Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-10 / 41. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLQVAKIA KONHUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. február 10. vasárnap • 30 fillér * XVI. évfolyam, 41. szám Aki békét akar, nem adhat atomfegyvert a revansisták kezébe Hruscsov és Malinovszkij elvtársak nyilatkozata a Francia Televíziónak Moszkva (CTK) — A szovjet nép más népekkel egye­temben nemrégen emlékezett meg a szovjet hadsereg történelmi nevezetességű volgai győzelmének 20. évfor­dulójáról. A volgai győzelem döntő fordulatot jelentett a háború kimenetelében és megalapozta a fasisztáktól elnyomott Európa felszabadulását. A nagy évforduló alkalmából a Francia Rádió és Te­levízió központi igazgatósága azkal a kéréssel fordult Nyikita Szergejevics Hruscsovhoz, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökéhez, a volgai csata részvevőjéhez, hogy közölje néhány élményét és emlékét a francia hallgatókkal és nézőkkel. Az igazgatóság ugyanezzel a kéréssel fordult Rogyion J. Malinovszkij marsallhoz, a Szovjetunió honvédelmi miniszteréhez is. Hruscsov és Malinovszkij elvtársak készséggel eleget tettek a kérés­nek és nyilatkoztak a második világháborúnak a Szov­jetunió és a világ népei szempontjából oly kiemelkedő eseményeiről. Bratislavában is sok munkát ad az utcákat és a tereket borító hatalmas hőmennyiség eltakarítása. A Műszaki Szolgálat dolgozói és a brigádosok munkáját a gépek is segítik. (A. Prakeš — CTK — felvétele) Nyilatkozatuk nyilvánvalóan nem tetszett a francia kormány mai bará­tainak — a bonni revansistáknak. Bi­zonyára nem akarták, hogy a francia televízió nézői visszaemlékezzenek a hitlerista gyászvitézek kalandjának szomorú fejezeteire. A francia hiva­talok nyugatnémet szövetségeseik kedvét keresve betiltották Hruscsov és Malinovszkij elvtárs nyilatkozatá­nak közvetítését. Nem kerülheti el figyelmünket az a körülmény, hogy ez az intézkedés az NSZK és Fran­ciaország hírszolgálati főnökeinek ta­nácskozása után történt. A tanácsko­záson megegyeztek a nyugatnémet és a francia rádió és televízió együtt­működéséről, ami úgy hat, mintha Bonné lenne a döntő szó az együtt­működésben. A Nové Zámky-i és a chomutovi járás földműveseinek felhívása Termesszünk tápdús takarmányokat Elhatározták: 40 mázsa szemes és 450 mázsa silókukoricát termesztenek hek­táronként • Gyökeres változást akarnak elérni a takarmány termesztésben • Előtérben a haladó termesztési mód szerek, az új technika — Ami a takarmánykészleteket s az állattenyésztési termékek — kü­lönösen a tej — termelését s felvá­sárlását illeti, igen kedvezőtlen a helyzet. Ez magától értetődően fel­hívja a figyelmet több fogyatékosság­ra is. Számos mezőgazdasági üzem­ben nem gondoskodtak kellőképpen a szükséges takarmányalap biztosítá­sáról és kevés az olyan EFSZ, illet­ve állami gazdaság, ahol saját termé­sű takarmánnyal fedezhetik a szük­ségleteket. Állandóan nagy az arány­talanság a takarmánynövények ter­mesztése és a takarmányfogyasztás között. Mi annak a feltétele, hogy előteremthessük az állattenyésztési termeléshez szükséges takarmány­mennyiséget? Elsősorban az, hogy meg kell változtatnunk a takarmány­növények termesztésének tervét. Ta­karmánycukorrépát, silókukoricát, ló­hereféléket, hüvelyeseket és takar­mánykáposztát kell termesztenünk, vagyis olyan növényeket, amelyek hektáronként a legtöbb tápanyagot adják. Szükséges továbbá, hogy a mezőgazdasági üzemek minél széle­sebb körben olyan vetőmagot hasz­náljénak, amely a legnagyobb