Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-15 / 46. szám, péntek

Az úi technológia eredményei Az oktató- és nevelőmunka 1 ^ ' * eredmenyessegeert HEGESZTÉSI KUTATÓINTÉZET DOLGOZÓI A GYAKORLAT KÖVETELMÉNYEIT ELÉGÍTIK Kl PART FELHÍVÁSÁT SZÍVÜGYÜKNEK TEKINTIK • HARCOLNI KELL A MARADISÁG ELLEN EGY ÜZEMBEN EGY ÉV ALATT 13 MILLIÓS MEGTAKARÍTÁS • ^ E hét elején, a félévi és a rend- resen ellenőrizzék az órák szinvona­$ kívüli szünet három hete után az is- lát, a ianítók felkészültségét, s te­^ kólák — országszerte — Ismét meg- gyenek meg mindent annak érdeké­Nincs talán még egy technológiai eljárás, amely olyan forradalmasitóan hatott volna az iparban, mint a hegesztés. Elég csak összehasonlítani a néhány évtized előtti hajógyártást, vagy a hídépí­tést a maival, rájövünk, mit jelent a hegesztés beve­zetése a szegecseléssel szemben. jó ideig még a szakemberek is azt gondolták, hogy a hegesztésnek csak az egyes alkatrészek egy­máshoz kötésénél van jövője. Világviszonylatban sem nagyon helyeztek súlyt a hegesztésre. Az azon­ban már úgy van, hogy mihely a gyakorlat, a ter­melés érdekei úgy kiván ják, rögtön harcba száll­nak a tudósok is, hogy segítsék az ipar, vagy más népgazdasági ág fejlődését. Pontosan így volt ez a bratislavai Hegesztési Kutatóintézet tudományos munkahelyein is. Néhány évvel ezelőtt alig hang­zott el a kormánynak a fémmegtakarítással kapcso­latos felhívása, rövid időre rá pontos számítások­kal alátámasztva az intézetből már el is küldték javaslataikat a tudományos dolgozók. Az ipari mi­nisztériumok és a fontos abb üzemek kaptak egy­egy példányt belőle. ben, hogy a szülök hatékonyan tá­mogassák az iskola munkáját. A szak­ismeretek növelése és az órák szín­vonalát illetően komoly felelősség hárul a tanfelügyelőkre is. Bár az iskola és a családi kőr kap-í MMOHM^n^n csolatáról már § hogy a tanítás az L a e •i n.i, többször szóltunk, | Oktató- és nevelő- Amiről beszelne k mégls szüks éges­S munka ne vallja WKKtKmmm^^^r nek tartjuk hang­a mostoha természeti viszo- súlyozni: nem azt várjuk a szülőktől, hogy az oktatómunka terhét és nehe­zét vállalják — a felsőbb osztályo­soknál ez gyakorlatilag képtelenség $ nyitották kapuikat, hogy kezdetét ve­^gye a második félév elmélyült, fel­hadatokban rendkívül igényes munká­lja. S bár a hideg időjárás a köz­soktatás szakaszán is érezteti hatá­fcsát, az iskolákra és a szülőkre hárul ^ most a felelősség, ^ kárát § nyoknak. i Kettős feladat áll előttünk: ^ — tervszerű, alaposan átgondolt Beláthatatlan lehetőségek „Gyártsunk könnyebb, kevesebb íémanyagot igénylő gépeket", szólt a párt Központi Bizottságának felhí­vása a szakemberekhez. Ha vissza­tekintünk, vajon az Intézet tudósai méltón feleltek-e a párt felhívásá­ra, a kimutatások olyan eredmé­nyekről számolnak be, amilyenekkel kevés mozgalom dicsekedhet. A gya­korlat emberei pedig így beszélnek a bratislavai intézetről: — Ilyen tudományos dolgozókra van nekünk szükségünk, akik, ha kell, tudnak segíteni. De miben nyilvánult meg a gya­korlati segítség és milyen üzemek­nek segítettek a bratislavai kutatók? Legelőször is azokról szóljunk né­hány szót, akik elfogadták a He­gesztési Kutatóintézet felhívását az új technológiai eljárás alkalmazásá­ra. Olyan nagyüzemek vannak a névsorban, mint például a komárnói hajógyár, a Zlaté Moravce-i Hűtő­szekrénygyár, a Brnói Első Gépgyár és más nagyhírű gyárak. Ezek az üzemek igazán megértéssel, a mun­ka döntő szakaszán bevetették a tu­dósmunka adta eszközöket a terme­lésbe. Nyolc vállalatnál 11 gyártmány elő­állításánál alkalmazták például az öntvények forrasztott lemezekkel . való helyettesítését. Forgácsoló meg­munkálás helyett tehát, amely első sorban is nagy anyagveszteséggel jár, a haladóbb munkamódszert, a íemezhegesztést alkalmazták. Az ered­ményeket figyelve két mutatószám is az új technológiai eljárás bevezetése mellett szól. Az előbb említett 11 gyártmánynál ugyanis rövid idő alatt több mint 100 ezer kilogramm acélt takarítottak meg. De az önköltség egy másik részén, a béreken is meglátszott az új munkamódszer al­kalmazása, mert 600 ezer koronás megtakarítást mutat itt á mérleg. Ehhez, úgy véljük, nem kell kom­mentár, ez már önmagában véve is meg tudja védeni, ha kell, az új technológia követőinek nézeteit. Más munkaterületeken is További 18 vállalatnál a kovácso­lást helyettesítő ellenállásos hegesz­tőgépet alkalmazzák nagy sikerrel. Ez az újítás egy év alatt 880 ezer kilogrammos fémmegtakarítást ho­zott a „konyhára"... A Hegesztési Kutatóintézet munkatársai kiszámítot­nebb összeget, ami a munkaerő meg­takarításból származna. Ezek pedig már olyan értékek, amiért érdemes volna harcba szállni a régi technoló­gia. híveivel. Annál is inkább, mert ez a munkamódszer ma már nem csak elmélet, hanem számos üzem­ben kipróbált és bevált technológiai eljárás. A hengerészek figyelmébe! A hengerdék, nem is gondolná az ember, szintén jelentős mennyiségű, jó minőségű acélt igényelnek. E mennyiség jelentős részét éppen a hengerszékek hengereinek utánpót­lására használják fel, mert ezek az alkatrészek nagy megerőltetésnek és kopásnak vannak kitéve. Tudósaink kidolgozták már, hogyan lehetne a félig elkopott hengereket újakká va­rázsolni, mégpedig a hegesztés se­gítségével. Alapjában véve egyszerű az eljárás: a megkopott hengerek felületére rá kell hegeszteni egy fémréteget. Ezt az eljárást nemcsak a nehézhengerdékben, hanem a tex­tilüzemek, és a papírgyárak henge­reire is lehetne alkalmazni. A kohó­ipari szakemberek véleménye sze­rint ezzel kapcsolatban nemcsak anyagmegtakarításról, hanem a ter­melés meggyorsításáról is beszélhe­tünk. A tfineci Acélműveknél vég­zett számítások alapján a szakértői vélemény azt mutatja, hogy jelentő­sen meg lehetne ezzel rövidíteni a hengerszékek javítási idejét. Csak egyetlen hengersornál 5 ezer tonna hengereltárut jelentene ez évente, aminek az értéke mintegy négymil­lió korona. A bratislavai -Hegesztési Kutatóin­tézet mindent megtett már annak ér­dekében, hogy ezek az elképzelések megvalósuljanak. Többek között há­rom különböző teljesítményű, külön erre a célra használható hegesztőgép típust kísérletezett már ki. Tovább lehetne még sorolni, a nép­gazdaság hány ágában lehetne meg­honosítani a hegesztést, ezt a rend­kívül haladó technológiai eljárást. Az építészetben, a cementgyártásban a kemencék javításánál, a huzalgyár­is. Arról van inkább szó, hogy rend­szeresen ellenőrizzék gyermekük