Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-27 / 86. szám, szerda

Eredmények, gondok a lengyárban A földszintes épületben szerényen meghúzódó igazgatói szobának nincs párnázott ajtaja, nincsenek benne pöffeszkedő fotelek, csillogó villogó üvegszekrények... Egyik sarkában hordó alakú fűrészporkályha árasztja a nyári nap hevével vetekedő mele­get. Fűrészporkályha Tanyon? Hol van itt fűrésztelep? SZÉN HELYETT POZDORJA — Nem fűrészpor ég benne — mo­solyog Beke Vince elvtárs, a lengyár igazgatója, — hanem pozdorjal — És annyi van, hogy fűteni lehet vele? — Annyi!? Mi vagyunk a falu Ost­ravájal Pozdoriával fűt a lakosság! Már akinek van fűrészporkályhája ... — És csak fűtésre használható a pozdorja? — Nem. Préselt deszkát is csinál­nak belőle, de... tőlünk még nem viszik el. Szavaiból kicsendült, hagy nem bosszantja a dolog túlságosan, hi­szen míg a pozdorja rendelkezésükre áll, a gyárnak nem kell tüzelőről gondoskodnia. S különösen az idei télben sokat ls jelentett ez...l — De vajon a népgazdaság számá­ra melyik előnyősebb? KÁRPITOSOK, FIGYELEM! — Ha a népgazdaság érdekéről be­szélünk, égetőbb problémát kellene megoldanunk — veti közbe Csémi La­jos • gyártásvezető. — Éspedig? — Nem tudunk mi* kezdeni a kár­pitdskóccal. Vagy kétezerötszáz má­zsa van raktáron A kárpitosok in­kább szénát használnak ... A legjobb szénát! Pedig a kóc sokkal rugalma­sabb. tartósabb... Csak egy hibája van, hogy két korona hetven fillérbe kerül kilója A széna pedig egy ko­rona Ezért pusztul el a kóc nálunk. A szövetkezetesek siránkoznak, hogy nincs mit az állatoknak adni... A jő szénát meg a kárpitosok heverők­be, fotelekbe tömik. A kárpitosoknak Jó, mert olcsó. De hasznára válik-e a társadalomnak? A gyártásvezető után ismét Beke elvtárs veszi át a szót: — A szellőztető berendezéssel is közel egy évtizede bajlódunk. A por­szívók erősebbek, mint a befúvó ven­tilátorok. így aztán olyan huzat van a műhelyben, hogy még az ajtót is művészet kinyitni. Képzelheti, meny­nyire „használ" ez a dolgozók egész­ségének .. .1 — A vállalati Igazgatóság tud er­ről? — De még mennyire! Sokat pa­naszkodtunk már emiatt. Érthetetlen, hogy a haličl Igazga­tóság éveken át a füle botját se mozdítja Hisz az emberek egészsé­géről van szó! Az emberről, aki tár­sadalmunkban a legdrágább kincs. És egy közönséges szellöztető-berende­zést ne lehetne megjavítani? ALL]ÁK A SARAT A tavaszt sejtető napsugarak sár­tengerré változtatták a gyárudvart. — Most ez a legnagyobb akadály!' — tréfálkozik Beke elvtárs, s jókora gumicsizmában könnyedén átlábol a latyakon. A rostgyártó-részleg voltaképpen a gyár szive. A lent. áztatás és szárítás után, itt két részre bontják: pozdor­jára és rostra A rövid rostokat, ame­lyek a textiliparban nem használha­tók, kárpitoskócnak nevezik. A gép zajába és az alig látható, porfelhőbe burkolódzott részlegben nagy a sürgés-forgás. Műszakváltás­ra készülődnek. Nagy buzgalommal tisztogatják a gépeket, a tartályokat, az egész munkahelyet. Bár a gyár dolgozóit bosszantják, keserítik az imént hallott bajok, nagy többségük mégis odaadással, nagy igyekezettel végzi munkáját. Kézzelfogható blzq­nyíték: a gyár 1958-óta minden lé­nyegesebb műszaki fejlesztés nélkül közel kétmillió koronával növelte az évi termelés értékét. S ez egy Ilyen kis üzemben nem csekélység! MUNKASBECSÜLET Beke elvlárs egy hatalmas „pisz­kavassal" munkálkodó férfira mutat: — Ifjabb Szeder György, Gaganova köve tő ie. , Szeder elvtárs már mondja Is, hogy a két parti között hosszabb ide­je nagy volt a teljesítménybeli kü­lönbség. Az első parti, amelynek ő volt a vezetője rendszeresen telje­sítette a terve 1, de a másik sehogy sem tudott zöldágra vergődni. A rosz­szabbak azzal magyarázták a hely­zetet, hogy minden „jó embert" az első partiba osztottak be, ők pe­dig...? Szeder elvtárs nem hitte, s azt mondta: én majd megmutatom, J3J ÉS3J . . - - ... . .... Kis gyerek — kis gond? . Micsoda boldogság, amikor hosszú várakozás után végre megérkezik a legnagyobb öröm, az új családtag. Meghitt csodálatos órák varázsa hatja át a szülőket. Csupa napsütés körülöttük minden. De múlnak a he­tek, letelik az anyasági szabadság s nem egy fiatal anya arcára borút von a gondolat: Hová teszem a gyermekemet? Nem egy család problémája ez. Vi­tathatatlan tény, nincs elég bölcső­dénk, bár a feisza­A böicsődés gyerme­kek szüleinek is vannak problémáik. Ilyen pi. a küvetke­zfi; a szí/lök kttlün badulás óta ezen a téren is mérliildes biiző műszakban dolgoznak, hová te­léptekkel haladtunk előre. 1946-ban gyék a délutáni műszak idejére a hazánk egész területén mindössze 94 gyermekei? Már a kongresszus előtti bölcsőde müködütt, ebből Szlovákiában vita keretében tübben felszólaltak, mindössze négy! Az elmúlt év szeptem- hogy miért nem vezetik be a bulcső­berében már 48 756 gyermeket gondoz- dékben is a második műszakot? tak oz ország 1345 bölcsődéjében. Ezek Mj t j s jelentene ez? Elsősorban azt. közül 269 üzemi bölcsőde. Kevés, na- hogy a bölcsődéket 24 órás, azaz ál­gyon kevés! Többségük főleg azokhoz | a naó üzemeltetésre kellene berendezni, az ii emekhez tartozik, ahol suk a női hiszen nem lehet a picinyeket — akik­dolgozó. Mintha a férfi munkásokkal „„^ e S( B hétkor már ágyban a helyük dolgozó üzemeknek nem lenne éppen _ éjszaka tíz után ébreszteni, öltöztet­olyan feladata a bölcsődék építése és n| g s hurcolni a hideg éjszakában. A üzemeltetése. Sok üzemben mindenféle- gyermekek nagy része tehát a bölcsődé képper kiforgatják az erre vonatkozó gén töltené az éjszakát Igen. de hnl? kormányhatározatot, s ha már selio A bölcsődékhez utólag kellene erre a gyan sem tudnak kibújni alóla legfel- célra helyiségeket építeni. Természele­jebb pénzzel támogatják a bölcsőde be- S R„ megfelelő személyzetről Is gondos­rendezésének megvételét. Csakhogy a kodniuk kellene. Ezenkívül, ahogy az pénz nem minden Többet érne. ha né- anyák az üzemben váltják a műszakot, hány helyiséget szabadítanának fel erre ,-,gy a csecsemők is váltogatnák a böl a célra vagy építőanyaggal, közlckedé- csődéi ,,műszakot" — s erre bizony sl eszközökkel, szakemberekkel segíte- egészségükkel fizetnének rá. nék a bölcsődék építését. Erre nem gon- , vanna k „álunk hetes, sőt éves dóinak? Hogyan lehel az, hogy fonlo- b m* lôdék i s_ ahonnan a gyermekek sabb számukra az üzemi UdUlő, a sport pálya — mintha a gyerekek mellékesek, sőt. szinte feleslegesek lennének?! csak látogatóba járnak haza szüleikhez. Az itt szerzett tapasztalatok azt mutat­ják, hogy ez a ,,különélés" erősen vészé Ha ezt a helyzetet nem is nevezhet- iyezteti a gyermek és a szülők közötti jiik rózsásnak, az idei évtől nagy javu- érzelmi kapcsolatot. A szakemberek lést várunk. Knšicén jelenleg 1315 gyer- együntetl véleménye, hogy a gyermek mek vái arra bogy bejuthasson a böl­csődébe Bízunk benne, hogy az év vé­egyéves koráig minél többel legyen együtt szüleivel, a családban. Fontos géig javulni fog a helyzet, meri a kelet- ez azért, mert éppen ebben az idő szlovákiai kerületben az idén 1008 gyer­mek számára épül bölcsőde. Igy pl. Ko­sokban fejlődnrk érzései, alakulnak egyén'ségének alapvető vonásai. A he Sicén 40 férőhelyes bölcsődét épít a vas- tes bölcsődék még olyan veszélyt is úti Igazgatóság, a Nálepka kapitány rejtenek magukban — miután az ellátá Kuhngyár košicei üzeme 30 férőhelyes, sért csak minimális összeget kell fi­a poprád' Vagongyái* 10 férőhelyes böl- zetni — hogy a szülők megszokják a Csődét épil még ez évben. A prešovi gyermektelen házaspárok gondtalan éle golyóscsapágygyárhan nemrég nyitották lét és később a gyermek teherré válik meg a 40 ágyas bölcsődét. A nyugat­szlovákiai kerületben 1963 ban 700 gyer­mek számára épül bölcsőde, 349 gyer­mek elhelyezéséről az üzemek gondos­számukra. Ezérl ezekben a bölcsődék ben csak egé -in kivételes esetekben helyezünk el gyermekeket. A probléma megoldását abban látjuk, hogy a dol kndnak A közép szlovákiai kerületben gozó anyákat a délelőtti műszakban az idén 664 gyermek elhelyezését old foglalkoztassuk. iák meg. 414 et közülük az üzemek vél- A m i társadalmunk példásan gondos laltak magukra. kodik az anyáról és gyermekéről. A Az év végéig tehál Szlovákiában any- világ azon államai közé tartozunk — és nyi bölcsőde épül, hogy fokozatosan erre büszkék lehetünk — ahol legala további 2370 gyermek elhelyezését biz csonyabb a csecsemő és gyermekhalan hogy a másik partiban ls lehet a tervet teljesíteni! Az eredményre mindenki kíváncsi volt. Alig egy hónap leforgása alatt „csoda" történt: a parti februárban teljesítette a tervet. Szeder elvtárs egyet követel meg embereitől — de azt szigorúan —, hogy teljesítsék a kötelességüket: végezzék becsülettel azt a munkát, amelyért a bért kap­ják. Nem tűrte az ácsorgókat, a mun­ka könnyebb végét lesőket, hanem úgy szervezte a munkát, hogy min­denkire egyformán jusson. LELKIISMERETESEN A pártszervezet — mint Tóth Ist­ván elnök mondta — jól működik, üléseiket rendszeresen megtartják, sőt nagyon gyakran gyűlnek egybe rendkívüli tanácskozásra, hogy egyet­len orobléma se kerülje el a figyel­müKet. Amit csinálunk, azt tisztességesen, becsületesen végezzük — jelszó |e gyében dolgozik az FSZM üzemei bi zottsága is. Sárik józsef elnöknek a szocialista munkabrigád elméri ver­senyző kollektívák megszervezése okozza a legtö' ... gondot. — Egy csoportot, azt hiszem, nem­sokára mégis sikerül megalakítanunk — mondjai megfontoltan, — a kar­bantarlókból. Közülük egy fiatalem­ber, még szívesen a pohár fenekére néz, de a többiek, remélem, hama­rosan jobb belátásra bírják. ... INKÁBB HOLNAP EGY TÜZOK Sárik elvtárs szavaiból kiviláglott, hogy a kezdeményezőkészség körül még bajok vannak. A dolgozók helyt­állnak a munkában, még akkor is, ha a kedvezőtlen körülmények gyakran ke mény próbára teszik őket, de a szo­cialista munkabrigád címért folyó versenyhez ez nem elég. A szocialis­ta módon élni és dolgozni elv a ki­szabott feladatok teljesítésénél. Ezért akarnak olyan kollektívát megszervezni, amely képes erre a „többre", amely példát mutathat a többieknek. — Ami késik, nem múlik — mond­ja az elnök, — s ha késünk, azért van, mert olyan csoportokat szerve­zünk, amelyekkel nem vallunk szé gyent. Igaza van. Sokkal célravezetőbb, hatásosabb ez, mint az elhamarko­dottság. Az olyan kis gyárban, mint a tanyl üzem, minden „megmozdu­lást" éber szemmel figyei nemcsak a munkás, hanem a falu is Az elsie­tett, nem átgondolt munka, ha balul üt kl, többet árthat, mint az elmu­lasztott tett. NEM „ÜJONC" A fűtőházból a lenfeldolgozás utol­só állomására, a osztályozóba láto­gattunk. A lenből -Ide már csak a rost jut el; karvastagságú csomók­ban. Minősége szerin' négy "csoport­ba' osztályozzák. A lenrostgyártás va­lamennyi művelete géfiesíthető, csak ez az egy nem. A minőséget a rost színe és puhasága szerint az emberi szem, illetve kéz állapítja meg. Mar­talics elvtárs mestere ennek a szak­mának, csodálatra méltó kézügyes séggel, érzéssel, szakértelemmel vég­zi munkáját. Aki látja, azonnal ki­találja: nem újonc a gyárban! Szerény munkájáról jutnak eszem­be a többiek is, akiket láttam. Űk is így dolgoznak. Es hirtelen rájövök, miért mondta Beke elvtárs az Imént olyan határozottan, hogy: Megbirkó­zunk a bajokkal, akadályokkal. SZABÓ GÉZA to' tjük. Ám a probléma teljes meguldá sálól még így Is elég messze vagyunk Azonban senki se gondolja, hugy min den prnbléma mi'qs'tínik. amint a gyer dóság Bizton reméljük, ha a szakszerve znlnk az eddiginél még nagyobb gond dal fugnak fnglalkozni a bölcsődék prob léniájával, rövid időn belül ezt a kér­meket felveszik a bölcsődébe. Dehogyis! dést is sikeresen megoldhatjuk. (ska) A gottwaldovt Svit bőrkombinátban készült cipőknek csaknem 60 száza­lékát a Centrotex külkereskedelmi vállalat útján külföldre, mégpedig a világ 85 országába exportáljuk. A gottwaldovi ctpészek a termelésben egyre több új anyagot alkalmaznak. Képünkön J sef PlluSa egy nőt ctpö talpát préselt. (Nesvadba — CTK felv.) Jíuítdm A Televízió műsoráról Vagy egy hónappal ezelőtt néztük végig a brnói TV-stúdió fiatalok prob­lémáival foglalkozó „Hozzászólha­tok ..." című műsorát, amelyik meg­mutatta, hogyan lehet az élettel fel­vett közvetlen kapcsolat révén fel­élénkíteni a legmegszokottabb TV­műsort is. Tulajdonképpen e műfaj válságának — az utóbbi években ugyanis zsákutcába jutott — fő oka éppen az, hogy elszakadt az élettől. A jól sikerült műsor folytatását e napokban sugározta a TV. A „Hoz­zászólhatok ..." sorozat ezúttal a nők egyenjogúságának kérdéseit bon­colgatta, valljuk be már jóval kisebb sikerrel. Nem az első eset, hogy egy érdekes ötlet — kiváló műsorszám összeállítását teszi lehetővé, a foly­tatásokban azonban ellaposodik és rendszerint az átlagon aluli műsor­számok hatását éri el. Valahogy most ez a sors fenyegeti a brnói „Hozzá­szólhatok" — sorozatot ls. Bár még korai lenne levonni a végső következtetést, ám figyelmeztet­ni nem korai, hogy e sorozatnak sok fogyatékossága van. Kétségtelenül a műsor javára kell írnunk a nézőkkel folytatott — rög­tönzöttnek ható '— beszélgetéseket. Ugyanakkor nem szabad összetévesz­teni a közvetlenségre való törekvést a céltudatos rögtönzéssel. Például jó előre át kell gondolni a vitázok meg­válogatását. A vita irányát sen) lehet egészen a véletlenre és a pillanat­nyi ötletekre bízni, mert akkor a be­szélgetés a felszínen mozog és mé­lyebben nem érinti a problémákat. Mindkét ogyatékosság a kívánt­nál gyakrabban fordult elő ebben a műsorban. Az első részben, amely a családi együttélés kérdéseit érin­tette, több szellemes megjegyzés hangzott el — bár többségük csak ismétlése volt az esztrádműsorokban bevált hálás helyzeteknek és csatta­nóknak. A közönséggel folytatott vi­ta Igy nagyon felületesnek hatott. A vitázók — tisztelet a néhány kivétel­nik —, gyakrabban próbálkoztak ba­nális éltekkel, mint személyes vélemé­nyük megforrmilásával. Érdekes volt azonban az estének az a része, amely a nők munkahelyeken felme­rülő problémáival foglalkozott. Több nagy üzem funkcionáriusa mondta el itt nyíltan és tárgyilagosan vélemé­nyét. Fel is keltették a nézők ér­deklődését. De a gondolatvezetést tekintve a sorozat második folytatása nem volt eléggé összefüggő és több helyen célt tévesztett. Az egy hónappal ezelőtt sikeresen megkezdett új soi'ozat sikertelen foly­tatása, úgy véljük, újabb tünete an­nak, hogy a televízióbán milyen ke­vés figyelmet fordítanak az újjal kí­sérletező műsorok sikere, vagy si­kertelensége mélyebb elemzésére. Másképp nem fordulhatott volna elő, hogy a „Hozzászólhatok" brnói alko­tói megismélelték a fogyatékosságo­kat és nem merítették ki az előttük álló lehetőségeket. A televízió-műsor szerkesztése lényegében ott kezdődik, amikor a műsorban valami új jön létre. —rp— Pavel Sukdolák az ifjú csehszlovák grafikusok nemzedékének egyik érde­mes képviselője már eddig ls több nem­zetközi kitüntetésben részesült. Felvételünkön: Pavel Sukdolák műter­mében j— villája kerljébeu. A munkából fakadó örömet fejezik ki Múlt év szeptembere óta az ifjúsági alkotóversenyek szervezése, irányítá­sa és vezetése már nemcsak a CSISZ­szervezetek ügye, hanem a Központi Szakszervezeti Tanács határozata ér­telmében a szakszervezetek ügye is. Azóta a CSISZ járási vezetőségei és a járási szakszervezeti tanácsok meg­tárgyalták az ifjúsági alkotóversenyek problémáit és a járási versenyek biztosítására már közösen tették meg a szükséges politikai-szervezési intéz­kedéseket. Közösen rendeztek szemi­náriumokat — műfajok szerint — az egyes csoportok vezetői részére. A jó együttműködés eredményei főleg a Rim. Sobota-i, martini, prešovi és a trnavai járásban már mutatkoznak is. Vannak azonban olyan járások, ahol nem értették meg teljes egészében az együttműködés fontosságát, "azt a néze­tet vall|ák: elég ha a szakszervezet csak bizonyos „védnöki" szerepét (ölt be, vagy ha csak anyagilag támogatja a versenyt. Ez helytelen nézet a CSISZ és a szakszervezet részérői. Hiszen a szo­rosabb együttműködéssel szerelnénk el­érni, hogy minél több dolgozót, ipari tanulót kapcsoljunk be a versenybe, hugy az Ifjúsági alkotóverseny ne formális és alkalomszerű, hanem a népművészet ál­landó és rendszeres megnyilvánulása le­gyen. Azt szeretnénk, ha minden üzem­ben. tanintézetben, inlernátusban és köz­ségben megalakulna a népművészeti csopnrt, amelyben aktív kulturális mun­kát végeznének a fiatalok és a felnőtt dolgozók egyaránt. Az ifjúsági alkotőversanysk eddig be­vált hagyományos ágazatain — a dal-, zene. esstrádcsoportokon, színjátszó cso­portúkon. bábmfívészeten. képzőművésze­ten. fényképezésen és a filmen — kívül az idén a helyi fellélelek szerint a népi művészeti alkotás újabb formáit is be lehel kapcsolni, fgv például az üzemi és helyi rádió adásainak műsorát, a mun­kahely vagy iskolákban az osztály csino­sításéi. nőt az üzemi, illetve járási újsá­gok szerkeszlőségeivel együttműködve értékelni Inhet a dolgozók és az ifjúság levelező tevékenységét is. A verseny ér­'ékelésekor elsősorban a csoport kultúr­nolilikai tevékenvséeét és akiivitását, a műsorszámok aktualitását és társadalmi hatását, valamint művészeti szfnvonalát veszik figyelembe. Az ifjúsági alkotóversenyek hely! körei március 15-ig lezajlottak. Ezek legiobbiai a járási versenyeken vesz­nek részt, amelyekre május végéig kerül sor. A járási bemutatón már azok a csoportok és egyének lépnek fel. amelyeket. Illetve akiket a lárásl versenyek bíráló bizottsága választ ki. A központi bemutatókig még bőven van idő, ám az előkészületek már javában folynak. A központi bemuta­tók az idén sokban különböznek majd az eddigiektől. Központi bemu­tatót csak néhány műfajban tartanak és ezek bizonyos problémákkal fog­lalkoznak. Keresni fogják az egyes szakok további fejlődésének útját. A figyelem középpontjában ezúttal nem a versenyfellépések állnak. A fi­gyelem a bemutató és a tematikus műsor között oszlik meg. A hangver­senyeket, eloadásokat ugyanis viták, elméleti előadások, beszélgetések, konferenciák, szemináriumok egészí­tik ki. Ez lehetővé teszi, hogy az együttesek vezetői országos méretben folytathassanak tapasztalatcserét. Az ifjúsági alkotóversenyek központi be­mutatója így nagyobb jelentőségű kul­túrpolitikai eseményszámba megy. A központi bemutatok résztvevőit is új módon választják ki. Azok az egyiitte sek és személyek vehetnek részt a köz­ponti bemutatón, amelyeknek, Illetve akiknek repertoárja tartalmilag és mfl­vészi színvonal tekintetében is eszmei­leg a legjobban beilleszkedik a bemu­tató jeliegébe és ezenfelül a legtöbb új, haladó elemet tartalmazza. E szempon­tok játsszák a döntő szerepet a kerületek és járások javaslatainak megítélésekor.^ A központi bemutatók egész nyáron át tartanak, sőt elhúzódnak az őszi hóna­pokra is. Június 20—23-a közöli Üstí nad Labemben kerül sor a művészeti agi­tációs csoportok központi bemutatójára és a szemináriumra, június 27—30-án a már hagyományossá vált prostéjovi Wol­ker napokra. Chrudimban július 3—7-én a bábosok tartanak bemutatót és érte­keznek a bábszínház nevelőhatásának fokozásáról. A központi énekkari bemu­tatókra Zilinán augusztus 28—29-én ke­rül sor, Ostraván pedig október 10—13-án tartják a tánczene és társas tánc köz­ponti bemutatóját, ahol a szeminárium háromszáz résztvevője az e kürbe tarto­zó megoldásra váró problémákkal fog­lalkuzik. Amint látható, hazánkban fontos szerepet tulajdonítunk az ifjúsági al­kotóvetsenyeknek, hiszen ez is egyik formája a fiatalok és a dolgozók kommunista nevelésének. Fontos, hogy ezt az elvet szem előtt tartsák a szakszervezetek és a CSISZ-szerve­zetek is és tehetséges elvtársakat ál­lítsanak az egyes körök élére, olya­nokat, akik jó szervezők és szakmar lag érettek a vezetésre és munkájuk­kal elősegíthetik a körök művészi színvonalának emelését. SKALINA KATALIN 1983. március 27. * tJJ SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents