Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-28 / 28. szám, hétfő

k spanyol nép hősiesen harcol a díkforűra ellen N. Sz. Hruscsov interjúja Moszkva (CTK — Az Espaüa Popular cimü Mexikóban meg­jelenő spanyol demokrata lap szerkesztősége arra kérte Nylkita Szerge jevics Hruscsovot, a Szovjetunió Minsztertanácsának elnökét, mondjon vé leményt a spanyol nép harcénak egyes kérdéseiről. A moszkvai Pravda január 27-1 szómában közölte az interjú teljes szövegét. Kérdés: Az utóbbi Időben világ­szerte széles körfl tiltakozó kampány bontakozott kl a spanyolországi durva megtorló Intézkedésekkel szemben. Ml az Hn nézete a spanyol nép Iránti szolidaritás kampányának és az ember legalapvetőbb |ogai lábbal tlprisának kérdésében, amit Franco spanyol kor­mánya követ el? Válasz: Az egész világ tudja, hogy a fasiszta börtönökben sínylődő spanyol demokratákat kegyetlenül kínozzák. A népek lelkiismerete nem törődhet bele, hogy Franco ember­telenül elnyomja a spanyol nép ter­mészetes szabadságvágyát. A szovjet nép ugyanúgy, mint a világ minden haladó népe, nagy megértéssel és meleg rokonszenvvel figyelte a spa­nyol nép hősi harcát a fasizmus el­len. A szovjet nép továbbra ls ki­fejezi szolidaritását a spanyol nép hősi harcával. A Franco-kormány a demokratikus erők elleni megtorló intézkedéseivel lábbal tiporja a legalapvetőbb embe­ri Jogokat, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmá­nya é3 az emberi fogok deklaráció­ja biztosit. Tudjuk, hogy Spanyolor­szág is az ENSZ tagja. A spaöyol de­mokraták Iránti szolidaritás kampá nyának „spanyolellenes" jellegéről szóló kijelentés rágalmazásként hang­zana azoknak ajkán, akik Spanyol­országot az agresszív imperialista erők uszályhordozójává avatják és Spanyolország területét idegen kato­nai támaszpontokként eladják. A spanyol nép harca a demokrati­kus szabadságért szorosan összefügg a néptömegek hárcával a reakció, a termonukleáris háború veszedelme ellan, a vtlágbékéért, s ezért érthető minden ország népének arra irányu­ló törekvése, hogy sokoldalú segít­séget és támogatást nyújtson a spa­nyol népnek. Minden becsületes em­ber kötelessége, hogy ezt a segítsé­get és támogatást a saját ügyének tekintse. Kérdés: Az ún. karibi válság Idején fokozódott a spanyol nép har oa az USA spanyolországi katonai légi és tangeri támaszpontjainak felszántó Iásáért, valamint a spanyol—amerikai katonai szerződés megszüntetéséért amely 19B3-ban lejár. Ggy véli, hogy ezek a támaszpontok védelmi jellegű ek és hogy Spanyolországot nem fe­nyegeti veszedelem a támaszpontok meghagyása miatt? Választ Az USA nem azért 5pl­fette és építi támaszpontjait, hogy a Nyugatot a kitalált „kommunista ag­resszió" ellen védelmezze, hanem azért, hogy a szocialista tábor ellen irányuló támadás előkészítésére szc gáljanak. Szükségtelen Ismételni, hogy sem a Szovjetunió, sem más szo­cialista ország nem támaszt területi vagy más igényeket Spanyolországgal szemben. Határozottan ellenezzük a világhá­borút. A kommunista társadalom épí­tése széles körű programjának meg valósításával foglalkozó Szovjetunió mindenképpen törekszik a háborús katasztrófa kiküszöbölésére. Ennek ellenére nem tévesztheti szem elől, hogy a nyugati agresszív erők láza­san fegyverkeznek és a Szovjetuniót olyan katonai támaszpontokkal övez­ték körül, amelyeknek a Szovjetunió elleni támadásra irányuló terveikben nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az agresszorok e terveikben nem cse­kély Jelentőséget tulajdonítanak a spanyolországi katonai támaszpontok­nak. A spanyol nép már eddig fs drá­gán fizette meg az amerikai kato­nai támaszpontok építését. Meg kell jegyeznem, hogy Spanyolország kor­mánykörei, amelyek spanyol terüle­tet bocsátottak rendelkezésre az amerikai támaszpontok építősére, ez­zel mérhetetlen veszedelmet Idéztek elö Spanyolországban. Ha kirobban­na a termonukleáris háború, a hadi­Bulgáriában túlteljesítették az 1962. évi népgazdasági tervet Szófia TCTK7 — Bulgária Közpöfftl Statisztikai Hivatalának január 26-án Szófiában közölt jelentése szerint Bulgária a múlt évben az Ipari ter­melés tervét 3,4 százalékkal túltel­jesítette. A túltermelés értéke 181 millió levát tett ki. A mezőgazdasági termelés 1962-ben 2,3 százalékkal növekedett. Az állami beruházások összege több mint 849 millió leva volt, vagyis 91 millió le­vával több, mint 1961-ben. A Bolgár Népköztársaság külkeres­kedelmi forgalmát 102,4 százaiákra teljesítették. A Marsi, már230millió kilométert repült Moszkva (CTK) — A Mars 1. auto­matikus bolygóközi állomás már 43 millió km-nyíre távozott a Földtől a Mars felé. Nap körüli pályáján mint­egy 230 millió km-t tett meg. A tudományos intézetek a bolygó­közi állomással rendszeres rádiókap­csolatot tartanak fenn. A telemetri­kus Információ szerint a bolygóközi állomás hőmérséklete 15—20 fok. Az USA tart a Közös Piactól Brüsszel (CTK) — Chrlstian Herter, Kennedy elnök személyes megbízottja az Európai Gazdaság Közösséggel folytatott kereskedelmi tárgyalásokon január 28-án Brüsszelben kijelentette az Egyesült Államok elsőrendű érde­ke, hogy az Egyesült Államok és az Európai Gazdasági Közösség közötti vámleszállítás a mezőgazdasági ter mékekre Is vonatkozzon. Nyugat-Eu ŕópa fontos piaca az USA mezőgaz­dasági termékelnek. Herter kijelenté­sével ismét megerősítette az USA kormányának aggodalmát, hogy a Kö­zös Piac védelmi politikája és orra Irányuló törekvése, hogy szükségle­telt saját forrásaiból fedezze, lénye "gesen csökkenti az amerikai mező­gazdasági termékek kivitelének lehe­tőségét a Kör* 0 fagállamaiba. A JEMENI ARAB KOZTÄkSASÁG had feről január 28-«n visszaverték egy zsol dos csapat támadását, amely a Bajan' Emirátus területéről lomén ferületérs akart hatolni, f ČTK) HONSU Japín sziget partjain már 15 nap)a hatalmas hóvihar dűl. 58-an lel­ték halálukat a viharban. (CTK) A kubai ellen­forradalmárok újabb gaztette Havanna (CTK) — A kubai ellen­forradalmárok egyik bandája további gaztettet követett el. A Matanzas tar­tománybeli Bolondrón városkában a január 25-re virradó éjjel meggyil­koltak egy 11 éves leánykát és egy 13 éves kisfiút. A banditák egy 8 és 18 éves gyermeket, valamint e négy gyermek anyját súlyosan megsebesí­tették. Az apát a véletlen mentette meg a haláltól. Az ellenforradalmi banda gaztette a tartomány valamennyi lakosának haragját és felháborodását váltotta ki. Az áldozatok temetésén tiltakozó tüntetést rendeztek az ellenforradal­mi árulók garázdálkodása ellen. N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, a nyugat-né­metországi állattenyésztő parasztoknak levelet küldött, amelyben köszönetét fe­lezte ki nyilatkozatukért. A nyugat-né­metországi állattenyésztők nevében P. Hoffmann azt írta, hogy N. Sz. Hrus­csov bölcs, és bátor fellépésével meg­mentette a világbékét, amely a kubai válság Idején komoly veszedelemben forgott. (CTK) MOSZKVÁBAN január 22—25-én volt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ál­landó statisztikai bizottságának máso­dik ülésszaka, amelyen a tagállamok — Bulgária, Csehszlovákia, Magyaror­szág, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió — küldöttségei vettek részt. (CTK) NAGY-BRITANNIA északkeleti járásai­ban 20—25 százalékkal drágult a vil­lanyáram. (CTK) KOPPENHÁGÁBAN a rádió- 93 televí /.lóberendezést gyártó üzemek dolgozói. Aarhus város alkalmazottal és Odense kikötő munkásai bérsztrájkot folytat nak. (CTK) AZ AFRIKAI ÁLLAMFŐK májusi Addis ^baba-i értekezletére szóló meghívást már 31 afrikai ország elfogadta. (CTK) BUDEL holland városkában mintegy 1200 holland polgár tüntetésen vett részt, amelyen tiltakoztak a nyugatné meť Bundeswehr katonáinak holland te rületen való tervbe vett kiképzése el len (CTK) AZ 01.ASZ PARLAMENT 292 szavazat­tal 172 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. Az Olasz Szocialista Párt Patvar képviselője tartózkodott a sza nzflstól fJTK) A LIBANONI BÉKEVEDÖK nyllatkoza tot adtak kl, amelyben örömmel -fogad iák a nukleáris fegyverkísérletek bs szüntetésére irányuló szovjet kezdemé nyezést. (CTK) Ä Szovjetunió tökéletes atomtengeralattjárókkal rendelkezik Lev Zsilcov hajóskapitány nyilatkozata más tengerekben" — mondotta a ha­jóskapitány. A továbbiakban James Calvertnek „Jég alatt az Északi-sark felé" című könyvével foglalkozott. Kijelentette, hogy a könyv sok érde­kes adatot tartalmaz. Egyúttal azon­ban kifejezte azt a nézetét, hogy ezt a művit kétségkfvUl azért írta, hogy reklámot csapjon az amerikai tengeralattjáróknak. Calvert művében csak felületesen említi az amerikai tengeralattjárókat útközben ért gép­hibákat és kudarcokat, hogy azt a benyomást keltse, miszerint semmi komoly zavar sem mutatkozott. A külföldi sajtó hírei szerint azon­ban arra lehet következtetni, hogy távolról sincs szó csekélységekről, amelyeket figyelmen kívül lehetne hagyni. Lev Zsilcov az interjúban érthe­tően a fő figyelmet a Lenyinszklj Kom-, szomol szovjet atomtengeralattjáró északi-sarki útjának részletes Ismer­tetésére fordította és ezért a Krasz­naja Zvezda január 27-1 száma iránt renklvül nagy volt az érdeklődés. Moszkva (CTK) — Lev Zsilcov, a Lenyinszkij Komszomol nevű szov­jet atomtengeralattjáró kapitánya in­terjút adott a Krasznaja Zvezda el­mű lap tudósítójának. Interjújában hangsúlyozta, hogy a szovjet tenger­alattjáró'; mindenkor világszínvona­lon voltak, sohasem sikerült túlszár­nyalni óket. Amint Ismeretes, ez az atomtenger­alattjáró hosszú utat tett meg az fiszaki-gark jégmezői alatt és két íz­ben is átúszott az Északi-sark alatt. Zsilcov kapitány említést tett arról a hangzatos reklámról, amelyet az USA csap tengeralattjárói északi-ten­gerl útjainak. Az USA sajtója olyan hangnembe ír, mintha a szovjet tengeralattjárók nem volnának képe­sek megtenni azt, amit az amerikaiak, vagyis hosszú utat tenni az Északi­sark jégtengere alatt. „A Szovjetunió azonban olyan tökéletes tengeralatt­járókkal rendelkezik, amelyek számá­ra nincs elérhetetlen terület sem az Északi-Jeges-tengerben, sem pedig Találgatások a mullilaíarális nukleáris erők körül technika jelenlegi fejlettsége mellett a spanyol területen Idegen ellenőr­zés alatt létesített támaszpontok fenntartása veszélyeztethetné a spa­nyol nép létét. A spanyol nép nyilvánvalóan tu­datában van annak, milyen szerepet töltenek be ezek a spanyolországi támaszpontok és háború esetén mi­lyen veszedelmet jelentenek az or­szágra. A spanyol nép az amerikai támaszpontok ellen és a spanyol­amerikai katonai szerződések meg­szüntetéséért folytatott harcával megmentheti magát és jelentős mér­tékben hozzájárulhat a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, az általános leszerelésért és a tartós békéért har­coló népek törekvéséhez. Kérdés: Az 1962. év Spanyolor­szág számára a dolgozók alapvető kö­vetelései védelméért és a demokrati­kus szabadságért folytatott széles kö­rű harc esztendeje volt. Mit kíván a spanyol népnek és a munkásosztály­nak 1983-ban? Válasz: Megmutatkozott, hogy a spanyol népnek a szabadság és a demokrácia felé vezető útja nem könnyű. A spanyol népnek nagy ál­dozatokat kellett hoznia. Ezek az ál­dozatok azonban nem törték meg harci készségét. Az 1982. év a spanyol nép felszaba­dító mozgalmának történetébe mint a dolgozó tömegek széles körű akcióinak esztendeje láp, amely akciókat a Fran­co-dlktatúra ellen, legalapvetőbb köve­telményeik kielégítéséért, a demokrati­kus szabadságért folytatnak. Amikor a spanyol nép — tekintet nélkül a Fran­co-rendszer garázdálkodására — a hősi harc áldozatos példáit mutatta, bebizo­nyította, hogy kimeríthetetlen erővel rendelkezik és elszántan vesz részt a harcban. A demokrácia uralomra jutása Spa­nyolországban minden bizonnyal nagy­mértékben hozzájárulna az európai nem­zeteknek a feszültség enyhítéséért, az íltalfinos leizerclésirt, a békéért és a demokráciáért folytatott harcához, da a nép egységes, ha világosan látja küz­delmének célját és ba kész elérni ezt a célt, nem férhet kétség ahhoz, hogy győzelmet arat. Sok sikert kívánok n spanyol dolgozóknak a Franco diktatúrá­ja ellen, a hazájuk területén létesített idegen katonai támaszpontok katonai felszámolásáért, a béke és a demokrácia politikájának győzelméért folytatott harcukban. íiílífiniI-^'niniíHniiHHrHiHIHH'rHínHHIRniH::::: Ujabb támadásra készülnek az amerikai kapitalisták a szakszervezetek ellen ? SOK SZO ESIK A SZTRÁJKOKAT BETILTÓ TÖRVÉNYEKRŐL • A SZAKSZERVEZETEK EGYEDURALMÁT BI­ZONYGATÓ MONOPÖLIUMOK • MIRE KÉSZÜL A TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE? • A SZAKSZERVE­ZETI KÖZPONT VEZETŐSÉGÉNEK KOMPROMISSZUMOS ÁLLÁSFOGLALÁS A New York (CTK) — Az Egyesült Államok arra törekedve, hogy NATO­beli európai szövetségeseit megnyerje az űn. multilaterális nukleáris erők megalakítására, újabb tervvel állt elő, amelynek lényege abban rejlik, hogy az USA Olaszországnak, Nyugat-Né­metországnak és további NATO-bell szövetségeseinek valószínűleg fel­ajánlja, vásároljanak tőle Poláris ra­kétákkal felfegyverzett tengeralatt­járókat. Feltételezik, hogy e tenger­alattjárók legénységét több ország tengerészel képezik majd. A Colum­bia Broadcasting Coimpany tudósítójá nak közlése szerint ezt a tervet Li­vingstone Merchant nagykövet viszi