarázzuk, hol van a helyük, s hogy ott legyünk mindenütt, ahol élnek és dol­goznak. Tudjuk, feladatunk minden CSISZ-szervezetet a gazdag, érde­kes és vonzó munka középpontjővá tenni. A CSKP XII. kongresszusának határozatát — amelynek alapján tovább mélyül a CSISZ közvetlen irányítása a pártszervek és -szerve­zetek által — nagy kötelezettségként fogadtuk munkánkra qézve. Az ifjúság részvételének az új társadalom kialakításában példaképünk a dicső össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szov­jet ifjúság harci osztaga, a Szovjetunió Kommunista Pártjának segí­tőtársa és tartaléka. Köszönjük önöknek, kedves elvtársak és egész pártunknak, a fiatal emberek iránti mélységes bizalmat, problémáik érzékeny megértését, s mindazt a gondoskodást, melyben bennünket részesítenek. Büszkék vagyunk rá, hogy a párt Csehszlovák Ifjúsági Szövetsé­günket segítőtársának és tartalékának tekinti. Biztosítjuk önöket, hogy e bizalomra mindig méltók leszünk. Mindent megteszünk azért, hogy valamennyi fiú é$ leány erejét a fejlett szocialista társadalom épí­tése nagy müve megvalósításának szolgálatába állítsa. Követni fog­juk a szocializmus és a kommunizmus ügyéért küzdő kommunista har­cosok, a legjobb dolgozók példáját, akiket ma egész hazánk ismer. A párt felhívására készen állunk új tettekkel, még nagyobb erőfeszí­téssel válaszolni életünk minden szakaszán. A CSKP vezetésével szocialista hazánk továbbfejlesztéséért fogunk tanulni és dolgozni. Éljen ifjúságunk tanítója — Csehszlovákia Kommunista Pártja! A CSISZ IV. KONGRESSZUSÁNAK KÜLDÖTTEI Prága, 1963. április 21. LENIN TANAI A MÁHOZ SZÓLNAK Erőt meríteni járunk a prágai Lenin Múzeumba. Tanulunk az eredeti okiratokból, kéziratokból, fényképek­ből, a Lenin-idézetekből összeállított feliratokból, melyek felelevenítik a harcos múltat, az építő jelent és elő­re láttatják reményteljes jövőnket. A forradalmi és országépítő esemé­nyek, középpontjukban a nagy Lenin­nel, mindannyiunk Leninjével, ma ls tanulságul szolgálnak. Lélegzetünket visszafojtva kutatunk harcos életé­ben, betűzzük idézeteit, meg-megál­lunk egy-egy arcképe előtt, eltöpren­günk azon, ami akkor volt és ami ma van ... VSra Johnovával, a múzeum egyik lektorával a múlt idézése közben is­merkedtem meg. Megérintette a vál­lamat: — Szívesen megmutatom legújabb szerzeményeinket, a dokumentumo­kat és fényképeket: a moszkvai Köz­ponti Lenin Múzeum ajándékait — int kedvesen és az egyik üvegszek­rényhez vezet. — Novemberben kap­tuk ezeket a felbecsülhetetlen érté­keket — mutat az egyik brosúrára, melynek mondanivalóját „A szovjet hatalom legközelebbi feladatai" cí­men 1918-ban hozták nyilvánosságra. Lenin ebben az írásában azon meg­győződésének adott kifejezést, hogy a gazdasági feladatoknak a politikai feladatok fölé kell kerekedniök. Gyorsírásos jegyzetekben, a múlt örökségeképpen maradt ránk ez a sziklaszilárd logikával alátámasztott fejtegetéseket tartalmazó tanulmány. Az egyik panelen az összorosz iskolai és művelődési dolgozók első kongresszusának a fényképe és Le­nin szava hívja magára a figyelmet: „A szocialista nevelés célja, hogy a régebben elnyomottak és megalázot­tak hazájukban felszabadulva maguk irányítsák az ipart, a termelést. Igaza volt Leninnek? — kérdezhetné vala­ki. De még mennyire! Példa erre a szocialista államok proletárdiktatúrá­ja jóvoltából sikeresen épülő, fejlődő társadalmunk. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom első évfordulójának emlékére készült, a lelkes felvonulókat és a fejük fölött köröző kezdetleges két­fedelű repülőgépet megörökítő fény­képfelvétel láttán önkéntelenül is ar­ra kell gondolnunk: milyen nagy utat tett meg a 45 év alatt a szovjet technika. 1918-ban vívmánynak szá­mított a primitív repülőgép és ma? A szabad, felvilágosodott nép neve lésének köszönhető, hogy az IL 18­asok, a TU 104-esek, a TU 114-esek, a rakéták, az űrhajók korszakában élünk és a Holdra, a Marsra repülés gondolatával foglalkozunk. Ki hitte volna?. Üj dokumentum Komintern első kongresszusát ábrázoló kép ls. Lenin beszél. Amott az az 1920-ből való, a Kremlben készült felvétel is csak né­hány hónapja költözött a múzeum ba. Lenin a szubotnyikok körében. Itt, ezen a gyűlésen beszélt Lenin a dolgozók nagy kezdeményezésének mérhetetlen értékéről, az önkéntes társadalmi munkában megnyilvánuló új munkaviszonyukról. Hát az a primitív villanytelepet áb rázoló kép a szövet hatalom első éveiből, vajon összehasonlítható-e a Szovjetunió mai óriási kapacitású erő­műveivel? 1920-ban "a Szovjetunió lakosságá­nak kétharmada még Írástudatlan volt. Fényképeken látjuk, mily oda­adással és lelkesedéssel ült a padok­ba az egyszerű nép, hogy elsajátítsa a betűvetést. Azóta műveltségben messze elhagyta a kapitalista államok népét. Ragyogó példamutatását nem egy országban megszívlelték. A leg­jobb tanítvány: a forradalmi szocia­lista Kuba. — Erre a felvételre és a mellette levő dokumentumra különösen büsz­kék vagyunk — mutat kísérőm a Komintern 3. kongresszusán szónokló Lenin képére. 1921-ben készült. Ekkor adta elő felejthetetlen tanítónk a kommunista taktikáról szóló fejtege­A dolgozók százait hívja a Kelet-Szlovákiai Vasmű ; A komárnói járásban a Kolárovői EFSZ-ben a zöldségtermelő cso­port több mint 100 tagjának 75 ; százalékát fiatal emberek, nagy­részt CSISZ-tagok képezik, akik Szívós János kertész vezetése alatt dolgoznak. A CSISZ IV. kongresz­! szusának tiszteletére elhatározták, hogy versenyezni fognak a szocia­lista munkabrigád címért, s 65 i hektáron 2 300 000 korona értékű I zöldséget termelnek, vagyis 250 ezer koronával többet a tervezett­nél. A zöldségtermesztők e napok­; ban megkezdték a dughagyma ül­tetését 1,5 hektáron, a korai sa­láta ültetését 1,5 hektáron, és más ; zc'idségfajták ültetését is. Képün­kön Nagy József 16-tagú csapata ! dughagymát ültet. (K. Cíeh felv. — CTK) AAAWAAAAAAAAAW^WWWWW^ A DUNAJSKÁ STREDA-I Járásban levő Veľké Blahovo-i, összesen 84 hektáron elterülő halastavakat meg­töltik vízzel. Egész Szlovákia részére tenyésztenek itt halakat. A CSKP XII. kongresszusa határo­zatának értelmében Iparunk egyes ágazatai előnyös fejlesztésével kell biztosítanunk hazánk gazdaságának arányos fejlesztését. Ennek értelmé­ben jelentősen fokoznunk kell a Ke­let-Szlovákiai Vasmű építésének üte­mét, hogy ,már 1965-ben meg lehes­sen kezdem a kelet-szlovákiai gigant ciklusos kohóüzemeltetését. Hogy ezt a célt