Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-17 / 17. szám, csütörtök

Äz új erőviszony a szocializmus és a béke ügyének kedvez (Folytatás az 1. oldalról) Mezőgazdaságunk ls: gyorsabb ütemben fejlődik, a kolhozparasztok és a szovhozok dolgozói azon igyekeznek, hogy az országnak több gabonát, húst, tejet és más termékeket adjanak. A Nyugaton gyakran azt mondják, hogy a Szovjetunió jelentős sikereket ért el ugyan az ipari termelésben, de a mezőgazdaságban állítólag valahogy nem megy a dolog. Az imperialista urak hiába vigasztalják magukat ilyen illúziókkal. A tények megcáfolják képzeletük szüleményét. Az utóbbi tíz évben a gabonafélék és az állattenyésztési termékek termesztése a Szovjetunióban másfél — kétszeresére növekedett. Meggyőződésünk, a párt intézkedései kétségtelenül lehetővé teszik, hogy már a legközelebbi időszakban teljes mértékben fedezzük minden mezőgazdasági terményszükségletünket. Egy évvel ezelőtt pártunk a XXII. kongresszuson új programot, a kommunizmus felépítésének nagyszabású tervét hagyta jóvá. A szovjet emberek 1962-ben nem dolgoztak a legrosszabbul. Tizenkét hónap alatt több ipari terméket gyártottak, mint a háború előtti ötéves tervek egész időszakában. Más szavakkal: most az egy év alatti ipari fejlődés 13 hóború előtti évnek felel meg. A szovjet emberek büszkék sikereikre, de sohasem feledkeznek meg elgondolkozni afölött, hogyan lehetne még gyorsabban haladni a kommunizmus felé, hogyan lehetne ugyanolyan költségekkel és anyagi eszközökkel nagyobb, jobb eredményeket elérni. Pártunk és Központi Bizottsága egész tevékenységében Vlagyimir Iljics Lenin azon irányelveiből indul ki, hogy a hatalom átvétele után a legfontosabb a gazdaságnak, a népgazdaság szocialista irányítása alapján történő fejlesztése. V. I. Lenin hangsúlyozta, hogy ez számunkra a legérdekesebb politika. Nekünk, marxistáknak szükségszerűen látnunk kell, hogy a gazdaság növekedése és struktúrájának megváltozása a népgazdaság irányításának rugalmas megközelítését teszi szükségessé. Most, amikor erősen fejlett, sok ágazatú gazdaságunk van, amikor sok ezer szervezésileg igen bonyolult ipari, építészeti és mezőgazdasági vállalatban kell terveznünk és egybehangolnunk a termelést, az élet arra kényszerít bennünket, hogy állandóan tökéletesítsük a népgazdaság pártirányításának módszereit, mégpedig napjaink szükségleteivel összhangban. Az SZKP Központi Bizottságának novemberi plenáris ülése jelentős határozatokat hozott, amelyek az egész népgazdaságban tovább javítják az irányítást. A pártszervezeteknek a termelési elv alapján történő átszervezésében arra törekszünk, hogy a gazdaság pártirányítása minőségileg jobb, konkrétabb és céltudatosabb legyen, hogy közelebb kerüljön a vállalatokhoz és építkezésekhez, a kolhozokhoz és szovhozokhoz. A plenáris ülés határozatainak megvalósítása még kedvezőbb feltételeket teremt a termelőeszközök további óriási fejlődésére és közelebb hozza a szocializmus győzelmét a kapitalizmussal folytatott versenyben,.' Pártunk egész tevékenységével arra törekszik, hogy emelkedjék a nép életszínvonala. Programunkban hangsúlyozzuk: „Mindent az ember nevében, az emberért!" A hétéves terv négy éve alatt a nemzeti jövedelem országunkban 31 százalékkal növekedett. Ebben az időszakban több mint 50 millió szovjet polgár költözött új lakásokba. Jól ismertek a Szovjetunió sikerei a» népi iskolaügy, a szakkádernevelés, a tudomány és a szocialista kultúra fejlesztése terén. Néhány számot sorolok fel. Meggyőződésem, hogy nem tűnnek majd unalmasaknak és szárazaknak. Országunkban 42 millió diák tanul, a főiskolákon és a középfokú szakiskolákon 5 és fél millió a tanulók száma. Évente több mint 120 ezer mérnök hagyja el főiskoláinkat. Alkotó értelmiségünk magasan tartja a szocialista kultúra zászlaját. (Taps.) Az NDK jó munkát végez, jó úton jár Kedves barátaim! Önök, akik német földön építik a szocializmust, jól megértik azt az örömet, amelyet a szovjet emberek alkotó munkájuk nyomán éreznek. A szocialista társadalom dolgozói természetesen mindig büszkék, ha saját, vagy barátaik, osztálytestvéreik munkáját értékelik. Örömmel állapítjuk meg, hogy önök a Német Demokratikus Köztársaságban jól végzik munkájukat! Köztársaságuk, amely a háború előtti Németországnak alig egy negyedét foglalja el, 1961 végéig elérte az 1936. évi egész Németország termelésének 90 százalékát. Az NDK dolgozói nagy szociális vívmányokat értek el. Elért sikereikről részletesen beszélt beszámolójában Ulbricht elvtárs, így tehát nem ismétlem meg mindazokat a meggyőző számokat, amelyek világosan mutatják, hogy a munkások és parasztok Németországa gyarapodik, sikeresen fejlődik és erősödik. Az NDK-ban nemcsak a munkások és a parasztok, hanem az értelmiség kiváló képviselői is forrón és szenvedélyesen támogatják azokat a szociális változásokat, amelyeket megvalósítanak. A Német Demokratikus Köztársaság értelmiségének ez a bátor hangja valószínűleg nincs ínyére a burzsoázia ideológusainak, akik azt kívánnák, hogy a német művészek és irodalmárok az NDK-ban úgy táncoljanak, ahogy a kétéltű kisburzsoák fütyülnek, hogy az önök írói, festői, zeneszerzői és filmesei műveikben ne legyenek oly élesek, oly egyértelműek és oly szókimondók. Azt akarnák természetesen, hogy az önök alkotó értelmiségének arculatát ne a szocialista realizmus kiváló törvényei határozzák meg, hanem valamilyen absztrakt mázolmányok. Az önök írói és művészei ezért legyenek éberek és ne feledjék el, hogy az elnyomás, a spekuláció és a könynyű kereset világa itt van nem meszsze, hogy a televízió és a rádió útján átszivárog önökhöz is. Önök előtt ismeretes, hogy pártunk Központi Bizottsága nemrégen összejövetelt rendezett a szovjet alkotó értelmiség képviselőivel. Nem árulok el titkot, ha megmondom, hogy rövidesen az önök kongresszusa után ismét találkozunk kiváló Íróinkkal, képzőművészeinkkel, zeneszerzőinkkel, film- és színművészeinkkel. A kommunista páiijk az ideológia frontján nem ismernek kompro jnisszumot (Viharos taps 1 V. I Le nin hagyatéka szerint mindig a művészi pártosság és a művészet népi jellegének aktív védelmezői voltunk és leszünk irodalmi és művészeti kérdésekben, mert a kommunista és munkáspártok vezetésével valóban népi irodalom és művészet növekedhet és fejlődhet. Azért fogunk harcolni, hogy művészetünk és irodalmunk megerősítse az emberekben mindazt, ami jó és szép, hogy segítse a nemzeteket a kommunizmus építésében. Bennünket, kommunistákat megörvendeztet, ha látjuk, hogy a tudományos szocializmus eszméi, amelyeket először Marx Károly és Engels Frigyes, a német nép nagy fiai dolgoztak ki, ma német földön valósággá válnak. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói a szocializmusba való áttérést különleges feltételek közepette valósítják meg. A szocialista társadalom megteremtésének köztársaságukban óriási a nemzetközi jelentősége. A régi Németország fejlett tőkés állam volt, egyike az elsőknek nemcsak Európában, hanem az egész világon. Az a tény, hogy éppen Németországban — bár ez Ideig csak egyik részében — a nép sikeresen építi a szocializmust, a marxizmus—leninizmus eszméinek nagy győzelméről tanúskodik. A szocializmus győzelme a Német Demokratikus Köztársaságban az új rendszer győzelme egy olyan ország területén, amely még nemrég a legelvetemültebb reakció és militarizmus központja volt. A hitleri Németország az imperializmus legrosszabb és legborúsabb vonásainak megtestesülése volt. A hitleristák minden lehető módon az agresszív nacionalizmus mérgével fertőzték a német nép tudatát. Hogy ma a munkások, a parasztok, a népi értelmiség hazájukban a szocialista nemzetek testvéri családjával együttműködve új életet épit, bizonyítja, hogy marxista—leninista pártjuk a német nép szocialista nevelésében jelentős sikereket ért el. Az NDK szocialista építésének nehézségeit megsokszorozta, hogy Németország két különböző társadalmi rendszerű államra oszlik. Ez pártjuktól különösen rugalmas és taktikus módszereket követel az új társadalom építésének számos kérdése megoldó sában. Az új Németország ellenségei arra törekedtek és törekszenek, hogy aláássák a munkások és parasztok német államának szilárdságát, tekln télyét mind a nemzetközi politika fó rumán, mind az országon belül Az osztályharc az NDK ban gyakran éles formában nyilvánul meg Pártjuk a dolgozók millióit mozgó sította az új életért. Mindenekelőtt a munkásosztályra támaszkodva meg alakította a hazafias, haladó és de mokratikus erők széles frontját, és ezt a szocializmus felé vezeti. Nyugat-Németországban sok forró fej még mindig terveket szövöget az NDK-nak az NSZK-hoz való katonai „hozzácsatolásáról". Az új Németország, a szocialista országok nagy közösségének a tagja, azonban erősödik és virágzik. A szocializmus építése a sében Németország Szocialista Egységpártja helyes politikájának ered ményei. Ennek a pártnak sikerült egyesítenie valamennyi politikai pártot és tömegszervezetet egy egységes Nemzeti Frontban, amely a dolgozók érdekeiért és a szocializmusért har col Pártjuk az ország kettéosztottságából eredő nehézségek áthidalására mozgósította a népet, megszabta a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való kapcsolatok és együttN. SZ. HRUSCSOV ELVTÁRS AZ NSZEP VI. KONGRESSZUSÁN BESZÉD (Képtávírón érkezett.) működés irányát. Különös figyelmet érdemel az a nagy munka, amelyet pártjuk a mezőgazdaság szövetkezetesítésében kifejtett. Ez a szocialista építés egyik legnehezebb feladata. És ezt a feladatot a német elvtársak KÜZBEN. Német Demokratikus Köztársaságban a társadalmi haladás és a német nép jobb jövőjéért folytatott küzdelem törvényszerű és természetes eredménye. Köztársaságuk gazdasági sikerei az ipar és a mezőgazdaság fejlesztő- sikeresen teljesítették. A Rét Németország versenye a munka frontján dől el Elvtársak! Amikor végighallgattam Ulbricht elvtárs beszámolóját, figyelmemet az a rész kötötte le, amelyben a munkatermelékenység növelésének kérdésével foglalkozott. Remélem, egyetértenek azzal, ha beszédemben én is említést teszek erről a köztársaságuk gazdasági életében oly fontos kérdésről. Nem titkolom, küldöttségeinket örömmel tölti el, hogy Németország Szocialista Egységpártjának VI. kongresszusa rendkívül nagy figyelmet szentel a munkatermelékenység növelésének. Véleményünk szerint ugyanis e probléma megoldása nemcsak az önök köztársaságában tekinthető a legfontosabb feladatnak, hanem a többi szocialista országban is. Köztudomású, hogy a Német Demokratikus Köztársaság gazdasága a Nyugat-Németországgal folytatott gazdasági versengés jegyében fejlődik. A versengésben pedig magától értetődően a nagyobb fokú munkatermelékenység biztosítása a legfontosabb, Vagyis, hogy az NDK elsősorban e téren akarja túlszárnyalni Nyugat-Németországot. Azt mondom, hogy „túlszárnyalni", mert szerintem e téren jelenleg még versenytársa mögött halad a Német Demokratikus Köztársaság. Önök, német elvtársak, ezt minden bizonnyal jobban tudják, mint mi. A múlt év a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági fejlődése több fordulópontjának éve volt. Ml az önök legőszintébb barátai vagyunk s ezért örömmel tölt el, hogy egy év alatt csaknem 9 százalékkal növekedett iparukban a munka termelékenysége s emellett az előzőnél helyesebb arányok alakulnak ki egyrészt a munkatermelékenység növelése s a bérek emelkedése, másrészt a lakosság ellátásához szükséges piaci alap s a lakosság vásárlóereje közt. Nagyon örvendetes, hogy a mezőgazdaságban is javul a helyzet. Ha önök továbbra is kitartással végzik teendőiket és szocialista módon szervezik meg munkájukat, akkor az eddiginél még gyorsabb ütemben fejlődhet hazájuk gazdasága. Meggyőződésünk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztálya Németország Szocialista Egységpártjának s a kormánynak vezetésével az eddigieknél is nagyobb sikereket ér el. Az önök munkasikerei példát mutatnak az egész német népnek s nemcsak a Német De mokratikus Köztársaságban érvénye sülnek egybeforrasztó erőként, ha nem Igen nagy vonzerővel hatnak Nyugat-Németország munkásosztályé ra s egész dolgozó népére is. a munkatermelékenységet önök 9 százalékkal növelték. Ez az igazil (Viharos taps.) A munkásosztály szellemének nagysága, osztályöntudata abban nyilvánul meg, hogy megérti a munkásosztály feladatát, hogy minden egyes munkás mint osztályának tagja megértette, a munkásosztály csak akkor fog győzni, ha hatalomra jutása után a termelést úgy tudja megszervezni, hogy á termelékenység, amikor magának dolgozik, magasabb legyen, mint amikor a tőkésnek dolgozott. Ez a legfőbb dolog. De egyenlőre a nyugati munkások magasabb termelékenységet érnek el, mint önök. S ezt, amint mondani szokás, véssék jól az eszükbe. Értenek, ugye? (Taps.) Ez nemcsak önök számára helyes. Olyan törvény ez, amely éppúgy érvényes a ml országunkra is. Hogy a munkásság, a társadalomi leghaladóbb osztálya az önök útján haladjon, meg kel! értenie a társadalom fejlődésének általános törvényét. De van aki összehasonlítja: ennyit keres Feri, aki az NDK-ban dolgozik, és annyit keres Feri, aki a Nyugaton dolgozik? S aszerint értékeli, hol jobb és hol rosszabb. (Élénkség.) Igen elvtársak, egyelőre sajnos ez a helyzet. Ezért az önök feladata, az önök kötelessége'a termelést úgy megszervezni, a munka termelékenységét olyan színvonalra emelni, hogy ez a termelékenység magasabb legyen, mint a tőkés országokban. S csak ezen az alapon mehetünk tovább — sem az úristen, sem az ördög nem ad semmit, se vajat, se kenyeret, ha magatok meg nem teremtitek munkátokkal. Ügy vélem, hogy ez világos. (Viharos taps.) És hogy többet termeljenek, kell, hogy magasabb legyen a termelékenység. Ha többet fogyasztunk, mint amennyit termelünk, num gazdagodni, hanem szegényedni fogunk. Felesszük alaptőkénket és koldusokká leszünk. Igen, igen elvtársak — s ml lesz azután? Könyörögni fogunk? És vaj;',i ki és mit ad nekünk? Nyugat-* Berlin? Nyugat-Berlin maga is alai mizsnáért nyújtja a kezét s a kapi* tallsták itt-ott odavetnek neki valamit — de ezt az ellenünk irányuló harc céljaira adják. S azután nemsoA nyugatnémetek itt ülnek-e, vagy kára^eljön az jdő, hogy nem fognak ott? Ott! Németország pedig itt van. Németország jövője itt alakul ki. A német nép útja itt alakul ki ebben a teremben, a Német Demokratikus Köztársaság német munkásosztálya alakítja ki. A győzelem önöké lesz. Bármilyen erők gátolják Nyugat-Németországban, minden gátat elsöpörnek, s a német nép egységes lesz Marx Engels és Lenin zászlaja alatti (Viharos, hosszan tartó taps.) A nyugaton azt mondhatják, hogy Hruscsov a Német Demokratikus Köztársaságot harcra szólítja a nép, a német nép újraegyesítésére. Nem kell őket szólítanom, a németek ezt jő! tudják maguk. De a német nép egyesítése olyan alapokon, amilyenekre a nyugatnémet monopóliumok, s velük együtt a tőkés rendszert megszilárdítani akaró világmonopolisták gondolnak — nem, uraim! Elfújták már a nótáikat! Most valami új van emelkedőben, a munkásosztály emeli fel szavát s a Német Demokratikus Köztársaság földjén a német munkásosztály már most kezébe ragadta ,a vörös zászlót és harcba indul a munkásosztály teljes győzelméért nemcsak a Német Demokratikus Köztársaságban, ahol egy győzelmet már elértek, hanem az egész német munkásosztály, az egész német dolgozó nép győzelméért. (Viharos, hosszan tartó taps.) S az újnak a régivel vívott ezen küzdelme lényegében a munka frontján fog eldőlni. Most az a legfőbb dolog, s ennek nagyon örülünk, hogy többé könyöradományokat adni Ny» gat-Berlinnek, hanem azt mondjál^ hogy ez olyan, mintha lyukas zsákba öntenék adományaikat, s hogy ennek nincs semmilyen eredménye. A pénz, amit Nyugat-Berlinba fektetnek, kárba vész, teljesen kárba vészi ez világos! Nem szabad a gazdag nagybácsi alamizsnájára várnunk. A munkások az értékeket mindig maguk hozták létre, saját erejükkel, verítékükkel, munkájukkal s nemcsak azt, amire maguknak van szükségük, hanem az egész világot a munkásosztály mun-. kája tartja fenn. Ezért ml, akik kivívtuk a hatal* mat, (viharos, hosszan tartó taps), magunk teremtünk meg mindent... (Szűnni nem akaró taps.)...a magyarázat, látom, világos önöknek. (Élénkség a teremben, viharos taps.J Hitler minden erejével arra törekedett, hogy fejszével vágja ki a német talajból a kommunizmus gyökereit. Mi azonban ma már láthatjuk, hogy abból a talajból, amelyen Kari Liebknecht, Rosa Luxemburg, Ernst Thálmann, s a munkásság ügyéért síkraszállt felejthetetlen harcosok ezreinek vérét ontották — a szocializmus gyönyörű hajtásai sarjadnak. Nőni és fejlődni fognak, mert az önök pártja alkotó erőkkel teli s a hatalmas szocialista világrendszer támogatását élvezi, továbbá azért, mert a nemzetközi helyzet általában kedvezően alakul közös nagy művünk előnyére. Hogyan értelmezzük ma a német kérdést? Kedves elvtársak! Németország kötöttük meg. Nyugat-Berlinben még Szocialista Egységpártjának kongresszusán, Berlinben beszélek, és ezt arra használom fel, hogy a legfontosabb s legégetőbb nemzetközi problémák egyikéről — a német problémáról mondjak véleményt. Hogyan is látjuk ma ezt a kérdést? A volt hitleri birodalom helyén két állam — a békeszerető szocialista Németország s a militarista, revanslsta, imperialista Németország létezik. Ezenkívül a Német Demokratikus Köztársaság területén önálló, tőkés szigetként terül el Nyugat-Berlin. Ilyen a mai Németország reális képe. Tekintettel e reális helyzetre, világ jelentőségű feladat a két német állem békés együttélésének biztosítása. Az első pillanatban az lehet a benyomásunk, hogy semmi sem változott azóta, hogy felvetettük a két német állam békeszerződésének s e szerződés alapján a nyugat-berlini helyzet rendezésének kérdését. Négy év telt el, s a békeszerződést nem mindig a már idejétmúlt megszálló rendszer van érvényben. A nyugati hatalmak agresszív köreinek védnöksége alatt Nyugat-Németországban továbbra is burjánzik a revansizmus s a militarizmus. így tehát akadhatnak olyan egyének, akik azt állítják, hogy hiába telt el az említett idő, mert a szocialista országok semmit sem értek el azzal, hogy a legnagyobb határozottsággal vetették fel a német békeszerződés kérdését. Aki így gondolkozik, az nem látja és nem érti a bekövetkezett változásokat. Ha elgondolkodunk az említett évek eseményei fölött s elemezzük a fejleményeket, akkor okvetlenül el kell ismernünk, hogy az említett kérdés előtérbe helyezése óta sok víz folyt el, és lényegbevágó változásokra került sor. Jelentősen megszilárdult a Német Demokratikus Köztársaság helyzete. Az önök köztársaságának sokáig nem volt meg minden lehetősége arra, IFolytatás a 4 oldalon) 1983. január 17. • (j] SZÔ 3