Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-28 / 87. szám, csütörtök

A proletárok óriása KILENCVENÖT ÉVE SZÜLETETT MAKSZIM GORKIJ incstelen, kisiparos családban ** született. Iskolába mindössze öt hónapig járt. Ismereteit önszorgalomból, magánúton szerezte. Közben sokféle munkát próbált. Volt perecesinas, péklegény, favágó, halász, hajóvontató, éjjeli ör, rakodómunkás, műszaki rajzoló és még sok-sok más. Nélkülözésekkel teli hányatott Ifjúsága során bejárta Oroszország nagy területeit, megismerte a legszegényebb munkások és parasztok, a tönkrement nemesek, értelmiségiek, az országúti csavargók és a mezítlábasok világát. Vándorlásai során rengeteg élet- és emberismeretet szerzett. Élményanyagából később az (irodalmi művek sorát alkotta. Első elbeszélése Csudra Makar 1891-ben jelent meg. Már ekkor — úgynevezet romantikus alkotásaiban (Cselkas, Izergil anyó, Jemeijan, Piljaj) — önfeláldozó, szabadságszerető hősöket rajzolt nagy, forradalmi lendülettel. A műveiben megjelenő & igények, csavargók, mezítlábasok alakjaival tulajdonképpen az akkori idők parasztságának a sorsát és a munkanélküliség növekedését tükrözte. Nem a fáradtakhoz vonzódott, mint Turgenyev, vagy Csehov. A töretlen erejű, félelmetes bátorságú munkások, tutajosok, cigányok, csempészek és csavargók élete foglalkoztatta. Gyönyörködött erejükben, örült, hogy ezek a feudális kapitalista társadalom perifériáján élő emberek legyőzhetetlenek. Az irodalomban addig ismeretlen világ megrázóan hiteles bemutatásával hamarosan népszerű lett. Néhány évvel a Csudra Makar megjelenése után tekintélyes lapok munkatársa, Oroszország egyik legünnepeltebb írója. Gyermek- és ifjúkora vándorlásainak történetét — bemutatva a századvégi Oroszország kitaszítottjainak társadalmát — önéletrajzi regénytrilógiájában (Gyermekkor, Emberek között, Az én egyetemeim) irta meg. A másik oldalt „az élet urai"-nak világát az 1899-ben megjelent Foma Gorgyejev című regényében ábrázolja. A gorkiji életműben igen jelentős helyet elfoglaló alkotás egy kereskedőcsalád életének bemutatásán keresztül nemcsak leleplezi, hanem meg is tagadja a kapitalizmus világát... A Foma Gorgyejevben felvillanó gondolatokat Az anyában, a szocialista realizmus első nagy alkotásában, a forradalom felé haladó proletártömegek fejlődésének hű tükörképében fejlesztette tovább, örökértékű regényt és munkástípusokat alkotva. A proletár irodalom nagyja, a szocialista realizmus megteremtője, már vándorlásai során kapcsolatba került a forradalmi munkásmozgalommal. Magáévá téve a marxizmus eszméit, műveiben kezdettől fogva a szegények, az elnyomottak, a kisemmizettek igazságáért és szabadságáért harcolt. Műveit az igazság szenvedélyes szeretete, a valóság leplezetlen hű ábrázolása, a világ megváltoztatásának harcosan humanista indulata s az emberi lélek mély ismerete jellemzi. A századfordulón Gorkij a drámaírás felé fordult, amely szintén erős oldala. (Kispolgárok, Éjjeli menedékhely, Nyaralók, Barbárok). Drámái legtöbbjében az individualista világba zárkózott, a néptől elszakadt orosz értelmiség pesszimizmusát ostorozza. Legsikerültebb a ma is gyakran játszott Éjjeli menedékhely című műve. Élete alkonyán ismét regényírásba fog. Több mint tíz évig írta egyik legnagyobb művét, a forradalom előtti Oroszország négy évtizedének krónikáját: a Klim Számgin életét. A mű fő figurája a kicsinyes, individualista értelmiségi ember típusa, akinek lelkét a kapitalizmus nyomorította meg. , Gorkijt meghitt barátság fűzte Leninhez. Évekig leveleztek. Lenin a nagy Írót gyakran látta el tanácscsal, útmutatással, Kapcsolatuk Gorkij fejlődésére termékenyltően hatott. Említést érdemel, hogy ez a nagy író meleg szeretettel érdeklődött a kis népek irodalma iránt. A magyar irodalomból például orosz fordításban ő jelentette meg elsőnek Az ember tragédiáját. A műről csodálattal nyilatkozott, a Klim Számginban is említi. Emlékét idézve születésének 95. évfordulóján is csak azt mondhatjuk: Gorkij az első modern író, aki a munkást és a parasztot nem felülről és kívülről nézte és irta meg. ö hozzájuk tartozott, közöttük élt, műveiben olyan magától értetődően mutatja őket be, mint Balzac vagy Flaubert a polgárokat... Tolsz.oj és Zola után Gorkij az első iga?i író, aki felismerte, hogy az egyszerű emberekről is lehet szépet és nagyot mondani. A proletárok felülmúlhatatlan óriása tulajdonképpen autodidakta hős és lángész: az írástudatlanság világából emelkedett előbb* saját népe, majd - nemzetközi forradalmi munkásosztály, s az egész emberiség tanítójává, harcos szellemi vezérévé, emberi és Írói példává. A világhírű íróban a szocialista ** realizmus megteremtőjét, az egyszerű emberek krónikását, a szovjet irodalom első klasszikusát, világviszonylatban is a kapitalizmusból a szocializmusba történő átmenet korszakos jelentőségű megörökitőjét látjuk és tiszteljük. B. B. A MFNKA DICSÉRETE Karel Ančerl vendégszereplése Hosszú évek teltek el, mióta Karel Ančerl, a Cseh Filharmónia államdíjas első karmestere utoljára állt nálunk a dirigensi emelvényen, örültünk, hogy végre megint eljött hozzánk. Hangversenye nemcsak az előadást, de a műsorösszeállítást illetőleg is teljes mértékben megérdemli a „rendkívüli" jelzőt. Ančerl csakugyan a megfelelő egyéniség ahhoz, hogy egy ilyen konvenciómentes, távolról sem közönségsikerre építő műsort megtöltsön élettel és tartalommal. Első számként Francis Poulenc zenekari Grgonaversenyét hallottuk. Poulenc a „Francia hatok" baráti társaságához tartozott, amelyet, — ahogy ő maga is mondta — nem közös törekvések, de baráti kötelék és azonos elképzelések fűztek össze. \,A „Groupement d'amité" tehát nem új irányt mutató zenei hitvallás, hanem barátok csoportulása volt. Poulencben két lélek lakik: egy szerzetes és egy szellemes párizsi bohém lelke ... írta róla Claude Rostand, francia zenekritikus. Figyelemre méltó Orgonaversenyében a mély érzésű gondolkodóval ismerkedtünk meg. Az orgonaszólőt közkedvelt fiatal orgonamüvészünk, dr. Ferdinand Klinda adta elő, gondos felkészültséggel. A műsor második felében Josef Suk Asrael-szimfóniája került előadásra Az Asrael-szimfónia (oí>. 27) két egymást követő súlyos sorscsapás fájdalmában született. Suk elvesztette szeretett mesterét és apósát, Dvorákot, és rövid idő múlva imádott fiatal feleségét, Otyliét is elragadta a halál. Asrael... a halál angyala: a cím meglebbenti a függönyt a szimfónia tartalmi és érzelmi mondanivalója előtt. Mély szenvedéssel áthatott zene, hangjaiban egy halálra sebzett emberi lélek vívódik. Az elemző szó restelkedve elnémul e muzsika hallatára, Karel Ančerl vezénylését a legtisztább szellemi rend jellemzi. Semmi sincs elsietve, semmi sincs elnyújtva, nincs sápadt visszahullás, nincs heves túlzás, minden pontosan olyan, amilyennek lennie kell. A partitúrahűség és pontosság mellett ott világít az a bizonyos „szikra", amely a műveknek életet ad. A melódiai és ritmikai vitalitást kevés karmester tudja úgy átvinni a zenekarra, mint Anőerl. Minden fedi a valóságot. De úttal mégsem ez volt a lényeg, ez volt a legtöbb, amit a venu~

