Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-16 / 47. szám, szombat

A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért Raymond Guyot elvtárs cikke Párizs (CTK) — Az Huraanité a napokban közölte Raymond Guyotnak, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának cikkét, amelyben állást foglal a nemzetközi kommunis ta mozgalom egységének szilárdítása mellett. R. Guyot hangsúlyozza, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom ban már három éve megnyilvánuló nézeteltérések világszerte nyugtalanítják a dolgozókat. A Francia Kommunista Párt — folytatja R. Guyot, — minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a nemzetközi kommunista mozgalom egységét és ezért megalkuvás nélkül küzd a mozgalom egységét különösen veszélyeztető szektás szellem, a dog matizmus, valamint a revizionizmus ellen is, melynek kiküszöbölését egyaránt feltétlenül szükségesnek tartja. India Kommunista Pártja Országos Tanácsának határozata Delhi (CTK) — India Kommunista Pártjának Országos Tanácsa határo zatot hozott a nemzetközi kommunis ta mozgalom kérdéseiről. A határozat a jelenlegi helyzetet értékelve rámutat arra, hogy a szocializmus a fejlődés jelenlegi szakaszában döntő tényezővé vált. A világon uralkodó új erőviszonyok elmélyítik a kapitalizmus válságát. A világproletariátus újabb szövetségeseket nyer és újabb alkalmakat teremt a háborús uszítók és a reakciósok elszigetelésére Megteremti a háború megakadályozásé nak, a béke megvédésének lehetőséAz indiai kommunisták . ger Delhi (CTK) — Nehru miniszterei nők biztosította az Indiai Kommunis ta Párt küldöttségét, hogy -az indiai kormány nem tesz olyan intézkedő seket, amelyek idegen katonai támaszpontok építését tennék lehetővé India területén. Az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának határozata felhívja az indiai kormányt, oszlassa el azokat az aggodalmakat, amelyeket az indiai közvéleményben ezek a hírek váltottak ki. Dange követelte Nehrutól, bocsássa szabadon azokat a kommunistákat, akiket a rendkívü 11 állapot elrendelése után tartóztattak le. a u k a r n o : Indonézia népe elszántan harcol a neokolonializmus ellen DJakarta (CTK) — Sukarno, Indonézia elnöke, Indonézia Nemzeti Frontjának értekezlete előtt rendezett népgyűlésen kijelentette, hogy „Malaysia a neokolonializmus eszköze és ezért mindenkor síkra szállunk el lene. Rokonszenvezünk Észak Kalimantan lakosságának harcával. A neokolonializmus ellen nemcsak a kom munisták, hanem Indonézia egész népe küzd." gét, féken tartja az Imperialista agresszorokat, védelmezi az egymás mellett élés, a tömbönkívüliség politikáját és elősegíti a szocializmusba való békés átmenetet. Szalái rádióbeszéde San á (CTK) — Szalál, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke rádióbeszé det mondott a Jemeni végrehajtó hatalom megszervezéséről Elmondta, hogy kollektív elvekre épülő végrehajtő hatalmat a köztársaság elnöki tanácsa a fő Jemeni törzsek sejkjeinek a forradalmi tanács parancsnokságainak, a tiszteknek és a gazdasági szakembereknek részvételével fogja gyakorolni. Szalál hangsúlyozta, hogy e tanács megalakításával el akarják érni, hogy az ország kormányzásában részt vegyenek a jemeni nép képviselői s biztosítani akarják, hogy a hatalom ne összpontosuljon egy személy kezében. Megkezdődött a KGST iile'se Moszkva (CTK) — Pénteken Moszkvában megkezdődött a KGST végrehajtó bizottságának 4<- ülése, amelyen a tagállamok több népgazdasági ágban folytatott együttműködéséről fognak tárgyalni. Az ülésen Bruno Leuschner, az NDK miniszterelnökhelyettese elnököl. A laoszi vendégek a szovjet Moszkva (CTK) — Savang Watthana laoszi király, Souvanna Phouma miniszterelnök s a kíséretükben levő laoszi államférfiak pénteken megtekintették a szovjet népgazdasági kiállítást. A vendégek hosszabb ideig időztek a főpavilonban, ahol a szovjet népgazdaságfejlesztés távlatait szemléltető kiálfítási anyag kötötte le figyelmüket Innét az OSZSZSZK és Kazahsztán gazdaságát, valamint az atomenergia békés felhasználását ismertető pavilonokba látogattak. Mao Ce-tung fogadta Norodom Szihanuk herceget Peking (CTK) — Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke február 15-én fogadta Norodom Szihanuk herceg kambodzsai államfőt és kíséretét. A két államférfi Liu Sao-csi, a Kínai Népköztársaság elnöke és további kiválóságok jelenlétében szívélyesen elbeszélgetett. Problémák Q KÖZÖS Piac körül Osló (CTK) — A norvég parlament azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, vizsgálja meg azt a két javaslatot, amelyek a Közös Piac tagjaival való tárgyalások felújítását javasolja a nyugat-európai integráció megerősítése érdekében. Az első javaslatot a munkáspárt, a liberálisok és a konzervatívok nyújtották be s felhívják a kormányt, szorgalmazza az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és a Közös Piac közti tárgyalásokat az európai országok további együttműködése érdekében. A második javaslat, amelyet a Keresztény Néppárt nyújtott be, szintén a nyugat-európai együttműködés problémáit érinti s kö veteli, hogy a kormány hivatalosan kérje vissza Norvégia közös piaci fel vételi kérelmét. A baloldali Szocialista Néppárt felhívja a kormányt, szakítsa meg kapcsolatait a Közös Piaccal s lépjen ki a NATO-ból. Gerhardsen miniszterelnök beszédében az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaival való kapcsolatok szorosabbá fűzéséért szállt síkra s javasolta a kelet-európai orszá gokkal való megértés útjának keresését. • • « Brüsszel (CTK) — A brüsszeli tárgyalások kudarca után az európai válság megoldása érdekében megélénkültek a belga—holland diplomáciai kapcsolatok. A két ország külügyminisztériumának vezető személyiségei a külügyminiszterek megbízásából hosszan tárgyaltak a kompromiszszumos javaslatról. A javaslat szerint a Közös Piacnak és Nagy-Britanniának vámszövetségre kell lépniük, amely a teljes jogú tagság előkészítését Jelentené. Feltételezések szerint ezt a tervet — még mielőtt Londonnal és Párizzsal is Ismertetnék — Luxemburggal megbeszélik, hogy ezzel is kimutassák: a Benelux országok közös Javaslatáról van szó. A luxemburgi kormány ugyanis a belga-holland kezdeményezést Nagy-Britannia és a Közös Piac viszonyainak kérdéseit illetően tartózkodóan szemlélte. Irakban még nem csendesedtek el a fegyverek Az iraki-iráni határon és egyes városokban tartanak a harcok 0 Nagy-Britannia Kommunista Pártja: „Á terror hátterében az angol és az észak-amerikai imperialisták állnak" Teheráni jelentések szerint az iraki—iráni határon és egyes iraki városokban szüntelenül tartanak a harcok. Az ellenállás fő központja az iráni határtól 30 km-re levő Amara és Bagdad Kazlmajn külvárosa. Az „Irak Nemzeti Hangja" rádióállomás csütörtökön felkelésre szólított fel az új kormány csapatai ellen. Az AP szerint a rádió a kurdokhoz fordult, hogy álljanak az új kormány ellen harcolók közé. Az arab országokban megjelenő, egyetlen kommunista lap a beiruti An Nida szerint fokozódik az ellenállás az új iraki kormánnyal szemben. Irakban szigorúan cenzúrázzák az ellenállásról szóló híreket. A Bagdadba érkezett ötven külföldi tudósító pénteken egy sor hírt sem továbbított. A moszkvai Pravda az iraki eseményekről A moszkvai Pravda felháborodással ír az iraki kommunisták és demokraták üldözéséről. „Az iraki kommunisták hősies harcukkal nagy tiszteletet és általános elismerést vívtak ki. Százával sínylődtek és gyötrődtek a monarchista rendszer börtöneiben. A nyugat-berlini NSZEP választási programja Berlin (CTK) — A nyugat-berlini Német Szocialista Egységpárt választási programjának tű pontja a nyugat-berlini parlamenti választások előtt: Nyugat-Berlin és az NDK viszonyának rendezése. (A választások Február 17-én lesznek. A választási program további pontjait Gerhard Danelius, a nyugat-berUni NSZEP elnökségének első litkára ismertette a csütörtöki választási gyűlésen. Ezek a következők: Nyugat-Berlini nem szabad bevonni a Párizs—Bonn agresszív szövetségbe, normális kapcsolatokat kell Fenntartania valamennyi állammal, szigorú büntetéssel sújtani a határprovokációk elkövetőit. 1958. július 14-én az első sorokban harcoltak az északkeleti Bastille — a reakciós iraki monarchia megdöntéséért. Sokan életüket áldozták a függetlenség megszilárdításáért és a júliusi forradalom céljainak eléréséért. A sötét erők az adott ^pillanatot az iraki nép érdekei leghívebb védelmezőinek, ez arab népek boldogságáéit küzdő elszánt harcosoknak fizikai megsemmisítésére akarják kihasználni" — írja a lap és megállapítja, hogy az iraki fejlemények nagyon aggasztják a világ haladó közvéleményét. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága felszólította a munkásokat, tiltakozzanak az új iraki rendszer brutális" terrorja ellen. „A terror hátterében az angol és az észak-amerikai imperialisták állnak" — olvassuk a párt nyilatkozatában. „A kőolajmonopóliumok szolgálatában álló erök ismét tevékenyek". A KGST-országok vegyiparának egyik fö feladata a gyógyszergyártás összehangolása. Lengyelország például az antibiotikumok szaliciiátumok és szulfonamidok gyártására szakosítja gyógyszeriparát. A tarchoinini Polfa a legnagyobb lengyel gyógyszergyár 50 országnak szállítja gyártmányait. A képen: A kivonatok gyártásának osztályán automatizálták a gyártási folyamatokat. (CTK — CAF felv.) N

éhány lap a napokban egy cím alatt közölte a genfi leszerelési értekezletről szóló jelentést, és az amerikai Poláris rakétákkal, tengeralattjáró támaszpontokkal kapcsolatos híreket. A látszólag egymástól független vonatkozású tudósítások azonban igen jól megfértek egymás mellett a közös cím alatt, amely többnyire a következő követelményt hangoztatta: Csökkenteni kell a nukleáris háború veszélyéti v • Szembe kell nézni a tényleges helyzettel Nyolc hétig tartó szünet után kedden felújították a genfi 18-hatalmi leszerelési értekezletet. Jellemző, nogy a tanácskozások új szakasza ismét szovjet kezdeményezés jegyében kezdődött. Az atomfegyver-hordozók külföldi támaszpontjainak felszámolását követelő nyilatkozati javaslatra gondolunk," amelyet Kuznyecov szovjet küldött terjesztett be kormánya nevében. Az Humanité a genfi értekezlet újrakezdéséhez fűzött kommentárjában hangoztatja: a genfi konferencia akkor teljesíti hivatását, ha szembenéz a tényleges helyzettel. A tényleges helyzetet, a jelenleg legfontosabb tennivalót éppen az előbb említett szovjet javaslat tükrözi. Miért oly fontos ez a Javaslat, miért mondjuk róla, hogy a „tényleges helyzetnek megfelelő"? Mint ismeretes, a genfi konferencia főfeladata a leszerelés kérdéseinek megoldása Sok vita folyt a leszerelés első szakasza körül. Itt a Szovjetunió és az USA álláspontja között a legnagyobb szakadék éppen a támaszpontok és nukleáris-fegyver hordozók felszámolása kérdésében tá madt. Míg az USA azt követelte, hogy előbb számolják fel az atomfegyver-hordozókat, s a támaszpontok maradjanak meg, addig a Szovjetunió i nagyvilágban az atomfegyver-hordozók megsemmisítésével egyidőben a támaszpontok felszámolását is követelte. Ez érthető is, hiszen a szocialista tábor körül kialakított támaszpontgyűrű katonai • előnyt jelentene a Nyugatnak a leszerelésnek abban a stádiumában, amikor a támaszpontokat ellensúlyozó nukleáris rakétafegyverek már nem állnának a Szovjetunió rendelkezésére. Az első pillanatban úgy tűnhetne, hogy az Egyesült Államok legutóbbi intézkedései a rakétatámaszpontok felszámolására Törökországban és Olaszországban lényegében megoldják ezt a vitás kérdést. E tévhit cáfolatáért amerikai forráshoz is fordulhatunk. íme a New York Times szavai: „Katonai szempontból a megszüntetett törökországi és olaszországi támaszpontokat a földközi-tengeri atomtengeralattjárók Poláris rakétái nemcsak helyettesítik, hanem hatásosabbak ls." Ez még persze önmagában nem Jelent egyoldalú előnyt — mondhatnánk — hiszen a Szovjetunió is ren delkezik atomtegeralattjárókkal, amelyek ugyancsak „víz alatti, mozgó rakétatámaszpontok". Akármilyen nagy is egy atomtengeralattjáró ha tósugara, támaszpontokra mindig szüksége van. A külföldön létesített támaszpontok pedig sohasem a vélelem, hanem mindig a támadás, az agresszió eszközei. Az agresszió ilyen eszközeinek felszámolását célozza a szovjet javaslat. A helyzet úgy hozta, hogy az USA a víz alá akarja bújtatni támaszpontrendszerét. De a leszerelési tárgyalásoknak nem az a céljük, hogy elbújtassák az agresszió eszközeit, hanem, hogy megszüntessék az atomháború veszélyét, véget vessenek a fegyverkezési hajszának. Igen, mint az Humanité írja, szembe kell nézni a tényleges helyzettel, figyelembe kell venni az amerikai hadvezetés új manővereit, hogy a genfi értekezlet eredményt hozhasson. A leglényegesebb ebből a szempontból: általános érvényű szabállyá tenni, hogy egyik országnak sem lehetnek támaszpontját más államok területén. E szabály érvényre Juttatását szolgálja a szovjet Javaslat. • Törököt fogtam ... ... csak nem tudom elengedni — mondhatják most Washingtonban. A nyugatnémet militarizmus hosszú évekig tartó élesztgetése most megbosszulja magát, az USA, hogy Goethe szavaival éljünk — „nem tud megszabadulni a szellemektől, melyeket felidézett". Bonn ma abban a helyzetben van, hogy zsarolhatja kenyéradóit. De tovább mehetünk, ugyanez a helyzet a „kommunistaellenes egységes Európával" is. Ez ls Washington sugallatára kelt életre, de ez a szellem is felidézőjének fejére akar nőni. A brüsszeli kudarc után egyre élesebben körvonalazódik az a tény, hogy az európai reakció, élén a bonni revansista körökkel, a saját javára használja ki a Nyugat ellentéteit. Ez jelentős veszélyt rejt magában, amelynek reális voltára figyelmeztetnek a legutóbbi fejlemények* is. E héten megjelentek az első hírek arról, hogy az USA külügyminisztériumában, a Pentagonban, s más kormányszervekben, s legutóbb Kennedy elnök tanácsadóival folytatott titkos megbeszélésén is — már az úgynevezett európai politika átértékelésének lehetőségeit latolgatják. Rusk külügyminiszter már nyilvánosan is beszélt arról, hogy „az USA külpolitikájában többféle lehetőséggel ls számolni kell" és „az Egyesült Államok figyelembe veszi európai szövetségeseinek kívánalmait". Az USA tehát szemmelláthatólag engedményekre hajlandó. De milyen vonatkozású engedmények ezek? A lényeg mindenekelőtt az atomfegyverek ellenőrzése — hiszen ez az európai szövetségesek legfőbb követelménye. Ilyen vonatkozású engedmények pedig felette veszélyesek, mert a bonni revansisták kezébe adhatják egy világégés kirobbantásának eszközét. Az USA „engedékenysége" annál veszélyesebb, mivel Washingtonban igen befolyásos körök nagyon aktívan követelőznek: a NATOban oly élesen megnyilvánuló ellentéteket úgy kell áthidalni, hogy London helyett Bonnra kell alapozni az európai politikát. A De Gaulle által kirobbantott nyugati válság tehát a bonni revansisták malmára hajtja a vizet A helyzet természetesen még nem tisztázódott. Egy azonban világos: a német militarizmus felélesztése kétélű fegyverré vált, s az USA számára egyre nehezebb pórázon tartani a bonni revansizmust. • Olaj és vér Az iraki államfordulat óta eltelt rövid idő még nem teszi lehetővé, hogy teljes egészében felmérjük a helyzetet. De már néhány nap alatt is nyilvánvalóvá vált, hogy az államfordulat nem szorítkozott csupán a hatalom átvételére, hanem nagy erőbevetéssel a haladó személyek és szervezetek üldözésére összpontosította a „harcot". A letartóztatottak számáról már nem is adnak ki jelentéseket, a fővárosban cirkáló Járőrök fő feladata pedig a „felforgató kommunista elemek" felszámolása. Az Iraki Diákszövetség tiltakozó nyilatkozata szerint az új rendszer ellenségének vádjával eddig 5000 embert öltek meg. Kasszem, a kivégzett 'iraki elnök, éppen azért bukott meg, mert a kormányt mindinkább elszigetelte a többi forradalmi erőtől. Míg a forradalom idején széles népi frontra támaszkodhatott, addig később kommunistaellenes és népellenes politikájával elszigetelődött, s ez végül is bukását és halálát jelentette. Az új rendszer már az első napoktól kezdve a konnnunistaellenesség Jelszavával állt elő és a tömegletartóztatások sem tanúskodnak demokratikus módszerekről. Ezzel szemben azonban — ugyancsak az első napoktól kezdve — igen nagy egyetértés volt tapasztalható a kormány és az Iraq Petroleum Company képviselői között (angol, amerikai, francia és holland tőkeérdekeltség). Ismeretes, hogy Kasszem annak idején Irak számára nagyobb részt követelt az iraki kőolaj hasznából. Kasszem bukásával ezek a követelmények megszűntek. Mindezek elgondolkoztató tények, s arra engednek következtetni, hogy az államfordulat nem Kasszem rendszerének antidemokratikus volta ellen irányult, hanem fő motívumait az olaj-érdekeltségekben kell keresnünk. IV. G.) 1963. február 18. * ÜJ SZÖ 3