Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-13 / 13. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOHHUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. január 13. vasárnap -k 30 fillér * XVI. évfolyam, 13. szám JÓL KÉSZÍTSÜK ELŐ Pártunk XII. kongresszusán sok Szó esett a mezőgazdaság mai problémáiról és jövőbeni felada­tairól. A vitában is a legtöbb fel­szólaló arról beszélt, hogy a kö­vetkező időszak egyik fontos fel­adata a mezőgazdasági termelés színvonalának — 1970-lg — az Ipar színvonalára való emelése lesz. Szükséges erről beszélni, hi­szen sokak számára úgy tűnik, 1970-lg még jut idő a határozat megvalósítására. Helytelen az ilyen álláspont. Ha sikerrel akar­juk megvalósítani a célkitűzése­ket, akkor már az idén mindent el kell követnünk a szilárd ala­pok lerakása érdekében. Késő vol­na, ha az utolsó évben szeretnénk mindazt behozni, amit addig el mulasztottunk. Ezért már az idén minden olyan akadályt el kell tá­volítanunk, amely eddig gátolta a mezőgazdasági termelés fejlesz tését. Csakis így rakhatjuk le a hétéves terv alapjait. Mit foglaljon hát magába a szö­vetkezetek és az állami gazdasá­gok évi terve? Erre nem adhatunk minden szövetkezetre általános érvényű receptet, ellenben nagy vonalakban vázolhatjuk, mi a legfontosabb, ml a teendő a gyor­sabb fejlődés érdekében. A legfőbb dolog — és ez általános érvényű minden szövetkezetre, a kongresz­szus határozata is hangsúlyozza, mert ezt a termelés fokozása meg­követeli —, hogy minél többet ki­vegyünk a földből, más szóval: fo­kozni kell a föld termőképességét. El kell érnünk, hogy súlyosabb kalászt teremjen a föld, fokoz­nunk kell a kenyérgabona ter mesztését. Jó gazdához illően kell művelnünk a kukoricával be­vetett földeket is, hiszen a kuko­rica — a takarmányok királya — egyik legértékesebb, legolcsóbb elesége a jószágnak. A fejlett állattenyésztés alapja a kiváló növénytermesztés, a sok takarmány. Persze, ma már a kor­szerű állattartás el sem képzelhe­tő az új technológia alkalmazása, az automatizálás megvalósítása nélkül. Tennivaló akad hát bő­ven. Most a tervezések Idején bi­zonyára a szövetkezeti tagok is számba veszik majd a lehetősége­ket és az egész évi tervből nem marad majd kl a premizálás és egyéb fontos tennivaló sem. A jó terv aranyat ér, útmutatóul szol­gál az egész esztendei munkában. De a terv csak akkor válik a gazdálkodás Igazi tartalékává, ha adatai a mindennapi munka irány­tűjévé változnak. Az elmúlt esz­tendőkben is éppen az volt a baj, hogy egy-egy szövetkezet vezető­sége a tervezésben felvette volna a versenyt akár a tervhivatallal is, de a megvalósításba általában mindig beleszólt valami. Vajon reális-e az a terv, ame­lyet csupán az íróasztalnál a tag­ság javaslatainak meghallgatása nélkül készítenek? Aligha, hiszen a terv száraz adatai az etetők, a traktorosok, a fejők és a szövet­kezet többi dolgozójának keze nyomán válnak valósággá, ölte­nek testet hús, tej, vaj, gabona és egyéb mezőgazdasági termék for­májában. Kétségtelen, a jó terv az egész szövetkezet — az állami, társadalmi érdek tekintetbevéte­lével — gondolatát, javaslatát, jövőbeni feladatát kell, hogy ma­gában foglalja. Mert nagy igazság rejlik a közmondásban : Több szem többet lát, több fül többet hall. Sikerült volna-e például a Trno­veci Állami Gazdaságban tavaly alig 8 nap alatt elvégezni az ara­tást, ha tervszerűtlenül dolgoztak volna? Egészen bizonyos, hogy azok a szövetkezetek, állami gaz­daságok tudnak boldogulni, me­lyek nem ösztönösen, hanem terv­szerűen gazdálkodnak. Példás munkát fejtettek ki a tervkészítéskor a sladečkovcel szövetkezetben (nitrai járás). A kommunisták is kitettek magu­kért azzal, hogy mindenben a le­hető legtöbb segítséget nyújtottak a szövetkezet vezetőségének. A múlt évi sikereken felbuzdulva már nemcsak a növénytermesztés­ben, hanem az állattenyésztésben is komplexbrigád fog dolgozni. Elhatározták, hogy az idén többet termelnek, egyúttal azonban csök­kentik az önköltséget. A gépesí­tésben látják a termelési költsé­gek csökkentésének legnagyobb tartalékát. Ennek tudatában szü­letett meg a. szövetkezetekben az elhatározás: 540 hektár kukoricát termesztenek teljes gépesítéssel, más szóvak emberi kéz érintése nélkül végzik a vetést, a növény­ápolást és a betakarítást. Az ál­lattenyésztésben ls jelentős válto­zásokat eszközölnek. A kisfokú gépesítés miatt tavaly egy-egy mezőgazdasági terméket ráfizetés­sel állítottak elő az állattenyész­tési csoport dolgozói. Az idén e téren is javulás várható. V A közösen, több ember meghall­gatása után készített terv élet­hűbb, nagyobb felelősségre ösz­tönzi a szövetkezet tagságát. S mi­vel ma már a parasztember nem csupán a szövetkezet, hanem az ország gazdája is, felelősséggel tartozik a társadalomnak, szocia­lista hazánknak. A dolgozók szé­les tömegeinek aktív részvétele a kötelezettségvállalási mozgalom­ban megmutatta, mily nagy a pa­rasztság haza Iránti ragaszkodása. A megvalósított kötelezettségek százai a párt iránti nagy bizalmat, tiszteletet tanúsítják. A munkához való új, szocialista viszony nem születik öniiiagától. A hétköznapok kemény munkája közben kristályosodik, tisztul, ál­landósul.xHa az ember eldobja a régit, újjal cseréli fel — s ezt a társadalmi követelményeknek megfelelően cselekszi —, máris egy lépést tett előbbre a szocia­lista öntudat, a munkához való viszony kialakításában. Mert sok esetben egész kicsiségnek vélt dolgokból fakadnak a nagy bajok. Előfordult a múlt év őszén is, hogy egyes szövetkezetekben csak azért nem dolgoztak két műszak­ban, mert az „első" traktoros nem bízott a másodikban, nem akarta gépét más kezére bízni. Miért? At­tól tartott, hogy esetleg elrontja gépét és így ő is eleshet egy-két napi keresettől. Alapjában véve kicsinek látszó, ám mégis nagy dolgok ezek. Vegyük csak a szán­tást. Kétműszakos szántással min­den talpalatnyi földön elvégez­hették volna az őszi szántást, ám a korai tél miatt „kifagyott" az eke a földből. Szántatlan maradt a talaj és ez nagy baj. A tavaszi szántásba vetett növény soha sem ad olyan termést, mintha őszi szántásba vetettük volna. Olykor 4—5 mázsával több árpa terem az őszi mélyszántású földben. Nem kell hozzá nagyobb tudomány, könnyen ki lehet számítani, mily nagy kára származik mondjuk egy 1000 hektáros szövetkezetnek egy­két ember bizalmatlanságából. Sok mindent magában kell fog­lalnia a tervnek, sok mindenre kell gondolnunk a tervkészítés­kor, ha azt akarjuk, hogy az reá­lis legyen. Ha alapos elemzéssel készítjük munkánk egész eszten­dei iránytűjét, minden bizonnyal sokat teszünk a XII. kongresszus határozatának megvalósítása ér­dekében. Antonín Novotný elvtárs Djakcrtábo érkezett Calcutta (CTK) — Antonín Novot­ný, köztársaságunk elnöke és kísé­rete a délkelet-ázsiai baráti orszá­gokba vezető útján január 11-én délelőtt rövid időre leszállt a cal­cuttai repülőtéren. Elnökünk a helyi újságírók kérdésére a repülőtéren sajtóértekezletet rögtönzött. Rangoon (ČTK) — Antonín Novot­ný elvtárs és kísérete pénteken este Rangoonba, a Burmai Szövetség fő­városába érkezett. Köztársasági elnö­künk kíséretével Rangoonban éjsza­kázott és szombaton reggel folytatta útját Indonéziába. Djakarta (ČTK) — Antonín Novot­ný elvtárs, köztársaságunk elnöke január 12-én 17 órakor (az időszá­mításunk szerinti 10,30-kor) repülő­gépen Djakartába érkezett. A kormány jóváhagyta az 1963. évi tervet és a költségvetési javaslatot A kormány, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének és a ke­rületi nemzeti bizottságok elnökeinek részvételével tartott legutób­bi ülésén megvitatta és jóváhagyta: 1. az 1963. évi állami nápgazdaságfejlesztési tervet, 2. az 1963. évi állami költségvetés javaslatát és 3. az 1963. évi állami tudományos és műszaki fejlesztési tervet. A kormány egyben elhatározta, hogy a jóváhagyott állami terv­vel s állami költségvetési javaslattal kapcsolatos beszámolót a Nem­zetgyűlés elé terjeszti. Kiegészítették q pórtkongresszusi kiállítás anyagát t CTK] — A CSKP XII. kongresszusa val az emberiség régi óhajét valóra alkalmából a prágai Klement Gottwald váltó emberi géniusz magasba szárnya­Múzeumban 1962. november 23-án meg- lását jelképező szobrot — Leonyid Iljics nyílt kiállítást e napokban igen értékes Brezsnyev, az SZKP KB elnökségének kongresszusi anyaggal is kiegészítették, tagja, a szovjet pártküldöttség vezetője Kiállítják többek között azt az aján- adta át a pártkongresszuson Antonín dékot, amellyel a szovjet küldöttség Novotný elvtársnak, tisztelte meg a CSKP XII. kongresszusát. A kiállítást eddig már több mint Az ajándékot — a világűr meghódításé- 20 000 látogató tekintette meg. A téthez méltó alapossággal A mátyusföldi nagyközség csendes, csaknem kihalt. Nem is csoda ez Ilyen tájban, amikor az óra kismutatója már a tizenkettes jelé közeledik. Persze nem a déli tizenkettőről van szó. Néhány kivilágított ablak azonban rá­cáfolna arra az állításra, hogy békésen pihen Trstice valamennyi lakója. Pán helyen még a vacsora is a tűzhelyen vár arra, akinek haza kellett volna jönnie. S mert a gazdaasszonyok béketürésének is van határa, nem árulok el azzal tit­kot, hogy a várakozás közben jónéhány csípősebb megjegyzés ts elhangzik. Nem, nem a kávéházakban maradt em­berékre vár a vacsora, hiszen ezt az épületet már jó ideje bezárták. S hogy a legkisebb gyanút is elhárítsam — kí­vülről „díszeleg" a lakat a bejárati ajtón. • • • A szövetkezet irodájában még az éj­szakai órákban ls Irathalmazokkal van­nak teli az asztalok. A főkönyvelő és az agronómus, a zootechnikus és a bri­gádvezető — valamennyien gondokba s munkába merülten hajolnak a papírok jölé. Az egyik asztalnál Bartalos elnök lapozgat a jegyzetfüzetben. Sok meg­jegyzést talál a teleírt lapokon. Egyiken a hektár hozamok, másikon a súlygyara­podás van feltüntetve, de akad itt bő­ven olyan oldal is, amely nem számok kai van teleírva, hanem egyiken az etető megjegyzése, másikon a brigád­vezető kritikája, a harmadikon meg sa ját észrevétele szerepel. Most, amikor a terv készül, minden számnak, minden szónak, minden megjegyzésnek súlya van. Még akkor is, ha egyik-másik kritl kai megjegyzésnek csak néhány százalé­ka igaz. Mert nézzük csak az 1962-es évet. A fiatalok vállalták, hogy hektáronként átlagosan 50 mázsa szemeskukoricát ter­melnek. Nos az eredményre ugyan nem panaszkodhat a szövetkezet, de a fiata lok a tervet mégsem teljesítették. Hogy miért? A szövetkezet is adós maradt vala mivel ahhoz, hogy a fiatalok a vállalást 100 százalékra teljesíthessék. Hiszen kel lett volna több műtrágya is, jóval több gyomirtó vegyszerre lett volna szükség és a száraz esztendőben néhány öntöző­berendezés is sokat segített volna. Azt sem állíthatja a szövetkezet •vezetősége, hogy a több mint BOO hektár kukorica­főidnek valamennyi hektára kifogástalan őszi mélyszántást kapott. Eső után köpenyeg lenne és csupán siránkozásként hatna, ha az ilyen és hasonló megjegyzéseket csak a múlt év re vonatkoztatnák a trsticeiek. De nem ezt tesAk, hanem az eredményekből és a fogyatékosságokból, a dicsérő szavak ból és a kritikai megjegyzéséiből egy­aránt levonják a tanulságot. Azt akar ják, hogy az 1963-as év termelési és pénzügyi terve minden eddiginél reáli sabb legyen. Sárkány elvtárs, a nemzeti bizottság elnöke és Puskás elvtárs, a nemzeti bizottság titkára is gyakran tölti az estéjét a szövetkezet irodájában ezekben a napokban. Lassan halad a tervkészítés. Sokkal lassabban, mint a múlt években. Ennek az a magyarázata, hogy a múlt évek­bon. nagyobb részben adminisztrációs úton készült a terv s ez nemcsak Trsti­cén volt így, hanem az ország sok, sok szövetkezetében. Az egyik és másik év között jóformán csak annyi különbséget tettek, hogy a járás által előírt mennyi­ségben növelték (a papíron) a hektár­hozamokat s ennek arányában termé­szetesen a bevételt és a munkaegységek számát, azaz a kiadást is. Ss most? A szövetkezet elnöke is ott volt Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusán. Jól tudja, hogy az 1963-as évben nagy a tét. Nem készíthetnek olyan tervet, hogy azzal becsapják a népgazdaságot. Éppen ezért újra és újra részletekbe menően kell megbeszélni az idei tervet, minden munkaszakasz dol­gozóival. Ez az alapos munka sok időt igényel a szövetkezet funkcionáriusaitól. De megteszik még akkor is, ha egyszer­máskor kihűl a vacsora. (Hf Antonín Novotný elvtárs délkelet­ázsiai látogatásának útvonala: Indo­nézia, Kambodzsa, Vietnami Demok­ratikus Köztársaság, Burma TÁBOR ORSZA'GAI BÖL • VÍZSUGÁR ROBBANTÖANYAG HELYETT Szibériai tudósok egy rendkívüli erejű víziágyút állítottak össze. A víz­sugár 40 000 atmoszféra nyomású. A hatalmas vízsugarat robbanóanya­gok helyett fogják használni íontos műszaki feladatok teljesítésénél. A vízsugár fémalkatrészek felületé­nek csiszolására is alkalmas. • A BOLGÁR IPAR 15 ÉVE 15 évvel ezelőtt Bulgária elmaradt mezőgazdasági ország volt. Az ipar államosítása hatalmas változást ho­zott. 15 év alatt az ipari termelés 14-szeresére növekedett. A Szovjet unió segítségével új iparágak léte­sültek, mint a vegyészet, energetikai ipar és a hajóépítő Ipar. A Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusa merész feladatokat tűzött ki. Az ipa­ri termelés 1980-ig hétszeresére nö vekszik 1960-hoz viszonyítva. Így Bulgária az egy főre jutó ipari gyárt­mányok terén utóiéri a legfejlettebb kapitalista országokat is. • ÜJFAJTA PANELHÁZAK Szófiai kutatók újfajta panelháza kat terveznek. A paneleket az épület­elemekbe előre elhelyezett kábelek segítségével kapcsolják össze. Ezzel kiküszöbölik a panelok forrasztását. Az új módszer jól bevált. Jövőre Szó­fiában két nyolcemeletes házat épí­tenek ezzel a módszerrel. • HŐFORRÁSOK FŰTIK A GYÁRAT Nyugat-Szibériában új famegmun­káló kombinátot építenek, melyben föld alatti hőforrásokat használnak fel. Forró vízzel fűtik az üzem he­lyiségeit, a forró víz segítségével szárítják a fát és a forró víz teszi lehetővé, hogy az üzem víziutai egész évben használhatók lesznek, nem fagynak be. Az Ob és Jenyiszej közti területen a geológusok 500—2000 mé­ter mélységben nagy mennyiségű hő­forrást találtak. A Ceská Lipa-i Tatra vagcngyarban nemcsak a hazai vasútvonalak, hanem a külföld számára is gyártanak vasúti kocsikat. Két év alatt háromezer fedett GR típusú vasúti kocsit szállítottak Indonéziába és 19B2 ve­gén ezenfelül 250 speciális vagont küldtek az említett országba. Képünkön: egy kocsi alvázának szere­lése. (ČTK — Dezort felvétele]

Next

/
Thumbnails
Contents