Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-10 / 10. szám, csütörtök

Mindennapi munkánkban valósítsuk meg o XII. kongresszus határozotoit MEMMBMMMBBMMWMMWMBPMMMBMBBMM mm

m I iiiiii

wii

ii ni

m i i

w II M

II i n•rny

ni

T i^

Mag-^^aaB

a

Bggs

aEm

ai'icsaBaw » Viliam Široký elvtárs beszéde a CSKP KB 1963. január 4-i ülésén Lapunk tegnapi számában közöltük Viliam Široký elvtárs beszédének első részét. Az alábbiakban a befejező részt közöljük. Sokoldalúan javítsuk az irányító munka stílusát és módszereit Az egész Irányító és szervező munkában a pártosság egyúttal azt jelenti, hogy céltudatosan és következetesen érvényesítsük a XII. kongreszszus következtetéseit a munkastílusról, -formákról és -módszerekről. A kongresszus feladatul tűzte kl az állami és a gazdasági szervek, valamint a nemzeti bizottságok valamenynyi funkcionáriusa és dolgozója közvetlen felelősségének növelését a lenini munkamódszerek betartásáért. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a kormány, a minisztériumok, a nemzeti bizottságok, a termelési, gazdasági egységek vezető dolgozóinak tevékenységében az élő, a rugalmas és operatív szervező és ellenőrző tevékenység legyen túlsúlyban. Tehát az irányító munka alapuljon az élettel, a termeléssel, az üzem munkájával, a dolgozók legszélesebb tömegeivel való szoros és állandó kapcsolaton. Az egész irányító munkának, a fontos problémák megoldásának, az egyes kérdések eldöntésének az üzemek élete, gyakorlati munkája problémái beható ismeretére, a dolgozók tapasztalataira és kezdeményezésére kell támaszkodnia. Minden feladat kitűzésekor azonnal feltétlenül meg kell határozni, hogyan biztosítják szervezésileg a feladat megoldását, hogyan és meddig kell a feladatot teljesíteni, s hogyan biztosítják ellenőrzését. A gyakorlatban gyakran láthatjuk, hogy a feladatokat, a velük összefüggő felelősséget egyszerűen „áthárítják" egy másik szervre, vagy m'ás dolgozóra. A minisztériumok vagy a kerületi nemzeti bizottságok megkapják a pártszervek vagy a kormány határo zatát, azt adminisztratív úton áthelyezik az alacsonyabb szervekhez és ezáltal az ügy számukra lezárult. Csupán akkor látható, amikor ellenőrző jelentést kell adni a feladat teljesítéséről, hogy az változatlan formában vándorolt fokról fokra, amíg teljesen elveszett. Az ilyen eljárás teljesen helytelen. Azt az elvet kell érvényesíteni, hogy az Illetékes vezető dolgozó, akire a feladatot bízták, teljes mértékben felelős a feladat teljesítéséért. ö maga köteles a szükséges irányelveket és utasításokat kidolgozni az adott párt- vagy kormányhatározat teljesítésére, személyesen kell figyelemmel kísérnie, biztosítania és ellenőriznie a feladat teljesítését. Valamennyi állami és gazdasági szerv irányító munkája színvonalának emelése kulcsfontosságú a jelenlegi fogyatékosságok kiküszöbölése és a XII. kongresszus által kitűzött feladatok sikeres teljesítése szempontjából. Ezért e kérdéseknek minden fokon megfelelő figyelmet kell szentelni. Természetes, hogy ennek az erőfeszítésnek, az egész állam- és gazdasági apparátusban az Irányító munka színvonala emeléséért vívott harcnak a fő központja maga a kormány. A központi szervek feladata és felelőssége A kormány Irányító munkájának fő tartalmát az egész állam- és gazdasági apparátus számára kiadott pártirányelvek, és határozatok következetes megvalósítása képezi. Ez annyit jelent, hogy elsősorban rugalmasan, kezdeményezően és alkotó módon kell kidolgoznia a kongresszus és a CSKP Központi Bizottsága határozataiból eredő alapvető' kérdéseket és olyan politikai, szervezési Intézkedéseket keli foganatosítania, amelyek biztosítják megvalósításukat. A párt fő társadalmi, gazdasági célkitűzései és irányelvei alapján közvetlenül kell Irányítania a politikai-gazdasági vezérelvek összeállítását és egységessé, egybehangolná kell tennie az ágazati tervek kidolgozását. A kormány az egyedüli végrehajtó állami szerv, amely magában összpontosítja az összes tervező, Irányító és ellenőrző funkciót. Ezért tevékenysége kilenctized részét a döntő népgazdasági kérdések megoldásának és a sokoldalú ellenőrzésnek kell szentelnie. Ma a legalapvetőbb kérdések közé tartozik a tervezés, főként a népgazdaság távlati fejlesztése tervezési színvonalának lényeges elmélyítése és emelése. Biztosítani kell a tervezés tudományosságának határozott fokozását a tudományos Intézetek, főiskolák, tudományos, közgazdasági és műszaki dolgozók helyes felhasználásával. Szigorúan gondoskodni kell arról, hogy a XII. kongresszus alapvető Irányelveivel és célkitűzéseivel összhangban a tervek biztosítsák gazdaságunk és egész társadalmunk továbbfejlesztésének alapvető követelményeit, a technika arányosságát és szüntelen fejlődését, hogy fokozatosan létrejöjjenek a folyamatos tervezés elve érvényesítésének feltételei. Ki kell dolgozni a körzeti tervezés kérdését is, felhasználva a gazdag tapasztalatokat, amelyeket a kerületi szervek az ytóbbl években szereztek. Konkrét feladat a hétéves terv kidolgozásánál e terv megfelelő szilárdságáról, az egyes ágazatok és szakaszok kölcsönös összefüggéseinek betartásáról gondoskodni. Ennek alapján el kell érni azt, hogy a terv a központi Irányítás és általában az irányító és szervező munka erősítésének fő eszköze legyen. E célból már 1963. április l-ig kidolgozzuk a hétéves terv és az 1964es terv előkészítésének új módszerét. A hétéves terv irányelveinek s magának a gazdaságfejlesztési hétéves tervnek Igen konkrétan kell kidolgozniuk gazdaságunk jövő arányos fejlesztése, hatékonysága növelése és a szocialista építés további sikeres előrehaladása feltételeit. Már a XII. kongresszus előtti Időszakban több lépést tettünk ebben az irányban. Kidolgoztuk a népgazdaság fejlődésének és jelenlegi állapotának elemzését, bizonyos eredményeket értek el az Ideiglenes kormánybizottságok ls, amelyek az illetékes miniszterek veletésével kidolgozták az egyes ágazatok 1970-ig terjedő fejlesztésének kérdéseit. A kormány e bizottságok tevékenységét továbbra is úgy fogja Irányítani, hogy a hétéves terv összeállításának gazdaságl-politikai irányelvei azokat a feladatokat tükrözzék, amelyek a szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének fő irányairól hozott kongresszusi határozatból erednek. Konkrét Intézkedéseket dolgoznak kl és Javasolnak az egyes szakaszokon e feladatok megvalósításé érdekében. /j Mihelyt a tervet jóváhagyták, a kormány irányító tevékenységének figyelme teljesen a terv folyamatos teljesítésére és az adott feladatok teljesítésének következetes ellenőrzésére fog Irányulni. A kormány elsősorban éber figyelemmel fogja kísérni a beruházási építkezés, a tudományos műszaki fejlesztés, a külkereskedelem, a nemzetközi szocialista munkamegosztás stb. kérdéseit. A termelésfejlesztési terv biztosítása és teljesítésének ellenőrzése folyamán figyelmét elsősorban azokra a kulcsproblémákra fogja összpontosítani, amejyek ma döntő jelentőségűek egész ágazatok, s az egész népgazdaság fejlődése szempontjából. Ezzel egyidejűleg állandóan ellenőrizni kell majd a