hoza­mot biztosítja. A Nové Zámky-i és a chomutovi járás földművesei rendkívül hasznos mozgalmat kezdeményeztek. Értékes kötelezettségeket vállaltak és felhí­vással fordultak hazánk földműve­seihez. Ez a kezdeményezésük azért is értékes, ami a saját termésű takar­mányt illeti, — mert az említett já­rásokban sem kedvezőbb a helyzet, mint másutt. A Nové Zámky-i Járás kukoricater­mő területein gazdálkodó EFSZ-ek és állami gazdaságok dolgozói azt a célt tűzték maguk elé, hogy ez idén hek­táronként legalább 40 mázsa szemes kukoricát és 450 mázsa silókukoricát takarítanak be. A tejes-viaszos érésű silókukoricának 35 százalékát szá­mítják a kukoricacsutkákra. Elhatá­rozták továbbá, hogy minden szá­mosállatra 100 mázsa silóanyagot és 15 mázsa kiváló minőségű szénát biz­tosítanak. A chomutovi Járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói felajánlották, hogy minden számosállatra átlag 80 mázsa silôanyagot és 16 mázsa szé­nát készítenek elő. A répatermő vi­dékeken hektáronként 450 mázsa ku­koricára, ebből 35 százalék csutkára számítanak. A burgonyatermő vidé­keken hektáronként 400 mázsa si­lókukoricát terveznek és ebből a mennyiségből 25 százalék tuskőra számítanak. Mivel hektáronként több tápanya­got akarunk biztosítani az állatállo­mány számára és gyökeres fordula­tot akarunk elérni a takarmánynö­vények termesztésében — nem nél­külözhetjük azokat a hathatós intéz­kedéseket, amelyeket jelenleg tesz­nek az említett két járás minden mezőgazdasági üzemében. Elsősorban az a céljuk, hogy nemcsak elegendő mennyiségű, hanem kellő összetételű és kiváló minőségű takarmánnyal rendelkezzenek. Ezért pontosan kell megállapítaniuk a szemes kukorica, MI A HELYZET IRAKBAN? Megalakult az űj iraki kormány Kasszemet kivégezték • Az EAK elismerte az új rendszert Bagdad (CTK) — A nyugati hírügynökségek jelentése szerint Irakban a helyzet február 9-én még zavaros. A bagdadi rádió rendszeres időkö­zökben felszólítást intéz a lakossághoz, hogy a felkelés ellenségeinek elnyomásában működjön együtt a rendőrséggel, a hadsereggel és a nemzeti gárdával. A rádió egyúttal emlékeztet arra, hogy a kijárási tila­lom még érvényben van. A Reuter hírügynökség isztambuli tudósítójának közlése szerint Bag­dad több helyén tűz ütött ki. A hadügyminisztérium épületének közelé­ben időnként lövések dördültek. A város felett állandóan lökhajtásos va­dászrepülőgépek cirkálnak. a silókukorica, valamint egyéb ta­karmánynövények termesztésének te­rületét. A kukoricatermesztés céljaira kedvező talajösszetételű földeket kell kiválasztaniuk, idejében trágyázniuk és gondoskodniuk kell e talaj vetés alá való megfelelő előkészítéséről. A növények fejlődésének folyamán feltétlenül gondoskodniuk kell a he­lyes növényápolásról, a zöldtrágyá­zásról és a sarjadás előtti, valamint utáni boronálásról, továbbá a sarabo­lásrói- iš. A Nové Zámky-i ás a chomutovi já­rás földművesei tervbe vették, hogy köztes vetemények termesztésével két termést érnek el a szántóföldek 20 szá­zalékán. A múlt évi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy rendszerint ott érték el a ku­korica és egyéb takarmánynövények leg­nagyobb hozamait, ahol a vetésterüle­teket, esetleg egyes parcellákat a nö­vények egész fejlődési idejére trakto­ros kettősök vagy komplexcsapatok gondjaira bízták. A Nové Zámky-1 és a chomutovi járásban azoknak a nevét feltüntető táblákkal felölik meg a ku­koricaföldeket, akik gondoskodnak a termesztésről. A táblákon a Járási nem­zeti bizottság által kinevezett védnökök nevét is feltüntetik, akik megszervezik és rendszeresen értékelik a mezőgazda­sági dolgozók szocialista munkaverse­nyét. A mezőgazdasági szakemberek já­rási aktívája rendszeresen segítséget nyújt a mezőgazdasági üzemeknek. A Nové,Zámky-1 és a chomutovi járás EFSZ-einek s állami gazdaságainak dol­gozói és további mezőgazdasági szakem­berek e napokban értekezletre jöttek össze. Azzal a felhívással fordulnak ha­zánk valamennyi mezőgazdasági üzemé­nek dolgozóihoz, hogy szenteljenek rend­kívüli figyelmet a takarmánynövények termesztésének s tegyenek meg minden tőlük telhetőt a lehető legnagyobb hek­tárhozamok elérése érdekében. Az alábbiakban Hruscsov és Mali­novszkij elvtárs nyilatkozatát közöl jük: FRÉDERIC ROSSIF, a francia TV munkatársa: A Francia Rádió és Televízió adást közvetít a volgai csata 20. évfordulója alkalmából. A francia TV nézői nevében megkérem Ünt, miniszterelnök úr, mondjon né­hány szót a dicső csatáról, mely­nek egyik vezető parancsnoka és közvetlen részvevője volt. A nagy jelentőségű évfordulóval kapcso­latban szeretnénk tolmácsolni kí­vánságait a franciáknak. " NYIKITA HRUSCSOV: ön arra kér, hogy beszéljek a francia TV nézői­nek a történelmi nevezetességű vol­gai csata jelentőségéről. Szívesen. Nemcsak ml, akik részt vettünk a csatában, hanem kortársaink és utó­daink is vissza-vissza fognak emlé­kezni az egyik legnevezetesebb csa­tára, melynek hőseit örök dicsőség övezi. Abban az időben a sztálingrádi frontszakasz haditanácsának tagja voltam. A frontszakasz parancsnoka A. I. JerJomenko tábornok volt, aki most a Szovjetunió marsallja. A vá­rosban küzdő hadsereg V. I. Csujkov tábornok vezénylete alatt állott, aki most a Szovjetunió marsallja és hon­védelmi miniszterhelyettes. Jól tudom, milyen nehéz és felelősségteljes fel­adat hárult akkor csapatainkra. A hit­lerista hadsereg válogatott csapatai több mint fél éven át kísérelték meg­törni csapataink ellenállását. Éjjel­nappal heves harcok dúltak. A szov­jet nép akkor meghagyta fiainak: „az utolsó leheletükig tartsanak ki!" És ők nemcsak kiállták a támadáso­kat, hanem döntő csapást mértek az ellenségre. A volgai csatában 22 hit­lerista nadosztályt, összesen több mint 300 ezer főnyi katonaságot zár­tak körül és semmisítettek még. A volgai győzelem döntően kihatott a Szovjetunió Nagy Honvédő Hábo­rújának, a második világháborúnak további alakulására. Az emberiség a fasizmuson aratott győzelem hajnalát látta a volgai csata kimenetelében. A volgai csatában a szovjet embe­rek nemcsak szocialista államuk lé­téért, hanem a világ összes népének függetlenségéért, szabadságáért és a haladásért is harcoltak. Sok ezer kilométer választja el Franciaországot a hős volgai város­tól, de a szovjet fegyverek győzelmes hangját Franciaországban is hallot­ták. Bátor harcra lelkesítette a fran­cia hazafiakat a hitlerista zsarnokság ellen. Bizonyára érdekelni fogja a franciákat, hogy a volgai csatában teljesen elpusztult az a hatodik német fasiszta hadseregcsoport, mely 1940­ben betört Franciaországba, hogy öl­jön és pusztítson. A hitlerista hadve­zetőség 1942 áprilisa és 1943 február­ja között 25 hadosztályt volt kény­telen Franciaországból áthelyezni a szovjet—német frontra. Ez kedvező feltételeket teremtett a nyugat-euró­pai népek felszabadító harcának ki­bontakozására, kedvezett a francia ellenállási mozgalomnak. Az ellenál­lási mozgalom harcosai sok dicső hőstettet hajtottak végre a hitlerista bódítók elleni harcban. A Szovjetunió és Franciaország né­pei egymás mellett állottak a leg­utóbbi világháború nehéz éveiben. A közös ellenség — a német milita­risták elleni harcban közösen ontott vér pecsételte meg népeink barátsá­gát. Sok ország hazafiainak tízmilliói ál­dozták életüket a békéért és az em­beriség boldogságáért. Azok közül, akik ma engem hallgatnak, sokan a szüleiket és gyermekeiket vesztették el, akik a fasiszták karmai között pusztultak el. Aki hű a holtak emlé­kéhez — aktívan harcol a békéért, egy újabb világháború kirobbantása ellen. A szovjet emberek átvészelték a szörnyű háború szenvedéseit és borzalmait. A Szovjetunió a legna­gyobb áldozatokat is meghozta, hogy megmentse az emberiséget a fasiszta barbárságtól, a haláltáboroktól, a majdaneki és oswiecimi gázkamrák­tól, az oradouri tragédiától. Népünk becsülettel teljesítette történelmi fel­szabadító küldetését. A szovjet nép ma a békés alkotó munkának szenteli életét. Rendkívül nagy feladatot tűztünk ki — olyan társadalom létrehozását, mely a kö­vetkező elvet követné: mindenki ké­pessége szerint, mindenkinek szük­ségletei szerint. Nem háborúra, ha­nem békére van szükségünk, hogy el­érjük ezt a nagy célt. A kommuniz­mus, melyet hazánkban építünk, el­hozza a népeknek a békét, a mun­kát, a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget és a boldogságot. Nemcsak nekünk, hanem a világon minden becsületes egyszerű ember­nek békére, s nem pedig háborúra és romokra van szüksége. Békét akarnak a szovjet és francia anyák, a világ anyái, hogy félelmet nem is­merve nevelhessék gyermekeiket. Az emberiség, a világ népei nem halálra és rombolásra, hanem életre és alko­tásra vágynak. Ehhez pedig csak egy út vezet — a különböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élése. A Szovjetunió védelmezte és védel­mezi a békés egymás mellett élés el­vét. Következetesen küzdöttünk és ma is küzdünk a nemzetközileg szi­gorúan ellenőrzött általános és tel­jes leszerelésért. A Szovjetunió, mely a karib-tengeri társégben a termo­nukleáris- háború elhárításában dön­tő szerepet játszott, újra bebizonyí­totta hűségét a béke ügyéhez. Minden békeszerető erőnek határo­zottan össze kell fognia, hogy meg­őrizzük és megerősítsük a békét, be­szüntessük a lázas fegyverkezést, megakadályozzuk a termonukleáris háborút. Mi, a Szovjetunióban nagy jelen­tőséget tulajdonítunk a szovjet és (Folytatás a 3. oldalon) AZ ÜJ KORMÁNY Bagdad (CTK) — Február 9-én kö­zölték ez új iraki kormány összeál­lítását. Ahmed Hasan Bakr, dandár­tábornok lett a miniszterelnök. A kormány további tagjai: Ali Salah Sádi, a miniszterelnök helyettese és belügyminiszter, Salah Mahdi Omasi alezredes, nemzetvédelmi miniszter. Talib Húszéin Sabib lett a külügy­miniszter. Sabib a beiruti amerikai egyetemen politikai gazdaságtant 'ta­nult, mindössze 32 éves. Ali Baba az új földművelésügyi mi­niszter. A július 14-i forradalom után megalakult első kormányban szintén földművelésügyi miniszter volt. 1959 februárjában öt más miniszterrel A MEN hírügynökség szerint Oma- együtt lemondott funkciójáról. Ali si egyike volt azoknak a tiszteknek, Baba kurd nemzetiségű, akik a július 14-i lázadást vezették. NADZSI TALIB dandártábornok, Későhb elbocsátották a hadseregből, iparügyi miniszter. A július 14-i for­mert nem értett egy°t Kasszem tá- raďalom egyik vezére. Az első kor­bornok politikájával. (Folytatás a 3. oldalon) Haniska község mellett, a Keletszlovákiai Vasmű közelében gázgyár épül. A nagymértékben automatizált üzem főképpen az új kohóóriás termelését fogja szolgálni. (CTK — felvétele.]

Next

/
Thumbnails
Contents