Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-03 / 03. szám, csütörtök

AZ ÚJ SZO A nyugat-szlovákiai bútorgyárak galantai részlegének dolgozói — válaszolván az élenjáró dolgozók felhívására — értékes kötelezettséget vállaltak. Elhatározták többek között, hogy december 15-e helyett december 2-ig ké„szítik el a Szovjetunió számára készülő megrendelést. Vállalásukat a megadott határidőnél előbb, már november 2-án teljesítették. Nagy érdeme van ebben Viliam Sevčík csomagoló kollektívájának. (Martin Cerný, Bratislava] ELNYERTÉK A BÜSZKE CÍMET A Nové Zámky-1 Elektrosvit egyik munkakollektlvája — Puk elvtárs vezetésével — októberben elnyerte a szocialista munka brigádja megtiszte lő címet. Az V. munkarészlegen dolgozó 8-tagú munkacsoport 1961 májusában nevezett be a versenybe, tehát 10 hónapra volt szüksége ahhoz, hogy kiérdemelje ezt a kitüntetést.. Az üzemben járva megtudtam, hogy nem „potom áron" nyerték el a címet. Kemény, fáradságos és küzdelmes út van mögöttük. Vállalásukat, hogy csőpazarlás nélkül fognak dolgozni: teljesítették. További 24 ezer koronát takarítottak meg az önköltségek csökkentésével. Ekkor újabb felajánlást tettek további takarékosságra. Ezenkívül 434 brigádórát dolgozta le a védnökségi EFSZ-ben. Puk elvtárs kollektívájának tagjai Irodalmi est Želiezovcén A Csemadok Seliezovcel helyi csoportja sikeres irodalmi estet rendezett. Illyés Gyulát, a magyar irodalom egyik, kiváló képviselőjét mutatták be- az irodalom kedvelőinek. Az irodalmi estet Gerö János tanító vezette. A jelenlevők gazdag és szép élménnyel távoztak a költői estről. A jövőben a szovjet Irodalom alkotásaiból állítanak össze egész estét betöltő műsort, majd' a csehszlovákiai magyar írók és költők alkotásait mutatják be. TÖRÖK JENŐ, Želiezovce — közöttük fiam, Melísek József — a pártoktatásban is részt vettek. A pártkongresszus előtti időszakban sokat foglalkoztak a Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól című dokumentummal is. Mindezt csak azért említem, mert örülünk, hogy ilyen jó kollektívában dolgozik a fiam. Anyai szívemet hála tölti el Puk elvtárs kollektívájának tagjai iránt, amiért mindenben segítik és támogatják fiamat. Melísek Erzsébet, Nové Zámky Állják a „sarat" A koáicel Magasépítő Vállalat 01-es részlegének dolgozói 21-tantermes iskolát építenek a város déli negyedében. Az Iskolát 1963 első negyedében kell átadniuk rendeltetésének. Mivel azonban a lakónegyed többnyire már lakott, sürgőssé vált az iskola korábbi leiépítése. Ezf az építők ls megértették és úgy határoztak — eleget téve ezzel a szülőknek —, hogy az iskola egyik 12tantermes pavilonjának az építését korábban • befejezik. Az építkezésen csupa fiatal, mosolygós arcú építőkkel találkoztunk. Megtudtuk, hogy a šacai 2. számú ipari tanoncotthon harmadéves diákjai, Ján Kolečka mester vezetésével építik az iskolát. Az építkezés két vezetője: Buza mester és Halász mérnök elvtársak azt állítják, hogy feladataiknak eleget tesznek. Viliam Friedman, Košice így indulnak az új évben A szövetkezet elnöke a szakosításról ® Kihasználják a helyi adottságokat • Harc az egészséges állatállományért ® Az öntözéses mezőgazdaság nagy jövője A komárnói járás Veľké Kosihy-i szövetkezete a környék legjobban gazdálkodó EFSZ-ei közé tartozik. A szövetkezet megalakulása óta mindig jő eredményekkel zárta az esztendőt. Most sincs ez másként, pedig az elmúlt aszályos év eléggé próbára tette a tagság áldozatkészségét, iparkodását, a vezetés színvonalát. Cjév napján megkérdeztük Czita Lajost, a szövetkezet elnökét, miiyen elhatározásokkal, tervekkel kezdik az új esztendőt. Szakosítás - az 1963-as év nagy feladata — A XII. pártkongresszus határozatai közül leginkább a szakosítás kérdései érintenek bennünket, — mondta a szövetkezet elnöke. — Talán nincs is tag, aki ne látná tisztán ennek az új irányelvnek a jelentőségét. Mert nem nehéz azt megértetni az emberekkel, hogy legkedvezőbb az olyan növények termesztése, olyan állatok tartása, melyekhez adottságaik vannak. Mi a jövőben a sertéshús termelésére rendezkedünk be. Ügy a takarmányalap bebiztosításában, mint a sertésszaporítás terén megvannak ehhez a feltételeink. A takarmányalap biztosításában — ha az öntözés kiszélesítését meg tudjuk valósítani — egyáltalában nem leszünk kiszolgáltatva az időjárás kénye-kedvének. Öntözéssel megkétszerezhetjük a föld hozamát Hogy érdemes volt öntözni, azt legmarkánsabban <a múlt év eredményei igazolják. A lucernát — most szinte még csak kísérletképpen — 10 hektáron öntöztük. Az eredmény: az öntözött területeken a here négy dús kaszálást adott, az öntözetlen táblákon viszont kettőt is alig tudtunk elérni. Az eredményeken felbuzdulva az 1963-as esztendőben további öntözőberendezéseket szerzünk. Duna-parti község vagyunk, így az öntözés megvalósításához különösen jók az adottságaink. Gondosabb vízgazdálkodást Nagyon megkönnyítené az öntözést, ha a vízgazdálkodás szorosabb • Több mint 100 000 látogató tekintette meg Božena Nemcová halála évfordulója alkalmából a Komenský Pedagógiai Múzeum által rendezett kiállítást. A prágai kiállítást 35 000 ember tekintette meg. A tepliceit 5000, míg Domažlicében 33 000-en nézték meg. A pedagógiai múzeum műemlékké nyilvánította a českoskalicei iskolát, melyet 1825— 1830-ban Božena Nčmcová is látogatott. Az iskolát pionírok gondozzák, s már több mint 30 000 gyermek és felnőtt tekintette meg. kapcsolatba kerülne a szövetkezetek term&lési problémáival. Igaz, a szövetkezeti földeket átszelő csatornahálózat évtizedekkel ezelőtt — mikor az öntözéses gazdálkodással még senki sem törődött —' a talajvíz levezetésére készült. Ezekből a csatornákból kitűnően lehetne öntözni a föld túlnyomó részét. És ami szintén nem utolsórendű tényező: aránylag kis befektetéssel. Igen ám, de aszályos esztendőkben ezekből a csatornákból is eltűnik a víz. Hogy a csatornák soha se száradjanak ki, azt a dunai szivattyútelep „ami már megvan" segítségével és egy-két zsilip építésével (amit még meg kell valósítani) meg lehetne oldani. Jó adottságok a sertéstenyésztéshez Az Idén bebizonyosodott, hogy a takarmányalapot az időjárástól függetlenül lehet biztosítani. Ez az egyik oka annak, hogy a jövőben sertéshústermelésre helyezzük a fő súlyt. A másik — nem kevésbé fontos — tényező a tenyészállatok kérdése. El lehet mondani, hogy a tenyészkocáknál különösen kiemelkedő eredményeket értünk el. k fialási átlag olyan nagy, hogy a tervezett 120 koca helyett csak 90-et tartunk, de így is megvan a hízósertés-utánpótlás. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a „megtakarított" 30 anyakoca takarmányadagját a hízóknak adhatjuk. Ezenkívül egy sertésgondozóval kevesebbre van szükség, ami szintén jelentős megtakarítást jelent a szövetkezetnek. A sertéstenyésztéshez tehát megvannak az előfeltételek. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az állatgondozók is nagyon lelkiismeretesen végzik munkájukat. Csaplár József és Vida Károly például augusztusban és szeptemberben 52 dekás átlagos • napi súlygyarapodást értek el a hízóknál. Az előbb említett kitűnő eredményeket az anyakocáknál Pótháczky Ferenc csoportja érte el. A szakosítást így képzeljük el: magunk teremtette takarmányalappal magas színvonalú tömeges sertéshústermelést akarunk megvalósítani. Meg kell említeni, hogy húseladásból az idén is hiánytalanul teljesítettük a tervet. A tehenészetben is rendet teremtünk Sok gondot okozott már a szövetkezetnek a fertőző elvetélés, panaszkodott Czita elvtárs. A betegség következtében a tehénállomány kb. 10— 12 százaléka minden évben elvetélt, aminek káros hatása azután mind a tej-, mind a hústermelésben megmutatkozott. Az idén megkezdjük a tehénállomány felfrissítését. A bangkóros teheneket' egyelőre teljesen elkülönítjük a többitől. A tehenészetben ebben az évben és 1964ben teljesen felfrissítjük az állományt. A jövőben nagy hasznosságú állatok tartására törekszünk. I Hogy könnyebb legyen a paraszti munka Ahogy a szövetkezet tagalapjának kérdésére fordult a szó, az elnök először egy mondatban összegezte véleményét: • — Több gépre van szüksége a szövetkezetnek. — Hiszen a múlt nyáron a gabona nagy részét már tübbmenetesen aratták... — Ez Igaz, de 1963-ban már minden gabonát úgy akarunk betakarítani. Aztán a répa- és a kukoricabetakarítást is új alapokra kell helyezni. Az idén körülbelül 30 hektár répát kombájnnal takarítottunk be. Megérté. Ezért — hogy csak a legfontosabb gépeket említsem — az idén egy kombájnt és legalább egy répakombájnt veszünk. Mert csak így tudjuk megkönnyíteni, s így sikerül az ifjúság szájnára is vonzóvá tenni a paraszti munkát. Több segítséget a járástól Mikor a JNB mezőgazdasági szakosztálya és a szövetkezet együttműködése jön szóba, elborul az elnök arca. — Nem így képzeltem az együttműködést, — panaszkodik. Nekem az a gyanúm, hogy a járás illetékes osztályának szakemberei eddig csak az asztal mellől Irányítottak. Egyetlen példával hadd Illusztráljam állításomat: A járási zootechnikus az átszervezés óta mindössze . egyszer látogatta meg a szövetkezetet. Így azután az ember — sajnos — még csak tanácsért sem fordulhat' bizalommal a járási szakemberekhez, mert nem ismerik a helyi viszonyokat. Remélem, hogy a JNB dolgozói 1963-ban a XII. kongresszus határozatai szellemében járnak el és a jövő évben a mi szövetkezetünknek is nagyobb figyelmet szentelnek. TŰTH MIHÁLY Csehszlovákia és a nemzetközi szocialista munkamegosztás írta: Otakar Šimunek, a CSKP KB elnökségének tagja Pártunk XII. kongresszusa nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban a csehszlovák népgazdaság fejlődése mind szorosabb kapcsolatban lesz a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés elmélyítésével és a szocialista rendszer államai egységes ökonómiájának fokozatos kialakításával. Ezen a területen elért eredményeink is hozzájárulnak a további fejlődés jó alapjának létrehozásához. I

smeretes, hogy az egy főre jutó átlagtermelés a szocialista világban már ma magasabb, mint a világ többi részében. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak gazdasági potenciálja már eléri, vagy meg ls haladja az Egyesült Államok gazdasági potenciálját Ezért már egyáltalán nem távoli az a célkitűzés, hogy elérjük az Egye sült Államokat az egy főre jutó Ipari termelés színvonalában. Ha az úgynevezett fejlett kapitalista világot, mint egészet összehasonlítjuk a KGST-vel, mint egésszel, azt látjuk, hogy az egy főre jutó ipari termelés színvonala lényegében kiegyenlített. Emellett látnunk kell, hogy ezt a helv7«tet rövid néhány év alatt értük el, ainely idSszak alatt átütő fejlődésen ment át a szocialista országok gazdasági színvonala. A KGST tagállamai gazdaságának rohamos fejlődése mellett alapvetően megváltoztak külső gazdasági kapcsolataik is, s ez lényegében a kapi* A Rudé právoban megjelent cikket kisebb rövidítéssel közöljük. talista világtól való függőségük megszüntetésére vezetett. Nagyon fontos szerepet játszott a Szovjetunió gyors gazdasági fejlődése. A Szovjetunió anyagi és műszaki segítsége lehetővé tette az egyes országok gazdasági színvonalában az aránytalanságok hathatós leküzdését, a dolgozók életszínvonalának emelését és az iparosítás programjának megvalósítását. Mindez kedvező hatást gyakorolt a szocialista országok kölcsönös gazdasági együttműködésére. Ami Csehszlovákiát illeti, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködés nélkül egyáltalán nem tudnánk népgazdaságunkat fejleszteni, lehetetlen lenne számunkra merész célkitűzésekkel Indulni a jövőbe. Nagyra értékeljük a Szovjetunió segítségét, amely vasérc, színes fémek, kőolaj és más alapvető fontosságú nyersanyag szállításában nyilvánul meg, ahol a Szovjetunió viseli a nyersanyagkitermelés beruházásainak fő terhét. A XI. kongresszus óta eltelt Időszakban, főként a kommunista és munkáspártok első titkárai 1958. májusában tartott értekezlete eredményeinek alapján a KGST tagállamai között az együttműködés kiszélesítésére került sor, elsősorban a nyersanyag és anyagtermelés területén. Csehszlovákia saját lehetőségei szerint igyekszik részt vállalni a szocialista országokban a kitermelő berendezések építésében, amelyek hosszú Időn át egyebek között a mi szükségleteinket is biztosítják. E

zeknek a kérdéseknek megoldásában pártunk mindig a proletár internacionalizmus alapelvének alkotó szellemű alkalmazásából indult ki. Az elért eredmények kölcsönösen előnyösek valamennyi résztvevő állam számára. A nyersanyag és energetika szakaszán az együttműködésnek jó alapjai és távlatai vannak. A jövőben kölcsönösen előtérbe lép a vegyipar fejlesztéséhez szükséges nyersanyagalap kibővítése. Ezen a területen a termelés a szocialista országok közötti munkamegosztás viszonylag még alacsony színvonalú és meg kell oldani a szükséges berendezés biztosításának bonyolult és igényes problémáját. Csehszlovákia már az elmúlt években nagy Igyekezetet fejtett ki a vegyipari berendezések termelésének növelésére -mind saját szükségletre, mind a baráti országok számára. A gazdasági versenyben és a szocialista országok közötti együttműködés elmélyítésében elért általában kedvező eredmények természetesen nem elégíthetnek ki bennünket, ha tekintetbe vesszük a magunk elé tűzött új célokat. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében a nemzetközi munkamegosztás színvonala, főként a feldolgozó iparban nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a társadalmi munkatermelékenység növelésével szemben támasztanak országaink építésének közös feladatai és a legfejlettebb kapitalista' országok megelőzésére irányuló törekvésünk. Országaink között a nemzetközi munkamegosztás elégtelen színvonalát mutatja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai és a kapitalista országok külkereskedelme színvonalának összehasonlítása. A

Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai imtntegy 29 —30 százalékkal részesednek a világ ipari termeléséből, míg a világ kereskedelmében való részvételük csak 9,5 százalék. Ezzel szemben a nem szocialista államok, mint egész, mintegy 63 százalékát adják a világ ipari termelésének, de a világ kereskedelmében mintegy 88 százalékkal részesednek. Még kifejezőbben megnyilvánul ez az arány a nyugat-európai államok esetében, amelyek a világ ipari 'termelésében mintegy 22—23 százalékkal részesednek, a világ kereskedelmében azonban több mint 40 százalékkal. Ezek az adatok természetesen csak közvetve és nagy általánosságban mutatják a munkamegosztás színvonalát, mert a kapitalista országok közötti kölcsönös árucsere nem mindig a célszerű munkamegosztást tükrözi, hanem egész sor egyéb tényező is hatást gyakorol rá, például az eltérő földrajzi helyzet, az egykori anyaországok kereskedelme a nemrég még függő országokkal és más hasonlók. A fennálló helyzet mélyebb elemzése az egyes ágazatokban vagy az egyes termékfajták esetében azonban megerősíti, milyen sürgős a munkamegosztás további kiszélesítése a szocialista államok között, mind az egyes termelési ágak szerkezeti problémái megoldása, mind a gazdaságosság növelése szempontjából. Vonatkozik ez például a hengerelt anyagokra, amelynél a KGST keretében az árucsere alig haladja meg az egész termelés 5 százalékát. A korszerű gépipari termelés egyre na^robb követelményeket támaszt a hengerelt áruval szemben, a modern hengerdék építése pedig nagyon igényes feladat. Ez világosan mutatja, hogy sokkal hathatósabban koordinálni kell a hengerdékben a termelést és ebben az ágazatban az új termelési berendezések építését. M-ég kisebb a kölcsönös szállítás terjedelme a közszükségleti cikkek esetében, pedig az árucsere fokozása ezen a téren elősegítené a termelés gazdaságosabbá tételét, s a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa egyes tagállamaiban gazdagítaná a belkereskedelem áruválasztékát. A legkomolyabb feladatok azonban a gépipar szakosításában várnak megoldásra. A szocialista országok között a gépipari termékek kölcsönös kicserélésének lényeges növekedése ellenére a szakosítás ezen a területen imég úgyszólván a kezdeti stádiumban van. ijeleslegesen nagyszámú termeld lő még mindig sok azonos terméket gyárt. A gyártmányok nagy választéka a sorozatgyártás alacsony színvonalát vonja maga után. Csehszlovákiában a gépipari termelés egyötöde darabgyártás, kétötöde középsorozatú gyártás s a további kétötöd a nagysorozatú termelés. A túlságosan szétaprózott áruválaszték kedvezőtlen hatást gyakorol a gépipari kutatásra és fejlesztésre, amely ebből kifolyólag nem tudja biztosítani a szükséges technikai előnyt. A sorozatgyártás nem kielégítő helyzete még kedvezőtlenebbül befolyásolja a termelés technikai és szervezési színvonalát A gépipari termelés technológiai színvonalára még mindig a kézi munka magas részaránya jellemző, amely Csehszlovákia gépiparában a munkalgényesség több mint 50 százalékát teszi ki. Számos külföldi tanulmányozás eredményei bizonyítják, hogy a termelés mennyiségi növelése a sorozatgyártásban, de a darabtermelésben is a munkaigényesség csökkentésére vezet. Az elemzések megmutatják, hogy a termelés mennyiségének jelentős növelése eredményeképpen lényegesen növekszik a munkatermelékenység, nagyban csökkennek az anyagköltségek és általában az egész önköltség s jobban kihasználják a termelési területet. Amennyiben például a Diesel-motorok gyártását évi 80 darabról 800 darabra emelnék, ez megkétszerezné a munkatermeiéCl SZÖ I 3ÉB 1983, lann& t