Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-10 / 10. szám, csütörtök

Mindennapi munkánkbon valósítsuk meg a XII. kongresszus határozatait (Folytatás a 3. oldalról) v tnezőgazdaság fejlesztéséért, a mezőgazdasági politika megvalósításáért viselt felelősségüktől. A járási nemzeti bizottságok továbbra is jelentős szerepet fognak játszani a falun végzett szervező tömegmunkában, a mezőgazdasági terményfelvásárlás biztosításában, valamint a tervezés és a pénzellátás szakaszán. Ami a helyi nemzeti bizottságokat és mezőgazdasági albizottságaikat illeti, a mezőgazdaság irányításának új módszere mellett ls megmarad eddigi jogkörük és felelősségük. A mezőgazdaság fejlesztése terén továbbra is elsősorban a mezőgazdasági föld teljes kihasználásáról, termővé tételéről és védelméről,- a felvásárlás egyenletes teljesítéséről, a szocialista fttunkaverseny kibontakoztatásáról, az EFSZ-ek beruházási tevékenységének jóváhagyásáról és az EFSZ-ek alapszabályzatának betartásáról fognak gondoskodni. A mezőgazdaság irányításának új rendszerét most úgy dolgozzuk ki, hogy még 1963 első negyedében jóváhagyhassuk és megvalósíthassuk. Természetesen a pártszervek és a nemzeti bizottságok feladata y lesz mindenképpen azt biztosítani, hogy most ne gyengüljön a mezőgazdaság szakaszán végzett irányító tevékenység. Ellenkezőleg, a termelési-pénzügyi tervek kidolgozása, az állattenyésztési termelés és a felvásárlás év kezdetétől való biztosítása terén és a tavaszi munkák előkészítése folyamán fokozott erőfeszítéssel éppen ebben az időben kell megteremteni az idei terv teljesítésének alapvető feltételeit. A minisztériumok felelnek az állami terv teljesítéséért A népgazdaság központi irányítása erősítésének keretében a XII. kongresszus a kormány feladatává tette fokozni és elmélyíteni a minisztériumok felelősségét az állami tervfeladatok teljesítésében. A központi irányítás megszilárdítása szükségessé teszi, hogy a minisztériumok teljes felelősséget viseljenek az ágazati terv előkészítéséért, az állami tervfeladatoknak sokoldalú biztosításáért és teljesítéséért az ágazatban. Felelősek az egybehangolásért* és az együttműködésért mind az ágazat keretében, mind pedig a többi ágazattal kapcsolatban. Az ágazat keretében felelősek a terv maradéktalan anyagi-műszaki biztosításáért, az új technika és technológia fejlesztésének, rugalmas érvényesítésének és bevezetésének központi irányításáért. Felelősek továbbá ágazatuk dolgozóinak szakmai képzéséért és elhelyezésüket illetőleg felelősek a társadalom szükségleteinek tiszteletben tartásáért. Mindezen feladatokkal öszszefüggésben lényegesen el kell mélyíteni a termelési minisztériumok elemző tevékenységét, hogy elsősorban rendszeresen figyelemmel kísérjék a minőségi mutatók fejlődését és így biztosítsák a termelés leghatékonyabb fejlődését. Határozottan el kell érni azt, hogy a miniszterek munkájuk és idejük legjavát a rájuk bízott ágazatok irányításának szenteljék, szoros kapcsolatban és rendszeres érintkezésben álljanak a vállalatokkal és az üzemekkel, ismerjék azok lehetőségeit, problémáit és a dolgozók észrevételeinek és kezdeményezésének gazdag felhasználására támaszkodjanak. A minisztériumok kollégiumai elsősorban az alapvető, kulcsfontosságú kérdések megtárgyalásával és ellenőrzésével foglalkozzanak. Pontosan rögzíteni kell a termelési helyettesek jogkörét és felelősségét is a rájuk bízott szakaszokért, elsősorban a termelési-gazdasági egységekért. Arról van sző, hogy helyzetük szilárduljon, de ugyanakkor érintetlen maradjon az egyfokú irányítás alapelve és ne újítsák fel a volt