Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-16 / 75. szám, szombat

A szabadság fáklyalángja ,fisak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek, S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek." [Ady: A Tflz csiholója.) Európa tavaszának nevezte a •költő 1848 tavaszát Párizs. Bécs, Milánó. Prága éi Budapest népe telkeit az elnyomatás és a sötétség ellen. Az Atlanti-óceántól a Kárpátokig átzúgott a forradalom szele és birodalmak alapjait remegtette meg. Ám sokan az eddigi bátrak közöl féltek egy céltudatos polgári demokratikus forradalom következményeitől, féltek, hogy a nép majd hadat üzen a palotáknak és nem mertek százszor bátrak lenni, fgy azután az európai forradalom erői gyorsan kimerültek és a dicső tavaszt borongós ősz váltotta fel, melynek homályában a magyar szabadságharc az európai szabadság utolsó fáklyalángja lett. Száztizenöt év előtt Március Idusán a pesti plebejusok, diákok, mesterlegények és napszámosok, a párizsi, valamint a bécsi forradalom hatása alatt olyan törvényjavaslatok elfogadására kényszerítenek az utolsó rendi országgyűlést, milyenekre ez hosszú éveken át nem tudta magát elhatározni. A pesti márciusi fiatalok Petőfivel, Vasvárival, Irinyivel és másokkal az élükön 12 pontból álló radikális határozati javaslatol szavaztatták meg a pesti néppel, melyet végül ls a Kossuth vezette országgyűlési ellenzék akarva nem akarva magáévá tett. A márciusi fiatalok tizenkét pontjában, a cenzúra eltörlése, a polgári és vallási egyenlőség, az úrbéri viszonyok megszűntetése és közös teherviselés mellett olyan követelmények ls szerepeltek, mint a független felelős magyar minisztérium megalakítása, az önálló magyar hadsereg felállítása, valamint a magyar nemzeti bank megalapítása . Ezeknek a pontoknak az elfogadása lényegében a magyar nép négyszáz éves függetlenségi harcának győzelmét, a jobbágyság felszabadítását — sajnos a nemesi rövidlátás és önzés miatt nem olyan mértékben, hogy a földnélküli tömegeket kielégíthette volna —, az ország eddigi gyarmati helyzetének megszüntetését jeléntette. A bécsi udvar ezernyolcszáznegyvennyolc áprilisában kl ls nevezte az első független magyar kor^ mányt, amelybe a nemesi ellenzék balszárnyából csupán Kossuth és Szemere került be. Ám a forradalom árnyékától Is rettegő Batthyány kormány megalkuvó politikája, Béccsel való szemezése, halogató taktikája mind a belső- és külső ellenforradalmi erők malmára hajtotta a vizet és a forradalom majd a szabadságharc további folyamán e káros politikának súlyos következménye! meg is mutatkoztak. Batthyány kormánya negyvennyolc márciusától egészen szeptemberig nemcsakhogy nem tudta a paraszttömegeket és a nemzetiségeket megnyerni a forradalom számára, hanem olyan alapvető kérdésekben sem foglalt el helyes álláspontot, mint az önálló magyar hadsereg, és az olasz segély kérdése volt. Ez viszont érthető, mivel maga a miniszTöbb szépirodalmi könyvet 1950 táján kezdte meg tevékenységét a bellnal községi könyvtár Bár a megalakulás óta több mint tíz év telt el, a legutóbbi időkig a könyvtárat Belinán csak amolyan mostohagyerekként kezelték. Az elmúlt év szeptemberében azonban Angyal Irén tanítónőt bízták meg a könyvtáros) funkcióval. A könyvtárnak jelenleg 417 kötet könyve van Túlnyomórészt a felnőtteknek való olvasmányok. Számos mezőgazdasági szahkönyv és politikai kiadvány is van közöttük A legnagyobb kereslet azonban a szépirodalmi művük iránt nyilvánul meg A jelenlegi köny állomány viszont nem képes kielégíteni az olvasók igényeit. Talán Hintek tulajdonítható, hogy a töbh mint 600 lelket számláló községben az.állandó olvasók, könyv kölcsönzők száma mindössze 4B Közülük csak nyolc a felnőtt, a többi gyermek és fiatal Oj kiinyvnk kellenének. Ha több szépirodalmi könyvünk lenne, bizonyára nagyobb lenne a könyvek iránti érdeklődés is — mondotta Ansyal Irén könyvtárcsnn. Az elmúlt hónapokban ugyan három esetben érkezett harminckötetes könyvküldemény a könyvtárba, mégis azt reméljük, hogy a járási nemzeti bizottság iskola és kulturális szakosztályé a jövőben több gondot tordft a belinal községi népkönyvtőrra. Csaba Zoltán, Radzovce tereln&fc is. hűséges híve maradt a Kebsburg-ház-iak. Ezért nem volt képes elhatározni egy új magyar népi hadsereg felállítását, ezért lett volna hajlandó, mint a forradalmi kormány feje, magyar csapatokat küldeni az olasz forradalmárok leverésére. Petőflék ezúttal ls tisztán látták a dolgokat és minden támogatást megadtak Kossuthnak, aki az ellenforradalmi tettekre hajlamos kormányt ügyes taktikával meghátráltatta. Közben a francia reakció már leverte Párizs proletariátusát, behódolt Bécs és elesett Milánó ls. Az ellenforradalmi erők elérkezettnek látták az időt a márciusi forradalom vívmányainak felszámolására. Batthyány ismét a Habsburgokkal egyezkedett, új kormány megalakítását tervezte — Kossuth nélkül. Ám amikor a császár Magyarország katonai diktátorává Jellasicsot, a horvát ellenforradalom vezérét nevezi kl, Petofiék és a pesti nép támogatásával a radikálisok megbuktatják Batthyány kormányát, és Kossuth vezetése alatt radikális többséggel megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány. Március mellett, ahogy ezt Révay József is kiemelte, éppen negyvennyolc' szeptembere lett a magyar forradalom nagy hónapja. Szeptember volt az a fordulópont, amely a magyar forradalmi mozgalmat egy tartomány Habsburg-ellenes lázadásából európai jelentőségű forradalommá léptette elő. Ezért ls írtak Marx és Engels olyan lelkesedve a magyar eseményekről: „Első Ízben az 1848-as forradalmi mozgalmakban, első Ízben 1793-óta, meri szembeszegezni egy nemzet, melyet körülzárt az ellenforradalmi túlerő, a gyáva ellenforradalmi dühvel a forradalmi szenvedélyt, a fehér terrorral a vörös terrort..." A negyvennyolcas magyar forradalom a többi európai forradalmi megmozdulástól eltérően balra tolódott! Amt pedig ezután következett, azt már a világtörténelem a magyar szabadságharc dicső fejezete! alatt tartja számon. A pákozdi csata, a délvidék!- és erdélyi győzedelmes harcok a negyvenkilences dicső tavaszi hadjárat, Hatvan, Tápióbicske, Vác, Nagysalló mind, de mind a népnek a külső ellenség és a belső bitangok ellen vívott hősies és áldozatos harcának az eredménye. De akkor már viharfelhők gyülekeztek a szabadságharc egén. Görgey és a többi legitimista tiszt árulása már előre vetette árnyékát és a saját merészségétől megriadt liberális nemesség nem mert tovább bátor lenni. Megalakult a békepárt, azoknak a pártja, akik mindenáron kl akartak békülni a bécsi udvarral — még az árulásnak az árán ts. Debrecenben, a kormány új székhelyén, a radikálisok elvesztvén pesti tömegbázisukat, felmorzsolódtak és a Habsburgok trónfosztása után a jobboldal! Szemere-kormányban Kossuth ls elszigetelődik. Hiába vívja harcát hőslesen Bem, Damjanich, hiába áldozza fel fiatal életét Petőfi és a többi márciusi fiatal, a nemzetközi reakció már összefogott a szabadságharc ellen. 1849. nyarán a másfél százezernyi újonnan felállított osztrák hadsereggel egyidejűleg az orosz cár kétszázezer főnyi csapatai ls rázúdultak Magyarországra. Görgey, aki halálos ellensége volt minden forradalminak, lemondatja Kossuthot, magához ragadja a diktátori hatalmat, majd árulását befejezve Világosnál leteszi az oroszok előtt a fegyvert. A szabad ságharc a külső és belső reakció öszszefogásának és a súlyos belső hibáknak következtében elbukott. Ma, száztizenöt év távlatából nézve az akkori hősi harcot, higgadtan mutathatunk rá a bukás okaira, és magunk meg mások okulására hangsúlyozhatjuk az ebből eredő tanulságokat. Nem kétséges, hogy a szabadságharc elbukását elsősorban Ausztria és a cári Oroszország hatalmi fölénye idézte elő. Ám semmivel sem voltak kisebbek a belső okok, azok az ellentétek, amelyek végül is nagy részben hozzájárultak az ellenforradalmi erők győzelméhez. Ilyen belső ok volt a jobbágyság felszabadításának felemás volta ls A paraszti tömegek, mivel nem kaptak földet, még Táncsis Mihály lelkesítő felhívásának ellenére sem akartak bevonulni a hadseregbe és bizony az élethalál harc szakaszában ezek a paraszti tömegek nagyon hiányoztak. A nemesség, konzervatívok és liberálisok egyaránt mereven elzárkóztak egy következetes demokratikus földreform megvalósítása elől, melyet Táncsics és Petőfi követeltek, és amelyet Bem apó Erdélyben a saját felelősségére nem ts egy helyen megvalósított. A negyvennyolcas forradalom második hibája a nemzetiségi kérdés meg nem oldása volt. Az új szabadság bódulatában Kossuthék nem voltak hajlandók idejében engedményeket tenni a nemzetiségeknek, ami végúl ls oda vezetett, hogy szlovákok, szerbek, románok és a horvátok, noha elején örömmel üdvözölték a forradalmat, az osztrák császár, a sárga-fekete reakció oldalára álltak át és fegyveresen harcoltak a magyar forradalmárok ellen. Hiába irta a „Március 15-e", a radikálisok lapja, hogy „meg kell a nemzetiségekkel egyeznünk és inkább ma, mint holnap... Le kell fektetnünk egy tederatív republika alapját, a jövőre kell gondolnunk, nem pedig a gót időkből fennmaradt históriai jogokat fenntartanunk". Sajnos a megegyezés elmaradt és csupán a szabadságharc végnapjaiban született meg Debrecenben Európa első demokratikus nemzetiségi törvénye, de ekkor már minden késő volt. Tragikus meg nem értés, konokság és politikai naivitás következtében nem találkozhattak a magyarok, szlávok és a románok a közös eszmebarlkádokon. A nemzetiségek számos vezére a nemzeti szabadság gondolatát a habsburgl ellenforradalom szolgálatéba állította, amit Marx joggal el is ítélt, mert a magyarok negyvennyolcban nemcsak a saját, hanem a monarchia összes népeinek szabadságáért küzdöttek. A szabadság fáklyalángját azonban Világos sem oltotta kl. Újból fellángolt 1919-ben, majd 1945ben, hogy a nagy európai forradalom, ezúttal a Nagy Októberi Szo-, ciallsta Forradalom győzedelmes népének, a szovjet nép segítségével megteremtse végre a magyar nép régen megálmodott országát, amelynek bátrai végre merészen és okosan rendezték közös dolgaikat a szlávokkal és a románokkal egyaránt, hogy hazájuk a többi népi demokratikus országokkal együtt a szabadság és a béke bástyája legyen. BARSI IMRE „Nyitni kék... szívnek és tavasznak - nyitni kék!" (Milan Humplík f elv. J FRAŇO KRÄE:* A VRÄTNA VÖLGYÉBEN (Dr. B. Václavek emlékezetére) Mondják: ma már múzeum ez az iskola, ám, a múzeumok megint iskolák; Szegénylegények tanterme zúg: Tyerhova, hiába tölti meg népe templomát. KŐvilág gyorsszárnyú echója múltjával dicsőség örökét szitálja a térbe, mely a tčm sodrában, hullám a hullámmal, zsongva beleolvad a Ma leckéjébe. Nyomorréi ad szimot vadpaták homokja: tömérdek kvarc-csillám feltorlott halmai, elnyomás keservét jelzi szurdok torka, mélyéből századok jajszavát hallani. Zendülés moraját zúgó víz pezsdíti, huj! hahói vidáman törjünk ki bükk alóli pásztorok vad táncát őserő lendíti: szikláról zúdul a zuhatag s duruzsol. Bátorság, dac, büszkeség jelképe: gránit, e kővévált magasztos költemény, századok során át zengi a Völgy népe, s élteti frissen Kőbarát, sziklamély. íme! ott: legények fokossal markukban fürgén sorakoznak, táncra hív játszi síp. ... Nekem csak homlokuk válaszol borultan: „Ott pusztult el úri parancsra jánoSíkl" (Éjszakából hajnalba, 1945) Sipos Győző fordítása. ' Március 9-én emlékeztünk Fraüo Kráf 60. szflletésnapjára>. Egy HNB-titkár naplójából MatúSkovón Flaskár László titkárt mindnyájan jól ismerik, szeretik, becsülik. Azért adták rá szavazatukat. Nem csalódlak benne. A titkár naplója erről tanúskodik Nálam járt P. Erzsi néni. Hétfő | Tanácsot kért. Nem is egyszerű ügyben. K. Gyurka bevonulása előtt udvarolt a leányának. A lány most gyereket vár A jiü meg hallant sem akar róla, szülei is neheztelnek Erzsi néniékre. Amint beszélik, Gyurkának van valakije a katonaságnál. Tanácsot kért. Mit javasoljak? Magam ls csak harmincnégy éves vagyok... De aztán eszembe jutott: Bízik bennem ... Valamit tennem kell. Megnyugtattam. Könnyes szemmel hagyta el az irodát. En pedig elhatároztam: másnap mindent megbeszélek az elnökkel. Ö idősebb, tapasztaltabb elvtárs. Beszéltem az elnökkel. ElKedd | határoztuk: mindent megteszünk a két fiatal érdekében. A bizalom kötelez. Már éppen hazakészültem, amikor BosáknS keresett jel. Idős asszony. Férje nyugdíjas. A kezelőorvos fürdőbe javasolta. Azóta már félév ts elmúlt. Iratai elvesztek a járáson. A héten Galantára megyek s okvetlenül utánanézek. —* Késő estig voltunk az IroSzerda | iában. A plénum ülésezett. •

" Mire hazakerültem, a tüzhe lyen kihűlt a vacsorám. Feleségem és két kisfiam már aludt. E napon nem tudtak zaklatni Csütörtök sok-sok kíváncsi kérdéssel. Hányszor volt már ez így?! Hogy ts szokta mondani a fiam? „Apu, téged alig látunk..." A másik meg: „Apu, mikor játszunk már?!" Megsimogattam kócos fejüket s magam is lefeküdtem. Az álom azonban sokáig elkerült. Gondolkoztam. Holnap a járásra megyek: A fürdőbe a különbeutalást okvetlenül elintézem. Az időmet is jobban be kell osztanom ... A mai nap igen mozgalmas volt. A járáson elintéztem a fürdőbe utalást. Bosák néni nagyon hálás volt. Alig kaptam be az ebédet, amikor újságolták, hogy Gyurka Idehaza van. Nyomban a HNB-re siettem. Az elnök már tudott a dologról. Hivatal után meghívtuk a szülőket és a fiatalokat ls. Persze nem tudták, mit akarunk. Nem bocsátkozom részletekbe ... Kemény nap volt. Több mint három óra hosszat beszélgettünk Gyurka hajthatatlan maradt. Csökönyös, akár egy cstkó. Valamikor én is keményfejű voltam Majd csak benő a feje lágya. Embert faragnak belőle a katonaságnál. Bízom tehát, hogy minden rendbejön. Bízom...? Vajon nem önámítás-e ez csupán? ... Péntek Az elnük elvtárssal M. Mlhályéknál voltunk Látogatóban. Két gyerekük van és — válni ákartakf Nem dicsekvésképp mondom, de utunk nem volt hiábavaló. Kibékültek Örömmel tapasztaltuk, hogy a család élete rendes me-' derbe terelődött. Jókedvűek. Mintha az asszony meggömbölyödött volna Alighanem várandós ... Délután a nyugdíjasok jöttek panaszra. Hogy hidegen és későn kapják az ebédel. Horné Saltbyb'ól kannákban hordják ide az ételt. Tizenhét „kasztosról" van szó. Valamikor helyben főztek. A konyhát szépen rendbehozták. Később valamilyen okból bezártak. Rosszul tették. Naponta harminc ebéd is elfogyna. Nem értem, miért nem lehet nálunk főzni?! Tenni kell valamit... _Milyen furcsák ls az öreSzom

bat gek. Sokszor maguk keresik — ! a veszekedést, mégis a fiatalokat szapulják. Az . öreg • Molnár bácsi azt panaszolta, 'hogy lánya, aki már maga is negyven körűi jár — neki mást főz, mint a családnak. Meg, hogy roszszul bánnak vele. Meglepett a panasz, de nem .hittem. Aztán meggyőződtem a valóságról. A fiatalok dolgoznak, nem tudtak úgy törődni vele, mint ahogy szeretnék. De végül ts megértették... Az öreg belátta tévedését. — Egész délelőtt töprengtem. Vasá

rnap | Nem hagyott békén a szövetkezet tejhozama. Alacéont/t Tavaly ts mindenből teljesítettük az eladási tervet, csak tejből nem. Mielőbb napirendre kell tűznl ezt a kérdést is. Egyébként úgy hallom,- Gyurkdék mégis összeházasodnak ... Szép, igazi tavaszi Idő van. Délután sétálni megyek a családdal. Este televíziót nézünk. Előre izgat a kíváncsiság, hogy két fiam mttyen kérdésekkel halmoz el. . . ? De sebaj, fontos, hogy együtt lesz a család... NÉMETH JÁNOS föft tórelui Ä » Üf SZÖ %