feladatok teljesítését, mindenekelőtt a társadalom érdekeinek szempontjából. Az alacsonyabb fokú irányító szervek munkájának elemzése alapján állandóan az Irányító munka módszerei színvonalának emelésére és tökéletesítésére vezeti őket. A feladatok teljesítésének élő ellenőrzése a döntő ágazatokban, a vállalatokban és az üzemekben nagyobb igényességre vezet a szakágazatok saját irányító munkájával szemben és lehetővé teszi a terv teljesítését fékező problémák rugalmas megoldását. A kormány munkájában objektív szerveire — az Állami Tervbizottságra, a Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottságra, a Tudományt és Technikát Egybehangoló és Fejlesztő Állami Bizottságra, az Irányítás és Szervezés Állami Bizottságára, az Állami Bérbizottságra, az Állami Árbizottságra és a Pénzügyminisztériumra támaszkodik. A miniszterelnökség fogja meghatározni objektív szervei tevékenységének általános irányát és fő feladatait s munkájukat céltudatosan úgy irányítja, hogy következetesen biztosítsák a terv teljesítését, emeljék a népgazdaság központi Irányításának színvonalát, erősítsék az állami fegyelmet és az ellenőrzést, következetesen érvényre juttassák az egész társadalom érdekelt és szükségleteit. Tevékenységüket úgy fogja összehangolni, hogy ne kerüljön sor kettősségekre és hogy a minisztériumok és a nemzeti bizottságok egyes kérdésekben ne kapjanak eltérő Irányelveket. Arról lesz szó, hogy következetesen egybehangoljuk az objektív szervek eljárását és munkájukat az alapvető feladatok és a terv célkitűzései teljesítésében nyújtott hatékony segítségre Irányítsuk. Abból az elvből Indulunk kl, hogy az objektív szervek ne helyettesítsék sem a kormányt, sem a minisztériumokat. Apparátusuk egyben a kormány apparátusa, a kormányt kell szolgálnia és teljesítenie a kitűzött feladatokat. A kormánynak a terv előkészítéséért, teljesítéséért, és ellenőrzéséért Viselt teljes felelőssége megköveteli az Állami Tervblzottság és a kormány kapcsolatainak rendezését. Az Állami Tervblzottság a népgazdaság tervezésére szolgáló kormányszerv. Küldetése az, hogy a kormány számára gondoskodjék az évi és a hosszú tartamra szóló tervek tudományos színvonalon történő elkészítéséről. A javaslatok megtárgyalása az Állami Tervblzottság titkárságában és plénumában a javaslatok szakszerű előkészítését jelenti. E javaslatokat ezután döntés céljából a kormány elé terjesztik. A további fejlődés folyamán gondoskodni kell arról, hogy az évi terv összeállítása már az előző év elején megkezdődjön. Konkrétan tehát 1963 elején meg kell kezdeni az 1964-es évi terv előkészítését. Főként megfelelő Időbeli előnnyel kell elvégezni az elemzéseket és kidolgozni a fontos kérdések megoldásának különféle változatait, hogy így idejében megállapíthassák a népgazdaság fejlesztése fő feladatai megoldásának legjobb változatét. Fontos feladat lesz elérni, hogy a vezető dolgozókat idejében és helyesen tájékoztassák a kulcsfontosságú kérdésekről s erőfeszítésüket a kulcskérdések közös megoldására Irányítsák, tekintet nélkül az egyes tárcák érdekeire. E következtetések természetesen épp úgy vonatkoznak az évi tervekre, mint a hétéves terv kidolgozására. Hasonló elveket kell érvényesíteni nemcsak a terv összeállításánál, hanem annak teljesítése ellenőrzésénél is. A Tudományt és Technikát Egybehangoló és Fejlesztő Állami Bizottság feladata lesz, hogy következetesen biztosítsa a XII. kongresszus által kitűzött feladatok teljesítését — fordulat elérését a fejlődés ütemében és a tudományos műszaki haladás érvényesítésében. Amint már mondottuk, e feladat teljesítéséhez az első lépést a tudomány és technika fejlesztésének 1963. évi terve jelenti, amely e szakaszon Jelentősen megerősíti az egységes központi irányítást és biztosítja az erők fokozott összpontosítását a különösen fontos szakaszokra. Ez természetesen csak a kezdet. A további fejlődés folyamán következetesen kl kell harcolni azt, hogy a tudomány és a technika fejlesztése a hosszú tartamra szóló tervnek fő tengelyévé váljék. E kérdések teljesítésével párhuzamosan az állami bizottságnak meg kell oldania a tudomány és a technika Irányításának tökéletesítését elősegítő szervezési feladatokat Is. Azt akarjuk, hogy a tervezési módszerekben,. az anyagi érdekeltségben, a tudományos-műszaki haladás statisztikájában és nyilvántartásában, a tudományos kutatóalap kiépítésében és felhasználásában minden feltételt megteremtsünk a tudományos kutatómunkák gyors haladása és magas fokú eredményessége, valamint a termelés szükségleteivel való szoros kapcsolata érdekében. A második negyedév folyamán befejezik a tudományos kutatóalap beható felülvizsgálatát és ennek eredménye alapján a kormány megfelelő Intézkedéseket hoz a tudományos-kutatótevékenység összpontosítására. A társadalmunk távlatairól szóló dokumentummal kapcsolatban lezajlott országos vita és a XII. kongreszszus határozata alapján a kormány már megtárgyalta a választott ellenőrző szervek összefüggő rendszerének kiépítését. E rendszer magába foglalja a helyi népi és üzemi ellenőrző bizottságoktól kezdve a Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottságig, az összes választott ellenőrző szerveket. Az új ellenőrző szervek tevékenysége lényegesen elmélyíti az ellenőrző munkát s abba bevonja a dolgozók legszélesebb tömegeit, amelyek közvetlenül tevékenyen részt vesznek az ellenőrzésben. A központi Irányítás eszközét képező népi ellenőrző szervek felépítésében és tevékenységében valamennyi fokon következetesen érvényesülni fog a párt vezető szerepe. Az egész ellenőrzési rendszer széles körű demokratikus népi jellege, valamint az a tény, hogy a népi ellenőrző szervek a pártszervekkel és -szervezetekkel szoros együttműködésben és vezetésükkel fognak dolgozni, kell hogy megnyilvánuljon az ellenőrző szervek egész munkastílu-. sában és módszereiben. Társadalmi küldetésük az lesz, hogy a párt pozícióiból szigorúan elősegítsék a párt által kitűzött fő feladatok következetes teljesítését, rendszeresen síkraszálljanak a társadalmi érdekek elsődleges érvényesítéséért, a párt és az állami fegyelem betartásáért. Az a tény, hogy a népi ellenőrző bizottságok választott szervek, feltétlenül megköveteli, hogy e bizottságok tagjai szoros kapcsolatban álljanak a dolgozók széles tömegeivel. A bizottságok tagjainak tapasztalataikat érvényesíteniök kell a széles körű és 'rendszeres tömegpolitikai munkában is. A dolgozókkal folytatott beszélgetéseken ismereteik, alapján igen nagy segítséget nyújthatnak a párt egységes irányvonalának következetes érvényesítésében, az állami fegyelem színvonalának általános emelésében, a társadalmi érdekek érvényesítéséért viselt felelősség növelésében. így a Központi Népi Ellenőrző Statisztikai Bizottság és a választott ellenőrző szervek egész rendszerének tevékenysége kétségtelenül igen hatékony és fontos eszközévé válhat és kell hogy váljék a XII. kongresszus feladatai és célkitűzései következetes teljesítésének. A népi ellenőrző bizottságok 1963ban fokozatosan . kiépülnek az üzemekben és városokban, mégpedig úgy, ahogy ezt a kiválasztott üzemek és helyek helyzetének politikai-gazdasági sürgőssége megkívánja. Az üzemi bizottságokat a dolgozók gyűlésein, az FSZM üzemi bizottsági választása keretében, választják meg két évi időtartamra. A helyi bizottságok tagjait a lakosság nyilvános gyűlésein, a járási bizottságok tagjait az üzemek és a helységek választott küldötteinek konferenciáin, a kerületi bizottságok tagjait a járási konferenciákon választott küldöttek konferenciáin választják meg. Tovább növekszik a Pénzügyminisztérium feladata. A kormánynak ez a szerve felelős az állami költségvetés összeállításáért és figyelemmel kíséréséért, a szervezetekben, vállalatokban és a nemzeti bizottságokban folyó pénzügyi gazdálkodás fejlődésének ellenőrzéséért. A központi Irányítás érvényesítése során nem csekély mértékben éppen a pénzügyi- és hitelrendszer fokozott szerepére támaszkodunk. Elsősorban a gazdasági ellenőrzés elmélyítésére törekszünk, vagyis a koronával történő ellenőrzés következetes felhasználására, az önálló gazdasági elszámolás minőségének javítására és szilárdítására, a legnagyobb mérvű gazdaságosság biztosítására a gazdasági és költségvetési szervezetek minden munkahelyén. Azt akarjuk, hogy a pénzügyi szervezet épp úgy, mint a pénzügyi eszközök rendszere a lehető legjobban szolgálja az egész népgazdaság hatékonyságának növelését, hogy hozzájáruljon és támogassa a leghaladóbb elemeket a gazdaság fejlődésében. E szempontból jelentős szerep hárul a komplex elemzésekre, amelyeket éppen e napokban szervezünk meg valamennyi vállalatban, üzemben és szervezetben. Mindenütt gondoskodni kell arról, hogy a szó szoros értelmében újító módon kezeljék e felelősségteljes politikai-szervező feladatot, a komplex elemzésekből kiküszöböljenek minden alakiságot. GondoskQdni kell arról, hogy ez A az elemzések az egész évi irányító és ellenőrző tevékenység csúcspontját jelentsék, s hogy megtárgyalásuk nyilvánvalóan és világosan a fő feladatra — a problémák sikeres megoldására és az 1963. évi terv gyenge pontjainak leküzdésére Irányuljon. A kormány többi objektív szervének tevékenységét is úgy fogja irányítani, hogy az irányító munka színvonalának állandó emelésére vezesse őket a demokratikus centralizmus elvének következetes érvényesítése mellett, hogy tevékenységük elősegítse a tervfeladatok teljesítését, az akadályok leküzdését, a dolgozók alkotó kezdeményezésének sokoldalú kibontakozását és megszervezését. A XII. kongresszus határozatának értelmében 1963 jaftuárjától erősítjük a központi Irányítást, az árak tervezése, megállapítása és ellenőrzése szakaszán, hogy megteremtsük e szakaszon a fogyatékosságok kiküszöbölésének feltételeit. E célból létrejön az Állami Árbizottság, mint a kormány objektív szerve, melynek feladata elsősorban az lesz, hogy a kormánynak segítséget nyújtson az árak tervezése és megállapítása terén foganatosított alapvető Intézkedésekben, figyelemmel kísérje és felülvizsgálja az árakat, az árproblémákat és Irányítsa e szakaszon a központi szervek tevékenységét. E szempontokból az Állami Árbizottság a kormány fontos segítőtársa lesz a termékek, a szolgáltatások nagy- és kiskereskedelmi árai, a felvásárlási árak, a mezőgazdasági terményárak stb. általános rendezésére kiadott irányelvjavaslatok felülvizsgálatában. Jelentős segítséget nyújt továbbá a konkrét árak megállapításában és az árpolitika irányvonala és megvalósítása szempontjából fontos egyes árak megváltoztatásában. Az Állami Árbizottság feladata lesz az árrendszer hatásának értékelése is és az árak felhasználása az Irányítás rendszerében. Az árbizottság feladata lesz továbbá e szakaszon a szakemberek nevelése, valamint a szocialista tábor többi országával az árak terén folytatott együttműködés figyelemmel kísérése. Az Állami Árbizottság olyan szerv lesz, amely egyrészt a kormány tagjaiból, másrészt olyan funkcionáriusokból áll, akiknek politikai és szakmai színvonala biztosítja, hogy az árpolitikát a népgazdaság Irányításának egyik eszközeként helyesen fogják felhasználni. A bizottságnak tevékenységében kisebb szakértői apparátus nyújt segítséget. A mezőgazdaság irányításának új alapja A központi irányítás problémái között rendkívül fontos helyet foglal el a mezőgazdaság Irányításának kérdése. A XII. kongresszus hangsúlyozta, hogy a szakosítás és az összpontosítás bevezetése, a mezőgazdaságnak Ipari színvonalra való emelése érdekében kifűzött igényes termelési feladatok teljesítésé feltétlenül megköveteli, hogy az Irányítás a legnagyobb mértékben konkrét és hatékony legyen. Ezért a kongreszszus kitűzte azt az alapelvet, hogy a mezőgazdaság irányítását egy központba kell összpontosítani a párt közvetlen vezetésével és a járásokban mezőgazdasági termelési Igazgatóságokat kell létesíteni. A kongresszus határozata alapfán sor kerül a CSKP KB és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya mezőgazdaságot irányító bizottságának megalakítására. A bizottság munkájának fő feladata az lesz, hogy minden vonatkozásban feldolgozza a XII. kongresszusnak a mezőgazdasággal kapcsolatos határozatát, hogy teljesítsük a párt falusi politikájának legközelebbi célkitűzését — a mezőgazdaság színvonalának 1970-ig az Ipar színvonalára való emelését. A bizottság fogja megtárgyalni és jóváhagyni a mezőgazdasági termelés fejlesztésének évi terveit és a feladatoknak egyes kerületekre, járásokra/és a központilag Irányított szervezetekre való felosztását. A bizottság fog gondoskodni a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági terményfelvásárlás folyamatos Irányításáról — gondoskodik róla, hogy az Irányítás döntő formája a haladó tapasztalatok és a legjobb mezőgazdasági gyakorlati eredmények elterjesztése legyen. Különös figyelmet fog szentelni a lemaradó és átlagos mezőgazdasági üzemeknek az élenjárók színvonalára való emelésének, a mezőgazdasági utánpótlás és a mezőgazdasági káderek nevelésének. Tevékenységében rendszeresen gondoskodik arról, hogy létrehozza a mezőgazdasági üzemekben folyó termelés gyors szakosításának feltételeit, A bizottság határozatait és döntéseit pártvonalon a CSKP KB mezőgazdasági osztálya útján, állami vonalon a Mező-, Erdőés Vízgazdaságügyi Minisztérium, valamint a Központi Mezőgazdasági Terményfelvásárlási Igazgatóság útján biztosítja. A járásokban mezőgazdasági termelési igazgatóságok létesülnek, mint az EFSZ-ek és az állami gazdaságok egységes irányító szervei. Szervezetük és tevékenységük kérdéseinek részletes kidolgozásánál abból az alapelvből indulunk kl, hogy a vállalati Irányítás elemeinek felhasználása mellett tiszteletben kell tartani a szövetkezeten belüli demokrácia alapelveit, s a szövetkezet vezető szerveinek, a taggyűlésnek és a vezetőségnek ebből eredő helyzetét. Egyúttal hangsúlyozni kell, hogy a termelési igazgatóságok a járási nemzeti bizottságoknak elsősorban a tervezés és a pénzellátás terén tartoznak felelősséggel. Ez annyit jelent, hogy a mezőgazdaságot Irányító új módszernek bevezetése nem mentesíti a nemzeti bizottságokat a (Folytatás a 4. oldalon) 1983. január 10. * ÜJ SZÖ 3