Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-20 / 20. szám, vasárnap

Köztársasági elnökünk Kambodzsában [Folytatás az 1. oldalról) meg, hogy országaink kapcsolatai a legkedvezőbben alakulnajc. Ogy vél­jük, kapcsolataink a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kölcsönös barátsága lehetőségének élő bizony­ságául szolgálnak. Országainkat közös erőfeszítés fűzi össze számos fontos nemzetközi kér­désben, különösen a tartós világbéke biztosításában. Megértéssel figyeljük Kambodzsa semlegességi politikáját és nagyra becsüljük Norodom Sziha­nuk herceg hozzájárulását a népek szabadságtörekvéséhez, a népek köl­csönös megértéséhez és békés egy­más mellett éléséhez. Meggyőződésünk, hogy kambodzsai látogatásunk során közelebbről meg­ismerkedhetünk a kambodzsai nép munkájával és életével és látogatá­sunk hozzájárul népeink barátságá­nak további erősödéséhez. A repülőtérről a királyi palotába vezető úton a lakosság ős az ifjúság tízezrei álltak sorfalat. Az utcák zászlódlszt öltöttek. A kambodzsai parlament díszülése A kambodzsai parlament két kama­rája pénteken délután díszülést ren­. dezett a csehszlovák vendégek tisz­teletére. A parlament épületénél ka­tonai tiszteletadással fogadták No­votný elvtársat. Csauszén Kokszai nemzetgyűlési el­nök meleg szavakkal üdvözülte a be­cses csehszlovák vendégeket, és ki­emelte látogatásuk jelentőségét. Han­goztatta, hogy bár a két országot sok ezer kilométer választja el egymás­tól, különböző a társadalmi rendsze­rük, különbözők a szokásaik, élet­módjuk, mégis a békés egymás mel­lett élés eszméibe vetett közös hit és az a közös akarat fűzi őket össze, hogy megvédik Kambodzsa független­ségét az imperializmus támadásaival szemben és mindent megtesznek a világbékéért. A nemzetgyűlés elnöke háláját fejezte ki Csehszlovákia ne­meslelkű támogatásáért, melyet Kam­bodzsának nehéz megpróbáltatásai idején nyújtott. Csauszén Kokszai kijelentette, hogy Antonín Novotný köztársasági elnök a kambodzsaiak szemében az eszmei hűség és a nép Ugye iránti odaadás nagyszerű példaképe. Novotný elvtárs beszéde Ezután Novotný elvtárs szólalt fel a kambodzsai parlament dlszülésén Hangoztatta, hogy az emberiség bé ketörekvésében különleges szerep jut a törvényhozó testületeknek, a nem­zetgyűléseknek. Az egyes országok parlamentjeinek kapcsolatai, a képvi­selők eszme- és tapasztalatcseréje rendkívül hozzájárul a kölcsönös megértéshez. Csehszlovákia és Kambodzsa nem­zetgyűlési küldöttségeinek kölcsönös látogatásai is sokat jelentenek ezen a téren. Novotný elvtárs ezután áttekintő képet adott a két ország kölcsönös kapcsolatainak alakulásáról, a veze­tők látogatásairól, majd így folytat­ta beszédét: A csehszlovák—kambodzsai kapcso­latok a békés egymás mellett élés öt elvére, az egyenjogúság, a kölcsönös elönyök, az érdekek kölcsönös tiszte­letben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás elveire épülnek. Elégedetten állapíthatjuk ineg, hogy Csehszlovákia és Kambodzsa pontosan betartja ezeket az elveket, ami hoz­zájárul a kölcsönös barátság légköré­nek kialakulásához. A csehszlovák—kambodzsai barát­ság ezenkívül a múltban gyökerezik, mivel sok közös vonás található a két nép történelmében. Népeinknek nehéz küzdelmet kellett folytatniuk hazájuk területi épségéért, az egy­ség megőrzéséért, az ellenséges be­avatkozások ellen. Országaink népei büszkék a múlt nagy műveire és eze­ket meg akarják őrizni a jövő nem­zedékeknek. Ezért képviselnek orszá­gaink lényegében egyező nézeteket az egész emberiség életére kiható legfontosabb nemzetközi problémák­ban. A legutóbbi karib-tengeri válság megmutatta, milyen nagy veszélyt je­lent a termonukleáris rakétaháború. Ez a helyzet azt bizonyította, hogy olyan feltételeket kell teremteni a világon, hogy minden nép szabadon és függetlenül élhessen és senki sem folyamodhassék erőszakos cselek­ményekhez, melyek sértenék más ál­lam szuverenitásárt. Nagyra értékeltük a kubai nép szilárd magatartását is, mellette áll­tunk és állunk, teljes mértékben tá­mogatjuk Fidel Castro miniszterelnök öt követelését. Csehszlovákia és Kambodzsa min­Niíics olyon \m\m, amely elválaszthatná egymástól a baráti népeket Véget ért Antonín Novotný elvtárs­nak, köztársaságunk elnökének a ba­ráti Indonéziában tett látogatása. Aki a televízió heti híradójában látta a látogatásról készült felvételeket, meggyőződhetett róla, mily őszinte barátsággal és szívélyességgel fogad ták Indonéziában hazánk államfőjét. Csehszlovákia és Indonézia képvi­selői egyaránt nagyra értékelik e lá­togatás jelentőségét. A két ország ba­rátságáról nemcsak az üdvözlő be­szédek tanúskodnak, hanem gyakor­lati kapcsolataik is. Sukarno elnök Balt szigetén mondott beszédében há­lává! emlékezett meg arról, hogy az európai országok sorában Csehszlo­vákia volt az első, amely elismerte Indonézia függetlenségét akkor, ami­kor ez az ország élethalálharcot foly­tatott a gyarmatosítókkal. Novotný elvtárs Indonéziai látoga­tásának eredményeit tükrözi az In­donéz—csehszlovák közös nyilatkozat is, amelyre jellemzők e nemzetközi problémákkal kapcsolatos azonos né­zetek. Indonézia és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság wegtesznek minden tőlük telhetőt a békés együttélés elvének érvényre juttatá­sára, mert szerintük csak ez lehet az államok közötti békés kapcsolatok reális alapja. A nyilatkozat nagyra értékeli azt a szerepet, amelyet a két baráti or­szág vállalt, hogy az említett elvek, a nemzetközi é'etben maradéktala­nul érvényesülhessenek A közös nyi latkozat hangsúlyozza a bandungi értekezleten hozott határozat nagy jelentőségét s kifejezi a két fél meg­győződését, hogy belátható Időn be­lül sor kerül az ázsiai és afrikai or­szágok képviselőinek további érte­kezletére. A közös nyilatkozatot alá­író felek jelenleg az általános és tel­jes leszerelés megvalósítását tartják a legfontosabb feladatnak. A két or­szág kormánya és népe elítéli az im­perializmust s a gyarmati uralom minden megnyilvánulását és kijelen­tik, hogy mindent megtesznek az ENSZ nyilatkozatába foglalt elvek valóra váltására — a még gyarmati országok s népek függetlenítésére. Azonos az állásfoglalásuk a német kérdésben is. Meggyőződésük, hogy Európa békéjének biztosítása a né­met békeszerződés megkötésétől s Nyugat-Berlinnek szabad, semleges és demilitarizált várossá nyilvánítá­sától függ. Ami az indiai—kínai ha­tárvitát illeti, azt a meggyőződésü­ket fejezték ki, hogy a közeljövőben létrejönnek e probléma Igazságos s mind a két fél számára elfogadható rendezésének feltételei. A nyilatkozat Indonézia és Cseh­szlovákia kapcsolatait méltatva hang­súlyozza, hogy az eddigi rendkívül kedvező fejlődést a közeljövőben elő­reláthatólag a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, tudományos és kultu­rális kapcsolatok további kibontakoz­tatása követi. Novntný elvtárs indonéziai láto­gatása alkalmából mondott egyik be­szédében hangsúlyozta: „Földünkön nincs olyan nagy távolság, amely el­választhatná egymástól a kölcsönösen előnyös barátságra s együttműködés­re vágyó nemzeteket..." M. M. Butler meg akarja menteni Rhodesia és Nyasszaföld szövetség roncsait London | TK) — S. Butler, angol miniszterelnök-helyettes, a Rhodesia és Nyasszaföld állam-szövetség ügy­ikörével megbízott hivatal elnöke repülőgépen Salisburyba utazott, hogy a szövetségi állam további — előreláthatólag már végérvényesen megpecsételt — sorsáról tárgyaljon A szövetségi állam az afrikai lakos­ság akarata ellenére létesült 1953­ban és Nagy-Britannia kormánya nemrég beleegyezését adta ahhoz, hogy Nyasszaföld kilépjen a szövet­ségből Butler most valószínűleg már csak arra törekszik, hogy szilárd gazdasági kötelékek fűzzék egymás hoz Rhodesiát és Nyasszaföldet. den erejükkel a gyarmati rendszer utolsó maradványainak megszünteté­séért küzdenek. Azt akarjuk, hogy minden nép szabad legyen Örömmel látjuk az ázsiai és afrikai népek füg­getlenségi és szabadságtörekvését. Egyetértünk abban, hogy az ázsiai és afrikai új államoknak nyújtott segít­ség célja politikai és gazdasági füg­getlenségük megszilárdítása legyen, s ezt ne kössék valamilyen nyomás­hoz, vagy az illető államok belügyei­be való beavatkozáshoz. Am a népek kizsákmányolása új formában — a neokolonializmus for­májában — jelentkezik, amelynek célja- bizonyos ország gazdasági be­folyásának megőrzése, olyan hatás gyakorlása „a megsegített" ország gazdasági fejlődésére, amely lehetővé tenné alárendelését a „segítő" or­szágnak. Lényege a hajdani gyarma­tok megőrzése az egykori anyaorszá­gok nyersanyagbázisaként. Érthető, hogy a fejlődő országok védekeznek a kizsákmányolás ez új formája ellen és egyenjogú gazdasá­gi kapcsolatokat követelnek. Ezért Kambodzsával egyetemben támogat­juk a kereskedelmi világértekezlet összehívását. Ez a javaslat végül is győzött az ENSZ közgyűlésének XVII. ülésszakán. A jövőben végleg diadal­maskodik, mivel erősödik a népek­ben az a meggyőződés, hogy ki kell vivni a nemzetközileg szigorúan el­lenőrzött általános és teljes leszere­lést, hogy a fegyverkezésre fordított eszközöket az elmaradott országok fejlesztésére irányozhassák elő. Csehszlovákia népe nagy rokon­szenvvel figyeli Kambodzsa gazdasági törekvéseit. Önök eredményesen tel­jesítették a kétéves helyreállítási és fejlesztési tervet, jó eredményeket ér­nek el az ötéves terv teljesítésében, főként a mezőgazdasági termelés nö­velésében, az iparosításban, a város­építésben, a kulturális, az egészség­ügyi és egyéb társadalmi intézmé­nyek létesítésében. Kereskedelmi és gazdasági kap­csolataink — a ket ország javára — állandóan bővülnek. A kölcsönös árúcsere forgalom 1958 óta több mint négyszeresért növekedett. Csehszlo­vákia elsősorban gépeket, továbbá textilt, üveget és egyébb közszük­ségleti cikkeket szállít Kambodzsá­nak. Kambodzsától viszont rizst, ku­koricát, fűszert és egyébb mezőgaz­dasági terményt kap. Kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatain­kat tovább akarjuk bővíteni. Foly­tatjuk a gépberendezések és beruhá­zási egységek szállítását és érde­künk további szükséges termékek vásárlása Kambodzsában. Örömmel állapítjuk meg, hogy a legutóbbi két évben a tanügyi és kulturális kapcsolatok terén is lé­nyegesen kibővült országaink együtt­működése. Novotný elvtárs a továbbiakban elemezte kapcsolatainkat, majd ki­emelte Norodom Szihanuk herceg személyes hozzájárulását a békés egymás mellett élés ügyének győ­zelemre juttatásához. Elismeréssel nyilatkozott a kambodzsai államfő semlegességi politikájáról, mely a külföldi beavatkozási kísérletek, csel­szövések, beavatkozások és fenye­getődzések ellenére szilárd és vál­tozatlan maradt. Támogatjuk a kambodzsai semle­gességi nyilatkozat tervezetét, melyet Norodom Szihanuk kormánya eljut­tatott a genfi értekezlet résztvevői­hez. lógósnak tartjuk a kambodzsai kormány követelését, hogy nemzet­közileg szavatolják Kambodzsa sem­legességét. Meggyőződésünk, hogy a Kam­bodzsai Királyság is megérti azt a kérdést, mely népünket felette nyug­talanítja és izgalmat okoz egész Európában. Ez a német és a nyugat­berlini kérdés megoldása a reális valóság elismerésének és a két né­met állammal kötendő békeszerző­désnek alapján Ez végleg lezárná a második világháború történetének fejezetét. E kérdés további haloga­tása csak a háború előidézőinek re­ményeit növeli. A német nép, a béke és az európai nyugalom érdekében véget kell vetni a mai helyzetnek. Csehszlovákia és Kambodzsa sok sikert ért el az utóbbi években. A két ország barátságának és bizalmá­nak növekedése jó példa arra, hogy nemcsak lehetséges, hanem hasznos is a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködése, és a két ország ezzel nagymértékben hozzá járul a béke erőinek növekedéséhez és a tartós béke biztosításához. Erősödjék és virágozzék a cseh szlovák—kambodzsai barátsági Éljen a Kambodzsai Királyság, éljen a kam­bodzsai nép! Éljen a világbéke és a népek barátsága! Elet Phnom Penh, a kambodzsai főváros egyik utcáján. (CTK felv.) • ••••••••••••••••a Az Indiai Kommunista Pári Központi Végrehajtó Bizottságának nyilatkozata Delhi (TASZSZ) — Delhiben véget ért az Indiai Kommunista Párt Köz­ponti Végrehajtó Bizottságának ülése. Az ülésen két okmányt fogadtak el: egy nyilatkozatot a sajtó részére, és határozatot a rendkívüli helyzetről. A sajtónak adott nyilatkozat hang­súlyozza, hogy az Indiai Kommunista Párt „üdvözli a hat el nem kötele­zett ország colombói értekezletének az indiai—kínai határkonfliktus bé­kés rendezésére tett kezdeményezé­sét". Az indiai—kínai vita békés meg­oldásához vezető út azonban nem könnyű — mutat rá a nyilatkozat —, mert a külföldi imperialista körök és a belső reakciós erők arra töreked­nek, hogy fenntartsák a feszültséget, károkat okozva ezzel az indiai nép­nek és veszélybe döntve jövőjét. A kommunista párt figyelmeztet ar­ra a komoly veszélyre, amely Indiát fenyegeti a nyugati imperialista ha­talmak és a belső reakciós erők zsa­rolásának és nyomásának következté ben. Ezek az erők a múlt év no­vemberében lándzsát törtek Nehru miniszterelnök leváltása mellett és szüntelen támadásokat Intéztek az el nem kötelezettség politikája ellen. Indiát a Nyugat karjaiba akarják ta­szítani, szót emelnek az indiai—kí­nai határon beállt tűzszünet, a co­lomból konferencia békés javaslatai ellen. Pártunknak mégis meggyőződése — folytatódik a nyilatkozat —, hogy az összes demokratikus és haladó erök tömörítésével a jobboldali reakció­nak ezeket az elgondolásait meg le­het hiúsítani. A kommunista párt az indiai Nemzeti Kongresszus Párt tag­jaival és az összes demokratikus erőkkel együtt országos mozgalmat indít Nehru miniszterelnök és az in­diai kormány ama törekvéseinek tá­mogatására, hogy békés úton rende­ződjék a határvita, hogy változatla­nul érvényesüljön az el nem kötele­zettség, a ' békés együttélés, az af­rikai—ázsiai szolidaritás, az antiko­lonializmus és demokrácia politikája. A párt továbbra is harcol a gazdasá­gi élet erősítéséért és a gazdasági élet állami szektorainak fejlesztésé­ért. A rendkívüli helyzetről szóló ha­tározat rámutat, hogy az „indiai vé­delmi törvény" alapján az országban nagy számban tartóztattak le kommu­nistákat. A Központi Végrehajtó B1-; zottság megállapítja, hogy ,„a veze­tő ellenzéki párt ellen intézett tá­madás súlyos csapásként érinti az ország egész demokratikus életét". Ezek az elnyomó intézkedések csu­pán a jobboldali reakciónak felelnek meg, amely szítja a kommunistaelle­nes hisztériát és arra készül, hogy megváltoztassa India fű politikai irányvonalát. A Központi Végrehajtó Bizottság — hangsúlyozza továbbiakban a határo-: zat — erélyesen tiltakozik a kommu­nista pártot ért támadás miatt, mert ez aláássa a nemzetj egységet. A ha­tározat végül követeli, hogy azonnal bocsássák szabadon mindazokat a kommunistákat és szakszervezeti ve-: zetőket, akiket a rendkívüli helyzet­tel kapcsolatban tartóztattak le. kommunista képviselők bizalmatlanok az olasz kormánnyal szemben Róma (CTK) — Az olasz kominu­nista képviselők a parlament elé ter­jesztett határozatukban kijelentették, hogy bizalmatlanok a mostani „bal­közép"-kormánnyal szemben. A ha­tározat szerint a kormányprogram több pontja nem egyeztethető össze a kormányban többségben képviselt pártok becsületével. A kormány me­zőgazdasági politikájában olyan In­tézkedéseket foganatosított, amelyek nem felelnek meg a parasztság köve­telményeinek, nem oldják meg a föld­reform kérdését. A kormány nem lép fel következetesen a monopóliumok, az üzérkedés s az áräk emelése el­len, vagyis nem veszi kellőképpen védelembe a néptömegek létérdekeit. Ami pedig külpolitikáját Illeti, nem szorgalmazta eléggé erélyesen a le­szerelést és a rakétatámaszpontok megszüntetését, sőt magatartásával felidézi annak a veszélyét, hogy Olaszországban is felülkerekedik az atomfegyverkezést támogató politika. Hihet­e az ENSZ Csőmbe szavában? A katangai diktátor vandalizmusa: Csőmbe saját kezűleg rob­bantotta fel a kolwezi erőművet 9 A TASZSZ kommentátora az ENSZ és Csőmbe megállapodásáról Eltsabethville (CTK) — Csőmbe, a katangai szakadár jellemtelenségének újabb bizonyítékát közölte az Asso­ciated Press hírügynökség, melynek fotoriportere, Dennis Royle, Csőmbe vandalizmusának szemtanúja volt. Royle a következőt közölte: „Amikor véget ért az a sajtóértekezlet, ame­lyen Csőmbe kijelentette, hogy lete­szi a fegyvert, vele és mintegy 20 fe­hér bőrű zsoldossal a Kolwezitől mintegy 50 mérföldnyire levő Gubi­hídhoz mentem, ahol előretolt had­állásban 100 afrikai katonával talál­koztunk. Ezen a helyen néhány órá­val azelőtt csatározások folytak s a ! katangai katonák és a zsoldosok az ENSZ-egységek újabb támadását vár­' ták. Csőmbe egy könnyű ágyúhoz lé­pett, amelyet néhány zsoldos segít­ségével a kolwezi erőműre irányított. A lövedékek becsapódását óriási ere­jű robbanás követte. Láttam, hogy a hidtól nem messze levő erőmű a le­vegőbe repült. Meggyőződésem, hogy az ágyúból kilőtt gránát felrobban­totta az erőműben raktározott rob banóanyagot. A TASZSZ kommentátora az ENSZ képviselője és Csőmbe között létre­jött egyezményről többek között a következőt írta: Az egyezmény alá­írása után mindenki úgy vélte, hogy mcst már minden rendbe jön. Egy­szer s mindenkorra megszűnik Kon­gó kettészakadása és Katangát visz­szacsatolják a Kongói Köztársaság­hoz. A bitorolt hatalmától megfosz­tott Csombét pedig az afrikai népek óhajának megfelelően bíróság elé ál­lítják, hogy felelősségre vonják em­bertelen gaztetteiért. Egyrészt az USA, másrészt pedig Nagy-Britannia, Belgium és Francia­ország monopoltőkéseinek csoportjai egymás ellen acsarkodva marakod­nak a koncért — Katangáért —, Kon­gó kincseskamrájáért. A tények azt bizonyítják, hogy az USA kerekedik felül Az amerikai iponopolistáknak sikerült ugyanis az ENSZ révén Csombét térdre kényszeríteniíik Most viszont nyilvánvalóan kezességet vál­lalnak érte, . Az' ENSZ kongói katonai egységei­nek parancsnoksága a nyugati hatal­mak nyomására igen kíméletesen bá­nik Csombéval Ahelyett, hogy letar­tóztatnák, Csőmbe teljes szabadsá­got élvez, sőt azt beszélik, hogy mi­niszteri tárcát kap a kongói kor-, mányban. 1963. január 20. * Qj SZÖ 3.

Next

/
Thumbnails
Contents