Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-03 / 03. szám, csütörtök

Hogy örömtelibb legyen a téli szabadság Ma azokról szólunk, akik jávorfából szánkókat, hoki-botokat, kenukat, sítalpakat, halászcsónakokat, kajakokat, jégkorongokat varázsolnak elő. Mindezt a bytöal Sulovban, az örömöt guártó üzemben készítik. déstába, Marokkóba, Venezuelába, Bolíviába, Nagy-Britanniába, Franciaországba, Olaszországba szállítjuk őket. Mindezt az emberek ügyes keze és a gépek állítják elő. Idősebbek és fiatalok, lányok, asszonyok dolgoznak a gyárban. A gyártásnál a legfontosabb a megfelelő fa kiválasztása. Ezt a munkát már 14 éve Peter Hlavorí végzi. Szakember ő a javából. Röntgen-szemeivel megnézi a jávorfát és már meg is állapítja, megfelel-e vagy sem. A kiszemelt fákat két évig szárítják, aztán a nyersanyagot a kezek és a gépek sítalpakká, szánkókká varázsolják. Sulovban, mint már annyi helyen az országban, szintén kiterjedt a szocialista verseny. Két munkacsoport kapta meg a szocialista munkabrigád címét, Zuzka Lanová és Ondrej Dujčik csoportja. A közép-szlovákiai kerületben először Sic nyerték el ezt a megtisztelő címet. A CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalt kötefő a minőség Nem mondanánk nagyot, ha azt állítanánk, hogy az üzem nélkül nem is lenne igazán tél a tél. Gyártmányaik az egészséget, pihenést, és elsősorban az örömöt szolgálják. Nemrég még 113 fajta sporteszközt gyártottak az üzemben, ma már 37-re csőkkent a számuk. Ez természetesen a sportfelszerelések minőségének javulását hozta magával. Az üzem dolgozói büszkék gyártmányaikra. Az üvegrostos kenukat például Cibák ismert versenyzővel együttműködve gyártják. Különleges versenyszánkókat szállítanak a Tátrába és a Krkonosba. Az igényes sízők számára itt készítik a Fatra védjegyű sítalpakat. Elénk színű felületük kellemes benyomást kelt. A sportszereken kívül a hulladékból évente 70 köbméter fa útburkolatot, zöldséges ládákat, ruhacsipeszeket készítenek. Az utóbbi iránt külföldön is óriási az érdeklődés. Izlandba, Görögországba, Líbiába, R hoValamit tenni kell A galántai „strand" és a tilalmi tábla • Špaček Janika volt az utolsó? • Minden a pénzen múlik? - * * A galántai iskolában egy elsős kisdiák — Špaček Janika helye üresen maradt. A padot azóta fényképe díszíti fekete keretben. Mellette dátum: 1958. február 7. — 1962. december 7. Pontosan kát hónap múlva töltötte volna be hetedik életévét. Na gyon szomorú, de a hetedik születésnap elmarad .. . Janika alatt beszakadt az egykori strand jege és ott lelte halálát. A tragédia hírét névtelen levél hozta szerkesztőségünknek. Egy aggódó felnőtt a halott Špaček Janika nevében írta. A részleg két legjobb dolgozója Muuka közben lezettségeket öt nappal a határidő előtt teljesítették és az egész évi tervet 250 ezer korona értékű áruval túlszárnyalták. A termelés évről évre növekszik. Évente 64 ezer pár sítalpat és 39 ezer szánkót gyártanak. Rohamosan növekedett a hoki-botok gyártása is. 1959ben 46 ezer darabot, egy év múlva már 60 ezret, 1961ben 92 ezret, tavaly 170 ezret és ez idén már 225 ezret készítenek. (sk) SZEMBEN VELEM Štefan jančík nyomozó 01. Szűkszavú jegyzőkönyvet tesz elém. Szinte betűzve olvasom és igyekszem elképzelni a történteket. 1962. december 7. Hűvös téli délelőtt. A városka szélén a befagyott kavicsgödör jegén vidám gyermeksereg csúszkál, korcsilyázik. Köztük Špaček Janika is. Közeledik a dél. Janika délután jár iskolába. Édesanyja dolgozik, édesapja éjszakai műszak után alszik. A kisfiút nagymamája gondjaira bízták. A gyermekek haza indulnak. A kavicsgödör mellett terül el az egykori strand. Valaha onnan is kavicsot szedtek, később a gödör peremét betonkoszorúval vették körül és a város fürdőjévé nyilvánították. Egészen addig töltötte be ezt a szerepet, amíg a fürdést a tisztiorvos be nem tiltotta. A viznek nincs lefolyása, szennyeződik és egészségtelen. Most pedig ide ömlik a közeli mosoda napi néhány ezer liter szennyvize is. A „strand" vizét is jég borítja. Janika ezt is kipróbálja. A korcsolya siklik a tükörsima felületen. Már túl van a közepén... Reccsen a jég és Janika elmerül a hat-nyolc méteres vízben. A riadt gyermeket! szertefutnak. Az apró holttestet csak nagyven perc múlva húzzák ki. íme, ez történt. A jegyzőkönyv utolsó bekezdése megállapítja, hogy bűncselekménynek a gyanúja sem merül fel, tehát az esetet a perrendtartás 163. paragrafusa alapján javasolják lezártnak nyilvánítani. A nyomozónak szóról-szőra fordítom a névtelen levél sorait. „A mosoda elhasznált vizét a strandba eresztik. A meleg víz alámossa a jeget. De erre a veszélyre nem figyelmeztet semmiféle tábla .. A nagyoknak szép stadion épült, a parkban nyáron zene szól, hogy táncolhassanak. Vendéglő, kocsma is van elég. Csak a gyermekekre nem gondolt és nem gondol a vezetőség. Nyáron nem járhatnak fürödni, télen nem szánkázhatnak, nem korcsolyázhatnak. Nagy mulasztás ez egy járási székhely vezetőitől. De a többi felnőtt is hibás, miért nem követelt a gyermekek érdekében többet.. kenységet, 6,5 százalékkal csökkentené az anyagszükségletet, a felére szűkítené a termelési területet és egy harmadával leszállítaná az önköltségeket. A gépipari termelés nagyobbméretű nemzetközi szakosítása alapján a sorozatgyártás növelése az egyik legjelentősebb tényezője lehet a gazdasági fejlődés nagyobb hatékonyságának. Szorosan összefügg ez azokkal a minőségi feladatokkal, amelyeket gazdaságunkban magunk elé tűzünk. Természetesen nemcsak Csehszlovákiáról van szó, hanem valamennyi európai szocialista államról, mert a gépipari termelés nagyobb fokú szakosítása olyan termelési berendezések építését teszi lehetővé, amelyek a távlati fejlődés szempontjából is teljes mértékben megfelelnek a gazdaságosság követelményeinek. Kétségtelen, hogy bármelyik tagállamban valamely új termékfajta gyártásának bevezetése a behozatali igények azonnali csökkentését eredményezi, tehát gazdasági előnnyel jár. A sorozatgyártásnak bármilyen, akár a legkisebb fokú növelése is rendszerint csökkenti az önköltséget stb. Ennek az előnynek a nagyságát és távlatait azonban ma már nem lehet helyesen megítélni egyetlen ország népgazdaságának pillanatnyi helyzete alapján, hanem csakis a nagyobb egység, az optimális termelési kapacitás és sorozatgyártás szempontjából. Minden egyes ország gazdasága számára az előnyök csakis Ilyen módon lehetnek valóban maximálisak, csakis igy lehet az eszközöket teljes mértékben gazdaságosan felhasználni. Ugyanez érvényes a nyersanyagalap biztosításának, valamint a mezőgazdaság és más szakaszok problémáinak megoldásában. i/ilágosan bizonyítja ez, hogy heV lyes az az út, amelyet a júniusi értekezlet mutatott a KGST tagállamai számára. Alapvető |elentőségű ez irányban a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának kezdeményezése, amelynek novemberi ülésén Hruscsov elvtárs hangsúlyozta a Kölcsönös Gazdasági Segítség tagállamai részére a közös tervező szerv fokozatos kiépítésének szükségességét. Az együttműködés új módszereinek megvalósítása egész sor elméleti, gazdasági, politikai és szervezési kérdés megoldását követeli meg. Ezeket a kérdéseket főként az egyes országok népgazdasága szerkezetének változása, az üzemék termelési programjának módosítása és a beruházási építkezés területén a szorosabb együttműködés veti fel. Az új irányzatok a gazdasági fejlődés objektív törvényszerűségeiből következnek és teljes összhangban állnak mindegyik résztvevő ország nemzeti érdekeivel. Teljes mértékben támogatjuk a moszkvai értekezlet következtetéseit és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága novemberi ülésének kezdeményezését. A többi tagállammal együtt arra törekszünk, hogy operatívabb és rugalmasabb legyen a gazdasági együttműködés és teljes mértékben érvényre jussanak ez új munkamódszerek a Tanács valamennyi szervének tevékenységében, beleértve a titkárságot is. Saját magunkat illetően ez megköveteli, hogy a hétéves terv előkészítésével egyidejűleg átdolgozzuk a nemzetközi szocialista munkamegosztásba való bekapcsolódásunk koncepcióját, amelynek egyformán szem előtt kell tartania mind sajáj belső feltételeinket, mind a többi szocialista ország feltételeit és szükségleteit. Ez megkívánja, hogy fokozzuk aktivitásunkat a sokoldalú és a kétoldalú nemzetközi gazdasági együttműködés valamennyi szervét illetően. Egyebek között feltételezi ez a lokálpatriotizmus leküzdését és a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtését A nemzetközi szocialista munka megosztás elmélyítésével összefüggésben fokozott mértékben előtérbe lép a terv stabilitásának kérdése. Mindenekelőtt arról van sző, hogy rendkívüli figyelmet szenteljünk a munkamegosztás' keretében vállalt kötelezettségek betartására. A kooperáció és a szakosítás kiszélesítése megköveteli, hogy az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket elsődlegesen betartsák, mert a munkamegosztás intenzívebbé tétele az egyes országok gazdaságának szorosabb kapcsolatát jelenti és a kötelezettségek bárminemű be nem tartása komoly következményekkel járna. A másik probléma eieel éppen ellentétes veszéllyel járna, vagyis azzal, hogy a tervet és bizonyos időben megvalósítandó koordinációját teljesen megváltoztathatatlan dolognak tartanák. Tudni kell, hogy egyrészt a szakosítást fokozatosan vezetjük be, másrészt, hogy a mö6zaki fejlesztés vagy más tényezők hatására a megegyezett szakosításban is sor kerülhet objektíven szükséges és előnyös módosításokra, amelyeket szervezetten, megindokoltan és komplex módon hajtanak végre. M

inél nagyobb lesz a szakosítás terjedelme és növekednek saját kötelezettségeink, annál nagyobb lesz felelősségünk a termelés és a gyártmányok technikai-gazdasági színvonaléért és a baráti országokkal szemben vállalt kötelezettségeink teljesítéséért. Gazdaságunk fejlesztéséhez a nemzetközi szocialista munkamegosztás annál kifejezőbben járul hozzá, minél pontosabban fogjuk teljesíteni a közös feladatokat. A XII. kongresszus komoly határozatokat fogadott el, megmutatta további fejlődésünk útját, rámutatott a nemzetközi szocialista munkamegosztásban betöltött szerepünkre és feladatainkra Hangsúlyozta, hogy: „Gazdaságunk állandó erősítésével és a szocialista országokkal folytatott kölcsönös együttműködésünk elmélyítésével hathatósan járuljunk hozzá a szocializmusnak a kapitalizmus feletti győzelméhez." Štefan Jančík nyomozó elgondolkodik. — A levél írójának sokban igaza van. Elmondja, hogy a kavicsgödör csaknem minden évben szedi áldozatát. Jobbára nyáron. Nem ez az első fulladás. Nem az első halálos eset. BIZONYARA az ügyészségen is több, az előttem fekvőhöz hasonló jegyzőkönyv fekszik. A 163. § értelmében ... — Valamit tenni koll — mondja ő. — A szórakozási lehetőség nemcsak a gyermekek számára probléma. A városnak egyetlen stadionja, meg egy edzőpályája van. De a stadion tabu! Oda minket se engednek be. Csak bajnoki mérkőzésekre tartják fenn. Hetente egyszer — tizenegy kiváltságos számára ... Mrva František elvtársnak, Špaček Janika igazgatójának ls mutatom a levelet. — Sok az igazság benne, de azért mégse lehet mindent a városi nemzeti bizottság nyakába varrni. Nem hazabeszélek, bár én is tagja vagyok. A város helyzete nem könnyű. A múlt hibái kísértenek. Egész mostanáig nincs csatornázás. Most készül. Ezért kell a mosoda vizét is ideiglenesen a „strandba" engedni. A város vezetősége a csatornázást tartotta elsődlegesnek, ez a legfontosabb. Most betonozzák a város útjait is. — Valamit mégiscsak tettünk. De talán többet is tehettünk volna. Minden akadály és nehézség ellenére is... Elismeri, hogy a fiatalok szórakozási lehetősége minimális. Ebben a levél írójának teljesen igazat ad. Szerencse, hogy az iskola környéke jókora szabad tér. De a városban? — Nevetni fog, az én fiam a téli szünetet minden évben Bratislavában tölti. Tudja miért? Mert ott van jégpálya! Mi is kísérletezünk az iskola mellett minden évben. De ahhoz tartós hideg kell. Felvetődött a plénumon az is, hogy a fagyasztóüzem két berendezése télen kihasználatlan. Nem lehetne-e müjeget csinálni ? A FÜRDŐ KÉRDÉSE is felmerült, de egyelőre lemondtak róla. Nincs pénz. A lakosság? A szülők? Az igazgató elvtárs szerint nehéz. Eddig is könyörögni kellett, hogy valamicske társadalmi munkát is vállaljanak. A városnak kevés a pénze, sok mindent kellene még építeni. — Talán nem tudunk eléggé könyökölni ... Hasonlóképpen nyilatkozik Benkovics István elvtárs, a városi nemzeti bizottság "elnöke. — Nincs pénz. A csatornázás is csak 1964-ben készül el. Azután kerülhet csak sor a volt „strand" betemetésére. Mert ez az egyedüli megoldás. Fürdő? Hm... Egyelőre távlati terv. Remény, óhaj. Egy járási székhely néhány ezer fiataljának nagyon régi vágya. És itt Ismét a pénzről esik szó. — A járásnak sem könnyű a dolga. A területi átszervezés után négy volt járásnak kisebb-nagyobb területe tartozik hozzánk. A tisztségek is ennek arányában oszlanak meg. S mindenki egykori „saját járásának" igyekszik minél többet kiverekedni... Találóan ezt úgy hívják: lokálpatriotizmus. Hogy fennáll-e, nem-e, most nem vitatjuk. Kiderítése nem lenne könnyű feladat, de nem is tartozik közvetlenül a tárgyhoz. — Hát, kérem, mit tegyünk? A strandra nem egy táblát tettünk, de hót kidöntik... Valamit tenni kell! Valamit tenni kell! — zúgnak a fülemben még a kavicsgödör partján is a nyomozó szavai. Az egykori strand az utca mellett terül el. Körül is van kerítve drótkerítéssel, de a széles kapu tárva-nyitva. Az mehet be, aki éppen akar. A strand mögött — a kisebb gödörben három gyermek csúszkál. Hátukon táska. Kétszer-hároi.iszor nekifutnak, azután mennek — az iskolába. Közben a betonperemű „strand" szélén megállnak. — Itt lépett be Špaček Janika, amott szakadt be a jég... — mutatja az egyik kislány és rohan, el ne késsen. A „strand" innenső fele befagyva. Az utca felől ömlik bele a szennyvíz. Ott nincs is jég. Keresek valami táblát, ami figyelmeztetne a veszélyre, vagy jelezné a tilalmat. Hiába. Bár a nyomozó, az iskolaigazgató és a nemzeti bizottság elnöke is állította, hogy tábla van. Lehet. De micsoda tilalom az, amikor az ember keresve se találja a figyelmeztető táblát?! SZOMORÜ, szívettépő. történet. A kis Špaček Janika nem örvendezteti meg szüleit az első bizonyítvánnyal, két testvére sem köszöntheti fel közelgő hetedik születésnapját. A családi fészekben egy hely üres. Csak a szívekben maradt nagy-nagy keserűség, nehezen múlő bánat. Az ismeretlen levélíró a vezetőséget szapulja és a felnőtteket vádolja, amiért nem követeltek többet gyermekeik számára. Mrva František igazgató elvtárs elsősorban a szülőket okolja, akiktől alig várható segítség, hisz a gyermekeik érdekében végzett társadalmi munkától is vonakodnak. Benkovics István elvtárs, a nemzeti bizottság elnöke a pénzhiányra panaszkodik. Štefan Jančík nyomozó kijelenti: valamit feltétlenül tenni kell. Ebben egyezik a véleményünk. Mert a panaszkodás, a magyarázkodás vajmi keveset változtat a tényeken. A csatornázás épül, de a kavicsgödör tovább kísért. A galántai gyermekeknek továbbra sincs elegendő játékterük, nincs úszodájuk és nincs jégpályájuk. Ki merné ilyen körülmények között állítani, hogy Špaček Ja nika volt az utolsó áldozat? Márpedig mindent el kell követni, hogy a tragédia ne ismétlődhessék meg. Amíg azonban a galántai gyermekek csaknem egyetlen szórakozási lehetősége télen-nyáron csak a hírhedt kavicsgödör, addig a szülők indokoltan aggódnak gyermekeik miatt. Mindénesetre kevés lenne csak a járás, csak a társadalom adományét várni ölbe tett kézzel. Mit érne, ha a felnőttek csak követelnének gyermekeik száméra, mint azt az ismeretlen levélíró tanácsolja? Nem, a követelés nem elegendő. Még alibinek is kevés. A galántai gyermekeknek adni kell! Játszóteret, jégpályát, uszodát A NEMZETI BIZOTTSÁG képviselői kötelesek tevékenységükről beszámolni választóiknak. Nos, tegyük fel a kérdést: Mit tettek eddig és mit tesznek a jövőben a gyermekek érdekében? Természetesen ők maguk nem sokat tehetnek. Csak a nemzeti bizottság, az iskola, a szülők — a választók összefogása hozhat eredményt. Ha mindenki csak egy kicsit ls konkrét munkával, segít e közös feladat teljesítésében (és nem csak bírálattal, meg nagyhangú követeléssel), akkor a galántai gyermekeknek rövidesen lesz szórakozási lehetőségük, a szülőknek pedig nem lesz okuk aggodalomra. Csakhogy addig: Valamit tenni ls kell! ZSILKA LÁSZLÓ A kromeŕíži Pal Magneton-üzemben Josef Ivánek mester kollektívája Szembe helyezte a gépkocsidinamók kipróbálására szolgáló új készülékek közül az elsüt. Az új univerzális készülék Jaroslav Spálovský szerkesztő műve. Képünkön: Az áj univerzális készülék funkciós rendszerét vizsgálják télül. (F. Nesvadba — CTK — f elv. J 1983. Január 3. * (Jj SZÓ 5