Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-22 / 81. szám, péntek

Jutalmazást, de érdem szerint A prémiumrendszerben komoly fo- lóba* * dolgorék IS százaléka nem gyatékosságok mutatkoznak. A jutal- teljealtl m minőségi mutatószámot, mezist sok esetben mechanikusan s túllépi a t*rvez«tt selejtet. Ennek alkalmazzák, így nem teljesítheti hl- következtében «z a dolgozó, eki nem vatását, nem hathat ösztönzőleg a terv teljesíti a minőségi mutatót, lwvonta ttljesítősére. Sőt, hátráltatja. Gyakori átlag 293 koronával kevesebb pré­séét, hogy éppen a prémiumrendszer mtumot kapna. Ez azt jelenti, hogy íékezl a műszaki fejlesztést is eny-ag- e minőségi mutató érvényesítése he­pazarlást Idéz e-lő. Ezt a következő lyénvaló. Egy mástk példa: e gumi­adat szemlélteti: az Időbérben dol- abroncsokat sajtoló dolgozók 18 szá­gozók 40 százaiéba a tel- lr 1 zaléka nem teljesíti nor­jes termelési mutatóért kap prémiumot, ugyan­akkor a minőségi muta­tóért csupán e dolgozók 18 százaléka. Példa erre a helyi gaz- melékenység. Ez szükségessé teszi, dálkodás. E vállalatokat elsősorban hogy a gyártmányok minőségi mu­az olyan szolgáltatások és javítások tatóí mellett be kell vezetni a meny­teszik érdekeltté, melyeknél a több nyiségi mutatót is. enyagfogyasztás következtében na- A kormány- és az állami bérbizott­gyubb munkatermelékenységet és ság intézkedései többek között arra rentabilitást érhetnek el. Más szóval: is irányulnak, hogy a műszaki-gazda­minél Kibb anyagot használnak fel, sági dolgozók premizálását összhang­ba hozza a mesterek és részlegveze­tők premizálásával. Az eddigi meg­különböztetés ugyanis nem fejezi ki máját, s ennek követ' keztében a résilegben 3,7 százalékkal ala­csonyabb a munkater­ennál nagyobb munkatermelékenysé­get tudnak kimutatni s ehhez iga­zodik a premizálás is. Nyilvánvaló tehát, hogy a premizálás ebben az az érdemeket a tervezett feladatok ecetben nem az anyaggal való taka- teljesítésében. Lényegében arról van rékoskodást támogatja, hanem ellen­kezőleg — az anyagpazarlást. szó, hogy c mesterek és a részlegve­zetők prémiumrészesedésének növe­Itt az ideje tehát a prémiumrend- lésével, a vezető dolgozók részesedé­szer átépítésének. Itt az ideje, hogy sének csökkentésével a premizálást a prémium fizetése terén életbeláp- reális alapokra kell helyezni. Termé­tessük a CSKP XII. kongresszusának szetesen az irányelvek gépies és erő­irányelveit: a jutalmazást nem te- szakolt alkalmazása nem célravezető, kinthetjük a kereset rendszeres és Figyelembe kell venni a konkrét fel természetes részének. Prémiumra csakis az elért gazdasági eredmé nyékért tarthatunk igényt. Ebből ki­tételeket. az egyes üzemek feladatait és a meglevő eszközöket is. Annak ellenére, hogy a munka nor­indulva a kormány határozatot ho- mázása terén bizonyos előrehaladást zott, melynek értelmében március vé- tettünk, a helyes premizálás elvét géig módosítanunk teli az eddig ér- még nem sikerült következetesen be­vényben lévő prémiumkódexet. Az új tartanunk. Ha azt akarjuk, hogy a prémiumrendszer sok problémát meg- munka normázása betöltse hivatását, oldhat, természetesen csak ekkor, ha a normákat a műszaki-szervezési fel­kidolgozásában a dolgozók maguk tételeknek megfelelően feltételenül ís részt vesznek. Ez azért fontos, mert a munkahelyeken konkrétan meg kell állapítani a legfontosabb feladatókat, s ennek teljesítését se­gítse elő a premizálás. Az így kör­vonalazott feladat alapján állapítsuk meg a prémium nagyságát, figyelem­be véve a feladatot teljesítők lét­számát. Ezekből az elvekből indultak április 1-től életbe léptetik az ki a púchovi Május 1 Gumigyárban la. Az üzemben a prémiumrendszert alapos elemzésnek vetették alá. Az elemzésből kitűnt, hogy pl. a sajto­rendeznünk kell. Ahol a normákat in­dokolatlanul túlszárnyalják, ott a normák szilárdítását az üzem és a társadalom érdekei is megkövetelik. Természetesen, a bürokráciának eb­ben a kérdésben sincs semmi keres­nivalója. Az üzemekben és vállalatokban új premizálási rendszert. Célja, hogy prémiumban mindenki érdem szerint részesüljön. (ksj Zemianske Kostolanyban a Novákyi Villanymfi építésénél a/, aknafelvonókat, amelyekkel az építők és szereifik az anyagot a 130 méteres kéménybe fel­szállítják, a gépházhői irányítják. Képünkön Václav Švanda (jobboldalt) a prá­gai Teplotechna szerelőcsoportjának vezetője és Ernest Drítnmský felrnnóke zeíő a munkák irányításánál. (Fr! Kocián — CTK felvétele) Modern gép­eriás a gépko­csigyárnak A brnói Smeral Művekben a Josef Pich vezetésével dolgozó szerelő­csoport egy csak­nem 8 méter ma­gas és 90 tonna súlyú új típusú karosszériaprés összeállításán dol­gozik. A Mladá Bo­leslav-i Gépkocsi­gyár dolgozóinak hasznos segítőtár­sa lesz ez a kor­szerű gépóriás. (Bican — CTK — felvétele) A brigád példát mutat Nem tudom mennyi férfiszépsé­get örökölt Stefan Berkes, az épít­kezési gépalkatrész 314-es számú mechanikai központ vezetője. Nem ért az a' szerencse, hogy találkoz­zam vele munkahelyén. De abból, amit munkatársai elárultak, csak úgy vélekedhetem róla, mint kivá­ló munkaszervezőről. — Múlt év márciusában jelent­keztünk a CSKP XII. kongresszu­sának műhelye cím elnyeréséért folyó versenybe — emlékezik visz­sza a Berkes-csoport egyik tagja. Nem a legjobb csoport voltunk. De ö mindenkit meggyőzött, hogy men­ni fog a munka, a gyengébbeknek tanácsot adott, megmutatta, hogyan kell esztergályozni az egyik vagy másik alkatrészt. Egy vagy két hó­nap után, pontosan már nem em­lékszem, kiváló műhely lettünk, túlszárnyaltuk a terveket, megkezd­tük az új technológia érvényesíté­sét, csökkentettük a költséget és a selejteket. Ma sokari közülünk, akik ezelőtt nem is tudtuk, mi az esztergapad, normánkat túlteljesít­jük. * Arról, hogy a 314 Les számú köz­pontban ifjúsági kollektíva is dolgo­zik, három dolog tanúskodik: egy transzparens, természetesen az itt levő fiatal emberek, és ami a legfon­tosabb: a fiatalos munkalendület. Itt van például Tomáš Dedinský négyta­gú ifjúsági brigádja. Az egész gyár ismeri őket. Mindenfélébe beleütik az orrukat. Sok minden, ami másnak jónak tűnik, számukra ném felel meg. Ügy vélekedtek, nem ésszerű például a csöveket forró állapotban hajlítani. — Azelőtt két dolgozó vé­gezte ezt a munkát. Az egyik a csö­vet hevítette, a másik hajlította. A csövek azonban helyenként meg­pörkölődtek, úgyhogy újból megmun­kálásig Szorultak és sohasem lehe­tett pontos méretre vágni őket, — emlékezik vissza a régi technológiá­ra Tomáš Dedinský. S hogyan dol­goznak most a fiúk? íme, František Kubiš az újítást bemutatja a gyakor­latban is. Egy különleges pneumati­kus hajlítókészüléken, amit a fiúk m^guk' készítettek, könnyen, minden fáradság nélkül egymás után hajlít­ja a csöveket, mégpedig hibátlanul. A Dedinský szerelőbrigád tagjainak igyekezetét számos ilyen újítás di­cséri. A detvai Podpol'any Gépgyárban megfigyeltem egy sajátosságot. A fia­tal gépszerkesztők Viktor Dudek mérnök vezerésével ügyesen bánnak munkaeszközeikkel: a deszkával, pa­pírral, vonalzóval, tussal. Kezük alól egymás után kerülnek ki újabb és újabb rajzok, amelyek ötletes gon­dolatokat valósítva meg, sok ezer ko­rona megtakarítását jelentik. Tavaly is több mint egy negyedmillió koro­nát takarítottak meg az újítási ja­vaslatok megvalósításával. Szívesen fogadják a műhely fiatal munkásai­nak hozzászólásait, észrevételeit is. A technikusok így szorosan együtt­működnek a munkásokkal. Hogy a Podpolany Gépgyárban több ilyen példás ifjúsági kollektíva dol­gozik, ebben nagy érdeme van az ifjúsági szervezetnek. Nem csoda, hogy elnyerte a legmagasabb kitün­tetést — az SZLKP KB zászlaját. A" podpolanyi fiatalokat e kitüntetés még szorgalmasabb munkára sar­kallja ... (amsj VÁLASZTOTTAK Kolárovőn, hazánk egyik legnagyobb községében a napokban megválasztot­ták a népi ellenőrző bizottságot. A la­kosság szép számmal vetf részt a gyű­lésen, ezzel is kifejezve, milyen nagy fontosságot tulajdonít a népi ellenőrük megválasztásának. A falu lakossága el­varja, hogy a megválasztottak jő mun kával viszonozzák a bizalmat. Határo zottan és kérlelhetetlenül szálljanak szembe minden olyan megnyilvánulás­sal, amely gátolná előrehaladásunkat. SZIGETI KALMAN, Kolárovo A PRÁGAI Praha ' filmszínházban március 22-e és 29-e között tartják a csehszlovák hadsereg filmfesztivál­ját. A nézők összesen 24 játék,- do­kumentum,- népszerű, tudományos és riportfilmet láthatnak az utóbbi nyolc év alkotásaiból. M ÚJ SZÓ PDSTÁIÄBÔL Kiránduláson az NDK-ban A födémesi szövetkezet dolgozói hatnapos kiránduláson vettek részt a Német Demokratikus Köztársaság­ban. Megtekintették a lipcsei nem­zetközi vásárt és több várost. A 33 tagból álló csoport értékes tapasz­talatokat szerzett s ezeket igyekeznek odahaza ls értékesíteni. Katona Rolland, Veľ. Uľany AZ FSZM V. KONGRESSZUSA TISZTELETÉRE Az FSZM nitrai járási tanácsa kez­deményezésére A szocialista munka­erkölcsért, a munkás- és parasztbe­csület jegyében mozgalom indult a járás állami gazdaságaiban. A moz­galom célja fokozottabb munkalendü­lettel köszönteni az FSZM V. kong­resszusát. A mozgalom első eredményei már megmutatkoznak. Így például Jedlič­ka elvtárs, az Országos Mezőgazda­sági Kiállítás Gazdaságának dolgozó­ja önként jelentkezett egy lemara­dó munkacsoportba ás a csoport tag­jaival együtt az FSZM V. kongres­szusa tiszteletére azt a kötelezett­séget vállalta, hogy terven felni na­ponta 2400 liter tejet adnak a köz­ellátásnak. Minden gépet szocialis­ta gondozásba vesznek és harcba indulnak a szocialista munkabrigád címért. Az utóbbira a feltételeket már ki is dolgozták, s kötelezettség­vállalásuk két első pontjának meg­valósításához is lelkesen ' hozzálát­tak. JAROSLAV RAJNIAK, Nitra Kiváló eredmény A Nižná Hutka-i szövetkezet a tejel­adásban az év elejétől szép ered­ményt ért el. Februárban 171,8 száza­lékra teljesítette a tervet, pedig a 80 tohén közül csak negyvenet fejtek. Az egy tehénre eső eladott tej mennyisé­ge 3,3 liter naponta, ami azt jelenti, liogy a két hónap alatt a tervezett 89110 liter helyet, 11 859 liter tejet adott el a szövetkezet. Többet ls eladhatna, h« a košicei tejcskrnok gondoskodna a gazdaság számára szükséges egalizált tejről, mert a, borjak több mint 100, a malacok pedig 10 liter tejet fogyasz­tanak naponta. A szép eredményekért dicséret Illeti mind a fejőket, mind a gondozókat, illetve etetőket, akik Idejekorán hozzá­láttak a takarmány ízesítéséhez és pon­tosan adagolják az abrakot. Az a tény, hogy az utóbbi napokban egyre növek* szik a tejhozam, szintén a kollektíva becsületes munkáját bizonyítja. Mató Pál, Nižná Hutka Hasznos értekezlet A Komárnói járási Növényvédelmi Központ karöltve a Hurbanovo! Gép ét Traktorán smassal kétnapos iskolázást tartott a szövetkezetek és állami gaz­daságok növényvédelmi dolgozói száma­ra. Az 57 résztvevő a gyümölcsfák lél­végi ápolásáról, a gabona csávázásiról, valamint a gyümölcsfák és a gabona­félék kártevőinek, betegségeinek és a gyomnövények felismerésének fontossá­gáról hallott előadást. A hallgatók az előadások után kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat. KÖSA MIHÁLY, Zemianská Olca iiictiiíMsiiitffiiiiiitistiiiiiiiiitiiiMMitiiiiiriitiiiifiiiiiiiiiriiiiiiiuiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiaiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiu iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinitiiitf iiiniitíitni NYIKOLAJ FAGYEJEV, a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak titkára, a N ovo i e V r e m } a ; tudósítójának adott nyilatkozatá­ban részletesen ismerteti, hogyan segíti elő a KGST-államok nemzet­közi összefogása az európai szo­cialista országok energetikai ellá­tottságát a következő 15—20 év­ben. A szocialista országok sajtója rö­viddel a KGST végrehajtó bizott­ságának febráuári ülése előtt közölte az 1982. év gazdasági eredményeit — mondotta N. V. Fagyejev. — Ezek az adatok igen jellemzők: az ipari ter­melés térfogata a szocialista orszá­gokban 1962-ben 1957-hez viszonyítva 70 százalékkal," míg a tőkésországok­ban csak 25 százalékkal növekedett. Országaink gazdasági fejlődésének magas színvonala sürgetően megkö­veteli számos fontos népgazdasági probléma megoldását, amelyektől «z ipari termelés további növekedése függ. E problémák egyike 3 tüzelőanyag és az energia kérdése. Hogyan oldják meg a problémát a KGST tagállamai? Nemrég megkezd­tük a tüzelőanyag- és energetikai mérleg hozzávetőleges kiszámítását (az 1980-ig terjedő időszakra), első sorban hat országra: Lengyelország ra, Csehszlovákiára, az NDK-ra, Ma Hatékony együttműködés , gyarországra, Bulgáriára és Romániá­ra vonatkozólag; E munkában a KGST három állandó bizottsága vett részt — a villanyenergiai, a kőolaj- és gáz-, valamint a szénbizottság s az említett országok szakemberei s tudományos kutatóintézményei. Tíz év alatt az európai népi de­mokratikus országokban jelentősen megnövekedett a nyersolaj- és szén­fejtés, s a villanyáram termelése: Er­ről tanúskodik a következő táblázat: A KGST európai tagállamai (a Szovjetunió nélkül) 1950 1960 — - - — ; s^en (kőszénre átszámítva millió tonnákban 176 281 nvnrsnlaj millió tonnákban 5,9 14 villanyéram (milliárd kilowattórában) 44,1 114 Amint látják — mondotta a KGST titkára —, ez igen jelentős növeke­dés. Ha azonban 15—20 évvel előre­tekintünk, s tekintetbe vesszük az or szágaink előtt álló nagy népgazdasági feladatokat, világos, hogy több tüzelő anyagra és villanyáramra lesz szük ség, mint amennyit az egyes szocia­lista országok (a Szovjetunió kivéte­lével) saját erejükből termelni képe­sek. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az energetikának gyorsabb ütemben kell fejlődnie, mint a többi gazdasági ágazatnak. Mindez kötelez bennünket már most intézkedéseket tenni arra, hogy a tü­zelőanyag- és energetikai alap ne fé­kezze a szocialista népgazdaság fej­lődését. A KGST végrehajtó bizottságának februári ülésszaka feltérképezte, me­lyik államnak mennyi energiahordo­zóra lesz távlatilag szüksége. Ez azonban a dolognak csak egyik ré­sze. Még azt is meg kell állapítani, hogy az egyes országok milyen for­rásokat használhatnak fel a tüzelő­anyagfejtés és a villanyáramtermelés növelésére, miben kell nekik segítsé get nyújtani, mire kel) összpontosíta­ni több ország közös erőfeszítését. Emellett Igen fontos, hogy megtalál­juk a hiány pótlásának legelőhyösebb és leghatékonyabb módszereit. Az energetikai tartalékok kiaknázá sa olyan nagy beruházásokat igényel, hogy nem minden ország képes ezt a feladatot saját erejéből megoldani. Ezért vetődik fel az együttes beru­házások problémája, a nagy állam­közi gazdasági egyesülések kérdése, amiről N. Sz. Hruscsov az SZKP KB 1962 novemberi plenáris ülésén be­szélt. Már most világos — folytatta Fa­gyejev —, hogy a lengyelországi nagy barnaszén-lelőhelyek alapul szolgái­hatnak a hatalmas energetikai köz pont megteremtéséhez; itt a szenet külszíni fejléssel, tehát viszonylag ol­csón kitermelhetik. Vagy vegyük a dunai és tiszai vízi erőművek építé­sét. Ez a két folyam több európai szo­cialista ország területén húzódik, s ezt a problémát csupán az ;érdekelt álla­mok egyesült erejével lehet megol­dani. Fagyejev rámutatott, l;ogy a Szov­jetunió továbbra is juttat fűtőanyagot és villamos áramot a testvéri orszá goknak, de a szocialista országok egyesített erőfeszítései feltételezik, hogy az eddiginél teljesebb mérték ben ki kell aknázni az egyes országok ( saját tartalékait. A geológusok prog ! nózisai alapján remélhető, hogy a j szocialista országokban a közeljövő ben újabb szén-, kőolaj- és gázlelő­helyekre bukkannak. A KGST végre­hajtó bizottsága egyébként a geoló­giai kutatások további irányát ís meg­határozva. Az energetikai mérleg szerkezeté­ről szólva a KGST titkára megállapí­totta, hogy a villamos áram részará­nya feltétlenül növekedik majd. Ez­zel együtt fokozódó jelentőségre tesz szert a KGST-államok közös energetikai rendszere, amelynek kiépítése a tervek szerint 1970-ben befejeződik. A KGST tagállamainak 1980-ig 3400 millió tonna tüzelőanyagot és 3500 milliárd kilowattóra villanyáramot kell termelniük. Országaink egységes tüzelőanyag- és energetikai mérlegé­nek kidolgozása hozzájárul e nagy tervek megvalósulásához. A KGST végrehajtó bizottsága feb­ruári ülésén — mondotta N. V. Fa­gyejev — megkezdtük a távlati ter­vek konkrét összehangolását, s a leg­főbb dologgal, a tüzelőanyaggal és a villanyenergiával kezdtük. A kommu­nista és munkáspártok központi bi­zottságai első titkárainak és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai kormányfőinek moszkvai tanácskozása után tehát a KGST szer­vei konkrétabban és hatékonyabban kezdtek dolgozni, s közös erővel tö­rekednek a szocialista világrendszer gazdasági alapjának fejlesztésére. Ül S 7, Ó 4 * 196 3 március 22.

Next

/
Thumbnails
Contents