Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-23 / 23. szám, szerda

A CSKP küldöttsége hazatért az NSZEP VI. kongresszusáról (CTK) — Tegnap délután hazatért Prágába Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttsége, amely részt vett a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán. A küldöttséget Drahomír Kolder elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja vezette. A párt­küldöttség tagjai voltak továbbá: Ľudmila Jankovcová, a CSKP KB El­nökségének póttagja, Stanislav VI­ček, a CSKP KB tagja, a CSKP észak­A CSKP KB távirata Tunézia Kommunista Pártjának (CTK) — Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága táv­iratot intézett Tunézia Kommunista Pártja Központi Bizottságához. A táviratban elítéli a tunéziai hatósá­gok eljárását, amellyel betiltották a kommunista párt tevékenységét, és kifejezi Csehszlovákia kommunistái­nak szolidaritásét Tunézia Kommu­nista Pártjának a békéért, a társa­dalmi haladásért, a tunéziai dolgozók létérdekelért vívott harcával. Próbaüzemben legnagyobb és legkorszerűbb porcelángyárunk (CTK) — Január 22-én próbaüzembe helyezték Csehszlovákia legnagyobb és legkorszerűbb porcelángyárat, a Nové Role-1 Karlovarský porcelán vállalat el­ső alagútkemencéjét. Az új porcelángyárban hazánkbari első ízben alkalmaznak félautomatikus terme­lési vonalat. A termelésből eltávolítottak' minden fáradságos fizikai munkát és az egyes műveletek közti felesleges szállí­tást. Az új üzem teljesítőképessége 5—6 eddigi porcelángyár termelésének felel meg. csehországi kerületi bizottságának ve­zető titkára és Gustáv SouCek, a CSKP KB póttagja, Csehszlovákia né­met demokratikus köztársaságbeli nagykövete. A küldöttséget Antonín Kapek, a CSKP Elnökségének póttagja és Bo­huslav Laštovička, a CSKP KB tagja fogadta a ruzynöl repülőtéren. A fo­gadásnál jelen voltak az NDK prágai nagykövetségének dolgozói. Az SZLKP KB üdvözlő levele Marié Königová elvtársnőnek (CTK) — František Dvorský elv­társ, az SZLKP KB Elnökségének pót­tagja, ez SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára kedden, január 22-én átadta Marié Königová elvtársnőnek, a párt érde­mes dolgozójának az SZLKP KB üd­vözlő levelét Könlg elvtársnő 50. szü­letésnapja alkalmából. A levélben nagyra értékelik sokéves áldozatkész munkásságét, a kommunista párt iránti odaadó hűségét. Vasúti szerencsétlenség (CTK) — Az olomouc—krnovl vo­nalon Velká Bystrice és Mariánské Odoll állomások között kedden, ja­nuár 22-én a hajnali órákban ösz­szeütközött két személyvonat. A sze­rencsétlenség következtében egy utas életét vesztette, 22-en súlyosan, 48-an könnyebben megsérültek. Az össze­ütközés okának felderítésére megin­dult a vizsgálat. A szerencsétlenség helyszínére érkeztek a Közlekedés­ügyi Minisztérium, a CSKP kerületi bizottságának és a Központi Szak­I szervezeti Tanácsnak vezető dolgo­zói. A sebesülteket azonnal orvosi I segítségben részesítették. Harcban a faggyal A kedvezőtlen időjárás — a ke­mény fagyok és az erős szél — ~az utóbbi napokban nagy követelménye­ket támaszt nemcsak a vasutasokkal és a közúti forgalommal, hanem a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság dolgozóival szemben is. A dolgozók áldozatkész munkájával sikerül ál­landó járatokat fenntartani vala­mennyi belföldi és külföldi vonaloii. A ruzynei repülőtérről naponta 29 repülőgép indul, amelyek a belföldi vonalakon csaknem 2000 utast szál­lítanak. Rendszeres a közlekedés Prá­ga és Brno, Bratislava, Ostrava, Ko­šice, Banská Bystrica, Gottwaldov, Pferov és Piešťany között. Az Agrolet-nek — a csehszlovák légiforgalmi társaság fióküzemének — repülői is győzelmes harcot vív­nak a kedvezőtlen Időjárással s a 20 fokos fagy ellenére segítséget nyújtanak mezőgazdasági üzemeink­nek és állami gazdaságainknak. Cho­mútov, 2atec vidékén Košice, Nitra, Bratislava és Hrušovany környékén csaknem naponta repülőgépekről trágyázzák az évelő takarmányfélé­ket. Az év kezdetétől mintegy 4200 hektár földet trágyáztak meg. Ostrava környékén ls nehéz küz­delmet vívnak a dolgozók a kemény fagy ellen. A szén, érc, mészkő és más anyagok — ha nem rakják kl azonnal, — belefagynak a vagonok­ba s kirakásuk nagyon nehézzé vá­lik. A kirakodásban jó eredménye­ket értek el a január 22-re virradó éjszaka az ostravai körzetben, ahol 1829 vasúti kocsit raktak kl. Antonín Novotný elvtárs a Vietnami Demokratikus Köztársaságba érkezett (Folytatás az 1 oldalról) ban részesítette a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság küldöttségét. Valamennyi hanoi napilag kom­mentátorokban és cikkekben foglal­kozik A. Novotný elvtárs látogatásá­val Pham Thien, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság prágai rendkívü­li és meghatalmazott nagykövete a Nhan-Dan című lapban cikket közölt a vietnami—csehszlovák barátságról. Člkkébe'n hangsúlyozza, hogy Cseh­szlovákia és a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság népei egyazon csa­ládnak tagjai, amelyek azonos célt követnek: a szocializmus építését és a világbéke megvédelmezését. Pham Thieu rámutat arra, hogy Csehszlová­kia népének az építésben elért sike­rei jelentősen hozzájárulnak a szo­cialista tábor megerősítéséhez. Kambodzsai—csehszlovák közös nyilatkozat Phnom Penh (CTK) — A kambodzsai­csehszlovák közös nyilatkozatban a többi között ez áll: Antonín Novotný, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke é> felesége Samdech Preah N o r n d o m Szihanuk kambodzsai államfő meghívására 1963. |anuár 18-tól 22-ig állami látogatáson a Kambodzsai Királyságban időzött. Köztársasági elnökünket O t a k a r SI­műnek mérnök, miniszterelnök-helyet­tes és felesége, Václav Dávid kül­ügyminiszter, Jozef Lenárt, a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnöke és más hi­vatalos személyiségek kísérték. Ez a lá­togatás a két országot összekötő barát­ság keretében valósult meg és viszon­zása a kambodzsai államfő 1936 ős 1960 évi csehszlovákiai látogatásának. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és kísérete kambodzsai tartózko­dása alkalmával Phnom Penhen, az or­szág fővárosán kívül több vidéki várost ls felkeresett. A csehszlovák vendégek ily módon közelebb ls megismerkedhet­tek a khmeri történelemmel és kultúrá­val és értékelhették a khmeri nép tö­rekvését és azokat az eredményeket, amelyeket Norodom Szihanuk herceg, az államfő előrelátó vezetésével elért. A khmeri nép köztársasági elnökünket és kíséretét meleg fogadtatásban és ven­dégszeretetben részesítette. A látogatás Idején az államfők eszme­cserét folytattak az időszerű nemzet­közi helyzetről, valamint a két ország közötti baritság és együttműködés fej­lesztéséről. A baráti és szívélyes meder­ben folyt megbeszélések megerősítették a két tárgyaló fél nézeteinek azonossá­gát a legfontosabb nemzetközi kérdé­sekben és a kölcsönös együttműködés problémáiban. E megbeszéléseken Csehszlovákia ré­széről részt vett Otakar Siműnek mérnök, a miniszterelnök helyettese, Václav Dávid külügyminiszter. J o­zef Lenárt, a Szlovák* Nemzeti Ta­nács elnöke, Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője és Zdeník Hradec, Csehszlovákia nagykövete a Kambodzsai Királyságban. Kambodzsa részéről jelen volt Nhiek T I o n I o n g, a tróntanács elnökének helyettese, S o n S a n n, az államfő kü­lön tanácsadója, Huot Sambath külügyi államtitkár. Sárin Chhah külügyi vezértitkár, és Khim T11, Kambodzsa prágai nagykövete. A csehszlovák fél nagyra értékel­te Kambodzsa semlegességi és békepoli­tikáját és Ismét megerősítette, hogy tel­jes mértékben egyetért a Kambodzsa semlegességéről és területi sérthetetlen­ségéről szóló deklaráció javaslatával. A kambodzsai tárgyaló fél kifejezte a királyi kormány és a khmeri nép elis­merését azért a szilárd és állandó tá­mogatásért, amelyet Csehszlovákia nyűjt Kambodzsának Igazságos ügye vé­delmében a szomszédos országokkal fennálló vitás kérdésekben. Mind a két fél egyetértett abban, hogy külpolitiká­juk fő feladata a világbéke megszilár­dításáért folytatott harc, a békés együtt­élés elvének betartása, az államok szu­verenitásának és területi sérthetetlensé­gének tiszteletbentartása, be nem avat­kozás belügyeikbe és a népek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták azt a je­lentős szerepet, amelyet ez Irányban az 1955. évi bandungi értekezlet töltött be. Mind a két fél állást roglalt az ázsiai és afrikai országok második értekeile­tének összehívása mellett. A nemzetközi helyzet megítélésénél mind a két fél egyetértett abban, hogy megvannak a békés együttélés érvénye­sítésének és a népek közötti háborű ki­zárásának reális és kedvező feltételei. Egyre nagyobb számú békeszerető állam támogatja a kölcsönös tiszteleten, a szu­verenitáson, a területi sérthetetlensé­gen, a meg nem támadáson, a belügyek­be való be nem avatkozáson, az egyen­lőségen és a kölcsönös előnyökön ala­puló békés együttélés elveit. Az államok­nak a vitás és a nyílt nemzetközi prob­lémákat békés tárgyalások útján kell megoldaniuk, hogy az emberiség kike­rülhesse a pusztító nukleáris háborút. Mindkét fél kijelenti, hogy egyetért a colombói értekezlet javaslataival a kínai—indiai határviszály rendezésére. Mindkét fél kijelenti továbbá kész elő­segíteni a sikeres tárgyalásokat azzal a céllal, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére, főképpen a nukleáris fegy­ver-kísérletek beszüntetésére, a külfiüJi katonai támaszpontok megszüntetésére és a katonaiágnak idegen államok terü­letéről történő kivonására, az atomfegy­ver-mentes övezetek megteremtésére és a nukleáris háború propagandájának be­tiltására Irányuló konkrét intézkedése­ket érjenek el. Az ilyen jellegű intéz­kedések hozzájárulhatnak a népek kö­zötti bizalom, béke és biztonság légkö rének felújításához. Az európai és a világbéke megőrzé­sének és megszilárdításának érdekében mind a két fél jelentős lépésnek tekinti a második világháború maradványainak felszámolását. A tárgyaló felek hőn óhajtják, hogy békés tanácskozások útján oldják me; a német problémát. Kambodzsa és Csehszlovákia népe szá­mos éven át kénytelen volt harcolni szabadságáért és függetlenségéért. A két ország népei teljes megértésüket fejezik kl az Igazságos harc Iránt, amelyet a gyarmati uralom alatt sínylődő népek kénytelenek még ma is folytatni. Mind a két fél leleplezi é$ elítéli a gyarma­tosítást és az imperializmus különböző formáit. Kifejezik azt az óhajukat, hogy következetesen érvényesítsék az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszakán elfogadott deklarációt a gyarmati népek független­ségének elismeréséről. A két fél egyöntetűen megállapította, hogy a Kambodzsa és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között kedvezően fejlődő kapcsolatok és széles körű együtt­működésük politikai, gazdasági és kul­turális téren a különböző társadalmi rendszerű államok gyümölcsöző baráti együttműködésének mintaképe. A Kam­bodzsa és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság között fennálló barátság tartós felvirágoztatása és kapcsolataik fejlesz­tése a szuverenitás kölcsönös tisztelet­bentartásán, a belügyekbe való be nem avatkozáson, az egyenjogúságon és a kétoldali előnyökön alapul. NORODOM SZIHANUK herceg királyi fenség, 1960. évi csehszlovákiai látoga­tása után a fentemlített elvek szelle­mében a baráti és együttműködési szer­ződés alapján elmélyült a sokoldalú köl­csönös együttműködés és a két ország államfői közötti személyes kapcsolatok ápolása. Mind a két fél jelentős sikert ért el a gazdasági együttműködés terén, valamint a kulturális kapcsolatok kibő­vítésében. A két fél egyöntetűen megállapította, hogy a két ország között fennállanak az együttműködés fejlesztésének lehe­tőségei. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság a Kambodzsai Királyságnak to­vábbra is segítséget nyújt gazdasága és ipara építésében, mégpedig gépberende­zés és ipari egységek szállításával, va­lamint szakértőinek segítsége révén a technika és a kultúra terén. ANTONÍN NOVOTNÝNAK, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének és kí­séretének kambodzsai látogatása kiemel­te a különböző országok államférfiai kö­zötti közvetlen személyi kapcsolatok fontosságát a kölcsönös megértés és a nemzetközi együttműködés elmélyítése terén. Az Indonéz kommunisták kezdeményezése Djakarta (CTK) — Djakartában január 22-én közzétették az Indonéz Kommunis­ta Párt titkárságának nyilatkozatát, amely magába foglalja az SZKP Köz­ponti Bizottságához intézett táviratot is. „Az Indonéz KP KB politikai Irodája megvitatta Nyikita Hruscsovnak, az NSZEP VI. kongresszusán mondott be­szédét — áll a táviratban. Az indonéz kommunisták nézetével összhangban egyetértünk az SZKP KB javaslatával, amelyet N. Hruscsov, az NSZEP VI. kong­resszusán olvasott (el, s amely szerint meg kell szüntetni a kommunista pár­tok közti vitát. Az indonéz kommunisták egyetértenek azzal, hogy a nézeteltéré­seket a kommunista ás munkáspártok értekezletén vitassák me^j." A szocialista kultúra, irodalom és művészet további erőteljes fejlesztéséért KAROL BACILEK elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának beszéde ideológiai frontunk és kultúránk dolgozói Bratislavában 1963. január 14-én tartott értekezletén Karol Bacílek elvtárs beszédében tájékoztatta az értekezlet résztvevőit a CSKP XII. kongresszusának eredményeiről és gazdasági építésünk idő­szerű problémáiról. Elemezte az ipar és a mezőgazdaság számára az új dolgozók nevelésének jelenlegi helyzetét. Rámutatott azokra a bonyolult lélektani problémákra, amelyek a falvainkon bekövetkezett gyökeres vál­tozásokból, s a szlovákiai fiatal munkásosztály gyarapodásából erednek. Foglalkozott a kommunista erkölcs kérdéseivel, kialakulásával az osz­tályharcok közepette, fejlődésével társadalmunkban, és rámutatott a szo­cialista erkölcs megsértésének, főként a társadalmi tulajdon iránti vi­szony megsértésének néhány jelenségére. A beszédnek a propaganda és az agitáció feladataira, s művészetünk néhány kérdésére vonatkozó ré­szét közöljük. Mit kívánunk az Ideológiai nevelés eszközeitől, elsősorban a sajtótól, a rádiótól, a televíziótól és a filmtől? Senki közülünk, pártfunkcionáriusok közül nem akarja értékelően kiszá­mítani és nem is számíthatja kl azt, hogy ezek az intézmények mennyi mindent tehetnek iparunk és egész 'népgazdaságunk további fejlesztése érdekében. Ezért az ideológiai dolgo­zóknál a legnagyobb fokú kezdemé­nyező munkát tételezzük fel. Ahhoz, hogy az ideológiai téren működő politikai dolgozó munkáját kezdeményezően végezhesse, először ls alapos marxista—leninista tudás­sal kell rendelkeznie, ismernie kell gazdaságunk jelenleg! problémáit, értenie kell az emberek körében vég­zett munkához. Ezek nélkül senki sem dolgozhat jól az ideológiai fron­ton. A sajtó, a rádió, a televízió dol­gozójának egyenesen meg kell érez­nie azt, hogy az adott pillanatban imi a fontos az egyes munkahelye­ken, a problémák sokaságából ki kell yálasztania a fő problémát, önállóan kell tájékozódnia a munkában, végig kell gondolnia, hogy a cikk, a riport, vagy az adás milyen társadalmi ha­tást fog gyakorolni. Tudjon szembeszállni a pánikkel­téssel, a különféle felelőtlen beszé­dekkel, amelyeket szándékosan ter­jesztenek, hogy az embereket elked­vetlenítsék, bizalmatlanságot keltse­nek munkájuk iránt, tompítsák örö­müket és lelkesedésüket. Érezzék meg helyesen az üzem hangulatát, életének lüktetését, buz­dító szóval helyesen reagáljanak a problémákra, adjanak méltó választ azoknak, akik visszaélnek a nehéz­ségekkel, lelkesítsék a tevékenyeket — ez a napilap, a folyóirat, a rádió és a televízió szerkesztőinek igazi művészete. Megfelelő időben megfelelő bírála­tot kn'l gyakorolni. A bírálat azon­ban Vnvrn tárgyilagos, helyes irány­ba" —>»ttanjon, a bűnöst érintse, s őt éi" 4gv. mint másokat is, a hibák kiiaví'ésára ösztönözze. Nincs ro'iz szabb annál, mint ha helytelenUl bí­rálnak olyan embert, aki gondjaitól aludni sem tud, aki elhanyagolja csa­ládját, akinek egy pillanatnyi nyugta sincs, és ezenfelül még olyan fogya­tékosságokért kritizálják, amelyek­ben talán nem is vétkes. Sajnos, ez gyakran megtörténik. A bírálat fogyatékosságaink Igen hatásos gyógyszere. De megfelelő he­lyen ős megfelelő Időben kell alkal­mazni. Másként lelkileg megtörheti az embert, alááshatja önbizalmát és a fogyatékoságok leküzdésére Irá­nyuló akaratát. Ennek ellenére az ideológiai front dolgozója nem nélkülözheti a bírála­tot. Attól függ, hogyan ismeri a prob­lémákat, hogyan képes megfelelő és hatékony formákat és eszközöket al­kalmazni, hogy sikert érjen el a fo­gyatékosságok és helytelen módsze­rek elleni harcban. Célunk a szocia­lista társadalom építésének elősegí­tése, főként a termelés javítása, a terv teljesítése, a fogyatékosságok eltávolítása, az emberek közötti szo­cialista kapcsolatok ápolása. Ebből a szempontból kell értékelni a propa­ganda- és agitációs munka eredmé­nyeit is. A propaganda hatékonysá­gát e konkrét eredmények alapján kell ellenőrizni. Teljes politikai felelősséget kell megkívánni a sajtó, a rádió és a te­levízió dolgozóitól szerkesztői mun­kájukban, mégpedig tekintet nélkül arra, tagjat-e vagy sem a kommu­nista pártnak. A párt maradéktalanul bízik bennük, s emellett lehetséges­nek tartjuk, hogy ezek a dolgozók is tévedhetnek. A legfőbb dolog azon­ban az, hogy e tévedések és hibák ne váljanak rendszerré és hogy őszinte önbírálatot gyakoroljanak sa ját hibáik és fogyatékosságaik felett. Most pedig engedjék meg, hogy rá­térjek az irodalom és a művészet né­hány jelenlegi problémájára. Az Iro­dalom és a művészet a dolgozók ne­velésének fontos eszköze és a párt ideológiai munkájának szerves része. Anélkül, hogy a művészeknek bár­mit is elő akarnék írni, vagy el akar nék rendelni, szeretném kifejteni né­zetemet művészetünk néhány elvi kérdéséről. Tudatában vagyok annak, hogy éppen a művészet az a terület, amely megkívánja a művész egyéni­ségét, sajátosságát és kezdeménye­zését. Meggyőződésem, hogy minden művészi alkotásban benne van a mű­vész egy része. Pártunk állásfogla­lása a szocialista művészethez és al­kotóihoz Ismert és világos. Nem fo­gom taglalni a nagy sikereket, me­lyeket e téren már elértünk. Álta­lánosan Ismertek és népünk érdem szerint jutalmazta őket. Néhány megjegyzést szeretnék fűz­ni az úgynevezett modernista Irány­zatok kérdéséhez. Láttam egy szobrot, amely egy nőt — anyát akart ábrázolni. Nézem, csóválom a fejem, nem értem és nem tudom, miért kell a szobrot már ele­ve eltorzítani. Miért kell a női szép­ség helyett torz alakot ábrázolni? Kérdezem: Mit akart a művész alko­tásával kifejezni? Magyarázzák ne­kem, nem fontos, hogy a la'kuc a müvet megértse, nem fontns mit gondol róla az egyszerű munkás pa­raszt vagy értelmiségi, a fontos az, amire a szobor alkotóla gondolt. A művészetet állítólag nem mindig értették meg abban a korban, amely­ben az alkotás létrejött, állítólag előre kell haladni, elég, ha a művet alkotója érti, a többi ember majd idővel érti meg és fogja fel. Igyekszem tehát megérteni a mű­vészt. A nő feje — kicsi. Vajon ez azt jelenti, hogy a nők szükeszűek? Nyaka aránytalanul hosszú. Nem ér­tem: vajon a művész női eszmény­képe hosszú zsiráfnyakával talán fel­tűnően előredomborodó mellét akar­ja kihangsúlyozni? S végül — a de­formált, keresztbe rakott lábak. Miért nem lázadnak fel a nők az Ilyen „szobor" láttán? Nem tudom, nem értem. Valahol azt olvastam, hogy amikor nőről beszélünk, emlékezzünk vtsz­sza fiatalságunkra, anyánkra, nővé­rünkre, szerelmünkre, s akkor semmi olyat sem fogunk mondani a nőről, amiért szégyenkeznünk kellene. Az Ilyen művész „alkotás" közben, bizonyéra nem gondolt az anyjára. Hasonlóképpen nem tetszenek ne­kem azok a költemények, amelyek­nek nincs se füle, se farka, mester­kéltek és érthetetlenek. Az irodalmárok és művészek kőzött vannak olyan egyének, akik — mivel nem alkotnak nagy műveket — min­denáron magukra akarják vonni a fi­gyelmet. Hasonló ez ahhoz, amikor valamelyik fiatalember azzal Igyek­szik az érdeklődés középpontjába ke­rülni, hogy míg mindenki tisztessé­gesen öltözködik, addig ő ízléstelen­ségével, hanyag öltözetével, kócossá­gával, borotválatlanságéval válik ki a többiek közül. Akadnak közöttük olyanok Is, akik gyakran bírálnak, de nem azért, hogy a társadalmunkban előforduló fogya­tékosságokat és hibákat helyrehoz­zák, hanem csak azért, hogy minden áron bíráljanak, hogy a gyakran ha­jánál fogva előrángatott bírálattal magukra vonják a figyelmet Csak a fogyatékosságokat keresik, amelyeket Cl 3 2 X 1963. január 2X

Next

/
Thumbnails
Contents