munkáját, a tanításra való felkészü­lését. Csakis következetességgel, a komoly munka és a szabad idő elő­nyös megválasztásával biztosíthatják a szülők gyermekük jobb tanulásá­nak feltételeit. ,, --_„„ \ tanítási idő jobb kihasználását tanítási idő célszerű kihasználasá- érintv e szólnunk kell a társadalmi ^ ért. Pedagógusaink szakképzettségük „,„„^61, brigádokról is. Az iskolai ^elmélyítése érdekében előnyösen munk a igényességéből fakadó köve­v> iiQc/nncíthütták íi tóli vakániň liárnm . . - i . » 1 #) rí linTTOCO. tásban k ki tudná még felsorolni, £ ^ ™kfalan ho mindenütt lehetne alkalmazni az í , .17., új technológiát. A Hegesztési Kutató- ^^ga érde­intézet tudósai mint minden valami- | rugalra as intézkedéseket foga­revaló szakember, aki látni akarja |* j megnyilv á. kutatómunkája gyümölcsét, harcol- s szé u^. án y. leküzdésére, nak a ha adó munkamódszerek be- | ^ fimi ra szinte íratlan vezetéséert. Ez a harc sokszor | törvény> hog y mindent elkövessenek küzdelem a közönyösség, a maradiság ellen. TI, , ...., r . , . m c... . S hasznosíthatták a téli vakáció három 'ťelméňy, "hogy a "tanítási idő rovásá­Ulusztrác,óként hadd említsünk | heté t _ , ez épp e„ ezért nem me gy ™ t e\ v y ezet t 8L helyenként még elő­csak meg egy esetet Az Inteze elo- | a árj szünidö rovására mos t ™ ° _ brigádmunkákat leépítsék, re kidolgozott számításokkal ellátva ^ az o„ a h a tantervi követ el- ™ 0 Közp onti Bizottsága nem egy­javaslatot tett néhány égiagyárnak, | mények m a'radéktalan beváltásának is ™ '"„^ékľsan figyel mezľetett !r­mely szerint érdemes volna ebben az t k. EhJ)öl a szem po„t- ^ „ ŐÍEtó- fc nevelőmön­íparágban meghonosítani az elkopott | b 6, nemcsak a tan ít á si idő maximális ľľ J e S a 7 zasarása m e«en Kedhetetlen. alkatrészek új javítási módszerét, a | kiaknázására, a szülö k iskolának ugyaľakkÔr at lskľra' és ľulturálU ráhegesztést. Egy átlagos téglagyár | nyújtan (,6 hatékony támogatása elmé- Minisztérium idevonatkozó ren­ugyanis, ahogy a statisztika mutatja, |,/ i t! sére go ndolunk, hanem az iskolai JggJ"™ M 1kľmondja STfP 1 ZíT^nílVrfÁTTs akciófe r­k (kirándulások, színház- J£ „„'' á rXmfTervezetnek sib. nál fel, mert ebben az Iparágban s látogatások s tb.) felülvizsgálására is. iOEa arra hoEV a tanítási idő gyorsan kopnak a gépalkatrészek. | E z utóbbi éppen az említett késé, "ovľsáiľ'lyen értelmű^köve élmény­Köztársaságunkban mintegy kilenc- | behozása érd ekében indokolt. Az ál- fé p ien fel Etér™ éppen a nem­száz téglagyár működik, tehát köny- | taláno s tapasztalatok szerint az isko- " e ti btzo^ávok iskoľai és knlturáíis ZZZlíJ^rniT^^ľ^ lák májUS kÖZ6pétÖ1 rend8Zere ! szaUizľtSat fa árľľzervezete" anyagmegtakarítást jelentene az újl- | ezeket az akcióka t. Kétségtelen, hogy re háru l „ f e] elösség ezen rendelke­tás bevezetése. § ezek a kirándulások, múzeumlátoga- zés beta rtásáért Hogy reagáltak a felhívásra a tég- ^tások, földrajzi és történelmi neve­lagyárak? Elsősorban is a gyárak ^ z etességek stb. megszemlélése — tan­vezetőinek nagy része egyáltalában, ^tárgyi kapcsolatot, igényt elégít ki, — még csak elméletben sem — fog- ^ mégis szükséges s fontossági elv ér­lalkozott hasonló kérdésekkel. Sőt, Š vényesít