Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-03 / 03. szám, csütörtök

Hogy örömtelibb legyen a téli szabadság Ma azokról szólunk, akik jávorfá­ból szánkókat, hoki-botokat, kenukat, sítalpakat, halászcsónakokat, kajako­kat, jégkorongokat varázsolnak elő. Mindezt a bytöal Sulovban, az örömöt guártó üzemben készítik. déstába, Marokkóba, Venezuelába, Bolíviába, Nagy-Britanniába, Francia­országba, Olaszországba szállítjuk őket. Mindezt az emberek ügyes keze és a gépek állítják elő. Idősebbek és fiatalok, lányok, asszonyok dolgoz­nak a gyárban. A gyártásnál a leg­fontosabb a megfelelő fa kiválasztása. Ezt a munkát már 14 éve Peter Hla­vorí végzi. Szakember ő a javából. Röntgen-szemeivel megnézi a jávor­fát és már meg is állapítja, meg­felel-e vagy sem. A kiszemelt fákat két évig szárít­ják, aztán a nyersanyagot a kezek és a gépek sítalpakká, szánkókká va­rázsolják. Sulovban, mint már annyi helyen az országban, szintén kiterjedt a szo­cialista verseny. Két munkacsoport kapta meg a szocialista munkabri­gád címét, Zuzka Lanová és Ondrej Dujčik csoportja. A közép-szlovákiai kerületben először Sic nyerték el ezt a megtisztelő címet. A CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalt köte­fő a minőség Nem mondanánk nagyot, ha azt állítanánk, hogy az üzem nélkül nem is lenne igazán tél a tél. Gyártmá­nyaik az egészséget, pihenést, és el­sősorban az örömöt szolgálják. Nem­rég még 113 fajta sporteszközt gyár­tottak az üzemben, ma már 37-re csőkkent a számuk. Ez természetesen a sportfelszerelések minőségének ja­vulását hozta magával. Az üzem dol­gozói büszkék gyártmányaikra. Az üvegrostos kenukat például Cibák is­mert versenyzővel együttműködve gyártják. Különleges versenyszánkó­kat szállítanak a Tátrába és a Krko­nosba. Az igényes sízők számára itt készítik a Fatra védjegyű sítalpakat. Elénk színű felületük kellemes be­nyomást kelt. A sportszereken kívül a hulladék­ból évente 70 köbméter fa útburkola­tot, zöldséges ládákat, ruhacsipesze­ket készítenek. Az utóbbi iránt kül­földön is óriási az érdeklődés. Iz­landba, Görögországba, Líbiába, R ho­Valamit tenni kell A galántai „strand" és a tilalmi tábla • Špaček Janika volt az utolsó? • Minden a pénzen múlik? - * * A galántai iskolában egy elsős kisdiák — Špaček Janika helye üre­sen maradt. A padot azóta fényképe díszíti fekete keretben. Mellette dátum: 1958. február 7. — 1962. december 7. Pontosan kát hónap múlva töltötte volna be hetedik életévét. Na gyon szomorú, de a hetedik születésnap elmarad .. . Janika alatt besza­kadt az egykori strand jege és ott lelte halálát. A tragédia hírét név­telen levél hozta szerkesztőségünknek. Egy aggódó felnőtt a halott Špaček Janika nevében írta. A részleg két legjobb dolgozója Muuka közben lezettségeket öt nappal a határidő előtt teljesítették és az egész évi tervet 250 ezer korona értékű áruval túlszárnyalták. A termelés évről évre növek­szik. Évente 64 ezer pár sítalpat és 39 ezer szán­kót gyártanak. Ro­hamosan növeke­dett a hoki-botok gyártása is. 1959­ben 46 ezer dara­bot, egy év múlva már 60 ezret, 1961­ben 92 ezret, ta­valy 170 ezret és ez idén már 225 ezret készítenek. (sk) SZEMBEN VELEM Štefan jančík nyomozó 01. Szűkszavú jegyzőkönyvet tesz elém. Szinte betűzve olvasom és igyekszem elképzelni a történteket. 1962. december 7. Hűvös téli délelőtt. A városka szélén a befagyott kavicsgödör jegén vidám gyermeksereg csúszkál, korcsilyázik. Köztük Špaček Janika is. Közeledik a dél. Janika délután jár iskolába. Édesanyja dolgozik, édes­apja éjszakai műszak után alszik. A kisfiút nagymamája gondjaira bíz­ták. A gyermekek haza indulnak. A kavicsgödör mellett terül el az egykori strand. Valaha onnan is ka­vicsot szedtek, később a gödör pere­mét betonkoszorúval vették körül és a város fürdőjévé nyilvánították. Egé­szen addig töltötte be ezt a szerepet, amíg a fürdést a tisztiorvos be nem tiltotta. A viznek nincs lefolyása, szennyeződik és egészségtelen. Most pedig ide ömlik a közeli mosoda napi néhány ezer liter szennyvize is. A „strand" vizét is jég borítja. Ja­nika ezt is kipróbálja. A korcsolya siklik a tükörsima felületen. Már túl van a közepén... Reccsen a jég és Janika elmerül a hat-nyolc méteres vízben. A riadt gyermeket! szertefutnak. Az apró holt­testet csak nagyven perc múlva húz­zák ki. íme, ez történt. A jegyzőkönyv utol­só bekezdése megállapítja, hogy bűn­cselekménynek a gyanúja sem merül fel, tehát az esetet a perrendtartás 163. paragrafusa alapján javasolják lezártnak nyilvánítani. A nyomozónak szóról-szőra fordí­tom a névtelen levél sorait. „A mosoda elhasznált vizét a strandba eresztik. A meleg víz alá­mossa a jeget. De erre a veszélyre nem figyelmeztet semmiféle tábla .. A nagyoknak szép stadion épült, a parkban nyáron zene szól, hogy tán­colhassanak. Vendéglő, kocsma is van elég. Csak a gyermekekre nem gondolt és nem gondol a vezetőség. Nyáron nem járhatnak fürödni, té­len nem szánkázhatnak, nem korcso­lyázhatnak. Nagy mulasztás ez egy járási székhely vezetőitől. De a többi felnőtt is hibás, miért nem követelt a gyermekek érdekében többet.. kenységet, 6,5 százalékkal csökken­tené az anyagszükségletet, a felére szűkítené a termelési területet és egy harmadával leszállítaná az ön­költségeket. A gépipari termelés nagyobbmére­tű nemzetközi szakosítása alapján a sorozatgyártás növelése az egyik leg­jelentősebb tényezője lehet a gazda­sági fejlődés nagyobb hatékonyságá­nak. Szorosan összefügg ez azokkal a minőségi feladatokkal, amelyeket gazdaságunkban magunk elé tűzünk. Természetesen nemcsak Csehszlo­vákiáról van szó, hanem valamennyi európai szocialista államról, mert a gépipari termelés nagyobb fokú sza­kosítása olyan termelési berendezé­sek építését teszi lehetővé, amelyek a távlati fejlődés szempontjából is teljes mértékben megfelelnek a gaz­daságosság követelményeinek. Kétségtelen, hogy bármelyik tagál­lamban valamely új termékfajta gyár­tásának bevezetése a behozatali igé­nyek azonnali csökkentését ered­ményezi, tehát gazdasági előnnyel jár. A sorozatgyártásnak bármilyen, akár a legkisebb fokú növelése is rendszerint csökkenti az önköltsé­get stb. Ennek az előnynek a nagy­ságát és távlatait azonban ma már nem lehet helyesen megítélni egyet­len ország népgazdaságának pilla­natnyi helyzete alapján, hanem csak­is a nagyobb egység, az optimális termelési kapacitás és sorozatgyár­tás szempontjából. Minden egyes or­szág gazdasága számára az előnyök csakis Ilyen módon lehetnek valóban maximálisak, csakis igy lehet az eszközöket teljes mértékben gazda­ságosan felhasználni. Ugyanez érvé­nyes a nyersanyagalap biztosításá­nak, valamint a mezőgazdaság és más szakaszok problémáinak megol­dásában. i/ilágosan bizonyítja ez, hogy he­V lyes az az út, amelyet a jú­niusi értekezlet mutatott a KGST tagállamai számára. Alapvető |elen­tőségű ez irányban a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának kezdeményezése, amelynek novemberi ülésén Hruscsov elvtárs hangsúlyozta a Kölcsönös Gazdasági Segítség tagállamai részére a közös tervező szerv fokozatos kiépítésének szükségességét. Az együttműködés új módszerei­nek megvalósítása egész sor elméleti, gazdasági, politikai és szervezési kér­dés megoldását követeli meg. Ezeket a kérdéseket főként az egyes or­szágok népgazdasága szerkezetének változása, az üzemék termelési prog­ramjának módosítása és a beruházási építkezés területén a szorosabb együttműködés veti fel. Az új irányzatok a gazdasági fej­lődés objektív törvényszerűségeiből következnek és teljes összhangban áll­nak mindegyik résztvevő ország nem­zeti érdekeivel. Teljes mértékben támogatjuk a moszkvai értekezlet következtetéseit és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága novemberi ülé­sének kezdeményezését. A többi tag­állammal együtt arra törekszünk, hogy operatívabb és rugalmasabb le­gyen a gazdasági együttműködés és teljes mértékben érvényre jussanak ez új munkamódszerek a Tanács va­lamennyi szervének tevékenységé­ben, beleértve a titkárságot is. Saját magunkat illetően ez megkö­veteli, hogy a hétéves terv előkészí­tésével egyidejűleg átdolgozzuk a nemzetközi szocialista munkamegosz­tásba való bekapcsolódásunk kon­cepcióját, amelynek egyformán szem előtt kell tartania mind sajáj belső feltételeinket, mind a többi szocia­lista ország feltételeit és szükségle­teit. Ez megkívánja, hogy fokozzuk ak­tivitásunkat a sokoldalú és a két­oldalú nemzetközi gazdasági együtt­működés valamennyi szervét illetően. Egyebek között feltételezi ez a lo­kálpatriotizmus leküzdését és a vál­lalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtését A nemzetközi szocialista munka megosztás elmélyítésével összefüg­gésben fokozott mértékben előtérbe lép a terv stabilitásának kérdése. Mindenekelőtt arról van sző, hogy rendkívüli figyelmet szenteljünk a munkamegosztás' keretében vállalt kötelezettségek betartására. A koope­ráció és a szakosítás kiszélesítése megköveteli, hogy az ezzel kapcso­latos kötelezettségeket elsődlegesen betartsák, mert a munkamegosztás intenzívebbé tétele az egyes orszá­gok gazdaságának szorosabb kapcso­latát jelenti és a kötelezettségek bárminemű be nem tartása komoly következményekkel járna. A másik probléma eieel éppen el­lentétes veszéllyel járna, vagyis az­zal, hogy a tervet és bizonyos idő­ben megvalósítandó koordinációját teljesen megváltoztathatatlan dolog­nak tartanák. Tudni kell, hogy egy­részt a szakosítást fokozatosan ve­zetjük be, másrészt, hogy a mö6zaki fejlesztés vagy más tényezők hatá­sára a megegyezett szakosításban is sor kerülhet objektíven szükséges és előnyös módosításokra, amelyeket szervezetten, megindokoltan és komp­lex módon hajtanak végre. M inél nagyobb lesz a szakosítás terjedelme és növekednek saját kötelezettségeink, annál nagyobb lesz felelősségünk a termelés és a gyárt­mányok technikai-gazdasági színvo­naléért és a baráti országokkal szem­ben vállalt kötelezettségeink teljesí­téséért. Gazdaságunk fejlesztéséhez a nem­zetközi szocialista munkamegosztás annál kifejezőbben járul hozzá, mi­nél pontosabban fogjuk teljesíteni a közös feladatokat. A XII. kongresszus komoly határo­zatokat fogadott el, megmutatta to­vábbi fejlődésünk útját, rámutatott a nemzetközi szocialista munkameg­osztásban betöltött szerepünkre és feladatainkra Hangsúlyozta, hogy: „Gazdaságunk állandó erősítésével és a szocialista országokkal folytatott kölcsönös együttműködésünk elmélyí­tésével hathatósan járuljunk hozzá a szocializmusnak a kapitalizmus fe­letti győzelméhez." Štefan Jančík nyomozó elgondolko­dik. — A levél írójának sokban igaza van. Elmondja, hogy a kavicsgödör csak­nem minden évben szedi áldozatát. Jobbára nyáron. Nem ez az első fulla­dás. Nem az első halálos eset. BIZONYARA az ügyészségen is több, az előttem fekvőhöz hasonló jegyző­könyv fekszik. A 163. § értelmé­ben ... — Valamit tenni koll — mondja ő. — A szórakozási lehetőség nem­csak a gyermekek számára probléma. A városnak egyetlen stadionja, meg egy edzőpályája van. De a stadion tabu! Oda minket se engednek be. Csak bajnoki mérkőzésekre tartják fenn. Hetente egyszer — tizenegy kiváltságos számára ... Mrva František elvtársnak, Špaček Janika igazgatójának ls mutatom a levelet. — Sok az igazság benne, de azért mégse lehet mindent a városi nemze­ti bizottság nyakába varrni. Nem ha­zabeszélek, bár én is tagja vagyok. A város helyzete nem könnyű. A múlt hibái kísértenek. Egész mosta­náig nincs csatornázás. Most készül. Ezért kell a mosoda vizét is ideigle­nesen a „strandba" engedni. A város vezetősége a csatornázást tartotta el­sődlegesnek, ez a legfontosabb. Most betonozzák a város útjait is. — Valamit mégiscsak tettünk. De talán többet is tehettünk volna. Min­den akadály és nehézség ellenére is... Elismeri, hogy a fiatalok szórakozá­si lehetősége minimális. Ebben a le­vél írójának teljesen igazat ad. Sze­rencse, hogy az iskola környéke jó­kora szabad tér. De a városban? — Nevetni fog, az én fiam a téli szünetet minden évben Bratislavában tölti. Tudja miért? Mert ott van jég­pálya! Mi is kísérletezünk az iskola mellett minden évben. De ahhoz tar­tós hideg kell. Felvetődött a plénu­mon az is, hogy a fagyasztóüzem két berendezése télen kihasználatlan. Nem lehetne-e müjeget csinálni ? A FÜRDŐ KÉRDÉSE is felmerült, de egyelőre lemondtak róla. Nincs pénz. A lakosság? A szülők? Az igazgató elvtárs szerint nehéz. Eddig is kö­nyörögni kellett, hogy valamicske tár­sadalmi munkát is vállaljanak. A vá­rosnak kevés a pénze, sok mindent kellene még építeni. — Talán nem tudunk eléggé kö­nyökölni ... Hasonlóképpen nyilatkozik Benko­vics István elvtárs, a városi nemzeti bizottság "elnöke. — Nincs pénz. A csatornázás is csak 1964-ben készül el. Azután ke­rülhet csak sor a volt „strand" be­temetésére. Mert ez az egyedüli meg­oldás. Fürdő? Hm... Egyelőre távlati terv. Remény, óhaj. Egy járási székhely néhány ezer fiataljának nagyon régi vágya. És itt Ismét a pénzről esik szó. — A járásnak sem könnyű a dolga. A területi átszervezés után négy volt járásnak kisebb-nagyobb területe tartozik hozzánk. A tisztségek is en­nek arányában oszlanak meg. S min­denki egykori „saját járásának" igyekszik minél többet kiverekedni... Találóan ezt úgy hívják: lokálpat­riotizmus. Hogy fennáll-e, nem-e, most nem vitatjuk. Kiderítése nem lenne könnyű feladat, de nem is tar­tozik közvetlenül a tárgyhoz. — Hát, kérem, mit tegyünk? A strandra nem egy táblát tettünk, de hót kidöntik... Valamit tenni kell! Valamit tenni kell! — zúgnak a fülemben még a kavicsgödör partján is a nyomozó szavai. Az egykori strand az utca mellett terül el. Körül is van kerít­ve drótkerítéssel, de a széles kapu tárva-nyitva. Az mehet be, aki éppen akar. A strand mögött — a kisebb gödörben három gyermek csúszkál. Hátukon táska. Kétszer-hároi.iszor ne­kifutnak, azután mennek — az is­kolába. Közben a betonperemű „strand" szélén megállnak. — Itt lépett be Špaček Janika, amott szakadt be a jég... — mutat­ja az egyik kislány és rohan, el ne késsen. A „strand" innenső fele befagyva. Az utca felől ömlik bele a szennyvíz. Ott nincs is jég. Keresek valami táb­lát, ami figyelmeztetne a veszélyre, vagy jelezné a tilalmat. Hiába. Bár a nyomozó, az iskolaigazgató és a nemzeti bizottság elnöke is állította, hogy tábla van. Lehet. De micsoda tilalom az, amikor az ember keres­ve se találja a figyelmeztető táb­lát?! SZOMORÜ, szívettépő. történet. A kis Špaček Janika nem örvendezteti meg szüleit az első bizonyítvánnyal, két testvére sem köszöntheti fel kö­zelgő hetedik születésnapját. A csa­ládi fészekben egy hely üres. Csak a szívekben maradt nagy-nagy kese­rűség, nehezen múlő bánat. Az ismeretlen levélíró a vezetősé­get szapulja és a felnőtteket vádol­ja, amiért nem követeltek többet gyermekeik számára. Mrva František igazgató elvtárs el­sősorban a szülőket okolja, akiktől alig várható segítség, hisz a gyer­mekeik érdekében végzett társadal­mi munkától is vonakodnak. Benkovics István elvtárs, a nemze­ti bizottság elnöke a pénzhiányra panaszkodik. Štefan Jančík nyomozó kijelenti: valamit feltétlenül tenni kell. Ebben egyezik a véleményünk. Mert a panaszkodás, a magyarázkodás vaj­mi keveset változtat a tényeken. A csatornázás épül, de a kavicsgödör tovább kísért. A galántai gyermekek­nek továbbra sincs elegendő játék­terük, nincs úszodájuk és nincs jég­pályájuk. Ki merné ilyen körülmé­nyek között állítani, hogy Špaček Ja nika volt az utolsó áldozat? Márpedig mindent el kell követni, hogy a tragédia ne ismétlődhessék meg. Amíg azonban a galántai gyer­mekek csaknem egyetlen szórakozá­si lehetősége télen-nyáron csak a hírhedt kavicsgödör, addig a szülők indokoltan aggódnak gyermekeik miatt. Mindénesetre kevés lenne csak a járás, csak a társadalom adományét várni ölbe tett kézzel. Mit érne, ha a felnőttek csak követelnének gyer­mekeik száméra, mint azt az ismeret­len levélíró tanácsolja? Nem, a kö­vetelés nem elegendő. Még alibinek is kevés. A galántai gyermekeknek adni kell! Játszóteret, jégpályát, uszodát A NEMZETI BIZOTTSÁG képviselői kötelesek tevékenységükről beszámol­ni választóiknak. Nos, tegyük fel a kérdést: Mit tettek eddig és mit tesznek a jövőben a gyermekek ér­dekében? Természetesen ők maguk nem sokat tehetnek. Csak a nemzeti bizottság, az iskola, a szülők — a választók összefogása hozhat ered­ményt. Ha mindenki csak egy kicsit ls konkrét munkával, segít e közös feladat teljesítésében (és nem csak bírálattal, meg nagyhangú követelés­sel), akkor a galántai gyermekeknek rövidesen lesz szórakozási lehetősé­gük, a szülőknek pedig nem lesz okuk aggodalomra. Csakhogy addig: Valamit tenni ls kell! ZSILKA LÁSZLÓ A kromeŕíži Pal Magneton-üzemben Josef Ivánek mester kollektívája Szem­be helyezte a gépkocsidinamók kipróbálására szolgáló új készülékek közül az elsüt. Az új univerzális készülék Jaroslav Spálovský szerkesztő műve. Képün­kön: Az áj univerzális készülék funkciós rendszerét vizsgálják télül. (F. Nesvadba — CTK — f elv. J 1983. Január 3. * (Jj SZÓ 5

Next

/
Thumbnails
Contents