0 dirigenstől kaptunk. Ezen az estén talán nem' is annyira a kiváló művészt, a karmesteri pálca mesterét csodáltuk. Az Asrael-szimfónia hangjain át Karel Ančerl, az ember szólt hozzánk, a lényéből sugárzó humánum kapott meg bennnünket. Ančerl vezénylőpálcája alatt a Suk-muzsika teljes egészében betöltötte rendeltetését. Kitört az egyéni érzések korlátaiból és felemelkedett az általánosan emberi, az örök érvényű magaslatára. A dirigens felfogásában időálló, mély jelképes erő lelket adott a hangoknak és feltárta az élet legmélyebb valóságát: az élet és halál végső kérdéseit. Suk Asrael-zenéje felkavarta és megrendítette a hallgatóságot. Mindannyian, akik ott voltunk, mély emberi élménnyel lettünk gazdagabbak. HAVAS MÄRTA Március 28-án szerte az országban népünk szeretete ás megbecsülése veszi körül tanítóinkat. Társadalmunk felelősségteljes feladatot bízott rájuk, a jövő nemzedékének nevelését; s gyakorlati példák seregét idézhetnénk, hogy pedagógusaink méltók erre a megbecsülésre, tiszteletre. Tudásuk és igyekezetük legjavával segítik épülő holnapunkat, hogy a jövő ifjúsága tudással és VILIAM GAŇO neve nem ismeretlen a pedagógusok : előtt. Sokéves tuI dományos, közéle- ti és módszertani *" nevelő munkája VJ jutalmaként 70. t | születésnapja alkalmából a Konenský Éremmel I tüntették ki. A kiez úton köszöntjük, s további alkotó munkájához sikert, erőt és egészséget kívánunk. (E. Remp felv.) váló jubilánst Hévvel odaadással... Lassan döcögve indul a beszélgetés ... Gondolatok tartanak fogva, s az ő arcára is kiül a kérdés: vajon mit akar? Jellemezni, bemutatni, de mivel, hogyan... ? Egymást kergetik a gondolatok. BERÉNYI JŰZEF, az okoči kilencéves iskola igazgatója. Fiatal ember, most lépi át pedagógus pályafutása kilencedik évét. Ennek egyharmadát már eb ben a községben | töltötte. Igazgatói | minőségben. Több |i mint 700 gyerek 1 és tucatnyi pada- | gógus munkáját irányítja. összesen hat iskolaépii letben folyik a tanítás, köztük két hatalmas új épülettömbben. Opatovský Sokolec és Okoč község gyermekeinek nevelését bízták gondjaira, s a község kulturális, politikai és társadalmi életének is fáradhatatlan dolgozója. Énekkart vezet, mert a zene nemcsak szakja, de szenvedélye is . .. S így van ő minden munkával: hévvel, odaadással végzi. — A munka nekem sosem volt idegen — vallja, s aki megszereti munkáját, az könnyen elfelejti, hogy nehéz oldalai is vannak. — És mi a pedagógus legjellemzőbb vonása? — A gyermekekhez való viszonya. A legfontosabb megismerni a gyermeket, a közelébe férkőzni. Döntő fontosságú a következetesség. A gyermekek nagyon hamar megérzik a jóindulatot, s hálásak a tudásért. Ez serkenti a pedagógusokat is a nevelőmunka állandó tökéletesítésére. Ezért törekszenek egyre jobban és többet nyújtani az anyagból . .. Meggyőzni a tanulót, bebizonyítani a tételek igazságát, de úgy, hogy azt ne csak higgyék, hanem tudják is, a tudás meggyőződésükké váljék. — így látta ezt már akkor is, amikor mint pedagógus először állt a katedra elé? — Ennek mindig tudatában voltam, s annak is, hogy nemcsak a tanulókat kell majd rendszeresen ellenőrizni, hanem magamat is. Pedagógustársaim is sokat segítettek ... Mindig másoknál köt ki, ha magáról beszél ís ... — A? ember nemcsak magáért él, hanem egy kicsit mindig a másoké is — a családé, iskoláé, községé, és az egész társadalomé ... —él Időmilliomos A komárnói magyar iskolában i BERTÓK IMRE igazgatót keresem. — Csak néhány pillanat... — Tessék csak,van időm bőven. Bőven? Még le se ülök, máris telefonhoz hívják. Utána félig se szívja cigarettáját, a hajógyárból keresik. — A szakszervezet megbízásából jöttünk. A védnökségi szerződést szeretnénk megtárgyalni... Számukra is van ideje. A gyár nagyban hozzájárul a politechnikai neveléshez. Elköszön a hajógyáriaktól, levelet húz elő. Ma kapta a rádiótól. Az iskolában nagyobb műsor feljátszását kérik. Természetesen, csak jöjjenek. Arra is jut idő. Bertók Imre időmilliomos. Mindenre jut ideje, csak éppen egy percnyi szabad ideje sincs. Az iskola ezerkétszáz diákját csaknem ötven pedagógus tanítja, neveli. Mindezt ő irányítja. Tankönyvek társszerzője, bíráló és tanácsadó. Pedagógiai szakmunkáiért országos díjat is nyert. Ojabb módszertani művön dolgozik. Az oktatás új módszereinek bevezetésén fáradozik. — Eh, ezek a műhelyek! — sóhajt az udvar felé. — Nem tudjuk befejezni. A szülők sokat fáradoztak, de anyagilag nem bírjuk tovább ... Félben maradt építkezés. Pedig nagyon elkelnének a műhelyek! Komoran vezet a lépcsőkön. — Es ez a fal! Közel egy évtizede nem festettünk. Valamit a környezet hatásáról magyaráz. Ebben is a pedagógiát tartja szem előtt. Majd órájára tekint. — Néhány perc múlva kezdődik a karneválunk. Szívesen látjuk ... Neki erre is van ideje. Utána esti Iskola. No és a család, a gyerekek. Irigylésre méltó ember. Egyszer megírhatná ez időbeosztás módszertanát is.., (zs. 1.) Vérbeli pedagógus CZAKÖ JÖZSEF, 35 éves pedagógusról mindenütt szeretettel és elismeréssel beszélnek. Tanítványain kívül a szülők is hálatelten gondolnak rá. Az a típus, aki a népből jött, a népért dolgozik és tanító létére is minden idegszálával az egyszerű falusi nép életét éli. Ott érzi magát jól, ahol dolgozhat, segíthet. Igaz ember létére igaz embereket nevel. Ismerősei általában három szóval jellemzik: — Szerény, becsületes, szorgalmas .. < Krasnahorská Dlhá Lúkán tanít. Licén, szülőfalujában lakik. Az utazás sok időt és fáradtságot igényel. Ennek ellenére Czakó József mind iskolájában, mind falujában példásan dolgozik. Osztálya tanulmányi eredménye kimagasló. Diákjai mindenütt helytállnak. Alapos felkészültséggel, gazdag tárgyi tudással, szép szóval, emberséggel nevel. Az iskolán kívül a CSEMADOK és a CSISZ helyi szervezetében dolgozik. Népszerű: szülők, kollégák, tanítványok egyformán szeretik. Gyakran kérik segítségét s ő erejéhez mérten mindig szívesen, önzetlenül segít. ' A tanítást hivatásnak érzi. Ennek megfelelően tanul ma is, állandóan. Főleg a történelem, a földrajz és a természettudományok foglalkoztatják. De szereti a szépirodalmat is. — Szüleimtől — mondotta beszélgetésünkkor — két értékes tulajdonságot örököltem: a becsületet és a munkaszeretetet. EzeŔet Igyekszem tanítványaimnak is átadni. Azt tartom: az emberiesség értékmérője a munka, a közösség érdekében kifejtett alkotó tevékenység. Ilyen szellemben nevelem diákjaimat, újra és újra hangsúlyozva: célja elérését munkájával keresse mindenki. A hivatástudatról ezeket mondotta: — A tanító mindenekelőtt tanító legyen. Iskolájának és a tanításnak éljen, de ne úgy, hogy ezenkívül minden másról megfeledkezzék. A tanítónak az iskolán kívül is sok a teendője. Ezt a munkát éppúgy nem szabad lebecsülnie és elhanyagolnia, mint az iskolait. Jól kell dolgozni mindkét szakaszon, de egyiket sem szabad a másik rováséra végezni. Czakó József egyaránt jól dolgozik az iskolában és az iskolán kívül. Szavait tettek követik. Munkájával szerez tiszteletet s munkájának köszönheti a megbecsülést. (b) Szereti hivatását A Vei. Horeš-i kilencéves Iskola igaz gatóját nem az iro dájában, hanem a VII/A osztályban, Drosz, nyelvórán ta láltuk. Az első és második igeragozá.