Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-30 / 30. szám, szerda

r UiÜlJlliillliiiimniiji. A SZAKMAI NEVELES AFTWWVW/W E Szeretnék megállni és elgyönyör ködnl az elém táruló panorámában de a kora reggeli januári hideg és a hátamba csapódó erős szél arra ser kent, hogy a lehető leggyorsabban szedjem lábam. Így tehát, nem cso dálom meg hazánk jövőbeli büszke­ségét: az épülő seredl Nikkelkohöt. Már a főbejárat előtt tapasztalom, hogy a rendkfvüll zord Időjárás elle­nére sem bénult meg az üzem növé­se, terebélyesedése. A vattásruhákba öltözött emberek fittyet hányva az időjárásnak, nagy-nagy szorgalommal serénykednek a gyárépületek, a kacs­karingósan és vagy másfélemeletnyi magasságban „pihenő" csővezetékek körül. Vajon, mit csinálnak? — A szerelési munkálatokkal va­gyunk elfoglalva — válaszolja egy cserzett arcú férfi. — És bőven van belőle? — Nem Igen. A szállítók nagyon gyéren küldözgetik a berendezést... — És ha kifogy a szerelnivaló, mi­vel foglalkoznak? Gondolkodik egy sort, majd ezt mondja: — Azért csak mindig akad tenni­való. A fő súlyt Ilyenkor a szakkép­zettség növelésére fordítjuk Magam már né g v tanfolyamon vettem részt. .. , mert azt tartjuk, hogy csak akkor Indulhat meg sikeresen üze­münk, ha tisztában leszünk a leendő beosztásunkkal láró mufika minden csínjával-bínjával... Ami azt Illeti, nem rossz felfogás. 2. Az üzemi pártbizottság elnöke. Hor vátb elvtárs azonosítja magát a „kin ti" munkás elvével, öt ls bosszantja, hogy „kevés a dolguk" hogy alig akad szerelnivaló. Sok mindent elkö­vettek már a helyzet megjavítása ér­dekében, de nem és nem akar beáll­ni változás, noha szorít a „csizma", vagyis közeleg a gyár üzembehelye­zésének Időpontja... — Meggyőződésem azonban — vé­lekedik —, hogy a fölösleges épít­kezések számának csökkentése. Illet­ve az arra Irányuló törekvés, hogy előtérbe helyezzük a gazdaságilag fontos ipari létesltménvek építésének minél előbbi befejezését, meggyorsít­ja és közelebbre hozza a Nikkelkohó üzembehelyezését Is ... — Persze, sok mindennel kell meg­birkóznunk addig — mondja kis szü­netet tartva, majd váratlanul új té mába kezd. — Szakképzettségi prob­lémákról Milan SedláCek-kel, az tsko laügyl osztály vezetőiével beszélges sen. ö lobban kiismert magát ebben — teszi hozzá nevetve és máris tár "csáz egy számot. — Valahol az építkezésen kószál — szólal meg Ismét a telefonálás után — De azonnal előkerítjük ... Melles leg szólva, nagyon rendes és bele való gyerek a Milan ... Telefonberregés vet véget szaval nak. — Már megyek — szól a kagylóba s felém fordul: — Gyűlésre kell men­nem. Utána szívesen látom .. 3. Még jóformán didergek, amikor še­bes-robogva egy. fiatal, vállas, nagyon rokonszenves megjelenésű férfi nyitja az ajtót. Az állófogashoz lép, leveti kabátját és hozzám lép: — SedláCek... ön várakozik rám? — Igen ... Hümmög valamit és helyet foglal íróasztala mögött. — Üzemünk nagyon bonyolult mun­kaeljárásokkal, technológiával fog termelni — szólal meg füstkarlkát fújva maga elé. — És minőségileg ki­fogástalan árut kell majd előállíta­ni. Mindez elsőrendű feladattá avatja a szakképzettséget, amely nélkül megvalósíthatatlan a termelés és a követelményeknek megfelelő minő ség... Matatrif kezd až asztal fiókjábaii Vaskos Iratcsomót húz elö. Kiválaszt belőle két Iratot. Nézi egy darabig, forgatia széles tenyerében. — Most pedig arról néhány szót, hogy felkészültünk-e szakmailag a gyár üzembehelyezésére? Nos, rövi­den szólva elmondhatjuk, hogy több munkást iskoláztattunk kl a tervezett­nél. Egyes dolgozóink két-három szakmával Is rendelkeznek. Minded dig, vagyis tavaly csak a nedvesmun­kahely dolgozói nem részesültek szakképzettségben. Ez évben elsősor ban ls ezek szakkénzettségének foko­zására akarjuk lránvftanl a figyel­met. Hiba lenne azonban elhanyagol­ni az eddig Iskoláztatott munkások továbbképzését. Gyakorlat híján sok olyan dolgot elfelejthetnek málus el­sejéig — ekkor kell üzembehelyezni a gyárat —, amelyre feltétlenül szük­ségük lesz a nlkkelgyártásban. Ez idén azonban — a tervek szerint — minden egyes alkalmazottunk leg­alább két tanfolyamon vesz részt. Ez­által nemcsak szakképzettségük, ha­nem bérosztályuk ls növekszik A fi­gyelmet e sorsdöntő évben ezért a műszaki káderek szakképzettségének növelésére kell fordítanunk ... — Az elmondottakból ítélve ... — próbálok közbeszólni, de SedláCek elvtárs folytatja: — Szakmailag jól felkészültünk. Ami pedig a „kevés dolgunkat" Ille­ti, hát ezen a téren bizony állhatna be változás. Szállítóvállalataink meg­érthetnék, hogy nagyon fontos épít­kezésről van szó. Meggyorsíthatnák a berendezések szállítását... kamatláb mellett 40 évi törlesztéssel a föld megvétele, 0 olyan törvényt hoznának, mely kötelezné a földbirtokost, hogv azt a földet adja el nekik, amelyet meg­művelnek és meg akarnak venni, s ne önkényesen szabja meg, melyik földet adia el*s melyiket tartja me mint azt a parlamentben benyújtott néhány uereszténydemokrata tör vényjavaslat kiköti. Ugyanis kilóg a lóláb: a földbirtokra Igyekezne meg­szabadulni a silány földektől, a jó földeket, amelyeket a „mezzadro verejtékével áztatott és ímelyekre rengeteget költött, szívesen megtar­taná magának „Átlátunk a szitán Ismerjük a céget" — bólogat Crlspl no. No és ml van tovább: © a kisparasztokká vált „mezzad ro"-knak állami segítséget nyújtaná­nak, hogy korszerű és ésszszr-ű módszerekkel művelhessék meg a földet, hogy állják a vetélkedést a kapitalista nagybirtokokkal. Máris érintettük az olasz parasz tok további csoportjának, a kispa­rasztoknak, kistulajdonosoknak prob lémáit. Nekik is megvannak a gond­jaik, nehézségeik, ezért sajátos kö vetelésekkel állnak elö. Talán .nég alkalmunk lesz felkeresni egy „jel legzetes kisparasztot és közelebbről megismerkedni életével. A nápolyi parasztok körében töl­tött rövid ld" alatt ls meggyőződ­hettem arról, hogy a parasztság egyes rétegeinek problémái közötti nagy különbségek ellenére az olasz parasztok egy dologban azonos véle­ményen vannak: új szakaszt kell nyltn! az olasz mezőgazdaság fejlő désében. Ez azt jelenti, új szakasz nak kell kezdődnie a gyökeres agrárrt-'ormokért vívott küzdelmek ben Is Olyan agrárpolitikát követel nek, amely biztos lövőt, szebb hol napot, nagyobb Igazságosságot adr 1 a parasztoknak, a „mezzadro"-nak ne kelljen félnie attól, hogy a bér Ietl szerződés lejárta után rosszabb feltételeket kell vállanta vagy kotródnia kell a fűidről, mely élte­tője volt, ne kelljen tartania a föld­birtokos szeszélyeitől. • A Crispinók is öntudatosodnak Nagy erő buzog az olasz parasz­tokban. Érezhető ez a szakszerve­zetek fórumán, egységükben. Ez