Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-20 / 51. szám, szerda

J A Fatra Napajedla olomouci üzemének dolgozói készítik műanyagból a bányászati szállítószalagokat és lapos hajtószíjakat. Előnyük, hogy nem gyúlékonyak és hosszabb az élettartamuk, mint a hagyományos anyagokból készült hasonló gyártmány aké. (ČTK — Nesvadba felv.) Amíg a hajók vesztegelnek... Hosszú évek után megint befa-\ jyott a Duna. A komárnói kikötőben nem egy hajó rekedt meg a jégpáncél között. A legénység naphosszakat tétlenkedett, vagy leg- \ jobb esetben újra sikálta az \ amúgyis ragyogó fedélzetet, kajütöket és más berendezéseket. Es \ ki tudja, még mi mindent csinál- < tak volna, meddig emésztette volna őket az unalom, ha Komárno és környéke szövetkezetesei meg nem hívják őke körükbe. A hajósok a hazájuktól és családjuktól messzire jutott férfiak} kaptak az alkalmon és ellátogat-) tak a járás üzemeibe, szövetkej zeteibe, és más munkahelyekre. < A kikötőben veszteglő szovjet le-' génységből mintegy 250 matróz és 1 tiszt ismerkedett meg dolgozóinké életével, munkájával s családjával, j A jégzajlás után útnak induló' matrózok sokáig fogják emleget- ( ni a nem várt vendéglátást, s azt,) hogy milyen szeretettel fogadta \ őket Komárno és környéke népe. Beck Pál, Komárno < k U 1 t Ú R Ä Erd A mezőgazdasági termelés fellendítése világprobléma, s ennek megoldásában döntő szerepet játszik a kukorica, amely a takarmánybázis alapja s így az állattenyésztésre is kihat. Ez a felismerés a korszerű nagyüzemi gazdálkodás érdeme. A kistermelő a kukoricát harmadrendű növényként termesztette. (Ezt bizonyítják a vetésterületi adatok.) Még a harmincas évek elején is nagyobb területet biztosítottak a zabnak, mint a kukoricának. Az utóbbi évek ada-" tai azonban már a kukorica javára billentik a mérleget: amíg a zab vetésterülete felére, a takarmányrépáé egyharmadára csökkent, a kukoricáé háromszorosára nőtt. A kukoricatermő vidékeken azt szeretnénk elérni, amit a poľanyi és a velük szomszédos jónéhány szövetkezet

1 tűzött ki maga elé: hogy minden gazdasági termelőüzem a takarmányt illetően önellátó legyen. Ezt a kukorica vetésterületének kibővítésével és terméshozamainak növelésével érhetjük el. A szántóföld legsokoldalúbb termése Tény, hogy a kukorica természetes talajnedv-megőrző képessége a nagy táblákon jobban érvényesül, tehát magának a növény jellegének is jobban megfelel a nagyparcella, mert így ínég a természet ls bőkezűbb. Ehhez most még hozzá kell számítanunk az önköltségcsökkentést és azt, hogy a gépesítésnek is a nagy tábla nyűjt teret. Ha ezek után még számításba vennénk egy-egy szövetkezet takarmányszükségletét, amely egyenesen aránylik az állatállomány nagyságához, — amit viszont a termőterület nagysága határoz meg — az eredmény a következőképpen hangzana: A takarmányönellátottság biztosítására a termőterület egynegyedén kell kukoricát termelni... A kukorica a szántóföld legsokoldalúbb termése: 114 féle felhasználási módját ismerik. A szárahegyétől a tövecsücskéig minden porcikája értékesíthető... Nem csoda, hogy a chaldok nyelvéből ránk maradt „málé" kifejezés eredetileg bőséget jelentett. Ügy látszik ez a megnevezés a közeljövőben újra indokolt lesz... A párthatározat ugyanis nemcsak a kukorica vetésterületének, de terméshozamának