főigazgatóságokat. A termelési helyettesek és a funkciós alakulatok közötti viszonyt úgy kell rendezni, hogy a funkciós alakulatok hatékonyan elősegítsék az irányító munka színvonalának emelését és előkészítsék a magas színvonalú döntésekhez szükséges alapokat és elemzéseket. A műszaki-gazdasági tanácsok egyes szekcióit az ágazatok fejlődéséről szóló alapdokumentumok következetes felülvizsgálására, a miniszter és helyettesei irányító munkája színvonalának érdekében végzett szükséges elemzések elkészítésére kell felhasználni. A minisztériumokra váró igényes feladatoknak megfelelően felül kell vizsgálni a minisztériumok egész szervezetét, és egyes alakulataik személyzeti ellátottságát. Különösen a műszaki fejlesztési és távlati tervezési alakulatokat kell jól ellátni. A minisztériumok k'áderellátását nem e dolgozók számának növelésével, hanem az igényes feladatok teljesítésére képtelen személyek fokozatos felváltásával kell javítani. Ezek helyett politikailag fejlett, magas szakképzettséggel és a termelés irányításában beható tapasztalatokkal rendelkező dolgozókat kell beállítani. A minisztériumok egész tevékenységében következetesen érvényesülnie kell a legnagyobb fokú takarékosság és gazdaságosság és az adminisztrációs költségek rendszeres csökkentése követelményének. Abból kell kiindulni, hogy a minisztériumok apparátusa dolgozóira egyre igényesebb feladatok hárulnak. Ezért kell, hogy ők maguk is jobban legyenek tájékozva nemcsak saját ágazatuk problémáiról, hanem a szélesebb összefüggésekről, az egész népgazdaság feladatairól és problémáiról, az ágazatok közötti kölcsönös összefüggésekről és kapcsolatokról is. Ez éppúgy feladata lesz a vezető dolgozóknak, mint a párt- és szakszervezeti szervezeteknek. A minisztériumi dolgozóktól politikai, gazdasági ismereteik színvonalának emelésével egyidejűleg meg kell követelni, hogy maguk is helyesen tudják megmagyarázni a párt- és kormányhatározatok, valamint a minisztériumok irányelveit, céljait, jelentőségét és tartalmát az alárendelt vállalatokban. A minisztériumok dolgozóinak érintkezésben kell állniuk nemcsak a vállalatok megfelelő alakulataival, hanem a párt- és szakszervezeti szervezetekkel is. Pontosan meg kell határozni minden egyes dolgozó jogkörét és felelősségét, s világosan meg kell állapítani' kötelességeit a minisztériummal és a termelési gazdasági egységekkel szemben. Valamennyi minisztérium, minden alakulat és minden egyes dolgozó munkájában következetesen érvényesíteni kell a problémák pártos megközelítésének és a rábízott szakaszért viselt teljes felelősség elvét. Határozottan el kell utasítanunk az alibizmust, a felelősségnek másokra való hárítását. Minden dolgozónak konkréten ismernie kell a rábízott szakasz helyzetét, ismernie kell a vállalatok helyzetét és reálisan kell megítélnie a termelési lehetőségeket. A vezető dolgozók és a szakszervezetek feladata egyben az lesz, hogy tömörítsék a kollektívákat, hogy azok a legnagyobb felkészültséggel és eltökélt akarattal teljesítsék a rájuk bízott feladatokat, egységes nézetet valljanak a feladatok megoldására vonatkozólag. Egyszóval arról van szó, hogy egységes, szervezett erőfeszítéssel biztosítsuk a tervfeladatok, a kongresszus által kitűzött feladatok következetes teljesítését. A minisztériumokban most bizottságok működnek, melyeknek az a feladatuk, hogy feldolgozzák a XII. kongresszus határozatait, s megfelelő következtetéseket levonva felhasználják a kongresszus előtti vita eredményeit. Arról van szó, hogy már az évzáró taggyűléseken konkréten állást foglaljanak a hozzászólásokhoz, beszámolhassanak arról, hogy a minisztériumok hogyan oldották meg rövid időre szóló feladataikat és hogyan gondoskodnak a hosszú időre szóló feladatok teljesítéséről. A kormány irányító munkájának egyik legközelebbi fő feladata a XII. kongresszus irányelvei alapján kidolgozni a rövid és hosszú idejű intézkedések egész rendszerét a népgazdaság irányítási rendszerének tökéletesítése érdekében. Emellett alapvető irányelv az, hogy következetesen érvényesüljön a demokratikus centralizmus alapelve és hogy elsősorban a központi irányítás erősödjék és javuljon. Emellett arra törekszünk, hogy az előkészített intézkedések kedvezően befolyásolják már 1963-ban az állami terv feladatainak teljesítését, és hogy ezzel párhuzamosan előkészítsük a további évek irányítási rendszerének komplex távlati fejlesztését is. A népgazdaság irányítása egész rendszerének tökéletesítése érdekében kitűzött feladatok és célok teljesítésére a kormány a további munkák alapvető irányelveként már jóváhagyta részletes intézkedései alapelveit, valamint feldolgozásuk önmegvalósításuk ütemtervét. Az irányítás rendszerének tökéletesítése szervezési módosításokat is megkövetel. A XII. kongresszus egyértelműen meghatározta, milyen elvek alapján kell megvalósítani a szervezési Intézkedéseket, és milyen követelményeknek kell eleget tenni. Elsősorban azok a m'ődosítások valósulnak meg —, elvben 1963. április 1-től —, amelyek hatékonyan hozzájárulnak az 1963. évi tervfeladatok teljesítéséhez, s a központi irányítás leegyszerűsítéséhez, erősítéséhez vezetnek. Az alapvetőbb módosításokat csupán az 1970-ig terjedő fejlesztési tervvel a legszorosabb tárgyi és időbeli összefüggésben kell megvalósítani. A vállalati apparátus szerkezetének leegyszerűsítése ís különböző módon valósul meg: haladéktalanul meg kell valósítani mindazt, ami vitathatatlan, és ami hozzájárul az irányító apparátus leegyszerűsítéséhez és gazdaságossá tételéhez. A kormány már a miniszterek, a központi hivatalok vezetői és a KNB-k tanácsai feladatává tette, hogy 1963. január 31-ig nyújtsák be a termelési gazdasági egységek és vállalatok irányítási és igazgatási apparátusában javasolt intézkedések elveit. Január végéig a kormány elé terjesztik az irányítás és az igazgatás körzetei ésszerűsítésére irányuló intézkedések javaslatát is, és az irányítási és igazgatási apparátus fejlődéséről szóló általános beszámolót. Véleményem szerint azonban szükséges, hogy a minisztériumok az egyes ágazatok fő feladatainak biztosításával együtt már az 1963. évi tervben az irányítási és igazgatási apparátus gazdaságossá tétele érdekében meghatározzák a dolgozók számát az egyes kategóriák alapján és haladéktalanul Intézkedéseket tegyenek az igazgatási apparátus gazdaságossá tételére. Elsősorban le kell vonni a következtetéseket azokból a jogos észrevételekből, amelyek a dolgozók részéről a kongresszus előtti országos vitában hangzottak el. Az adminisztráció csökkentésére irányuló erőfeszítésünk érthetően nem jelenti azt, hogy a szocialista építésben talán lebecsülhető az adminisztráció jelentősége Ellenkezőleg, az irányító munka magas színvonala kell, hogy teljesen pontos nyilvántartási és statisztikai kimutatásokra és áttekintésekre, szigorú adminisztratív rendre támaszkodjék. A szocialista adminisztrációt azonban teljesen alá kell rendelni a gazdaság szükségleteinek, a népgazdaság fejlesztése rendkívül rugalmas, hatékony és tudományos irányítása szükségleteinek. Ez annyit jelent, hogy következetesen mentesíteni kell minden öncélúságtól, minden felesleges sallangtól, a legnagyobb mértékben le kell egyszerűsíteni, gazdaságossá és még olcsóbbá kell tenni. E feladatot haladéktalanul teljesíteni kell. Ugyanakkor tudatában vagyunk, hogy az adminisztratív apparátus dolgozói számának csökkentése s ugyanakkor a mérnöki, műszaki dolgozók erejének az alkotó kérdések megoldására való teljes felszabadítása és munkájuk termelékenységének fokozása természetesen megköveteli e szakasz gépesítésének és fokozatos automatizálásának fejlesztését. A kormány már jóváhagyta e kérdés fokozatos megoldásának irányelveit. A nemzeti bizottságok szerepe a szocialista társadalom további fejlesztésében A kormány irányító tevékenysége színvonalának emelésével szemben támasztott igények a XII. kongreszszus feladatainak fényében a nemzeti bizottságok Irányításának terén is fokozódnak. A nemzeti bizottságok kormány ^általi központi irányításának fokozása és javítása érdekében következetesen érvényesül az az elv, hogy a kormány a nemzeti bizottságokat közvetlenül irányítja, ellenőrzi munkájukat és megszervezi segítségüket. Az eddigi gyakorlatban e szakaszon már sok jó tapasztalatot szereztünk. Egyúttal azonban megmutatkoztak a nemzeti bizottságoknak a kormány által való irányítása szervezésében levő komoly fogyatékosságok. A nemzeti bizottságok ügyeit intéző kormánybizottság felesleges közbeeső láncszemnek mutatkozott és a nemzeti bizottságok ügyeit Intéző központi hivatal sem volt képes rugalmasan és talpraesetten teljesíteni az öszszes feladatot. Ezért elhatároztuk a kormánybizottság és a központi hivatal megszüntetését és a nemzeti bizottságok közvetlen Irányítását a kormány által. Az eddigi központi hivatal feladatai tevékenységének irányzata alapján megoszlanak. A kormánynak a nemzeti bizottságokat közvetlenül irányító segédapparátusa lesz a miniszterelnökség mellett létesülő nemzeti bizottságok osztálya. A helyi gazdálkodás- és a nemzeti bizottságok által irányított szolgáltatások fokozott központi fejlesztése érdekében 1963. januárjában létrejön a Helyi Gazdálkodás Fejlesztésének Központi Igazgatósága. Ami a minisztériumok feladatát Illeti, a kormány összhangban azzal az elvvel, hogy a minisztériumok az állam egész területén teljes és oszthatatlan felelősséget viselnek az illetékes ágazatok fejlődéséért, felelősségüket a kormány a nemzeti bizottságok által irányítót szakaszokon is érvényesíti. Gondoskodik a minisztériumok és a kerületi nemzeti bizottságok szoros és aktív együttműködéséről főként a terv- és a költségvetés kidolgozásában, teljesítésében és ellenőrzésében, valamint tevékenységük hatékoný egybehangolásáról és tapasztalataik kicseréléséről. A minisztériumoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a nemzeti bizottságok által irányított vállalatokban a népgazdaság szüntelen fejlesztésének követelményével összhangban nagyfokú legyen a munka hatékonysága és termelékenysége. A nemzeti bizottságoknak munkájukban a XII. kongresszus következtetéseiből kell kiindulniuk, amely hangsúlyozta a nemzeti bizottságok fontos szerepét a szocialista demokrácia bővítésében, a dolgozóknak az irányításban és igazgatásban való részvétele további növelésében. Ez megköveteli elsősorban a plénumok és az albizottságok munkájának javítását, ellenőrző tevékenységük elmélyítését és a nemzeti bizottságok választott tagjainak a dolgozók iránti fokozott felelősségét. A nemzeti bizottságoknak és főként albizottságaiknak elsősorban a szervező munkának, az egyes szakaszokért viselt felelősségüknek kell figyelmet szentelniük. Az albizottságok tevékenysége egye siti kezdeményező, végrehajtó és ellenőrző funkcióikat. A nemzeti bizottságok által irányított gazdasági és kulturális építés területén is teljes mértékben érvényes a kongresszus által kitűzött feladat: az irányító munka színvonalának emelése és a demokratikus centralizmus alapelvének következetes érvényesítése a központi irányítás szerepének erősítése mellett. Továbbá abból indulunk ki, hogy szocialista társadalmunk fejlődésének folyamatában főként a kulturális forradalom betetőzésével és a nők foglalkoztatottságának növekedésével kapcsolatban szüntelenül növekszik a szolgáltatások társadalmi hordereje és jelentősége. Ezért a nemzeti bizottságok tevékenysége a lakosságnak nyújtott szolgáltatások irányítására, fejlesztésére és javítására összpontosul a nemzeti bizottságok által irányított valamennyi ilyenfajta intézményben. E szolgáltatásokat természetesen széles érteleinben fogjuk fel, e fogaiom alatt értve nemcsak a közszolgáltatásokat, hanem más szakaszokat is, így a polgári és a lakásépítkezést, a lakásokról való gondoskodást, a közétkeztetést, a tüzelőanyag-kereskedelmet, a sütőipari termelést, a helyi- és az autóbuszközlekedést. E szakaszok egészben véve az egészségüggyel, a társadalombiztosítással, a kulturális nevelőmunkával együtt a dolgozókról való társadalmi gondoskodás nagy és igen fontos területét képezik, amelynek a nemzeti bizottságok figyelmének előterében kell állnia. A nemzeti bizottságoknak gazdasági és kulturális téren folytatott irányító tevékenysége szakaszán a konkrét intézkedések fő Irányzatát a következőképpen foglalhatjuk össze: A központi irányítás szerepének megszilárdítása érdekében elmélyül a tervezés és a pénzellátás, elsősorban az ágazati tervezés erősítése következtében. Az egyes kerületek számára az úgynevezett globális módszer helyett az eszközöket nagymértékben az ágazatok szerint, előírás alapján határozzák meg. Nagy erőfeszítést teszünk a terv és a költségvetés jó előkészítésére és szilárdítására. A nemzeti bizottságok által irányított helyi ipari termelővállalatok és üzemek irányításában az az elv fog érvényesülni, hogy az országos jelentőségű vállalatokat, főként a külkereskedelem számára termelő vállalatokat az illetékes termelési minisztériumok alá rendeljük. A nemzeti bizottságok elsősorban azokat a vállalatokat és üzemeket fogják irányítani, amelyek jellegüknél fogva a helyi lakosság szükségleteit szolgálják. Ezenkívül a termelés összpontosítása, szakosítása és szakszerű irányítása elvének alapján a kormány továbbra is figyelemmel kíséri azon yállalatok legcélszerűbb szervezési beosztásának kérdését, amelyek hasonló" termelést folytatnak, mint a központilag irányított vállalatok. A helyi gazdálkodás ágazati elv alapján való fokozott központi irányítása érdekében létrejön a komplex tevékenységet folytató, a Helyi Gazdálkodás Fejlesztésének Központi Igazgatósága. Feladata elsősorban a tervjavaslat előkészítése és megtárgyalása lesz a lakosságnak nyújtott szolgáltatások és a helyi Ipar szakaszán. Ugyanakkor e központi igazgatóság ellenőrizni fogja a terv teljesítését, megoldja a helyi gazdaság szervezési kérdéseit, irányítja a műszaki fejlesztést, hatékonyan központilag gondoskodik a helyi gazdálkodás anyagi-műszaki ellátásáról, s megoldja az alapvető bér-, ár- és módszertani kérdéseket. Emellett hangsúlyozni kell, hogy nincs sző valamilyen helyi gazdálkodásügyi minisztérium létesítéséről. A központi Igazgatóság tevékenysége nem sértheti meg azt az elvet, hogy olyan szakaszokról van szó, amelyeket a nemzeti bizottságok irányítanak, és amelyekért ők felelnek. A kerületi építőipar elsősorban a lakás- és a polgári építkezéssel, valamint a nemzeti bizottságok által irányított ágazatok beruházási építkezéseivel foglalkozik. Fokozatosan kiválik köréből a központilag irányított gazdaság számára épülő Ipari és egyéb épületek építése, s ez az Építőipari Minisztérium által Irányított építkezési szervezetekhez fog tartozni. Az építőanyag, az épületelem és szerkezet gyártását a szakosítás és a szakirányítás elve érvényesítésének érdekében közvetlenül az Építőipari Minisztérium irányítása alá helyezik. Az élelmiszeripari ágazatban a malmok irányítását közvetlenül az Élelmiszeripari Minisztérium irányítása alá helyezik, a sütőipari és cukrászati termelés pedig megmarad a KNB-k irányítása alatt. A belkereskedelem szakaszán a vendéglőipari vállalatok és a szénraktárak elvben a járási nemzeti bizottságok irányítása alatt maradnak. A minisztérium munkájában azonban megteremtik a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a minisztérium felelős legyen a vállalatok országos távlati fejlesztéséért, műszaki ellátottságuk színvonalának emeléséért és más társadalmi kérdések megoldásáért. A közlekedésben az útépítési beruházási tevékenység (a karbantartáson kívül) irányitása, a CSAD és a gépkocsijavító üzemek irányítása a járási nemzeti bizottságok hatásköréből a kerületi nemzeti bizottságok hatáskörébe megy át. Az iskola- és kulturális ügyek terén az 1. fokú iskolák pedagógiai és szakmai irányítása a járási nemzeti bizottságokban összpontosul, de a helyi nemzeti bizottságok és a városi nemzeti bizottságok gazdasági téren tovább is igazgatni fogják az iskola előtti és Iskolán kívüli létesítményeket, valamint az I. fokú iskolákat. Valamennyi II. fokú Iskola irányítása az KNB-k hatáskörébe fog tartozni. Társadalmunk valamennyi rétege előtt ma egyetlen egy és a legnagyobb mértékben felelősségteljes feladat áll: valóra váltani Csehszlovákia Kommufiista Pártja XII. kongresszusának feladatait. A XII. kongresszus következtetései megkívánják, hogy alaposabban tanulmányozzuk a szocialista közgazdaság objektív fejlődésének törvényeit, sokkal mélyebben behatoljunk népgazdaságunk bonyolult viszonyaiba és minden komoly problémát beható tudományos elemzés alapján oldjunk meg. Megkívánják, hogy rugalmasan teljesítsük az adott feladatokat, és egyre nagyobb mértékben támaszkodjunk az élet alapos ismeretére, a dolgozók aktivitására és kezdeményező munkájára. Megkívánják, hogy elmélyítsük és emeljük az állami és gazdasági apparátus valamennyi fokán az Irányító munka színvonalát, úgy, hogy megfeleljen a feladatok Igényességének. A CSKP XII. kongresszusa dokumentumainak kiállítása (CTK) — A bratislavai V. I. Lenin Múzeum dolgozói a CSKP XII. kongresszusával foglalkozó kiállításra tesznek előkészületeket. A kiállítás anyaga kétségkívül jelentős segítséget nyújt nemcsak a pártoktatásban résztvevőknek, hanem mindazoknak, akik a kongresszuson fejtegetett gondolatok és levont következtetések alapos ismeretére törekszenek. A kiállítás szemléltető anyaga áttekintést nyújt Csehszlovákiának a párt XI. és XII. kongresszusa közötti fejlődéséről, Szlovákiának gazdasági és kulturális felvirágoztatásáról a szocialista Csehszlovákiában stb. A kiállítás látogatóinak alkalmuk adódik a XII. pártkongresszussal összefüggő dokumentumanyag megtekintésére. Rendkívül érdekes anyag szemlélteti a kiállításon azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket gazdasági életünkben 1970-ig kell a lendületes fejlődés érdekében teljesíteni. A kiállítás befejező részének anyaga azt az önzetlen segítséget szemlélteti, amellyel Csehszlovákia támogatja a nemzetközi munkásmozgalmat és szilárdítja a világbékét. Ú] SZÖ 4 * 1983- január 10.