nagy dolog a mai Olaszországban. Minél nagyobbak lesznek az ered­mények, annál nagyobb lesz a pa­rasztok önbizalma. Lehet, hogy ak­kor Crlsplno ls felhagy életbölcse­letével, melynek lényege „minden olasz rabló". Ezt ugyanis 6 nem találta kl, a saját tapasztalatai alapján alakult kl ez a véleménye, miután annyi igazságtalansággal találkozott és nem látta gyökereiket. Élettapasz­talatalt „életbölcsességgé", vagy la tetszik filozófiává változtatta. Ha más élettapasztalatokra tesz szert, lehet, hogy másként fog Ítélni és megváltoztatja sajátos életbőlcsele­tét. Egyelőre arra a meggyőződésre ju­tott, hogy három hektárénak jó h J­zama ne -"csak a tavaszi, márciusi esőktől, hanem az embertől is függ. Nemcsak attól, amit a kapával, a mű­trágyával és a permetezéssel vé­gez, hanem azok művétől ls, akik a „politikát csinálják", törvényeket adnak kl, tüntetéseket, sztrájkokat, szerveznek. És persze azokon Is mű lik, akik a sztrájkokban és a tün­tetéseken részt vesznek. Crispino is töri a fejét, elgondol­kozik egvhangű munkája közben. Bi­zonyára megfontolta a parasztok és a szakszervezeti emberek szavait A hallottak jó talajra találtak. Az elvetett mag kihat. Ha majd gyöke ret ver. falán Crlsplno Is elhiszi azt amit az egyik paraszt Crlsplno élet bölcseletére tréfásan válaszolt: ,,Hisz i tolvajok soha sem a saját|ukat lo~ 'ák." Erre Crispino Is rá fog jönni Addig sok kiadós márciusi esőt, Crispln.pl" A további beszélgetésnek — akár­csak Horváth elvtársnál — telefon­berregés vet véget. — Gyűlés — mondja SedláCek, s iratokat nyom a kezembe. — Addig tanulmányozza... kultűua SZILÁRD ALAP: iA SZOCIALISTA REALIZMUS 4. Mit tudtam meg az Iratokból? — A' dolgozók 11,3 százaléka tanul esd: közép-, Ipari- vagy főiskolán. Az 1963/84-es Iskolaévben további 5 tech­nikus kezdi meg tanulmányalt a Mű­szaki Főiskolán. Az utánpótlásról, az ipari tanulók képzéséről sem feled- i keznek meg. Tavaly 43 tanulóval szakiskolát nyitottak. A fiatalok a lai­ka tos és villanyszerelő szakmát ta­nulják. Az Idén 150 tanulót befogadó; internátus építését kezdik meg az üzem tőszomszédságában ... * Felvetődik bennem a kérdés: Vajon! megindul május elsején a gyár? „Ha; megkapnánk a berendezést, ennek < semmi akadálya nem lenne" — mondta SedláCek elvtárs. Nos, ennek; érdekében talán ők ls tehetnének < valamit. A Nikkelkohó vezetői, a; párt- és a szakszervezeti funkcioná­riusok meghívhatnák építkezésükre a i szállítóvállalatokból azokat, akik fe­lelősek a megrendelt berendezések; Időbeli szállításáért. Hogy ezt már megtették — és nem sokat segített? | Hívják meg még egyszer! Elvégre a; pártkongresszus határozataínak valő- ' ra váltását nem lehet „ölbe tett" kéz­zel biztosítani. KEZES JÖZSEF • Jonas Gricius, a Litván Filmszövet­ség szervező bizottságának elnöke, a Szovjetszkaja Kultúrában a litván filmgyártás elmúlt évi eredményeinek értékelésével kapcsolatban kitér a szovjet filmgyártás általános értéke­lésére. írásában többek között kifejti, hogy a szocialista realizmust büszkén és joggal tekintik a szocialista mű­vészet szilárd alapjának. Szocialista művészeten azt értjük, ha a művészet a népé, érthető számára és közked­veltségnek is örvend a dolgozók kö­rében. Nem utolsósorban pedig azt, ha* a tömegek kommunista öntudatra­nevelését is segfti, ha a párt hű se­gítőtársa a kommunista társadalom felépítésének nagy ügyében. A szocialista realizmus a Szovjet­unió nemzetei kultúrájának kincses­háza és magába foglalja mindazt, ami jót és előremutatót a haladó világ kultúrája létrehozott. Ebben rejlik a szocialista realizmus további fejlődé­sének záloga. Ez határozza meg a szocialista világ kultúrájának fejlő­dését, s - a Szovjetunió kulturális fej­lődését olyannyira, hogy pl. a szov­jet filmművészet, illetve az egyes szö­vetségi köztársaságok filmművészete értékeléséhez csaknem egyforma mér­cét kell használni, hisz a feladatok minden szovjet szocialista köztársa­ságban ugyanazok, s még a fejlődési folyamat általános törvényszerűségei sem nagyon különböznek. Nem mintha az egyetemes szovjet filmművészet vagy akár valamelyik szovjet szocialista köztársaság film­gyártásénak fejlődése zökkenőmentes lenne... Nem szabad azonban a hi­bák fölött elsiklani, ki kell őket ktt­szöbölni; a sikerek ás eredmények erre kell, hogy sarkallják a filmmű­vészeket. (—él) Jacques Offenbach: Hoffmann meséi Bemutató a bratislavai Nemzeti Színház operaszínpadán BÄR Jacob Ebért csodagyereknek és betegen is elbeszéléseiben kesz­számltott, hiszen cselló-Játékával tyűt dob a polgári társadalom arcá­már tlzenkétéves korában elkápráz- ba, allegorikus formában ugyan, de tatta az Igényes kölni közönséget, minden önámitástől mentesen leránt­F 5 cél: a termelés növelése A Blatná na Ostrove-i Állami Gazda­ság kommunistáinak évzáró gyűléséről elmondhatjuk, hogy az eddigiekhez vi­szonyítva színvonalas volt. A kommunis­ták konkrétan és tárgyszerűen szóltak hozzä a felmerülő problémákhoz. A be­számoló részletesen foglalkozott az el- • múlt év gazdasági eredményeível. Rámu­tatott, hogy a húsbeadást 127 százalék­ra teljesítették és a tervezett napi súly­gyarapodást is elérték Ami a növénytermesztést illeti, szép; eredményeket csak búzából és árpából értek el. Kukoricából 9. a cukorrépából 120 mázsával maradtak adósai a terv­nek. Ennek tudatában hangzott el az a javaslat, hogy a mezőgazdasági szakbi zottság munkájában az eddiginél nagyobb mértékben be kell vonni a vezetőkön kívül az egyes munkaszakaszon dolgozó elvtársakat is. Fenes Károly,, a komplexbrigád tagja helyesen figyelmeztetett arra, hogy az aratásban a traktorosok teljesítményénél ne csak a learatott teriiletet vegyék fi­gyelembe, hanem a kicsépelt gabona mennyiségét is Ezzel nagyban csökken­ne a szemveszteség. A két és félmenetes aratás bevezetésével alacsonyabbak len­nének a termelési költségek. Hogy a termelési tervnek a lehető leg­lobban eleget tehessenek, elhatározták, hogy kiselejtezik a tbc-s tehénállományt, a tavaszi vetéseknél csakis nagyhozamú! gabonafajtákat alkalmaznak, üzembe he­1 lyeznek két öntözőberendezést, amely', újabb 200 hektár öntözését teszi lehető" vé. A talaj termőképességének növelése [ édekében 1730 köbméter komposztot ké- < szítenek és a szántóterület 25 százalé­kára szervestrágyit juttatnak. Andrejkovícs Teréz, Blatná na Ostrove még apja, a szegény kántor sem fejthette, hogy fiában néhány év­tized múlva, Jacques Offenbách név alatt, a francia zeneirodalom nagy ja a leplet az álmait megtépázó tár­sadalomról. Rokonlelkek találkozása ez az ope­ra. Hoffmann meséiben a fantasztl­; alakját fogják tisztelni. Nem sejt- kum és a misztikum ködéből is kl­hette, hogy az utókor az operett csillan az ember mérhetetlen szabad­! egyik atyjaként fogja emlegetni, aki ságvágya. Hősének minden nekilen­1.880-ban bekövetkezett haláláig mint- dülése, boldogságkeresése sziklagát­egy száz dallamgazdag, mesteri szer­kesztésű művet alkotott. Érdekes az, hogy ez a zene! műfaj, amelyet később a polgárság tartalmilag nem­ba ütközik, csatát csatára veszt és eszményeit elhervasztja a flllszterség, az önzés átkos szelleme. Offenbach­nak itt alkalma nyílt arra, hogy ze­telenltett, majd kisajátított, Offen- néjének érzelmi telítettségét felfo­bach kezében még fegyver volt. Acélpenge, amelynek gúnnyal, vád­dal, gonoszkodással edzett -éle 'ép­pen a burzsoá társadalom viszonyát, törpe hatalmasságai ellen Irányult. Offenbach élete alkonyán kompo kozva szólaltassa meg — Immár ha­lálos Ijetegen az ember tragikus küzdelmének jelképes történetét. A bratislavai opera már ötödizben tűzte műsorára a Hoffmann mesélt. A szombati bemutató arről tanúskodott, nálja meg egyetlen operáját, amely- hogy Kornel Hájek vendégrendező nek bemutatóját már nem éri meg. és Gerhard Aner karmester űj fel­fis nem véletlen az, hogy éppen Ju- fogásra törekedtek. Ennek lényege, les Barbier és Michel Carré szöveg­könyvére esik választfisa. Hiszen en főleg a prológus és az epilógus egyes mozzanataínak kiiktatásával, nek alapja E T. A Hoffmann ro- egyrészt kidomborítani a Jó és a A michalovcei Vihorlat üzem leg jobb dolgozói közé tartozott ta­valy Michal Gaff, villanyszerelő karbantartó, aki munkaideje ntán üzembe helyezte a trafo-állomáson kiégett elosztókat s ezáltal hozzá­járult ahhoz, hogy az üzemben nem kellett félbeszakítani a mun kát Képünkön M Gaff | Subák kai, az üzem fő energetikuséval a magasfeszültségű elosztókat vizs gálja felül. (A. MiCák felvétele — CTK) mantlkus német költő és prózaíró há­rom elbeszélése, amelyben kitárulko­zott előtte egy tiszta ember ember­telenül nehéz küzdelme az eszmé­nyek és vágyak üde oázisát fojtogató társadalmi sivárság homoktengeré­vel. A kis porosz hivatalnok éhezve Greiner Syfii! pasztelljei A Kultúra és Pihenés Parkjában Greiner Sybil 20 pasztelljével talál- ™ ^ľonásbľn'Welezľéľ'hätá" snk U IíLľ^q k r? S P T°/i t kf tke Z ŕt ÄSp TtôThSlen Äny­„ i ; J [ 0 0 r!; ÚJ' nved, színes koreográfiája. Ságokban gyakran átjuk rajzait de TÖBBET vártunk viszont az éne­ľnv i 8 linS ' d/™f kUS n~ a k fl r ef' kesektől, elsősorban nagyobb Into­Hálást biztonságot és a játékban több kréta-körvonalak közül kibontakozó r lg nks6lre t « föszerenekben leazán testet, a pasztell elmosódott kék, fö telje^ Svobo­• kELSZ ff gV ÖF, S S*™ z 6ŕľ l Lí 'fSÄ A knna ' kiteljesített figurát. Eleven test, fe- 1 ' ľ ' rossz párharcát, másrészt derűsebb kicsengést kölcsönözni az operának. Bátran mondhatjuk, hogy ezt minden erőszakoltság nélkül sikerült elér­niük. Érezzük azt, hogy a sokszor csalódott és alulmaradt, bánatára borban és baráti társaságban vigaszt kereső Hoffmann a reményt nem vesztette el, a küzdelmet nem adja fel. Ennek a beállításnak tökélete­sen megfelelt a vendég-képzőművész, Martin Brezina egyszerű, de mind a • i— . . * (Antónia) és Euba Baricová (Miklós) : J ? y m Mľ m ii 1, I m!' nyújtott, míg a kisebb szereplők kB­; „„L t ? } Tľ türedék é™ klsz á" zül dr. Janko Blahot kell kiemelnünk. > mltott mozdulatok, a sportoló nagy- ' p ájy | vö n Hangversenyek, vendég­művészek Košicén , szerű teljesítménye, ez az, amit Grel­; ner rutinosan, ötletesen és tempera­; mentumosan rögzít. Hazai művészeink aránylag csekély ; érdeklődést tanúsítanak a sporttema­; titka iránt. Greiner ezt a területet ! évek öta alaposan és Jogosan ak­Ä téli Időszak bő szórakozási lehető­séget nyújt a košicei zenekedvelőknek. A helybeli Kultúra és Pihenés Parkja ; názza ki. A klasszikus ókor óta még négy-négy hangversenyből álló bérlet­• sohasem volt Ilyen nagy szerepe és sorozatot rendez, melyeknek keretében ! társadalmi jelentősége a sportnak neves hazal és kfllföId I művészek és mint napjainkban. Így természetes, ? 87™ ese k ! éP n® k fe !' Ia n" är 1 8ľ án t aľ , , - tntták az első haneversenvt. me ven Sí­; hogy érdekel és vonz bennünket \ minden megnyilvánulása és szívesen, ; sőt gyönyörködve szemléljük képző­' művészeti megjelenítését. A sport tották az első hangversenyt, melyen SI­mor Ákos budapesti hegedűművész mu­tatkozott be a košicei közönségnek. Sí­mor Äkos a moszkvai Vlláglfjúsági Ta­lálkozó győztese és hangversenyét ért­. legjellemzőbb és legkifejezőbb mo- he tő érdeklődés előzte meg. Ezután a , mentuma a mozdulat. Greínert ls košlce l Kamarazenekarnak volt önálló •mindenekelőtt ez Izgatja, s ezt fog- hangversenye Hajna Štefan košicei zon­' 1a moff no n . . goramflvész közreműködésével. Január :™oľfV Lfľ, ,' ^^ ^ 3 0" Sn Ismé t budapesti művész lépett ragad és képbe foglal, nincs esetle- hangversenydobogóra: Bächer Mihály ; ges és pillanatfelvétel-jellege. A zongoraművész. i mozdulat több fázisát sűrítve Igyek- A második négyciklusos bérletsorozat ! szik az Illető egyénre és sportágra keretében Igor Ojsztrah látogat el Koši­' általános érvényűén kifejezni Mér- cér e> ez t követőleg újból hallhatjuk Od­'kőzéseken, versenyeken szinte les- n°P°f 0» kubai viollncselllstát, s a har­ben áll. A római olimpián- Is izga- " a c d' k. Mdviían i zongoramö­i - ... ,r vésznő ad hangversenyt. A sorozat utol­lommal követte a nemes vetélkedést. - - ' só koncertjén pedtg a bratislavai kvar­— Nézzük közelebbről például a tett lép a košicei közönség elé. spartakiád Ifjú résztvevőinek edzé- A helybeli Állami Színház is gondosko­sét. A szögben egymáshoz hajló tes- öott neves vendégművészekről. Január­tek, a lábszárak párhuzamosak, a ka­! rok íve harmonikusan hangolódik ban Nikolajev Zdravkov bolgár operaéne­kes mutatkozik be a Bohémélet Rudolf­össze A műkorcsolyázás világbajnok- í?" a k Kr o sf if í re pl? e n' rf rUf t h r t a t r t«'A k _«„.„ ., , ,z o Krejci „Zavar Efezusban" c. buffő­ságán szereplő plruettező nőalak 0p er a,ának bemutatóját, február 9 én mozgásának lenge s mégis erőteljes Rosetts Noíi olasz operaénekesnő énekel bája, vagy a Guhel-kettős táncosan a Traviataban. Februárban még két ven­Übbenő könnyed precizitása Divín dégfellépésre kerül sor. Ojből halljuk majdnem madárszerű kék lebegése, Zerzidcki lengyel operaénekest, ezúttal és sok egyéb sikerült rajza finom és a Carmen Don (osé-j.inak szerepében, a elmélyült megfigyelésre vallanak. ^ ' é| n éľ, P^ , g P Lu c, C 8ľ, ,n The o" ,or 8 « . . má n énekesnő Faust MargaréU át ala­BARKANY JENÖNÉ kítja. Leós Dezső, Košice «»nnár 30. * fj| SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents