Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-27 / 58. szám, szerda

Világ proletárja^ egyesüljetek ! Az évzáró tanácskozások után •a ľ-1 M' I É F7: kí i 11 ' vi in % 1 lí f rô •• Bratislava, 1983. február 27. szerda * 30 fillér * XVI. évfolyam, 58. szám A CSKP KB tanulmányi küldöttsége hazatért a Szovjetunióból (CTK) — A CSKP KB nyolctagú ta- „Elégedettek vagyunk, látogatásunk nulmányi küldöttsége [Itt Hendrych igen hasznos volt. Ellátogattunk több elvtársnak, a CSKP KB elnökségi tag- szakosított kolhozba és szovhozba jának vezetésével kedden, február 26- s beszélgettünk az irányító szervek án hazatért a Szovjetunióból. A ruzy- dolgozóival. Hruscsov elvtárs igen néi repülőtéren Václav Slávik, a szívélyesen fogadott bennUnket, érté­CSKP KB titkára, Vratislav Krutina kes tájékoztatásokat adott a szovjet mező-, erdő- és vízgazdasági miniszter, mezőgazdasági termelés irányításának valamint Bohuslav Lastovička és Mi- új rendszeréről, a pártszervek és a roslav Pastýrik, a CSKP KB osztályve- szovjetek tevékenységéről a népgaz­zetői üdvözölték a küldöttséget. Jelen daság irányításában. Küldöttségünk KÖVETKEZETES EN TELJES1TSÖK A TAGGYŰLÉS HATÁROZATAIT Nagyobb figyelmet a z ideológiai nevelőmunkának • A pártfegyelem nem­csak a munkahelyen kötelező • Legnagyobb tartalékuk a munkaidő egyre jobb kihasználása • Mindenütt érvényesüljön a szavak és tettek egysége Országszerte lezajlottak már a pártalapszerveze- országos problémákra és azt is meghatározták, ho­tek évzáró taggyűlései. A gondos előkészületek, a XII. kongresszus útmutató határozatai nyomán ál­talában gyümölcsözőek voltak e tanácskozások. A kommunisták rámutattak a legégetőbb helyi, illetve gyan oldhatják meg őket a legsikeresebben. A pártmunka súlypontját ez ért most az évzáró tag­gyűlések határozatainak maradéktalan megvalósí­tására kell helyeznünk. A munkában kiváló, de különben ... Gyakran tapasztaljuk, hogy egyes párttagok munkahelyükön kifogásta­lanul végzik teendőiket, viszont a szervezeti, illetve a társadalmi élet­ben nem viselkednek kommunisták­hoz méltóan. A Žiar nad Hronom-i tái — bár nem tagjai a bizottságnak — úgyszólván titkos védnökséget vállallak botladozó társaik felett. A munkaversenyzés se legyen mostohagyerek A munkaidő elégtelen kihasználá­sa országos probléma. Meglepő ada­Szlovák Nemzeti Felkelés Üzem el- tokát nyernénk, ha kiszámítanánk, ső pártalapszervezetében ls akadtak mennyivel . többet termelhettünk vol- megérkezett nyersanyagot aránytala­számolóban a volt bizottság őszintén beismerte, hogy keveset törődött a munkaszervezéssel, nem ügyelt elég­gé a rendszeres anyagellátás bizto­sítására, amivel elejét vehette vol­na a kihasználatlanul maradt 20 000 munkaóra okozta kárnak. A bizott­ság a részleg és a gyár gazdasági vezetőitől várta a megoldást s így nem csoda, ha előfordult, hogy a volt továbbá M. V. Zimjanyin, a Szov­jetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a nagy­követség tagjaival. Jiŕí Hendrych elvtárs megérkezése után a következőket mondotta a Cseh­szlovák Sajtóiroda tudósítójának: ismereteiről részletes tájékoztatást ad a CSKP KB és a köztársaság kor­mánya mezőgazdasági termelést irá­nyító bizottságának, annak legköze­lebbi ülésén." Megkezdődött a LEMP KB teljes ülése Varsó (CTK) — Varsóban kedden, február 26-án megkezdődött a Len­Franciaország újabb atomtámaszpont építésére készül Honolulu (CTK) — A Construction Magazíne című hetilap közölte, hogy gyei Egyesült Munkáspárt Központi a francia kormány nukleáris kísérle­Bizottságának kétnapos XII. teljes ülé- l i támaszpont építését tervezi a csen­se, amelyen elsősorban mezőgazdasági dec-óceáni Mangareva szigeten, mint­beruházásokról s a mezőgazdasági eSY, 1700 kilométernyire Tahiti szige­termelés további növelésének biztosi- tétől. tásáról tárgyalnak. Áprilisban állítólag 1500 francia Az ülésen a LEMP KB tagjaival műszaki dolgozót helyeznek át az em­s póttagjaival együtt részt vesznek litett szigetre az algériai reggeni tá­vezető állami tisztviselők, kiváló me- maszpontról. zőgazdasági és tudományos dolgozók, A francia hadügyminisztérium ezt valamint az egyes állami gazdaságok a hírt nem igazolta, de meg sem cá­lgazgatói ls. folta. ilyen elvtársak. Bizonyíték rá: ta- na, ha például csak a múlt eszten­valy három tagot zártak ki a szerve- dőben teljesen kihasználjuk a mun­zetből; egyesek egyetlen taggyűlésen kaidőt. A detvai Gépgyár harmadik sem vettek részt; mások 5—6 havi pártalapszervezetének tagjait az év­tagdljjal tartoztak, sokan nemcsak záró taggyűlésen mindenekelőtt ez a a gyáron kívüli életben, de a mun- kérdés foglalkoztatta, mert mint ki­kahelyen sem mutatnak példát a számították, a részlegben tavaly többieknek. Egyesek viszont — mint 19 861 munkaóra veszett kárba al­pi. J. A. csoportvezető — munkehe- katrész- vagy anyaghiány miatt s lyükön kiválóak, azonban botrányos ezenkívül a részleg dolgozói 139129 a családi életük. A taggyűlés nagy ér- munkaórát mulasztottak — igazolat­deme, hogy kertelés nélkül leleplez- lanul. Ha figyelembe vesszük, hogy te azokat, akik vétettek a pártfegye- az előző, majdnem 20 000 munkaórá­iéin szabályai ellen. Határozatában ért járó bért — annak ellenére, kimondta: Az új bizottság nagyobb hogy a munkások az idő alatt nem gondot fordítson ezekre az elvtár- dolgoztak — a vállalatnak kl kel­sakra, ügyeljen arra, hogy feltétle- lett fizetnie, adatok nélkül ls rá­nül részt vegyenek a pártoktatásban jövünk: nagy értékről van szó. A be­s he a meggyőző sző nem használ, • szigorú fegyelmi intézkedést tegyen. Ezek az esetek bizonyítják, hogy eb­ben az alapszervezetben nagy szük­ség volt erre a határozatra. Az ered­mény természetesen — miután a bi­zottság valóban szó szerint vette a határozatot — meg is mutatkozott. A taggyűlés óta javult a pártoktatás látogatottsága, a tagdíjfizetés és a munkafegyelem is. A leginkább di­cséretre méltó azonban ez, hogy a részleg egyes öntudatos kommunis­nul osztották el a gyárban. De nem lehet mindent csak az anyaghiánnyal indokolni: A csaknem 140 000 igazo­latlanul elmulasztott munkaóra- azt bizonyltja, hogy a munkafegyelem sem volt a kívánt színvonalon. A pártbizottság a pártonkívüliek ügyel­nek Intézését a műhelybizottságra hagyta, viszont nem vette figyelembe, hogy a műhelybizottság nem végzi teendőit a követelményeknek megfe­lelően. Mindebből kézenfekvő a ta­nulság, s méltó megszövegezése a taggyűlés határozatából sem maradt ki. A lényeg most már aj, hogy az új pártbizottság okuljon elődje hi­báiból, tudatosítsa a határozatnak ezt a pontját és teljesítse is. (szó) ť SZABAD UTAT A MŰSZAKI HALADASNAK! H Cj törvényjavaslatot tárgyal — nem, nem a Nemzetgyűlés, hanem az üzemek munkássága. Az új törvény alapelveit a Találmányi és Sza­= badalmi Hivatal dolgozta ki, mégpedig a CSKP XII. kongresszusát meg­ül előző országos vita javaslatai alapján. Az újítási javaslatok, találmá­=5 n y ok és felfedezések új törvényéről van szó. Mindmáig egy 1957-ben kelt tör-, törvény alapelvei irányvonalat jelen­vény szabályozza az újítási javasla-, tenek országos viszonylatban és ezért tok, találmányok Jogi vonatkozásalt, az ezzel kapcsolatos ügyintézést, ju-. taimazást. A kongresszus előtti orszá­gos vita feltárta e törvény szómos fogyatékosságát, rámutatott, hogy egyes cikkelyek az elmúlt öt év alatti rohamos műszaki fejlődés során elavultak. Oj alkotmányunk szelleme megköveteli, hogy a műszaki haladás ügyét hatásosabb törvények támasz­szák alá, mégpedig olyanok, amelyek nemcsak szabályoznak és jogi alapot adnak, haneim segítenek ls szélesre tárni a kapukat a műszaki fejlődés előtt. Ugyanezt a követelményt szor­galmazza a CSKP XII. kongresszusá­nak határozata. Az új újítási' törvény alapelveivel dolgozóink munkahelyeiken az erről rendezett vitákon ismerkednek meg részletesen. Ezen a helyen csupán né­hány lényeges mozzanatra akarunk figyelmeztetni, nem annyira magát a javasl^ot, hanem a róla rendezett vi­tá: illetően. Mindenekelőttt arra szeretnénk fel­hívni a figyelmet, hogy újítóink és műszaki dolgozóink sok tízezres had­seregének legsajátabb ügye ez a tör­vényjavaslatról folytatott vita és ezért nincs helye az olyan nézeteknek, hogy „mit bánom én, rajtam úgysem múlik, milyen törvényt adnak ki". Már maga a vitára bocsátott javaslat is a dolgozók hozzászólásaiból szüle­tett. Így is mondhatnánk: íme itt van, amit javasoltatok, jól nézzétek meg benne van-e mindaz, amit akartatok. Melyek voltak azok a hibák, ame­lyeket az újítók a leggyakrabban bí­ráltak, amelyek kiküszöbölését köve­telték? Természetesen az újítások hosszadalmas ügyintézése, a beveze­tés körüli nehézségek, egy-egy újítás, vagy munkamódszer elterjesztésének lassúsága első helyen áll a bírálatok­ban. Ogy tűnhet, hogy ez nem a tör­vény dolga, ez az üzemeken belüli viszonyok kérdése. Ha a viták socán erre terelődik a szó, ne hagyjuk meg­téveszteni magunkat. Azok, akik a helytelen ügykezelés okozói, minden bizonnyal kl szeretnének térni a bírá­lat elől és ehhez jó érv, hogy „a ne térjünk ki a részletkérdésekre". Hadd adjunk olvasóink kezébe el­lenérvet az ilyen kibúvókkal szem­ben: igenis helyénvaló beszélni az úgynevezett részletkérdésekről is, mert az alaj>elvek javaslatában az egyik fő gondolat éppen a gazdasá­gi vezetők, .a szakszervezeti bizott­ságok és a Tudományos-Műszaki Társaság hatékony támogatásának biztosítása. Az új munkamódszerek és újítá­sok elterjesztése más üzemekben is — régi nehézség. Gyakran az újítás elterjesztése csupán az újító egyéni, a szó szoros értelemt>en vett harcá­nak eredménye volt, de sokszor jól bevált dolgok bevezetését az ilyen „késhegyre menő közelharc" után sem sikerült kiverekedni. Az új Ja­vaslat ezzel is számol, s az újítá­sok, találmányok bevezetését a ter­melésbe a terv részévé teszi Az alapelvek feltételezik, hogy megala­kulnak a „realizáló kollektívák", amelyek élén az újítás szerzője áll. Ezek a kollektívák egy-egy újítás bevezetésére alakulnak, mégpedig olyan emberekből, akik a legtöbbet tehetnék a javaslat megvalósításáért. Szóba kerül — hogyne kerülne szóba — a jutalmazás kérdése ls. Ezt a régi törvényben is körültekin­tően leszögezték, de az alapelvek ja­vaslata több helyütt változtat a sza­bályokon. A jutalom összege kiszá­mításának módját jól meg kell vi­tatni a megbeszéléseken, mert az új javaslat ezen a téren nemcsak az üzemi megtakarítás összegét veszi alapul a jutalmazásban, hanem az újítás elterjesztése folytán hozott hasznot is. Feltételezi, hogy helyes lesz, ha maga az újító kap jogot rá, és javasolja, milyen arányban része­süljenek a díjban a többiek, akik részt vettek a javaslat bevezetésé ben, megvalósításában, vagy elter |Ro-.tp«rhen Oj mozzanat az, hogy a kerületi nemzeti bizottságok hasonló felada­tokat kapnak az újító- és feltaláló mozgalom irányításában, mint a mi­nisztériumok. Felelősek lesznek az A CSKP XII. kongresszusának következtetései szellemében A pártszervezetek konferenciáin részt vesznek pártunk vezetői 9 A figyelem előterében a tervfeladatok teljesítése áll • Mindent a nemzetközi munkásmozgalom egységéért • Kommunisták a dol­gozók nagy kezdeményezésének élén E napokban folynak le Csehszlovákia Kommunista Pártjának üzemi és helyi konferenciái. Tárgyalásuk fő tartalmát a CSKP XII. kongresszusának következtetései és határozatai képezik. A konferenciákon megtárgyalják, hogy minden egyes pártszervezet a maga hatáskörében mit tesz azért, hogy a kongresszusi határozatok maradéktalanul tettekké váljanak. . , , - - A konferenciák »st bizonyítják, elkövetnek, hogy a következő idö­lentős dolog, mert e mezőgazdaság hogy a pártszervezetek jelenleg dol- szakban ne csak a tervbevett felada­szövetkezeti szektora mind ez Ideig goí6ink amll nag y erőfeszítésének tokát teljesítsük, hanem minél rövi­gyakorlatilag kiesett a mozgalomból. 61é n ^anak, ame üy el a nehézségek debb idő 'alatt kiegyenlítsük a terv hs, Ľ* l a, uľ^ u íí' ^küzdésére és a népgazdasági terv teljesítésében keletkezett lemaradást, ü De feg lény egesebb vonásľ a ió" feladataina k teljesítésére töreksze- A konferenciák arról tárgyalnak, váha«^ási bevezeľé^i és iutatmazási mire keU mos t összpontosítanunk a re n d szer leegyszerűsít é s e, dľmľkrati A bányákban, kohókban, üzemek- dolgozók figyelmét és erőfeszítését, záiása, az újítások szerzői jogainak be n- 8 dönt ő fontosságú építkezése- hogyan keli megteremteni a termeles növekedése az egész ügyintézésben ke n- valamint a többi munkahelyen zavartalan ütemének elofelteteleit, Előtérbe tehát az ügyintézés kollek- tartot t Pértkonferenciák mozgósítják 'nit kell tennünk a termelés maximá­tív jellege kerül, ennek pedig nem- eS és z P ár t«nkat, valamennyi dolgo- gazdaságossá tételéért, az anyag­osak a törvény elfogadása után a 2Ônk at az idei kedvezőtlen tél követ gyakorlatban, hanem már most a kez tében a terv teljesítésében kelet­javaslatról folytatott vitában is meg keze tt lemaradás kiegyenlítésére, kell nyilvánulnia. A műszaki haladás Amint az Ostrava-Karvina-i körzet EFSZ-ek újitómozgalmáért Is, ami je­zónkat az idei kedvezőtlen tél követ- g a i és energiával való takarékoskodá­sért, a termelés minőségének javítá­sáért. A pártkonferenciák nagy figyelmet kapuját minden munkás, újító és és az észalc-csehországi barnaszénkör- fordítanak a nemzetközi munkásmoz­technikus nem utolsó sorban azzal zet bányáiban, a Kelet-Szlovákiai Vas- galom egységének kérdéseire, a pro­tárja szélessé, hogy aktívan részt műben és más munkahelyeken tartott letér nemzetköziség és a jelenlegi vesz az új javaslatok elbírálásában, pártkonferenciák példája mutatja, a nemzetközi helyzet kérdéseire. A kon­megvitatásában. (v.) pártszervezetek elhatározták, mindent (Folytatás a 2 oldalon) IV.V.V, v.v. li_9_B J" ^ Vi t n . »V»V| i • m m • s a i E napokban a befagyott folyókat állandóan repülőgépről és a száraz) öleiről is megfigyelés alatt tart iák hoqu ideiében intézkedéseket tehessenek esetleges árvízveszély esetén. Képünkön a Dunát borító jégpáncélt Emil Síp, a kerületi tűzoltó szövetség kapitánya, az árvízellenes bizottság vezérkarának tagja helikopterről figyeli. (A. Prakeš felv. — CTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents