Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)
1963-01-28 / 28. szám, hétfő
k spanyol nép hősiesen harcol a díkforűra ellen N. Sz. Hruscsov interjúja Moszkva (CTK — Az Espaüa Popular cimü Mexikóban megjelenő spanyol demokrata lap szerkesztősége arra kérte Nylkita Szerge jevics Hruscsovot, a Szovjetunió Minsztertanácsának elnökét, mondjon vé leményt a spanyol nép harcénak egyes kérdéseiről. A moszkvai Pravda január 27-1 szómában közölte az interjú teljes szövegét. Kérdés: Az utóbbi Időben világszerte széles körfl tiltakozó kampány bontakozott kl a spanyolországi durva megtorló Intézkedésekkel szemben. Ml az Hn nézete a spanyol nép Iránti szolidaritás kampányának és az ember legalapvetőbb |ogai lábbal tlprisának kérdésében, amit Franco spanyol kormánya követ el? Válasz: Az egész világ tudja, hogy a fasiszta börtönökben sínylődő spanyol demokratákat kegyetlenül kínozzák. A népek lelkiismerete nem törődhet bele, hogy Franco embertelenül elnyomja a spanyol nép természetes szabadságvágyát. A szovjet nép ugyanúgy, mint a világ minden haladó népe, nagy megértéssel és meleg rokonszenvvel figyelte a spanyol nép hősi harcát a fasizmus ellen. A szovjet nép továbbra ls kifejezi szolidaritását a spanyol nép hősi harcával. A Franco-kormány a demokratikus erők elleni megtorló intézkedéseivel lábbal tiporja a legalapvetőbb emberi Jogokat, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya é3 az emberi fogok deklarációja biztosit. Tudjuk, hogy Spanyolország is az ENSZ tagja. A spaöyol demokraták Iránti szolidaritás kampá nyának „spanyolellenes" jellegéről szóló kijelentés rágalmazásként hangzana azoknak ajkán, akik Spanyolországot az agresszív imperialista erők uszályhordozójává avatják és Spanyolország területét idegen katonai támaszpontokként eladják. A spanyol nép harca a demokratikus szabadságért szorosan összefügg a néptömegek hárcával a reakció, a termonukleáris háború veszedelme ellan, a vtlágbékéért, s ezért érthető minden ország népének arra irányuló törekvése, hogy sokoldalú segítséget és támogatást nyújtson a spanyol népnek. Minden becsületes ember kötelessége, hogy ezt a segítséget és támogatást a saját ügyének tekintse. Kérdés: Az ún. karibi válság Idején fokozódott a spanyol nép har oa az USA spanyolországi katonai légi és tangeri támaszpontjainak felszántó Iásáért, valamint a spanyol—amerikai katonai szerződés megszüntetéséért amely 19B3-ban lejár. Ggy véli, hogy ezek a támaszpontok védelmi jellegű ek és hogy Spanyolországot nem fenyegeti veszedelem a támaszpontok meghagyása miatt? Választ Az USA nem azért 5plfette és építi támaszpontjait, hogy a Nyugatot a kitalált „kommunista agresszió" ellen védelmezze, hanem azért, hogy a szocialista tábor ellen irányuló támadás előkészítésére szc gáljanak. Szükségtelen Ismételni, hogy sem a Szovjetunió, sem más szocialista ország nem támaszt területi vagy más igényeket Spanyolországgal szemben. Határozottan ellenezzük a világháborút. A kommunista társadalom építése széles körű programjának meg valósításával foglalkozó Szovjetunió mindenképpen törekszik a háborús katasztrófa kiküszöbölésére. Ennek ellenére nem tévesztheti szem elől, hogy a nyugati agresszív erők lázasan fegyverkeznek és a Szovjetuniót olyan katonai támaszpontokkal övezték körül, amelyeknek a Szovjetunió elleni támadásra irányuló terveikben nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az agresszorok e terveikben nem csekély Jelentőséget tulajdonítanak a spanyolországi katonai támaszpontoknak. A spanyol nép már eddig fs drágán fizette meg az amerikai katonai támaszpontok építését. Meg kell jegyeznem, hogy Spanyolország kormánykörei, amelyek spanyol területet bocsátottak rendelkezésre az amerikai támaszpontok építősére, ezzel mérhetetlen veszedelmet Idéztek elö Spanyolországban. Ha kirobbanna a termonukleáris háború, a hadiBulgáriában túlteljesítették az 1962. évi népgazdasági tervet Szófia TCTK7 — Bulgária Közpöfftl Statisztikai Hivatalának január 26-án Szófiában közölt jelentése szerint Bulgária a múlt évben az Ipari termelés tervét 3,4 százalékkal túlteljesítette. A túltermelés értéke 181 millió levát tett ki. A mezőgazdasági termelés 1962-ben 2,3 százalékkal növekedett. Az állami beruházások összege több mint 849 millió leva volt, vagyis 91 millió levával több, mint 1961-ben. A Bolgár Népköztársaság külkereskedelmi forgalmát 102,4 százaiákra teljesítették. A Marsi, már230millió kilométert repült Moszkva (CTK) — A Mars 1. automatikus bolygóközi állomás már 43 millió km-nyíre távozott a Földtől a Mars felé. Nap körüli pályáján mintegy 230 millió km-t tett meg. A tudományos intézetek a bolygóközi állomással rendszeres rádiókapcsolatot tartanak fenn. A telemetrikus Információ szerint a bolygóközi állomás hőmérséklete 15—20 fok. Az USA tart a Közös Piactól Brüsszel (CTK) — Chrlstian Herter, Kennedy elnök személyes megbízottja az Európai Gazdaság Közösséggel folytatott kereskedelmi tárgyalásokon január 28-án Brüsszelben kijelentette az Egyesült Államok elsőrendű érdeke, hogy az Egyesült Államok és az Európai Gazdasági Közösség közötti vámleszállítás a mezőgazdasági ter mékekre Is vonatkozzon. Nyugat-Eu ŕópa fontos piaca az USA mezőgazdasági termékelnek. Herter kijelentésével ismét megerősítette az USA kormányának aggodalmát, hogy a Közös Piac védelmi politikája és orra Irányuló törekvése, hogy szükségletelt saját forrásaiból fedezze, lénye "gesen csökkenti az amerikai mezőgazdasági termékek kivitelének lehetőségét a Kör* 0 fagállamaiba. A JEMENI ARAB KOZTÄkSASÁG had feről január 28-«n visszaverték egy zsol dos csapat támadását, amely a Bajan' Emirátus területéről lomén ferületérs akart hatolni, f ČTK) HONSU Japín sziget partjain már 15 nap)a hatalmas hóvihar dűl. 58-an lelték halálukat a viharban. (CTK) A kubai ellenforradalmárok újabb gaztette Havanna (CTK) — A kubai ellenforradalmárok egyik bandája további gaztettet követett el. A Matanzas tartománybeli Bolondrón városkában a január 25-re virradó éjjel meggyilkoltak egy 11 éves leánykát és egy 13 éves kisfiút. A banditák egy 8 és 18 éves gyermeket, valamint e négy gyermek anyját súlyosan megsebesítették. Az apát a véletlen mentette meg a haláltól. Az ellenforradalmi banda gaztette a tartomány valamennyi lakosának haragját és felháborodását váltotta ki. Az áldozatok temetésén tiltakozó tüntetést rendeztek az ellenforradalmi árulók garázdálkodása ellen. N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a nyugat-németországi állattenyésztő parasztoknak levelet küldött, amelyben köszönetét felezte ki nyilatkozatukért. A nyugat-németországi állattenyésztők nevében P. Hoffmann azt írta, hogy N. Sz. Hruscsov bölcs, és bátor fellépésével megmentette a világbékét, amely a kubai válság Idején komoly veszedelemben forgott. (CTK) MOSZKVÁBAN január 22—25-én volt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa állandó statisztikai bizottságának második ülésszaka, amelyen a tagállamok — Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió — küldöttségei vettek részt. (CTK) NAGY-BRITANNIA északkeleti járásaiban 20—25 százalékkal drágult a villanyáram. (CTK) KOPPENHÁGÁBAN a rádió- 93 televí /.lóberendezést gyártó üzemek dolgozói. Aarhus város alkalmazottal és Odense kikötő munkásai bérsztrájkot folytat nak. (CTK) AZ AFRIKAI ÁLLAMFŐK májusi Addis ^baba-i értekezletére szóló meghívást már 31 afrikai ország elfogadta. (CTK) BUDEL holland városkában mintegy 1200 holland polgár tüntetésen vett részt, amelyen tiltakoztak a nyugatné meť Bundeswehr katonáinak holland te rületen való tervbe vett kiképzése el len (CTK) AZ 01.ASZ PARLAMENT 292 szavazattal 172 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. Az Olasz Szocialista Párt Patvar képviselője tartózkodott a sza nzflstól fJTK) A LIBANONI BÉKEVEDÖK nyllatkoza tot adtak kl, amelyben örömmel -fogad iák a nukleáris fegyverkísérletek bs szüntetésére irányuló szovjet kezdemé nyezést. (CTK) Ä Szovjetunió tökéletes atomtengeralattjárókkal rendelkezik Lev Zsilcov hajóskapitány nyilatkozata más tengerekben" — mondotta a hajóskapitány. A továbbiakban James Calvertnek „Jég alatt az Északi-sark felé" című könyvével foglalkozott. Kijelentette, hogy a könyv sok érdekes adatot tartalmaz. Egyúttal azonban kifejezte azt a nézetét, hogy ezt a művit kétségkfvUl azért írta, hogy reklámot csapjon az amerikai tengeralattjáróknak. Calvert művében csak felületesen említi az amerikai tengeralattjárókat útközben ért géphibákat és kudarcokat, hogy azt a benyomást keltse, miszerint semmi komoly zavar sem mutatkozott. A külföldi sajtó hírei szerint azonban arra lehet következtetni, hogy távolról sincs szó csekélységekről, amelyeket figyelmen kívül lehetne hagyni. Lev Zsilcov az interjúban érthetően a fő figyelmet a Lenyinszklj Kom-, szomol szovjet atomtengeralattjáró északi-sarki útjának részletes Ismertetésére fordította és ezért a Krasznaja Zvezda január 27-1 száma iránt renklvül nagy volt az érdeklődés. Moszkva (CTK) — Lev Zsilcov, a Lenyinszkij Komszomol nevű szovjet atomtengeralattjáró kapitánya interjút adott a Krasznaja Zvezda elmű lap tudósítójának. Interjújában hangsúlyozta, hogy a szovjet tengeralattjáró'; mindenkor világszínvonalon voltak, sohasem sikerült túlszárnyalni óket. Amint Ismeretes, ez az atomtengeralattjáró hosszú utat tett meg az fiszaki-gark jégmezői alatt és két ízben is átúszott az Északi-sark alatt. Zsilcov kapitány említést tett arról a hangzatos reklámról, amelyet az USA csap tengeralattjárói északi-tengerl útjainak. Az USA sajtója olyan hangnembe ír, mintha a szovjet tengeralattjárók nem volnának képesek megtenni azt, amit az amerikaiak, vagyis hosszú utat tenni az Északisark jégtengere alatt. „A Szovjetunió azonban olyan tökéletes tengeralattjárókkal rendelkezik, amelyek számára nincs elérhetetlen terület sem az Északi-Jeges-tengerben, sem pedig Találgatások a mullilaíarális nukleáris erők körül technika jelenlegi fejlettsége mellett a spanyol területen Idegen ellenőrzés alatt létesített támaszpontok fenntartása veszélyeztethetné a spanyol nép létét. A spanyol nép nyilvánvalóan tudatában van annak, milyen szerepet töltenek be ezek a spanyolországi támaszpontok és háború esetén milyen veszedelmet jelentenek az országra. A spanyol nép az amerikai támaszpontok ellen és a spanyolamerikai katonai szerződések megszüntetéséért folytatott harcával megmentheti magát és jelentős mértékben hozzájárulhat a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, az általános leszerelésért és a tartós békéért harcoló népek törekvéséhez. Kérdés: Az 1962. év Spanyolország számára a dolgozók alapvető követelései védelméért és a demokratikus szabadságért folytatott széles körű harc esztendeje volt. Mit kíván a spanyol népnek és a munkásosztálynak 1983-ban? Válasz: Megmutatkozott, hogy a spanyol népnek a szabadság és a demokrácia felé vezető útja nem könnyű. A spanyol népnek nagy áldozatokat kellett hoznia. Ezek az áldozatok azonban nem törték meg harci készségét. Az 1982. év a spanyol nép felszabadító mozgalmának történetébe mint a dolgozó tömegek széles körű akcióinak esztendeje láp, amely akciókat a Franco-dlktatúra ellen, legalapvetőbb követelményeik kielégítéséért, a demokratikus szabadságért folytatnak. Amikor a spanyol nép — tekintet nélkül a Franco-rendszer garázdálkodására — a hősi harc áldozatos példáit mutatta, bebizonyította, hogy kimeríthetetlen erővel rendelkezik és elszántan vesz részt a harcban. A demokrácia uralomra jutása Spanyolországban minden bizonnyal nagymértékben hozzájárulna az európai nemzeteknek a feszültség enyhítéséért, az íltalfinos leizerclésirt, a békéért és a demokráciáért folytatott harcához, da a nép egységes, ha világosan látja küzdelmének célját és ba kész elérni ezt a célt, nem férhet kétség ahhoz, hogy győzelmet arat. Sok sikert kívánok n spanyol dolgozóknak a Franco diktatúrája ellen, a hazájuk területén létesített idegen katonai támaszpontok katonai felszámolásáért, a béke és a demokrácia politikájának győzelméért folytatott harcukban. íiílífiniI-^'niniíHniiHHrHiHIHH'rHínHHIRniH::::: Ujabb támadásra készülnek az amerikai kapitalisták a szakszervezetek ellen ? SOK SZO ESIK A SZTRÁJKOKAT BETILTÓ TÖRVÉNYEKRŐL • A SZAKSZERVEZETEK EGYEDURALMÁT BIZONYGATÓ MONOPÖLIUMOK • MIRE KÉSZÜL A TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE? • A SZAKSZERVEZETI KÖZPONT VEZETŐSÉGÉNEK KOMPROMISSZUMOS ÁLLÁSFOGLALÁS A New York (CTK) — Az Egyesült Államok arra törekedve, hogy NATObeli európai szövetségeseit megnyerje az űn. multilaterális nukleáris erők megalakítására, újabb tervvel állt elő, amelynek lényege abban rejlik, hogy az USA Olaszországnak, Nyugat-Németországnak és további NATO-bell szövetségeseinek valószínűleg felajánlja, vásároljanak tőle Poláris rakétákkal felfegyverzett tengeralattjárókat. Feltételezik, hogy e tengeralattjárók legénységét több ország tengerészel képezik majd. A Columbia Broadcasting Coimpany tudósítójá nak közlése szerint ezt a tervet Livingstone Merchant nagykövet viszi magával, aki január 27-én Európába utazott. L. Merchant irányltja az USÁ-nak a NATO multilaterális erői megteremtésére irányuló terveit, előkészületeit és megtárgyalását. A tudósító véleménye szerint az új terv lehetővé teszi „Franciaország határozott ellenzésének semlegesítését". Az USA külügyminisztériuma január 28-án cáfolta azt a hírt, hogy a Poláris rakétákkal felfegyverzett tengeralattjárókat Olaszországnak, Nyugat-Németországnak és további NATO-bell szövetségeseinek akarja eladni. A külügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy a NATO mul-: tllaterális atomerejéhez tartozó ten-! geralattjárókat közvetlen a NATOnak, nem pedig az Észak-atlanti Paktum egyes tagállamainak akarják rendelkezésére bocsátani. A Reuter hírügynökség jól értesült washingtoni körökben nyert hírekre hivatkozva közli, hogy az USA az új terv szerint a NATO-nak adná el a tengeralattjárókat azzal, hogy minden tagállam fedezné a kiadások egy részét. A KAIRÓI SAJTÓ közlése szerint 1Ž szaúd-aréblai ejtőernyős és három egészségügyi katona politikai menedékjogot kért a Jemeni Arab Köztársaságban. (CTK J A New York-i nyomdászok és a keleti tengerpart kikötőmunkásainak hatalmas sztrájkja rendkívüli mértékben felbőszítette a kapitalistákat. Rádöbbentek, hogy ezzel a k®t nagy sztrájkkal olyan év kezdődött, amelyben további sztrájkokra van kilátás. Számos jelentős szakszervezeti szövetség 1963-ben tárgyal majd a kollektív szerződésekről. Már ina köztudomású, hogy e tárgyalások nehezek lesznek. Nincs kizárva tehát a tárgyalások kudarca és újabb sztrájkok kitörése sem. Ezúttal is a béremelés követelménye lesz az egyik vitás pont. E kérdésen kívül a szakszervezetek a kollektív szerződésekben egyre jobban szorgalmazzák a munka biztosításának követelményét. Arra törekszenek, hogy a szerződések szövegébe felvegyék azoknak e munkásoknak biztosítását ls, akiket az automatizálás és az új technológia bevezetése folytén elbocsátás fenyeget. A kapitalisták — szem előtt tartva legutóbbi két nagy sztrájkot és további sztrájkokká,1 számolva — táimadősra készülnek. A kongresszus és a kormány is beavatkozásra készül, mert gazdasági, propaganda- és osztályérdekből nem kívánatos számukra a sztrájk. Ezért a szakszervezetektől követelik Kennedy azon elvének betartását, hogy e bérkövetelések ne lépjék töl a három százalékot. % A TOKÉ NEM TARTJA SZEM ELŐTT A MUNKAVÉDELMET Mi a célja a kapitalisták szakszervezetek elleni támadásának. Meg akarják nehezíteni, sőt lehetetlenné szeretnék tenni a sztrájkokat. Az ürügy kézenfekvő: a közérdek védelme. A Wall Street Journal arról Ír. hogy a szakszervezetek mindenképpen Igyekeznek védelmezni a munka alkalmak, a foglalkoztatott munkások számát stb., amit nem engedhetnek meg a munkaadók akiknek a gazdasági versenyre való tekintettel automatizálás útján kell csökkente nlük a termelési költséeeket A lap felhívja a munkaadók figvelmét arra, hogy az automatlzálôs fokozására való tekintettel a szakszervezetek növekvő ellenállása várható. A szakszervezetek sztrájkokkal fognak védekezni. Ezért vőllk szükségessé a kormány beavatkozása — Írja a lap. Ez a beavatkozás eddig többé-kevésbé önkéntes alapon történt. A kormőny egyezkedést javasolt, amit a tárgyaló felek elfogadhattak vagy számos tagja már foglalkozik ežzel á kérdéssel. A legagillsabb McClellari szenátor, aki követeli a szakszervezetek „hatalmőnak megnyirbőlását". Felmerül a kérdés, milyen álláspontra helyezkedik Kennedy. Az elnök természetesen nem léphet fel olyan nyíltan, mint a szenátor. Tekintettel kell lennie arra, hogy a szakszervezeti tagok egyúttal választók és a legutóbbi elnökválasztások során Kennedy Nlxon feletti győzelmét a munkásszavazatok segítségével aratta. Valamiképpen mégis kénytelen lesz beavatkozni, mert, ha háttérben maradna, ezt a kapitalisták nem bocsátanák meg. Taktikázni lesz kénytelen. • A GYÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK 9 AZ AFL-CIO VEZETŐSÉGE - A NEW YORK-I TUDÓSÍTÁSUNK elutasíthattak. Ma ež már nem elegendő — írja a lap. Olyan törvényekre van szükség, amelyek felruháznák a kormányt a szakszervezetek sztrájkjogát korlátozó hatalommal. KAMPÁNYA Ez a követelmény egyre gyakrabban és nyomatékosabban hangzik el az USA munkaadóköreiben. A Termelők Nemzeti Szövetsége készíti elő és finanszírozza a szakszervezetek elleni támadást. E széles körfl kampány 1984-lg tart. Célja olyan propaganda folytatása, amely előkészítené a talajt a szakszervezetek „egyeduralmőnak" korlátozására. íme, mihez folyamodnak a gyárosoki A tolvaj „fogd meg"-et kiabál. A monopolisták, akik kezükben tartják az ország gazdasági és politikai életét, szakszervezeteket „monopolhatalommal" vádolják, amin elsősorban a sztrájkjogot és a kollektív tárgyalások jogát értik. A végső cél lft ugyanaz, amiről a Wall Street Journal ír: Olyan törvények megszavaztatása, amelyek megkötnék a szakszervezetek kezét. • MILYEN ÁLLÁSPONTRA HELY EZKEDIK KENNEDY? A National Observer című hetilap cikke bizonyltja, hogy a szakszervezetek elleni hadjárat komoly A lap — utalva a két legutóbbi sztrálkra — arra a következtetésre jut, hogy a kongresszus kénytelen lesz beavatkozni és valószínűleg mérlegelni a szakszervezetek ellen Irányuló törvény alkalmazását. A kongresszus DEMOKRATA PÁRT FÜGGELÉKE Vajon mit tesz az AFL—CIO szakszervezeti központ vezetősége a fenyegető veszedelem elhárítására? Egyelőre nem fejt ki olyan tevékenységet, amely idejekorán mozgósítaná a szakszervezeti tagokat egységes ellenállásra ős védelemre. Ellenkezőleg, úgy látszik, hogy megijedt a sztrájkok esetleges következményeitől, amelyek a munkásellenes törvények fokozott érvényesítéséhez vezetnének, s ezért szívesebben venné az egyezkedést. Ez megmutatkozott a kikötőmunkások sztrájkjának esetében is, amikor Gleasont, a Kikötőmunkások Szövetségének fő egyezkedőjét igyekezték rávenni, hogy kössön gyors egyezséget. Az 1963-as év, amint látjuk, nem lesz „az osztálybéke éve". A kapitalisták támadásra készülnek, ami komolyan veszélyeztethetné mindazt, amit a szakszervezetek eddig kiharcoltak. Főképpen a sztrôjkjogról van szó. A fenyegető veszedelem azonban ellenállásra és védekezésre kényszeríti a dolgozókat, akik majd akcióra késztetik szakszervezeti vezetőségüket. A szakszervezeti Jogok védelméért folytatott harc azt eredményezhetné, amit az amerikai szakszervezeti mozgalom eddig nélkülöz: az akciók teljes szervezettségét és egységét. EMIL SlP 1963. január 28. * Ql SZÖ 3