Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-20 / 20. szám, vasárnap

kigurltást stb. a kult jrotthon ban vagy más megfelelő helyen is lehet gyakorolni. A nemzeti bizottságok a helyi nőbizottságok segítségével szer­vezzék meg a női rajokat, úgyszin­tén az ifjúsági rajokat a tanulóif­júság soraiból, amelyek az aratás idején nyújthatnak pótolhatatlan segítséget. Emberi kéz által létrehozott mil­liókat pusztít el a hanyagságból ke­letkező tűz. A tűzesetek népgazdasá­gunknak óriási kárt okoznak, éppen ezért előzzük meg őket. N. J. A Berlin-Babelsberg-i Kari-Marx moz­donygyár dolgozói teljesítették Németor­szág Szocialista Egységpártja VI. kong­resszusának tiszteletére vállalt kötele­zettségüket. Határidő előtt befejezték egy 1800 lóerős V-tSO típusú Diesel vll­lanyniozdnny készítését. (Zentralbild felvétele — CTK) A lakosság együtt­működésével Jozef Koréák miniszter, a központi energetikai igazgatóság vezetője,, JiH Baier mérnök, miniszter helyettes, va­lamint az állami energetikai irányító központ dolgozói sajtéértekezlet kereté­ben tájékoztatlak az újságírókat a vil­lamos energiával való ellátás hely­zetéről. Milyen intézkedések történtek a nehézségek áthidalása érdekében? Elsősorban az iparban kellett csök­kenteni a fogyasztást. Az üzemek dol­gozói őszinte megértést tanúsítanak a villamos energiával való korlátozás iránt és minden erejükkel azon vannak, hogy az esti műszakokat megerősítve, helyenként üzemi szabadságot szervez­ve. segítsenek áthidalni ezt a kritikus idfiszakot. A fényreklámok kikapcsolása, a tele­vísió, a rádió adásának korlátozása ugyancsak érezhető megtakarítást jelent. Az elvlársak köszönetüket fejezték ki a lakosságnak. Fegyelmezett maga­tartásukkal megkönnyítik az energeti­kai dolgozók felelős munkáját. A vil­lanyárammal való takarékoskodásuk szintén hozzájárul a fogyasztás elő­irányzott csökkentésének betartásához. A helyzetet még súlyosbítja a kedve­zőtlen időjárás. A szárazság következ­tében a vízierőművek kapacitása kime­rült, az erős fagyok miatt óriási erő­feszítésre van szükség, hogy biztosítják az erfimfivek üzemeltetését. Szomszé­daink. a Szovjetunió, Magyarország, Len­gyelország. lehetőségeikhez képest min­dent megtesznek, hogy hazánkat kise­gítsék. A máit év utolsó negyedébe* például 200 millió kilowattot kaptunk az ukrán, magyar ás legyei energeti­kai hálózatból. Az atóbbi napokban szomszédaink a soronkívüli segítséget még fokozták. Az energetika dolgozói továbbra is számítanak a lakosság együttműködé­sével. hogy est a rendkívül nehéz idfi­szakot mielőtt magunk mögött tudhas­suk. J• —va A SZÍV AZT HITTEM én még nem is olyan régen, hogy az én apám a legerősebb ember a világon. Persze, most már tu­dom, hogy minden gyerek ezt gondolja. Emlékszem — igaz, nagyon régen volt már - régi uradalmi tarlókon gyakran tréfálkoztak vele társai. Azt mondták, ö akkor is legelső lenne kö­zöttük, ha hetenként csak egyszer ka­lapálná meg a kaszáját. Apám ilyenkor csak a szemére húz­ta zsíros kalapját és kaszája alatt megharsant a gabona, én meg mintha csoda történt volna, egyszerre elfelej­tettem a szemembe folyó sós verej­téket, a meleget, meg azt, hogy ál­mos vagyok. Vagy megtette apám, hogy ha zsákot kellett vinni, odahívott magához vala­kit, segítsen neki felemelni a terhet. De mire a másik odaérkezett, apám tréfából, mintha csak egy zsák tollat vett volna fel, villára dobta a mázsás zsákot. Túllépte már az ötvenedik esztendőt, én meg már húszéves múltam, de ha otthon emelni kellett valamit, engem mindig félretóit a dolog nehezebbik végétől: — Puha még a te csontod, gyerek. Azt gondoltam, olyan betegség nincs ls a világon, amelyik az én apámat ledöntené a lábáról. Nemrég hazamentem, mert azt hal­lottam, beteg az apám. — Kiírt az orvos, azt mondta, ne­kem már nem szabad nehéz munkát végeznem. Ügy mondta ezt, mintha egy kicsit széayenlette volna a dolgot. Hogy be­teg. — Mit mondott a doktor? ~ A szivem . .. Azt mondja, szívtá­gulás. látogató érkezett. Apám mintha előt­te is szégyenlette volna magát. Hogy beteg. — Emlékszel, komám, — szólt a be­teglátogatóhoz. — Mire koma? — Amikor még fiatalok voltunk. — Amikor zsákoltunk? — Pofaként kétszáz zsák búza min­den nap. — Álló két hétig. — A második emeletre. A magtár magas volt. — De nem fáradtunk el. — Nem. De az ts lehet, koma, szé­gyeltük bevallani egymásnak, hogy fá­radtak vagyunk. — lehet. Legénykedtünk. Apám bólintott. — Hát a szövetkezet? — Of gép jött. — A kombájn? — Nem. Fújógép. Sok cső van hozzá, meg erős villanymotor. A magtárhoz kell. A szemet felhordani. Zsákolá* helyett. — Tudom. Nagyobb, mint az a régi? — Nagyobb. —• Akkor jól van. Hát még mi újság? — A kombájnosokkal összevesztem. — Össze? — Mert a gépekre rácsurgott az eső. Azt mondták a kombájnosok: ,,Nem ért maga ahhoz, fater". Meg hogy nem, tu­dom én, mi az a kombájn. — Neked mondták, hogy nem tudod, mi az a kombájn? Komám... Aki ve­lem zsákoltál? — Nekem. — Aki kétszáz zsákot nitt fel álló két hétig minden nap a második eme­letre? — Aki minden nyáron öt hétig húz­ta a tarlón a kaszát. — A SZIVEM. Te komám, el se hin­né az ember, hogy épnén ez az elfá­radt öklömnyi húsdarab tudna a leg­többet mesélni arról, ml is az a kom­bájn. TÖTH MIHÄLY Szegjük szárnyát a „vörös kakas"-nak Milliós károk hanyagságból A tűz nem ismer akadályt • Mit csinál nak a helyi tűzoltók? • A nemzeti bi­zottságok is felelősek • A jó példából tanulni kell • A tüzoltórajok télen se tétlenkedjenek A starňai tüzoltóraj gyakorlatozás közben Az utolsó időben több tűzesetről érkezett jelentés a tűzoltó szervezel szlovákiai bizottságára Bár még nem teljesek az adatok, de így is el­rettentöek Szlovákiában alig tíz hónap alatt mintegy 502 tüzeset volt, amely több inint 44 in lliós kárt okozott. A tüzesetek emberáldozatot is követeltek s bizony e téren súlyos a mérleg 32 halottat és 139 súlyos sebesültet tart nyilván a statisztika az említett időszak alatt. A TÜZESETET •legtöbbször a hanyagság okozza. A munkahelyeken nem tartják be a tűzrendészen előírásokat, illetve törvényeket így keletkeznek a mil­liós károk. De hogy példával éljünk, megemlítjük a következő eseteket. Tavaly ősszel a humenné! járás Niž­né Cabiny 1 szövetkezetében leégett >a sertésistálló. A tüzet rövidzár­lat okozta. 119 sertés az Istállóban égett. A kár mintegy 200 ezer ko­ronára rúg, nem beszélve arról, hogy a több mint száz sertés elpusztulá­sával közellátásunk is megkároso­dott. ODA A TAKARMÄNYKÉSZLET Szövetkezeteink nem rendelkeznek mindenütt elegendő takarmánykész­lettel. A Horná Lehota-i szövetke­zetnek bőséges takarmánykészlete volt. Igen, csak volt, mert mind egy szálig a tűz martaléka lett. A szövet­kezet nem tartotta be a tűzrendé­szet! előírásokat, összezsúfolva kaz­lazta a 3700 mázsa takarmánykészle­tet, amely ma már csak hamu. A kár értéke 350 ezer korona A tüzet a gyerekek okozták, akik a kazal kö­zelében gyufával játszottak. Radková Lehota — Sásán a szö­vetkezet szarvasmarha-istállójának tetőzete égett le. A kár mintegy 108 ezer koron?. A tűzesetet, mint már sokszor, a hanyagság okozta. Az ete­tők az istálló padlásán égve hagy­ták a villanyt Az éjszaka folyamán a villanykörte átforrósodott, össze­tört. Az üvegcserepek a szénába hul­lottak, amely tüzet fogott. VANNAK AZONBAN JÔ PÉLDÁK IS Mégpedig mindenütt ott, ahol a tűzrendészet! előírásokat betartják, illetve izok betartását a nemzeti bi­zottság és a helyi tűzoltók rendsze­resen ellenőrzik. Szlovákiában szá­mos olyan község van, mint pl. Vy­sočany, Vinica, Starňa, stb., ahol tűz­eset évek óta nem fordult elő. Az említett helyeken a tűzoltóegyesület aktívan tevékenykedik Nemcsak a tűzoltást tanulják, hanem fő felada­tuknak a tűz keletkezésének megelő­zését tekintik. A szövetkezeti tagok­kal jeszélgetést rendeznek a tűz­védelmi szabályokról és előírásokról. A tűzoltófelszerelés, így a motoros fecskendő is mindig üzemképes. TŰZOLTÓKRA SZÜKSÉG VAN A csehszlovák tűzoltó szervezet számos községben nagy tagsággal rendelkezik. Az ún. „pártoló tago­kon" kívül tűzoltór-jokra , is szüksé­ge van. A rajoknak télen is gyakor­latozniuk kell, hiszen a tömlő össze­szerelését, a motorkezelést, tömlő* Nem véletlenül látogattunk el Pozdišovcére. Azért választottuk útunk céljául ezt a 703 hektáron gazdálkodó szövetkezetet, mert az elmúlt években nagyon sokszor szóba került rosszul meno gazdál­kodása. De az 1960-as esztendő­ben valami történt itt. Változás állott be a gazdasági éveket rá­fizetéssel záró EFSZ életében. Röviden a múltról Nincs szándékunkban aprólékosan elemezni a szövetkezet múltját, hi­szen ugyanazok a „rákfenés beteg­ségek" következményei taszították a pozdišovcei szövetkezetet a kullogok, lemaradozők útjára, mint sok más hasonló szövetkezetet Csupán azért teszünk róla említést hogy tisztább képet alkothassunk erről a lábado­zó szövetkezetről. Múltját a bizalmatlanság légköre, a tagok részéről megnyilvánuló kap­zsiság, a közösség, a szövetkezeti vagyon iránti közömbösség jellemzi. A volt szövetkezeti vezetők — mi­után a közösség rovására teljesen vagy megközelítőleg kielégítették egyéni érdekeiket — a tagság cse­kély támogatására hivatkozva mint stafétabotot adták át egymásnak a vezetést. De még akkor is vigyáz­tak, hogy a „családban maradjon". Nem csoda, ha ezek után a tagok bizalma megingott. Honnan a „gyógyír?" Amikor vagy másfél esztendővel ezelőtt a michalovcei járásban elég sok minden napvilágra került, több vezető személyiség — köztük járá siak is —• felelősségre vonása köz­ben kiderült, hogy egyes szálak Poz­dišovcére Is elvezetnek Így derült fény az ottani helyzetre, a közös va­gyonnal valő rossz sáfárkodásra. Az akkori vezetők álarca lehullott és elnyerték méltó büntetésüket... — De valamit tenni kell! Ha a szomszédos községekben lehet, ná­lunk miért ne lehetne rendesen gaz­dálkodni?! — hallatták hangjukat a reménykedők Elhatározásuk megva­lósításában segítették őket a járási Egy „lábadozó" szövetkezei terve RÖPKE VISSZAPILLANTÁS • ÚJ VÉRKERINGÉS A „GYÓGYULÓ" SZÖVETKEZETBEN • AMIKOR AZ IRÁNYÍTÁST, VEZETÉST SZAKEMBEREK VÉGZIK • PONTOSAN MEGHATÁROZOTT FELADATOK • CÉLJUK: PÉLDÁS SZÖVETKEZET szervek is. A tagság kérésére Simko Juraj is — kommunistához méltóan —• úgy döntött, hogy ha csaknem egy évtizede jár is be a michalovcei gép­állomásra, ahol havi fizetése van — hazajön, belép a szövetkezetbe. Nagy szükség volt ott rá. Példáját több szakember követte ... Hárman közülük itt ülnek velünk szemben: Simko elvtárs, a szövetke­zet elnöke, Micha! Hreščo zootech­nikus és Kráf elvtárs, a szövetkezet agronómusa. Pontot téve a szövetke­zet múltjára, a jövőről, terveikről be­szélgetünk. — A tervkészítésnél, az 1963-as évi tervre gondolok, jegyzi meg ez elnök — a XII pártkongresszus határozatainak figyelembe vételével a múlt évi eredményeinkből, a lehe­tőségekből indultunk ki. — Gondo­latban köszönetet mondtam Simko elvtársnak, hogy felidézte a múlt évet. hiszen még nem • tudjuk, mi­lyen eredménnyel zárták az 1962-es évet?! Megkértük, ismertesse velünk. — A növénytermeszlésben nagyra kell értékelrfünk azt a tényt, hogy felvásárlási feladatainkat a gabona­neműekből 110, kukoricából 103, bur­gonyából 101, szénából 105 százalék TERV ra teljesítettük. Hasonló eredménye­ket értünk el az álllati termékek termelésében is. Sertéshúsból és to­jásból terven felül is jutott. — Ezek szerint feltételezhető, hogy a szövetkezet mérlege — fennállása alatt először — aktív lesz? intéztem a kérdést a vezetőkhöz. — Ma már nem titok — mondja az elnök —-, hogy az előlegen kívül még négy korona jut minden munkaegy­ségre ... Szívesen vették, hogy eredményeik feletti örömükben mi ís osztozunk, majd az 1963-as évi tervre terelődött a szó. Még eredményesebb esztendőt terveznek Az asztalokon ceruzák, számokkal teleírt papírlapok hevernek. Ezek a segédeszközök már teljesítették hi­vatásukat, pihenhetnek, hiszen a se­gítségükkel elővarázsolt számadatok már bekerültek az összesítőbe, az egész évi tervjavaslatba. Kezünkbe vesszük a terv növény­termesztési részét, amelyből a kö­vetkezőket olvassuk ki: VÁLLALÁS Növény hektár- termelés hozam mázsában áruter­melés hektár- termelés áruter­melés . hozam mázsában ... mazsaban mázsában Búza 22 3014 1275 24 3288 1325 rozs 21 882 420 22,5 945 501) árpa 22 1452 650 24 1608 650 zab 20,5 185 84 23 207 84 cukorrépa 270 8100 8100 275 8250 8100 repce 14 140 140 16 160 155 dohány 10,5 52,5 52,5 13 65 65 burgonya , 120 3600 800 129 3870 900 kukorica 30 1800 240 30 1800 240 silókukorica 360 14400 — 415 16600 — többéves takarmány 58 3770 80 65 4425 85 Ez lenne hát a tervük, de milyen Intézkedéseket tesznek a teljesítés érdekében? Kérdésünkre a szövet­kezet agronómusa, Král elvtárs ad felvilágosítást. — Szövetkezetünk vezetősége erre !s gondolt és megtette az intézkedé­seket, melyeket a vállalt feladatok teljesítéséért teszünk. Tavasszal csak­is nagyhozamú vetőmagot vetünk. Az őszieket, főleg a búzát, a téli gon­dozás idején fejtrágyázzuk ... Sok lenne talán aprólékosan felso­rolni mindazt, amit Kráľ elvtárs, a munkaszervezéssel kapcsolatosan el­mondott. Szavaiból ítélve arra a kö­vetkeztetésre jutottunk, hogy a pozdi­šovceiek helyes úton haladnak. Hi­szen figyelmük már a terv készítésé­nél részletesen kitért a termelés min­den ágazatára. Hasonló tervük van az állattenyész­tésben is. Erről Hrešco zootechnikus tájékoztat. Elmondja, hogy ebben az eszten­dőben elsőrendű feladatuk a szarvas­marhaállomány növelése. Úgy ter­vezik, hogy a jelenlegi álluinányt sa ját tenyészetükből 27-tel bővítik és 30 borjút vásárolnak. Marhahúshói a 4 tervezett 214 mázsa helyett 230 má­zsát akarnak eladni Az előirányzott 100 ezer liter helyett 130 ezer liter tejet juttatnak piacra. Ezenkívül tíz, tenyészvásárra alkalmas üszőt is fel­nevelnek. A sertésállomány létszámát 68-cal növelik és améllett, hogy a terve­zett 340 mázsa helyett 360 mázsa ser­téshúst értékesítenek, december l-ig, az év végéig 89 darabbal túlszárnyal­ják a sertésállományt, ami fedezetül fog szolgálni az 1984. évi feladatok teljesítésére. A tojás és baromfihústermelés biz­tosítása érdekében állományukat 3000 vásárolt csirkével feltöltik. Így akar­ják elérni — a 115 ezer helyett vál­lalt 119 280 tojás eladása mellett — 18 mázsa vágott baromfi értékesíté­sét. Emellett arra törekszenek, hogy az év végén 900-zal túlszárnyalják a tervezett baromfiállományt. Itt is már, az 1964-es évre gondolnak ... Úgy jó, ha minden tag ismeri a tervet A pozdi&ovcei szövetkezeti vezetők ezt jól tudják. Ezért az összeállított tervről — nagyon helyesen — még csak mint tervjavaslatról beszélnek, amelyben azt is feltüntették, hogy melyik csoport meddig tárgyalja meg a beütemezett feladatokat stb. Nem feledkeztek meg a szocialista munka­versenyről sem. A terv megtárgyalá­sával kapcsolatban Simkó elnök elv­társ még megjegyezte: — Bízunk szövetkezetünk tagságá­ban és úgy érezzük, a bizalom köl­csönös. Ez ösztönzött bennünket ar­ra, hogý a tavalyinál még merészebb feladatokat tervezzünk és szövetke­zetünket a Tellendülés útjára térít­sük. jól tudjuk, magunk szövetke­zeti vezetők erre képtelenek vagyunk. Ezt csakis a tagsággal karöltve ér­hetjük el. Azért tesszük lehetővé, hogy minden tag megismerje a fel­adatokat. véleményt mondjon rőluk. Ez már folyamatban is van s így megvan a lehetőség, hogy február 15-ig a szövetkezeti taggyűlésen „szentesítsüK" terveinket... A búcsúzás pillanatában Simkó elvtárs férfias kézszorítás közepette ezeket mondta: „Megírhatja nyugod­tan, amire szavunkat adtuk, azt telje­sítjük, mert minden törekvésünk cél­ja, hogy a pozdisovcei EFSZ az élen­járó szövetkezetek közé tartozzon!... Ehhez nem is fér semmi kétség, mert akiktől függ, azok bíznak ben­ne. KULIK GELLÉRT Ül SZ0 4 * 1963. január 20

Next

/
Thumbnails
Contents