Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-28 / 87. szám, csütörtök

Áradás és ár adózás A fiatal agronómus ott állt az út szélén, nézte a falucskát átszelő patakocska rohanó oizét, amely a hirtelen áradástól itt-ott már a part menti házak küszöbét nyaldosta. — Ej, ez a víz, a gömört dombok között örök problémát okozó víz. Vagy nagyon . sok van belőle, vagy (és ez gyakrabban fordul elől a szomjúságtól sárgul a növényzet — ezt a jól Ismert, de újra és újra felvetődő ellentétet juttatta Szőke Andrásnak, a gemeri szövetkezet I

Rimavská Sobota-t járás/ agronómusának eszébe a hömpölygő áradat. Víz. Áradáskor hátborzongató veszély. hiánya — ugyanaz Különösen egy olyan jalu határában, ahol az 1281 hektáros határ területének legalább 60 százaléka meredek part és dombtető, 20 — 25 százaléka vízjárta lapos, a Sa/ó, árterülete. A megmaradt 15—20 százaléknyi szántóföld sem teljesen „megbízható". Így mondfák a falubeliek. — Mátyás király nem véletlenül választotta a mi határunkat, amikor a bort meg nem vető urakat a dombról lejeié kapáltatta. Az irodalom igen, a történelem nem hitelesítette az esetet. A nép azonban őrzi a „történelmi" emléket, Mátyás szobra ts ott áll a falu közepén Mert az valóban igaz, hogy például Mikszáth görbeországnak nevezi Gömört, eszerint a hepehupás vén Gömörben, vagy annak Gömör nevű falujában a király igazán találhatott alkalmatos partot. Azzal kezdtük, a beszélgetést, hogy „mehetne" a szövetkezet jobban is, ha... Ha annyi „ha" nem lenne az útban. Mert ugyebár, ha a Sajót mielőbb szabályoznák, ha a meredek partokon nem rozst, kukoricát termelnének, hanem szőlőt és gyümölcsöst telepítenének stb., bizonyára eredményesebb, gazdaságosabb lenne a termelés. Meg-megakad a beszélgetés, a tajtékzó áradat gyakran vonja magára a figyelmet'. — Tudja, milyen veszedelmes egyegy hirtelen áradat, például szénakaszáláskor? — kérdezte az agronómus és jeleletet sem várva folytatta. — A falu legöregebbjei elmondhatnák, hogy hányszor nem ők, hanem a Sajó gereblyézte össze a lekaszált, jélig száraz szénát — A szövetkezetben a 12 év alatt még nem jordult elő hasonló eset? — kérdeztem. — Megtörtént, különösen az első években, hogy valamicskét elkapart az ár Mert megtörténik — magyarázta —, hogy nálunk alig esik valamicske, a Sajó egyik napról a másikra mégis kilép a medréből, mivel a hegyekben bőséges eső hullott. Olyankor néhány óra alatt kell megmenteni a szénát, elvinni magasabb helyre Persze a közösben a gépekkel ez már nem olyan gond, mint régen az egyéni gazdálkodás idején volt. A Habzó fodrok halk csobogással siettek tova. Itt a mederben egészen békés ez a víz. Nyáron igazán örömet jelentene a falubeli gyerekeknek. Szabad idejükben bizonyára a felnőttek ts szívesen ellubickolnának a hűsítő vízben. Csakhogy nyáron gyakran annyi vizet is keresni kell benne, hogy az ember bokája elmerüljön. Néha meg a Sajó ts t mely pár száz méterrel északabbra a szövetkezett földeket határolja/ olyan sekély, hogy gumicsizmában átlábolható. Olyankor persze sárgul a kukorica a domboldalon, diónagyságú marad a krumpli, s az apró kalászokban silány marad a gabonaszem. Öntözni? Igen, szeretnének többet, sokkal többet öntözni, mint eddig. A partokon a kútfúrás nem egyszerű munka. A Sajóból ndálg jelnyomatni — arra még nincsenek berendezkedve. Mennyi gondot jelent a víz. Akkor is, amikor egy-egy