^ volt napirenden. Majd az osztály oros/ nyelv, „kiválóságai csillogtatták tudásu kat, bizonygatták a pedagógiai patyan immár 13 éve tevékenykedő nyelvész jó munkáját.. . Tíz éve áll ennek az iskolának az élén Geri Zoltán elvtárs. A mindig tevékeny, hivatását kedvelő pedagógus éleszilárd kommunista hittel építse az igazság és a rend világát, a kommunista holnapot. A tanítók napja alkalmából elbeszélgettünk néhány pedagógussal, akik munkájukkal a legjobbak közé sorakoznak. Az ő munkásságukból, élettapasztalatukból ragadtunk ki — az alábbiakban — néhány gondolatszilánkot. tében talán rövid időnek tűnik. Viszont eseményekben, kisebb-nagyobb gondokban, örömökben annál gazdagabbnak. Az iskolán kívüli munkában, a társadalmi és kulturális élet különböző posztjain is példásarf helytáll Geri elvtárs. Ű maga ugyan elhallgatta, hogy az e téren elért sikerekben neki is nagy érdeme van. De mások ezt tudják róla, s tisztelettel és megbecsüléssel tekintenek rá. —ik— Az iskola és az élet kapcsolatáért SÁFI ÁRPÁD, lapunk régi és szorgalmas levelezője. Jelenleg a Dvory nad 2itavou-i kilencéves középiskola igazgatója. Kommunista, a helyi pártszervezet elnöke. Sok jói dolgozó ; tanítóhoz hasonlóan i Sáfi Árpád szintén nemcsak az iskolában, de az iskolán i kívül is dolgozik. Segíti a tömegszer' vezeteket, tevékeny "1 közéleti életet él s mint lelkes sportI ember a fiatalok edI zésével is foglalkozik. Munkájáról, terveiről Így nyilatkozott: — Szeretem a gyerekeket, érdekükben nem sajnálom az időt és a fáradságot. Arra törekszem, bogy iskolánkból a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemével áthatott, sokoldalúan fejlett, műveit emberek kerüljenek ki. Bár ezen a téren ma is jól állunk, a jövőben tovább szeretném szilárdítani iskolánk és az élet kapcsolatát. (zsa) Hivatástudatta! végzett munka KLEIN MARGIT i.iény külsejű, tödkeny asszony. Pá• yáját Banská Štiav- íicán kezdte tizenöt žvvel ezelőtt. Jelenleg a radzovcei Ulencéves Iskolában [szlovákot, oroszt és zenét tanít. Iskolájában külöi nősen a szlovák nyelv tanítása terén ért el kiváló eredményeket. Mindkét nyelvet tökéletesen beszéli. Arra törekszik, hogy ismereteit diákjainak ls maradéktalanul átadja. Űráin a hangsúlyt az élő beszéd elsajátítására helyezi. — Nagyon fontos, — mondotta —, hogy a diák tisztában legyen a nyelvtani szabályokkal, tudjon helyesen írni-olvasni. A legfontosabb azonban az élő beszéd. Véleményem szerint, ha valaki csak a nyelvtani szabályokat ismeri és a szöveget érti, de beszélni nem tud — nyelvtudása keveset ér. Munkámban arra törekszem, hogy diákjaim lehetőleg mindkettőt tökéletesen elsajátítsák. Igyekezetét siker koronázza. Az iskolájukból kikerült diákok a főiskolán is helytállnak. —cl— A legszebb dicséret 1934-ben Gútoron kezdett tanítani Amikor 1951-ben megnyílt Bratisla vában a magyar iskola, ő lett az igazgatója. Ez volt egyben a magyar pedagógiai iskola gyakorló iskolája is. Itt alkalma nyílt | arra, hogy gazdag tapasztaljait az ifjú pedagógusnemzedék nevelésében gyümölcsöztesse. A fiatal tanítók szétszórva az ^rszágban szívesen emlékeznek vissza gyakorlati tanácsaira, — melyek főleg a kezdeti nehézségek idején —, sok keserves csalódástól mentették meg őket. Csaknem harminc esztendei szorgalmas pedagógiai munka áll mögötte. Harminc éve áll a táblánál, hogy okos szóval, nagy felkészültséggel, megértéssel és türelemmel vesse el a tudás magvát a nyiladozó gyermeki értelembe. Az utóbbi években ő vezeti az Iskolán a politechnikai nevelést. Így fokozott mértékben lehetősége van arra, — s él is -ezzel a lehetőséggel —, hogy megszerettesse a gyerekekkel a munkát, megtanítsa őket a munka becsületére. Felfedi a gyermekekben megbúvó tehetséget és ez sokban könnyíti meg munkáját, amikor a pályaválasztási tanácsadásra kerül sor. Tudja, kibeta mi rejlik és már a gyakorlati munka sqrán készíti elő a fiatalokat a pályaválasztásra. HÚSZAK LÄSZLÔ tanító tanítványai, neveltjel jól megállják helyüket az életben és ez a jó pedagógus legszebb dicsérete. —ska— 1963. március 28. * {Jj SZŐ 5