Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-31 / 31. szám, csütörtök

M

a tíz éve annak, hogy első Ízben kitárultak a komárnói Magyar Területi Színház kapui, ünnepi hangulatú közönséggel teltek meg széksorai, felgördült a függöny és egy kicsi, de annál lelkesebb szereplő gárda, nemes hivatástudattal és nehezen titkolt belső remegéssel, lépett a fényszórók tüzébe. Természetesen hosszú hónapok előkészítő munkája előzte meg ezt a pillanatot, de egy színház életében a kiindulópont mégiscsak az első előadás, az első találkozás a közönséggel. Ezért számítjuk magyar kőszínházunk megszületését Urbán Ernő Tűzkeresztség cimü drámájának bemutatójától. A szövetkezeti gondolat tűzkeresztségéről szóló darab előadása egyben a csehszlovákiai magyar szellemi élet frontján nem csekély feladatokat vállaló MATESZ egy évtizedes tevékenységének kezdetét jelentette. Sok víz folyt le azóta a város mellett méltóságteljesen hömpölygő Dunán és most, amikor újra ünnepelünk, ideje viszszateklntenünk arra az útra, amelyet ez a színház alapítása óta bejárt. A MATESZ elsőrendű célkitűzése iz volt, hogy a magyarlakta délvidéken a szocialista kultúra egyik fáklyavlvőjének sze- zott a megfontolt és előrelátó terverepét tpitse be. Hivatása volt és ma- zés. Lényegében ennek következméradt, hogy a szocialista hazafiság és nye a mai áldatlan helyzet, a proletár nemzetköziség szellemé- Ez természetesen kihatott a színben, a művészet formanyelvén mes- ház műsorpolitikájára, amelyben neben az együttesben „több van", mint amit — a csúcsteljesítményektől el tekintve — átlagban nyújt. A

„rejtett tartalékok" feltárá sának alapvető követelményt az állandó ős minden tekln tetben felkészült művészi ve zetés megteremtése. Akármennyire lt furcsán hangzik, de tény az, hogy a színháznak nincs dramaturgja nincsenek állandó rendezői. Nemcsak a régi színházi vezetés és nem utol sósorban a pártszervezet hibája, hogy rendszeresen nem törekedtek a meg felelő emberek kiválogatásával, főiskolai szintű oktatásával és így a szükséges tartalék létrehozásával Ezért felelősség terheli az illetékes állami szerveket is, amelyeknek kö telességük lett volna távlatilag meg oldani ezt a hosszú évek óta sürge tőén jelentkező problémát. Végered ményben tlz év alatt már két ren dezői és dramaturgiai garnitúra is elvégezhette volna a főiskolát A színházon belül és kívül ls hiányli EVES Ma délután kerül színre Osztrovszklj Kéz kezet mos című darabja. J. Herec felvételén a Lipocskát alakító Udvardi Anna. A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ M terséges életet varázsoljon a színpadra, az embereket leginkább foglalkoztató időszerű gondolatokról szóljon az emberekhez, állásfoglalásra késztesse őket, egyszóval mint minden művészet, közvetve küzdjön a szocialista együttélés alapvető erkölcsi szabályai érvényesüléséért és a viszszahüzó eszmék, nézetek hatása ellen. A cél világos volt és eléréséhez nem hiányzott az akarat, a lendület sem. Ennek köszönhető, hogy a MATESZ nem futamodott meg a nehézségek elől, alapvető feladatait tekintve többé-kevésbé megállta a helyét a tűzkeresztségben. Helyzetét a legjobban az bonyolította, hogy kőszínháznak számit, de a gyakorlatban elsősorban a tájszlnház szerepét tölti be. Az adott körülmények között, amikor Szlovákia nyugati csücs. kétől a legtávolabbra eső keleti községig egymagában képviseli a hivatásos imagyar szocialista szinl kultúrát, ez nem is lehetett és lehet másképp. De csak a tájoló színész tudja megmondani, mennyi fáradozást, fűtetlen termekben didergést, kényelmetlen utazást, kevésálmú éjszakát, mennyi lemondást és mennyi áldozatvállalást Jelent egyetlen egy szám: 301000 kilométer. Igen, ennyit tettek meg a MATESZ színészei tlz év alatt. Majd nyolcszor kerülhették volna ineg a földgolyót az Egyenlítő mentén, ha nem az lett volna a céljuk, hogy másfélszáz községben lépjenek a kuljtúrházak dobogóira. Őszinte elismerést, hálás köszönetet érdemlő munka és minden bizonnyal hasznos, értékes befektetés volt ez. Kamatait, nyereségét, nem lehet számokban és százalékokban kimutatni, de része van elsősorban a magyar parasztember, az új arculatú szövetkezeti dolgozó látókörének tágításában, ízlésének pallérozásában. Mégha az eddig előadott darabok közül többet el is vetett a közönség, vagy a kritika, mégha voltak is buktatók, sőt kudarcok és hullámvölgyek is, mégis a több, mint hatvan darab nagy része a színház küldetésének megfelelő hatást gyakorolt — hol alacsonyabb, hol magasabb hőfokon — összesen mintegy kilencszázezer nézőre. A bejárt utat olyan sikerek fémjelzik, amilyen például Moliére: Fösvény, Beaumarchais: Szevillai borbély, Mňačko: Hidak kelet felé, Rahmanov: Polezsajev professzor, Afinogenov: Kisunokám, Bródy: Tanítónő, Čapek: Anya, Heltay: Néma levente, Csehov: Ványa bácsi, Karvaš: Éjféli mise, Dávid: Dódi és legutoljára Arbuzov: Irkutszki történet című darabja. És eredmény az is, hogy számos darab 40—80 előadást órt meg. Az utóbbi három esztendőben a sikerekben, de a kudarcokban is osztozott a volt Faluszínház legjobb színészeinek a MATESZ-be átjött csoportja is. Az Ilyen és ehhez hasonló eredmények, sikerek tanúskodnak róla, hogy színházuk kivívta létjogosultságát, alapításától kezdve komoly munkát végzett. Egy Jubileum nem éppen a legkedvezőbb alkalom ahhoz, hogy egyben felemlítsük a fogyatékosságokat ls, amelyek gátolták, illetve gátolják a színház dolgozói képességeinek további kibontakozását. Nem akarunk ünneprontók lenni, de magának a MATESZ-nek és ezen túlmenően hazai magyar kulturális életünknek ls £rdeke felszámolni a művészi izmoBodást akadályozó tényezőket. Annál Is inkább szükséges ennek megemlítése, mivel véleményünk szerint ebhezen fedezhetjük fel az egységes és céltudatos vonalvezetést. így nem igen beszélhetünk a színház kikristályosodott arcéléről. Ez nem ls csoda, hiszen a színház sajátos profilja kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele legalább egy kiforrott művészi egyéniség, aki tudja mit akar és miért, akinek van tekintélye és a művészi célok elérésére tudja serkenteni a színház minden dolgozóját. A helyzetet továbbá súlyosbította az is, hogy lemaradt a színészképzés. Csak ebben az évben fejezi be főiskolai tanulmányait az első három magyar színész és további négyen folytatjáij, tanulmányaikat. Ha tekintetbe vesszük, hogy a színház a tájolás nehéz körülményei között végezte munkáját, amikor a tanulásra vajmi kevés energia és Idő maradt, és azt, hogy hiányzott az a művészi tekintély, aki huzamosan rendszeres nevelőmunkát végzett volna az együttesben, akkor látnunk kell, hogy ezen a téren ls bőven van még tennivaló. Nemcsak a MATESZ, hanem általában a többi színház legjobb törekvéseit is bénítja a drámairodalom vlszszaesése, ideiglenes válsága. Bár a sikertelenségeknek nem egy esetben a helytelen darabválasztás volt az oka, a döntő tényező mégiscsak az, hogy kevés a mai darab és fehér holló a jó mai darab. A színház azonban nem várhat ölbe tett kezekkel. Fel kell végre ismerni azt, hogy a színház és a drámaíró elválaszthatatlan egymástól, hogy közös, összehangolt munkájuktól függ a drámai alkotás éppen úgy, mint a színház feladatkörének maradéktalan betöltése. A színház dolgozóinak azt is tisztán kell látniuk, hogy éppen tőlük kell kiindulnia az ösztönzésnek, a bátorításnak, a társadalmi-művészeti szükséglet fedezete igénylésének. Márpedig évek hosszú során valahogy úgy alakult a helyzet, hogy a MATESZ nem igen bátorított, hanem várta a „készételt" és aztán az előzetes ösztönzés helyett — jólrosszul — utólag gyámolított. Néhány Egri, Dávid és Siposs darab bemutatása sem változtat azon, hogy területi színházunk legalább olyannyira adósa a hazai drámalrásnak és főleg azoknak az íróknak, akik még ebbe a nehéz fába nem vágták fejszéjüket, de tehetségük talán lenne is hozzá, mint a hazai drámaírás a MATESZnek. Egyszóval követelmény a közös, elvtársi alkotó munka. Volt egy hosz_ szú időszak, amikor