elérhessük, jelentősen fokoz­nunk kell az építkezési munkák ter­jedelmét. Ennek következtében már 1963-ban lényegesen növeljük á Vas­mű építésénél dolgozó munkások, fő­leg a kőművesek, ácsok és betonozók létszámát. A Kohóipari Építővállalat és a Hydrostav košicei részlege, me­lyek a Kelet-Szlovákiai Vasmű fő építési munkáit végzik, már ebben az évben körülbelül ezernyolcszáz dol­gozóval növelik a létszámot. A szak­munkások Ily nagy tömegét lehetet­lenség volna csak a kelet-szlovákiai kerületben vagy magában Košicén to­borozni. Ezért a kelet-szlovákiai ke­rület politikai és gazdasági vezetői Szlovákia másik két kerületéhez for­dultak, segítsék megoldani a kerület rendkívül égető munkaerőproblémá­ját. Az elvtársak tudják, mily óriási jelentőségű a Vasmű gyors befeje­zése. Ezért mindjárt a Kelet-Szlo­vákiai Kerületi Nemzeti Bizottság el­nökének felhívása után intézkedések történtek, hogy a nyugat-szlovákiai kerület minden egyes járása negy­ven-negyven szakmunkást adjon a Vasmű építéséhez. Nem lehet, sajnos, ezt elmondani a Közép-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság dolgozóiról. Egyes vezető funkcionáriusok például nem egyez nek bele, hogy a lučeneci és a Rim. Sobota-i járások 130—180 szakmun­kást toborozzanak az építkezésre. A munkaerőgazdálkodási funkcionáriu­sok többször mellébeszéléssel akarták „elintézni" ezt a rendkívül fontos fel­adatot. Szlovákia építővállalatai is jelenfős segítséget nyújtanak a Kelet-Szlová­kiai Vasműnek. Szlovákia járásaiból többek között 93 kőművest, 77 ácsot és 30 betonozó szakmunkást külde­nek Sacára. A szakmunkások nagy része már el is utazott új munkahe­lyére. A kelet-szlovákiai kerület ezerkét­száz bi'igádost ad. Napjainkig a ke­rületből e toborzás keretében már mintegy 760 dolgozó lépett munkába. E tekintetben a legjobbak közé a mi­chalovcei és a rožňavai járást sorol­hatjuk. A humennéi, a bardejovi, a prešov! és a Spišská Nová Ves-I já­rások, sajnos, gyengébben teljesítik az e téren rájuk rótt feladatokat. A Kelet-Szlovákiai Vasmű gyors ki­építésének legfőbb tényezői a szak­munkások. Éppen ezért a kerületek politikai és gazdasági szerveinek rendkívül nagy gondot kell fordíta­niuk a szervezett muhkaerőtoborzás­ra. Valamennyiünknek tudatosítanunk kell, hogy a Kelet-Szlovákiai Vasmű nem egy város, nem is csak egy ke­rület, hanem az egész ország ügye. Imrich Farkas A „lemaradók"? A falu melletti dülő­ben szaporán megy « munka. A három trak­tor olyan fürgén jár, mintha sürgetné valaki. Az egyik sí­míiót húz, a másik hengerel, a har­madik meg már veti a cukorrépát. A három traktor kis porfelhőt hagy maga után. A porfelhő csak a lapályban szakad meg, ahol még ned­ves a talaj. A lapály közepét a trak­torosok ki ts kerülik, ha megszikkad, azt is bevetik. Nem kértem ki a vé­leményüket, mert kár lenne megállí­tani akármelyiket is, mikor ilyen szé­pen megy a munka, de valószínű, ők is így gondolják. A szomszédos dűlőben « kertészet mellett is hasonló kép tárul az em­ber elé. Szorgalomban itt sincs hiány. Egy traktoros szánt, két kocsis meg komposztot hord. Azt mondják, hogy paradicsom alá készítik elő a talajt. Mialatt a határban szaporodik a bevetett terület, az irodában a hol­napi munkabeosztásról beszélnek a vezetők. Az agronómus beosztja a gé­peket, a lófogatokat, a csoportveze­tők meg jegyzetelnek. 12 iraktorról és 8 lófogatról van szó. Ezek szerint az andovcei szövetkezet ( Nové Zám- ky-t járás) határa máshol ts olyan hangos lehet, mint ä falu szélén. — Kádár Károly holnap komposz­tót hord a kukoricaföldre, Csief Já­nos pedig elveti a napraforgót — ren­delkezik az agronómus. A traktorosok a határban róják a dűlőket. Az egyik fogasol, a másik alávetést végez. Estére befejezik a munkát, ám hamarosan tudomást sze­reznek róla, hogy holnap hol kezdik újra. A koratavasziakat már elvetet­ték, de még most sincs megállás. — Le vagyunk maradva — mondja Czuczor Sándor agronómus, mikor a csoportvezetők szétszélednek. — Va­sárnap ls minden gép és lófogat dol­gozik. A beosztás szerint a gépek a cukor­répavetést folytatják, hétfő estig vé­gezni akarnak vele. A lófogatok pe­dig a 21-es dűlőben végzik el az alá­vetést. Helyes az igyekezet, amit min­den traktoros akaratlanul is elárul, azt azonban nem értem, miért han­goztatja az agronómus, hogy lema­radtak, hiszen a többi gazdaságban sem mennek jobban a munkák. — Kedden j azaz ma) szeretnénk elkezdeni a kukorica vetését — szól közbe Capárik László elnök. — Ugyanis határunk egy része homokos, ez hamar fölmelegszik, és fól járunk, ha ezt korábban bevetjük. A talaj már alkalmas a vetésre. A szövetkezet 260 hektár földet vet be kukoricával. Ehhez — sajnos — csak két vetőgépe van, amelyekkel a munka 10—12 napig is eltart. Hogy ne késsenek el, korábban kezdik a kukorica vetését. Innen ered az agro­nómus „le vagyunk maradva" meg­jegyzése. No, de a termésért aggódó gazdász ilyen „tévedését" szívesen elnézzük. (bj) tését és a CSKP jó munkáját példa­ként állította a többiek elé. És Így jutunk el Leninnek 1922-ben megírt végrendeletéhez, az utolsó akaratát tartalmazó kőnyomatos do­kumentumhoz, melyben Sztálinról ls véleményt mond ... A nagy tanító gondolatai to­vább .élnek. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXII. kongresszusán el­fogadott új program — az új Kom­munista Manifesztum továbbfejleszti az eszméket, mindazt, amiért Lenin élt, dolgozott, harcolt. Ennek köszön­hetők, ezzel magyarázhatók a szovjet nép és a szocialista tábor államainak sikerei ls. A marxizmus—leninizmus­ból merítő kommunista pártok győzel­me ez. Érdekes a múzeumban az a helyi­ség, melyben a szocializmust a kapi­talizmussal szémbesítlk. így például a Szabadságot jelképező szobor és ellentétben vele Bili Hendrixnek, Flo­rida állani kormányzójának a kije­lentése: „Az amerikaiak bizonyos szí­neket képtelenek elviselni. Ezt a né­gereknek is tudomásul kell venniük!" Vagy pedig Kennedy megállapítása: „az USÁ-ban 7 millió ember él kö­nyöradományokból és 32 millió azok­nak a száma, akiknek az életszínvo­nala nyomorúságos." Ezzel szemben a Szovjetunióban 1980-ban már a gyermekek nevelésének költségeit az állam fogja fedezni. Más helyütt Wal­ter Lippmannak, az amerikai televí­zió és rádió kommentátorának véle­ményét időzi az egyik felirat: „Köz­tünk és a kommunisták között aj a külörfbség, hogy mi nem tudjuk, mit akarunk." De mi, kommunisták,igenis tud­juk, mit akarunk, miért dolgozunk, miért küzdünk. Erre tanít egyebek között a Lenin Múzeum. Neveli az iskolák diákjait, a sűrűn idelátogató fiatalokat, felnőtteket, akik megszív­lelik Lenin tanácsát: Tanulni, tanulni, tanulni! Ezért járunk ide mindnyá­jan. —km— • • • • Lelkesedéssel Megindult a mindennapi termelőmun­ka a pláštovcei szövetkezet határában is. A kertészek mellett szorgalmasan dolgoznak a növénytermesztési cso­portok tagjai, a domboldalakon vígan szórják a műtrágyát. Ä traktorvontatá­sú tárcsák nagy ütemben dolgoznak a földeken. A községben a leggazdagabb hagyo­mánya kétségkívül a kertészetnek van, ahol Leki János vezetésével 18 hektáron termelnek különféle és Jól jövedelmező zöldségféléket. Tavaly erről a terület­ről, nem számítva Ide a fűszerpaprikát, ötven vagon zöldséget értékesítettek. Legjobban a hagyma, a káposzta és a paradicsom jövedelmezett. Ezért e zöld­ségfélék nagyobb fokú termesztésére helyezték a fő súlyt. Műit évben ezt a környéket sem kí­mélte meg az aszály, s-lyos károkat okozott a növénytermelésben. A kerté­szet azonban ezúttal ls kitett magáért, 38 600 korona jövedelmet biztosított hektáronként a szövetkezetnek. — Hasonló jövedelmező termelési ága­zatunk a baromfitenyésztés — tájékoz­tatott 3siduliak János, a szövetk^et elnöke. — Nincs is baj a tojáseladással. Ez idén főképpen a tyúktenyésztésre sza­kosítjuk gazdálkodásunkat, de a malac­neveléstől sem állunk el. . Máshol komoly gondot okoz a közös baromfitenyésztés megteremtése, mert idényenként igen nagy az elhullás, a baromfi ezer számra néhány nap lefor­gása alatt csaknem teljesen kipusztul. Hogyan kerülték el évek óta ezt a ve­szélyt? — Kérdeztük a szövetkezet el­nökétől. A közelmúltban nálunk sem volt más­képpen. Hiába fáradoztunk, a rajta­ütésszerű kolerabetegség ellen nem tudtunk hatásosan védekezni. Ha a ko­lerát sikerült elkerülnünk, akkor a baromfi között uralkodó kannibalizmus pusztította az állományt. A betegségek ellenszerét azonban a tudományok se­gítségével megtaláltuk. Igaz, 5—6 ezer koronát kell fordítanunk a gyógyszerek­re, de a befektetés megéri, mert az állomány könnyen leküzdi a betegsé­geket. Leghatásosabb szerként a Sulfai­din és a Suifaginoxalin tablettákat hasz­náljuk. Ezek a gyógyszerek teljesen megakadályozzák a pestis terjedését. Az elnök ezután az öntözés jelentő­ségéről és rendkívüli hasznáról beszélt. Ezen a tájon sem lehet boldogulni ered-, ményesen öntözés nélkül. Ez Idén ezért 40 hektár cukorrépa és 40 hektár lu­cerna elárasztását Iktatták program­jukba. Az öntözés és a fejtrágyázás al­kalmazásával megkétszerezhetik a ter­méshozamukat. Tavaly ezen a téren a cukorrépánál kísérleteztek eredménye­sen. Olyan száraz talajba került a répa. hogy hetekig nem volt képes kibújni a magágyból. Ekkor jött az öntözés, alaposai) megáztatták a bevetett terüle­tet. Nyolc napon belül hozzáfog-hattak az egyeléshez s a mostoha időjárás el­lenére 270 mázsás hozamot értek el hektáronként. Igazuk van tehát a szövetkezetesek­nek, akik az Idén újult lelkesedéssel, a haladó agrotechnika ismereteinek fel­használásával, gyakorlati alkalmazásával Igyekeznek magasabb szintre emelni a mezőgazdasági termelést. (th) 1983. április 23 (Jj SZÖ 5 *

Next

/
Thumbnails
Contents