Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-09 / 40. szám, szombat

Epü! a Barátság Köolaivezeték mósodik szolrasza (CTK) — A Szovjetunió területéről a Bratislava melletti Farkastorokig lefektetett kőolajvezeték csak az első része annak, amely már a közeljövőben elvezet egészen a Záluží u Most-i Csehszlovák—Szovjet Barátság Vegyimüvekhez. Már az első évben is megcáfolhatatlanul bebizonyosodott a kőolajvezeték felbecsülhetetlen előnye, jelentősen tehermentesítette a különösen erősen igénybe vett vasútvonalakat és csökkentette a kőolaj- továbbításával kapcsolatos költségeket. Az első évben 2 300 000 tonna kőolajat továbbítottak ezen a csővezetéken a farkastoroki finomító üzembe, és további néhány százezer tonnát Magyarországra. lelenleg már folyamatban van a Barátság Kőolajvezeték második szakaszának építése is. Bratislavától az észak-csehországi kerületig nyúló Fogadás a külügyminiszternél (CTK) — Václav Dávid elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere pénteken, február 8-án fogadta Maurtce Camarát, a Guineai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. vezeték hossza mintegy 450 kilométer lesz. Az építőknek rendkívül nagy akadályokkal kell megküzdeniük, hiszen a kőolajvezeték végig halad a Kis Kárpátokon, a Cseh-Morva-dombság, sőt a Morva, a Sazava és további folyók vizát is „át kell hidalnia". A vezeték lefektetését jelentősen megnehezíti az is, hogy abol lerakják, ott túlnyomórészt sűrűn lakottak a területek és sűrű a közlekedési hálózat is. Jelenleg a Cseh— Morva-dombságból Záluží u Most-ba vezető részt fektetik le. Már a jövő évben a vezeték e részében is kőolaj jut el Bratislavából a Cseh—Morvadombságon épülő szivattyúállomáshoz, ahonnét a Záluží Vegyi Müvek| be továbbítják. Ez évente — csupán j a szállítási költségek csökkentésével , — 30 millió korona megtakarítását teszi lehetővé. Az észak-morva dombságtól Dél-Szlovákiába vezető szakasz építését 1965 végéig tervezik. Ülésezett a Nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottsága (CTK) — A Nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottsága február 8-1 ülésén megvitatta a mezőgazdasággal kapcsolatos távlati tudományos és műszaki feladatokat s a bizottság első félévi munkatervét. Fogadás az egészségügyi miniszternél (CTK) — Dr. Josef Plojhar, egészségügyi miniszter pénteken, február 8-án fogadta Maurica Camarát, a Guineai Köztársaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, akivel baráti légkörben elbeszélgetett a két ország egészségügyi együttműködése további elmélyítésének lehetőségeiről. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának 33 000 tagja van London (CTK) — Nagy-Britannia Kommunista Pártja a tagság létszámának kibővítésére folytatott kampányában újabb nagy sikert ért el. A párt Központi Bizottságának jelentése szerint Nagy-Britannia Kommunista Pártjának most 33 000 tagja van, vagyis 2550-el több, mint tavaly. A Fiatal Kommunisták Ligájának taglétszáma a mólt évben csaknem ezerrel emelkedett és most elérte a 4064-et. A párt Központi Bizottságának politikai irodája nyilatkozatot adott ki. amelyben rámntat, hogy a tagtoborzás sikere annak a kampánynak visszatükröződése, amelyet Nagy-Britannia Kommunista Pártja a Macmillan konzervatív kormány polltkája ellen folytat. Ez a siker arra matat, hogy a munkásosztály körében növekszik a harci szellem. Nagy-Britannia Kommunista Pártja tagjainak száma az elmúlt négy év folya mán több mint 9000-eI emelkedett. Az újító mozgalom további fellendítéséért Jaroslav Nemeček, a Szabadalmi és Találmányi Hivatal elnöke és Jirl Suska, a Csehszlovák Tudományos és Technikai Társaság titkára, tájékoztatta a sajtó képviselőit az újításokra, szabadalmakra, találmányokra vonatkozó új jogi előírások alapelveiről és az ezzel kapcsolatban sorra kerülő vitáról. Az újitó mozgalom az utóbbi években nagy fejlődésen ment át. A dolgozók csak tavaly 350 000 újítást nyújtottak be, amelynek a fele meg is valósult, s a megtakarított összeg meghaladja az egymilliárd 350 000 koronát. Bár az eddigi eredmények vitathatatlanok — vannak olyan mozzanatok, amelyek javításra szorulnak. A dolgozók kezdeményezésüket, alkotókészségüket, túlságosan felaprózzák. Hiányzik a mozgalomból a szervezettség, a próblémák tervszerű megoldása. A szocialista munkabrigádok és más összeforrott kollektívák már jó úton járnak. Együttesen foglalkoznak az üzem, a népgazdaság szempontjából legsürgősebb és legfontosabb tematikus feladatokkal. Ez persze nem jelenti az egyén kezdeményezésének háttérbe szorítását vagy elfojtását. Arról van szó, hogy aki technikai érzékkel rendelkezik, akinek örömet szerez, ha sikerül egy gépet tökéletesíteni, új eljárást kidolgozni, valamilyen munkafolyamatot leegyszerűsíteni, ezt az adottságot ne ösztönösen gyümölcsöztesse. Összpontosítsa figyelmét, eszét, ügyességét olyan feladatok megoldására, amelyek a műszaki fejlesztés tervében szerepelnek, amelyek az egész társadalom szempontjából jelentőséggel bírnak. Az új előírások egész sor olyan feladatol tartalmaznak, amelyek biztosítják az újító, feltaláló jogait, anyagi érdekeltségét, az újítások, találmányok terjesztését és konkrét feladatokat rónak ki az üzemekre, nemzeti bizottságokra, társadalmi szervezetekre. Mivel az új előírások közvetlenül érintik a dolgozók széles rétegét, a FSZM úgy döntött, hogy a törvényjavaslatot a nagyobb üzemekben és járásonként egy mezőgazdasági üzemben március 1—31-e között nyilvános vitára bocsátja. A Tudományos és Technikai Társaságot bízta meg a vita megszervezésével, az észrevételek, kiegészítő javaslatok áttanulmányozásával. —va Árvíz Görögországban és Jugoszláviában A hirtelen felmelegedés Európa számos országában súlyos nehézségeket okoz, árvíz és hólavlna fenyeget. A legkomolyabb a helyzet Görögországban és Jugoszláviában. Görögországi falvak mintegy 12 000 főnyi lakosságát a katonák kénytelenek voltak magasabban fekvő helyekre költöztetni. Számos falut elöntött az ár, a folyók kiléptek medrükből. Jugoszlávia nagy részének lakossága is nehéz órákat él át. Az árvíz elöntötte a falvakat és a szántóföldet. A péntekre virradó éjjel Gupria városában a víz elöntötte a hidakat. Mintegy 100 ház beomlott. A hidakat jégtömbök és kidöntött úszó fák veszélyeztetik. (CTK) A Szovjetunió hitelt nyújt Kubának Moszkva (CTK) — A Szovjetunió 1963-ban hosszúlejáratú hitelt nyújt Kubának előnyős feltételek mellett. A hitelegyezményt a most véget ért szovjet—kubai kereskedelmi tárgyalások során kötötték meg. E jegyzőkönyv szerint a Szovjetunió kőolajat, ércet, műtrágyát, vegyi ipari cikkeket, cellulózét, papírt, gyapotot, gépet, gépberendezést, búzát és más élelmiszert szállít Kubának. Kuba cukrot, alkoholt, dohányt és más árut exportál. A francia kormány nem akar hallani a hitlerista gaztettekről Párizs (CTK) — Jacques Duclos szenátor és Fernand Grenier képviselő a Francia Kommunista Párt parlamenti frakcióinak nevében interpellációt nyújtottak be a parlamenthez, amelyben elítélik a francia hatóságok határozatát, amely szerint nem közvetítik N. Sz. Hruscsov és Malinovszkij marsall interjúját. Jacques Duclos azt kérdezi a francia kormánytól, vajon Franciaországban újabban nem kívánatos emlékeztetni a hitleri gaztettekre és kipellengérezni a bonni revanslsztákat. Az Humanité február 8-i számában beszámolt J. Duclos és F. Grenier interpellációjáról és a Libération című lappal együtt közölte a két televíziós interjú teljes szövegét. Kennedy elnök nyilatkozata Kubáról és a nyugati szövetség bomlásáról Washington (CTK) — Kennedy elnök csütörtöki sajtóértekezletén megcáfolta bizonyos amerikai körök állítását, amely szerint a Szovjetunió Kuba szigetén megerősítette katonai erejét. Kennedy szerint a Szovjetunió nem fokozta, hanem csökkentette katonai erejét Kubában. Hozzáfűzte, hogy a Kubában uralkodó helyzet „az Egyesült Államok kormánya komoly érdeklődésének tárgyát" képezi. A nyugati szövetségben beállott mély ellentétek és a szakadás Jeleire vonatkozó kérdésekre válaszolva az elnök a többi között azt mondotta, „végzetes szerencsétlenség lenne, ha Nyugat-Európa és az Egyesült Államok elszakadnának egymástól". Egyúttal hangsúlyozta, hogy az USA „hisz az erős (Nyugat) Európának," amelynek Nagy-Britannia is tagja lenne. « • • • • Már három hete sztrájkolnak a görög tanítók és középiskolai tanárok, akik fizetésemelést és jobb oktatási feltételeket követelnek. A tanítók Prágában székelő Szakszervezeti Világszövetsége február 8-án közzétett nyilatkozatában teljes szolidaritást vállal a sztrájkolókkal. AMamfordulat Irakban Az Iraki Forradalom Nemzeti Tanácsa átvette a hatalmat O A nemzeti gárda élén Abdel Karim Musztafa áll O A forradalmi tanács semlages külpolitikát igér Bagdad (CTK) — A Francé Presse hírügynökség tegnap a kora reggeli órákban közölte, hogy Irakban államfordalatra került sor. A bagdadi rádió szerint február 8-án reggel egy repülőgép, amely a fővárostól 80 km-re fekvő habbaníyai támaszpontról szállt fel, bombázta és romba döntötte a bagdadi hadügyminisztérium épületét. Ez az épület egyébként Kasszem tábornok székhelye volt. Az AFP tudósítója ugyancsak közölte, hogy az országban a hatalmat az Iraki Forradalom Nemzeti Tanácsa vette át. Kasszem miniszterelnök sorsa ismeretlen. A rádió naphosszat arab népdalokat játszik. A forradalmi tanács reggel a rádió útján nyilatkozatot tett közzé, amely szerint az idegeneknek nem kell aggódniuk, nem esik bántódásuk. • TERJED A FELKELÉS Az Iraki Diákszövetség nyilatkozatot tett közzé a rádióban, hogy csatlakozik a felkeléshez. Ugyancsak közölték, hogy a habbaniyai repülőtámaszponton állomásoz^ csapatok a Kasszem-ellenes mozgalom oldalára álltak. A délelőtt folyamán a felkeléshez csatlakozott a 3., 4., 5. és 6. harckocsizó ezred, továbbá a 20 gyalogezred és a Moszulban állomásozó 1. repülőezred. A bagdadi tiszti Iskola parancsnoka szintén csatlakozott a felkeléshez — közli az AFP a bagdadi rádió jelentéseire hivatkozva. • KIK A FELKELÉS VEZETŐI? Az Associated Presse közli, hogy Beirutban vették a bagdadi rádió jelentését, amely szerint Irakban megalakították a nemzeti gárdát. A gárda élén Abdel Karim Musztafa áll. A bagdadi rádió közölte a felkelők első hivatalos nyilatkozatát is. Eszerint Kasszem kormányát megdöntötték, mert „elnyomta a szabadságot és megszegte a törvényeket". A nyilatkozat közli továbbá, hogy a felkelők semleges külpolitikát fognak folytatni és a belpolitikában demokratikus irányvonalat követnek. Az Egyiptomi Sajtóiroda közölte az iraki Forradalom Nemzeti Tanácsa néhány tagjának nevét: Nagat Mahmud Asszafi őrnagy, Mohammed Zafar al-Medání hadnagy, Ahmed Mohammed al-Azavaí hadnagy és Ata Mohieddin hadnagy. • KASSZEM ÉLETÉT VESZTETTE? Az AP közli Teheránból, hogy értesülések szerint Kasszem iraki miniszterelnök a bombatámadás folytán romba döntött hadügyminisztérium épületében lelte halálát. A hírt még nem erősítették meg. Irak teheráni nagykövetségén közölték az AP tudósítójával, hogy reggel óta hiába próbálnak rádiókapcsolatot teremteni az iraki külügyminisztériummal. A beiruti polgári légiforgalmi központ jelenti, hogy reggel fél hat óta minden iraki repülőteret lezártak a külföldi repülőgépek előtt. • KAIRÚ A FELKELÉS HÁTTERÉBEN A legutóbbi hírek szerint 18 magas rangú tisztet és vezető funkcionáriust nyugdíjaztattak. Köztük van Ahmed Szalah Abdl, a vezérkar főnöke és Szudu Mahdavi, a legfelsőbb hadbíróság elnöke. Az AFP jelenti Beirutból, hogy az iraki felkelés célja „megjavítani a Bagdad és Kairó közti kapcsolatokat." Az AFP további jelentésében közli, hogy „az államfordulat vezetői Naszszer és az arab nacionalizmus hívei". Jordániában az iraki eseményekkel kapcsolatban készenlétbe helyezték a fegyveres erőket. • A CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE Prága (CTK) — Csehszlovákia Külügyminisztériuma közli, hogy minden Irakban tartozkodó csehszlovák állampolgárnak biztosították biztonságát. VIENTIANBAN, Laosz fővárosában, vietnami kormányküldöttség érkezett, hogy egyezményt írjon alá a két ország közti légi összeköttetésről. (CTK) VIETNAMI sajtóhfrügynökség jelentése szerint 35 amerikai katona és tiszt esett el a dél-vietnami partizánok ellen folytatott harcban. Január első felében 20 ellenséges repülőgépet semmisítettek meg a vietnami hazafiak. (CTK) A NAFT1LIA görög lap élesen bírálja. hogy az Egyesült Államok meg akarja akadályozni, hogy a görög hajók Kubába árut szállítsanak. A lap hangsúlyoza. hogy az amerikaiak fenyegetése, hogy megszüntetik a Görögországnak nyújtott segítséget, ha továbbra is árut szállítanak Kubába, — nevetséges. (CTK J A z elmúlt héten két jelentős nemzetközi értekezlet ts kezdődött: az egyik Genfben arról tanácskozik, hogyan hasznosítsák a tudomány és a technika vívmányait az elmaradott országok megsegítésére, a tanganyikai Moshiban pedig az ázsiai—afrikai szolidaritási értekezlet vitatja meg a legidőszerűbb problémákat. A világsajtóban a legtöbb hír, kommentár, és találgatás azonban a megrendült nyugati egységről látott npavilágot. A magyarázkodások tengerében nehéz eligazodni, hiszen az egész nyugati diplomácia lázban van, nagykövetek, államtitkárok, miniszterek tanácskoznak, nyilatkoznak és természetesen mindegyikük a másikra igyekszik hárítani a felelősséget Anglia Közös Piacba lépésének megakadályozásáért. A két ellentétes pólus, (Franciaország az egyik és Anglia—USA a másik oldalon) világosan kirajzolódik, a többiek pedig úgy helyezkednek, hogy abból a legtöbb hasznuk legyen. Már eddig ls megállapítható, hogy a Közös Piac tagállamainak többsége szembefordul De Gaulle-eval és Franciaország minden erőlködése ellenére elszigetelődik. A legkényesebb szerepre kétségtelenül Adenauer vállalkozott, de az események mindinkább sarokba szorítják és választásra, színvallásra kényszerítik. Kíséreljük meg a nagy vita szereplőinek álláspontját röviden felvázolni, talán könnyebben megértjük a kérdéskomplexumot. A főszereplő: De Gaulle De Gaullet nem hiába gúnyolják a burzsoá lapok is Napóleonnak: a kapitalista Európa vezére szeretne lenni. Napjainkban kedvezőnek látja a helyzetet nagy álmai valóraváltására. Tudja, hogy a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak nincsenek háborús szándékaik, így megindíthatja harcát még a nyugati katonai szövetséget fenyegető széthúzás árán is 1 a vezető szerepért. Az utóbbi időben Washingtonban oly sokat emlegetett a nagyvilágban Monroe-elvet kicsit „európaiasította" és az Egyesült Államoknak nyíltan megmondta, hogy Európa legyen az európaiaké, vagyis az USA ne törekedjék e földrészen és az egész nyugati világban hegemóniára. De Gaulle egyenjogú akar lenni az Egyesült Államokkal, akár tetszik Amerikának, akár nem. De Gaulle határozottsága meghökkentette Washingtont és megindultak a diplomáciai akciók a „párizsi lázadó" elszigetelésére. Természetesen De Gaulle is tovább ügyködik. A francia—nyugatnémet szerződés a két ország szövetségi állammá fejlesztésének alapjait veti meg, amely százmilliós lakosságával jelentős gazdasági és katonai erőt képviselne. Ha pedig sikerülne a fasiszta Francot is megnyerni, Európa legreakciósabb politikusai létrehozhatnának egy harmadik erőt Európában, amelynek döntő, egyenjogú beleszólása lenne a világesemények alakításába. Ezek az eszmefuttatások egyelőre túl koraiak, hiszen szinte naponta változnak, alakulnak a „frontok". Az Egyesült Államoknak komoly ütőkártyái vannak és az ingadozó nyugatnémet politikai erők is áthúzhatják De Gaulle egyik-másik számítását. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a francia elnök is a monopóliumok embere és az ellentétek nem fajulhatnak kenyértöréssé. Anglia nem nyugszik bele a kudarcba Az angol közvéleményt kissé kiábrándította a brüsszeli vereség. Anglia most arra törekszik, hogy a Közös Piac többi országa Franciaországot állásfoglalásának megmásítására szorítsa. A vereséget szenvedett Macmillan gyorsan Rómába sietett és az olasz kormány támogatási ígéretével tért haza. Home külügyminiszter pedig Brüsszelben a Benelux országok képviselőitői kapott ígéretet Párizs „megpuhítására." Természetesen a versenyképes angol monopóliumokon kívül az Egyesült Államok érdeke is, hogy Anglia minél előbb a Közös Piacban legyen. Washington most megmozgat mindent a kudarc kiköszörülésére. London pedig továbbra is ragaszkodik Közös Piaci tagságához. Ez azonban már nem változtat semmit Macmillan egyre csökkenő népszerűségén. Veszélyben az amerikai hegemónia Az Egyesült Államoknak a második világháború óta első ízben került veszélybe vezetőszerepe a nyugati világban. De Gaulle nem hajlandó a „harmadik ember" szerepére. Az sem lehet közömbös számára, hogy a Közös Piac országainak ipari termelése túlszárnyalja az Egyesült Államokét és a fejletlen országok piacán az első helyre törnek. A francia önálló atomütőerő sem tetszik Washingtonnak, mert a háború kérdésében a döntést magának szeretné fenntartani. Hónapokig tartó diplomáciai hadjárattal Kennedynek nem sikerült De Gaullet jobb belátásra bírnia. Mivel Nyugat-Európában egyre nagyobb jelentősége van a Közös Piacnak, ezért Washington Angliának szánta „a trójai faló" szerepét. De Gaulle azonban átlátott a szitán, úgy, hogy Washington most kénytelen más lehetőségeket mérlegelni. Ogy tűnik, hogy a legnagyobb sikerrel kecsegtető lehettőségnek a Német Szövetségi Köztársaság leválasztása ígérkezik. Adenauerrel, vagy nélküle? Nyugat-Németország tulajdonképpen az imperialista amerikai politika produktuma. Bonn eddig teljesen alávetette magát a washingtoni utasításoknak. Az utóbbi hónapokban kettős játékával azonban igyekezett a legtöbb hasznot húzni. Amerikától nem tudott atomfegyvert szerezni; ezért megkísérelte De Gaulletó! megszerezni az atomtitkot. De a Német Szövetségi Köztársaság számára a Közös Piac jelenlegi összetétele ezentúl is kedvező lehetőségeket biztosít az afrikai behatolásra az angol konkurrencia nélkül. A Franciaországgal kötött nemrégi szerződés pedig De Gaulle oldalán nagy lehetőségeket ígér a bonni revansistáknak. (Ennek komoly veszedelmére figyelmeztetett az NSZK-hoz és Franciaországhoz intézett szovjet jegyzék is.) Washingtonnak azonban nem tetszik az agg kancellár kétkulacsos politikája és a nyugati sajtóban egyre több szó esik arról, hogy Adenauer elvesztette az amerikai kormány kegyeit. Erre enged következtetni az a belpolitikai ellentét, amely Bonnban a legutóbbi napokban kiéleződött. Erhard alkancellár ugyanis kijelentette, hogy szívesen vállalja a kancellári funkciót és azt sem titkolta el, hogy a francia—nyugatnémet megállapodások ratifikálását nem szabad elsietni. Ezzel szemben Adenauer kijelentette, hogy az őszre beígért távozása még nem biztos, mert egyelőre nincs utódja. Úgy látszik, Nyugat-Németország jelentős láncszeme a nyugati táborban kirobbant ellentéteknek és a bonni fejlemények feltétlenül befolyással lesznek a helyzet további kikristályosodására. « » m Dióhéjban így fest a nyugati szövetségen belül legutóbb kialakult helyzet. Az ellentétek jelentősek, azonban helytelen lenne azok túlbecsülése. A „nagy játszma" valamenynyi résztvevője ádáz ellensége a szocializmusnak és az egymás közötti torzsalkodás nem csökkenti a szocialista világrendszer sikerei iránt érzett gyűlöletüket. SZŰCS BÉLA' 1963. február 9. * ŰJ SZÖ 3