se. Azaz, csakis olyan ki­mi több, nem is hallott még az új S rándulásokkal, színházlátogatásokkal lehetőségekről. ^számoljanak az iskolák, melyek neve­A másik érv, ami miatt negatív ^i és i szempontból is hasznosak, s a állásfoglalást tanúsítottak a vezetők, ^tananyag alaposabb elsajátítása ezt az a szakemberhiány volt. Sok üzem- ^közvetlenül feltételezi, ben ezzel magyarázták meg állás- ý A z oktatás hatékonyságát rendkí­pontjukat: szemüveggel se találni előnyösen segíthetjük a korszerű ré s nálunk képzett hegesztőt-karbantar- ^pedagógiai módszerek és szemléltető íel töt. ^eszközök alkalmazásával. A pedagó- e83 A téglagyárak nem az egyedüli § gu s munkája nem tűr rögtönzést, tanítás folyamatossága érdekében a iparág, ahol csak a probléma isme- ^nem ismerhet évvégi hajrát. Éppen lehető legelőnyösebben használjuk ki retének hiánya és a szakemberhiány fezért — különösen a természettudo- a rendelkezésre álló időt. riasztja vissza a vezetőket az új tech- ^ mányi tantárgyaknál — nélkülözhe- A rendkívül zord időjárás ellené­nológiai módszerek meghonosításától, ^tetlenek a tanítási segédeszközök, re dolgozóink, vasutasaink bányá­Az előbb felsorolt gyakorlat tapasz- fcfizikai szertárak, biológiai kabinetek, szaink naponta a helytállás jó példá­talataival alátámasztott érvek azon- ^kémiai laboratóriumok. Ahol meg- ját "tanúsítják. A példamutatásban az ban minduntalan azt mondják, hogy S vannak ezek a feltételek, ott haté- iskolák és a pedagógusok sem ma­a jövőben az ilyen érveknek el kell § konyább felhasználásukkal kell a radhatnak le. Ellenkezőleg, mindent veszíteniük érvényüket, mert a nem- ^ tananyag alaposabb elsajátítását le- el kell követniök annak érdekében, törődömség, a maradiság végső fo- ^hetővé tenni. Az iskolák igazgatósé- hogy az oktató- és nevelőmunkában kon társadalomellenes cselekedet, ^gaira hárul a feladat, hogy rendsze- is jó eredmények szülessenek. (dz) TÓTH MIHÁLY V/////////////« Ez az elv érvényes azokra az ese­tekre is, ahol a szénkészlctbcn mutat­kozó hiány miatt — néhány napig — korlátozott a tanítás. Több iskolában összevont tanítással hidalják át a nehézségeket, másutt a magyarázat nélkül, a tankönyvből is megtanul­ható anyag, s a házi feladatok kije­lölésével konzultációs napokat tarta­nak a diákok számára, vagy időnye­eéljából — ismétlésre használják ezt az időszakot. Az esetek mind­egyike azt a célt szolgálja, hogy a NINCS AZ A SOK, ami el nem fogy­na, tartja a közmondás. így van ez a takarmányokkal is. Bármennyi terem belőle, mindnek keletje van. Tavaly — a többi esztendőhöz viszonyítva — ták, hogyha csak egy üzemben, a í j 6 gabonatermés volt, az abraktakar­gottwaldovi Finomgépipari Üzem épü- ! mán y azonban még így is kevésnek lő központi hegesztőrészlegében si- í bizonyul. Mondhatjuk azt ls: a ter­kerülne meghonosítani ezt a mun- mést mln (j felétetjük s a súlygyara­kamódszert, öt év alatt négy és fél ; p odásban nem mindig kapjuk meg a Jól jár a szövetkezet, az állam se fizet rá Néhány szó a keverék-takarmányokról millió kilogramm ötvözött acélt le­hetne így megtakarítani. Ennek az értéke pedig nem kevesebb, mint 13 millió korona. Ezen kívül, úgy hisz­szük, az sem képviselne jelentéktele­• •••••• B • • R A dél-morvaországi elosztó üzem sze relSinek kilenctagú kollektívája. Stanis várt eredményt. Nem csoda, az egy oldalú etetés sohasem volt gazdasá­'gos. Helyestvolt az az intézkedés, amely az egyoldalú etetés kiküszöbölésére keveréktakarmányok készítését lép­tette életbe. A vágóhidak és más élel­miszeripari üzemek melléktermékeit mint fehérjedús takarmányt arányo­san elosztják, aminek a gazdaságok szempontjából nagy az előnye. Csere útján kiegyenlített és több takar­mányhoz jutnak. Kár, még nem áll rendelkezésünkre annyi félkész áru, hogy minden gazdaság részére elég keveréktakarmányt gyártsanak az üzemek. Ez teszi szükségessé, hogy a keveréktakarmányt először is azok a gazdaságok kapják, ahol az új tech­nológia folytán előnyösek a haszno­sítás feltételei. Akadnak azonban olyan szövetkeze­tek is, mint például a Zlatná na Ostrove-i (komárnoi járás), ahol jók a termelési feltételek és mégsem használják ki a keveréktakarmányok előnyét. Mintha azt tartanák, hogy nincs az a kevés, amit nem lehetne beosztani. Nekik valóban kevés ter­mett, de még ennek a kevésnek is csak egy részét cserélik be a keve­réküzemben. Tíz vagon kukorica be­cserélésére kötöttek szerződést, amit a malacokkal és a kocákkal etetnek meg. A hizóállománynak nem adnak keveréktakarmányt, ami azután meg­látszik a súlygyarapodáson. A 40 ki­lón felüli hízók átlagos súlygyarapo­lav Kobylka és ]osef Hájek vezetésével. dasa 45 deka n aponta. Ha Aranyosi Ä'Ä " erel 3 VyŠk0 V- i István zootechnikusnak felteszik a (CXK — Nesvadba felvétele) kérdést, hogyan teljesítették a ser­téshús eladási tervét, nem szívesen válaszol. Nem bizony, mert egy kicsit átalja, hogy az ezelőtt élenjáró szö­vetkezet tavaly a sertéshús eladásban a tervezett mennyiségnek több mint a felével a közellátás adósa maradt. Bizonyára nagyobb lett volna a súly­gyarapodás, ha keveréktakarmányt etetnek. Hogy miért nem etettek? ÜGY TARTOTTAK, hogy a keverék­takarmány drága, meg aztán más ok is akadt. Mikor a keveréküzemek még gyerekcipőben jártak, rossz da­rát adtak és nem akarta enni az ál­lomány. Igaz, annakidején ez meg­történt. De nem a takarmány értéké­vel volt a baj, mert a fehérjetartalom akkor is benne volt, a hibát a keve­rék helytelen összeállítása okozta. A sertésállomány takarmányába is ke­vertek repcedarát, amit keserű íze miatt nem szívesen fogyasztott. Ép­pen ezért az üzemek változtattak a keverék összetételén és a repcedarát kivonták belőle. A repce nem vész kárba, mert a szarvasmarha szívesen elfogyasztja. A módosítás viszont he­lyes eljárásnak bizonyult, a sertésál­lomány azóta jó étvággyal fogyasztja a takarmányt. Fontos is, mert ami a keverékek előállítását illeti, elég nagy költséggel jár. Csak a Zemianská OICa-1 keveréküzem 45—50 vagon zabot és lágy búzát kap havonta a csehor­szági kerületekből, amiért kukoricát cserél, hogy a takarmányokat gazda­ságosabban tudjuk értékesíteni. Ma­gában véve már a szállítás is sok pénzbe kerül és ez még nem minden. Az üzemekben alkalmazottakra is szükség van. De megéri, a befektetés kamatostul megtérül az állatállomány hasznosságában. Elvégre a szövetke­zetek többsége nem olyan tartózkodó a keveréktakarmányokkal szemben, mint a zlatnái. Tavaly a bohatái szövetkezetesek 75 vagon szemes takarmányt cserél­tek ki. Az előnye elsősorban abban nyilvánult meg, h»gy 15 vagon keve­réktakarmánnyal többet vittek haza [például egy mázsa terményért álta­lában 120 kg-ot kapnak), másodsor­ban az egész esztendőben kiegyenlí­tett takarmányt etethettek, ami az­után a súlygyarapodásban éreztette hatását. Ök nem tettek a keverékbe semmilyen más takarmányt, nehogy lerontsák az összetételét. De a súly­gyarapodásra nincs is panaszuk. Ugyanabban a súlycsoportban, mint a zlatnáiak 10 dekával nagyobb súly­gyarapodást értek el a hízósertések­nél. A bohatáiak büszkék is lehetnek a tavalyi hústermelésükre, 28 mázsa híján 14 vagon sertéshúst küldtek a közellátás számára. Eredményük fel­tűnő, ha figyelembe vesszük, hogy tavalyelőtt 7,7 vagon sertéshús volt az évi termelésük. A bohatái szövetkezetesek nagyon előnyösnek tartják a keveréktakar­mányok etetését .Ha úgy hozta a sors és másképpen nem tudták beszerez­ni, még „lódítottak" is, csakhogy szert tegyenek rá. Mikor a kukoricá­juk még nem volt elég száraz és nem vihették az üzembe, — mert a ned­ves kukorica nem alkalmas keverék­be — füllentettek egyet, hogy már leadták. Erre föl a kormárnói üzem­ből is, meg a Zemianská Olča-i üzem bői is vittek haza keveréket. Mire az üzemekben rájöttek a csalafintaságra, addig három vagon takarmányt már hazahordtak. Persze, amikor a kuko­rica megszáradt, becsületesen meg­adták a tartozást. Most már a füllen­tésre nincs szükség (nem is lehet, mert minden szövetkezet kartotékot hord, amely jelzi, hogy jogos-e a ta­karmányra), maga a keveréküzem végzi a kukorica száritását. A szárí­tó — bár a személyzetet csak egy ponyva védi a széltől — éjjel-nappal üzemben van és naponta két vagon kukoricát megszárít. ' A keveréküzem azonban jelenleg áll. Nincs tömény fehérje az 50 kilón felüli hízósertések keverékébe, más keverékekből pedig már elég a tar­talék. így néhány napig, míg nem ér­kezik meg az anyag, szünetel a mun­ka. Egyelőre a laboratóriumban sem folyik a vizsgálat. Máskülönben itt ellenőrzik a keverékek formáját, és az érkező félkész áru tartalmát. Nem tartalmaz -e a kelletténél több savat, avagy sót. Eddig nem panaszkodhat­nak a küldött árura, ám az üzem is igyekszik betartani a keveréshez megállapított receptet. S hogy helye­sen jár el és jó keveréktakarmányt készít, azt az állatgondozók igazol­ják. Töltési Bálint, a Veiké Kostolany-I szövetkezet hízómarha gondozója, aki ezelőtt 9 éven át hízósertéseket ete­tett, jó véleményt mond a. keverékta­karmányokról. Náluk is az volt a helyzet, hogy míg a saját termésüket etették, sohasem érték el azt az ered­ményt, amit most. A régi egyoldalú etetéssel nem is érhették el. A napi súlygyarapodás 20—40 deka között ingadozott, aszerint, hogy mikor mi­lyen takarmány etetésére került sor. Ezt a nagy ingadozást a keverékta­karmányok etetése szüntette meg s egyben elősegítette a súlygyarapo­dás növekedését, mert most fél kiló­nál is többet szednek magukra a hí­zók. Ugyanakkor az egy mázsa hús előállításához egy vagy másfél má­zsa takarmánnyal kevesebbre van szükség. Ez pedig nem csekélység. BENYUS JÓZSEF Ü] SZÓ 4 * 1963- február 15.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents