Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)
1963-01-31 / 31. szám, csütörtök
O lyan korban élünk, amikor hihetetlen gyorsasággal változik a falvak képe s az egész mezőgazdasági termelés. A cél az, hogy a szövekezetek, állami gazdaságok minél előbb, minél nagyobb értéket adjanak az országnak, népünknek. Rengeteg minden történik ennek érdekében a milliárdos beruházásoktól a tudományos kutatás fejlesztéséig. Természetesen a termelésben a fő szerep továbbra is az embereké marad, akik élő munkájukkal, legjobb tudásuk latba vetésével a korszerű szocialista mezőgazdaságot építik. Meg kell jegyeznem, a mezőgazdaság dolgozói igen hasznosan, egyre Elmondta: Dr. Emil Spaldoň mérnök, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola rektora téli nitratációnak tehát akkor van az ideje, amikor a vetéseket már csak vékony hótakaró fedi, de a talaj még mindig fagyos. A leghelyesebben azok járnak el, akik a nitratációt az olvadás előtt végzik, mert a hőiével együtt a tápanyagok könyebben eljutnak a gabona gyökereihez. A pontosabb eljárás módozatairól napokkal ezelőtt szaklapokban nyilatkoztam, éppen ezért ezt az alkalmat a szakaszos trágyázás gazdasági jelentőségének kiemelésére szeretném fe^iasználni. Mint ismeretes, négy évvel ezelőtt 0,83 hektáros parcellán nagyobb mértékben érvényesítik ay a tangazdaságban végeztük az első M legújabb kutatások eredményeit, egész sor igényesebb, de sokkal gazdagabban termő növényfajtát honosítanak meg a szántóföldeken. Az utóbbi években pedig a talajerő-gazdálkodásnak egy úfabb módszerét, a megosztott tápanyagellátást, vagy ahogyan időközben elnevezték, a nitra• tációt alkalmazzák egyre sikeresebben. |i a nitratáciő lényege? Az aláb biakban erről a kérdésről sze fcetném kifejezni véleményem. A megosztott tápanyagellátás az agrotechnikai intézkedések egész sorozatát foglalja magában, amely — a gabonatermesztés eddigi gyakorlatával összehasonlítva — sok új elemet tartalmaz. Lényege, hogy a tápanyagokat az iparilag készített trágyákkal a növényzet fejlődéséhez mérten megosztva juttatjuk a termőrétegbe. Az eddigi eljárás szerint az őszi gabonaféléket kétszer trágyáztuk; egyszer a vetés idején, amikor a tápanyagot boronával dolgoztuk a talajba, másodszor pedig tavasszal, fejtrágyázáskor. Ezúttal a trágyázást több részre osztjuk; a foszfor- és kálitrágyák évi adagjának kétharmadát közvetlenül a szántással, egyharmadát pedig a vetés előtti talajelőkészítéssel juttatjuk a talajba. A nitrogéntartalmú műtrágyát szántáskor hem alkalmazzuk, évi adagjának egy-egyedét vetéskor boronáljuk a föld, be, egynegyedét pedig a téli nitratáciő keretében, egynegyedét kora taVásšzal és az utolsó negyedet később, £ tavaszi fejtrágyázás alkalmával. K ülön ki kell hangsúlyoznom, hogy a szakaszos tápanyagellátás nem a naptári határidőkhöz igazodik, ezt a műveletet a szer-differenciálódás (organogéris), magyarán: B jövendő kalász szerveinek kialakulási folyamata határozza meg. A szakemberek megállapítása szerint a búza ezekben a napokban fejlődése harmadik szakaszába érkezett, S főleg Dél-Szlovákiában sürgősen el kell végezni a téli nitratációt. Azon a vidéken, ahol vastagabb a hótakaró, valamint a lankásabb területeken, a megosztott trágyázást körültekintéssel hajtsuk végre, hogy megakadályozzuk a tápanyagok kilúgozását. A kísérleteket. Tevékenységünk az előbb vázolt eljárási elvekhez igazodott. Egy hektárra átszámítva — a nemes kosúti fajta búzából — 51,4 mázsás termést takarítottunk be. Kétségkívül, a többletmunka nagyobb befektetést igényel és a termelési költségek — egy hektárra átszámítva — elérték a 3240 koronát. Kollégáim hosszú ideig méltatlankodtak, a nagyobb befektetést vitatták, mert a hagyományos eljárásnál a költségek csak 2398 koronát, vagyis 842 koronával kevesebbet tesznek ki. Igen ám, de amikor egy mázsára számítottuk ki a költségeket, kiderült, hogy a szokványos'módszerrel 83,60 kox rónáért, az új eljárással pedig 63,03 koronáért állítottuk elő a búza mázsáját. A nitratáció tehát mázsánként 20,57 koronával tette olcsóbbá a búzatermelést. Az új eljárással azóta igen sok mezőgazdasági üzemben megbarátkoztak. A nitrai járásban a vinodoli szövetkezet is eredményesen érvényesíti a nitratációt. Azt írták levelükben, hogy a megosztott trágyázássál tavaly 13,94 mázsával nagyobb hozamot értek el hektáronként. A felsorolt előnyök tehát az új eljárás javára billentik a mérleget, próbálkozzanak meg vele minden szövetkezetben, hiszen a nagyobb termés kamatostól visszafizeti a nagyob befektetést. A nitratációt több szövetkezetben, állami gazdaságban ma már nemcsak kísérletképpen, hanem nagyobb területeken is alkalmazzák. Ettől eltekintve mégis csak próbálkozásnak, távlati termelési módszernek kell tekintenünk. Ha vegyiparunk több és megfelelő választékú műtrágyát ad majd a mezőgazdaságnak, a szakaszos trágyázás eddig nem tapasztált mértékben fokozni fogja a növénytermelést, a nagyüzemek gazdálkodásának jövedelmezőségét, fth) Nem szalasztják el az alkalmat Nem jött ki SEGÍT A VÍZ • Nem véletlen, hogy a bajái Állami gazdaság dolgozói, akik már eddig is kimagasló eredményeket értek el, a lövőben egyre nagyobb súlyt vetnek az öntözéses gazdálkodás <kibövítésére. A múlt esztendőben például a szakszerű trágyázás és az öntözéses gazdálkodás kibővítése következtében eredeti tervüktől eltérően negyedmillió koronával növelték bevételüket. A gazdaság liak az öntözésen kívül igen nagy szolgálatot tett a halastavak iszapjának felfiasználása a trágyázásban. Ott, ahol ü talajerő utánpótlásának ezt a formáját álkalmazták, takarmánykeverékekből át lag 130 mázsát értek el hektáronként Az öntözés eredménye különösen a cu korrépánál 'mutatkozott meg. Két tizen hat hektáros parcellán, amelyet öntöz tek, az átlaghektárhozam elérte a 340 mázsát, ezzel szemben az öntözetlen te fületeken — a szárazság következtében igen silány volt a répa. Ha a földművestől megkérdezzük, miért nem ért el gazdaságuk nagyobb hektárhozamot, általában így válaszol: Ja, a határ nem műhely, és nem akkor léphetünk a földre, amikor akarunk. Ezt senki sem vonhatja kétségbe, mert a mezőgazdasági termelést még befolyásolhatja az Időjárás. A Šahyi Állami Gazdaságnak sem jött ki úgy a lépés, ahogyan gondolták, pedig az aratás után még úgy festett a dolog, hogy sok lesz az abraktakarmány. A gabonaneműek átlagos hozama 23,44 mázsa volt hektáronként. Ha ehhez még hozzáadjuk a kukoricatermést — gondolták — a hektárátlag felugrik 25 mázsára, ami már elég a tervezett húsmennyiség előállítására. A valóságban azonban nem így történt. A kukorica betakarítása után 23 mázsára csökkent az átlag. Felvetődik a kérdés, lehetett volna a múlt évben több takarmányt termeszteni a gazdaságban? Igen, csakis ez lehet a válasz a kérdésre. Tavaly a Pustá Ves-i részlegen a kašticei búza — amelyen elvégezték a nitratációt — 33 mázsa termést adott hektáronként, míg a dűlő többi részében 10 mázsával kevesebb termett egy-egy hektáron. A turovcei részlegen a német búza 28 mázsa termést, a viškovcei részlegen pedig a Diana búza 27 mázsa termést adott hektáronként. Igaz, a nitratáciő segítségével. A baj az, hogy a kísérleti parcellák a búzavetés összterületének még a tizedrészét sem tették ki. Tél van, a nitratáció ideje. Ilyenkor minden gazdaságban sokat javíthatnak az őszi kalászosok hozamain. Jól be kell osztaniuk a műtrágyát 33 mázsa búza hektáronként A šahyiak sem szalaszthatják el az alkalmat. Az első fejtrágyázást már decemberben elvégezték, a napokban sor kerül a másodikra is. De már a kezdet kezdetén szakszerűen kezelték a bú^át. Helyesen elosztották a műtrágyát, kétötödét beszántották, ugyanannyit a felső talajrétegbe dolgoztak, a megmaradt részt pedig kétszeri fejtrágyázásra használják fel. Ebben az esetben már nem kísérleti parcellákról van szó. A nitratációt a búza vetésterületének csaknem egyharmad részén alkalmazzák. Hogy miért nem terjesztik ki még nagyobb területre? Az évelő és más takarmányok- • ból is szép' hozamokat kell • elérnie a gazdaságnak. A takarmánytermesztés növeléséhez viszont szintén műtrágya szükséges. Más lenne a helyzet, ha jók volnának a földek, de eddig az istállótrágyával kevés földet tudtak megjavítani. Az amúgy is humuszban szegény talaj — kivált a településektől távol eső dombok, melyek a magángazdálkodás idején csak hébe-hóba kaptak Istállótrágyát — feljavítása lassan megy. Szóval jól be kell osztaniuk a műtrágyát, hogy jusson ls, maradjon ls. Ezért nem kerülhetett sor több kalászos nitratációjára. A gazdaság így is sokat tesz, hogy minden terményből növelje a hozamokat. Trágyalevet is használ a rendszeres talajjavításban és ezzel elérte azt, hogy a földek négyévenként kapnak szerves trágyát. A mérleg azt mulatja, hogy a 25 mázsás átlaghozam elérésére már az Idén sor kerül. BENYUS JÓZSEF Rendszeres talajjavítás - NAGYOBB TERMÉS Az Agrolet mezőgazdasági légiszolgálat repülői a kemény fagyok ellenére sem szakítják félbe munkájukat. A repülők egy csoportja a napokban szőr repülőgépekről Thomas-salakot és kálisót az UhFinévesi Központi Állattenyésztési Kísérleti Intézet lucerna és 'óhere földjeire. IJ. Nősek f elv. — ČTK] A mezőgazdasági termelés gyarapodása elsősorban megköveteli, hogy döntő niódon fokozzuk ; a növénytermesztést, hogy minden hektár földről minél nagyobb termést takarítsunk be ! s ugyanakkor fokozzuk a munka termelékenységét és csökkentsük az önköltséget. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében dön;! tő szerep jut a földalap teljes kihasználásának. | Ez azt jelenti: ! — vezessük be a vetésterületek minél célsze| rűbb elrendezését, hogy fokozzuk a kenyérga) bpnának és azoknak a takarmánynövényeknek ^ a termesztését, amelyek a helyi viszonyokban hektáronként minél több takarmányegységet és emészthető fehérjét biztosítanak; ilyen növények elsősorban a kukorica, takarmány-cukorrépa, hüvelyes takarmánynövények stb. Olyan vetőmagot és vetőanyagot használjunk, amely a legnagyobb termést biztosítja. * Az illetékes szervek dolgozzanak ki konkrét terveket a vetésterületek beosztására; — folytassuk a talajjavítási munkálatokat; az öntözési berendezéseket elsősorban a legfontosabb termőterületekre összpontosítsuk ... (A CSKP XII. kongresszusának határozatából) Hasznos befektetés A mezőgazdasági termelés növelése szempontjából egyre jobban előtérbe kerül a talajgazdálkodással összefüggő ké rdéskomplexumok mielőbbi megoldása. Különösen fontos szerepet kap az új trágyázás! módszerek gyakorlati megvalósítása, a műtrágyák szakszerű és a lehető leghatékonyabb felhasználása. Ezzel kapcsolatban Ľudovít Túron, mérnök, a Dedina Mládeže-! szövetkezet elnöke elmondotta, hogy közös gazdaságuk jó hírnevét mindenekelőtt a szakszerű talajgazdálkodásnak köszönhetik. Többek között kijelentette: — A múlt esztendőben szerzett tapasztalataink alapján elhatároztuk, hogy az idén a nitratációt kiterjesztjük az őszi árpa egész vetésterületére. A nitrogéntartalmú műtrágyákkal a fejtrágyázást már meg is kezdtük. Hektáronként 50—60 kilogrammot adunk a földnek. A munkák elvégzéséhez bőven van munkaerőnk is, mivel a növénytermelésben dolgozóknak ma még nincs mit csinálniuk. A fejtrágyázásra pedig a jelenlegi időszak igen megfelelő. így részben foglalkoztatni tudjuk a szövetkezeti tagokat, és ami a legfontosabb, megteremtjük az idei jó termés, a gazdag aratás feltételeit. Eudovít Turofi elvtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy az idén kísérlet céljából megpróbálkoznak. az úgynevezett rövidített nltratációval. — Ennek lényege — fejtegeti Turoň elvtárs —, hogy a koratavaszkor végzendő fejtrágyázáshoz a nitrogéntartalmú műtrágyáknak mind a három fajtáját felhasználjuk, mégpedig: nitrogénes, ammoniákos és cianamydos formájában. A nitrogén két előbbi formája az ostravai vagy lovošicei salétrom. A nitrogén utóbbi farmája pedig a mésznitrogénes műtrágya. A talajról történő gondoskodás, • jő termés megteremtésének feltételei azonban nem szorítkozhatnak csupán a nitrogén műtrágyák szakszerű felhasználására. Ettől sokkal többet vár a föld. Turoü elvtárs is erre gondolt, amikor az alábbi gondolatokat fejtegette: — A nitrogénéi műtrágyákkal történő fejtrágyázáson kívül az idén egyébb teendők is adódnak, ha azt akarjuk, g hogy a pártunk XII. kongresszusának határozatát maradéktalanul teljesíteni tudjuk. A késő őszi esőzések és a kemény tél következtében hatalmas jégtáblák borítják a határunkat. Fennáll tehát az a veszély, hogy a jégpáncél alatt a kisarjadt vetés levegő hiányában elsatnyul vagy teljesen elpusztul. Szükséges tehát, hogy mihelyt az időjárás megengedi, feltörjük a jeget, hogy a növény mielőbb levegőhöz jusson. Az említett szövetkezetben már jó szokássá vált, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítanak a talaj szakszerű művelésének, termőképessége állandó fokozásának. A Dedina Mládeze-i szövetkezetben ma már nemcsak az elnök, vagy az agronómus, hanem a szövetkezet valamennyi tagia (udia és. vallja azt a nézetet, hogy a gazdálkodás alakulása mindenekelőtt a jó talajműveléstől függ. Ezért nem is fukarkodnak, ha a földről van szó. Azt tartják: a talaj javítását szolgáló költség nagyon is hasznos befektetés. (in) ADJUK MEG A FÖLDNEK AMI JÁR... Eudovít Turoň mérnök, a Dedina Ml ádeže-i szövetkezet elnöke és Juraj Králik agronómus elégedetten szemlélik a termést. Indokolt a megelégedés, hiszen a Martonvásári l-es kukorica jól fizetett, 105 mázsa szemestermést hektáronként. Igaz a szövetkezetesek gondosan előkészítették a talajt s nem hiányzott belőle az öntözés sem. A csatornákban felduzzasztottak a vizet, amit a növény sokszorosan meghálált. A szö-etkezetesek a felszíni öntözésnek is nagy hívei, a tavalyi 215 hektár helyett az idén 350 hektárt öntöznek szórófejekkel. Persze így több a munk a, de megéri a fáradságot. (K. Cích — CTK — f elv.) Több mint 2500 hektár szántóföldön gazdálkodunk, de ebből mintegy 250 hektár talajvizes föld, úgyhogy csak fele hozamot ad s mindig rontja az átlagtermést. E kérdést éveken át nem tudtuk megoldani, mert arra vártunk, hogy a talajjavítást az állam végzi el az állami talajjavítási akció keretében. E helyzetet nem tűrhetjük tovább. Ezýrt elhatároztuk, hogy felkérjük a šaläi Talajjavító Szövetkezetet, melynek tagjai vagyunk, hogy vizsgálja meg a föld nedvességtartalmát, s dolgozza ki egy úgynevezett kis talajjavítási akció terveit, hogy 1967-ig e földeket teljesen termővé tehessük. Harmonogramot készítünk öt öntözőberendezés számára úgy, hogy az öntözést májustól októberig biztosítsuk. Kidolgozzuk a föld minpsége javításának komplex tervét, melynek alapján az egész szántóterület egynegyedét istállótrágyával, humuszszal és zöldtrágyával fogjuk trágyázni. E tervben pontosan feltüntetjük a komposzt mennyiségét és összetételét. A JNB-vel való megegyezés alapján megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy a szövetkezet már 1963-ban a járás példás gazdaságává váljék. Ez annyit jelent, hogy szövetkezetünkben bevezetjük a szilárd díjazást, a széles körű prémiumrendszert, figyelemmel kísérjük az önköltséget. Bevezetjük a szövetkezeten belüli hozrascsotot, munkánkat behatóan elemezzük. Közvetlenül a szövetkezetben szaktanfolyamokat rendezünk valamennyi vezető műszaki és gazdasági dolgozó részére. Ezeknek az alapvető intézkedéseknek teljesítése segítségünkre lesz a CSKP XII. kongresszusán kitűzött feladatok sikeres teljesítésében. TOMÁSKOVICS KAROLY, a selicei EFSZ elnöke A CSKP XII. kongresszusának határozata értelmében a mezőgazdasági termelést 1970-ig az ipar színvonalára kell emelni. Szövetkezetünk számára ez konkrétan annyit jelent, hogy minél több élelmiszert kell termelnünk a lakosság részére, nyersanyagot az ipar számára, s emellett saját forrásainkból kell fedeznünk a takarmány-, a vetőmag- és az ültetőanyag-szükségletet, s ezenkívül megfelelő tartalékokat kell létesítenünk. A CSKP XII. kongresszusáról hazatérve a határozat jelentőségéről először szövetkezetünk kommunistáival, vezetőivel beszélgettem, majd pedig az egész tagság előtte beszámoltam prágai utamról. Világos, hogy figyelmünket a növénytermesztésre, konkrétan a föld termőképességének fokozására kell összpontosítanunk, hogy olyan termést érjünk el, amely teljesen fedezi szükségleteinket, lehetővé teszi a szerződéses beadás teljesítését, valamint saját takarmányés vetőmagalap biztosítását. Mi a teendőnk? Ül SZÖ 4 * 1.983. atiu'- 31.
