Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-30 / 89. szám, szombat

TUDÓSÍTÁS A FÜLÖP-SZIGETEK RŐL | JUGOSZLÁVIÁI TUDÓSÍTÁSUNK Szovjet segítséggel igazgatója. — A modernizáľtís meľyet ugyancsak szovjet első részének megvalósítása szakemberek dolgoztak ki. jelentősen éreztetni jogja ha- Már meg is kezdődött az épl­, . ,..,• . . • i «. • tását a termelési eredmények- tése. A szükséges berende­RIOaerniláiiáK 3 Z@n(Cdl KOnOKOmDiniIOt ben, az egész terv kivitelezé- zéseket a Szovjetunió szállít­se pedig többszörösére növe- ja. A „Zselezara Zenica" ju- a gyár igazgatósága nagyra li az acél, az öntöttvas és a A jugoszláv és a szovjet goszláv vasmű dolgozói becsült és elfogadott. hengereltáru gyártását. szakemberek szoros együtt­minden helyet elfoglaltak a A modernizálás után 3,5- IJj asonló nagy elismerés- működésben folytatják szá­kombinát tanácstermében, szeresére növekszik a gyár 4 1 sel fogadták a lukavaci mos energetikai, kép- és ko­amikor Grigorjan leningrádi termelési kapacitása, ugyan- Borisz Kidrícs kokszolóipari hóipari s egyéb ipari létesít­mérnök ismerLette a terveket, akkor 20 százalékkal csök- kombinát új kokszolókemen- menyek műszaki tervének ki­hogyan fogják szovjet szak- ken a munkások száma. Ter- ce-blokkjának építési tervét, dolgozását. B. laraszov emberek segítségével moder- mészetesen a termelési ön- ajMMm nizálni a zenicai kohókom- költségek is kisebbek lesz- r * " - - ' - \ I-^'^IINIÍMÍ binát első részlegét. Az üzem nek. Vjl, ^ 4 • „ w Ä­. kibővítésén már nyugat-eu- Ha ma valaki bejárja az % * t rópai cégek is dolgoztak, ám üzem zajos részlegeit, elbe- * lüi á az eredmények nem elégítet- szélget a mérnökökkel és a ték ki a jugoszláv kohászo- legjobb dolgozókkal, az izzó kat, akiknek legfőbb érdekük vas formálóival, mindenütt a termelés gyors növelése. meleg szavakat és elismerést Az utóbbi időben jugoszláv hall a szovjet népről, a szov­—szovjet szerződés alapján jet szakemberekről akik szí­szovjet szakemberekre bízták vesen megosztják tudásukat a zenicai kohókombinát át- és tapasztalataikat jugoszláv alakítási tervének kidolgozá- barátaikkal, sát és megvalósítását. A le- — A jugoszláv szakemberek ningrádi Gipromez munkatár- nagyra becsülik a Zselezara sai sokat időztek a kombinát- Zenica korszerűsítést és bőví ban, helyszínen tanulmányoz- tési tervét, amelyet szovjet ták a viszonyokat, meghall- szakemberek dolgoztak ki gatták a szakemberek és a Érdekes és nagyon gazdasá munkások véleményét és íme gos terv — mondotta Rade — elkészült a terv, melyet Bosics elvtárs, a kombinát Szplit, Jugoszlávia fontos kikötője az Adriai-tengeren. KUBAI KÉPRIPORT Cj felhőkarcolók Havanna TVT ilyen a mai Kuba arca? Havanna mérhetetlen körvonalai, háztömbóriásai? A kubaiak, az egyenruhába öltözött, géppisztollyal felsze­relt miliclonáriusok, az embe­rek szívélyessége az idegenek­kel szemben — ez Kuba? Vagy a forradalmat dicsőítő lakosok ezreinek elragadó tüntetései tükrözik a mai Ku­ba arcát? Mindez csak egy része Kubának. ® A múlt súlya alatt... Kuba népe jelenleg nehéz harcban veti le félgyarmati múltját. Egyik maradványa az írástudatlanság. Következmé­nyeit nehezen képzelhetjük el. Ez a kultúra mélypontját, a tudomány elmaradottságát és a szakemberek fájdalmas hiányát jelentette. Ma #nár más emberek állanak az új gépek mellett. Nem kezelik azokat még hiba nélkül, gyá­rán üzemzavar áll elő... A kubaiak azonban megértik, hogy egyetlen útjuk a szocia­lizmus, még akkor is, ha a múlt terhe, az USA diktálta gazdasági zárlat és az állan­dó inváziős fenyegetés meg is nehezíti ennek elérését. • Felébred a közösségi érdek tudata Kuba életében mélyenszán­tó szociális változás jut kife­jezésre. Olyan folyamat ez, amely az embereknek új men­talitást ad. A mai Kuba tanul, dolgozik. Erre több példa mu­tat. Vasárnaponként a kubai nőszövetség több ezer tagja Palma Soriano és Santiago de Cuba városokból a „Juan Ma­tos" nevű palmai népi gazda­ságban aratja a gyapotot. Vil­ma Espin, a szövetség elnök­nője ls részt vesz a munká­ban. Pinar del Rio tartományban 3500 munkás önkéntesen vál­lalta a rizsaratást. Az utolsó mozgósítás óta minden vasár­nap a munkások tízezrei díj­talanul segédkeznek a termés betakarításánál. Az asszonyok és az ifjúság serege heteken át a mezőkön foglalatoskodik. Oj szellem mutatkozik meg, amely csak a szabad Kubában képzelhető el. ® Meghonosodik a munkaverseny Santiago de Cuba frissítő­italokat gyártó üzemében új munkanormát állítottak fel. Nyolc óra alatt 59 200 palac­kot töltöttek meg, tehát 1000­el többet, mint a csúcsnorma megkíván. A „Nico Lopez" havannai kőolajfinomító mun­kásai voltak az elsők az or­szágban, akik az évi termelé­si tervet 45 nappal előbb tel­jesítették. Követőkre találtak a gyárakban, műhelyekben, népi gazdaságokon és az ál­lami kereskedelemben ls. A sajtó naponta ad hírt az újabb termelés! sikerekről. A tisz­telettáblán legutóbb Santiago de Cuba dohánymunkásai, Cienfuegos vasutikocsi-javitó­tengerparti negyedében. (ČTK — TASZSZ felv. j műhelyének dolgozói, Las Vil­lás tartomány bőrmunkásai és a havannai csokoládégyár dol­gozóinak nevei díszelegtek, leiszavuk: többet és jobbat termelni! © Tanulnak a tömegek Orienteban a Nemzeti Föld­munkás Szakszervezet tarto­mányi tanácsa 92 000 munkás elhelyezését készítette elő a cukornádaratás Idejére és vá­góbrigádokat szervezett. „Le­gyen ez az aratás az eddigiek­nél legnagyobb arányú és je­lentse szocialista forradal­munk újabb sikerét" — mon­dotta Armando Acosta pa­rancsnok, a „Luis Enrique de la Paz" népi gazdaság gyű­lésén. A súlypont a munka megszervezésén nyugszik, a kormány és a szakszervezet ennek a kérdésnek nagy fi­gyelmet szentel. Pinar del Rio tartomány különböző kiképző központjá­ban a mezőgazdasági és állat­tenyésztési technika tanításá­ra 66 népi tanácsot alakítot­tak. A kiképzőtanfolyamra 14 500 munkás jelentkezett. ® A testvéri segítség erőt ad Legutóbb hat szovjet hajó futott be Havanna kikötőjébe. Az ipar és mezőgazdaság szá­mára szolgáló technikai be­rendezéseket, teherautókat és élelmiszert hoztak. A „Baltl­ka" nevű hajón 389 kubai fő­iskolai hallgató érkezett visz­sza hazájába szovjetunióbeli kiképzés után. 344 technikust az iparügyi minisztérium mindjárt alkalmazott, 45 pedig mint szakértő a közlekedés­ügyi minisztériumban nyert elhelyezést. Megérkezésük után a diákok egyhangúlag kijelentették: „A szovjet elv­társak testvérekként kezeltek bennünket. Önzetlen segítsé­güket sohasem felejtsük el. Elsajátítottuk az új technikát és ezt hazánk szocialista épí­tésének szolgálatába állítjuk. Megerősödött bennünk a szo­cialista táborhoz való tartozás érzete." „Szociális egyenlőség nem létezik kulturális egyenlőség nélkül" — jelentette ki Jósé Marti, kubai szabadsághős. Ugyanezen jelszó alatt ült össze Havannában Kuba első kulturális kongresszusa. A kormány a kongresszus javas­lata alapján elhatározta, hogy további 5000 középiskolásnak nyújt ösztöndíjat, akik tech­nika! pályára vagy az orvosi tudomány elsajátítására ké­szülnek. © A jövő a szocializmus Kuba dolgozik és tanul. A szigetország a szocializmus­hoz vezető út kezdetén áll. Azonban példát mutat Latin­Amerika népeinek. Bebizonyí­totta, hogy hála a kubai nép elszántságának és a szocialis­ta országok segítségének, az USA nyomása ellenére is megtalálta a boldoguláshoz vezető utat. HERMANN BURKHARDT A szabad Kuba dolgozik és tanul MIÉRT? getlenségtől megmámorosod­va eleinte nem ellenezték azt a szerepet, amelyet „védnö­keik" szándékoztak játszani. Még akkor is reménykedek, hogy végül győzni fog az amerikai mintájú demokrácia, melynek imádatára tanították őket, amikor bebörtönözték a hukbalahap vezetőit és reha­bilitálták a volt kollaborán­sokat. A hidegháborús front meg­teremtésén fáradozó Washing­tonnak esze ágában sem volt felszámolni délkelet-ázsiai bá­zisát. Elfogadták a Bell-tör­vényt, melynek az volt a cél­ja, hogy a Fülöp-szigetek gazdaságát harminc évre az Egyesült Államok gazdaságá­hoz kösse. A kormány telje­sen Washingtontól függött, nem tehetett mást, mint bele­egyezett a Bell-törvénybe. Ez­zel utat nyitott az amerikai áru ellenőrizetlen beözönlése előtt, ami néhány év alatt bomlást okozott az ország gazdasági életében. Az ame­rikaiak ezen felül még az „egyenjogúságot" is kicsikar­ták: a Fülöp-szigetiekkel „egyenjogúan" aknázhatták ki az ország természeti kincseit. Az Egyesült Államok; kül­ügyminisztériuma ma már azt is megszabja, kivel barátkoz­zék és kivel legyen ellensé­ges viszonyban az ország. Ki­zárt dolog, hogy jó viszony­ban lehessen a Kínai Nép­köztársasággal, vagy a Szov­jetunióval. Kubában veszélyes vetélytársat kell látnia, nem pedig amerikai járom alól felszabadult országot. A Fü­löp-szigetiek nem keresked­hetnek kommunista országok­kal, s ez nagyon megfelel a piac urainak. Egy cseppet sem izgatja őket, hogy a Fü­JELLEGZETES FÜLÖP-SZIGETI HALÁSZTELEP Különös jelkép: Macapagal túszai elsősorban a hukba­lahap mozgalomhoz tartozó hazafiak, akik a Fort Mac Kinley erődbörtönben síny­lődnek ... A börtön pedig annak az amerikai elnöknek emlékét hirdeti, aki egykor kijelentette: „ ... a Fülöp­szigetek lakói hálával fognak emlékezni arra a napra, ami­kor Isten Manilánál győze­lemre vezette az amerikai fegyvereket." HANS CROSBY HALASAK? UGYAN löp-szlgeteken van a világ legalacsonyabb külkereske­delmi indexe: mindössze évi 40 dollár jut egy emberre. A gyarmati rendszer és a hidegháború következményeit leginkább a munkások és a parasztok sínylik meg. Ezért lettek szervezeteik a háború után a reakció céltábláivá. A Munkaszövetség szerveze­teinek szétverése és a huk­balahap mozgalom elnyomása után ez a „veszély" is el­múlt. A hivatalos szakszerve­zeti tevékenységet a kommu­nizmus elleni harc egyik for­májának tartják. A „megsze­lídített" szakszervezetek biz­tosítják a társadalom veszé­lyes rétegének ellenőrzését és a kívánt keretek között tartását. A Fülöp-szigetek legna­gyobb szakszervezete a Szak­szervezeti Kongresszus tagja a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének és az Egyesült Államok bőkezű támogatását élvezi. A szak­szervezeti emberek is az Egyesült Államokban kapnak „kiképzést",... Amerikai lovag Garcia volt köztársasági elnök álnacionalista jelszava: „mindenekelőtt a Fülöp-szi­getiek" megijesztette az ame­rikai beruházókat ős üzlet­embereket. Korunk lovagjá­vá, a korrupció sárkányának megölésére elszánt szent Györggyé nyilvánították Dios­dado Macapagalt, a Liberális Párt tagját, a jelenlegi elnö­köt, aki elnyerte a mindig amerikabarát katolikus egy­ház támogatását. A Macapa­gal elnökké választását keresztül vivő egyházi párt, a „Nagy Szövetség" saját em­berét, Emmanuel Pelaezt ül­tette az alelnöki székbe. Macapagal nem aratott döntő győzelmet a választá­sokon, mert a nacionalisták­nak az alsóházban jelentős többséget, a szenátusban pe­dig egy szótöbbséget sikerült biztosítaniuk. Az új elnök már 21 nappal a hivatalba lépése után meg­szüntette a valutaműveletek ellenőrzését, aminek követ­keztében leértékelték a pesot. (1 dollár: 2 peso helyett, 1 dollár: 3,5 peso-ra zuhant az árfolyam.) Ez természetesen maga után vonta az amerikai katonai építkezések költsé­geinek csökkenését, arról nem is szólván, hogy köny­nyebbé vált az amerikai be­ruházások viszautalása és a külföldi társaságok profitki­vitele. Ez egyben nagy csapás a fiatal hazai iparra, mely a valuta ellenőrzés megszünte­tésével teljesen védtelenné vált. Macapagal abba is bele­egyezett, hogy a SEATO ke­retében veszélyes helyeken állomásozzanak a hilöp-szige­ti csapatok, például Dél-Viet­namban. Székfoglalójában azt is bejelentette, hogy „hadat üzen a hukoknak", mire 300 millió dollár kölcsönt kapott az amerikai és a nemzetközi bankoktól. A liberálisok, akiknek a nyála is összefolyt annak láttán, hogyan hará­csolnak a nacionalisták, most féktelenül örülnek. A. hódítók és a „felszabadí­tók ellen hősies harcokat Vívott hukbalahap független­ségi mozgalom részvevőit most halálbüntetéssel vagy életfogytiglani börtönbünte­téssel sújtják, bár lázadásért a törvény szerint a legna­gyobb büntetés tizenkét évi fegyház. A függetlenségi har­cosok közül sokan már töb­bet ültek börtönben, mint az 1945 után elítélt háborús bű­nösök. H atvan évvel ezelőtt, ami­kor az amerikai csapa­tok felszabadították a Fülöp­szigeteket a spanyol uralom alól, William Mec Kinley, az Egyesült ÁllamoV. elnöke ezt Irta alkonzulának, William Howard Taftnak: „Hiszem, hogy a Fülöp-szigetek lakói hálával fognak emlékezni ar­ra a napra, amikor Isten Ma­nilánál győzelemre vezette az amerikai fegyvereket." A politikai függetlenség még nem vált valósággá, ami­kor újra háború tört ki: Ja­pán, az Egyesült Államok im­perialista vetélytársa meg­hódította a Fülöp-szigeteket. A nép erős ellenállást fejtett ki. A szabadságharcban so­kan visszanyerték hitüket és önbizalmukat, s igazi füg­getlenséget követeltek, a szá­nalmas bohózat helyett. Hukbalahap A hukbalahap ellenállási mozgalom, mely együttműkö­dött az amerikaiaktól szer­vezett partizánosztagokkal, lidérces, réme lett a japán megszállóknak. A háború után a hukbalahap mozga­lomban egyesültek azok, akik gyökeres reformokra töreked­tek. Munkás- és parasztszer­vezetek alakultak, hogy a de­mokrácia és a társadalmi igazságosság alapjáira épít­sék a nemzet életét. Az ame­rikaiak és szekértolóik (a nagybirtokosok, a zugpoliti­kusok és az egyház) úgy gon­dolták, elérkezett az idő, hogy leszámoljanak a radiká­lisokkal. A háború utáni események­ben döntő része volt az amerikai csapatok állandó jelenlétének. A Fülöp-szige­tiek a harcokban kivívott füg­0] SZÖ 522 * 1983- március 21.

Next

/
Thumbnails
Contents