Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-16 / 16. szám, szerda

Megkezdődött Németország Szocialista Egységpártjának VI. kongresszusa [Folytatás az 1 oldalról) sel biztosítsuk a békét. A leszerelés azonban csak akkor lehetséges, ha Nyugat-Berlinből és Nyugat-Németországból eltűnnek az időzített bombák. Ezért okvetlenül szükséges a német kérdés békés megoldása s Nyugat-Berlinnek békés, semleges szabad várossá nyilvánítása. Ez viszont megköveteli, hogy Nyugat-Berlinben megszűnjön a megszálló rendszer, s megszűnjenek a NATO haditámaszpontjai is. Magától értetődően akadnak olyan emberek, akik türelmetlenkednek amiatt, hogy annyira elhúzódik a német békeszerződés megkötése, azonban már e téren is sokat tettünk — mondotta W. Ulbricht elvtárs. Az NDK határainak biztosításával az egész világ előtt bebizonyítottuk, hogy a nyugatnémet imperialisták revanslsta politikája csődre van ítélve. Amikor 1961. augusztus 13-án megerősítettük az NDK államhatárát, ezzel az NDK tekintélyét és az első békeszerető német államot is megszilárdítottuk. W. Ulbricht beszámolója további részében kijelentette, hogy az NDK hajlandó figyelembe venni a nyugati hatalmaknak egyes nyugat-berlini érdekeit. Ezért készségesen adná beleegyezését ahhoz, hogy Nyugat-Berlin fokozatosan változzon békeszerető, semleges, szabad várossá. Az NDK kormánya hajlandó fontolóra venni azt a javaslatot, hogy Nyugat-Berlin ben az ENSZ zászlaja váltsa fel a NATO zászlaját és ott az ENSZ vállaljon bizonyos, nemzetközi kötelezettségeket. W. Ulbricht kifejezte azt a meggyőződését, hogy aki nem tervez háborús provokációkat s nem akarja Nyugat-Berlint felforgató tevékenységre felhasználni, annak okvetlenül tárgyalnia kell az ilyen megegyezésről s alá kell írnia az erre vonatkozó szerződőst is. Ami a két német állam közötti kapcsolatokat Illeti, W. Ulbricht elvtárs közölte, hogy a bonni kormány minden politikai feltétel nélkül egymilliárd márka kölcsönt ajánlott fel a Német Demokratikus Köztársaságnak. Az NDK kormánya egyetértett ezzel a javaslattal. A nyugatnémet fél azonban félbeszakította az ezzel kapcsolatos tárgyaláspkat és uszító kampányt indított a „koldus NDK" éllen. A nyugatnémet körök most már a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos tárgya lásokhoz kötötték a kölcsön kérdését, azt a célt követve, hogy NyugatBerlint minél előbb csatolják NyugatNémetországhoz. Az NDK kormánya természetesen ehhez nem adhatta beleegyezését. W. Ulbricht elvtárs ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az NDK kormánya bármikor hajlandó tárgyalni az NSZK kormányával és a nyugatberlini szenátussal, ami azonban megköveteli a következő, egymással szorosan összefüggő kérdések tisztázását: « 1. A Nyugat-Berlin és az NDK közötti kapcsolatokat csak az NDK és Nyugat Berlin képviselői rendezhetik. • 2 A feszültség enyhítése érdekében rendkívül fontos a két német állam kereskedelmi kapcsolatainak megjavítása. Helytelen azonban, ha az egyik fél — a nemzetközi jog szabályaival ellentétben — politikai félté telekhez köti a kereskedelmi kérdéseket. • 3. A német nép érdekében szükséges lenne, ha s két német állam kormányai felvennék egymással a kapcsolatokat és tárgyalásokat kezdenének e kapcsolatok rendezéséről. Ez elsősorban szükséges ahhoz, hogy fokozatosan be lehessen temetni a Németország kellős közepén tátongó szakadékot. Walter Ulbricht elvtárs Németország egyesítésével foglalkozva hangsúlyozta, hogy a béke biztosítása nélkül lehetetlen e rendkívül fontos probléma megoldása A német kérdés megoldása a militarizmus és az Imperializmus megzabolásátől függ. Ha az NSZK atomháborúra készülve fegyverkezik, ez nemcsak Németországon belül idéz elő éles nézeteltéréseket s az NSZK-ban úgyszólván rendszeresen megismétlődő kormányválságokat, hanem a bonni kormány külpolitikájának hitelét is rontja. Kuznyecov szoviet kUlüoyminiszfer-helyelles Kubában mm HRUSCSOV ÉS GOMULKA ELVTÁRS A NSZEP KONGRESSZUSÁN (Képtávlróti érkezett) A jelenlegi németországi ellentétek fokozatos megszüntetése s a két német állam rendes kapcsolatainak felvétele érdekében Walter Ulbricht elvtárs a következőket javasolta: • 1. A két német állam tartsa kölcsönösen tiszteletben egymás politikai és társadalmi rendszerét, • 2. és államhatárait. • 3. A két német állam jelentse ki ünnepélyesen, hogy lemond a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletekről, s az ilyen fegyverek tulajdonáról, gyártásáról, beszerzéséről s a fölöttük való rendelkezési jogról. • 4. A két német állam kötelezze magát a fegyverkezés beszüntetésére, illetve arra, hogy nem növeli katonai kiadásait. • 5. A két német állam kölcsönösen ismerje el honpolgárai útleveleinek és állampolgársági bizonyítványainak érvényességét, mert ez a két ország közötti útiforgaiom rendezésének előfeltétele. • B. A két német állam tartson fenn rendes sport- és kulturális kapcsolatokat. • 7. A két német állam kormányai kössenek kereskedelmi szerződést, amelyben irányozzák elő kereskedelmi kapcsolataik fokozatos kibővítését. Walter Ulbricht elvtárs tazután a kommunista és munkáspártok egységének s a szocialista táborba tartozó országok egységének kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a béke megőrzése s az agresszív Imperialista erők visszaszorítása elsősor ban a kommunista és munkáspártok, s a szocialista tábor országainak felzárkózottságától és testvéri egyetértésétől függ. Ezzel kapcsolatban idézte a kommunista és munkáspártok 1960. évi Nyilatkozatát, majd sajnálatát fejezte ki afölött, hogy az albán pártvezetők nem tartják be a Nyilatkozatban lerögzített elveket. Ulbricht elvtárs elítélte azokat a támadásokat, amelyeket az albán pártvezetők Intéznek a Szovjetunió és békepolltikája ellen, s ezzel sokat ártanak közös ügyünknek. Az albán vezetők helytelen magatartása félreérthetetlenül bebizonyította, hogy nemcsak szektások, hanem megtagadják a marxizmus—leninizmust ls. Az SZKP s a többi marxi—lenini párt vitája a szektásokkal és a dogmatikusokkal tulajdonképpen a béke és a háború kérdéséről folytatott vita. A Szovjetunió Kommunista Pártja és Németország Szocialista Egységpártja politikáját lenini szellemben a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének megszilárdítására, a szocializmus és a kapitalizmus gazdasági versengésére összpontosítja, mert ez a kommunizmus győzelemre juttatásának az alapja. A dogmatikusok ezzel szemben nem hisznek a szocializmus, a kommunizmus és a népi tömegek erejében. Egyes dogmatikusok azt állítják, hogy a békés együttélés politikája tulajdonképpen visszavonulás' az imÄ KI. Goüwold Múieum milliomodik látogatója (CTK) - A prágai Klement Gottwald Múzeum vezetősége kedden, ja nuár 15 én üdvözölte a múzeum mii liomudik látogatóját — Karel Cech tlcký ta^oncoktatót. a hőerőműbe rendezéseket gyártó prága hloubétíni üzem dolgozóját, akt a növendékek egy csoportjával tekintette meg a gyűjteményeket. František Škrdlant, a múzeum igazgatója átadta a millió módik látogatónak a CSKP képes tör ténetét és a Kommunista Kiáltvány új kiadását, amellyel 17 hloubétíni tanoncot is megajándékozott. A CSSZBSZ értékes ajándékkal lepte meg a Klement Gottwald Múzeum milliomodik látogatóját, - akit társas utazás keretében a Szovjetunióba küld a Nagy Októberi Szocialista For radalom 46. évfordulójának ünnepségeire. perializmussal vívott harcban. A Német Demokratikus Köztársaságban azonban mindenki tudja, hogy az ilyen állítás teljesen alaptalan. Mi a békés együttélés politikáját megvalósítva egy pillanatig sem lankadunk el az imperializmus leleplezésében s az ellene vívott harcban. Mindnyájan jól tudjuk, hogy a szocialista országok gazdasági erősödése s a békés versengés az, ami döntő fontosságú. Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának nevében ki szeretném jelenteni — mondotta Ulbricht elvtárs —, hogy az SZKP KB elnöksége Hruscsov elvtárs vezetésével nemcsak alkotó módon fejlesztette a marxizmus—leninizmus tanítását, hanem egyidejűleg minden tőle telhetőt megtett a testvéri kommunista és munkáspártok egységének megszilárdítása érdekében. Mi ennek tudatában a leghatározottabban elutasítjuk s elítéljük mindazokat a rágalmazó támadásokat, amelyeket a szektások és a dogmatikusok intéznek a Szovjetunió Kommunista Pártja, de különösen Hruscsov elvtárs ellen! Németország Szocialista Egységpártjának meggyőződése, hogy a kommunista és munkáspártok minden közöttük felmerülő vitás kérdést közös tárgyalások és határozatok alapján oldhatnak meg. Ami a kínai—indiai határvillongásokat illeti, Ulbricht elvtárs a következőt hangsúlyozta: „Mi mindig azt óhajtottuk és óhajtjuk ma ls, hogy minél előbb szűnjön meg ez az incidens, s ismét felújuljon a két ország hagyományos barátsága. A szocialista világrendszer keretében a Kínai Népköztársaság oldalán állunk, csodáljuk a kínai népnek a szocializmus építésében elért sikereit. Ezért azt óhajtjuk, hogy a kínai elvtársak, ami az India és a Kínai Népköztársaság közötti/'határkérdést Illeti — következetesen tartsák be a békés együttélés politikájának elveit. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára beszámolója további részében az NDK belpolitikai kérdéseit elemezte. Országos aktívaülés az új munkatörvénykönyv tervezetéről Praha (CTK) — Január 15-én, kedden, a Központi Szakszervezeti Tanács Prágában az új munkatörvénykünyv-tervezet nyilvános vitára való bocsájtésa kezdetén országos aktlvagyűlést rendezett. Részt vettek rajta a KŠZT-nak, a Szlovák Szakszervezeti Tanácsnak, a kerületi szakszervezeti Tanácsoknak, a szakszervezeti szövetségek Központi Bizottságainak, a minisztériumoknak és más központi hlvátaloknak vezető funkcionáriusai. František Zupka, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke beszámolójában a CSKP XII. kongresszusán kitűzött feladatok szemszögéből értékelte a tervezet politikai jelentőségét. M. M. Glider a fasisztaellenes harcosok körében (CTK) — Mihail Mojszejevics Glider elvtárs, a Szlovák Nemzeti Felkelésben részt vett II. csehszlovák par tizánbrigád volt politikai biztosa ked den ellátogatott a Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének Központi Bi zottságára, ahol Jozef Hušek, a FHSZ KB elnöke fogadta szeretetteljesen a becses vendéget Az Egyesült Államokból Kubába j tartó V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese rövid időre megszakította útját Mexikóban. A repülőtéren V. Kuznyecov a sajtó képviselőinek a következőképpen nyilatkozott: New Yorkból Havannába menet rövid Időre Mexikóba tértünk. New Yorkban részt vettünk a karib-tengeri válság megoldásának kérdéseit érintő tárgyalásokon. A tanácskozásokba bekapcsolódott U Thant ENSZfőtitkár is. New York-i tárgyalásaink alatt egész sor kérdést nem sikerült tisztáznunk. Az Egyesült Államok kormánya például elutasította a kubai kormány 1962. október 28-i javaslatát, Az NSZK megszakította diplomáciai kapcsolatait Kubával Bonn (CTK) — A bonni kormány képviselője közölte, hogy Január 14-én az NSZK megszakította diplomáciai kapcsolatait Kubával. Schröder nyugatnémet külügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az Adenauer-kormány azért határozta el magát a lépésre, mivel a kubai kormány normális diplomáciai kapcsolatokat létesített a Német Demokratikus Köztársasággal. A bonni kormánynak ez az eljárása a hírhedt „Hallstein-doktrinán" alapszik. amelynek célja a karib-tengeri térségben fenálló helyzet további ndrmalizálása és a béke megszilárdítása. Sajnálatra méltó, hogy az Egyesült Államok kormáaya elutasítja ezeket a javaslatokat, habár ezek teljes összhangban vannak az ENSZ alapokmányával. A szovjet kormány minden fenntartás nélkül támogatja őket s úgy véli, hogy megvalósításuk feltétlenül szükséges. - * — V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese január 14-én Kubába érkezett. Fogadtatására a repülőtéren megjelent Raul Roa külügyminiszter, Homon Mediavilla közlekedésügyi miniszter és A. i Alekszejev, a Szovjetunió kubai nagykövete. Csőmbe állítólag beadta a derekát Salisbury (CTK) — Salisbury délrhodesiai városból érkező meg nem erősített hír szerint Csőmbe „katangai elnök" állítólag „megadta magát". E hír szerint Csőmbe Kolweziből üzenetet küldött U Thantnak, az ENSZ főtitkárénak, és Adoula kongói miniszterelnöknek, amelyekben kijelenti, hogy „véget ért Katanga elszakítása". Csőmbe egyúttal kijelenti: „hajlandó mozgási szabadságot biztosítani az ENSZ egységeknek Katangában" s közli, hogy vissza szándékszik térni Elisabethvillebe. Kennedy üzenete az ország helyzetéiül Az idén 15 milliárd dollárt költenek atomfegyverkezésre • Nincsenek javaslatok a leszerelési egyezmény megkötésére? • A munkanélküliség tovább tart Washington (CTK) — Kennedy, az Egyesült Államok elnöke hétfőn az USA Kongresszusa mindkét kamarájának közös ülésén felolvasta kormányának programját. Beszédének legnagyobb részében nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. Az elnök kongresszusi üzenetében azt állította, hogy az Egyesült Államok elnökségének két éve alatt sikereket ért el mind a kül-, mind pedig a belpolitikában. Elismerte azonban, hogy minden irányban fokozott erőfeszítéseket kell tenni. Kennedy szerint az Egyesült Államoknak a Jövőben ls „nefnzeti jövedelme nagyobbik részét" a Nyugat védelmére kell áldoznia. Nagy. összegeket kell juttatni annak a külföldi segítségnek a számlájára, amelynek fő célja: elszigetelni a fejlődésnek Indult országokat „a kommunista befolyástól". A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az USA ebben a költségvetési évben 15 milliárd dollárt irányoz elő az atomfegyverkezésre, amely összeg egyenlő valamennyi nyugat-európai NATO-állam együttes Katonai kiadásaival. Kennedy hangsúlyozta az Egyesült Államok kormányának azt az eltökéltségét, hogy „megbízható