Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-15 / 46. szám, péntek

A sabinov! EFSZ már évek óta Legbora teayésetyúkok neveiéivel foglalkozik. E napokban helyezték a keltetőbe az első háromezer tojást Ez évben 95 000 csibe keltését tervezik, amelyeket azután a környező szövetkezeteknek szállítanak. Képünkön Mikuláš Lompart, a farm vezetője, ellenőrzi a keltetést. (Bodnár felvétele — CTK) A nagy feladótoktól sem riadnak meg A bratislavai Elektrovod szerelői az Egyesült Arab Köztársaságban és Bulgáriában villanyerőművet rendeznek be • Bátran fognak hozzá a kongresszus kitűzte feladatok teljesítéséhez H

l Az 'dén ránk köszöntött zord, hideg idő bizony minden téren megH= tette kedvezőtlen hatását. A vízfogyasztás korlátozódott s a közlekess dés, tüzelőanyagellátás nehézségei mellett nem utolsó sorban a villany= áramszolgáltatás csökkentését is érezzük. A felmerült akadályokat haH

l zánk minden részén igyekszünk leküzdeni, behozni a lemaradást, elvégezni a tervezett munkát. E nehézségek leküzdéséből kiveszi részét a jg

j bratislavai Elektrovod is. Ennek hatáskörébe tartozik villamoshálóza== tunk tökéletesítése, korszerűsítése, hőerőművek tervezése és berendezéHlf se, magasfeszültségű vonalak szerelése. Jozef Lukačko mérnöktől, az HH üzem termelési vezetőjétől megtudtuk, milyenek az előttük álló fel== adatok és hogyan teljesítik azokat. — A novemberben beállott hirtelen lehűlés kissé meglepetésszerűen ért bennünket. Szerelőink, akik az év nagy részében a szabadban dolgoznak, csak nagy akaraterővel tudták folytatni felelősségteljes munkájukat. Ennek ellenére a Novákyban épülő villanyerőmű harmadik szakaszán eredményesen folyik a munka, s megelégedéssel mondhatjuk, hogy ez a rész ls nemsokára elkészül. A vállalat dolgozói az ország legkülönbözőbb helyein tevékenykednek, hő- és vízterőmű-telepeket rendeznek be, magasfeszültségű villanyáram vezetésére oszlopokat állítanak fel, ve zetékeket húznak akrobatákat ls megszégyenítő magasságokban. A Lemešanyban készülő vonal például hazánkat a Szovjetunióval, Magyarországgal és Romániával köti össze s lehetővé teszi majd az áramfogyasztás fokozását. A külföld is érdeklődik A vállalat munkájával jó hírnévre tett szert. Ennek bizonyítéka az is, hogy megbízták az Egyesült Arab Köztársaságban létesítendő hőerőmű berendezésének tervezésével és építésével. A villanytelep alapjait Thai ke város közelében rakják le, a földmunkákat mérnökeink és geológusaink segítségével már a múlt évben megkezdték. Az üzem berendezésének elkészítésével a brnói gépgyárat és Ô plzeňi V. I. Lenin Műveket bízták fheg. A mű építésére Lieskovec Péter, a CSKP XII. kongresszusának brigádja címét viselő munkacsoportot fezemeltük ki — folytatja Lukačko mérnök. Ez egyike a legtapasztaltabb csoportoknak s tudjuk, biztosan megállja helyét itt is. A másik külföldi megbízatást Bulgáriában kaptuk, a tervek már készülnek. Vas helyett betont alkalmaznak Az Űzem dolgozói a múlt év folyamán 11 250 tonna szflkkeresztmetszetű anyagot takarítottak meg. A sencl és žilinai üzemben a legújabb műszaki megoldásokkal foglalkoznak. Nehéz kérdésnek bizonyult ugyanis a vas beszerzése. Ehelyett most betont alkalmaznak, a konstrukciók könnyebbek, jobbak és gyorsabban készülnek! el. A betonállványok jobban állnak ellent az Időjárás viszontagságainak is. Panel készgyártmányokat alkalmaznak és hazánkban ez az üzem alkalmazza elsőként a „V" alakú betonállványokat, amelyet a prágai Energovod is átvett tőlük. Az idén az üzem megkapja a Szovjetuniótól az S-100 jelzésű berendezést. Ennek az a különlegessége, hogy a lánctalpas traktoron elhelyezett gép vibráció segítségével egyenletesen nyomja a felállított villanyoszlopokat a földbe ásott betonhüvelybe. — Konstruktőreink állandóan kutatják a még termelékenyebb munka eléréséhez szükséges műszaki megoldásokat. Reméljük, hogy az év folyamán több értékes megoldással járulnak hozzá az üzem munkájának korszerűsítéséhez — mondja végezetül Lukačko mérnök. Mi ehhez sok sikert kívánunk. Hornyánszky Tibor llí fii mete A NAGY START ELŐTT TALA11AVÍTÄS me