gyorsabb eső a patakig és a Sajóig hordja a partok termőföldjét, akkor ts. amikor a kiáradó Sajó kaszálás előtt iszappal rakja be a rét füvét, vagy pedig kilúgozza a szénát. — Ha egyszer sor kerül a Sajó szabált/ozására — jegyezte meg a fiatalember —, nálunk is komoly változásokra van kilátás a termelésben. Az öntözésre és a talajjavításra gondolok. Nem elsősorban a vízre, hanem a trágyaleves öntözésre A homokos partokon az lenne gazdaságos. Akkor majd nem kell félnünk, legalábbis nem annyira, mint most, az időjárás szeszélyeitől. — Tavaly például hogyan birkóztak meg a szárazsággal? — A múlt évre nem panaszkodhatunk. Gabonatermelésünk jóval jobb volt az országos átlagnál. Búzából például 26 mázsát termeltünk hektáronként. Az 56 hektár kukorica átlag 29 mázsás hozammal, fizetett. A silókukorica pedig egy 21 hektáros dűlőben 521 mázsás hektárhozamot adott, s a 60 hektár átlaga is csak 5 kilóval maradt el a 400 mázsa mögött. A lucernajöld hektárjából 55, a hereföld hektárjáról pedig 70 mázsa szénát rakhattunk kazlakba. Orszóa OS viszonylatban talán nem különlegesség, de tavaly és a gömöri dombokon: nagyon is figyelemre méltó. eredmények. Ezt anélkül is tudta volna az agronómus, ha nem emlegetem előtte. At is tért mindjárt más témára, a tavaszi teendőkre. — Nem lesz könnyű dolgunk a tavaszon — mondta elgondolkozva. Btzony nem, ezt az előttünk levő képből is láthattuk. A Lelesi Mezőgazdasági Technikumból nemrég kikerült fiatalember azonban bizakodva folytatta. — Mégis azt remélem, hogy minden a legnagyobb rendben megy majd. Hogy mi- a bizakodás alapja? A komplexbrigád. A 15 traktor, meg az olyan kiváló traktorosok, mint Szabó Lajos, Füzér jános, Galovics András és a többiek. S az egész tagság munkaerkölcsére sem lehet panasz. Dicsekedve mondta el az agronómus, hogy a télen 70 hektár gabo naföldön végezték el a nltratációt, a viz alá került több mint 120 hektáros területről Idejében elvezették a vizet, a tavaszi munkákra pedig alaposan jel készültek. A traktorosokról szinte áradozik Szőke András. — Olyan fiúkkal l valamennyi idősebb nála) mint Szabó, Füzér, meg Galovics, minden munkát biztosra vehet az ember. Rájuk mindenkor lehet számítani. Persze a többiekre is, de ők a legtapasztaltabbak. Remélem az a 12 traktoros is rövid időn belül a traktorok és a mezőgazdasági gépek igazi mesterévé válik, akt tavaly végezte el a traktorvezetői tanfolyamot. — Tehát van, illetve lesz utánpótlás? Szőke Andrást kellemesen érintette a kérdés. Hogy miért? Volt mivel dicsekedni az utánpótlást illetően. Hiszen a szövetkezet erősödésének láttán a közelmúltban három fiatalember jelentkezett a szövetkezetbe. Még biztatóbb az, hogy jelenleg négyen tanulnak a mezőgazdasági iskolákon, ugyancsak négyen tanonciskolába járnak. Az elismerést így hárítja el az agronómus. — Nem az én érdemem, hogy lassan, de fokozatosan erősödik, fiatalodik a szövetkezet. A nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége már évek óta szorgalmazza és irányítja a szakemberképzést és a fiatalítást. Mit mondjak még: Amilyen ütenipen növekedik' a tagok keresete, a fiatalok kulturális életének lehetősége, olyan mértékben oldódik meg a szövetkezet jövője, fiatalítása és szakemberkérdése egyaránt. — Terveik? Részletes magyarázat követte a kérdést. De nem nyújtom hosszúra. A Sajót még nem szabályozzák, ők azonban 80 hektár rétet már az idén felszántanak. Nagy szükség van a termőterület bővítésére, mert az 1281 hektárból midössze 632 hektár a szántó. Az állatállomány bővítése náluk olyan szükségszerű, mint amilyen követelmény a talajerő fokozása. Tettek már sokat, a tennivalókban nincs hiány. Az áradás (azóta) már visszavonult a partok közé, néhány nap múlva friss magot takarhatnak a hantok. Az áradozás, mellyel Szőke András munkatársairól, s a faluról beszélt, a görbeország eme kis falujának a jövőjét vetíti elénk. Ebből a jövőből egy kis ízelítőt máris tapasztalhattunk. HARASZTI GYULA A zvoleni járásban lev6 Dudince lakosai 1961-ben, az építkezési szövetkezet megalakítása után felépítették az első két kétemeletes, 24 lakásból álló szövetkezeti házat. Egy évvel később újabb két házat építettek 3B lakással, s az idén megkezdik két ugyancsak 36 lakásból álló szövetkezeti ház építését. Dudince példáját inás községek is követhetnék. (K. Cích - — CTK) felvétele) VARJAK A TAVASZT A Karlová Ves—Devín-i EFSZ 338 hektár földön gazdálkodik. Ebből 54 hektár a szőlő, 75 hektár a gyümölcsös, 21 hektár a ribizli, 4 hektáron egrest és epret termelnek. Ebből látható, hogy a Karlová Ves-i és devini szövetkezetesek jövedelmének jelentős része szőlőből, gyümölcsből folyik be. E terményeikkel jó nevet szereztek. Hiszen ki ne ismerné a kiváló károlyfalusi bort, vagy a híres dévényi ribizlibort. E szövetkezetben a takarmánytermelésnek legalább olyan figyelmet szentelnek, mint a szőlőnek és a gyümölcsösöknek. A szántóföld 22 százalékán évelő takarmányokat termesztenek. Kezdetben hinni sem akartuk, de Mirek Svoboda mérnök, a szövetkezet ökonómusa meggyőzött bennünket róla, hogy ez a városközeli szövetkezet a szarvasmarha- és a tejtermelésre tért át. A szövetkezet vezetősége és Anton Gazat-ek elnök már évek óta arra törekszik, hogy egész éven át elegendő takarmánya legyen a jószágnak. Ez kifizetődik. Vegyük csak a tejet és a tojást. Az utóbbi években egyszer sem tudtuk teljesíteni e termékek tervezett felvásárlását. A szóban forgó szövetkezet 1962-ben 169 OOO liter tejet adott el, vagyis 19 0(10 literrel többet a tervezettnél. Ez annyit jelent, hogy eladási tervüket 112 százalékra teljesítették, vagyis minden hektár mezőgazdasági föld után 742 liter tejet termeltek. A fejőstehenektől átlag 3120 liter tejet értek el, s ebből 2743 litert adtak piacra. A tojástermelésben is szép eredményekkel dicsekedhetnek. A tervezett 98 500 helyett 123 000 tojást adtak a közellátás céljaira. E szerint a szántóföld hektárjára számítva 1426 tojást termeltek. Az idei évet is jól kezdték. Az első ' két hónap alatt 23 000 liter tej helyett 27 227 litert adtak el, 7,05 liter átlagos napi lejhozam mellett. Elhatározták, hogy az idén összesen 16C 000 liter tejet adnak el, vagyis 20 000 literrel többel a tervezetinél. — Mi a titka annak — fordulok Svoboda ökonómushoz, aki előzőleg a szövetkezet zootechnikusa volt —, hogy a téli hónapokban is meg tudták tartani ezt a tejhozamot? — Sikereinket elsősorban is a takarmányalapnak köszönhetjük. Ezért szentelünk a takarmánynak ugyanolyan figyelmet, mint akár a szőlőnek. Igen, helyes. Az elegendő szárított lucerna, széna, ktikoricasiló, silókeverékek, a besilózott kóró és fű, a takarmányszalma, s a takarmányrépa lehetővé teszi, hogy egész évben változatos eleséget kapjanak az állatok. A fejősteheneknek nyáron is ugyanannyi siló jut, mint télen. Igaz, hogy szerepet játszik a takarmányadagok ízesítése is. A szövetkezet állatgondozói és fejőnői már évek óta két műszakban dolgoznak, s a kifejt tej mennyisége alapján díjazzák őket. Az árutermelés túlszárnyalásáért külön jutalomban részesülnek. Természetesen itt sem forog minden csak az állattenyésztés körül. Ide is hamarosan beköszönt a tavasz, s vele a tavaszi munkák. A szőlőben már teljes iramban folyik a munka, 50 százalékban már elvégezték a metszést. Alaposan felkészültek a tavaszra. A gépek a legnagyobb rendben vannak. Előkészítették a vetömagvakat és az ültetöburgonyát is. Néhány nappal ezelőtt már megkezdték a burgonya előcsíráztatását is. Tehát Karlová Vesbe és Devinbe Is beköszönthet a tavasz. A szövetkezetesek készen várják. J. S. // ül BRIGÁD ALAKULT A NAGY MMKAK ELŐTT NInCSJOBS AZ ŐSZI SZÁNTÁSNÁL Ki tudja miért — a szövetkezetesek talán megtudnák mondani — a vezetőség főképpen eddig tá./ol tartotta magát a komplexbrigád megalakításának gondolatától. — Szimői viszonylatban — hangsúlyozta több ízben Nagy Gyula elvtárs, a szövetkezet elnöke — nincs szükség a brigád megszervezésére. Szorgalmas és mindenkor tettrekész, kötelességtudóak a ml tagjaink. Eddig még soha nem volt baj a termelésben, minden munkát idejében és a magunk erejével el tudunk végezni. Nem kételkedhetünk a szövetkezet el nöke érvelésének igazságában, de úgy látszik az idő mégis csak megcáfolta állításait. Többhetes késedelem után a napokban — mint ahogyan mondani szokás — nyakukba szakad a tavasz, minden gondjával, bajával, de legfőképpen tennivalójával együtt. A megváltozott feltételek nem engedik meg, hogy a régi módon pepecseljünk a talajelőkészítéssel, vetéssel, mert minden napos késedelem súlyos terméskiesést okozhat. Illés László és Sztankő Pál lejében éppen a tavalyi tapasztalatok alapján vert gyökeret a gondolat: a gépesítési brigád megszervezése igen sokat len dítene a (avaszi munkák ütemén. Ezúttal a vezetőség sem tért ki a javaslat jóváhagyása elöl. felismerte a brigád megszervezésének szükségességét. Tapasztalat híján és feltételeikhez mérten egyelőre hétszázhatvanöt hektáron jelölték meg a kezdő brigád működésének területét. — Kilenc kerekes és egy lánctalpas traktorral rendelkezünk — állapította meg a brigádvezető — Am akár tizenegy traklorost is felültethetünk a gé pek nyergébe. A talajelőkészítést nyújtott műszakban végezzük el s ha a szükség úgy kívánja, éjjel sein pihenünk. A komplex gépesítési brigád — igen helyesen — a takarmánytermelés gondját vállalta magára. Harminc tagja kezességet nyújt, hogy sok kukoricát, sílótakarmányt és lucernát takarít be a megművelése alatt álló területről. Egyesek mégis borúlátók, nem tudják elképzelni, hogyan birkózik majd meg sikeresen a harminctagú brigád 256 hektár takarmánnyal. 102 hektár silókukoricával és 74 hektáron a szemes kukorica termelésével. — Az előkészítés időszakában erre is gondoltunk — nyugtat meg az elnök. — Megpróbálkozunk' a vegyszeres gyomirtással, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük az élő munkát és a kétkezi beavatkozást teljesen kizárjuk a termelésből. A munkaszervezés körül tehát n

1 ;senek bajok, de a falunak igen életbevágó, sőt szinte létkérdése az is, hogy a brigád megalakítása által bekövetkezett munkaerőfelesleget hol tudják foglalkoztatni, hogy minden szövetkezeti tag megélhetését biztosítsák? Ez sem okoz komoly fejtörést a szövetkezetnek. Olyan határuk van, ahol jó talaja van nemcsak a gabonaféléknek, takarmányoknak, hanem a munkaigényesebb ipari növények, zöldségfélék termesztésének is. Ebben a tekintetben igen gazdag hagyományai vannak a falunak és nincs annyi munkaerejük, amennyit e jövedelmező hasznos növények termesztése igényelne. Sok huza vona után tehát Zemnén is győzött az új, megszületett a brigád. Jól jártak a tagok és ebből a hözös gazdálkodásnak ls csak haszna lehet. (th) E napokban a nitrát járásban levő tajnai EFSZ-ben teljes iramban készülnek a tavaszi munkákra. A gépjavítók és traktorosok még itt-ott szorosabbra húzzák a csavarokat, meghallgatják, hogy a lánctalpas vagy a kerekes traktor motorja si" mán fut-e. Törik a fejüket, mit tehetnének még, mit javíthatnának a szerszámokon. Akad munkájuk a növénytermesztőknek is. Míg egyik részük több mint 800 alma- és körtefát tisztogatott és metszett meg, s elvégezték a permetezést is, njásik részük 35 hektár rétet hozott rendbe. A fe\ lesleges fűzfákat és bokrokat kivágták ... Pénzes József elvtárs, a szövetkezet elnöke sem ül az irodában. Hol a mezőn, hol meg az istállóban, az állatgondozók között látható. — Csak már mielőbb kimehetnénk a földekre — mondja az elnök. A gépeket és szerszámokat már régen megjavítottuk, a vetőmagot megtisztítottuk, cslraképességét kipróbáltuk. Az emberekkel is megismertettük a tavaszi munkák tervét. — Csak már végre kiderülne — teszi hozzá Pavel Malý elvtárs agronómus s idegesen topog. A megfeketedett hómaradványokra nézve így folytatja: — Ha nem lett volna ilyen hosszú a tél, a koratavasziakat már régen elvettük volna. De jöhet a tavasz akár holnap is, nem félünk. A koratavasziak vetését négy nap alatt elvégezzük. Éjszaka előkészítjük a talajt, nappal vetni fogunk. Természetesen, ha szükség lesz rá, nyújtott $ műszakokban fogunk dolgozni, örü lünk, hogy az árpa alá már ősszel elvégeztük a szántást. Bizony keservesen ment, de traktorosainknak sikerült — teszi hozzá az elnök. Ezért az idén is bármilyen nehezen fog menni, mindent felszántunk még az ősszel, mert nincsen jobb az őszi szántásnál... — Vajon a nitratálást alkalmazzák-e? — terelem a beszédet az ősziekre. — Természetesen — mondja az agronómus, s bizonyítékul kihúzza teleírt noteszét... Az első nitratálást január 12-én végeztük, 81 hektár gabonát trágyáztunk meg meszes ammost már kezdődhet a munka móniáksalétrommal. 0,75 métermázsát szórtunk ki egy hektárra. A másodij; trágyázást március 17-én és 18-án végeztük lovosicei salétrommal. Ogy látszik az ilyen jól gazdálkodó szövetkezet nem küzd nehézségekkel. De nem így van. Igaz, hogy nehézségeik nem nagyok, de a kicsiket is le kell küzdeni. — Nálunk az a szokás — mondja az elnök —, hogy nemcsak a szövetkezet vezetői, hanem a tagok is megkövetelik a munkák elvégzését. Így például a mezőkön nagy megértéssel láttak hozzá a fűzfák és bokrok kiirtásához. Bizony Jól „Jön" ez a fa, mert a lefűrészelt fűzfákkal és hársfákkal hoszszú időn át fűlhetünk és melegíthetjük a sertések abrakját. Képzeljék el, ha ehelyett a szénraktárakból kellene fát vásárolnunk, mennyi pénzbe kerülne? — Ugyanilyen lelkesedéssel látunk hozzá az idei tavaszi munkákhoz, hogy elérjük a tervezett hektározamokat s ezáltal is emelkedjék a szövetkezet tagjainak életszínvonala. {* - s) ül SZÓ 4 * 1963. március 28.