nemzetközi biztonsági rendszer" megszervezése esetén hajlandó „békés úton haladni". Amíg erre nem kerül sor, a Nyugatnak fenn kell tartania fegyveres erőit. Megjegyezte, hogy Berlin, Délkelet-Ázsia és az atomkísérletek betiltására vonatkozó, valamint a váratlan támadás elleni biztosítékok és az általános és teljes leszerelés kérdéseiben elérhető a megegyezés a Szovjetunióval. Nem említett azonban egyetlen konkrét javaslatot sem, amely megkönnyítené az ilyen megegyezést. Az Egyesült Államok belpolitikai problémáiról szólva Kennedy elnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben az USÁ-ban növekedett a munkaviszonyban levők száma. Beismerte azonban, hogy sürgős megoldásra váró problémát jelent a munkanélküliség, amely jelenleg a munkaerők öt százalékát sújtja. Megemlítette, hogy 32 millió amerikai bizonytalanságban tengődik. Ennek orvoslására javasolja az egyének és a vállalatok jövedelmi adójának csökkentését. Az elnijk üzenete további részében javasolja, hogy létesítsenek amerikai békeszervezeteket, amelyek külföldön és az Egyesült Államok gazdaságilag elmaradott vidékein működnének. Kennedy elismeri az amerikai közoktatásban és egészségügyben levő jelentős hiányo-. kat és egész sor intézkedést javasol ezek kiküszöbölésére. Csütörtökön, január 17-én Kennedy elküldi a kongresszusnak az 1963— 64. évre vonatkozó költségvetési javaslatát, január 21-én pedig az Egyesült Államok gazdasági problémáiról szóló üzenetet. Az NSZK feltételekhez köti az ^amerikai atomterv támogatását Bonn (ČTK) — A nyugatnémet sajtó kommentárjai arra utalnak, hogy Adenauer hajlandó támogatni Kennedyt, az USA NATO-belt partnereivel, különösen Franciaországgal szemben, ha • a Bundeswehr előnyben részesítve kap képviseletet a „NATO" tervbe vett „többoldalú atomereje" parancsnoki szervében és ha • az USA a NATÚ-ban betöltött kiváltságos helyzetét nem használja fel olyan megegyezésekre a Szovjetunióval, amelyek ellentétben lennének a nyugatnémet revansisták terveivel. A kormánykörökhöz közeli Deutsche Zeitung ezzel kapcsolatban a következőt írta: „Az Amerikai Egyesült Államok vezető nyugati atomnagyhatalomként meg akarja kísérelni, hogy — a Szovjetunióval kétoldalú kapcsolatokat fenntartva — tisztázza a Kelet és a Nyugat közötti vitás kérdéseket s előkészítse megoldásukat... Az USA ezt oly fontosnak tartja, hogy tervéről akkor sem mond le, ha ezzel ellentétbe kerülne Bonnal". A Deutsche Zeitung egyébként arra Inti az Egyesült Államokat, hogy „a többiek háta mögött ne egyezzen meg a Szovjetunióval." Az olasz miniszterelnök Washingtonba repült Róma (CTK) — Fanfani olasz miniszterelnök kedden reggel hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba repült. Kétnapos washingtoni tartózkodása alatt tárgyalni fog Kennedy elnökkel, Rusk külügyminiszterrel és MacNamarával a két országot érintő nemzetközi kérdésekről. A hírek szerint a nyugati országok szövetségében jelenleg fennálló nézeteltérésekre való tekintettel főképp a NATO atomfelfegyverzésének kérdéseiről, valamint az európai gazdasági és politikai integráció terveiről fognak tárgyalni. A perui rendőrség a legutóbbi napokban többször is kivonult a tüntetők ellen és dUrván szétverte a főváros elégedetlenkedő tömegeit. A MICUBISI Japán társaság bányájában négy bányászt betemetett a földcsuszamlás. A szerencsétlenül járt bányászok közül egyet megmentettek, hárman elpusztultak. (CTK) Cl SZÖ 2 * 1963. január 16.