zőg

a

zd

a

sági termelésünk mmmmmmmmmm növelésének további lehetőségei Tettekre szólít a szükség törvénye • 270 ezer hektáron két-háromszorosára növelhetik a termelést • Ne legyen holt tőke a befektetett sok millió korona A napokban került műsorra Anatolij jpranyik, tehetséges fiatal szovjet rendező megragadó alkotása A nagy start felfitt. Mint a címéből is következtethetünk: a nagy start — az ember első űrrepülése, a film hősei pedig az első űrhajós-jelöltek, illetve Szerge) Szazonov pilóta, akinek álma végül is teljesül. Aki nem látta a filmet, könnyen telteheti a kérdést, ml különös tartalma lehet a filmnek, hisz az űrrepülésről már annyit hallottunk . . . Pedig érdekes a film, mert ha a sző s2oros értelmében nem Is találunk benne valami rendkívüli újat, nagyon lebilincselő lélekrajzzal találkozunk. Még valamit el kell árulnunk: amikor e film készült, nagy rejtély volt még az ürha]ósjelöltak élete. Az embereknek fogalmuk sem volt róla milyen nagy szívósságot, kitartást, lelkierőt Igénylő kiképzésen, próbákon, edzésen kell keresztülesniük, míg virrad a nagy nap és a legbátrabbak legbátrabbjal ismeretlen utakon száguldhatnak a nagy kozmoszban. Gagarin azonban megtréfálta a film alkotólt, előbb Szállt fel a világűrbe, mint a film elkészült. Ezt nemcsak érdekességként említjük, hanem azért ls, hogy a nézők tisztában legyenek a film születésének körülményeivel. Az élet „kiigazításait" egyébként felfedezhetjük: a film végefelé dokumcntumfelvételeken szemlélteti az első szovjet űrhajós hőstettét. Ml az, ami Szergej Szazonov űrhajósJelölt, pilóta történetében megragad? Ez a nagy feladatra, mondhatnánk történelmi küldetésre vállalkozó szovjet ember lelkivilága, erkölcsi nagysága, rendkívüli szívóssága, mellyel az előkészületek összes nehézségeit viseli. Gondoljunk csak a külső világtól elszigetelt kabinban töltött, örökkévalóságnak tűnő napokra. Szergej viaskodására saját félelmével, vízióival, hallucináclóval. Mily izgalmas pillanatok: ezeken dől el, alkalmas-e Szergej a nagy feladatra, vagy sem ... Az űrhajós-jölölt sorsa otthon sem könnyű. Titkolózni a feleség előtt, akinek nem szabad sejtenie, hol van és mit csinál férje, bár egy murmanszkl keltezésű ogyesszal képeslap sok mindent elárul... A rlportszerűen pergő cselekményekben Jól hatnak a dialógusok és Szergej monológjai, melyek kifejezően érzékeltetik a leendő űrhajós lelkiállapotát, belső vívódását, amiatti csalódását, hogy nem ő lett az első, további lelkesedését és tettvágyát. Szergej Szazonovot (gor Puskarjov, az utóbbi Időben elég gyakran szereplő filmszínész keltette életre, mély átéléssel. Feleségének, Natasának szerepében Nyina Drobisevát, a Tiszta égbolt hősnőjét láttuk, aki nagyon élethűen alakította az űrhajós-jelölt önfeláldozó, odaadó feleségét. A többi alakítás aránylag színtelen, de ennek oka nem a színés7l teljesítményekben, hanem abban van, hogy a forgatókönyv nem nagy szerepet szán nekik. ÍU — Ember legyen a talpén — Így mondta egyik beszélgetésünkkor régi Ismerősöm —, méghozzá komoly mezőgazdasági szakember, £kl egy esztendőben annyi mezőgazdasági | terméket tud elővarázsolni 37 ár földből, amennyi egy lakos átlagos és állandóan növekvő évi fogyasztását fedezi. (Csak úgy mellékesen — hazánkban éppen 37 ár szántóföld Jut egy-egy lakosra). őszintén szólva két szempontbői ls Jól felfigyeltem Szlkszay elvtársnak, a Sahyi EFSZ elnökének mondatára. Először ls magam elé képzeltem azt az egy lakosra eső 37 ár szántótterületet. Azt a 100 méter hosszú és 37 méter széles földdarabot. 3700 négyzetméter föld. Ezen a területen kell termelni (megközelítőleg) — 2—2,5 mázsa kenyérgabonát, annyi takarmányt, amennyi egy lakos évi hús-, tej- és tojásfogyasztásának előállításához szükséges, Itt kell termelni a zöldséget, a cukorrépát, a burgonyát, a lent, a kendert — de minek ls soroljam tovább —, mindent, amit a mezőgazdaságban az ember szükségletére termelni kell és termelni lehet. Érdeklődésemet csak fokozta az a másik tény, hogy a szaktudásáról közismert elnök egyáltalán nem* tartotta kizártnak e szinte törvényszerű feladat teljesítését. Sőt, teljesen reálisnak nevezte a kongresszusnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésével és növelésével kapcsolatos irányelveit, határozatát. — Mert — mint mondotta — talajainkban, éghajlati viszonyainkban és technikai-gazdasági lehetőségeinkben megvannak az adottságok, hogy a Jelenlegi országos átlagoknál Jóval többet teremjen egy-egy hektár föld. A talajerő fokozása a többtermelés legalapvetőbb követelménye örvendetes dolog, hogy hazánkban a mezőgazdasági termelés növelését egyre több országos mozgalom tartja szívügyének, mindennapos feladatának. Csupán ezek az Alaposabb szervezésen, a gépek Jobb kihasználásán s általában a munkához való jobb viszonyon alapuló mozgalmak sem válhatnak a mezőgazdasági termelés növelésének alapvető tényezőjévé. A döntő szerepet a talajjavításnak és csakis a talajjavításnak kell betöltenie. Hogy miért, arra már eddig is sok-sok eredménnyel adott vá laszt a gyakorlat. Csupán néhány számot elevenítek fel, melyek a múlt években ugyan már napvilágot láttak a sajtó hasábjain, de bizonyításként talán nem árt őket újra előcltálnl. A lelesiek 460 mázsa cukorrépát termeltek átlagosan hektáronként azon a területen, amelyen valamikor (mert disznőlegelő volt) a sertések alig találtak valami harapnivalót. A felszántott és átművelt rét és legelő több mint 40 mázsás hektárhozammal fizetett gabonából. A paliniak (michalovcei Járás) olyan területen értek el hektáronként átlag 81 mázsa szemes kukoricát, amelyen a lecsapolás és átművelés előtt nagyobb részben csáté termett. És nem kis területről van szó, hanem 60 hektárról. A tejesviaszos silókukoricából a stratávkai szövetkezetben pedig minden különösebb munka és befektetés nélkül 780 mázsát termeltek egy-egy hektáron. Nem fér tehát kétség ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés növelésében egyik legnagyobb tartalékunk a mocsaras és talajvizes területek lecsapolása, a klshozamú rétek és legelők átművelése. Annál Is Inkább, mert Szlovákiában nem kevesebb mint 270 000 hektár föld várja a talajjavítást. 1963-ban 60 000 hektár jóformán parlagon heverő földet kell termővé változtatnunk. A példák figyelmeztetnek A bizonyító adatokból sok száz példát sorolhatnánk fel. De szóljunk inkább a talajjavítás, a mezőgazdasági termelés növelésének további lehetőségeiről. Ha tavalyhoz viszonyítva Szlovákiában 13,4 százalékkal akarjuk növelni a mezőgazdasági termelést (ennek keretében 21,5 százalékkal a növénytermesztést), akkor a talajjavítás egyetlen lehetőségét sem hagyhatjuk kihasználatlanul. Nem elegendő tehát csupán a kishozamú rétek és legelők átművelése, a vizenyős területek lecsapolása, hanem minden hektár földet a lehető leggazdaságosabban kell kihasználnunk. Mezőgazdasági dolgozóink ellenérvként felhozhatnák azt, hogy ők valamennyi szántóföldüket bevetették, tehát kihasználták a termőterületeket, illetve a termelés lehetőségeit. Az ilyen, érvelést a tények, a termelési eredmények azonban megcáfolják. Például: alapjában véve egyforma lehetőségek közepette az egyik mezőgazdasági üzem 60 mázsa, a másik csak 20 mázsa szemes kukoricát termelt átlagosan egy-egy hektáron. Az ilyen nagy különbség nem lehet a véletlen műve. Vagy az agrotechnikában, de még ezt megelőzően a talajerőben és nem utolsósorban a termelési módszerekben kell keresnünk a feltűnően nagy különbségek okát. A talajerő fokozásának kihasználatlan tartaléka Tudnunk kell, hogy nálunk a talaj humusztartalma és földjeink termőereje Jóval alacsonyabb fokon áll lehetőségeinknél. Vannak (a gazdasági udvaroktól távol eső) olyan területeink, melyek 10—15 éve nem láttak Istállótrágyát. Ezeken a hektárhozam rendszerint a felét sem. éri el az országos átlagnak. Gyakran megtörténik, hogy ezeknek a területeknek a termése jóformán csak a vetőmagot adja vissza. A szerves trágya készítésének még egy óriási lehetősége szinte önmagát kínálja. Ugyanis Szlovákiában ipari és mezőgazdasági üzemeink az évi 3 800 000 tonna hulladékból minden .hektár földre 20 mázsa szerves trágyát készíthetnének. Ha már most azt számítjuk, hogy Szlovákiában évente aligha Jut 65 mázsa szerves trágya egy-egy hektár földre, akkor ez a 20 mázsa bizony óriási mennyiség. összevetve a lehetőségeket jogosan állapíthatjuk meg, hogy tartalékaink nem csupán az elhasznált tápértéket tudják fedezni, hanem a talajerőt is lényegesen fokozhatják. Gazdaságosan bánjunk a vízzel Éghajlati körülményeink között mezőgazdaság! termelésünket lényegesen befolyásolja a csapadék. Évi átlagban ls kevés, sok évi átlagot számítva mindössze 600—700 mm csapadék hull földjeinkre, de ennél is nagyobb baj az, hogy a legkevesebb csapadék éppen a legfontosabb Idő- • szakokban (május, Június és szeptember) a legkevesebb. Azt is érdemes megjegyezni, hogy hazánk legtermékenyebb mezőgazdasági vidékein (ahol a legtöbb vízre lenne szükség) a legkevesebb a csapadék. Ezek olyan objektív tények, melyek a látszat szerint szinte lehetetlenné teszik mezőgazdasági terményeink vízszükségletének kielégítéVIZET KAP A SZOMJAS FOLD Igaz, hogy az elhasznált talajerő pótlásához szükséges tápértéket a leghatékonyabb szerves anyag, az Istállótrágya jelenlegi körülményeink között alig hétharmad részben fedezi. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincs lehetőségünk az elhasznált talajerő pótlására. Sőt, a technikai-gazdasági elemzések azt bizonyítják, hogy a föld termőképességének tervezett növelésére is megvan minden feltétel. Közelebbről, számokkal illusztrálva ez így fest: Az Istállótrágya a helytelen kezelés következtében általában 50 százalékot veszít értékéből. A jől gondozott, • a gazdasági udvarból naponta kihordott, mezei trágyatelepen raktározott trágya a kimutatható 50 százalék helyett mindössze 20 százalékot veszít értőkéből. Országos méretben csupán ezzel nem kevesebb mint 3 millió tonna szerves anyagot és 67 500 tonna nitrogént nyerhetnénk az évi (megközelítőleg} 50 mll lió tonna Istállótrágyához. Komposzttal másfélmillió hektár földet trágyázhatunk Hasonló tartalékokkal rendelkezünk a komposztkészítés terén. Lehetőségeink alapján évente 25 millió köbméter komposztot készíthetnénk a tőzeg, a halastavak, a csatornák, a mocsarak és egyéb források e célra felhasználható anyagából. Agronómusaink előtt nem ismeretlen a komposzt jelentősége. Mégis, különösen Szlovákiában, megközelítőleg sem használtuk ki a lehetőségeket. Pedig a komposztozás és talajaink humusztartalmának gyors növelése szükségszerű követelmény. A kettő egyébként szorosan összefügg. A második világháború óta talajaink humusztartalma csökkent, Jelenleg alig másfél százalékos. A humusztartalom növelését leggyorsabban a komposzt segíti elő, mivel a talajszerkezet megváltoztatására, javítására már összetételénél, érettségénél fogva is jóval gyorsabban hat az Istállótrágyánál, sét. Márpedig tudjuk, hogy a növények Ideális vízellátása általában 40, egyes növényeknél pedig 100 százalékkal növeli a hektárhozamot. Ezt az öntözés eddigi eredményei is világosan bizonyítják. Felvetődik tehát a kérdés: van-e lehetőségünk (elsősorban a vizet leggazdaságosabban felhasználó) növényeink csapadékigényességének kielégítésére. A válasz csak egyértelmű lehet — Igen van lehetőség. Csakhogy ahhoz minden vízforrást, illetve öntözési lehetőséget kl kell használnunk. Azt tartjuk általában, hogy nálunk sok a víz, jut belőle bőségesen az öntözésre ls. Ha hazánk földrajzi térképére nézünk, valóban azt látjuk, hogy aránylag sok a folyókat jelző csík. Mégis, az az igazság, hogy nálunk kevés a víz. Azaz hazánkban sokkal kevesebbet „Időzik" a víz, mint például Magyarország, vagy a Szovjetunió területén. Arról van tehát sző, hogy hazánkban a folyómedrek, patakok szabályozásával párhuzamosan a gyorsan elfutó víz tárolásáról is gondoskodjunk. Egyrészt víztároló medencék és halastavak léteáítével, másrészt az öntözőcsatornákkal összefüggő szivattyútelepek és az öntözőberendezések legcélszerűbb kihasználásával. Államunk milliókat fektet be az öntözőberendezésekbe. Azt azonban nem állíthatjuk, hogy ezeket a termelés növelését szolgáló befektetéseket célszerűen, gazdaságosan kihasználtuk. A víztárolási lehetőségeket például még megközelítőleg sem használtuk kl. Pedig nálunk víztároló nélkül nem tudjuk megoldani az öntözés problémáját. Dicséret illeti a Dunajská Streda-i járást, mert az öntözésre 'ervezett területet jelentősen túlszárnyalták. Méghozzá — csatornák híján nagyobb részben kutakból. Több adatot soroltunk fel, mely meggyőzően bizonyltja, hogy a talajjavítás lehetőségeinek kihasználásával nemcsak teljesíthetjük, hanem túl is szárnyalhatjuk a mezőgazdasági termelésben az előttünk álló feladatokat. Haraszti Gyula 1983. február 15. * (Jj SZÓ 5