a színházak munkáját a fölérendelt szervek nem cse.kély mértékben aszerint méltányolták, hogyan teljesítették a gazdasági tervet, hány százalékban voltak önellátók. Ez a rövidlátó, bürokratikus politika, amely nem a közönségnevelés elsőrendű szempontjából indult ki, gazdaságilag vajmi keveset hozott, de ennél több kárt okozott eszmei-művészi kihatásában. A MATESZ vezetősége pedig oly buzgón követte ezt az elvétett politikát, hogy köztársasági viszonylatban alig harminc százalékos önellátással, első lett. Az éremnek másik oldala viszont az volt, hogy előtérbe kerültek az úgynevezett kasszadarabok, amelyeknél elsőrangú tényező volt a gazdasági siker és majdhogynem elhanyagolható az a nehezen lemérhető „mutatószám", hogy mennyivel járult hozzá az ilyen darab a közönségneveléshez, illetve mennyivel csorbította a közízlést. a már más a helyzet. A szigorú . takarékossági rend szabályok természetesen színházra ls vonatkoznak — ős ez így helyes —, de lényegesen csökkentették a túlzott tervet s nem érvényesül a politikai célkitűzéseket elsekélyesítő szűkkeblűség. És hogy ezen a téren is minden rendbe jöj jön, ennek van még egy feltétele. Meg kell találni a maximalista művé szi követelmények és a reális lehető ségek között húzódó arany közép utat, amely elvezet a közönség szí véhez. Arról van szó, hogy az esz mei és művészi igények feladása nél kül, vagyis a k zönség igénytelen ségnek ha,bókoló része nyomásának nem engedve, olyan művészet kerül jön a színpadra, amely mozgósító gondolati és érzelmi hatást vált kl a felszabadulás óta új feltételek kö zött csiszolódó, a szép és igaz mű vészét Izeit kóstolgató közönségben, És ha ma délvidékünkön állítólag ez a színházközönség még nincs több ségben, — mint ahogy azt színházi dolgozóink nem egyszer hangoztat ták, olyasfajta érvekkel alátámaszt va, hogy „Lám, lám, a Bekopog szerelem című darabot a kritikus le vágta, de a legtöbb előadást érte meg" — akkor ebben kicsit ludas műsorpolitikájuk ls. Nem egyszer gyengébb ellenállás irányában haladt ez a műsorpolitika, és az évek óta ismétlődő Indokolás az volt, hogy csak „kiskanállal" adagolhatjuk fajsúlyosabb mondanivalót. A közönségnevelés tényleg hosszú és türelmet igénylő folyamat, de meggyőződésünk hogy az engedmények ezen a téren csak kárt okozhatnak. A siker viszonylagosan annál gyorsabban következik be, minél több lesz az olyan darab, amely az embereket legjobban érdeklő életjelenségekre világít rá amely elgondolkoztatja, amely követésre, vagy elítélésre serkenti, amely Időszerű, Illetve mai kérdést boncol gat magas művészi fokon. Végül, de nem utolsósorban szólnunk kell arról is, hogy a színház további fejlődésének egyik követel ménye a közösségi szellem elmélyítése. Sztanyiszlavszkij nem egyszer hangsúlyozta és a színházi gyakorlat igazolta szavait, hogy egy művészi kollektívában az alkotó munka alapvető feltételei közé tartozik a kölcsönös megbecsülés, a közös munka tisztelete, az elvtársiasság légköre, az önzés és más előnytelen jellemvonások elnyomása vagy enyhítése. Eb ben a vonatkozásban komoly feladatok hárulnak a színház pártszerve, zetére, em könnyű megbirkózni azokkal a nehézségekkel, amelyeknek vázolására törekedtünk. A színház ezt önmagában nem Is oldhatja meg. Ehhez minden illetékes párt- és állami szerv, művészi Intézmény, a kritika és a közönség segítsége ls feltétlenül szükséges. Csak így töltheti be a MATESZ az eddiginél még jobban jelentős szerepét, csak így teljesítheti hiánytalanul feladatát, amelyet a kongresszusi dokumentum szövegez meg: „segítsen a társadalom szocialista tudatának elmélyítésében, nemesítse az emberek kapcsolatát, formálja az új erkölcsi vonásokat, tanítsa az embereket a szép befogadására, táplálja bennük a korunk jellegéből eredi derűlátást, neveljen nemcsak igényes közönséget, hanem egyben öntudatos állampolgárokat." Ebben a nehéz, de szép küldetésbe sok sikert és eredményes munkát kívánunk a fennállásának második évtizedébe lépő Magyar Területi Színház valamennyi dolgozójának. Gály l»á

n AZ I. ALAPSZERVEZET HATÁROZOTT: „Változtatni kell munkánk stílusán" A bratislavai Kábelgyár első és második részlege nem teljesítette múlt évi termelési feladatait. Bár ez az egy adat nem lehet e két részleg piártalapszervezete tevékenységének teljes tükörkép, mégis arra enged következtetni, hogy a részlegek kommunistáiA taggyűlés a termelési problémákon kívül komolyan foglalkozott az Ideológiai munka értékelésével. A pártoktatást rendszeresen megtartják, azonban a látogatottság nem kielégítő. Tekintettel az Ideológiai nevelés nagy jelentősegére és feladataira, a nak munkája tavaly tnée sok kívánni pártoktatást úgy kell megszervezni, „ol A • T-.V-. —.. nn T-n In/Jűn nánt. N valót hagyott hátra. AZ ALAPSZERVEZET évzáró taggyűlésén elhangzott beszámolóból tudtuk meg, hogy a múlt esztendő első 11 hónapjában kielégítőek voltak a munkaeredmények, viszont decemberben akkora volt a visszaesés, hogy ez lényegében az egész évi gazdasági eredményekre rányomta béivegét. Az első részleg csak 98,8, a másik pedig mindössze 98,3 százalékra teljesítette évi tervfeladatait, s így a két részleg együtt kerek 4 millió korona értékű áruval maradt adósa a társadatomnak. Minden további magyarázat nélkül ez a tény azt bizonyítaná, hogy a részlegek kommunistái tavaly keveset törődtek a termelési feladatokkal. A valóság azonban más. A pártbizottság kéthetenkénti ülésén rendszeresen és mélyenszántóan foglalkozott a terv teljesítés kérdéseivel. Számos problémát megoldott, s munkájában nagy segítségére voltak a pártcsoportok, amelyek tevékenysége az előző évihez képest lényegesen megjavult. Azt, hogy a „lépés mégsem Jött ki", két alapvető hiba okozta. Az első, hogy a részlegek számára nem érkezett meg időben az új gépfelszerelés, tehát nem tudták valóra váltani a műszaki-szervezési intézkedések tervét, a másik pedig, hogy a felsőbb szervek nem döntötték el idejében, milyen mennyiségű színes fémet használhatnak fel. A döntés csak decemberben érkezett meg, amikor már késő volt. A beszámoló ezt az esetet az irányító munka alacsony színvonalának példájaként említi. Ez volt tehát a tervteljesítés két fő akadálya. A BESZÁMOLÓ ugyanakkor egy másik olyan esetre hívta fel a tagság figyelmét, mely a két fő akadály egyikével: a nyersanyagkérdéssel függ össze. Ugyanis tavaly szeptember végéig csak az első részlegben több mint 1440 000 korona értékű hulladék keletkezett. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy többek közt 351 tonna réz, 1B2 tonna alumínium, 166 tonna papiros került a szemétdombra. Az 1961-es évhez viszonyítva a részleg hulladékmennyisége tavaly átlag csaknem 1 százalékkal növekedett. Mi volt ennek az oka? A beszámoló erre nem adott választ, csak mint intő tényt szögezte le, s a vitában ls csak Kubány elvtárs mondta ki nyíltan, hogy még mindig sok selejtet és hulladékot okoz egyes dolgozók figyelmetlen, elővigyázatlan munkája. A tanulság kézenfekvő: Ha olyan nagy problémát jelentettek ezekben a részlegekben az anyagellátás fogyatékosságai, a pártszervezetnek nagyobb figyelmet kellett volna szentelnie a nyersanyag gazdaságosabb felhasználására. hogy az előadásokon minden párttag részt vehessen. A két részlegben megtartott előadásokon átlag 65 százalékos volt a részvétel, s ez bizony nem nevezhető jónak. A propagáclós munka terén ts vannak fogyatékosságok. A faliújságok, röpiratok, stb'. nem mindig időszerűek, s előfordult, hogy egyes fontosabb eseményről meg Is feledkeztek. Az alapszervezet munkáját dicséri azonban az, hogy a részlegekben eredményes a szocialista munkaverseny. Négy szocialista munkabrigádjuk és. Bt versenyző kollektívájuk van. A XII. kongresszus tiszteletére indított munkaversenyből két munkacsoportjuk és a második részleg került ki győztesen. Válaszképpen kiváló dolgozóink felhívására a két részleg 348 dolgozója 21 kollektív munkafelajánlásban határozta el, hogy harcolni fog a munkásbecsületért. Ez azonban inkább a dolgozók önálló kezdeményezésének, mint a tömegszervezetek szervező munkájának eredménye. Annak ellenére, hogy a pártbizottság többször foglalkozott az FSZM és a CSISZ alapszervezeteinek munkájával, ezek tevékenysége nem érte el a kívánt színvonalat. A beszámoló helyesen állapította meg, hogy a tömegszervezetek nem kielégítő tevékenységéért mindenekelőtt azok a kommunisták felelősek, akik ezeknek a tömegszervezeteknek maguk ls tagjai. A TAGGYŰLÉS nagy érdeme, hogy a múlt tapasztalataiból levont tanulságokat és a részlegek előtt álló feladatokat az elfogadott határozatban célszerűen összesűrítette. Meghagyta az új pártbizottságnak, hogy dolgozza ki a pártszervezet munkatervét, s ennek teljesítéséről rendszeresen tájékoztassa a tagságot. Feladatul tűzte ki, hogy a pártcsoportok is terv szerint dolgozzanak s rugalmasan oldják meg a termelésben felvetődő problémákat. A pártszervezet a Jövőben fő felad a-: tálnak -tekinti a XII. kongresszus határozatainak valóra váltását, azok közül ls mindenekelőtt a műszaki fejlesztést és a legnagyobb anyagta-: karékosságot, ami e részlegek terv-; teljesítésének két legfontosabb köve-: telménye. A taggyűlés egyértelműen kifejezésre juttatta azt a nézetét, hogy napjaink igényeinek nem felel meg az alapszervezet eddigi munkastílusa. Nagyobb rugalmasságra, következetesebb, tervszerűbb munkára van szükség ahhoz, hogy maradéktalanul teljesíteni tudja azokat a nagy feladatokat, melyeket az 1963-as esztendő e két részleg elé állit. (szó) H Z ÚJ SZÓ ők is hasznos munkát végeznek Elnyerik a zászlót? A IuCeneci Invalid kisipari szövetkezet munkáját ml sem dicséri Jobban, mint az a tény, hogy már december elején teljesítették a pártkongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalásalkat, s ezzel az ez évre szóló feladataikat valóra váltották, Az év végéig még 100 ezer koronával szárnyalták túl a teljes termelés tervét, s a közszolgáltatások terén minden tekintetben eleget tesznek a dolgozók szükségleteinek. Michal Frýd Hős bányásztanulók Az egyik bandlovai bányászcsaládban, míg az apa munkában volt, az anya rövid időre magára hagyta a gyermekeket, tűz fltatt kl. A gyufa ugyanis a gyerekek kezeiigyében volt, meggyújtattak egy csillagszórót, attól lángra lobbant a függöny, majd a karosszék é« hamarosan égett a ház. A bányász tanoncintézel négy tanulója: Sepesi József, Horváth |ózsef, Sevcu József és Krastenits Géza éppen ekkor mentek el a ház mellett és az . ablakon át észrevették a tüzet. Egy percig sem késlekedtek, feltörték bezárt ajtót és hamarosan eloltották a tüzet. Megmentették három kisgyermek Aletét. Magatartásukkal kiérdemi lté'i nemcsak szülók, de az egész váru* lakossága nak elismerését. A Handloval Nagybánya igazgatója szép ajándékokkal jutalmaz ta meg fiket. Mészáros Béla, Handlová Vrba tiszt alakulatánál nagyon szép kulturális élet folyik. A CSISZ nemcsak kulturális vonalon szervezi a katonákat, hanem a katonai kötelességek teljesítésének terén is. Századunk mindhárom szakasza elnyerte a példás szakaszt illető vörös zászlót. Snop közkatona kötelezettséget vállalt, hogy minden éleslövészetet kitűnőre teljesít. Autóvezetőink ped.'g azt vállalták, hogy baleset nélkül fognak hajtani. Az alakulat most minden erejével arra törekszik, hogy elnyerje a példás századot illető zászlót. Hegyi Ján tizedes! Termeljünk zöldségfélét az üzemek földjein A CSISZ nyugat-szlovákiai kerületi bizottságénak mezőgazdasági osztálya mozgalmat indított az üzemi Ifjúsági szervezetek bekapcsolásával az üzemek birtokában levő kihasználatlan földek s kertek megművelésére, amelyekben zöldségféléket termesztenek majd. Az akcióba bevonják az EFSZ-eket is. A nitrai járás egyes ifjúsági szervezetei elhatározták, hogy szerződést kötnek a számításba jövő szövetkezetekkel. A szerződés értelmében az EFSZ-ek elültetik a zöldségféléket, az üzemek CSISZ-tagjal pedig egész éven át gondozzák, ápolják a növényeket. Pastorok Ivan, Bratislava 1983. január 31. * 0] SZÖ S