Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-25 / 25. szám, péntek

Az 1963. évi állami fejlesztési terv Alois hidrának, az Állami Tervbizottság elnökének beszámolója Elvtársak, tisztelt Nemzetgyűlés! Rám hárult a feladat, hogy beszámolják Önöknek az 1963. évi népgazdaságfejlesztési állami tervről, amelyet a kormány január 11-én hagyott jóvá. Ezt megkönnyíti számomra az hogy az idei tervet már részletesen jellemezte V. Široký elvtárs, a CSKP KB ülésén és beszámolóját közzétették. Az idei tervet a XII. kongresszus előkészítésének időszakában dolgoztuk ki a Központi Bizottság júliusi plenáris ülésének irányelvei alapján, a dolgozóknak a kongresszus előtti vitában elhangzott számos indítványa és javaslata felhasználásával. A tervezési munkálatok utolsó szakaszát igen jelentős mértékben befolyásolták a XII. kongresszus eredményei, amely határozatában kitűzte szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének útját, tehát elsősorban olyan aityagi és műszaki alap építését, amely megteremtené a kommunizmus építésére való fokozatos áttérés feltételeit. Az 1963. évi terv kidolgozását abban az Időben kezdtük meg, amikor a Központi Bizottság a kongresszus előtti vitára bocsátott dokumentumában a népgazdaság helyzetét így jellemezte: „Megbomlott az arányosság és elégtelen a hatékonyság elsősorban az irányítás és a tervezés alacsony színvonala és a tervfeladatok nem teljesítése következtében." E helyzet és okai jellemzéséből az első tekintetre nyilvánvaló, hogy a fogyatékosságok leküzdése olyan minőségi és mennyiségi feladatok teljesítését kívánja meg, amelyeket nem lehet egy évi tervben megoldani. Hisz az arányosság helyreállítása és a hatékonyság fokozása komoly beavatkozásokkal jár a népgazdaság szerkezetébe, olyan beavatkozásokkal, amelyek nem valósíthatók meg a beruházási építkezés irányainak megváltoztatása, a tudomány és a technika fejlesztéséről való gondoskodásban döntő fordulat elérése nélkül stb. Mindezek a beavatkozások a várt eredményt csak akkor hozzák meg, ha velük, párhuzamosan szüntelenül Javul az irányítás, tehát a tervezés is. Az Ilyen röviden és általánosan hangsúlyozott problémák is arra utalnak, hogy olyan feladatokkal van dolgunk, amelyek "hosszabb ideig fognak foglalkoztatni bennünket, s elkerülhetetlenül a hétéves tervben is szerepelni fognak. Az adott helyzet okait a XII. kongresszuson megmagyarázták és ehhez nincs mit hozzáfűzni. Tény az, hogy termelési terveinkét már két éve nem teljesítjük, s ez igen kedvezőtlen hatást gyakorolt. Ezért van az, hogy sok szakaszon a szükséges tartalékok nélkül dolgoztak. Rendkívül komoly követkexményekkel Járt a mezőgazdasági termelési és felvásárlási feladatok nem teljesítése. A fel nem vásárolt 383 millió liter tej 17,6 ezer tonna vaj veszteségét is jelentette. Ha ehhez még hozászámftjnk a több mint 11 ezer tonna fel nem vásárolt húst, a 2 800 tonna baromfit és a 132 mlllié tojást, világos, hogy a kormánynak a legnagyobb erőfeszítést kellett megtennie, hogy biztosítsa a lakosság növekvő Igényelnek kielégítését. A bekövetkezett helyzet további rendkívüli élelmlszerbehozatalt tett szükségessé. A XII. kongresszus következtetéseinek helyes megertése annak tudatosítását Jelentette, hogy a gazr'aságl tényeket nem lehet a terv összeállításánál figyelmen kívül hagyni, ha nem akarjuk azt, hogy a voluntarizmus széhoz jusson. A népgazda ág tényleges fogyatékosságainak. • gazdasági elemzések eredményeinek lebecsülése azt |elentené, hogy — a hatékonyság követelményeivel ellentétben — belenyugodnánk népgazdaságunk extenzív elemelnek elburjánzásába. Egyszóval további gazdaságilag indokolatlan behozatalokra, a beruházási eszközök további elaprőzására. a foglalkoztatottság további indokolatlan növekedésére stb. kerülne sor. Nem kell bizonygatni, hogy az ilyen passzív belenyugvás az ösztönös fejlődésbe, megkárosítaná népünket és elvi ellentétben állana a CSKP politikájával. A helyzet figyelmes értékelésének eredménye az évi terv, amely a múlt évi tervektől jelentősen különbözik, főként a népgazdaság általános fejlődési üteme, tehát a társadalmi termelés és a nemzeti jövedelem feltételezett növekedése tekintetében. Ennek ellenére a terv igényes termelési feladatokat tartalmaz. így például feketeszénből 27 769 ezer tonnát kell lövesztenl. barnaszénből pedig 6

7 235 ezer tonnát. A terv alapján 31.4 milliárd kW őra villanyára ot. több mint 8 millió tonna acélt. 5,4 millió tonna hengerelt anyagot, 8 millió tonna cementet, 178 ezer tonna nitrogénes és 195 ezer tonna foszforos műtrágyát, 74,6 ezer tonna vegyi mfirostot, 103,6 ezer tonna műanyagot kell termelni. Továbbá például csaknem más fél milliárd korona értékű vegyipari berendezés, több mint 29 ezer traktor, csaknem 54 ezer gépkocsi, 260 ezer televíziókészülék, és 220 ezer hűtőszekrény termelését irányozza elő a terv. Habár az ütem lassulása számos bonyodalmat idéz elő, a felsorolt adatok gazdaságunk erejéről, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a szocialista táborban és a világgazdaságban betöltött fontos szerepéről tanúskodnak. Azokhoz a feladatokhoz viszonyítva, amelyek a XII. kongresszus határozatából a jövő években várnak ránk, látnunk kell, hogy az idei terv sok gyenge pontot rejt magában, amelyek óva intenek attól, hogy lebecsüljük a kitűzött feladatok Igényességét, és szétzúzzák azt az elképzelést, amely szerint ez az év valamilyen „pihenést" Jelent. Mindez nem Jöhet számításba, mert a lassúb ütem önmagában még nem oldja meg a problémákat. Az idei terv összes fogyatékosságáról a kormány egészen nyíltan tárgyalt, mert számunkra Idegen bármilyen ,,struccpolitika", az olyan politika, amely nem teszi lehetővé a nehézségek céltudatos leküzdését. Mire volna jó homokba dugni a fejünket éppen most, amikor igen jól kell látnunk és értékelnünk a jelenségeket, a munkát megfontoltan, de merészen kell Irányítanunk s amikor szüntelenül az irányító- és ellenőrző tevékenvség új módszerelt kell keresnünk? Csak akkor lehet sikeresen harcra mozgósítani, ha konkrétan tudjuk, miért és ml ellen kell harcolnunk, ha ismerjük a harc értelmét, és ha mesteri módon tudunk bánni a szükséges harci eszközökkel. A párt történelmi tapasztalatai alapján arra tanít bennünket, hasznosabb a fogyatékosságokról nyíltan beszélni, sem mint gyengíteni a bírálatot és hízelgő szavakkal önelégültséget kelteni. A kormány azonban értékeli az idei terv pozitívumait is, dialektikusan látja, hogy a fogyatékosságok nem elszigeteltek, hanem ellenkezőleg, olyan jelenségek kísérik és gyakran ellensúlyozzák őket, amelyekből nyilvánvaló a helyes irányzatok érvényesülésének kezdete. Ebből a szempontból a tervre jellemző, milyen helyet foglal el benne a tudomány és a technika fejlesztése. A múlt években a technika fejlesztéséről hirdetett elvek gyakorlati megvalósításában sok mindennel adósak maradtunk. A műszaki fejlesztést annak valamennyi szakaszában nem egy esetben a terv mellékes helyre .szorította, gyakran olyan abszurd helyzet alakult ki, hogy nem voltak eszközök a műszaki fejlesztésre, mert nem rendelkeztünk korszerű technikával, amely a szükséges forrásokat megteremtette volna. Ezért a termelés gyarapodását a foglalkoztatottság aránytalanul gyors növelésével biztosítottuk, s ebből az a nézet keletkezett, hogy a munkaerőhiány „fékezi" a népgazdaság fejlődését. Ez azonban csak akkor érvényes, ha a munka termelékenységének növelését helytelen módszerekkel, nem egyszer a tényleges hatékonyság rovására s gyakran csak látszólag érik el. A kormány most megtárgyalta és jóváhagyta a tudomány és technika fejlesztésének évi tervét. Az utóbbi években az ilyen évi tervek kidolgozására nem került sor. Az 1963. évre szóló tudomány- és technika-fejlesztési terv első ízben tartalmaz olyan komplex feladatokat, amelyek biztosítják az egyes részleges feladatok időbeli és tárgyi összefüggését, az alapfokú kutatástól kezdve egészen a megvalósításig. Igen szigorú mértékkel mérve e tervben bizonyára sok minden kifogásolható, de itt is figyelembe kell vennünk, hogy egy évről van szó, és ilyen korlátozott Idő nem tesz lehetővé radikálisabb műszaki változtatásokat. A műszaki fejlesztés ez évi terve tehát csak az első lépéseket jelenti, de e lépések jók, s az alig egy éve fennálló, tudomány- és technika-fejlesztési koordinációs állami bizottság munkájának jelentős eredményét képezik. Az idén minden nehézség ellenére a tudomány és a technika fejlesztésére 14 százalékkal több eszközt fordítunk, mint 1962ben. A terv további pozitívuma az a nyilvánvaló törekvés, (természetesen ismét csak az évi terv lehetőségein belül), hogy megszüntessük legalább az ágazatok közötti legszembetűnőbb aránytalanságokat, főként a nehéz gépipar ágazatában. Joggal tételezhetjük fel, hogy a szakágazatok közötti aránytalanságok kiegyenlítése kedvezőbb feltételeket teremt a gépipari termelés céltudatos szakosításához ls. A kongresszus határozatával összhangban a beruházási tevékenység terve — a korlátozott források mellett is — az alapvető ágazatok fontos termelőhelyeinek építésére és már a befejezéshez közel álló építkezések bevégzésére irányul. Ennek az összpontosításnak az a célja, hogy a befejezetlen építkezések terjedelmét 4 milliárd koronával, vagyis mintegy 10 százalékkal csökkentsük az 1962-es évhez viszoriyítva. A tervben kétségtelenül kifejezésre jut az az irányzat is —, a XII. kongresszus legfontosabb feladatával összhangban — hogy jobban biztosítsuk a mezőgazdaság szükségleteit, s így megteremtsük a termelés és a felvásárlás tervezett növelésének feltételeit. A mezőgazdasági föld egy hektárjára eső Ipari műtrágya 76,4 kg-ról 84,1 kg tiszta tápanyagra növekszik, s a kártevők és gyom elleni vegyszerek 650 ezer hektárral nagyobb teriilet gondozását teszik lehetővé, mint 1962-ben. Rendkívüli behozatallal biztosítjuk ai állati eredetű liszt és az olajos pogácsa szükségletet. Ha a mezőgazdaság az Idén és a jövő években jelentősebb mértékben hozzájárul a népgazdaság általános fejlődéséhez, akkor a mezőgazdasági üzemek anyagi szükségleteit Is jobban elégíthetjük ki. Az idén bármennyire ls megnyilvánulnak a különféle korlátozó hatások, mégis az éremnek csak egyik oldalát jelenti az, hogy a terv a hatékonyság követelményeinek mefelelően a legnagyobbfokú takarékosságra mozgósít valamenynyi szakaszon, de főként a termelési fogyasztásban. Amikor a kormány legalább röviden jellemzi az Idei terv néhány pozitív irányzatát ls, hangsúlyozni kell, hogy a terv elvi összhangban áll a CSKP KB kongresszus előtti dokumentumának azzal a részével, amely lehetőségeink reális felülvizsgálását őhajtja. E lehetőségeket célszerűen és megfontoltan kell kihasználni, erőnket és eszközeinket be kell osztani a legközelebbi évekre, így kell biztosítanunk a gazdaság folyamatosabb menetét és megfelelő teret létesítenünk a dolgozók kezdeményezése kibontakozásának. A kormány meggyőződése, hogy ilyen mértékkel mérve az Idei tervnek legalább néhány vonása teljesíti azt a küldetését, amelyet a XII. kongresszus határozata az 1963-as év számára kitűzött • • • Elvtérsakl Mindnyájan elég hosszú tapasztalatokkal rendelkezünk, amelyek feljogosítanak bennünket arra az állításra, hogy a terv pozitív oldalai sem fognak önmaguktól hatni és hogy a terv gyenge pontjai sokkal élesebben nyilvánulnának meg, ha csak a legkisebb mértékben is lebecsülnénk a terv megvalósítására irányuló erőfeszítést. A terv kidolgozása csak az első feltétele (habár igen fontos feltétele) teljesítésének, de a terv sorsa s munkánk sikere vagy sikertelensége teljesen attól függ, hogyan teljesítjük a kitűzött feladatokat. Az Idei év kezdetét azonban sajnos jelentős bonyodalmak kísérik. A dolgozóknak a terv rendszeres teljesítésére irányuló erőfeszítése komoly akadályokba ütközik az erős és szakatlanul hosz szan tartó fagyok következtében. 6pp úgy, mint a többi európai országban, a kemény tél nálunk ls igen kedvezőtlenül hat a gazdaság menetére, és egész életünkre. A kemény fagy különösen megnehezíti a közlekedési dolgozók, de az energetikai, főként a tüzelőanyagtermelő dolgozók, a kohászok stb. feladatainak teljesítését ls. A súlyos termelési veszteségeket szemléltetően azzal bizonyíthatjuk, bogy a tervhez vlzonyítva január 21-ig nem hoztak felszínre 98 ezer tonna fekete és 243 ezer tonna barnaszenet. Nem termeltek 73 ezer tonna nyersvasat, 90 ezer tonna acélt és 87 ezer tonna hengerelt anya got. Csak az összes dolgozók legnagyobb erőfeszítésével sikerült a lakosságot, a vlllanyműveket, a hőerőműveket és kohókat legalább a minimális mennyiségű tüzelőanyaggal, illetve érccel ellátni. Emellett azonban a fagy és a hó nem csekély károkat okoz a hazánkban, az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, a vízvezetékben, az energetikai és a távösszeköttetési elosztó hálózatban és az útépítésben. Nincs elég megfelelő szó arra, hogy érdem szerint értékeljük a dolgozóknak e súlyos napokban tanúsított öntudatosságát. Köztársaságunk kormánya az egész lakosság nevében köszönetit fejezi kl mindazoknak, akik e súlyos hetekben megállták helyüket, és tettekkel bizonyították be példás állampolgári helytállásukat. Kormányunk meggyőződése, hogy a dolgozók további kitartást tanúsítanak és egyesfiit erővel nem engedik a természeti elemeket győzedel meskedni, nem engedik, hogy gazdarágl életünk túlságosan nagy károkat szenvedjen, s meghiúsuljanak terveink. A nehéz tél és annak következményei ellen vívott harcunkat a terv teljesítésére Irányuló erőfeszítésünk részeként értelmezzük. Ezért e napokban ls gondolnunk kell a jövő hetekre és hónapokra, arra, hogyan szervezzük meg a legjobban a munkát, hogy a károkat gyorsan lekUzdjük és teljesítsük a termelési feladatokat. Mitől függ tehát elsősorban az idei feladatok teljesítése és esetleg túlszárnyalásuk is? Bizonyára mindnyájan megegyezünk abban, hogy elsősorban a vasúti közlekedés követel rendkívüli figyelmet, mert működésének javulásától függ egész gazdaságunk. A vasutasok az úgynevezett „kék hadsereg" tagjai, minden bizonnyal legöntudatosabb társaik példájához Igazodva meggyorsítják a közlekedést, lerövidítik a vasúti kocsik körforgását, a legnagyobb mértékben kihasználják a vonatok teherbíró képességét, nem engedik a mozdonyok veszteglését. A vasutasok bizonyára becsületbeli ügyüknek fogják tekinteni, hogy a nép szolgálatában, a szocialista gazdaság érdekében áldozatkészségükkel, szilárd munkafegyelmükkel példával járjanak elől. Ezt bebizonyították az utóbbi hetekben és a kormány meggyőződése, hogy a vasuta sok munkáját az egész év folyamán ez fogja jellemezni. A közlekedésről való gondoskodás nem gyengítheti figyelmünket azon problémák iránt, amelyeket a gazdaság tüzelőanyag- és villanyáram ellátásában levő fogyatékosságok idéznek elö. Válságos helyzetbe kerültünk, melynek leküzdése jelentős nehézségekbe ütközik. A jelentékeny veszteségidő a termelésben, a munka éjszakai műszakokba való áthelyezése, a kommunális üzemekben és a háztartásokban a villanyáram-fogasztás korlátozása — mindez e helyzet kellemetlen kísérő jelensége. Természetesen Itt kissé igazságosan meg kell különböztetni az utóbbi hetekben bekövetkezett helyzetet, értékelni kell az energetikai dolgozók érdemelt, de ugyanakkor látni kell az egész évben tartó állapotot ls. A mai nehézségek oka részben az alacsony vízállásban és a kemény fagyokban rejlik, amelyek lehetetlenné teszik a vízierőművek legnagyobb mérvű kihasználását és csökkentik a hőerőművek teljesítményét is. Másrészt e helyzet oka a villanyművek aggregátjainak nagyszámú javításában, de főként az új villanyaggregátok késedelmes felépítésében és rossz minőségű elkészítésében rejlik. A kormány nem csekély szervező erőfeszítéssel Igyekszik megoldani az ezzel kapcsolatos problémákat s egyben a tüzelőanyagellátást is. Úrlásl társadalmi eszközöket fordít a fekete- és a barnaszénjövesztés fejlesztésére, új tárnák nyitására, új binyaművek építésére. Az Igazsághoz hűen kell értékelni, hogy bányászaink többsége becsületesen dolgozik. De meg kell javítani mind a közlekedést, mind a gépi berendezések szál lltását, de magát a munkaszervezést Is egyes tárnákban, hogy ne kerüljön sor súlyos kiesésekre, hanem betartsák a szénszállítás ütemét. Az eddiginél sokkal erélyesebben rendet kell teremtenünk a lakosság tüzelőanyag-ellátásában levő komoly fogyatékosságok terén ls. A források és a szükséglet közötti komoly feszültség ellenére a mai nehézségek közül sokat enyhíteni lehet azáltal, ha a szállítás egyenletessé válik az év valamennyi Időszakiban. El már nem a bányászok, a közlekedés és a szénraktárak Ugye csupán. Ezek olyan komoly dolgok, hogy itt sokkal aktívabb szervező és ellenőrző szerepet kell játszaniuk a nemzeti bizottságoknak, a fogyasztói tanácsok nak és valamennyi társadalmi szervezetnek. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tar tom, hogy nyíltan reagáljak egyes külföldi körök kísérleteire, amelyek erőt nem kímélve igyekeznek bizonygatni, hogy a tüzelőanyagellátásban levő nehézségeink oka az aránytalan szénktvltel. Hogy van ez a valóságban? Szenet már évek óta exportálunk, s továbbra is számolunk a szén kivitelével. Az idén 5,5 millió tonna szilárd és folyékony tüzelőanyag kivitelére számltunk. Ezzel a kivitellel fizetjük meg néhány kohászati anyagnak, de élelmiszernek is igen szükséges behozatalát. Ezzel szemben azonban 6,3 milliő tonna szilárd és folyékony tüzelőanyagot hozunk ba a Szovjetunióból, Lengyelországból és az NDK-ból. E tények fényében tehát min den hamis érvelés szétpattan, mint a buborék. Szükségleteink kielégítését azonban nem érjük el csupán a fejtés növelésével és a szén minőségének javításával, mert mindkettőnek van átléphetetlen határa. A teljesen egyenletes tüzelőanyagforrás, amely a hatékonyság szempontjából még fontosabb — a fogyasztásban elért megtakarításban rejlik. A harmadik probléma, amelyet a terv teljesítése során meg kell oldanunk, a tenne lés i fogyasztás gazdaságossá tétele valamennyi szakaszon. Beszéltünk mér a hő- és villanyenergte-veszteségek elleni here szükségességéről, de ugyanez a követelmény vonatkozik valamennyi nyersanyagra és anyagra. Semmi ok sincs arra, hogy nálunk a gépipari termelésben a fémeket Í0—12 százalékkal kevesebb mértékben értékesítsük, mint iraSís országokban. Ugyanígy céltudatosan véget kell vetni annak az állapotnak, hogy a rosszul szervezett javítások következtében a nehöz tehergépkocsik 30 százaléke tfirtósan Üzemképtelen. A pazarlás ilyen durva megnyilvánuláséinak megszüntetése erőnkben áll és túlnyomó mértékben szervezői képességünktől, irányító- és ellenőrző tevékenységünk hatásosságától függ. A legnagyobb mérvű gazdaságosságért vívott harcban rendkívül fontos a túlméretezett készletei* felszámolása. Az ufóBBI két év alatt az Iparban és az építészetben mintegy 4,5 milliárd korona veszteséget okoztak a vállalatok raktáraiban heverő nyersanyagok, anyagok és termékek. Ezen anyagok feldolgozásával gazdaságunk legalább 9 milliárd korona értékű terméket nyerne a piaci alapok, a kivitel és a beruházási építkezés részére. A legnagyobb pazarlás éppen az ipar kulcsszakaszain, mégpedig a kohászati- és gépipari vállalatokban tapasztalható, és azoknak is a leg-. • íontosabb szakaszán, a kohászati anyagkészletek terén. Ügy vélem, teljesen természetes az a kívánság, hogy a tervezési muta-. tók és az anyagi ösztönzők támogassák a társadalom érdekeit a célszerűen fejlesztett külkereskedelmi kapcsolatok tekintetében ls. Arról van" szó, hogy a termelésben a kiviteli megrendelésekre a legnagyobb gon-i dot fordítsák, hogy azokat idejében és a CSKP KB határozata alapján a negyedévi elosztással teljes össz-í hangban és jó minőségben szállítsák le. Amikor azokról a fő problémákról beszélünk, amelyeknek megoldása döntő az idei terv sikerében, nem feledkezhetünk meg a mezőgazdasági termelésről. A kormány megteszi a szükségei lépéseket, hogy a mezőgazdaság szükségleteinek 1970-lg terjedő anyagi biztosítása terén teljesítsük a XII. kongreszszut határozatát. Változtathatatlan tény marad azonban, hogy e segítség hatékonyságát végeredményben az emberek, az állattenyésztési és növénytermelési szervezők és dolgozók döntik el. A gépesítés és a kemizálás a sikeres mezőgazdasági nagyüzemi termelés fontot feltétele, de az emberek az alkotó emberi mnnka és a lelkiismeretesség, az emberek megfelelő szakképzettsége nélkül semmit sem Jelent. A mezőgazdaságnak jelentfis segítséget nyújt majd Irányításának átszervezése. De mint mindig, most is igen fnntos lesz, hogy a helyes elveket hogyan váltják valóra, milyen tulajdonságaik lesznek azoknak az embereknek, akikre e nagy felelősséget bízzák. A CSKP KB legutóbbi ülésén ls teljes egyértelműséggel meghatározzák a nemzeti bizottságok küldetését az irányítás ÚJ rendszerében, rámutattak, hogy a mezőgazdaság Irányítása új módszerének bevezetése nem mentesíti a nemzeti bizottságokat a mezőgazdaság fejlesztéséért, a mezőgazdasági politika megvalósításáért viselt felelősségüktől. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről való gondoskodásukkal. az állattenyésztési termékek teljesen egyenletes felvásárlásának biztosításával járulnak a leghatékonyabban hozzá idei népgazdasági tervünk teljesítéséhez és ezáltal a kongresszusi határozatok megvalósításához lt. Elvtársaki A CSKP KB legntóbm plenáris ülésén Široký elvtárs nagy figyelmet szentelt az irányító munka módszereinek, a kormány és a minisztériumok népgazdaság irányításáért viselt felelősségének, és elvben megfogalmazta a kormány objektív szerveinek, beleértve az Állami Tervbizottságnak szerepét. A XII. kongreszszus határozatai szellemében konkrétan rögzítjük a Központi Bizottság által jóváhagyott elveket, hogy az Állami TerVbizottság a leghatékonyabban hozzájáruljon a tervezési módszerek tökéletesítéséhnz, a demokratikus centralizmus alapelveinek ésszerű érvényesítéséhez Csehszlovákia gazdasági életének irányításában. Indra elvtárs ezzel kapcsolatban nagyon részletesen foglalkozott az Állami Tervbizottság soronlevő feladataival, majd beszámolója befejező részében többek közt a következőket mondotta: t Elvtársak! Már gazdag tapasztalataink vannak azon a téren, hogy minden nehézségünket, minden fogyatékosságunkat nagy zalial felfújják azok a körök, amelyek sohasem voltak Jóakaróink. Minden kuvikolás ellenére — amint ezt újból igen tárgyilagosan és meggyfizően megerősítette a XII. kongresszus is, — politikánk fő értelmét mindig a dolgozók életszínvonalának emelése képezi. Például elég, ha egy tekintetet vetünk a múlt évi élelmiszerfogyasztás és az Ipari cikkek eladásának adataira. Az élelmiszercikkek eladása 19G2-ben mintegy 5,5 százalékkal, az Ipari cikkek eladása 1 százalékkal, a hús- és a húskészítményeké 3,5 százalékkal, a zsír eladása 5,6 százalékkal, a vajé 6.5 százalékkal, a kötött fehérnemű és a szövött felsőruha eladása 4,1 százalékkal növekedett az 1981-es évhez viszonyítva. Ebből az az egyértelmű következtetés szűrhető le, hogy gazdaságunk súlyos nehézségei ellenére a dolgozók életszínvonala tovább emelkedett, s hogy a nehézségeket nem a nép számlájára oldottuk meg. Pártunk, Igaz, mindig hangsúlyozta, hogy az életszínvonal emelkedése közvetlenül a termelés növekedésétől, az egész gazdaság fejlfitiésétől függ, s hogy mindenki, a mága szerencséjének kovácsa. S a lakosság túlnyomó többsége ezt az Igazságot maradéktalanul meg is érti. Megérti azt, hogy a munkáján és a munkájánalc eredményeivel való gondos gazdálkodáson kívül nincsenek semmilyen más „titkos" forrásaink, amelyek lehetfivé tennék az életszínvonal tetszés szerinti emelését. Ezeket az elveket gyakorlati munkánkban teljesen tiszteletben kell tartani, mert előbb termelnünk kell, hogy legyen mit elosztanunk. Elvtársaki Tisztelt Nemzetgyűlés! A CSKP XII. kongresszusa nagy célokat tűzött kl. Határozataival kijelölte a szocialista társadalom továbbfejlesztésének útját. A kongresszus határozatait teljesítjük, a kitűzött célokat elérjük, ha haladéktalanul munkához fogunk. Munkánk már ma és holnap dönti el, hogy mivel rendelkezünk majd 1970-ben. Igen, munkánk már ma és holnap dönti el, hogyan élünk majd a jövöben. 1963. január 20. • (Jj SZÖ 25