Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-27 / 58. szám, szerda

Ma üléseztek o nemzetgyűlési bizottságok A Nemzetgyűlés alkotmányjogi bi­zottsága kedden, február 26-án tar­tott ülésén megtárgyalta a szociális ta törvényesség állapotáról szóló be­számolót, amelyet dr. fán Bartoska főállamügyész és dr. Josef Urválek, a Legfelsőbb Bíróság elnöke adtak elő Az elemzés megmutatta, hogy az utóbbi Időben hazánkban tovább szi­lárdult a törvényesség, elmélyült a dolgozók erkölcsi és politikai egysé­ge, kibontakoztak a szocialista er köles és a szocialista együttélés el vei. 1958-hoz viszonyítva tavaly azon személyek száma, akik ellen vádat emeltek, 43,4 százalékkal csökkent. A szocialista tulajdon ellen elköve­tett bűncselekmények száma 1959-hez viszonyítva csaknem 11 százalékkal volt kevesebb. Igaz, aggasztó tény, hogy e bűncselekmények valamennyi törvényszegésnek csaknem egynegye­dét képezik. A Nemzetgyűlés kulturális bizottsá­ga keddi ülésének első napirendi pontjaként az iskolák beruházási épí­tése szerepelt. E napirendi ponttal kapcsolatban dr. František Kahuda, Iskola- és kulturélisügyl miniszter tar­tott beszámolót. Rámutatott, hogy az * 15 évvel ezelőtt, 1948 történelmi februári napjaiban jelent meg először Szlovákiában a Slovenka képes hetilap. Ebből az alkalemból kedden Bratislavá­ban a Slovenka szerkesztőségi kollektí­vája és a Nőbizottság elnökségének tag­jai beszélgetés keretében értékelték a folyóirat eddigi munkájának eredmé­nyeit. * A Somán Dolgozó Ifjúság Szövet­sége Központi Bizottságának meghívásé ra kedden délután Bukarestbe utazott a CSISZ háromtagú küldöttsége AneZka Va­ligurovának, a CSISZ KB titkárának ve­zetésével. •k A bratislavai Mladá Garda inter­nátusban kedden a főiskolások gyűlésen tiltakoztak az iraki vérengzések ellen és kifejezték harcos szolidaritásukat az ira­ki néppel. * A plzeni Lenin Müvekben kedden befejeződött a nehézgépipari termelőüze­mek igazgatóinak kétnapos tanácskozá­sa, amelyet Josef PeSI nehézgépipari mi­niszter vezetett. A tanácskezáson első­sorban a fontos kiviteli szállítmányok teljesítésével s a kormány által flgye lemmel kisért építkezések 1983. évi ter­vének biztosításával foglalkoztak. * A mezőgazdasági tudományos mS I szaki haladásról tartott országos szemi j nárlum résztvevői kedden Brnôban a mezőgazdasági beruházást építkezésről s a falvak és lakótelepek építéséről tárgyaltak. iskolák építésének jelenlegi üteme nem képes fedezni a szükségletét. E­zért szükséges, hogy az Iskolák szá­mának gyarapodása megfeleljen a ta­nulók száma természetes növekedésé nek. A vitában a képviselők számos ko moly javaslatot tettek, melyeknek alapján a Nemzetgyűlés kulturális bl zottsága határozatot hoz. A kulturális bizottság délutáni tilé sén a Csehszlovák Szocialista Köztár saságtiak külföldön való népszerűsíté­sével foglalkoztak. Alois Polednék képviselő beszámolt arról, hogyan teljesítik a kulturális és külügyi bi­zottság által másfél évvel ezelőtt az állami propagáció kérdéseivel kap­csolatban hozott határozatot. A kulturális bizottság ülése ma folytatódik. R. K. Nehru, az indiai külügyminisztérium főtitkára Prágában (CTK) — R. K. Nehru indiai kül­ügymlnlsztérlumi főtitkár tiszteletére kedden ejte N. P. Mathur indiai nagy követ Prágában fogadást rendezett. A fogadáson Jelen voltak dr. Franti­šek Kahuda iskola- és kulturálisügyi miniszter, valamint a diplomáciai tes­tület tagjai. Változások néhány minisztérium vezető állásaiban (ČTK) — Az utóbbi időben néhány változásra került sor egyes miniszté­riumok vezető tisztségeiben. Karel PoláSnk általános gépipari miniszter Karel Novotnýt, eddigi mű­szaki gazdasági helyettesét nevezte k) első helyettesévé Oj műszaki gaz daságl helyettesévé Karel Vajrauch, eddigi minisztériumi osztályvezetőt nevezte ki. Václav StrakoSt, az álta lános gépipari miniszter volt első be iyettesét miniszterhelyettesé, az Ä1 lami Tervbizottság elnökhelyettesévé nevezték kl. Jozef Púčik vegyipari miniszter a vegyipari beruházási építkezési mi­niszter helyettesének tisztségébe Vin­cenc Fuciniant, a -prágai Chemopro­jekt eddigi igazgatóját nevezte ki. Rudolf Javorík elvtárs, a beruházás­ügyi miniszter eddigi helyettese a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa miniszterhelyettes! tisztségét fogja be­tölteni. A miniszter termelési helyet­tesévé Oldrich Indrákot, a novákyi Wilhelm Pieck Vegyiüzem eddigi Igaz­gatóját nevezték ki. Josef Reitmajer volt nebézgépiparl minisztert a kjadnői Észak-Csehorszá gi Acélművek igazgatójává nevezték ki. * Olive Eeer asszonyt, a londoni vá­rosi tanács elnökét kedden fogadta Lud­vík Černý, Prága főváros polgármester­helyettese. A CSKP XI!. kongresszusának következtetései szellemében (Folytatás az 1. oldalról) ferenciák lefolyása egyértelműleg ar­ról tanúskodik, hogy dolgozóink ma radéktalanul támogatják a CSKP KB politikáját, hálával és elismeréssel beszélnek a Szovjetunió Kommunista Pártjának a kommunista vilégmezga lomban és a vitás nemzetközi kérdé­sek megoldásában tanúsított eljárásá­ról. A konferenciákon részt vesznek pár­tank képviselői. Felszólalásaikban társadalmunk fő problémáival és a nemzetközi munkásmozgalom idősze­rű kérdéseivel foglalkoznak. A bratislavai Elektrotechnikai Üzem pártszervezeteinek üzemi konferenciá ján KAROL BAClLEK elvtárs vett részi, a Tudományt és Technikát Fej lesztö és Egybehangoló Állami Bi­zottság iizemi pártkonferenciáján JA­ROMlR DOLANSKY elvtárs, a CSKP tábori városi konferenciáján ZDENEK FIERLINGER elvtárs, a plzeni Lenin Művek vállalati konferenciáján DRA­HOMÍR KOLDER elvtárs, a Kelet­Szlovákiai Vasmű egész üzemi párt­konferenciájőn JOZEF LENÄRT elv­társ volt jelen. ANTONÍN NOVOTNÝ elvtárs a Tatra Smlchov-i Vagongyár pártszervezeteinek Üzemi konferen­ciáján vett részt. A bratislavai Slov­naft üzemi pártkonferenciáján ALE­XANDER DUBČEK elvtárs, a CKD Pra­ha iizemi pártkonferenciáján pedig ANTONÍN KAPEK elvtárs vett részt. A CSKP mosti konferenciáján BRUNO KÖHLER elvtárs, a Svit—Gottwaldov-i üzemi pártkonferencián VÁCLAV SLÁ­VIK elvtárs vett részt. A többi konferencián a kerületi és járási pártbizottságok vezető funkció náriusai vettek részt. A következő na­pokban további üzemi, vállalati és helyi pártkonferenciákat tartanak. A leszerelési bizottságban a semlegesek enyhíteni akarják az ellentéteket Genf (ČTK) — Genfben a Nemzetek Palotájában kedden február 26-án délelőtt a tlzennyolchatalml leszere lési bizottságban képviselt semleges országok küldöttségei nem hivatalos tanácskozást tartottak. A tanácskozáson az EAK, Nigéria Etiópia, Brazília. Svédország. Burma és India képviselői vettek részt. A tanácskozás után nem adtak ki köz leményt. Ds Melo Franco brazil képviselő a tanácskozás után a képviselők előtt kijelentette, hogy a semleges orszá­gok azért rendezték e találkozót, mert nyugtalanítja őket a tizennyolc­batalmi bizottságban kialakult hely­zet s azok a nehézségek, amelyek bonyolulttá tehetik a leszerelési tár­gyalásokat, s az atomfegyver-kísérle­tek beszüntetéséről szóló egyezmény­ről folytatott tárgyalásokat. A brazil képviselő azt mondotta, hogy a sem­leges országok igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a leszerelési bi­zottságban a két fél álláspontja kö­zeledjék egymáshoz s hisznek ab­ban, hogy végül az összes ellentétet áthidalják és sikerül megegyezésre jutni. üz amerikai beovoMs veszélye nem mull el Szufanuvong herceg a jelenlegi laoszi helyzetről Hanoi (ČTK) — Szufanuvong her­ceg, a laoszi nemzeti egységkormány elnökhelyettese, a Laoszi Hazafias Front elnöke február 25-én Vlentla­neban sajtóértekezleten Ismertette a jelenlegi laoszi helyzetet. Amint meg­állapította, Laosz jelenlegi helyze­tét az a tény Jellemzi, hogy a Laosz­ban 8 hónappal ezelőtt helyreállított béke fennmaradt s hogy a nemzett egységkormány tagadhatatlan hala­dást ért el a semlegességi politika érvényesítésében. De ez nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Az amerikai háborús uszítók megszegik az 1962. évi genfi egyezmények fon­tos rendelkezéseit, mégpedig elsősor­ban azt a rendelkezést, hogy minden idegen katonai személyzetet ki kel) vonni Laoszból, s nem szabad be­avatkozni az ország belügyeibe. E háborús uszítók gátolják számos bel­ső laoszi probléma megoldását, rend­szeresen támogatják a banditák csa­patait, melyeknek feladata, hogy a Laoszi Hazafias Front erőinek ellen­őrzése alatt álló körzetekben nehéz­ségeket idézzenek elő. Emellett ab­ból az állítólagos laoszi—amerikai „egyezményből" indulnak ki, mely­nek létezését nyilvánosan tagadta a kormány számos tényezője, közöttük maga a miniszterelnök is. DÉL-VIETNAMBAN nemcsak a die­rntsták, de az amerikaiak is úgyneve­zett stratégiai községeket, vagyis kon­centrációs táborokat építenek majd a dél-vietnami hazafias erők számára. (ÖTK) Szufanuvong herceg továbbá rá­mutatott arra a rágalomhadjáratra, amelyet nemrégen indítottak az ame­rikai propagandaszervezetek a laoszi helyzettel kapcsolatban abból a cél­ból, hogy szakadást okozzanak a ne­utralista erők és a Laoszi Hazafias Front között. Végül hangsúlyozta, hogy a laoszi nép egységes és kész békében élni, de semmi esetre sem hagyja magát becsapni ilyen hábo­rús mesterkedésekkel. Von Hassel az USÁ-ban Washingten (CTK) — Von Hassel, nyu­gatnémet hadügyminiszter tegnapelőtt csaknem egész nap tanácskozásokon vett részt az USA hadügyminisztériumában. Nyugati hírügynökségek szerint von Hassel Gtlpatrickkal, az USA hadügy­miniszterének helyettesével elsősorban a német—amerikai katonai együttműkö­dés kibővítéséről tárgyalt. Az NSZK had­ügyminisztere állítólag arról biztosította az USA katonai tényezőit, hogy a fran­cia—nyugatnflmet együttműködési szerző­dés következtében semmi sem változik a tekintetben, hogy Nyugat-Németország különböző hadianyagot vásárol az USA­ban. Von Hassel, Rusk államtitkárral ls tár­gyalt és kedden Washingtonból Omahába repült, ahol látogatást tesz az USA stra­tégiai légi haderejének vezérkarán, il­letve az amerikai atomhaderők parancs­nokságának központjában. Von Hassel Omahában a NATO sokoldalú nukleáris erőinek létesítésével kapcsolatos kérdé­sekről és az atlanti szövetség egyéb létfontosságú problémáiról tárgyalt. Kész ül az úi munkat örvényk önyv JOG ÉS KÖTELESSÉG Szocialista törvényhozásunk mindeddig nélkülözte a munkajogi kapcsolatokról szóló egységes törvény­könyvet. Ez a fogyatékosság főként a gyakorlatban volt ig9n érezhető A munkajogi rendeleteket ugyanis különféle törvények és előírások, sok ízben már elavult, még az első Csehszlovák Köztársaságban kiadott törvények és rendeletek tartalmazták. Hazőnkban csupán a szocialista rendszer győzelme teremtett olyan szilárd gazdasági és társadalmi alapot, amely lehetővé teszi a számunkra fontos munkatörvénykönyv ki­adását. C sehszlovákia Kommunista Párt­Iának XII. kongresszusa kitűz­te azokat a feladatokat, ame­lyeket gazdaságunk építése során tel­jesítenünk kell. Olyan fontos felada­tokra gondolok, mint például a dol­gozóknak a termelés irányításában való részvétele valamennyi formájá­nak maradéktalan kihasználása és ál­landó tökéletesítése, a szocialista munkaverseny, a szocialista munka­brigádok mozgalmának és a munka iránti szocialista viszonyért folyó mozgalomnak sokoldalú elmélyítése. Ide tartozik továbbá a munkából tá­volmaradó és a munkahelyüket indo­kolatlanul gyakran változtatók elleni küzdelem is, valamint az újítómoz­galom támogatása, és nem utolsósor­ban a dolgozók kulturált munka- és életkörülményeiről való gondoskodás A szocialista építésnek e fontos fel adatai életünk valamennyi területén, de elsősorban a munkafolyamatban tükröződnek Ezért olyan fontos, hogy a munkatörvénykönyv rendezze a munkaviszonyt és munkafeltételeket, illetve kötelező jogi előírás formájá­ban rögzítse a legfontosabb alapel­veket. Uj munka törvénykönyvünk ki­fejezi a dolgozó népnek azt az aka­ratát, liogy a szocialista munkakap­csolatokat a társadalom, valamint az egyének érdekeivel összhangban ren­dezze. A fent felsorolt okokból kiindulva a munkatörvénykönyv tervezete a kö­vetkező elveken alapul: Minden egyén munkája kell, hogy a közösség s ezzel egyidejűleg minden egyes dolgozó javát is szolgálja Társa­dalmi rendszerünkben megszüntettük a kizsákmányolást. a termelőeszközöket társadalmi tulajdonba vettük. Ezért a termelésben ntár nincs meg » termelő eszközökkel rendelkező mnnkaadónak a dolgozóval szembeni jogi kapcsolata, ha nem csupán az egyénnek a dolgozók egész társadalom iránti kapcsolata áll fonn. Ez az Üj baposolat ü) viszenyt követel meg a közös tula|donboz és te lolős séget a keletkező károkért, amelyet ez a törvénykönyv ugyancsak megálla­pít. E tervezetben maradéktalanul érvénye­sül az alapelv: ..mindenki képességei sze­rint. mindenkinek munkája szerint". A dolgozó, mint a szocialista szervezet munkakollektívájának tagja, a népgazda­0] SZÖ 2 * 1 9B 3. február 22. •ágfejlesztési állami terv alapján részt vesz a szocialista építésben. Ezért jog­gal részesül a közös munka eredmé nyélből; ez idő szerint még csak olyan mértékben, ahogyan hozzájárult ezeknek az eredményeknek az eléréséhez. A törvénykönyv tervezete azon az el­ven alapní. amely szorint a társadalom érdekében végzett mnnka az egész tár sadalom anyagi és kulturális javainak fő forrása Ez a szocialista munka azntán visszahat minden egyes, a munkafolya­matba bekapcsolódott dolgozóra. 0) mun­kaerkölcs alakul ki: a munka egyre na­gyobb mértékben mindenki számára el sőrendű életszükségletté válik. Ezen új kapcsolatok kialakításába^ az új tör­vénykönyv fontos progresszív szerepet hívatott betölteni, meggyorsítva e fejlő­dést. A törvénykönyvtervezet a dolgozók munka­viszonyból eredő valamennyi jogát tartalmazza. Elsősorban minden egyes állampol­gárnak joga van a munkához. Ezt a jogot a kapitalista társadalmi rend természetesen nem biztosíthatja a dolgozóknak. Nálunk a munkanélkü­liséget a kizsákmányolás felszámolá­sává) s a tervgazdálkodás bevezeté­sével egyidejűleg megszüntettük, ezért a munkához való jog társada) munkban anyagilag Is biztosított. A törvénykönyv tervezet minden dolgozónak biztosítja a végzett mun­káért — a munka mennyisége, minő­sége és társadalmi jelentősége alap jén járó bért, illetőleg a bérhez való jogát. Ez a törvénykönyv ls hangsúlyozza a nők egyenjogúságát. A nők hely­zete a munkában ugyanolyan, mint a férfiaké. Végzett munkájáért a nő nálunk ugyanolyan díjazást kap, mint a férfi. De tudatában vagyunk a nők és a férfiak különböző fiziológiai adottságának. Ezért a törvényjavas­lat külön foglalkozik e kérdéssel és külön rendezi a nők munkafeltételeit A törvénykönyv megtiltja a nők szá­mára a fizikailag meg nem felelő munkákat s a nők éjszakai munkáját csak kivételes esetekben engedélyezi. A tervezet továbbá külön szem előtt tartja a nőnek, mint anyának sajátos helyzetét a társadalomban. A nők fo­kozott gondoskodásban részesülnek terhességük és anyaságuk idején. A törvénykönyv alapelvei előnyös helyzetet biztosítanak a fiatalkorúak ­nak. Ezen rendelkezések alapján a fiatalkorúaknak joguk van, hogy fel­készüljenek hivatásukra, és joguk van olyan munkafeltételekre, amelyek lehetővé teszik testi és szellemi ké­pességeik sikeres fejlődését, valamint a szakismeretek elsajátítását. Minden egyes polgárnak joga van munkavi­szonyba lépnie, mihelyt betölti 15. életévét. A tervezet azonban tekintet­be veszi a fiatalkorú dolgozóknál azt ls, hogy ők csak most készülnek fel jövő hivatásukra; testileg és szellemi leg még nem fejlődtek ki teljesen s ezért a tervezet számos intézkedést tartalmaz, amelyek a fiatalkorú dol­gozóknak könnyítéseket biztosítanak Ahogy terhes nőket sem szabad éj­szaka foglalkoztatni, vagy túlórával megbízni, ugyanígy nem szabad a fia taiokkal egészségükre káros mun­kát végeztetni és bizonyos munkahe­lyekre tilos a fiatalkorúakat beállí­tani. A mun'katörvénykönyv a vállalatok kötelességévé teszi azt Is, hogy a gazdasági élet minden területén gondoskodjanak dolgozóikról és megfelelő kulturális, politikai és szak­mai feltételeket teremtsenek számukra. E célból üzemi betegségmegelőző, gyógy­kezelési és higiéniai intézményeket kell létesíteniük. Maguk a dolgozók is köte­tesek a lehetőségek felhasználásával nö­velni szaktudásukat, rendszeresen részt venni oktatásokon és minden erőfeszí­tést megtenni munkájuk javítása érdeké­ben. A biztonságos munkafeltételek lét­rehozása a vállalatok tervezésének ré­szét képnzi, s a vezetők közvetlenül sze­mélyesen felelősek a munkabiztonsági és egészségvédelmi intézkedések betartá­sáért és teljesítéséért Feladatukat a dol gozók aktív közreműködésével látják el. A törvénykönyv tervezetében nem fe­ledkeznek meg a csökkent munkaképes­ségű emberekről sem. akik számára olyan munkafeltételeket kell teremteni, amelyek Iohetővé teszik számukra, hogy képességeiket egészségügyi állapotuk fi­gyelembevételével kibontakoztathassák a társadalom javáért végzett munkában E feltételeket a vállalatok a nemzeti bi­zottságokkal szoros együttműködésben biztosítják. A kapitalista törvényhozás az uralko­dó osztályt, vagyis a burzsoáziát védel­mezte. Ezért más rendeletek vonatkoztak a burzsoáziát kiszolgáló hivatalnokokra és mások a munkásokra. Az ú| törvény­könyv egyforma feltételt teremt minden dolgozó számira, és így megszünteti ezen a téren a [Izíkal és a szeltem) man­ka közötti különbséget. A dolgozók jogainak és kötelességei nek meghatározásában fontos szerepe van a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lomnak. A szocialista demokrácia elmé­lyülése, amely főként a dolgozóknak a népgazdaság irányításában és az állam igazgatásában való szüntelenül fokozódó részvételében és alkotő kezdeményezé­sében nyilvánul meg, a társadalmi mun­ka területén elválaszthatatlanul össze­íügg a FSZM szerepének növekedésével. A FSZM alapszervezetei és Üzemi bizott­ságai az üzem dolgozóinak egész kollek­tíváját képviselik, s az ő nevében olda­nak meg számos fontos gazdasági, mű­szaki-, fermelés-fejlesztési kérdést, s en­nek megfelelően a dolgozókról való szo­cialista gondoskodás kérdéseit is. Az üzemi bizottságok bizonyos határozatai a gazdasági szervezetekre Is kötelezőek. Például a munkaviszony felbontása vagy az alkalmazottnak más munkahelyre való beosztása jogilag érvénytelen, ha előzőleg nem adta beleegyezését a FSZM iizemi bizottsága. A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lomnak elsősorban közvetlenül a válta­latban kell gondoskodnia a gazdasági terv sikeres teljesítéséről. A dolgozókkal tudatosítani kell, hogy a maguk számára dolgoznak s ezért használják ki következetesen a munkaidőt, kíméljék a gépeket, s minden téren járuljanak hozzá a gaz­dasági sikerek eléréséhez. Habár az új törvénykönyv a flolgo­zók jogait olyan széles mértékben rögzíti le, mint eddig egy törvény sem tetie, minden dolgozónak tudnia kell, hogy szocialista társadalmunkban a jogok kötelességekkel járnak. A tár­sadalmi érdekek nálunk ma az első helyen állanak; megszűnt a kizsák­mányolás s így munkafeladatainak teljesítésével-mindenki .az egész tár­sadalmat s ugyanakkor önmagát se­gíti. Ebben a szellemben jött létre a Csehszlovák Szocialista Köztársaság muhkatörvénykönyvének tervezete is, amely fontos norma: szabályozza a dolgozók kötelességeit, felelősségét, jogait és magatartását a társadalmi munkában, a társadalom és minden egyes dolgozó érdekeivel összhang­ban. Ezért a szocialista demokrácia szellemében a tervezetet törvénybe iktatása előtt a széles közvélemény elé terjesztették megvitatás céljából, hogy az új törvénykönyv megfeleljen társadalmunk szellemének s meggyor­sítsa a kommunizmus felépítését ha­zánkban. ALEXANDER VIETOR, járásbírósági tanácselnök

Next

/
Thumbnails
Contents