növelésével is foglalkozott, s ez nemcsak a pártnak, de az egéss társadalomnak érdeke. A kukorica terméshozamának növelése részben már adva ven a nagyüzemi termelési módban is, de legfontosabb előfeltétele a talajmüvelés és minden, amit ide sorolhatunk. Nem feladatunk a termelőket a termelés „hogyanjáról" kioktatni. Vegyük sorra inkább azt, milyen ereds ményeket értek el a kukoricatermesztés terén a Bodrogközön — a poľanyi mozgalom követői. Tizenkét EFSZ csatlakozik a mozgalomhoz Nem szorul hosszú bizonyításra, hogy a bodrogközlek sem rendelkeznek különösebb lehetőségekkel, mint az ország többi kukoricatermő vidéke. A kukoricatermesztés leglényegesebb feltételei közül bizony még ök sem rendelkeznek mindegyikkel ... A hiányok azonban pótolhatók, hisz már ahhoz, hogy kukoricatermővé nyilvánítsunk egy vidéket, két alapfeltétel szükséges: jó éghajlati és időjárási viszonyok és megfelelő össz&tételű talaj.''A hozamdús vetőmag-fajta is biztosítható és ha hozzáértéssel és szorgalommal is rendelkezik a szövetkezet tagsága, az átmenetileg kellő mennyiségben még nem biztosítható talajtápérték-növelő és növényápoló szerek ls pótolhatók. Kétségkívül a poľanyi szövetkezet dolgozói nem az ilyen száraz okoskodásból indultak ki, hanem a termelésből ... Megtörtént már más földművésszövetkezéttel is, hogy hizonyos okok miatt „belebátorkodtak" a kukoricatermelésbe, azaz vetésforgójukba a szokottnál jóval nagyobb területet iktattak be. S ha a terméshozamok történetesen reményen felül igazolták a számításokat, a földművesszövetkezet takarmányellátása biztosítva volt. Ha a szövetkezetesek ezt csak a véletlennek tulajdonították, nem történt semmi különösebb, mint hogy az eredményt elkönyvelték az átlagosnál sikeresebb esztendőnek. Nem úgy a poľanyi földművesek ... 1960-ban, amikor a párt intő szavára s <az intenzívebb gazdálkodást szem előtt tartva felszántották kevéshozamú legelőiket és azt kukoricával vetették be, annyi kukoricájuk termett, hogy annak széles környéken híre ment... Takarmány tekintetében eddig sem álltak rosszul, de akkor még kölcsönözni is tudtak szomszédaiknak. Nem nyújtóztak el babérjaikon, hanem levonták a következtetést: a szövetkezetek takarmányönsllátása biztosítható. S ehhez még lángelmére sincs szükség, csak kukoricára minél nagyobb mennyiségben. Ez pedig csak a kukorica termőterületének és terméshozamainak növelésével érhető, el. A következő évben már ebben is példával szolgáltak: tovább bővítették a területet és fokozták a hektárhozamot. Első éven 40, a másodlkon pedig 45 métermázsás átlagot értek el. A poľanyi mozgalom az elmúlt évben már harmadik évébe lépett s a kezdeti hét . helyett a járásban már 12 szövetkezet csatlakozott a mozgalomhoz .. Ez volt a múlt esztendő legjobban megalapozott szocialista # Értékes színfolt a hangversenyévadban emes vele foglalkozni A fiatalok évzáró oyűlésén Kemény a tél, a munka azonban nem állhat lé akkor sem, ha hideg van — tartják az OkoliCnái Állami Gazdaság takarmányosai. De nemcsak ők, a CSISZ tagjai is tevékenyked nek. A kestészet melegházában gyűltek össze évzáró gyűlésre. Itt érzik magukat legjobban, mert hiszen leg többjük a kertészetben dolgozik, s ahogy a beszámoló megemlíti, megállták helyüket. A szocialista munka brigád a XII pártkongresszus tiszte letére vállalt kötelezettségét 136 szá zalékra teljesítene; 960 mázsa zöld ségge! többet adott a közellátás szá mára. Ezenkívül 470 köbméter komposztot készítettek a fiatalok, és 5/ dicséretükre válik az Is, hogy mikor saját munkájukkal végeztek, kisegítették a pálpusztai gazdaság dolgozóit. A fiatalok munka közben a tanulást sem hanyagolják el, politikai iskolázáson vesznek részt és 10-en közülük már a párt tagjaivá váltak A jövőre nézve ls természetesnek 'ártják a művelődést, új tagjelöltek nevelését, ami pedig a munkát illeti, a CSISZ IV. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy a tervezettnél 302 mázsa zöldséggel többet termesztenek és 400 köbméter komposztót készítenek. Németh András, Komárno munkaversenye a trebišovi járásban, s ím az 1962-es év újabb eredményekkel gazdagította e nemes versengést ... 85 mázsás hektárhozam A kukoricatermés magas hozamáért folytatott versenyben Poľany az idén a szomszédos Lelesszel találta magát szemben. A lelesi szövetkezet tagsága ugyanis azt vállalta, hogy hektáronként átlag 56 mázsa szemes kukoricát termel. S az eredmény: 60 és fél mázsás átlaghozamot ért el. De volt olyan tábla, egy 20 hektáros, hogy 85 és félmázsás volt a termésátlag, ami a polanyak tavalyelőtti termésátlagának csaknem kétszerese, de jóval felülmúlja a lelesi szövetkezet 56 métermázsás vállalását is, amit a CSKP XII, kongresszusa tiszteletére tett. Binó Miklós, a lelesiek csoportvezetője, érte el tavaly a legnagyobb átlagot a mozgalom keretében. A mezei munkacsoport kimagasló eredményét azonban sokkal Inkább köszönheti a gondos mélyszántásnak, a tagok szorgalmának, a hektáronként több mint. 4QQQ0 meghagyott egyednek, mintsem a termelés teljes gépesítésének. Ez utóbbival még nem állnak a kívánt szinten. Pedig a termésátlag további növelésének záloga a jövőben a komplex gépesített termelési forma teljes mérvű érvényesítésében és az öntözéses gazdálkodás megvalósításában rejlik. Ez lenne hát a versenymozgalom eredménye a két rivális község összehasonlításának tükrében. Meg kell azonban még mondani azt is, hogy a polanyak átlaghozama az elmúlt évben sem volt kisebb a tavalyelőttinél, a babér még sem őket illette. De így van ez rendjén — ez a fejlődés követelménye. A komplex gépesítésé a jövő Mindennél természetesebb, hogy a; fejlődés ezzel sem áll meg, s az is, hogy a polanyak nem hagyják a dolgot annyiban ... Már az 1963-as év!; terv elkészítésénél felmérték az es- • hetőséget: a szövetkezeti tagság szor-! galom és hozzáértés tekintetében még; többre is képes, az LSP-vetőmag jól < bevált fajta, a talaj is nagy tartalé-' kokat rejteget még, kellő megmüve-; lését is biztosítani tudják. Az időjárás káros beavatkozását a mélyszántással és csatornázással lényegesen; csökkentik — a Latorca-menti lápos ; legelő-talajon ez is nagyon fontos —! és sokat várnak a növényápolás tel-; jes gépesítésétől Is. Vannak tehát még a termésnövelésnek tartalékai... i A jövőben nemcsak Poľany és Leles ] versengésének, de a kukoricatermelés hozamnövelésének eredményét! általában is sokkal inkább a szövet- [ kezetek gépesítő! és gépesített brigádjai fogják megoldani. A gépesített brigádok eddig is kitettek magu-; kért. A poľanyi és lelesi földművesszövetkezet gépesítő! különösképpen, • nem hiába ők kapták a trebišovj járás kukoricatennesztüinek második konferenciáján a „Példás gépesítő" oklevelet. A lelesiek eredményé csaknem duplája, de a polanyaké Is több mint húsz mázsával fölülmúlja a világ kukoricatermesztési átlaghozamát. Ezeket az eredményeket túlszárnyalni — nem kis feladat. A hozamnövelés tartalékai azonban még nincsenek kimerítve Ezek teljes feltárása és ki-; használása minden szövetkezeti tag,; tle elsősorban a gépesttők legfonto-; sabb feladata. KOBÁK KORNÉL A bratislavai zenei évad orgona • hangversenyekben nem bővelkedik, ls így Móry Andrea, fiatal művésznő ; szereplése érdekes, s ami az előadott i művek összeállítását illeti — kelle; mes színfoltot jelentett. A műsor első részének szóló szá. mai az orgonaművészet hagyományos ; vonalát követik. Arthur P i e c h le r „Olasz szvitje" erőteljes crescendoival és dallamosan áradó romantlcíz; musával a nagy klasszikusokra emlékeztet. Az újat Jan H'anuš „Lírikus szvitje" és František Vrána „C-dur koncert > etűdje" képviselték. Az előbbi a ; ma emberéhez ' intenzíven hullámzó, diadalí mas, egyúttal fi; nom lfrával szól. ; Az utóbbi igényes alkotás, s mint címe ls mutatja, valódi liangversenyszám, amely pró0 bára teszi az előH adóművész rátermettségét. Az est második része mélyreható, elgondolkoztató élmény. Ladislav Dóša műve került előadásra „Hét gongütés a gravitációról és a Föld vonzóerejéről" címmel. Mondhatnók: a Föld lakosainak a Világegyetemmel való kapcsolatát érzékelteti, új világok megismerésének vágyát és ennek valóra váltható lehetőségét tolmácsolja, világosan kifejezve az anyagi világ egységét s azt, hogy napról napra közelebb kerülünk a világűrhöz, melynek kutatása, elérése többé már nem kalandos ábránd, hanem korszakunk emberének nagyon is reális akarata, keresztülvihető terve. A mű tartalma tehát mai, ám modern, s teljesen újszerű formai megoldása néhol vitára adhat alkalmat. Az előadásra került művek mind eszmei mondanivalójukkal, mind pedig stílusukban jól illettek az előadómuvészn.ő egyéniségéhez, jóllehet Móry Anderának ez csupán ötödik, nyilvános szereplése volt, játékából kitűnt a biztos hangvétel, ami alapos felkészültségről tanúskodik. Művészt rátermettsége, temperamentuma, különösen az erőteljesen szárnyaló részeknél nyilvánult meg, míg a dallamdús, lírikusán áradó tételeknél kivételesen muzikális előadásmódját csodálhattuk. A fiatal művésznő játékának talán egyetlen gyenge pontja az átmeneti részek nem eléggé hajlékony megoldása. Ezt azonban — úgy véljük — csupán a rutin hiánya okozta. Egészében véve Móry Andrea orgona hangversenye jelentős és értékes művészi élménnyel ajándékozta meg hallgatóit. L. É. KÖNYVRE V. Plevza — L. Ve b r A CSKP és a parasztkérdés SzlovólÉan A szerzők művükben rendszerbe foglalva megvilágítják a parasztkérdés marxi—lenini megoldásának kiharcolását a kommunista párt által a München előtti Csehszlovákiában. Ezzel egyidejűleg részletesen elemzik a szlovákiai osztályharcok lefolyását. Kiegészítő képet nyújtanak a CSKP parasztpolitikájáról a köztársaság egész területén, és főleg a pártnak a munkás-paraszt szövetség megszilárdításáért folytatott' harca döntő szakaszáról az 1929—34-es években. Röviden megmagyarázzák a húszas évek időszakának eseményeit, amikor arról volt szó, hogy megértessék a földművesekkel és a földmunkásokkal a munkásparaszt szövetség alapvető jelentőségét a CSKP politikája számá-: ra, továbbá megvilágítják a párt har-: cát e politika opportunista eltorzítá-; sa ellen. A fő figyelmet a CSKP V. kongresszusa utáni időszakra össz-. pontosítják, amikor a párt rendszeres munkába fogott a dolgozó parasztok és a földmunkások között, harcot indított az első marxista—leninista agrárprogram elfogadásáért és ennek érdekében kiterjedt akciókat tervezett a köztársaság minden területén. A mü utolsó fejezeteit a parasztkérdés értelmezésében beállott elméleti és taktikai változásoknak szentelik a fasizmus elleni harc s a köztársaság védelmének feltételei közepette, és röviden értékelik a forradalmi harcok új, erőteljes fellendülését a szlovákiai falvakban. A müncheni tragédiával zárult le a CSKP harcainak történelmi szakasza a munkásparaszt szövetség megszilárdítása érdekében, a kapitalizmus feltételei között. Erről a szerzők más helyütt így írnak: „Bár a harmincas évek második felében a CSKP-nak nem sikerült teljesen megvalósítania az új parasztpolitikát, törekvése mégsem volt hiábavaló. A kisparasztság és a falusi nép megmentésének programjába és Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésének tervéibe foglalt elméleti következtetések és konkrét követelmények, valamint a falusi szegény nép forradalmi harcainak gyakorlati tapasztalatai a tanulságok bőséges kútforrását jelentették a párt stratégiája és taktikája szempontjából a második világháború idején végbement rtémzeti felszabadító harcban, valamint a népi demokratikus hatalom kibővítéséért és megszi. lárdításáért vívott küzdelemben a z 1945—1948-as években". Kiadta: a Politikai Könyvkiadó. Ara: Kfcs 20,30 Erkölcs és a vallás Az „Erkölcs és a vallás" című gyűjtemény megismerteti az olvasókkal a szocialista erkölcs alapelveit, összehasonlítja azt a vallási erkölcscsel és kimutatja, hogy a vallási, erkölcs valójában a kizsákmányoló társadalom erkölcse, s mint ilyen a múltban és ma is az uralkodó osztály érdekeit-szoi.fálja a kizsákmányoltak elleni ha úrban. A kiadvány kitűnő segédeszköz az ateista körök propagandistái, és tanulságos olvasmány minden olvasó számára. Ára: Kčs 11,10. Kiadta a Politikai Könyvkiadó. a a É a s • V j sr&KŤliíľéK -k A moszkvai Állami Szépirodalmi Kiadóvállalat 50000 példányban jelentette meg Karel Nový cseh író, „keresztúton" című regényét. A. M. Tomcsanlj ukrán műíordító nemrég fejezte be a szerző „Láng és szél" című regényének fordítását. A Vltcsizna című ukrán folyóirat folytatásokban közli Marié Majerová . „külvárosi barikádok" című elbeszélését. * A múlt évi filmtermésből 18-at mutatnak be az idei filmfesztiválon Ostí nad Labemben. Egy a tizennyolc közül Antonín Dvofák ..A sellő" című közkedvelt operájának színes filmváltozata, amelynek főrendezője Václav Kašlík. a legkövetkezetesebben ragaszkodott az eredetihez és igy erőszakos beavatkozások nélklll is sikerült ezt a halhatatlan alkotást a kórszerű film nyelvén tolmácsolnia. A horovicei Harmonika űzőmben évente több tízezer szájharmonikát és harmonikát gyártanak. Készítményeiknek mintegy felét Európa, Ázsia, Afrika. Közép- és Dél-Amerika országaiba szállítják A legtöbb harmonikát a Szovjetunió. Lengyelország és Magyarország vásárolja. (ÖTK — Mevald — felvétele.) 1963. február 20. * tJJ SZÖ 5