Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-28 / 59. szám, csütörtök

Egy komplexbrigád sokra képes „Sikerüli elérnünk azt hogy az állatállomány számára biztosítottuk a takarmányt" — olvasta az évzáró közgyűlés beszámolójából Misko fózsef, a gbelcei szövetkezet elnöke s mint ilyenkor szokás, számada tokkal halmuzta el a tagságot Mi tagadás, számok nélkül nehéz átte­kintő képet adni az év gazdasági eredményeiről, s még akkor is tele keli tűzdelni velük a beszámulót ha az sokak számára untató Az ol­vasó sem híve a sok adatnak, de annyit talán eltűr, amennyi a komp­lexbrigád eredményeit mutatja. A brigád elsősorban a takarmányalap megteremtője, s ezért beszélni kell róla, mert elvégre nem egy gaz­daságban jelent problémát a takarmányellátás. Kezdjük mindjárt a hozamokkal. Búzából a tervezett hektáronkénti « 23 mázsa helyett 2Q mázsát takarított be a brigád Aťpából és zabból még szebb eredményt ért el, mivel 22 mázsa helyett 33 mázsát, illetve 19 mázsa helyett 30 mázsát termesztett. Annak ellenére, hogy a kukorica nem adta meg a várt hoza­mot, a jó gabonatermés mégis több mint 19 vagonnal növelte az abrakta­karmány alapot, ami sokat jelent a gazdaság életében, hisz negyed évre fedezi a takarmányszükségletet. — A gabonatermesztést már telje­sen gépesítettük — mondta gyűlés után Leskó András, a komplexbrigád vezetője. Célunk természetesen az, hogy fokozatosan áttérünk a kukori­ca, majd a cukorrépa termesztésének gépesítésére is, amit már meg is kezd­tünk. Helyénvaló célkitűzés,' de mielőtt szót ejtünk róla, Idézzük föl, mi min­dent tett a 30-tagú brigád a szép ga­bonahozamok érdekében, mert a gazdag termést egyáltalán nem lehet a véletlen művének tekinteni. A tény az, hogy nem elég a haladó módszerekről csak beszélni, alkalmaz­ni is kell őket, akárcsak a'gbelceiek. A jó talajelőkészltésen kívül nagy szerepet tölt be náluk az őszi kalá­szosok téli fejtrágyázása, valamint a vegyszeres gyomirtás. Ezek teszik le­hetővé a gabona életerős fejlődését, a telt kalászok érését. Természetes, a betakarításnál is elővigyázatosak a brigád tagjai,.mert mit érne az egész évi odaadó munka, ha az aratásnál nagy lenne a veszteség. Teljesen áttértek a kétmenetes aratásra, amivel 4—5 százalékra csökkentették a veszteséget. Szóval a dús hozamo­kat azokkal a módszerekkel érték el, amelyeket egyébként minden gazda­ságban ismernek, csak hát nem min­den esetben alkalmaznak. Pedig nem­csak abban -van a jelentősége, hogy bőséges takarmányalapot biztosít, ha­nem olcsóbbá teszi a termelést ls. A CSKP XI! kongresszusának bri­gádja címet viselő csoport az előző évhez viszonyítva' jelentősen csökken­tette az önköltséget A búza mázsáját 5,2 koronával, az árpa mázsáját 24,65 koronával, a kukorica mázsáját pedig 13,4 koronával termesztették olcsób­ban Különösen az árpa önköltségi ára csökkent tetemesen. Egy mázsa árpa termesztése, az üzem! rezsikölt­ségen és az amortizáción kívül 23,75 koronába kerül. Az említett tételek hozzáadásakor 8—10 koronával emel­kedik ugyan a termelés! ár. de még így ís sokat nyer rajta a gazdaság, mert négy mázsa árpán kitermelhet 1 mázsa sertéshúst, pminek az értéke több mint 1000 korona. Más szemszögből fs előnyös, ha a komplexbrigád előtérbe helyezi a ha­ladó módszereket. Csökkenti az egy hektárra eső munkaegységek számát. A gbelci szövetkezetben (Nové Zám­ky-i járás) a növénytermesztési ág­ban 16 munkaegységgel van kevesebbre szükség, mint ezelőtt. A kukorica termesztésénél is megta­karítottak munkaegységeket. Ugyanis a szövetkezet 100 kg Simazint kapott, ami rendes körülmények között 25 hektár kukorica gyomtalanításához elegendő. A brigád tagjai, hdgy na­gyobb területen óvják a kukoricát a gyomtól, csak a sorokra permetezték a Simazint, így 50 hektárra futotta. A sorközöket viszont sarabolással tartották tisztán. Ezt a módszert az idén 96 hektáron alkalmazzák és a termés betakarítását ls' gépesítik, amit egyre nagyobb területen akar­v-w. » • m • • * IŰJ szó FALVAINK ÉLETÉBŐL A naptár szerint még jól benne tartunk a télben, falvainkban azon­ban már a tavaszi munkákra ké­szülnek. A szövetkezeti irodákban, a gépjavító-műhelyekben nagy erő­feszítéseket tesznek, hogy ez idén sikeresebben leküzdjük az időjárás szeszélyeit, gazdagabb termést biz­tosítsunk a közellátás megjavítása érdekében Levelezőink e kérdések mellett az évzáró közgyűlések itt­ott zajos és kellemes oldalairól tájékoztatják szerkesztőségünket. VIDA GÁBOR, a topofovecl EFSZ egyik gyűléséről számol be levelében. Többek közölt arról ts számot ad, hogy a szövetkezetnek 19 vagon sze­mes takarmánya hiányzik az állatok síkeres átteleltetéséhez. Az állatgon­dozók azonban a hiányzó szemes ta­karmányt herefélékkel és egyéb fe­hérjedús szálastakarmányokkal pótol­ják. MORVÁI (ANOS, új levelezőnk, a barti szövetkezet életéről számol be, ahol az utóbbi években nagy fejődést tapasztalhattunk Eleinte nagyon so­kan Idegenkedtek a szövetkezettől, a dolgozó parasztok az iparban látták jövőjüket. A minap megtartott évzáró közgyűlésen azonban ünnepélyes han­gulat uralkodott és a 4 vezetőség be­számolója joggal dicsérte meg azokat, akik fáradságot nem Ismerve dolgoz­tak a szövetkezet fejlesztésén. A ta­gok ebből az alkalomból megígérték, hogy az 'idei évet sokkal eredménye­sebben zárja majd a szövetkezet. Mindannyian bekapcsolódnak a közös munkába, hogy visszaszerezzék a fa­lu régi jó hírnevét. Biztató Jövő, ezzel a címmel kezdi beszámolóját PAKSI LÄSZLÔ, okoöi levelezőnk. A helyi szövetkezet a ta­valyi aszályos év ellenére 43 vagon húst, 860 000 liter tejet, 410 000 tojást adott el. „Szövetkezetünk ezzel az eredménnyel nem elégszik meg, ez idén még több mezőgazdasági ter­ménnyel gazdagítja közellátásunkat. A többtermelésre minden feltételünk megvan Egyike vagyunk ama szövet­kezeteknek, melyek nem riadnak vlsz­sza az új módszerek és az új techno­lógia alkalmazásától, állandóan ke­ressük a termelés fokozásának legbe­váltabb módszereit Az idei év egyik legjellegzetesebb újításai közé tarto­zik, hogy a munkaszervezésen is lé­nyegesen változtattunk. A napi mun­kabeosztás helyet! a tervszerű heti munkaelosztást alkalmazzuk, tnely a csoportok tagjai számára lehetőséget nyújt, hogy több napra előre áttekint­sék munkafeladataikat, ennek megfe­lelően hangolják össze egyéni érde­keiket a szövetkezet érdekeivel." A Sídi Állami Gazdaság dolgozóinak tavaszi előkészületeiről CSABA ZOL­TÁN számolt be részletesen.A gazda­ság dolgozói kijavították erőgépeiket, rendbehozták szerszámaikat. Dohonyi és Kuzma gépjavítók ez idő szerint az ekekapák javításával foglalatos­kodnak. A fogatosok a trágya kihor­dását végzik és 130 hektáros terüle­ten sikeresen elvégezték az őszi ga­bonaneműek fejtrágyázását. A gazda­ság dolgozói tehát jól felkészültek az előttük álló feladatok teljesítésé­re. DR. PATUS SÁNDOR a modranyi szövetkezetben szerzett tapasztalatai­ról tájékoztatta szerkesztőségünket. Arról ír, hogy a szövetkezet vezető­sége mily erőfeszítéssel dolgozik az Idei termelési-pénzügyi terv előkészí­tésén. A szövetkezetben igen szép eredményeket érnek el a malacelvá­lasztásban. A malacok naponta 39 de­kát szednek magukra A szövetkezet­ben e napokban készítik el a tavalyi gazdálkodás mérlegét, mely nemcsak a gazdálkodás eredményeit és az el­követett hibákat, hanem már a távla­tokat ls megmutatja a tagságnak, irányt mutat a jobb gazdálkodás fe­lé. (sz. a.) Jutalomban részesültek A kútriikyi szövetkezet húsz fiatalja szorgalmas munkája jutalmául egyhe­tes üdülésen vett részt és többen pénzjutalomban részesültek. Patasi /., D. Streda tiak megvalósítani, hogy minél keve­sebb legyen az egy hektárra eső -munkaegységek száma. — A cukorrépa termesztésében ís újdonságot vezettünk be — mondta a brigádvezető és előadta miről van szó. Ritkábban vetik a Cukorrépát, hek­táronként 5 kg magot takarítanak meg. Helyette árpát kevernek a vető­magba. Az eljárásnak az az előnye, hogy az árpa előbb kisorol és jelzi a sorokat. így előbb sarabolhatják a cukorrépát, és nem lepi el a vadrep­ce vagy más gyom. Az egyelést vi­szont azzal gyorsítják és könnyítik meg, hogy könnyű fogasokkal megrit­kítják a répát (keresztül fogasolják a sorokat) s.ez lehetővé teszi a nagy kapával való egyelést. Az újdonságok meghonosítását ille­tően a gazdaság nagy előnye, hogy nagy súlyt fektet *a szakemberek képzésére. Most ls hatan végzik magánúton a mezőgazdasági technikumot, mester-, Illetve főiskolát. Barta Ádám pedig mint rendes tanuló vesz részt két­éves Iskolán. Az ilyen hallgatót a szövetkezet anyagilag ls támogatja. Hasonló a helyzet a traktorosok és kombájnosok -képzését illetőleg is. A tanfolyamra küldött tag másfél munRanormát kap naponta, megtérítik neki az úti- és a tanfolyammal járó egyéb költségeket is. Így azután. a szövetkezetnek 6 tartalékos traktoro­sa és 2 tartalékos kombájnosa van, és ha két műszakban kel! üzemeltetni a gépeket, nem okoz nehézséget. A szakemberek képzése az új mód­szerek meghonosításán kívül azt ered­ményezi, hogy a funkcionáriusok, akik már nem tanulnak Iskolában, vagy tanfolyamon, továbbra ls lépést tarta­nak a haladással Leskó András bri­gádvezető esetében is látni, mennyire figyeli-a szaklapokban a modern gaz­dálkodást A cukorrépa termesztésé­tiek módosítását a televíziós adás alapján najtjá végre és ezek azok a -tényezők, amelyek szép eredmények­re vezetnek. A komplexbrigád a CSKP XII. kongresszusának brigádja címet a tervezett hozamok túlteljesí­tésével és az önköltség csökkentésé­vel szerezte meg. A kitüntetés átvé­telekor a brigádvezető ígérte, hogy a jövőben még szebb eredmények el­érésére fognak törekedni. Nem túl­zok, ha azt állítom, hogy a brigád képes erre. Benyus József Vállalták A Jánosteleki Állami Gazdaságtól (Dunajská Streda-i járás) alig két ki­lométernyire, a követelményeknek megfelelően átalakítva fekszik Je­sensky egykori földbirtokos volt kas­télya, amelyben most társadalmunk nyugodt, gondtalan életet biztosít öreg nyugdíjasainknak Az állami gazdaság dolgozói a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére védnökséget vállaltak az intézet fe­lett. Mivel Jánostelek és Lapagos kö­zött rossz az út, elhatározták, hogy megjavítják. Brand Sándor, Lapagos Siarvasok a faluban Olyan látvány tárult a minap az uj­jongva, kacagva szánkózó drnaval gye­rekek szeme elé, amilyenben nagyapáik­nak sem igen volt részük. — Nézzétek csak szarvasok! — muta­tott az egyik gyerek a falu felé köze­ledő szarvascsordára. Az éhségűzte szar­vascsordát még a rohanva, lármázva fe­léjük közeledő gyerekhad sem zavarta meg, söt mintha bizalmuk lett volna az emberekhez, segítséget, könyörületet vár­tak tőlük. Csak amikor a falu kutyái vették üldözőbe, menekültek vissza az erdőbe. RAJCZI DEZSŐ, Hrhov Tanácskoztak a Komárnói ÁG fiataljai A Komárnói Állami Gazdaság CSISZ­tagjai a napokban tartatták évzáró konferenciájukat. A szervezet tevékeny­ségéről szóló beszámoló nagyra érté­kelte az elmúlt évben elért munkaered­ményeket Kiilünüscn az okoiiEnái és a Zlatná na Ostrove-i részlegekben dol­gozó szocialista munkabrigádok nagy­szerű munkasikereit emelte "ki. Az oko­ličnái brigád tagjai tavaly 166 ezer ko­ronával, a zlatnáiak pedig 117 ezer ko­ronával teljesítették túl az évi tervet. Természetesen a többi fiatal is kitett magáért. Hajtman Iréri csoportja pél­dául vállalta, hogy aratáskor éjjeli mű­szakban 600 mázsa gabonát kitisztít. A csoport 360 mázsával teljesítette túl vál­lalását. A beszámoló elismerésre mél­tatta többek között a zlatnái és a Nová Stráž-i ifjúsági növénytermesztési cso­portok munkáját is. A beszámolókat élénk vita követte. A Fiatalok többnyire az elért munkaered­ményekrfil és az alapszervezet,ek idő szerű problémáiról beszéltek. A CSISZ IV. kongresszusa tiszteletére a tanonc­iskola és a zlatnái alapszervezet fiatal­jai elhatározták, hogy több száz köbmé ter komposztot készítenek. MARTINCSEK RUDOLF A Všetaty—Pŕívory-i EFSZ-ben Božena Cikánková, 17 éves CSISZ­tag a szövetkezet baromfifarmján a tojóstyúkokat eteti. Tavaly 700 -to­jóstyúkról gondoskodott s a tervezett 75 000 tojás helyett 101 900 tojást adott el a közellátásnak. (CTK — Pícha felv.) Több szakembert a mezőgazdaságba A mezőgazdaság fellendítésének, belterjessége növelésének egyik, leg­fontosabb feltétele, hogy ,a szövetke­zetek, állami gazdaságok dolgozói elsajátítsák és alkalmazzák a gya­korlatban bevált alapvető, korszerű termelési eljárásokat, üzemszervezé­si módszereket. Tudjuk, hogy a jö­vedelmező mező­gazdaság megte- ™" remtésének munkájában mérnökök, tőségeihez mérten távolról sem tudják Amiről beszélnek száma az 1962'63-as tanévben harminc százalékkal volt kisebb a tervezattnél es ez idén sem kedvezőbbek a kilátá­sok. A fiatalság zöme a már említett hibákon kívül a szakintézet elhelyezé­sénél és tanítási módszereinél fogva idegenkedik a hároméves szakoktatás­tól. A fiatalok nagy érdeklődést tanúsí­•maMnan tanak a gépek és í gépesítés iránt, de vágyaikat a szakin­tézet jelenlegi lehe­technikusok és szakmunkások tíz­és tízezreire van szükség. Éppen ezért pártunk és kormányunk igen nagy figyelmet szentel és jelentős anvagi fedezetet fordít a szakember­képzés fejlesztésére. Szakember-ellá­tási gondjainkon nagyban segíthet és segít — a felsőbb fokú szakiskolá­kon kívül — a fiatalság oktatása a mezőgazdasági szakintézetekben, me­lyek több mint négyéves múltra, te­kinthetnek vissza. Az új iskolai tör­vény elfogadása után különösen meg­kielégíteni. A helyi szövetkezetben ala­csony a gépesítés színvonala s a szak­intézet tanulóifjúságát — a legtöbb esetben, a hiányzó kézi munkaerő pót­lására használják fel. Hogyan állhatják meg ezek a helyüket az életben, a gé­pek kezelésénél, vegyszerek alkalma­zásánál, ha az arra hivatott helyen, az iskolában sem sajátíthatják el a leg­alapvetőbb szakismereteket? A helyi ál­lami gazdaság sokkal jobb feltételekkel rendelkezik a szövetkezetnél, mert itt a jövő szakemberei nemcsak a legbo­nyolultabb gépek vezetését, kezelését, hanem az új technológia ismereteit is nőtt a jelentőségük. Ezekben — Szlo- közvetlenül a gyakorlatban sajátítják el. vákiában — az alapfokú kilencéves Iskolákból kikerült több mint nyolc­ezer fiatal tanul, akik hetenként há­romnapos elméleti oktatás után ugyancsak három napig a gyakorlat­ban próbálják kl és gyümölcsöztetik az elsajátított tananyagot. Ez a rövid szemléltetés meggyőzően Igazolja, új alapokra kell helyezni a fiatal szakkáderek nevelését, amiben nem utolsósorban a szövetkezetek se­gíthetnek a legjobban. Az utóbbi idő­ben jó tapasztalatokat szereztünk a szö­vetkezetek együttműködése terén, a szö­Meg kell azonban jegyeznünk, vetkezetek közti termelési vállalkozások hogy jelenleg a szakemberellátás és szakmunkásképzés helyzete az eddig elért eredmények ellenére sem ked­vező. Különösképpen a mezőgazdasá­gi szakintézetekbe igen csekély a jelentkezők száma. A szülők sok esetben még mindig nem értették meg, hogy a mezőgazdaság szaka­szán hasonlóak az érvényesülési. le­hetőségek, mint népgazdaságunk bár­mely ágában. A' szülőkön kívül a szövetkezetek funkcionáriusai sem területén. Ezeket a bevált tapasztalato­kat az ifjúság oktatásában is lehetne hasznosítani. Miért ne lehetne a járás két-három jó szövetkezetében tanítani gyakorlati munkára a fiatalokat, ahol küliinböző típusú gépek, jártas szakBm­brrek biztosítanák az oktatás sikerét. Társadalmunk legfőbb törekvése, hogy rövid időn belül minden járás­ban kialakítsuk és jobb alapokra he­lyezzük a szakmunkásképző iskolák hálózatát, amelyekben a termelés jel­követnek el mindent, hogy az isko- legének megfelelő szakmákban és az Iából kikp.ríiln tamťlAlfffisiSont moo. Iából kikerülő tanulóifjúságot meg nyerjék, anyagilag támogassák, ho igényeknek megfelelő arányban a termelés fejlesztéséhez szükséges lott éppen nekik kellene gondoskod- szakembereket képezzük ki. Nagyon niuk a megfelelő utánpótlásról, és a bonyolult gépekhez értő, szakembe­rek neveléséről. A topolčiankyi mezőgazdasági szak­tanintézetben például í jelentkezők fontos ága ennek a traktorosok és a gépészek képzése, akik a komplex­brigádok létrehozásával segítenék mezőgazdaságunkat az ipari terme­lés színvonalára emelni. (thj Pista >> - Igazi neve Blaskovics Katalin. 'A nesvadi szövetkezet tréfáskedvű el­nöke azonban Pistának hívja. ' Ez nem csipkelődés az elnök részéről, hanem elismerés, mivel legény le­gyen a talpán, aki a munkában Katival felveszi a versenyt. Ő is itt van az évzá­ró gyűlésen. Míg k mások 'ké­nyelmesen ül­nek, ő most is talált magának munkát. Veder számra- hordja'a szenet. Tömi a kályhákat, , hogy valaki náthát ne kapjon. Szünetben így mutatja be az elnök: — Ö a mi Pistánk. Sok ilyen lány kellene a szövetkezetben. Azért is aatam - neki • jiúnevet, mert párját ritkítja az olyan, legény, akinek úgy kezéhez, állna a munka, mint neki. Meg aztán nálunk ő az úttörője-a gépi fejés meghonosításának is. • Kati a dicséret • hallatára. egy ki­csit elpirul, s ,közben a mellettünk levő székre, telepedik. Szinte árad belőle az élet, az ifjú erő. .Még csak tizennyolc éves, s ahogyan mondja már negyedik esztendeje dolgozik a szövetkezetben. Egyszerű pásztorem­ber lánya. Édesapja takarmányozó, Kati fejölány, de nem akármilyen. O bizonyította be, mit jelent a fe­jőgép okos felhasználása. Kati út­törőmunkájának persze nemcsak a szövetkezet látta hasznát. Mivel cso­portja rendszeresen túlteljesítette a fejési tervet, a prémium sem ma­radt el. Így aztán Kati keresete nemcsak vetekedett az édesapjáéval, hanem a legtöbb esetben meghalad­ta. Nemcsak a szövetkezeiben, ha­nem a családban is tekintélyre tett szert. Most meg a szövetkezet veze­tőinek jóváhagyásával — ifjúsági brigádot szervez. A fiatalok egy is­tállóban vállalnák a jószág gondo­zását, hogy. megmutassák: náluk is lehet az eddigieknél sokkal szebb eredményeket elérni. J A szövetkezet nagyon lemaradt a tejtermelésben.] Amíg, Kati a jövőre vonatkozó el­képzeléseit foglalja szavakba, a ta­nácskozók a legutolsó napirendi ponthoz értek: a vezetőség és az el­lenőrző- bizottság megválasztásához. Es • hallja csak! A tagság Katit is javasolta, és beválasztotta az ellen­őrző bizottságba. A lány arcát újból pír önti el. Es ha jól értettem, valahogy így mond­ta: „köszönöm emberek, tagtár­sak .../" ' SZARKA ISTVÁN ÚI SZÖ 4 * 196 3 február 28.

Next

/
Thumbnails
Contents