magával, aki január 27-én Európába utazott. L. Merchant irányltja az USÁ-nak a NATO multilaterális erői megteremtésére irányuló terveit, elő­készületeit és megtárgyalását. A tu­dósító véleménye szerint az új terv lehetővé teszi „Franciaország határo­zott ellenzésének semlegesítését". Az USA külügyminisztériuma ja­nuár 28-án cáfolta azt a hírt, hogy a Poláris rakétákkal felfegyverzett ten­geralattjárókat Olaszországnak, Nyu­gat-Németországnak és további NATO-bell szövetségeseinek akarja eladni. A külügyminisztérium képvi­selője kijelentette, hogy a NATO mul-: tllaterális atomerejéhez tartozó ten-! geralattjárókat közvetlen a NATO­nak, nem pedig az Észak-atlanti Pak­tum egyes tagállamainak akarják rendelkezésére bocsátani. A Reuter hírügynökség jól értesült washingtoni körökben nyert hírekre hivatkozva közli, hogy az USA az új terv szerint a NATO-nak adná el a tengeralattjárókat azzal, hogy minden tagállam fedezné a kiadások egy ré­szét. A KAIRÓI SAJTÓ közlése szerint 1Ž szaúd-aréblai ejtőernyős és három egész­ségügyi katona politikai menedékjogot kért a Jemeni Arab Köztársaságban. (CTK J A New York-i nyomdászok és a keleti tengerpart kikötőmunká­sainak hatalmas sztrájkja rendkívüli mértékben felbőszítette a kapitalistá­kat. Rádöbbentek, hogy ezzel a k®t nagy sztrájkkal olyan év kezdődött, amelyben további sztrájkokra van ki­látás. Számos jelentős szakszervezeti szövetség 1963-ben tárgyal majd a kollektív szerződésekről. Már ina köz­tudomású, hogy e tárgyalások nehe­zek lesznek. Nincs kizárva tehát a tárgyalások kudarca és újabb sztráj­kok kitörése sem. Ezúttal is a béremelés követelmé­nye lesz az egyik vitás pont. E kér­désen kívül a szakszervezetek a kol­lektív szerződésekben egyre jobban szorgalmazzák a munka biztosításá­nak követelményét. Arra törekszenek, hogy a szerződések szövegébe felve­gyék azoknak e munkásoknak bizto­sítását ls, akiket az automatizálás és az új technológia bevezetése folytén elbocsátás fenyeget. A kapitalisták — szem előtt tartva legutóbbi két nagy sztrájkot és továb­bi sztrájkokká,1 számolva — táimadős­ra készülnek. A kongresszus és a kormány is beavatkozásra készül, mert gazdasági, propaganda- és osz­tályérdekből nem kívánatos számuk­ra a sztrájk. Ezért a szakszervezetek­től követelik Kennedy azon elvének betartását, hogy e bérkövetelések ne lépjék töl a három százalékot. % A TOKÉ NEM TARTJA SZEM ELŐTT A MUNKAVÉDELMET Mi a célja a kapitalisták szakszer­vezetek elleni támadásának. Meg akarják nehezíteni, sőt lehetetlenné szeretnék tenni a sztrájkokat. Az ürügy kézenfekvő: a közérdek védel­me. A Wall Street Journal arról Ír. hogy a szakszervezetek mindenkép­pen Igyekeznek védelmezni a munka alkalmak, a foglalkoztatott munká­sok számát stb., amit nem engedhet­nek meg a munkaadók akiknek a gazdasági versenyre való tekintettel automatizálás útján kell csökkente nlük a termelési költséeeket A lap felhívja a munkaadók figvelmét ar­ra, hogy az automatlzálôs fokozására való tekintettel a szakszervezetek nö­vekvő ellenállása várható. A szak­szervezetek sztrájkokkal fognak vé­dekezni. Ezért vőllk szükségessé a kormány beavatkozása — Írja a lap. Ez a beavatkozás eddig többé-kevés­bé önkéntes alapon történt. A kor­mőny egyezkedést javasolt, amit a tárgyaló felek elfogadhattak vagy számos tagja már foglalkozik ežzel á kérdéssel. A legagillsabb McClellari szenátor, aki követeli a szakszerveze­tek „hatalmőnak megnyirbőlását". Felmerül a kérdés, milyen állás­pontra helyezkedik Kennedy. Az el­nök természetesen nem léphet fel olyan nyíltan, mint a szenátor. Te­kintettel kell lennie arra, hogy a szakszervezeti tagok egyúttal válasz­tók és a legutóbbi elnökválasztások során Kennedy Nlxon feletti győzel­mét a munkásszavazatok segítségével aratta. Valamiképpen mégis kényte­len lesz beavatkozni, mert, ha hát­térben maradna, ezt a kapitalisták nem bocsátanák meg. Taktikázni lesz kénytelen. • A GYÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK 9 AZ AFL-CIO VEZETŐSÉGE - A NEW YORK-I TUDÓSÍTÁSUNK elutasíthattak. Ma ež már nem ele­gendő — írja a lap. Olyan törvények­re van szükség, amelyek felruháznák a kormányt a szakszervezetek sztrájkjogát korlátozó hatalommal. KAMPÁNYA Ez a követelmény egyre gyakrab­ban és nyomatékosabban hangzik el az USA munkaadóköreiben. A Terme­lők Nemzeti Szövetsége készíti elő és finanszírozza a szakszervezetek el­leni támadást. E széles körfl kampány 1984-lg tart. Célja olyan propaganda folytatása, amely előkészítené a talajt a szakszervezetek „egyeduralmő­nak" korlátozására. íme, mihez fo­lyamodnak a gyárosoki A tolvaj „fogd meg"-et kiabál. A monopolis­ták, akik kezükben tartják az ország gazdasági és politikai életét, szak­szervezeteket „monopolhatalommal" vádolják, amin elsősorban a sztrájk­jogot és a kollektív tárgyalások jo­gát értik. A végső cél lft ugyanaz, amiről a Wall Street Journal ír: Olyan törvé­nyek megszavaztatása, amelyek meg­kötnék a szakszervezetek kezét. • MILYEN ÁLLÁSPONTRA HELY EZ­KEDIK KENNEDY? A National Observer című hetilap cikke bizonyltja, hogy a szakszerve­zetek elleni hadjárat komoly A lap — utalva a két legutóbbi sztrálkra — arra a következtetésre jut, hogy a kongresszus kénytelen lesz beavat­kozni és valószínűleg mérlegelni a szakszervezetek ellen Irányuló tör­vény alkalmazását. A kongresszus DEMOKRATA PÁRT FÜGGELÉKE Vajon mit tesz az AFL—CIO szak­szervezeti központ vezetősége a fe­nyegető veszedelem elhárítására? Egyelőre nem fejt ki olyan tevékeny­séget, amely idejekorán mozgósítaná a szakszervezeti tagokat egységes ellenállásra ős védelemre. Ellenkező­leg, úgy látszik, hogy megijedt a sztrájkok esetleges következményei­től, amelyek a munkásellenes törvé­nyek fokozott érvényesítéséhez vezet­nének, s ezért szívesebben venné az egyezkedést. Ez megmutatkozott a kikötőmunkások sztrájkjának eseté­ben is, amikor Gleasont, a Kikötő­munkások Szövetségének fő egyezke­dőjét igyekezték rávenni, hogy kös­sön gyors egyezséget. Az 1963-as év, amint látjuk, nem lesz „az osztálybéke éve". A kapita­listák támadásra készülnek, ami komolyan veszélyeztethetné mindazt, amit a szakszervezetek eddig kihar­coltak. Főképpen a sztrôjkjogról van szó. A fenyegető veszedelem azonban ellenállásra és védekezésre kény­szeríti a dolgozókat, akik majd ak­cióra késztetik szakszervezeti ve­zetőségüket. A szakszervezeti Jogok védelméért folytatott harc azt ered­ményezhetné, amit az amerikai szak­szervezeti mozgalom eddig nélkülöz: az akciók teljes szervezettségét és egységét. EMIL SlP 1963. január 28. * Ql SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents