Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-25 / 25. szám, péntek

Äz 1963. évi állami költségvetés / V V Ä Nemzetgyűlésben a beszámolót előadta: JULIUS DURIS pénzügyminiszter Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa meghatározta, hogyan küzdhetjük le nehézségeinket és biztosíthatjuk népgazdaságunk további fejlődését a hétéves terv megfontolt koncepciója alapján. Az idei állami terv és állami költségvetés — mint az irányítás fő eszközei — abból a sürgető szükségességből indulnak ki, hogy e nehézségeket meg kell oldani, népgazdaságunk további fejlesztését valamennyi forrásunk kiaknázására kell alapítani, fokozatosan biztosítva így a források és a szükségletek közötti összhangot. AZ 1962. ÉVI GAZDÁLKODÁS EREDMÉNYEI 1962-ben lassult a népgazdaság fejlődése és csökkent a gazdaságosság A társadalmi termék az előzetes adatok szerint 2,9 százalékkal, az anyagi költségek pedig 5,6 százalékkal növekedtek. Ez hatással volt a nemzeti jövedelem alakulásának hatékonyságára is. Az ipari termelés 6,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a vegyipar 10,4 százalékkal, az általános gépipar 9,4 százalékkal, a nehézgépipar 8,1 százalékkal. Szlovákiában az ipari termelés 6,8 százalékkal növekedett, ezen belül a vegyipari termelés 16,4 százalékkal, a villanyáram-termelés 9,4 százalékkal, az általános gépipar 7,9 százalékkal, az épitőanyagtermelés 7 százalékkal. A mezőgazdasági és az építőipari termelés azonban kisebb, mint a múlt évben volt. A külkereskedelmi forgalom mintegy 4,7 százalékkal növekedett, emellett a szocialista tábor országaival folyó kereskedelem 11,4 százalékkal. Jelentős fogyatékosságok mutatkoznak a nehézgépiparban, főként a termelés szerkezetében és a gazdaságosság terén. Népgazdaságunkra kedvezőtlen hatást gyakorol a rendszertelen tüzelőanyag-, energia- és gázellátás. A vállalatok és a lakosság szénellátását továbbra is megnehezítik a közlekedésben huzamosan fennálló fogyatékosságok. A villanyáram-fogyasztás szigorú szabályozását az teszi szükségessé, hogy nem érjük el a villanyművek tervezett teljesítményét, egyes villanyművek a rossz időjárás miatt nincsenek megfelelően szénnel ellátva, és ezen felül páratlanul nagy a Tízhiány, úgyhogy a vízierőművek teljesítményét is korlátoznunk kell. E nehézségekben nagy része van a szénnel, az árammal és a gázzal való rossz gazdálkodásnak is. A múlt évben a beruházási kiadások összesen 52 70D millió koronát tettek ki. Az előzetes adatok szerint az iparban 14 300 millió korona értékű új állóalapokat helyeztek üzembe. Ezáltal gyarapodtak az ipari állóalapok. A lakosság életszínvonalé tovább emelkedett. Az egyéni fogyasztás 2,5 százalékkal, a szociális és kulturális célokra fordított kiadások 5,9 százalékkal növekedtek, vagyis gyorsabban, mint a nemzeti jövedelem. A termelés ütemének lassulása feszültséget idéz elő a termelés térfogata és a fogyasztás között. A lakosság pénzjövedelme 3,1 százalékkal emelkedett, a lakosság állami takarékbetétei további 2656 millió koronával gyarapodtak. A vállalati takarékoskodásban résztvevők száma elérte a 2 161 000-t. A népgazdaság minőségi oldalának gyengülése megnyilvánul a munkatermelékenység jelentősen lassúbb fokozódásában. A munka termelékenysége az iparban csak 3,2 százalékkal növekedett az eredetileg tervezett 6 százalék helyett. Ezáltal romlott a munka termelékenységének és az átlagbéreknek növekedése közötti viszony. A béralapokat a vállalatok és a szervezetek aránylag mintegy 800 millió koronával lépték túl. A táppénzilletékek a tervhez viszonyítva 373 millió koronával voltak nagyobbak. Az állami költségvetésben előirányzott kiadásokat sem teljesítettük, főként amiatt, hogy a beruházási terv teljesítéséhez 3900 millió korona hiányzott. Ezzel szemben túlléptük a betegbiztosítási kiadásokat. HOGYAN BIZTOSÍTJA AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS A NÉPGAZDASÁG TOVÁBBI FEJLŐDÉSÉT Az 1963. évi állami költségvetés javaslatában a bevételek 125 877 millió koronát, a kiadások 125 815 millió koronát tesznek ki, úgyhogy a bevételek 62 millió koronával nagyobbak a kiadásoknál. összehasonlítható alapon az állami költségvetés 1,7 százalékkal növekszik. A költségvetés keretében eszközöket biztosítunk Szlovákia további gazdasági és kulturális fejlesztésére is. Az állami költségvetés fő bevételi forrását a szocialista gazdaságból eredő bevételek képezik, amelyek az összbevételeknek 86,5 százalékát teszik ki. A nyereségből 28 117 millió korona átutalását tervezzük. A nyereség a múlt évhez viszonyítva nem nagyobbodik. A lakosságtól adók és illetékek címén befolyó bevételek a költségvetési bevételeknek 10,1 százalékát, vagyis 12 767 millió koronát tesznek ki. Ebből a béradó 11993 millió korona. Az állami költségvetési kiadásokból a népgazdaság fejlesztésére 52,1 százalék, az iskolaügyre, kultúrára, egészségügyre, testnevelésre, lakásépítésre és szociális intézkedésekre 36,7 százalék, a honvédelemre és biztonságra 9 százalék, a közigazgatásra és a bíróságokra 2,2 százalék esik. A költségvetés az ipari, építészeti és a közlekedési vállalatoknak, beleértve a nemzeti bizottságok által irányított vállalatokat, a termelés fejlesztésére saját eszközeikkel együtt összesen 38 483 millió koronát nyújt. A tüzelőanyag és energetikai alap fejlesztésére 8334 millió koronát tervezünk, mégpedig elsősorban a szénJövesztés és dúsítás, a brikett és világítógáz-termelés fejlesztésének beruházásaira. A villanyáramtermelésnek 8,9 százalékkal kell növekednie. A kohóipar fejlesztésére 4597 millió koronát tervezünk. A vegyipar további fejlesztésére 3808 millió koronát fordítunk. A termelés növekedéséhez főként a nyersolaj feldolgozása és a műtrágya gyártása járul hozzá. A gépipar további fejlesztésére 5605 millió koronát irányoztunk elő, ebből a műszaki fejlesztésre 2113 millió koronát. Az építőiparra és az építőanyagtermelésre 2542 millió koronát fordítunk. A közszükségleti és élelmiszeripar fejlesztésére 4550 millió koronát irányzunk elő. A közlekedés és a posta fejlesztésére 9047 millió koronát, vagyis 5,2 százalékkal többet fordítunk. A mezőgazdaság, az erdő- és vízgazdálkodás fejlesztésére 18 546 millió koronát tervezünk. A kulturális és szociális célokra fordított kiadások 4,8 százalékkal emelkednek, a közigazgatásra szánt kiadások a múlt évi szinten maradnak. A honvédelemre és biztonságra fordított kiadások hányada 0,2 szá zalékkal növekszik. A kiadások 478 millió koronával emelkednek, mert a nemzetközi helyzet megköveteli, hogy hazánk védelmi képességének megszilárdítására továbbra is megfelelő figyelmet fordítsunk. Ďuriš elvtárs ezután a munkatermelékenység, a gazdaságosság növelésének és a beruházási építkezések kérdéseivel foglalkozott, majd rátért a mezőgazdaság fejlesztésének problémáira. A MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSE A költségvetés . a mezőgazdaság, az erdő- és vízgazdálkodás fejlesztésére, 9 mezőgazdasági kutatásra és a felvásárlási szervezetek szükségleteire, beleértve az állami vállalatok saját forrásait is, 18 546 millió koronát irányoz elő, vagyis összehasonlítható alapon körülbelül ugyanannyit, mint a múlt évben. Ebből az EFSZ-eknek nyújtandó közvetlen segítségre, főként építkezési beruházásokra, a szarvasmarhaállomány egészségessé tételére, valamint a hegyi, és hegyaljai EFSZ-ek támogatására 1050 mii lió koronát a föld termővétételére pedig 816 millió koronát irányoz elő. A mező-, erdő- és vízgazdasági minisztérium költségvetésén kívül az állami költségvetésből mintegy 1000 millió koronát szánunk a mezőgazdasági iskolák fejlesztésére, vagyis 8 százllékal többet, mint a tavalyi költségvetésben, az árkülönbözetekre, és engedményekre pedig 3577 millió koronát fordítunk. A beruházásokra, beleértve a vízgazdasági beruházásokat, a költségvetés 10187 millió koronát irányoz elő. Az EFSZ-ek saját forrásaikból a beruházásokra, s egyéb tartós szükségletek fedezésére 2208 millió ko rónát, vagyis az összberuházások 49,2 százalékát tervezik. Az EFSZ-eknek 2282 millió korona összegű hosszúlejáratú hitelt nyújtunk. jóllehet a mezőgazdasági nyerstermelésnek múlt évi 6 százalékos csökkenését nagymértékben a kedvezőtlen időjárás okozta, látnunk kell, hogy az utóbbi öt év alatt a mezőgazdasági termelés csak 1 százalékkal növekedett. Ebből látható, hogy az egész népgazdaság számára milyen komoly problémát jelent a mezőgazdaság lemaradása. Ez azt jelenti, hogy sokkal célszerűbben kell kihasználni azokat a nagy összegeket, amelyeket minden évben a mezőgazdaság fejlesztésére fordítunk, kérlelhetetlenül meg kell szüntetnünk a termelő erők fejlesztésének irányításában és a szocialista termelési viszonyok megszilárdításában mutatkozó fogyatékosságokat. A mezőgazdaságban épp úgy, mint az iparban érvényes az elv, hogy a pénzjövedelem és az életszínvonal csak a termelés és a gazdaságosság növekedésével összhangban emelkedhet. A mezőgazdaságban a pénzbevételek növekedése megköveteli ennek az elvnek következetesebb érvényesítését és a termelés gyorsabb ütemű növelését. Az EFSZ-eknek az egy hektár mezőgazdasági földre eső bruttó pénzbevétele a csökkent termelés ellenére tavaly körülbelül ugyanazon színvonalon maradt, mint az előző évben. Az oszthatatlan alapokba fizetett összegek, beleértve a leírásokat, ugyancsak egyforma színvonalon maradtak s a bruttó bevételnek 14,1 százalékát tették ki. Az átlagos munkaegység, beleszámítva a természetbeni juttatásokat, előzetes eredmények szerint 18,03 korona volt. A csökkent termelés és a megközelítőleg egyforma bruttó pénzbevétel mellett az 1 hektárra fordított pénzkiadás azonban 3,6 százalékkal emelkedett. Ezért a mezőgazdaságban, még jobban mint az iparban, a termelés növelésének biztosításával párhuzamosan a munkaidővel, az anyagi eszközökkel, a földdel és az állatokkal való gazdálkodás gyökeres megjavítására kell törekedni. Az állami gazdaságokban a múlt év folyamán növekedett az egy hektárra eső veszteség. Ugyanakkor roszszabb éghajlati feltételek között, az előzetes eredmények alapján, öt állami gazdaság, 16 262 hektáron, állami juttatások nélkül nyereséggel gazdálkodik. Ez azt mutatja, hogy a mezőgazdasági termelésben is az irányítástól és a feladatok iránti öntudatos viszonytól függ a termelés és a gazdaságosság növelése. AZ ÉLETSZÍNVONAL A népgazdaságban levő nehézségek ellenére az idén is az egyéni és a társadalmi fogyasztás további növekedését tervezzük. Az egyéni fogyasztás 1,3 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 2 százalékkal, a lakosság által fizetett szolgáltatások 5,9 százalékkal és a társadalmi fogyasztás 6,7 százalékkal növekszik. E feladatok teljesítése azonban az egész népgazdaság feladatainak teljesítésétől fiigg, mert csak így küszöbölhetjük Jíi a közellátást nehézségeket, s biztosíthatjuk a megfelelő összhangot a források és a szükségletek között. ,A nehéz nyersanyaghelyzetre való tekintettel kell, hogy a vállalatok és a kereskedelem jobban együttműködjenek és egyesült erővel gondoskodjanak, kizárólag olyan áru termeléséről és szállításáról, amely iránt kereslet van és hogy felelősen gazdálkodjanak az anyagokkal és a készletekkel. A beruházások és az anyagellátás terén levő nehéz helyzet megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok, vállalataik és a termelőszövetkezetek a fizetett szolgáltatások biztosítása mellett ls sokkal gondosabban irányítsák a szolgáltatások és a helyi termelés fejlesztését és ezen a szakaszon is fokozzák a gazdaságosságot és szilárdítsák a fegyelmet. A társadalmi fogyasztás gyorsabban növekedik, mint a nemzeti jövedelem. Ezért igen körültekintően kell megítélnünk lehetőségeinket a társadalmi fogyasztás terén s igen komolyan meg kell szigorítanunk a gazdaságosság rendszerét a társadalmi fogyasztás minden szakaszán. A pénzügyi szervek ítéljék meg szigorúan a követelményeket és ne engedjenek a helyi nyomásnak. Ebben az évben az iskolaügyre és kultúrára, az egészségügyre, a test nevelésre, a betegbiztosításra, a társadalombiztosításra és a lakásgazdálkodásra fordított költségvetési kiadá sok 46117 millió koronát tesznek ki vagyis 1286 millió koronával halad ják meg a múlt évi költségvetést. -srf^'

s®-"* H ^alllllMíÉ Az idei kemény fagyok jégpáncéllal fedték be hazánk egyik legnagyobb folyóját — a Labet. A nehéz vontató hajók és teherszállító bárkák most a prágai, deőíni és Osti nad Labem-i téli kikötőkben rostokolnak. Képünkön: a Csehszlovák Labe—Oderái Hajózási Társaság vízijárművei az Üstí nad Labem-i téli kikötőben. - (Pícha — CTK felvétele) Egy évzáró pártgyűlés margójára: íoö kezdeményezést - nagyobb sktivilásl Az évzáró taggyűlés jelentős esemény minden pártszervezet életében. Itt értékelik az elmúlt évben elért eredményeket, a kommunisták munkáját, s ugyanakkor megvitatják a pártszervezet előtt álló feladatokat. A galantai helyi ipari gazdálkodás kommunistái szép munkaeredményekről számolhattak be évzáró gyűlésükön. Az árutermelés tervét 100,5, a lakosságtól eredő bevételeket pedig 100,8 százalékra teljesítették. Ugyanakkor eleget tettek export-tervüknek is. A taggyűlésen való részvétel azonban kifogásolható. Amint a pártbizottság beszámolójából kitűnt, a tagságnak általában csak a 66 százaléka vett részt rajtuk. Több párttag hét-nyolc taggyűlésen sem vett részt, (összesen 11 volt). Ezt viszont az évzáró taggyűlésen megállapítani már késő. Évközben felelősségre kellett volna vonni a notórikus hiányzókat, mivel a taggyűlésen való részvétel minden kommunista alapvető kötelessége. Kifogásolható az is, hogy a gyűléseket munkaidőben tartották meg. Az újítómozgalom továbbfejlesztése a kommunisták egyik múlhatatlan feladata, a galantai helyi ipari gazdálkodásban is. Helyes tehát az az elhatározás, hogy a hulladékanyagból játékok készítését kezdik majd el. Csupán az a baj, hogy erre már korábban nem gondoltak. A játékkészítésre való áttérés ugyanis huzamosabb ideig eltart. Pedig — amint Vadovics elvtárs, az üzem igazgatója mondotta vitafelszólalásában — az üzem feladata, hogy olyan árut készítsen, amelyre a lakosságnak a jelen időben szüksége van. Mert ha ez nem úgy lesz, a raktárak megtelnek s ennek maga az üzem látja kárát. Hiányzott a tárgyilagosság A beszámoló nem nyújtott teljes átfogó képet sem az elvégzett munkáról, sem pedig a feladatokról. Ezt a mulasztást a vita sem pótolta. Az igazgatónak, valamint helyettesének felszólalása arról tett tanulságot, hogy az üzem kommunistái előtt nagy feladatok állanak. Ezeket pedig csakis úgy lehet megoldani, ha a kommunisták mozgósítani tudják a feladatok teljesítésére a pártonkívülieket is. A kommunistáknak jő példával kell az élen járniuk. Ezt leszögezi a párt új alapszabályzata is: „Minden párttag törekedjék a termelés és a termelő erők fejlesztésére, mutasson példát a munkához való kommunista viszonyban". Miért nem? Az évzáró taggyűlésen a vitában

1 többször feltették ezt a kérdést. Még- [ pedig a salai asztalosokkal kapcso- < latban, akik egészségtelen, nem megfelelő műhelyben dolgoznak. A dolog j ugyanis úgy áll, hogy a šalal volt

1 gépállomáson több épület üres. Ide | szeretnék áthelyezni az asztalosokat, < Sem a helyi, sem pedig a járási nem- ' zeti bizottság nem tett eleget kérésüknek. Kár, hogy a JNB illetékes osztályának képviselője nem vett 1 részt az évzáró gyűlésen. Pedig ez< faladata lett volna, annál is inkább, mivel a CSKP XII. kongresszusának határozata igen nagy súlyt fektet a helyi gazdálkodási üzemek munkájára. Kocsmából üzlet . Az évzáró pártgyűlésen az asszonyokat négy elvtársnő képviselte Rajová a vita során az-asszonyok érdekében szólalt lel. amikor annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a városi nemzeti bizottság mellett az úgynevezett „füstös kocsmát" in kább félkész-árut árusító üzletnek kellene berendezni. Ezzel — moh-: dotta — igen megkönnyítenék az asszonyok munkáját, akiknek a napi munka után gondot és fáradtságot okoz a bevásárlás. Reméljük, hogy az illetékesek fontolóra veszik Ra»; jová elvtársnő javaslatát. Az évzáró pártgyűlés munkáját összegezve elmondhatjuk, hogy pár-: tunk nagyobb aktivitást és több kezdeményezést vár minden egyes kommunistától. Éppen ezért szükséges lesz, hogy az évzáró gyűlés után az üzem kommunistái munkahelyeiken, minden részlegen megvitassák a reájuk háruló feladatokat. N. J. SZOVJET TENGERÉSZEK megmentették 12 amerikai tengerész életét. Az amerikaiak Franciaország nyugati partvidékétől 40 mérföldnyire egy partraszállító hajón két napig küzdöttek a tomboló viharral, míg az Alagir szovjet tartályhajó francia kikötőbe vontatta őket. PABLO SERRANO spanyol szobrász pert indított egy szálloda Igazgatósága ellen. A hallban felállított szobrát ugyanis eladták az ócskavas kereskedőnek. Nem értékelték a régi írógépből, ócska aratógépből és kerékpárabroncsból szerkesztett művet. MEGCSÚSZOTT EGY VONAT a jeges síneken az angliai Manchester városában és a pályaudvar végén levő ütközőknek rohant. Negyvennégyen megsebesültek. A VASÜTI TÁVKÖZLÖRENDSZER továbbfejlesztésére több mint 13 millió forintot költ ebben az évben a Magyar Államvasutak Budapesti Igazgatósága. 800 000 KG ARANY rekordterméssel zárult a múlt esztendő a Dél-Afrikai Köztársaságban, a kapitalista világ legnagyobb aranytermő országában. 1962-BEN a csehszlovák filmgyártás alkotásai közül 19 egész estét betöltő és 78 rövid film nyert díjat, vagy elismerést a nemzetközi bemutatókon. A MOJSZEJEV EGYÜTTES négyhónapos olaszországi, jranciáországl és belgiumi vendégszereplés után e napokban visszaérkezett Moszkvába. ERÖS FÖLDRENGÉST észleltek kedden este Chile különböző területein. Az áldozatok számáról még nem érkezett jelentés. HANGOS ÚTBURKOLATOT próbálnak ki Franciaországban. A veszélyes útkereszteződések és kanyarok előtt ez az újfajta burkolat zajjal figyelmezteti a gépjárművezetőket. TÖBB MINT 1000 külföldi vendég látogatott el tavaly a vítkovicet Klement Gottwald Vasműbe. A legtöbb látogató a Szovjetunióból, Kubából, Magyarországról, Lengyelországból és az NDK-ból érkezett. POWERS, az U-2 kémrepülőgép pi| lőtája elvált feleségétől. A válóperl j tárgyaláson kijelentette, hogy fog1 sága Idején csak egy valaki bánt

f \ rosszul vele: a felesége — aki 45 napig egy levelet sem küldött neki. LEÉGETT egy háromemeletes lakóépüi let London egyik külvárosában. Hat > gyermek és egy asszony a lángokban ' lelte halálát. Cl SZO 1 * 1963. január 25.