Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-30 / 89. szám, szombat

„...mint a tenger hullámzása!" O

lvasókonferenciára, könyvvitára készültek akkor s a felvázolt epizód mutatja, hogyan festett a könyvtárosnő hozzájárulása a gyakorlatban. Kulcsár Rezsőné már nyolc éve dolgozik a könyvtárban. — Vajon hány könyvet kölcsönzött ki a nyolc év alatt? — Már alighanem százezret.,.. — És hány könyvet olvasotí el? — Sokat. A könyvtárosnál ez létkérdés ... Hogyan is tudná' ajánlani a műveket, ha nem olvasná. Mindegyiket azért mégsem olvashatja el. Ilyen- , kor azonban kikéri az olvasó véleményét. A könyvtárak legmegbízhatóbb aktivistái, könyvterjesztői maguk az olvasók... A calovói könyvtári statisztika azt mutatja, hogy a legaktívabbak ezek közül is a gyerekek. Az olvasótábornok több mint a 60 százaléka gyerek s a gyermekirodalom szerény készleteinek mindegyikét évente csaknenj ötször kölcsönzik. A szlovák és a magyar nyelvű könyvek számaránya sem a legkedvezőbb ebben a könyvtárban. A város lakossága túlsúlyban magyar, az olvasók nagy-többségé is az, s a könyvtárban aránytalanul kevesebb a magyar könyv. Egy lakosra két korona értékű könyvet vásárolhatnak évente — ennyi engedélyezett. Ezt az ijsszeget •az EFSZ megtoldja. A regisztrált "olvasók számára ebből az összegből évente, az olcsóbbakból számítva két, a drágábbakból egy könyvre futja. Könyv tehát mégis csak van, hisz nem kevesebb, mint tizenöt könyv jut egy olvasóra. Ennek ellenére még ez a könyvkészlet is kevésnek bizonyul. Az olvasók több mint fele iskolaköteles, a gyermek és ifjúsági irodalom pedig csak egytizede a könyvkészletnek. A felnőttek igényeit sem mindig képes a könyvtár kielégíteni, hisz a könyvek többsége nem felel meg az olvasók anyanyelvének. Maradna tehát még az utolsó tényező az érdekesség. .. Több mint 10 000 korona értékű könyvet vásárolhatnak' évente, ez Igaz, csakhogy ezeket a könyveket nem vásárolhatják meg ott, ahol ők akarják.' A könyveket csak a Könyvesboltok meghatározott üzleteiben szerezhetik be, s itt persze mindig azokat kapják, amelyek egyébként nehezen kelnének el. ftprrí,'! „ „ „ YJ ízvári Lajos, a Dunajská Strev da-i Népkönyvtár igazgatója is panaszkodik a könyvek formális elosztása miatt... Győri László, a Dunajská Streda-i Könyvesbolt vezetője azonban, tnint mondotta, tanácstalan. Évente a legjobb esetben is csak Tavaly novemberben történt; havas és néptelen volt az utca, szürke és botongős. A calovói kilencéves iskola tanéri szobáiéba a hidegtől kipirosodott arccal, mosolygó nő lépett be. Könyveket hozott, Szimonov; Élők és holtak című művének három példányát... Az „alku" csendben és gyorsan ment, s a könyvtárosnő amilyen hirtelen jött, olyan váratlanul távozott. Jelentéktelen esemény — mondhatná bárki. A könyvtáros munkája azonhan ilyen — észrevétlen. 20—25 új magyar könyvre számíthatnak a könyvtárak, persze ezek sem mindig olyanok, amelyeket kedvel az olvasó. A könyvtár igazgatója, mint aki csak a biztatásra várt: — Tessék, itt van a polc. Hány könyv van rajta? (Gyorsan beleszámol a sorokba, majd rögtön abbahagyja.) Ennyi gyermek és ifjúsági irodalmam van. Kis olvasóink ezekre már rá sem néznek. Ha csak a legkisebbek nem. mert már úgy is tudják, mit találnak itt... A „Magyar Szépirodalom" felirattal ellátptt polc is igen foghljasan tátong. S amint Vízvári Lajos megjegyezte, a legjobb könyvek azokra a polcokra ritkán kerülnek vissza. A könyvtáros a legjobb könyveket általában kétszer látja, amikor újonnan kiadja, majd amikor — kézről kézre, járva, — ócskán kiselejtezi. A

galántai Járási Népkönyvtárban már sokkal jobb a felnptt és ifjúsági olvasók arányszáma; a gyerekek csak egy olvasóval vezetnek a felnőttek előtt. Könyvkészletük teljes mértékben ki van használva, bár a mezőgazdasági irodalomból leginkább csak a szőlészeti és gyümölcsészeti szakkönyvek mennek. Hét szakképzett könyvtáros is működik a jérás területén. A Példás Népkönyvtár cím elnyeréséért meghirdetett országos versenyben eddig négy könyvtárat már kitüntettek, köztük a galántait is, s három népkönyvtár a kerületi nemzeti bizottság kitüntetésében részesült. Annál csodálatosabb, hogy a járásban és GalSntán is csak alig több, mint 90 fillér értékű könyvet vásárolhatnak a könyvtárak egy lakosra. Ez még a kevésnél ls kevesebb. Simon. Milan igazgató hangja szinte beleremeg panaszába: — Két nyelvű könyvtárunk van. ami csaknem annyit jelent, mint két könyvtár, egymás mellett. Ha olvasóink kívánalmainak eleget akarunk tenni, akkor ugyanazt a könyvet két példányban, magyar és szlovák nyelven kell megvásárolnunk, csakhát ilyen költségvetés mellett...?! A galántal népkönyvtárnak még két fiókkönyvtára is van: az egyik Nebojsán, több mint ezer könyvvel. Száz éves a Matica Slovenská A Matica Slovenská dolgozói már lassan egy éve készülnek arra, hogy méltóan megünnepelhessék a legrégibb szlovák kulturális intézmény megalapításának 100. évfordulóját. A Matica Slovenská századik születésnapját az idén augusztusban ünnepeljük Az előkészítő időszak első legfontosabb eseménye a Matica Slovenská tevékenységével foglalkozó három napos tudományos konferencia volt. E konferencián kulturális életünk kiváló kulturális személyiségei tartottak beszámolókat. Egy további akció lesz a martini Szlovák Nemzeti Múze-imban megrendezésre kerüli „A Matica slovenská 100-éve" című kiállítás. E kiállítás feladata, hogy szemléltetően ismertesse a Matica Slovenská keletkezésének, tevékenységének és jelentőségének állomásait a legrégibb időktől napjainkig. E kiállítás bemutatja a látogatónak, milyen tevékenységet fejtett ki a Matica Slovenská különösen a szociális és nemzeti elnyomás idején. E kiállítás egyben szemléltető képet ad a szlovák nép szociális és kulturális életéről, vala~mint a kizsákmányoló uralkodó osztályok ellen vívott harcáról. A százéves évforduló alkalmából több publikáció is megjelenik a Matica Slovenskáról, többek között Matica Slovenská képekben és a költészetben. Sok külföldi látogatót várunk a Matica-ünnepségekre, könyvtárak, kulturális intézmények, ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozóit. Már több külföldön élő honfitársunk is bejelentette részvételét. Ez átlagos eredményeket ér el. A másik (Hody-ban) egyáltalán nem működik. Hogy ki a könyvtáros Hody-ban, azt senki sem tudja, pedig a könyvnek itt is szükségét érzik. Most, hogy a Könyvesbolt kiküldte a könyveket a községekbe, a hodyiaknak is küldött, s Iám ennek az akciónak is megvan a jelentősége. Ján Grel, a helybeli EFSZ gépesltője ezt Igy fejezte ki: — Kaptunk most könyveket, átnéztük őket, s amelyek érdekesek, meg is