Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-29 / 88. szám, péntek

A hazai filmgyártás erősen képviselve van a mozik heti műsorában. Ez érthető is, hiszen péntektől megkezdődik a csehszlovák filmek fesztiválja, melyen a legújabb hazai alkotások szerepelnek. Közéjük tartozik Jozef Pinkává Vakáció Minkával című egész estét betöltő gyermekfilmje is, melynek központi hőse egy Minka névre hallgató lovacska, meg pártfogói, a szövetkezeti falu gyerekel, Nos, ami a filmet illeti, eléggé átlagos mű, történetéből hiányzik a nélkülözhetetlen izgalom. Megjelenik előttünk egy eszményi szövetkezeti falu, mintagazdaság, amelyben az emberek jól élnek és hódolnak a technika vívmányainak. Az elnökre a szó szoros értelmében rátukmált ló áll az események homlokterében. Egész gyermekhad gondoskodik róla, ápolja csinosítja (samponnal mossák), s előre örülnek a szünidőnék, amit kinn tölthetnek táborozással, természetesen Minkával. Ez az első rész valahogy jobban sikerült. Természetesen hat a gyermekek viselkedése, a táborozáshoz szükséges kellékek előteremtése, a szünidő izgalmas várása. A második résznek, szerintünk, az a hibája, hogy a film alkotói nem használták ki a téma adta lehetőségeket a sátorélet izgalmainak ecsetelésére. Érezhetően kidomborodnak bizonyos pozitív momentumok a filmben, érezzük a közösségi szellem erejét, a tettvágyat, a felelősségérzet kialakulását, ám lebilincselő, izgalmas epizódok nélkül egy ilyen filmalkotás elveszti vonzóerejét. Kezdő rendező sikeres debütje a Zsáknyi bolha a mennyezeten című két filmnoveltóból álló alkotás. Véra C'hyttlOvá, a )ól induló rendező mindkét novellájában lélektani témához nyúlt, s hasonló örökké felszínen tartott kérdéseket vett bonékés alá. Ne gondoljunk valamilyen erkölcsprédikáló filmre — még a gondolata ls távol van alkotójától. Filmjének szereplői mai fiatalok, hús-vér emberek, akik bizonyos ideálokat keresnek vagy hajszolnak. Sikerül-e megtalálniuk az eszményképet, az élet célját, felismerik-e idejében az élet szépségét — ez rendkívül komoly kérdés, s a íilm nem.,is formál jogot az eldöntésére, hanem fellebbenti a fátylat az élet céljáról, útmutatót ^ad, melyet követve a fiatalok elkerülhetik az életben gyakorta élőforduló buktatókat. Véra Chytilová sikerrel indult el pályáján. Alkotására jó pszichikai meglátások jellemzők. Ami a felvetett problémák belső elemzését illeti, itt már nem sikerült mélyebbre hatolnia az emberi lélek titkaiba. En- j nek ellenére filmje az utóbbi idők, egyik legjobb hazai alkotása. Akinek Havanna táncol közös csehszlovák—kubai film. Története, — egy ellenforradalmi szabotázs és szökés — a hagyományos álarcos felvonulás színpompás környezetébe Illeszkedik. Régi barátok találkoznak, akiknek sorsa különféleképpen alakult, s a forradalom győzelme után ismét összetalálkozhattak, hogy építsék a mát. Csak egyikük útja vált el a többiétől, a gazdag Luisé, aki árulója lesz egykori közös ügyüknek. Maga a történet erősen át van szőve retroszpektív elemekkel. Az emlékezés nyomán képet kapunk egyes hőseinek jelleméről. A film 'legérdekesebb részei a tömegjelenetek, egyébként nem köti ie a néző érdeklődését, mert meseszövése vontatott, széteső. Stanley Kramer amerikai rendezőt eddig A megbilincseltek című filmjéből ismertük, bár nem egy filmje világsikert aratott külföldön. Most az 1925-ös hírhedt „majomper" megfilmesített történetet láthatjuk Stanley Kramer rendezésében az Aki szelet vet című filmben. Alakjai nem költöttek, csak a nevüket változtatták meg. A Tennessee állambeli Dayton városka középiskolájában a darwinizmus hirdetéséért perbe fogott tanár és a „bibliarajongók" elvakult, fanatikus tömegének erőpróbájában, a két nagy jogász, a vádló és a védő szellemes, dialógusokban bővelkedő heves szócsatájában a gondolat szabadságáért, a szabad gondolkodás jogáért folyt a küzdelem a középkori felfogások mételye ellen. Az ügyvéd érvei hatottak, bár a tárgyalóterem légkörére nem a vádlott ártatlanságának vagy bűnösségének bebizonyítása, hanem az ügy társadalmi üggyé válása hatott. Ezért hozott a bíróság enyhe ítéletet — pénzbüntetésre ítélte a darwinista tanárt. Kramer filmje a demokratikus amerikaiak hangját szólaltatja meg egy — az amerikai filmekben előszeretettel alkalmazott — bírósági tárgyalás keretében. A gondolkodás szabadsága, a meggyőződéshez való jog — az olyasmi, amiért érdemes kockázatokat vállani a dollár birodalmában, ahol a> nagy pénzeszsák és ma a hidrogénbomba urai fittyet hánynak a tömegek véleményének — ez a film kicsengése. Spencer Tracy remek Drummondján, Fredric March Harrison Brady (a valóságban Bryan külügyminiszter volt) szellemes alakításán kívül Gene Kelly, a népszerű táncos cinikus újságírószerepe tetszett leginkább. L. L. A legkeményebbnél is keményebb gyermek örökbefogadását engedélyezi s előírja, hogy mielőtt a bíróság az örökbefogadásról döntene, a gyermeknek legalább három hónapon keresztül az örökbefogadó gondozásában kell lennie. A kiskorú gyermekek örökbefogadására vonatkozó többi előírás nem változik, mivel a gyakorlatban bevált. Ami a gyermekről való gondoskodást illeti, az eddigi előírások helyesek. Ezért komolyabb változásokra ezen a téren sem kerül sor, s továbbra ls érvényben marad az az elv, hogy a kiskorú gyermek s esetleg a nagykorú, de még tanulmányait folytató gyermek szülei kötelesek hozzájárulni személyes szükségleteinek fedezéséhez, nemcsak anyagi, hanem a kulturális szükségletek biztosítása terén is. A házasság felbontását illetőleg továbbra is azt a nézetet valljuk, hogy a házasság megszűnésének egyetlen természetes oka a halál. Ennek ellenére nem azonosítjuk magunkat az egyházi dogmákkal, amelyek szerint a házasság felbonthatatlan szentség. Sok esetei ismerünk, főként a bírósági gyakorlatból, amikor a házasságban olyan elhidegülés állott be, amelyet már semmiképp sem lehet áthidalni. Ilyenkor csak egy kiút marad — a házasság felbontása. Az ilyen házasság nem teljesíti társadalmi funkcióját, szenvedéssé válik egyrészt a házastársak számára, másrészt az ilyen zaklatott környezetben felnövő kiskorú gyermekek számára is. Ezért nem érdekünk, hogy erőszakkal — de Jure — a házastársakat együtt tartsuk, amikor a házasság de facto már megszűnt. A bíróságoknak azonban továbbra is alaposan meg kell vizsgálniuk és szigorúan kell elbírálniuk a válás okait s a házasság felbontását csak akkor engedélyezhetik, ha az minden tekintetben indokolt. Ezen a téren az új törvényjavaslat bizonyos változásokat tartalmaz. Valamelyik fél hibájából felbontott házasság vagyoni és anyagi-jogi következményeit elhagyja. Az adott fél hibájának megállapítása kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a társadalomra erkölcsi hatást gyakoroljon, de csak akkor mondják ki, ha a házasfelek egyike ezt kifejezetten megkívánja. így a bíróság felbonthatja a házasságot akkor is, ha a kérelemhez az ártatlan házastárs nem csatlakozik. Eddig csak egyes esetekben kerülhetett sor ilyen döntésre. A válás kimondásánál az egyedüli szempont az, hogy a házasságnak a társadalom szempontjából van-e jelentősége vagy sem. A társadalom érdekét a házasfelek egyéni érdekei fölé kell helyezni. Ezért a házastársak között az eltartási kötelezettség megítélésénél is a bíróságnak elsősorban azt kell megvizsgálnia, hogy J az elválasztott fél rászorul-e a másik ( fél anyagi támogatására, s ezt az eltartási kötelezettséget a bíróság kimondja tekintet nélkül arra, hogy > melyik a hibás fél. Ez megfelel a szo- ' cialista társadalom szabályainak. Erkölcsileg azonban nem volna helyes, j ha az elvált férjet tartósan tartásdíj fizetésére ítélnék. Ezért a törvényjavaslat megszabja, hogy a tartásdíj flzetését nem lehet a válás után három ( évnél hosszabb idő tartamára meghatározni s csak kivételes esetekben i lehet e kötelezettség tartamát meghosszabbítani A családjogról szóló törvénynek új < rendelkezései összhangban állnak tár-! sadalmunk szocialista erkölcsével s ( ezért várható, hogy a dolgozók azokat kedvezően fogják értékelni és i hozzászólásaikkal elősegítik a tör- ; vényjavaslat további tökéletesítését.! ALEXANDER VIETOR, a bratislavai járásbíróság tanácselnöke • HOGYAN VALÖSlTOTTAK MEG A GYÉMÁNTOK ELEMZÉSÉT? HOGYAN KELETKEZETT A XX. SZAZAD ALKÍMIÁJÁNAK CSODÁJA? Ha részletesen szeretnénk felelni kérdéseire — jegyezte meg Leonyid Fjodorovlcs — egész regényt kellene írnom. A regényben emberi tragédiákról lenne szó, keresésről, csalódásokról és végül a felfedezés öröméről. Azóta, amióta a tudósok tudják, hogy a gyémánt és a grafit testvérek, a szén alfajai, mesterséges úton próbálják a gyémántot előállítani. A tudósok megállapították, hogy a grafit és a gyémánt fizikai tulajdonságai különbségét a szénatomok kristályrácsának eltérő elrendezése okozza. Ha a szén atomjai oktaédert alkotnak, és egyforma távolságban vannak egymástól, gyémántról van szó, ha azonban az atomok rétegekben helyezkednek el, akkor grafitról beszélünk. • HOGYAN LEHET MEGTUDNI, MI OKOZZA AZ ATOMOK KÜLÖNBÖZŐ ELRENDEZÉSÉT? A számítások bebizonyították, hogy a szükséges átcsoportosítást csak nagy nyomás és magas hőmérséklet mellett valósíthatjuk meg. Megkezdték a kísérleteket, de egyik sem végződött sikerrel. Néha már úgy tűnt, hogy a győzelem egy karnyújtásra van, a sajtó szenzációs híreket közölt a mesterséges gyémántokról, de aztán mindent vissza kellett vonni. Ilyen volt a helyzet majdnem száz évig. Csak nemrég adta meg magát ez az értékes „keményfej" a tudomány és technika nyomására. Ma már mindenki megtekintheti a mesterséges gyémántot előállító berendezést, mely a Szovjetunió nemzetgazdasági sikereinek kiállításán látható. A gyémánt természetben előforduló Összes válfaját gyártják ma már a Szovjetunióban, sárgától egészen feketéig. • KI FEDEZTE FEL A MESTERSÉGES GYÉMÁNT ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÖDJÁT? A mai korban — feleli Verescsagin professzor — rendszerint több tudományág együttműködéséből születnek a nagy felfedezések. Más szavakkal mondva, az egyének korszaka elmúlt és ma egy nagy, új felfedezéshez a kutatók egész kollektívájának munkája szükséges. Képzelje el, hogy most nézte Végig a Nagy Színház előadásában Puskin Sellőjét. Dargomizsszkl átélt zenéje és Puskin gyönyörű versei még mindig fülében csengenek. Ez nemcsak a költő és zeneszerző érdeme. Művészetüket a rendező, színésžek, zenészek és karmester tolmácsolta. Közös alkotásuk, munkájuk összeredménye hatott magára. Valami hasonló megy végbe a tudományban. Lássuk csak hogyan leplezték le a gyémánt titkát. A fizikusok kiszámították: a szén atomjait rá lehet kényszeríteni arra, hogy a gyémántkristály szerkezetét kialakítsák. Ehhez azonban százezer atmoszféra nyomás és kétezer fok meleget kell előállítani. Ez azt Jelenti, hogy a tudósoknak olyan anyagra van szükségük, mely elbírja ezt a rendkívüli megterhelést, és olyan gépekre, amelyek irányítanák a bonyolult műveleteket. Ezért a mesterséges gyémánt előállításán fizikusok, vegyészek, matematikusok dolgoztak, szóval a legkülönbözőbb tudományágak szakemberei. r • Nemrégen újabb győzelemről szerzett tudomást a világ: gyémántot sikerült előállítani szintetikus úton. Vanda Bielickaja felkereste L. F. Verescsagin profeszszort, hogy választ kérjen a mű-gyémánt készítésének szovjet módszerével összefüggő kérdésekre. Abban a szerencsében részesültem, hogy részt vehettem e fontos probléma megoldásában. A Magasnyomású Fizika Intézetének dolgozói az Igazgatótól kezdve a legfiatalabb mérnökig tisztában voltak feladatuk fontosságával. Mindnyájan lelkesen dolgoztak. A tudósok képleteket, számokat írtak a laboratóriumokban, az emeleten tervrajzokra változtak a számok s a műszerészek nyomban hozzáláttak az új gép szereléséhez. Nem egyszer, mikor már úgy hitték, hogy munkájukat siker koronázza, robbanás keletkezett. A dolgozóknak nem történt semmi bajuk, nem sérültek meg, mert a berendezéseket páncélkamrába helyezték. A robbanás azt jelezte, hogy valahol hiba, pontatlanság csúszott be a számításba. Csendben, elgondolkozva távoztunk munkahelyeinkre, laboratóriumainkba a kísérlet helyszínéről. Este lett, a munkaidő befejeződött, de senki sem ment haza. Újból és újból ellenőrizték számításaikat. Egyszer egy kisebb pontatlanságot fedeztek fel a szerelésben, késő éjjel. A mérnökök nem várva meg a reggelt, újabb kísérletre készítették elő a berendezést. Rövidesen már nem üldözték robbanások a kutatókat. Előállítottuk az első kristályokat, de ezek csak az ékszerészek számára feleltek meg. Gyönyörű ékkövek voltak, de nagyon keveset sikerült belőlük előállítani. Sok kísérletet valósítottunk meg, számos csalódást éltünk át, míg megtanultuk, hogyan gyárthatunk gyémántot tetszésszerinti mennyiségben. A kutatók akarata, a szorgalmas munka és tehetség hódította meg a drágakövek vad természetét. • ISMERI AZOKAT AZ AMERIKAI TUDÁSOKAT, AKIK HAULL PROFESZSZOR VEZETÉSE ALATT A MESTERSÉGES GYÉMÁNT ELŐÁLLÍTÁSÁN DOLGOZTAK? Haull professzort amerikai utam alkalmából ismertem meg, s azóta már többször találkoztunk. Nagy, tehetséges, mély ismeretekkel rendelkező tudós, merész kísérletező. Vezetésével egy olyan berendezést szerkesztettek az amerikai tudósok, melynek segítségével negyed karát súlyú gyémántokat is előállítanak. A szovjet tudósok egyidejűleg dolgoztak az amerikaiakkal, de saját útjukon haladtak. Amikor megtudtam, hogy végre sikerült mesterséges gyémántot előállítanunk, úgy reagáltam erre a hírre, mint amerikai kollegám. Haull azt írja, hogy kimerülten egy karosszékba roskadt, és az első percekben egy szót sem tudott szólni. • A TUDÖSOK HOGYAN ELLENŐRZIK A GYÉMÁNTOKAT? Az ellenőrzésnél a röntgensugarak nyújtanak segítséget. Láthatóvá teszik az atomok elhelyezését az anyag kristályrácsában. Azt is, hogy a tudósok kitartó munkáját siker koronázta, a röntgensugarak mutatták meg először. Természetesen, eleinte magunk sem hittünk • • • • az eredményben. Saját szemünkkel akartunk meggyőződni arról, hogy az előállított kristály valóban a gyémánt tulajdonságaival rendeikeziK. A kristályok nem okoztak csalódást. Vágták az üveget, fémeket, kovát, a legkeményebb öntetben ls nyomott hagytak. A kristályokat aztán több tudományos Intézetben próbálták ki. • MILYEN SZEREPET JÁTSZOTT AZ UKRÁN KEMÉNY ANYAGOKAT VIZSGÁLÓ KUTATÖ INTÉZET A GYÉMÁNTOK ELŐÁLLÍTÁSÁNÁL? Amikor előállították az első gyémántokat és elkészítették a szükséges berendezéseket, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Ukrajnába küldte az egész berendezést. Az intézet azt a feladatot kapta, hogy dolgozza ki a gyártás módszerét, és vezesse be a gyémántok kísérleti ipari gyártását. Meg kell említeni, hogy az intézet dolgozói lelkesedéssel végezték munkájukat, és sok újjal járultak hozzá a bonyolult feladat megvalósításához. • AZ ÉKSZERÉSZEK IS FELHASZNÁLHATJÁK A MESTERSÉGES GYÉMÁNTOKAT? Ez a kérdés teljesen a nőktől függ. Mosolygott Verescsagin professzor. Azt megmondtam, hogy a mesterséges gyémántok keményebbek, mint a természetesek, de hogy szebbek-e, arról nem akarok ítélkezni. Azt hiszem, nem okvetlenül szükséges, hogy az ékszeíészetben is felhasználják őket. Megmondom magának bizalmasan, hogy már a mesterséges gyémánt előállítása előtt is a gyémántok 95 százalékát az iparban használták fel és csak 5 százalékát az ékszerészetben. Azt hiszem, — tréfált a professzor —, hogy asszonyainkat teljes mértékben kielégítik a Jakutszkban található gyémántok. Az iparban már más a helyzet, itt nagy szükség van a mesterséges gyémántokra. A Mignoret fényképnagyító-készülék A fényképnagyító-készüléket amatőr fényképész sem nélkülözheti. Hazánkban ezeket a készülékeket kizárólag a prerovi Meopta gyártja. A legújabb típus, amelyik már a szaküzletekben ls kapható, a MIGNORET. Ennek a készüléknek kifejlesztésére az ötletet maguk a fotóamatőrök adták, akinek Mlkroma I. vagy Mikroma II. fényképezőgépük van. A Mig noret kiválóan alkalmas a Mikronná 11X14 mm nagyságú negatívjainak gyors nagyítására. Nézzük meg közelebbről a Mignoretet műszaki vonatkozásban. A nagyításhoz szükséges fényforrást egy 75 W opál égő szolgáltatja, amelynek fényét egy fényvisszaverő tükör a kettős kondenzorba (gyűjtőlencsébe) juttatja és ismét a negatívra, majd a Mirar-objektív a nagyított képet a fémérzékeny nagyítópapirosra vetíti. A készülék fel van szerelve Mirar nevű lencsével, amelynek fényerőssége 1:5,6, gy ú jtópon (távolsága 20 imm. A készülék 16-szoros nagyításra van rögzítve. Pl. a 11X14 mm negatívról 58X82 mm nagyítást kapunk, érzékeny nagyítópapiroson fehér szegéllyel 65X95 mm nagyságban. Maga a kép nagyítása egészen egyszerű. A filmszalagot az előzőleg megtisztított fémkeretbe helyezzük, éspedig az érzékeny felével lefelé, azaz az objektív Irányába. Bekapcsoljuk az égőt és a fehérre lakkozott alapdeszkán megjelenik a negatív kép. Majd kikapcsoljuk a fényforrást és az alapdeszkán levő keretbe belehelyezzük a 65X95 mm fényérzékeny nagyítópapirost A helyesen megállapított megvilágítási idő (3—10 mp) után a papirost a szokott módon előhívjuk. A készülék kis mérete (175X185X X 258 mm) és kis súlya (1,05 kg), valamint tökéletes nagyítást nyújtó" képessége révén -imatőr fényképészeink kiváló segítőtársa lesz Vörösmarty Géza | Homok mint vegyipari nyersanyag > Amint tudjuk, a homokot álta-! s Iában építkezésre használják. Aj < technika rohamos fejlődésének < > napjaiban azonban senki sem lespődne meg azon, ha azt olvasná \ < az újságban, hogy homokból az< > „igazinál" sokkal jobb minőségű < S gumit is gyártanak, lgý tehát a J < homok, pontosabban: annak „alaphanyaga" — a szilícium — kiválói S vegyipari nyersanyag. Olyan drót- \ < huzalok is készülhetnek belőle, J ? amelyek sokkal jobb minőségűek< > a fémből gyártottaknál. s A tudományos dolgozókat ko< runknak — az egyre fokozódó se- < ? bességek korának — követeimé- < S nyel késztették a szilícium hasz-J <nosltására. Mindenki tudja, hogy; 5 minél nagyobb például egy repü> lőgép sebessége, annál gyorsab-! < ban melegszik át repülés közben, J ? s minél több áram halad végig < >egy dróthuzalon, annál erősebben! s izzik át. A tudományos dolgozók-' l nak mindent figyelembe véve < > újabb módszerekkel kell lehetővé! s tenniük e káros folyamatok kizá-; írását, vagy legalábbis minimális- 1 > ra csökkentését. Figyelmüket a 1 S természetben — az oxigén után —! < legelterjedtebb elem — a szilíci> um kötötte le. A földkéregnek \ i csaknem egynegyed része tartal<maz szilíciumot, amelynek tulaj-; ? donságait K. Andrianov, a Szov-1 S jetunió Tudományos Akadémiájás nak levelező tagja már több éve; ? tanumányozza Szilíciumból rend> kívül értékes szerves vegyülete-! s ket nyert és tett a népgazdaságíban — különösen az elektroipar>ban — felhasználhatóvá. Ebből a! s nyersanyagból készül az üvegdrót. <A szovjet kísérleti intézetek dol-; >gozól nemrég az elektromos moz-' sdonyok motorjainak szigetelésére; Í kiválóan alkalmas „szerves kőlak> kot" állítanak elő. Ez a lakk any-! snyira hőálló, hogy segítségével J <150 C fokról 200—220 C fokra si- < > került növelniük az említett motoSrok hőállóképességét. Minél magaJ csabb a hőfok, annál nagyobb a mo?tor hasznos járatásának az együttS hatója. A szerves szillclum-vegyüJ < letek kiválóan használhatók víz-< ?hatlan anyagok telítésére, de az < S építészek is nagyon érdeklődnek! £ irántuk, mert nagyszerűen szigetekiik az épületek külső falait és< S megóvják őket az esővíz romboló! s hatásával szemben. Íme, ilyenek a; < homok és a kő technikai hasznost-' jtásának „távlatai"... im mtch* a?, & üj szó 5