vesszük. Igy reagálnak az olvasók e könyvre. ha kapcsolatba kerülnek vele. A dolgozók segítőtársat látnak a könyvben, s mi ezt kellőképpen nem mérlegeljük. — A galantai Könyvesboltban az idei könyvhónap első felében még egyetlen magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyvet sem lehetett beszerezni s csak az SZNT illetékes osztályának beavatkozására változott meg a helyzet Falusi könyvtáraink legdöntőbb feladata pedig éppen a mezőgazdaság segítése. Tíotló Máriával, az okoči könyvtár vezetőjével vettük sorra ennek lehetőségeit. A könyvtár, mint a legtöbb községben, itt is az iskola egyik osztálytermében két- szekrénybe van bezsúfolva, így itt egyelőre csak kölcsönzésről lehet szó. Az új kultúrházban már talán olvasótermük is lesz. — Olvasnak szépirodalmon kívül mást is, mondjuk mezőgazdasági szakkönyveket? A válasz' tagadó: — Kecsketenyésztéssel már. aligha foglalkozik valaki, s a ml könyvtárunkban csak ehhez hasonló „szakkönyveket" találhat. A szövetkezet elnökének pedig magának több könyve, van, mint itt az összes egybevéve, s ami a mezőgazdaäSgf szakirodalmat illeti, nála elsősorban a legújabbak vannak meg. • — Megkíséreltem már mezőgazdasági szakkönyvről egyszer olvasókonferenciát rendezni úgy, mint azt a szépirodalmi termékekkel csináljuk. de hát mondja, mezőgazdasági szakember vagyok én ...? A vita végére tehát pontot tehetünk. A könyvtárosok munkájukban gyakori esetben segítség nélkül állnak. A falusi könyvtárak szakirodalomkészlete nem elégíti ki a keresletet. Elegendő anyagiakkal sem rendelkeznek mindenütt, s a könyvtárak feltöltése is formális, nem felel meg a lakosság nyelvi összetételének. K

önyvtáraink fontos tényezője: a könyvtáros. S ha a könyvterjesztés terén sikerekről beszélhetünk, akkor az ,eIsősorban a könyvtárosok érdeme, csakhogy a könyvtáros munkája, amint Varga Mihály, a büci EFSZ agrőnomus-könyvtárosa mondotta, már olyan, hogy sosem tudjuk mikor kielégítő. A könyvek érdekében sohasem tehetünk eleget. A könyvtáros munkája lassú, türelmes munka, mint a tenger hullámKOBÁK KORNEL A közelmúltban tartották a fellebviteli tárgyalást D A. Siqueirose mexikói kiváló festőművész és hazafi ügyében, akit jogtalanul vetettek börtönbe. A világ haladó emberisége e nagy művész kiszabadítását követeli, hiszen egész életét a békéért és a mexikói nép jobb életéért vívott harcának szenteli. Képünkön a művész szociális témájú „Bányászok" című alkotása. (ČTK - felv) GYÜRE LAJOS: Jöjj napocska várunk nagyon, süss le ránk egy kisablakon. Hozz meleget riigyf akasztót, sarkig tárunk minden ajtót. Lágy trillákkal, madárdallal, köszöntünk az új tavasszal. A határban hangos ének, a parasztok mind dicsérnek. OZSVALD ÁRPAD Napocska A virágok és a házak, meg a karcsú rózsaszálak Kinyitják a kis kelyhüket, benned lelik csak kedvüket. Vízzel telnek az erecskék, megjönnek a vándor fecskék. A gólya is megtér szépen fészket rak az új kéményen. Jöjj napocska, nézz hát körül, jöttödnek Itt minden örül. És ha itt Jársz, tér) be hozzánk. Süsd pirosra a mi orcánkl Hit Hiszem: az ember nem azért született a világra, hogy összetéve két kezét a semmit őrölje ujjain. A kimondott szó nem elég, nem elég csak a biztatás, fogd meg a szerszám hűs nyelét, Voltaire Candide-ja kertet ás. í N V/////////////////////////^^^^ A KULTtJRA APOSTOLA A Krasznojarszki villanyerőmű gátja a víz beömlssztése után (O. Velejszki

i és VI. Dobrovoiszkij rajza.) A könyvtáros munka is hivatás. Hivatás azok számára, akik annak tekintik. Mert gépiesen, csupán adminisztratív módon is elvégezhető e munka. Jön az olvasó, kiválasztja vagy kéri ezt és ezt a könyvet, a könyvtáros kikeresi, bejegyzi, átadja és kész. Kérem a következőt... I Az Ilyen könyvtáros számára ez' a foglalkozás nem jelenthet hivatást. Mikor jelent azt? Ha könyvtáros nemcsak igyekezetet, hanem szivetlelket, nevelőkészséget, pedagógiát is „vegyít" munkájába. Természetesen ehhez nem elég csak a polcokon sqrakozó könyvek jegyzékének ismerete. Tudni kell, ki az olvasó, kb. mit olvasott már, mit olvas szívesen és mi van a könyvek díszes borítólapja mögött, vagyis milyen a tartalom. Az ilyen könyvtároskodásra nem mindenütt, de vidéken igazán kedvező alkalom adódik. Általában kicsi a könyvtár és az olvasótábor sem nagy. A könyvtáros ismerheti falubelijeit, tudhatja, kinek mi a veszszőparipája, mi az, amiről a legszívesebben hall vagy olvas. A lényeg pedig tulajdonképpen csak ezután következik: a könyvtáros egyre igényesebb, színvonalasabb könyveket javasol az olvasónak, hogy ezzel szellemi, értelmi gazdagodását szolgálja. — Igen ez a 1ó könyvtároskodás titka, értelme, célja! — mondaná most Kovács István gemeri pedagógus, mint ahogy ottjártunkkor rövid eszmecserénk után ls leszögezte. S miután Kovács elvtárs mindezt jól tudja, nem véletlen, hogy eszerint is cselekszik. — Na jó, — mondják a beavatottak — könnyű a könyvtárosnak olyan faluban, ahol a virágzó kulturális élet élő hagyomány, ahol már 50 éve villanyárammal világítanak, ahol mái «zfiz éve a környéken párját ritkító dalárda működött, ahol a Csemadok, a CSISZ, • a vöröskereszt, a testnevelési egyesület egymással vetekszik. Ebben is van igazság. Viszont egy dolog Gemeren is tény marad: megfelelő szervezés és propagandamunka nélkül nem lenne annyi könyvbarát a faluban, mint amenynyi van. A könyv hónapjában nem véletlen, hogy az országjáró riportert a könyvterjesztő munka érdekli. Ez Is szerves tartozéka a könyvtároshivatásnak. Kovács István pedagógus pedig nemcsak a fentiekért jó könyvtárosa a falunak, hanem mert a könyvterjesztést is szívügyének tekinti. Módszerei nagyon is figyelemre méltóak Csak egyet említsünk: diákjainak kötelező a rendszeres olvasás, s amikor könyvet választanak maguknak, a kiszemelteket Kovács elvtárs még egy-két kötettel megtoldja, mondván: olvassanak a szülők és a szomszédok ls. És a kis diákok viszik a könyveket, maguknak a szülőknek és a szomszédoknak. A második, harmadik alkalommal már a szülők és a szomszédok maguk kérik a diákokat: hozzátok ám nekünk is! Kovács elvtárs a könyvárusltásról sem feledkezik meg. Bódi Bertalan kollegájával évente átlag 200 kötetet adnak el a könyvhónap, a CSSZB-hónap, szülői értekezletek, iskolai évzáró stb. keretében. Ha figyelembe vesszük, hogy a községben közel 300 család lakik, más falvakhoz viszonyítva ezt szép eredménynek mondhatjuk. Hosszan méltányolhatnánk még Kovács elvtárs könyvtárosi munkáját. Tanítói teendői mellett sok idejét elrabolja a könyvtár azaz nem is rabolja, mert ő nem tartja időrablásnak. Számára a könyvtároskodás fs éppoly hivatás, mint a tanítás. (szó) 1963. március 3ö, * £jj SZÖ %